A ​politikai gondolkodás története

Leo Strauss - Joseph Cropsey - A ​politikai filozófia története I-II.
A ​nagyszabású összeállítás - melynek kis részét Strauss írta, nagyobb részét tanítványai és munkatársai - közel két és fél ezer esztendő politikatudományát, Thuküdidésztől Heideggerig közel negyven gondolkodó eszméit öleli fel.

Jürgen Habermas - A ​társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása
Jürgen ​Habermasnak, a Frankfurti Iskola második generációja legszélesebb körben elismerést szerzett tagjának több mint három évtizede írt alapműve mára a szociológiai és a történettudományi képzés egyik általánosan elfogadott tankönyvévé vált. Az új kiadást ez önmagában is indokolná. A szerző ehhez azonban az 1990-ben írt előszavában (mely e kötetben olvasható először magyarul) indokként hozzáteszi azt az időszerűséget is, "melyet a nyilvánosság szerkezetváltozásának szemünk láttára kölcsönzött a Közép- és Kelet-Európában zajló pótló (utolérő) forradalom". Habermas a modern nyilvánosság modelljét történetileg "az államhatalom parlamentarizálódásának" elemzése révén, az angol és a kontinentális változatok bemutatásával rekonstruálja, míg eszmetörténetileg a liberális természetjogi törvénykoncepciók és a kanti politikai filozófia belátásainak bevonásával vázolja fel. Habermas a korabeli politikai gondolkodásban kialakult nyilvánosság-, illetve demokráciafelfogásokhoz méri ezen elveknek a politikai intézményekben ténylegesen megvalósult alakjait: úgy látja, hogy a politikailag működő nyilvánosság eszménye "ideológia volt és ugyanakkor több is volt mint puszta ideológia". Végkövetkeztetése szerint "a jóléti állam tömegdemokráciái normatív önértelmezésüknek megfelelően csak addig tekinthetik magukat folytonosnak a liberális jogállam alapelveivel, ameddig komolyan veszik a politikailag működő nyilvánosság parancsát".

Haskó Katalin - Hülvely István - Bevezetés ​a politikatudományba
A ​kötet egyszerre tölti be a főiskolai és egyetemi képzésben a politológiával ismerkedő hallgatók számára a tankönyv szerepét és elégíti ki a politika iránt érdeklődők tágabb elméleti igényeit. Hozzásegít a politikatudományi látásmód megismeréséhez és elsajátításához, a politikatudományi alapfogalmak tisztázásához, a polgárok demokratikus kultúrájának fejlődéséhez. Történelmi és társadalmi elemzésekkel mutatja be a politika világának, a politika és társadalom viszonyának, valamint a politika társadalmi megbízatásának legfontosabb összefüggéseit. A könyv a konstitutív politikaértelmezés kialakulását olyan fontos történelmi tanulási folyamatként írja le, amely végül a modern demokráciák felfogásában és intézményrendszerében kap sokoldalú kifejeződést. A modern politikai eszmék fejlődésének elemzése kiegészül a tudomány és az ideológia viszonyának értelmezésével, a modern megismerési struktúra kialakulásának felvázolásával. A demokratikus intézmények szociológiai részelemzésein túl a szerzők külön vizsgálják a különböző demokratikus formák (többségi és konszenzusos demokráciák) társadalmi feltételekhez kötöttségét. A könyv részletesen foglalkozik a nemzetközi politikaelmélet, illetve a nemzetközi kapcsolatok elméletének ismeretanyagával, s kísérletet tesz a mai politikai kihívások értelmezésére, beleértve az európai integrációt és a jelen „egyhatalmi” világrendszerének nyitott kérdéseit.

Niccoló Machiavelli - A ​fejedelem
Az ​itáliai politikus-zenész-komédiaíró-filozófus munkája immár csaknem fél évezrede méltán a politika művészetének megkerülhetetlen alapkönyve – királyok, kalandorok, politikusok tanulták-tanulják belőle a hatalom gyakorlásának művészetét.

