Dorottya ​/ A méla Tempefői

Szabó Magda - Az a szép, fényes nap
Hogy Szabó Magda színdarabjai zajos sikert keltenek, nem csak drámaírói képességére jellemző, hanem az 1956 után bekövetkezett helyzetre: a saját nemzeti múltjától rendeletekkel eltiltott haza szomjas saját történetének megismerésére. Az író a szimfóniák előtt etűdökön gyakorol, hangjátékokkal jelentkezik, míg első nagy sikere, az Az a szép fényes nap megszülethetik, s lévén egyetemi tanulmányai egyike hazája történelme, boldogan próbálja újraértelmezni nemzete felejteni- és tanulnivalóját. Sok nemzeti nagyság története bírja munkára, a tatárdúlta hazát újjáépítő Béla király gyerekkorától kedvence. Micsoda család - tűnődik -, az anyját, a Bánk bán Gertrudisát cafatokra tépi a felháborodott önérzet, a húga Szent Erzsébet, maga, aki újjáépíti a tatárdúlás miatt dehumanizálódott szerencsétlen országot, sose kerül az Árpád-házi szentek listájára. Királynak születik egy királyi házaspár gyermeke, de adottságai és jelleme nem bizonyos, hogy megfelelnek a születés adta rangnak. A Béla király arról szól, hogyan válik egy kezdetben szinte minden rosszul lépő, olykor halálos bűn elkövetésére szorult, helyzete szerint király népe valóságos vezetőjévé, igazi királlyá, aki már nemcsak büntetni, de megbocsátani és megérteni is tud, nagy távlatokban gondolkozni és méltó családpolitikával baráttá, sőt rokonná tenni hajdani vetélytársa, az idegen Kötöny családját. A dráma trilógia, nagy uralkodók lassan fejlődnek azzá. Az író annak idején , a vesztett második világháború tán azért vállalt a fővárosban állást, hogy részt vehessen a nagy demokratikus átalakulás kezdeti munkálataiban. Az éhségtől már szinte őrületbe űzött magyarság embert eszik a tatár pusztítás idején, Béla emberfölötti erővel megállítja az idegenek nyomában keletkezett romboló erőket, ezért nevezzük második honalapítónak. Az író néha beleolvas színdarabjába, ilyenkor nem önmagára büszke. Újra meg újra megrendül, amikor átélheti, van az Árpád-háznak egy olyan szentje, akit sosem avattak azzá, ő is megérhette volna, de az egyházi, világi politika mást kívánt, elfogadta hát alázattal. Az író azért büszke, mert bűn és bűnhődés arányát itt találta el darabjai között a legpontosabban, s örül, hogy érzékeltethette, van, aki azért nem kapja meg a nagy egyházi visszaigazolást, mert hazája sorsának intézése nem hagyott időt neki arra, hogy úgy élhessen, mint a szentek. <div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">K</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>

Arnold Wesker - Konyha
Részlet ​a könyvből: " Az angol színházrendszer erősen különbözik az európaitól. A "nemzeti" színházaktól illetve együttesektől, azaz a Covent Garden Királyi Operaháztól, a Sadler's Wells operától a balettszínháztól, a Nemzeti Színháztól és a Királyi Shakespeare Társulattól eltekintve valamennyi színházi intézmény magánvállalkozás. A Nemzeti színház és a királyi Shakespeare társulat eredetileg repertoárszínház, vagyis több darabot tart a műsorán egy időben - ellentétben a többiekkel,amelyek követik a régi hagyományt, és addig játszanak egy előadást, amíg van rá néző. A század elején megindult ugyan a repertoár-színházi mozgalom, de városi hatóságok támogatásával és állandó társulattal működő, repertory theatre néven ismeretes színházak a vidéki városokban nevükkel ellentétben csak néhány hétig, legföljebb egy hónapig játsszák darabjaikat."

