|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Baktay Ervin - Királyfiak földjén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Baktay Ervin - A messzeségek vándora
Kőrösi Csoma Sándor a magyar multnak egyik legkiemelkedőbb, legrendkívülibb és legtragikusabb alakja. A tudomány pedig egyik leghősiesebb, legönfeláldozóbb úttörőjét tiszteli benne. Életéről, életének legfontosabb korszakairól egy évszázadon át csak igen keveset tudtunk. Amit tudtunk, azt is egy másik kiváló magyarnak, Duka Tivadarnak köszönhettük. Duka 1848-1849-ben Görgey oldalán harcolt, majd a szabadságharc után külföldre menekült és Indiába jutva angol szolgálatba lépett. Nagy érdemek, hogy Csoma elfeledett írásait, leveleit és kortársainak reá vonatkozó dokumentumait összegyüjtve, megírta a nagy "székely-magyar" tudós életrajzát.
De Dukát hivatala Indiához kötötte, nem kereshette fel Csoma legfontosabb életkorszakának színhelyeit Nyugati Tibetben. Ezért éppen életének e döntő éveiről csak közvetett, gyér adatok maradtak reánk. E veszteségből reám nézve nyereség származott: így napjainkban elsőként kereshettem fel ladákhot és Zanszkárt, hogy bejárva Csoma egykori útvonalát, elzarándokoljak azokba a lámakolostorokba, amelyekben a székely tudós kimondhatatlan nélkülözések közt tette le a tibeti nyelvtudomány alapkövét. Összegyüjtöttem a reávonatkozó helyi adatokat és emléktáblákkal jelöltem meg nagy hazánkfiának egykori lakhelyeit.
Baktay Ervin - Hindusztán
Részlet a könyvből: Hindusztán. Ha pillantást vetünk India térképére, azonnal szemünkbe tűnik a nagy északi lapályos vidék. A földrajzi könyvek Indiai alföldnek nevezik ezt az óriási kiterjedésű síkvidéket és hozzászámítják nyugaton a Pandzsáb déli felét, aztán középen a Dzsamna és a Gangesz folyamok és mellékfolyóik síkságát, végül pedig keleten Bengál tekintélyes részét, amelyet a Gangesz alsó folyása, a Brahmaputra folyam és ezek mellékfolyói öntöznek. De ezen a területen belül élesen el lehet határolni három kisebb egységet. Mindegyiknek megvan a maga sajátos, külön jellege s a történelmi fejlődés folyamán is sok tekintetben elkülönültek egymástól. De földrajzilag is szétválaszthatok az indiai alföldnek ezek a rész-területei. A Pandzsáb feltűnően elkülönül; az országnak nevét adó öt folyó (Pandzsáb: Öt-víz) egész vízrendszerét elválasztja a Dzsamna és a Gangesz vízrendszerétől az Ambála és Szaharanpur közt északkeletről délnyugat felé húzódó alacsony törmelékkúp. Innen nyugatra a vizek a pandzsábi folyók, tehát végeredményben az Indus folyam vízrendszeréhez tartoznak, keletre pedig a Dzsamna-Gangesz rendszerét táplálják. A Dzsamna és Gangesz vízrendszerét magábafoglaló hatalmas terület tehát nyugaton meglehetős élesen válik el a pandzsábi síkságtól. Keleten azonban nem ilyen nyilvánvaló az elhatárolás. A Gangesz Bengál határán délkeletnek, egyes deltaágaival egyenesen délnek fordul és szétágazó folyómedrei egyesülnek a Brahmaputra némely deltaágával.
Proinsias Mac Cana - Kelta mitológia
Az ősi kelták nyomai Írországtól Magyarországig, egész Európában megtalálhatók, irodalmi emlékeik elsősorban a mai Nagy-Britanniában maradtak fenn. A kötet ezek alapján ismerteti a kelta mitológiát, idézi fel a kelta isteneket, a soha ki nem fogyó, mindenkit jóllakató bőségüstöt, a mindent átszövő érzékiséget. Különösen fontos szereplői ennek a mitológiának a nők: istennő ura a háborúnak, istennő személyesíti meg Írország földjét, a nők általában uralkodnak a férfiak felett s bőkezüen osztogatják kegyeiket. Szóbeli kultúra volt ez, amelyet a nagy becsben tartott bárdok, váteszek, költők őriztek. Az utókornak be kell érnie azzal, amit a rómaiak, köztük Julius Caesar és a szerzetesek lejegyeztek. Így lett Lugh-ból, a fényhez kapcsolodó istenből a "gall Mercurius", s így olvadt egybe Anu istennő alakja Szent Annáéval.