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Kristin Thompson - David Bordwell - A ​film története
Ez ​a mű mely – mind a szerzők felkészültsége, mind a könyv szakmai színvonala alapján – olyan alapműnek számít a nemzetközi filmes szakirodalomban, ami sok vonatkozásban "átírja" a filmről való gondolkodásunkat. Hosszú ideje nem jelent meg sem idegen, sem magyar nyelven egységes szemléletű, következetes szempontok szerint végigvitt filmtörténeti munka, tehát mindenképpen komoly hiányt pótol a kiadás. A kötet nagy érdeklődésre tarthat számot a filmes szakma művelőinek körében, hiszen munkájuk során a könyv megkerülhetetlen. Ugyanakkor a mű tankönyvként is használható: elsősorban a filmszakos egyetemisták számára, másfelől pedig – erőteljes szaktanári irányítás mellett – a mozgóképes és kommunikációs tárgyakat tanuló középiskolások részére. A könyv rengeteg illusztrációt tartalmaz, melyek nem egyszerűen csak képek, hanem a mű szemléletének fontos elemét képezik. A könyv ugyanis – szemben a korábbi filmtörténetekkel – nem elsősorban a filmek által elmesélt történetek elemzésére épít, hanem a filmek stilisztikai, képi, művészi anyagára, ezért az illusztrációk elemzéseket egészítenek ki, és ez a művet szemléletileg is újdonsággá teszi.

Hans Joachim Störig - A ​filozófia világtörténete
A ​Müncheni Egyetem filozófiaprofesszorának műve 1950-ben jelent meg. A sikeres első kiadást hamarosan követte a második, a harmadik... Napjainkban a német olvasók a 16. bővített kiadást vásárolhatják meg a könyvesboltokban. A filozófiatörténet az ókori indiai, kínai filozófia leírásával veszi kezdetét. Majd a hagyományosan dús görög rész után a középkor, a reneszánsz, a felvilágosodás és a barokk gondolatrendszerébe nyerünk betekintést. Ahogy napjainkhoz közeledünk, a tárgyalás elmélyül. A tizenkilencedik és a huszadik század filozófiatörténeti problémái tárgyszerűen és sokoldalúan rajzolódnak ki a kötet lapjain, érintve többek között az államfilozófia, a jogfilozófia, az etika, a nyelvfilozófia kérdéseit. A szerző olyan kézikönyvet alkotott, amely történeti képbe ágyazva mutatja be az egyes korokat és szerzőket. Világos és érthető válaszokat keresett és talált a legsúlyosabb problémákra is, így művét a téma iránt érdeklődő olvasók széles tábora haszonnal forgathatja.

Umberto Eco - A ​rózsa neve
Az ​olvasó az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb világsikerét tartja a kezében. Súlyosan szórakoztató és szórakoztatóan súlyos regényt. Krimit. Igazi nyomolvasást. A nyomok, persze, a tettes nyomai. Ki a tettes? Miért halnak sorra a szerzetesek egy XIV. századi apátságban? A rózsa neve nem volna tisztességes krimi, ha az olvasó a végén (a legeslegvégén) nem kapna választ erre a kérdésre. De tisztességes (ördögi, ravasz és mégis üde) regény se volna, ha a válasz nem törpülne el még sokkalta nagyobb kérdőjelek árnyékában. "Ki a tettes?" Ez a kérdés - figyelmeztet a regényhez írott "széljegyzeteiben" Umberto Eco, a tudós bolognai szemiotikaprofesszor - nemcsak a krimiknek, hanem a pszichoanalízisnek és a filozófiának is alapkérdése. A rózsa nevétől a rózsáig hosszú az út és kacskaringós, de belátható. Ami a rózsától a "tettesig" sötétlő homályt illeti, bizony válasz nélkül maradunk.