Madách Imre - Küzdés ​az élet... - Madách Imre válogatott művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Élőszóval
"Fejlett ​prózai kézügyességgel rendelkező alkalmi drámaíró vagyok. Úgy félek a színpadtól, mint a tűztől. Van is rá okom..." - írta Örkény István, amikor az Időrendben című életműsorozatban öt színműve megjelent. Mi, olvasók, nézők, ha megértjük is ezt a szorongást, amelyet az írott szó megelevenedésén, hatásának megsokszorozódásán érezhet a szerző, mégsem tartjuk indokoltnak. Az utóbbi években Budapesten és vidéken, majd több külföldi színpadon is osztatlan sikerrel játszották Örkény István darabjait, régieket, újakat egyaránt. Az említett kötet megjelenése után született Vérrokonok, majd később a Kulcskeresők s A holtak hallgatása nemcsak arról győz meg végképp, hogy Örkény István nem alkalmi drámaíró - és a színpad alapos ismerete, a drámai megformálás minden tartalmi és technikai sajátosságának tudása magától értetődik a számára -, hanem arról is, hogy a kockázatmentesebb, hagyományos útról letérve olyan szuverén művészi világot teremtett, amely minden egyes darabban új és új arcát mutatja fel, és mindig közvetlenül hozzánk és értünk szól. Kötetünkben most Örkény István eddig írott valamennyi színművét veszi kezébe az olvasó (Voronyezs, Sötét galamb, Tóték, Macskajáték, Pisti a vérzivatarban, Vérrokonok, Kulcskeresők, A holtak hallgatása).

Ismeretlen szerző - 77 ​híres dráma
65 ​magyar és külföldi író 77 nagy sikerű drámájának bő kivonata és összefogott méltatása ez a kötet. Az Oreszteia, az Élektra, az Antigoné, A hetvenkedő katona, a Doktor Faustus, a Cid, a Két úr szolgája, a Bölcs Náthán, a Cyrano, a Don Carlos, a Bánk bán, a Godot, A kék madár, a Becket éppúgy fellapozható benne, mint a Vérnász, A szecsuálni jólélek, a Marat, az Operett, a Bösendorfer, az Isten, császár, paraszt, a Taifun és más időtálló színművek színházi estet idéző tartalomleírása. A drámaismertetéseket olyan neves irodalmárok írták, mint Balassa Anna, Berkes Erzsébet, Bolonyai Gábor, Csűrös Miklós, Dani Tivadar, Dornbach Mária, Földes Anna, Fried Ilona, Hurtony Zsuzsa, Kapitánffy István, Karkovány Judit, Komáromi Gabriella, Mihályi Gábor, N. Horváth Béla, Rigó Béla, Stark Ferenc, Szathmáry Éva, Szentmihályi Szabó Péter, Szepessy Tibor, Szoboszlai Margit, Tarján Tamás, Tótfalusi István, Varjas Endre, Vasy Géza, Zappe László, Zoltai Dénes.

Maurice Maeterlinck - A ​kék madár
A ​boldogság kék madara, melyet minden ember keres, Maeterlinck költői fantáziájában született. A világsikert aratott színművet - amelyet a századfordulón Sztanyiszlavszkij mutatott be először Moszkvában - költői szépsége és mondanivalója teszi értékessé a mai olvasó számára. A vallon erdőkből Maeterlinck képzeletének mézeskalács-világába elbolyongó két gyermek története az emberiség boldogságvágyáról, a boldogságért vívott küzdelem értelméről beszél: a Fény tündére vezeti a boldogság felé az ember fiát, a boldogság és a tudás elválaszthatatlanul kapcsolódnak össze. Ettől a költőiségtől valik szárnyalóvá a költő puritán tisztaságú nyelve is. Noha Maeterlinck műveinek túlnyomó része ma már csak irodalomtörténeti érdekességű, a Kék Madár szárnycsapásai minden olvasó szívében visszahangzanak. Maeterlinck drámája Vas István új fordításában, Nagy Péter tanulmánya kíséretében jelenik meg. A Kék Madár rajza Hincz Gyula alkotása.

