Kergarec ​pokoljárása Breton ​népmesék

Ismeretlen szerző - Az ​elcserélt asszonyok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Az ​aranyhajú királylány
Ebben ​a kötetben déli szomszédaink, a délszláv népek meséit mutatjuk be. Akadnak köztük hagyományos mesék: hős királyfiak indulnak útjukra, hogy megvívjanak a sárkányokkal, boszorkányokkal, és kiszabadítsák a tündért. Ám ezek a hősök csak látszatra királyfiak – valójában a népet jelképezik. A népi képzelet indítja őket útra, hogy megvívjanak a földi, ártó hatalmakkal. De már sok mesében, különösen a trufákban, leplezetlenül maga a nép egyszerű fia száll harcba. Nem visel fényes fegyverzetet, egyedüli fegyvere – a leleményessége. S bizony, életrevalóságával mindannyiszor letöri az ördög szarvát... Így ezek a trufák nemcsak mosolyt fakasztanak, hanem azt is hirdetik, hogy a nép legyőzi az igazságtalanságot, megtorolja a gonoszságot.

Ismeretlen szerző - Férfiszülte ​leány
...E ​kis kötetke, állíthatjuk, kerek, tiszta képet ad a finn népmesék világáról, stílusának sajátos vonásairól, atmoszférájáról, meseszövésének, motívumrendjének jellegzetességeiről – írja Ortutay Gyula a kötet utószavában. Első és természetes érzésünk, hogy e finn mesékben is, mint annyi más nép mesekincsében, a magyar mesék s az eurázsiai mesék rokonaira ismertünk. Ismerős történetek, ismerős fordulatok, jellemek, ismerős költészeti fordulatok. Igaz, elvétve akad olyan mese is, amely idegen a magyar népmesekincsben, de hiszen nekünk is van nem egy olyan mesénk, amelynek a gyűjtés addig nem mutatta fel párját a finn anyagban. De mégis az első benyomás az erősebb: az egyszerre ismerős mesei témák, mesei fordulatok sora s az elmondásban, a részletekben, a hangulatokban megmutatkozó jellegzetes idegenség. Ismerős-ismeretlen egyszerre ez a mesevilág a mi számunkra. Mások a mesezáró formulák, a mindennapi élet más jelzéseit adják, mint a mi meséink. A Mátyás-mesék, ismert tréfák hangvétele is előkerül, s mégis az első és legerősebb érzésünk ebben a kettős hangulatban van, az egyszerre ismerős-ismeretlen világ átérzésében. Az a meggyőződésünk, hogy ez a sajátos kettősség érzése lesz az egyik legtartósabb, legelbűvölőbb varázsa a finn meséknek.

Ismeretlen szerző - A ​föld szépe
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Holdangyal
A ​tadzsikokat a 16. századig nemcsak történelmük, nyelvük, de kultúrájuk is évszázadokig a perzsa birodalomhoz, és ezzel együtt a perzsa irodalomhoz kötötte. A tadzsik nyelv ugyanis a mai perzsával és afgánnal együtt elválaszthatatlanul a 9–10. században kialakult újperzsa nyelvhez kötődik. Ahogyan nem választható el a klasszikus perzsa és tadzsik irodalom egymástól, ugyanúgy nem független a tadzsik folklór sem a perzsától, a közös iránitól, sőt a tadzsikokkal szomszédságban és kapcsolatban élő különböző török népek költészetétől sem. A tadzsik folklórral csak a 20. században kezdtek el tudományosan foglalkozni. Az 1900-ban megjelent első tadzsik népmesekötet után a harmincas években a Tadzsik Tudományos Akadémia indította el a már pusztulóban lévő gazdag folklórkincs összegyűjtését és tudományos publikálását. A tadzsik népmesék 1938–40-ben, majd 1954–57-ben jelentek meg nagyobb számban. A kötet meséi is ezekből a gyűjteményekből származnak.

Ismeretlen szerző - A ​szamárfülű kán
A ​Jenyiszej forrásvidékén él a tuvai nép, nagy sztyeppéken, erdőborította hegyek között. Évszázadokon át vadászattal, halászattal, állattenyésztéssel foglalkozott és a kánok igáját nyögte. Ezt az életformát, ezt a társadalmi helyzetet tükrözik meséi is. A nép szabadságvágyát jelképezi a bátor pásztorlegény, aki felpattan táltos paripájára, csellel, ravaszsággal elpusztítja a gonosz kánt, és minden jószágát szétosztja a nép között.

Ismeretlen szerző - Az ​utolsó sárkány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​varázsdob és a látó asszonyok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Sfurtuna, ​az elátkozott leány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Tórem-Isten ​népe
Messze ​északon, az életet adó Ob-folyó mentén, a vasból való ég alatt, hogy medve-isten az emberek ura, mesélik egymásnak e meséket a rokon osztják nép fiai – ősökről-hősökről, regebeli szép időkről, életről és szerelemről, istenről és emberről... Szavaik nyomán nemcsak az osztják nép sajátos, szenvedéssel, szépséggel tele világa tárul fel, hanem elénk villan az osztják és a magyar nép őseinek sok évezred előtti, hagyomány- és varázslat szőtte ősi, népi képzeletvilága is. A kötet első ízben ismertet meg a rokon osztják gazdag népmese-kincsével.