Gyurgyák János - Ezzé ​lett magyar hazátok
A ​szerző arra tesz kísérletet, hogy a magyar nemzeteszme történetét egységes keretbe foglalja és egységes metodika alapján elemezze. Alapkoncepciója, hogy a magyar nemzeteszme széthullása nem elsődlegesen Trianon következménye volt, a bomlás már a századforduló körüli időkben elkezdődött. A 19. század húszas-negyvenes éveiben kialakult liberális nemzetkoncepció, valamint a kiegyezés körül megszilárduló ún. magyar politikai nemzeteszme (amely, bár korántsem volt egységes, mégis belső kohézióval rendelkezett) a századforduló Magyarországán darabjaira hullott. A 20. század elején radikálisan eltérő nemzetkoncepciók jelentek meg (szociáldemokrácia, polgári radikalizmus), amelyek alapjaiban tagadták a liberális magyar nemzetkoncepció egészét. A trianoni tragédia után ez a szétesés tovább folytatódott, s bár történtek kísérletek az egységes magyar nemzeteszme helyreállítására, a folyamat alapvetően kudarccal végződött. A mű megközelítése eredendően történeti, de egyúttal olyan problémát elemez, amely ma is élő és aktuális. Nevezetesen: mi az oka a magyar nemzetet immár egy-két évszázada megosztó törésvonalaknak (kuruc-labanc, kiegyezés­párti-függetlenségi, népi-urbánus, fideszes-balliberális).

Platón - Az ​állam
Platón ​nevét és alkotását hosszú évszázadok őrizték meg, gondolatai korunk számára is érdekesek. E kötet teljes terjedelmében mutatja be Az állam című művét, melyet kitüntetett hely illet meg a Platón-dialógusok között, ezt a rangot tartalmának sokrétűsége, összefoglaló jellege és művészi színvonala egyaránt biztosítja. A többi műtől eltérően majdnem teljes filozófiai rendszer, amelyen belül a főhely Platón állam-, illetve társadalomtanát illeti meg. Platón az athéni demokrácia fénykora, Periklész uralkodása után élt, a hanyatló görög társadalmi berendekedés láttán írta művét. Kiindulópontja és alapkérdése: mi az igazságosság, hogyan valósul meg ez az egyes ember és az állam életében, mi az erény, hogyan nevelhető az ember, a társadalom kívánalma és az egyén hajlama hogyan egyeznek és különböznek? Szókratész és beszélgetőtársai egy ideális, a társadalmi igazság eszményét leginkább megvalósító államforma utópisztikus képét építik fel. A mű gondolatrendszere s a kérdések a platóni államfilozófia kifejtésén túl pedagógiai, pszichológiai, erkölcstani fejezetek egész sorát tartalmazzák. Ezek módszeres vizsgálatával jut el az ismeretelmélet, az "idea-tan" tárgyalásához, melynek legközismertebb képi kifejezése a barlanghasonlat, a való és az ideák kettős életének ábrázolása. Minden erény csúcsán - így az államberendezkedést irányító igazságosság vállán is - a legfőbb jó eszméje áll. A kísérő tanulmányban a fordító, Jánosy István történelmi, filozófiai összefoglalással segíti az olvasót

Francis Fukuyama - A ​politikai rend eredete
Francis ​Fukuyamát nem kell különösebben bemutatni. A kelet-közép-európai rendszerváltások idején közölt esszéje, a később könyv formájában is megjelent A történelem vége hozta meg számára a világhírt. Új műve a politikai intézmények történelmi eredetét és a politikai hanyatlás folyamatát vizsgálja. A kétkötetes könyv jelen első kötete valójában a múltról szól: nem az emberi történelem dokumentált korszakával kezdődik, hanem az emberiség főemlős őseivel. Az első négy rész az emberi őstörténettel, az állam eredetével, a joguralommal és végül a felelős kormányzattal foglalkozik. A második kötet napjainkig kíséri majd a történetet, különös figyelmet szentelve annak a hatásnak, amelyet a nyugati intézmények gyakoroltak a nem nyugati társadalmak intézményeire s azok modernizációs törekvéseire. Ezután szó esik majd arról, hogyan zajlik a politikai fejlődés a mai világban.

Roger Penrose - A ​császár új elméje
Roger ​Penrose, a világ egyik legnagyobb tudású és legtermékenyebb matematikai fizikusa kutatómunkája közepette időt szakított arra, hogy olyan könyvet írjon, amelyet a nem szakmabeliek is megérthetnek. Ebben káprázatos utazásra viszi az Olvasót, olyan területeket érint eközben, mint a mesterséges intelligencia, a Turing-gépek, a formális matematikai rendszerek, a Gödel-féle eldönthetetlenség, a Mandelbrot-halmaz, a kvantummechanika meghökkentő paradoxonjai, a kozmológia, a fekete és fehér lyukak, a Hawking-sugárzás, az entrópia, az agy szerkezete és még sok más kutatási terület legjava.