Karinthy Ferenc - Gellérthegyi ​álmok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Katona József - Bánk ​bán
Nem ​túlságosan gazdag drámairodalmunknak világirodalmi mércével mérve is kiemelkedő csúcsa, szinte egyszeri csodája a Bánk bán. Az író által papírra vetett sorsok - dráma esetében - előadás után kiáltanak. A mű bemutatása aztán visszahat az újabb alkotói szándékra és tettre. Ezért van, hogy a drámairodalom virágzása vagy éppen folytonossága a kor levegőjén és problémáin túl a színházi világ és a közönség nélkül aligha képzelhető el. Ahogy bő regénytermés olvasók nélkül nem lehetséges. Egy-egy mű igen, de a műfaj meghatározó jelenléte nem. Katona József (1791-1830), a kecskeméti takácsmester fia, a pesti jogi egyetemre fölkerülve a színházi világ vonzásába került. Nem a jogi pálya, a színpad, az írás volt számára elsődleges. Amikor évekkel később megkeseredve visszatért szülővárosába, a hivatalnoki lét vált elsődlegessé: gyakorlatilag fölhagyott az irodalmi munkássággal. A színház szerelmese, mint egy drámai hós a némaságot választotta, hogy aztán korai, örök némaságával az utókorra testálja varázspálcáját, a magyar irodalom gyöngyszemét, a Bánk bánt. Az ismert, de igazán nem elismert Katona József írói nagysága csupán halála után hosszú évekkel vált egyértelművé. Kétségtelen, hogy fő művéhez méltó és minőségben hasonlatos alkotás nem került ki tolla alól. Ám számos, nem csupán az irodalmi és színházi élet szempontjából, hanem önnön írói világa és fejlődése miatt is fontos mű alkotója, Igen sok, a korban divatos német darabot ültetett át magyarra; több mint tíz saját drámát írt. Katona minden sora összefüggésben van a Bánk bánnal. Olyan értelemben legalábbis, hogy minden műve mögött egy érdekes és súlyos személyiség rejlik. A drámafró nem tud önmagánál, személyisége lehetőségénél súlyosabb alakot teremteni! Bánk tehát Katona és Katona Bánk.

Madách Imre - Az ​ember tragédiája
A ​magyar szellem egyik halhatatlan alkotása szárnyal fel ebben a könyvben az olvasó előtt. Dráma - megrázó jelenetekkel; filozófia - mély gondolatokkal; költészet - az emberszemlélet és társadalombírálat fenséges hangfutamaival. A kérdés az: mi az emberiség életének végső célja? A felelet: az ember vagy önmagának él vagy embertársainak, de boldog nem lesz egyik esetben sem, mert saját érdekeinek önző hajszolása éppen úgy nem elégíti ki, mint ahogyan elbukik akkor, ha embertársai javának szenteli életét. Elbukik vagy boldogtalan lesz; be kell látnia, hogy minden küzdelme hiábavaló; végtére mégis megsemmisül az emberiség. Még arra a kérdésre sem kap feleletet, miért él a földön és lesz-e vergődéseinek jutalma a túlvilágon? Vigasztalan a mult, kétségbeejtő a jövő.

Vörösmarty Mihály - Csongor ​és Tünde
,,Csongor ​öt felvonáson át keresi, kutatja Tündét, a földre leszállt, majd Mirigy, a boszorkány miatt innen elmenekülni kényszerült tündérlányt, akibe szerelmes és aki – valamikor – az övé lett. A boldogság keresése, kutatása adja a darab alaptörténetét, de miközben Csongor – szinte metafizikai vágyaktól űzve bolyong a földi tereken, találkozik az emberiség jelképi nagy figuráival, a királlyal, kalmárral és a tudóssal is, akiknek sorsában az élet értelmét meghatározó erőkkel is szembesül. A mű egyik középponti motívuma az Éj hatalmas monológja, amely kozmikus távlatba helyezve értelmezi a földi, az emberi valóságot. A filozófiai tartalom azonban rafinált ügyességgel keveredik nagyon is durva, hétköznapi, szinte groteszk tényekkel, eseményekkel, figurákkal (Csongor és Tünde kísérői, Balga és Ilma, a három ördögfi, Dimitri a boltos rác, és a buja csábítás képviselője, Ledér, első helyen azonban az ősgonosz, Mirigy.) A színmű, amely a drámai műfaj minden szabályát félreteszi, végül is hatalmas, romantikus költői vízió, amely azonban minden inkább, csak nem éteri, elvont, testtelen műalkotás: teli színei, ragyogó részletei, zsúfolt eseménymenete, realista életképei, gazdag humora a leginkább komplex, összetett alkotások közé emeli. Vörösmartynak sikerült olyan művet alkotnia, amely egyszerre népmesei egyszerűségű és felépítésű, ugyanakkor az irodalmi alkotásokban még töredékesen is alig fennmaradt magyar reneszánsz ragyogását és eleganciáját is képviseli, de mindezt a romantika legkiérleltebb nyelvén, stílusában filozófiailag, gondolatilag is végtelenül elmélyítve, szimbolikus sugárzásúvá téve."