Ismeretlen szerző - A ​nyírfa-fiúcska
Járja ​a vadász a tajgát, hattyú a zúgó Amur felett: az engedetlen lány az, aki átbucskázott a fején és hattyúvá változott.... Vadkan csörtet a bozótban – a falánk, önző sámán lelke lakik benne, akit mohóságáért erdei vaddá varázsolt a Tigrisember. És szájról szájra szállnak az Amur partján a csodálatos tündérmesék, hősmondák, állattörténetek... Az olvasó szeme előtt megelevenedik a tajgalakók titokzatos szellemekkel, jó és gonosz állatokkal, leselkedő szörnyekkel benépesített világa.

Ismeretlen szerző - A ​boldogtalan kolibri
Ezek ​az indián mesék nem híres-neves kultúrák üzenetét hozzák, nem a büszke inka, azték vagy maja folklór gazdagságát hirdetik, hanem a dél-amerikai őserdők primitív népeiről vallanak. Ismeretlen táj, ismeretlen természet, furcsa élet, furcsa ember tárulkozik ebben a mesevilágban és sok-sok meglepő külsőséget kell lehántanunk, hogy közel férkőzzünk ennek a sejtelmes világnak lelkületéhez, gondolkodásához. „Egyszer két kisleány meghallotta, hogy a kolibri furulyázik. Olyan szépen játszott, hogy az egyik kisleány így szólt: >A felesége akarok lenni.< Felkereste a kolibrit és vele aludt.” – Ilyen üde színek váltakoznak nekünk oktalan, szokatlan drasztikummal, varázslattal, olykor suta költőiséggel, de kópé-derűvel és bölcselő kedéllyel is. ha figyelmesen olvassuk, mi mindent gondol a kóbor halász-vadász önmagáról és környezetéről, a sok furcsaság mögött valami nagy megnyugtató tanulságot lelünk: egy kissé rokonok vagyunk, mert talányai-honnan-hogyan-miért jött létre az ember és a környező világ ezer jelensége, a tűz, az éj, a csillag, az ünnep, a dal vagy a földművelés – tulajdonképp a mi talányaink is.

Ismeretlen szerző - Guha ​a szószéken
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​foltoshátú sirály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Navaring, ​az óriás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​vasorrú Indzsibaba
Az ​Európa Könyvkiadó Népek Meséi sorozatának 50. köteteként jelentek meg a szomszédos kárpát-ukrajnai népmesék. Ortutay Gyula, a kiváló folklórista, a kötettel kapcsolatban a következőket írja: Szerencsésnek tarthatjuk, a 50. kötet kiválasztását. Kovács Ágnes emelte ki a lappangó, kéziratos feledésből Fincicky Mihály közel százesztendős népmesegyűjtését. Kovács Ágnes elmondja, hogyan is küldötte el élete alkonyán a nyugalmazott ungvári polgármester, Fincicky Mihály ifjúkora magyarra fordított gyűjtését a Kisfaludy Társasághoz, és hogyan remélte munkája gyümölcsét, és hogyan sodorta el annyi mással együtt ezt is az első világháború. Ezeknek a népmeséknek magyar, vagy úgy is mondhatnánk, magyarban is meglevő, egészen közeli rokonaira is találhatunk. A magyar és a kárpátukrán kapcsolatok szinte tetten érhetők ezeken a találkozásokon, a formák, motívumok egymásba olvadásán keresztül. Így varázsolja elénk egy fordított gyűjtemény azt a különös mozgást, a kapcsolatnak azt a bensőséges törvényét, ami a népek közötti kulturális érintkezést jellemzi, azokat az íveket, amelyek nyelvi különbségeken is áttörnek, és a történeti együttélés, közös teremtés szép és igaz példáit adják.

Ismeretlen szerző - A ​hulladémon huszonöt meséje
Élt ​valahol az őserdőben egy Valkalásana, azaz Kéregrágó nevű remete. Hosszú évezredeket töltött el remetetanyáján. Egy vadfügefa tövében ült, elmélkedésbe merült, sanyargatta testét, hogy vezeklése jutalmául elnyerje Brahmá egét. Nem ismert pihenést. A nagy önsanyargatásban keze-lába kiszikkadt, mint a fahasáb. Természetes szükségletét sem végezte. Napjában egyszer evett egy darab vadfügefa-kérget, azt is éjszaka, elmélkedés közben. A következő éjszakáig nem evett semmit, akkor megint evett egy darab fakérget. Így teltek az évezredek a nagy bölcs fölött az őserdőben. Egyszer egy király meglátta a szent révületbe merült bölcset. Így gondolkozott: "Amikor magához tér révületéből, lábaihoz borulva üdvözlöm." Leszállt lováról és szótlanul várakozott. Négy őrségváltásnyi ideig állt ott, de a remete egész napon át folytatta elmélkedését. Ekkor a király így szólt magában: "Ez a remete meg akarja mutatni: Ki vagyok, mi vagyok! Fennhéjázása megalázó reám nézve. Ám legyen; én is tudom, hogy mit kell tennem!" Ezzel a király visszatért városába. Egész népét összehívatta palotája tróntermébe, és így szólt az egybegyűltekhez: - Mondjátok, van-e közöttetek valaki, aki meg tudná zavarni a dölyfös remete áhítatát?

Ismeretlen szerző - Vatka ​meg Kalmez
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​tigrisember
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​Laima és a két anya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.