E. W. Pfizenmayer - Kelet-Szibíria őslakói
A bevezetőből: "Évszázadok előtt a kínai tudósok különös állatról adtak hírt. A XVII. században már írott emléke van annak a hiedelemnek, hogy északon, a hó és jég titokzatos birodalmában valami hatalmas patkányféle élőlény furakszik a föld mélyében és a jégtakarók alól néha, ha váratlanul mélyen bevágódott folyóvölgyekre bukkan, a napvilágra is kerül. Ez pedig azonnal a halálát okozza, mert a kínai tudósok szerint a minden ismeretes állattól merőben különböző szörnyeteg a szabad levegőre érve azonnal kimúlik. A húsát ehetőnek, hatalmas agyarait meg nagyon használható anyagnak mondják, és már ebben az időben vásárolták is az élelmes kínai kereskedők az elefántcsonttal teljesen egyenértékű agyarakat."
Stein Aurél - Indiából Kínába / Nagy Sándor nyomában Indiába
Stein Aurél, az 1943-ban elhunyt Kelet-kutató és régész angol nyelvű könyveit évtizedenként adják ki újra meg újra Angliában és Indiában, nemrég elkészültek az első kínai fordítások is - "csak" hazájában volt mostoha sorsú szerző hosszú évtizedekig. A Palatinus Kiadó 2007-ben - Felföldi Szabolcs, szegedi régész-történész gondozásában - elkezdte az adósság törlesztését, sorban jelentetve meg a szenzációs utazások krónikáit. Elsőként a "Homokba temetett városok" látott napvilágot, aztán a "Romvárosok Ázsia sivatagjaiban". Most két munkája olvasható egy kötetben. Az egyik, az "Indiából Kínába". Harmadik utam Belső-Ázsiába először 1923-ban jelent meg. A másik mű Stein fölfedező szenvedélyének talán legszebb és legizgalmasabb tanúbizonysága: a kutató több kisebb-nagyobb expedíciót is szervezett északnyugat indiai területekre, hogy Nagy Sándor nevezetes hadjáratának útvonalát rekonstruálja. Ezeknek az utaknak az összegzéseként született a "Nagy Sándor nyomában Indiába".
Csorba Csaba - Erdélyi várak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Almásy László - Levegőben... homokon...
Afrika térképén még a közelmúltban, ott, ahol a huszonhatodik hosszúsági fok szeli a Ráktérítőt, hatalmas fehér folt éktelenkedett. A térképrajzolók az üres helyet úgy töltötték be, hogy nagy betűkkel beleírták "Libyai Sivatag". Ha a Szaharát három részre osztjuk, a Libyai-sivatag a nyugati harmadrész. A hosszúsági és szélességi fokok képzelt vonalán futnak végig Egyiptom, Szudán és az olasz Tripolis határai. A valóságban ott azonban csak a homok határos a sziklával, a semmi a végtelenséggel. A régi egyiptomiak valamikor még ismerték ennek a hatalmas homok- és sziklatengernek belsejét. Később évszázadokon át senki sem járta a "Halál birodalmát" és feledésbe ment az ókori utazók ismerete. Amikor az arabok Kis-Ázsiából bevándoroltak Afrikába, lépésről lépésre kellett elfoglalniuk és megismerniük az új hazát. Babonás félelemmel nézték az ókori Egyiptom misztikus kultúrájának emlékműveit és csak lassan, tapogatódzva haladtak előre az ismeretlen országban. A Libyai-sivatag kérlelhetetlen pusztasága megfélemlítette a foglalók seregeit és évszázadokig tartott, amíg egyes vakmerő felderítők felfedezték a homoktenger szigeteit, az oázisokat. Akik ilyen felderítő útról visszatértek, csodálatos dolgokat meséltek. Kékszemű, szőke, de sötétbőrű emberekről, akik végtelenül messze, kint, a sivatag hozzáférhetetlen helyein rejtelmes oázis-városokban élnek.