Szálinger Balázs - Köztársaság
Szálinger ​Balázs új könyve különleges költői körutazás, mely napjaink Magyarországáról indul, hogy a három műnemen (líra, dráma, epika) és Róma birodalmán keresztül a közeljövő Budapestjére térjünk vissza. Szálinger nagy témája a közélet és a magánélet egymástól elválaszthatatlan egységellentéte. A feszült egymásrautaltságot humorral és iróniával, sokszor a történelem segítségével oldja fel, ez távolítja és nagyítja a Köztársaság tétjét: hogyan tudunk hitelesen megszólalni privát dolgainkról a nyilvánosság előtt? Hogyan lehet közünk saját magunkhoz a mindenkori többieken keresztül? Ezt járja körül több versciklusban és egy drámában, hogy a Háború című utópisztikus szerelmi verses elbeszélés zárja a könyvet. Napjaink Budapestje, látszólag minden rendben, mindenki rohan, teszi a dolgát, tehát semmi sincs rendben. Ugyanazon a napon robban ki a III. világháború és érkezik visszafordíthatatlan pontjához egy szakítás is. A Köztársaság Szálinger pályájának fontos állomása: összegzés és előretekintés egyazon mozzanatban. A költő játékos és termékeny lírai teret hozott létre, melyben a műnemek és a műfajok, a témák és a motívumok is változatos módon illeszkednek a kötet történetívéhez. A köztársaságok, a respublikák közös részeihez.

Friedrich Schiller - Ármány ​és szerelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heltai Jenő - A ​néma levente / Az ezerkettedik éjszaka
Mátyás ​király hírhedt fekete seregének hadnagya, Agárdi Péter, itáliai portyázásuk alatt beleszeret egy ifjan megözvegyült nemes hölgybe, Ziliába. Amikor végre személyesen is találkozhat vele, megvallja szerelmét, s egy búcsúcsókért bármilyen áldozatra kész - nem sejtve, hogy fogadkozásának nagy ára lesz. A hölgy kegyetlen árat kér: háromévi némaságot. Eltelt egy év, és Agárdi Péter tarja a szavát. Mátyás király akár ezer aranyat is fizetne annak, aki néma vitézét meggyógyí­tja - de aki erre vállalkozik, azzal is számolnia kell, hogy ha a próba nem sikerül, akkor Setét Lajos, Mátyás bakója a fejét veszi. Zilia útra kél, mert biztos abban, hogy egyedül ő ismeri néma Péter bajára az orvosságot. A levente azonban megleckézteti a csalfa asszonyt... Heltai Jenő Az Ezerkettedik éjszaka című verses mesejátéka, néhány évtizeddel ezelőtt volt látható utoljára a fővárosi színházak műsorán. Csengő-bongó rímekben, nyelvi fortélyokban gazdag, sziporkázó, szellemes színdarab, nemegyszer mai aktualitással, szeretni való, életteli karakterekkel, amely egyaránt alkalmas a felnőtt, ifjúsági és gyerekközönség szórakoztatására. A darab játékossága, könnyedsége és mégis komoly mondanivalót is hordozó sorai színvonalas kikapcsolódást nyújt minden korosztálynak. A felnőtt nézők a helyzetkomikumon, a cseppet pikáns jeleneteken, a humoros szövegen derülhetnek; míg a kisebbeket elbűvöli a misztikus Kelet világát bemutató verses mesejáték.

Ismeretlen szerző - Rivalda ​89-90
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - Gogol ​művei
Könyvünk ​Gogol összes szépirodalmi műveit tartalmazza, amelyek - magyarul - először jelennek meg ilyen összefoglaló kiadásban. Gogol prózája százhúsz év távlatából is igényt tarthat az olvasó érdeklődésére. A "modern" tehát az utódokat is nyugtalanító klasszikusok közé tartozik. Zsúfolt és mégis arányos művészetében szeszélyesen vegyül a társadalmi szatíra és a szorongatott-gyengéd líra, a szertelen humor és a tárgyias fantasztikum. Nem volt a "nagy oroszok" között egyetlen egy sem, akire ne hatott volna, titkait mégis megőrizte: megmaradt páratlanul különös alkotónak. Az orosz történelem legválságosabb negyedszázadában - I. Miklós, a "vascár" uralkodása idején -, torz alakjainak kihívó látomásával, bár maga is belepusztult, siettetni tudta kortársainak szellemi felszabadulását. Valóra vált, amit megsejtett: "Tudom, hogy nevem elmúlásom után szerencsésebb lesz nálamnál."