Almásy László - Az ismeretlen Szahara
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Sven Hedin - Ázsia sivatagjain keresztül
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Magyarország és a keresztes háborúk
Évtizedek óta nem jelent meg Magyarországon olyan munka, amely önállóan foglalkozott volna a középkori lovagrendek magyarországi tevékenységével. Szinte teljesen hiányoznak az egyes lovagrendek megtelepedéséről és elterjedéséről szóló modern munkák, és különösen azok, amelyek ezt a lovagrendek fejlődésének nemzetközi összefüggésében tárgyalják.
Bóna István - A hunok és nagykirályaik
A könyvben nincs szó olyan eseményről, amely ellentétben lenne a régészet tanúbizonyságával, s megfordítva: nem tárgyal olyan régészeti leletet sem, amely ne volna beilleszthető a hunokról és korszakukról egyre valósabb történeti képbe. A könyv ezért nem új hipotézis a hunokról, hanem máig terjedő ismereteink összefoglalása. Erőssége a Szerzőnek, hogy a késő antik-korai középkor történelmi tudományában is otthonos. A régészet eredményeit - kivált elméleteit - nem kellett ellenőrzés nélkül átvennie, mivel gyakorló régészként a leleteket és a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmat jól ismeri. Ugyanakkor otthonosan mozog az írott forrásokra támaszkodó történettudományban is, lévén maga is történeti munkák szerzője és szerkesztője
Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András - Magyarország története 1301-1526
A kötet Magyarország történetének 225 esztendejéről ad átfogó képet. 1031-ben, amikor a történet indul, az ország mélyponton volt, az állami egység csak névlegesen létezett, a tartományokra szakadás, a felbomlás tényleges veszélye fenyegetett. 1526. augusztus 29.-én, amely nappal a könyv befejeződik, a mohácsi csatavesztéssel megásták a középkori magyar állam sírját, s az hamarosan részekre bomlott. E két dátum között - a baljós indulás és a tragikus végkifejlet ellenére - a magyar történelem két fényes évszázada húzódik meg. Ez idő alatt Magyarország a térség regionális nagyhatalma volt, amely belső szerkezetében is óriási fejlődésen ment keresztül, sok mindent behozva abból a történelmi hátrányból, amely Nyugat-Európával szemben fennállott. A könyv részletesen bemutatja a késő középkori Magyarország gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyait. A helyzetnek, a lehetőségeknek megfelelően e hosszú történelmi kor olyan, egymástól homlokegyenest eltérő karakterű, de egyaránt nagy formátumú uralkodókat termett, mint az ország szívós aprómunkával felépítő Károly Róbert, a szélrózsa minden irányában hadakozó Nagy Lajos, a császári címet megszerző Zsigmond vagy a törökverő Hunyadi János fiaként trónra került Mátyás. A könyv 225 év alatt az ország élén állt hét dinasztia tetteiről a falvak és városok népének mindennapi életéig széles tablót rajzol, monografikus áttekintést ad Magyarország 1031-1526 közti történetéről.
Baktay Ervin - A Pandzsáb
A nyugat - vagyis a görögség, az ókori Európának ez a vezető kultúrnépe - egészen Nagy Sándor keleti hódítóútjáig csak igen keveset tudott Indiáról. Amit Hérodotosz és mások Indiáról feljegyeztek, többnyire másod-, harmadkézből nyert értesülés volt és a perzsák útján jutott el nyugatra. A perzsák azonban jól ismerték Indiának északnyugati részét, hiszen birodalmuk, legnagyobb kiterjedésében, egészen az Indus folyamig nyúlt és perzsa népcsoportok, a zarathusztrai vallással együtt, az Induson túlra is beszivárogtak. Perzsa emlékek tanúskodnak erről az északi Pandzsábban is, pl. a taxilai ásatásokkal napvilágra került romvárosban. Az ókori nyugat, amikor «Indiáról» beszélt, voltaképpen csak az Indus folyó környékét és az ettől keletre elterülő síkságot, vagyis a mai Pandzsábot értette e név alatt. India: az Indus folyam vidéke. Még Nagy Sándornak is csekély fogalma volt arról, hogy amikor - véleménye szerint - «meghódította Indiát», tulajdonképpen csak India egy igen kicsiny részét látta s ennek az aránylag kis területnek is csupán töredékét vetette uralma alá. Számára is mindössze az Indus folyamon túl fekvő ország jelentette Indiát és csak utódának, Szeleukosz Nikátornak követe, Megaszthenész adott hírt elsőül India távolabbi tájairól. Megaszthenésznek töredékekben fennmaradt munkája az első, nyugati embertől eredő leírás Indiáról, illetve Indiának északi részéről. Az északnyugati terület, amelyről ebben a könyvben beszélünk, később kapta perzsa «Pandzsáb» nevét. Ez a szó «öt vizet», «öt folyót» jelent.