Boris Vian - Mindenkit ​megnyúzunk!
Egyeseket ​bizonyára megtéveszt majd a Boris Vian-életműsorozat eme nyolcadik kötetének tizennyolcas karikáért kiáltó, horrorisztikus címe, és néhány olvasó talán majd valami darabolós gyilkosos vagy vérengző űrlényes történet reményében veszi kézbe ezt a könyvet. Nos, ők csalódni fognak. Ellenben azok, akik már régóta arra vágytak, hogy végre elolvashassák Boris Vian magyar nyelven még soha meg nem jelent drámáit - jelesül négyet a szerző 1947 és 1951 között írt színműveiből -, máris kezdhetnek ujjongani, mert e kötettel kifejezetten nekik kívántunk örömet szerezni. A jelen kötetben olvasható színművek majd' mindegyike valami ellen íródott, valami olyan jelenséget gúnyol ki, ami sajnos ma is mérgezi életünket. A címadó darabot, a sintérmunka mibenlétét megvilágító antimilitarista bohózatot egy antirasszista kiáltvány és egy antiklerikális szatíra követi. Talán csak a negyedik - az utolsó - dráma lóg ki a sorból, de még ebben a habkönnyű komédiában is van egy olyan szereplő, akit újra és újra "megnyúznak"...

Sütő András - Színművek ​I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kornis Mihály - Drámák
Meggyőződésem ​szerint "itt és most" Magyarországon nem lehetséges színházat csinálni, hacsak nem csoda folytán. De nem lehet már tíz éve, húsz éve, harminc éve... - talán soha nem is lehetett. Ha egy népnek nincs _közösségi kultúrája,_ akkor nem lehet színháza sem. A magyar színházi avantgárddal is főképpen az a baj, hogy nincsen. Nem tettek, csupán események. Nem megcsinált, megszervezett, létrehozott művek, hanem _balhék._ "Valami más." De _valami más_ - az kevés, és mindig is kevés lesz. A színház mindig a jelené, esetleg a múlté is, de soha nincs köze a jövőhöz. Színház az, ami megvalósul _itt és most._ Ha nem valósul meg: spekuláció. A színház ugyanis merő praxis. A megtervezett eseménynek a kiszámíthatatlan realitással való ütközése során születik meg a színházi pillanat . ha megszületik. ... egy nyirkos-csúnya délelőtt a zsöllyébe süppedve, míg a színpadon a helyüket keresgélő, álmos "bennszülött" színészeket figyeltem, mint egy rosszkedvű, botcsinálta cirkuszigazgató, megvilágosodásszerű élességgel, valamely panorámakép teljességével terült elém jövendő színházrendezői sorsom hiábavalósága... a kijelölt életketrec szűkössége és piszka. Könnyű volt a belső hangnak engedelmeskedve egyszer s mindenkorra hátat fordítanom a színházrendezői foglalkozásnak Magyarországon. Írni kezdtem. (1984)

Müller Péter - A ​lélek színpada
"Drámát ​olvasni jó." - mondja Müller Péter, a spirituális író, a Kígyó és kereszt, a Lomb és gyökér, a Benső mosoly, a Boldogság és a Jóskönyv szerzője, aki most minden olvasóját arra biztatja, hogy játssza el színdarabjait lelke színpadán. E kötetben életművét, fél évszázad drámatermését gyűjtötte össze, amelyet a legnagyobb magyar színészek vittek sikerre, s játsszák ma is. Nem egy közülük bejárta és jelenleg is járja a világ színpadait. Darabjaiban a halhatatlanságról, világunk végéről s újjászületéséről, lelkünk sötét örvényeiről és megtisztulásáról szólnak, színháza játszva tanítja a spirituális titkokat: hol megrendít, hol nevetésre fakaszt. Valójában minden műve: beavatási szertartás.

Molnár Ferenc - Liliom ​/ Az üvegcipő / Játék a kastélyban
A ​kötet Molnár Ferenc három írását tartalmazza: - Liliom - Az üvegcipő - Játék a kastélyban