Almásy László - Autóval Szudánba
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Sven Hedin - Pekingtől Moszkváig
Eredeti tervem az volt, hogy összefüggően s időrendben írjam meg földkörüli utamat, melyet a múlt évben tettem meg. De mivel hazaérkezésem után úgy éreztem, hogy az Oroszországról szóló leírás, amint a viszonyokat 1923 decemberében láttam, könnyen elavulhat, elhatároztam, hogy először Oroszországról fogok szólalni, azután kerül sor Amerikára és Kínára.
Ez a könyv nem ad feleletet a bolsevizmus elveire, elméletére és gyakorlati megvalósítására vonatkozó kérdésekre. Csak egy gyors utazásról számol be Mongólián, Szibérián és az európai Oroszországon keresztül.
Hóman Bálint - Szekfű Gyula - Magyar történet I-V.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Gergely Jenő - Pritz Pál - A trianoni Magyarország
Ez az izgalmas kötet az ún. Horthy korszak történelmileg igaz és bármiféle politikai vagy ideológiai elfogultságától mentes megismeréséhez nyújt segítséget. A szerzők szerves egységben tárgyalják a bel- és külpolitikai eseményeket, a fejlődési irányokat, mindig szoros kapcsolatban a kor társadalom- gazdaság- és művelődéstörténeti összefüggéseivel.
Ismeretlen szerző - Trianon
A Nemzet és emlékezet sorozat második darabjaként megjelenő kötet a történelmi Magyarország fölbomlása, a trianoni békeszerződés megalkotása, valamint politikai és szellemi utóélete dokumentumainak gazdag gyűjteménye. Az egykorú források mellett a szakirodalom jellegadó műveinek több évtizedre visszatekintő válogatása, valamint a békeszerződés és a békerevízió kérdéseivel foglalkozó roppant tömegű ideológiai-publicisztikai termés legfontosabb és legtanulságosabb szemelvényei kapnak helyet benne. Végül széles körű annotált bibliográfia tekinti át a témakör forrásanyagát és a kapcsolódó történeti visszaemlékezéseket, valamint az utóbbi években rendkívül megszaporodott és differenciált szempontokat megjelenítő szakirodalmi munkákat.
John Keegan - A parancsnoklás álarca
Ez a könyv hadvezérekről szól. Arról, hogy kik ők, milyen cselekedetek fűződnek a nevükhöz, s hogy e cselekedetek milyen kihatással vannak arra a világra, amelyben a közönséges halandók, férfiak és nők élnek.
Hiszen egy tábornok – ez a szó már önmagában is kétértelmű – sokkal több a hadsereg egyszerű parancsnokánál. Lehet király vagy pap: Nagy Sándor mindkettőt megtestesítette egy személyben. Lehet diplomata: Marlborough és Eisenhower egyformán kiválóan értett a békítéshez és a stratégiához. Lehet inkább teoretikus, mint gyakorlati szakember: az idősebb Moltke inkább intellektuális képességeivel írta be nevét a történelembe, mintsem végrehajtói tehetségével. Parancsnokolhat az uralkodó helyetteseként, mint Wellington, vagy esetleg demokratikus gyülekezet felhatalmazásával, ahogy Grant kapta a hatalmát. Lehet demagógból zsarnokká avanzsált politikus, és mégis megőrizheti főparancsnoki hatalmát, ahogyan Hitlernek sikerült.
A hadvezérség sokkal több, mint seregek vezénylete a harctéren. Hogy a megszokott kliséhez folyamodjunk, a hadsereg annak a társadalomnak a tükörképe, amely kiállítja. A célokat, amelyekért küzd és ahogyan küzd, az határozza meg, mit akar elérni az adott társadalom a háborúval és mit vár el a hadseregétől.