Konrad Lorenz - A ​civilizált emberiség nyolc halálos bűne
A ​szerző olyan folyamatokat és jelenségeket mutat be, melyek nemcsak kultúránkat fenyegetik bukással, hanem magát az emberi fajt is. A technológia fejlődése és túlracionalizált életmódunk egyik következményként eltorzul érzelmi világunk. Az emberiség egyre fogékonyabb az egyéniséget romboló hatásokra, gondolkodásunk ijesztően uniformizálódik. Konrad Lorenz 35 évvel ezelőtt megfogalmazott gondolatai napjainkban is időtállóak, s az általa megfogalmazott kételyek és állítások érvényesebbek mint valaha. Galambos Péter (Galamb) előadásában Teljes idő: 208 perc.

Stephen W. Hawking - Az ​idő rövid története
Az ​angol szerző ugyanannak a tanszéknek a vezetője Cambridge-ben, amely valamikor Sir Isaac Newtoné volt. Teljesítményét Einsteinével veti össze a tudományos közvélemény. Hawking az Univerzum keletkezésének és megszűnésének, a fekete lyukaknak, a térnek, az időnek, a téridőnek a kutatója. Könyve olvasmányosan, szellemesen foglalja össze a "teremtés" legfontosabb kérdéseit.

Immanuel Kant - A ​tiszta ész kritikája
Semmi ​kétség, minden megismerésünk a tapasztalattal kezdődik; hisz mi más késztetné munkára megismerőképességünket, ha nem az érzékeinkre ható tárgyak, melyek részint maguk váltanak ki képzeteket, részint értelmi tevékenységünket hozzák mozgásba, hogy e képzeteket egybevesse, összekapcsolja vagy szétválassza, és így az érzéki benyomások nyersanyagát feldolgozva létrehozza a tárgyakra vonatkozó ismereteket melyeket tapasztalatnak nevezünk. Így tehát az időben semmilyen tudásunk nem előzi meg a tapasztalatot, és minden ez utóbbival kezdődik. Ám jóllehet minden tudásunk a tapasztalattal veszi kezdetét, ebből még nem következik, hogy minden tudás a tapasztalatból ered. Mert nagyon is lehetséges, hogy maga a tapasztalati megismerés összetett valami legyen, hogy részint abból álljon, amit benyomások útján nyerünk, részint pedig abból, amit a tulajdon megismerőképességünk önmagából tesz hozzá (az érzéki benyomásokból csupán a késztetést merítve); csakhogy e kiegészítést nem különböztetjük meg azon alapanyagtól, amíg hosszas gyakorlat föl nem hívja rá a figyelmünket, és képessé nem tesz az elkülönítésére.

Gábor Róbert - Az ​igazi szociáldemokrácia
A ​történelmet szinte mindig a nyertesek vagy a nyertesek szempontjából írják. Ez a fontos, hézagpótló és olvasmányos könyv – amely új részleteket tár fel a Szociáldemokrata Párt szétforgácsolásáról, valamint az ÁVO és a többi erőszakszervezet működéséről – nem ezt teszi. Itt az igazi Szociáldemokrata Párt egy bátor harcosa, Gábor Róbert feltárja a Peyer Károly vezette párt történelmi útját, beleértve Marosán György, Szakasits Árpád és a többiek áruló tevékenységét. Arra a Szociáldemokrata Pártra, amelyben Gábor is vezető szerephez jutott, büszke lehet a magyar történelem. Charles Gati Ha igaz az a tétel – márpedig igaz –, hogy az ezredforduló Európájában hiteles szociáldemokrácia nélkül nem képzelhető el kiegyensúlyozott társadalomfejlődés, akkor sokunk felelőssége, hogy ez Magyarországon is így legyen. Bár az 1990-es rendszerváltoztatás idején biztatóan indult a szociáldemokrata párt újraszerveződése, látványosan erősödtek a független szakszervezetek és munkástanácsok, de ezek a mozgalmak rövid idő alatt „hamvukba holtak”. Gábor Róbert könyve nemcsak annak megértésében segít, hogy a magyarországi bolsevizmus „fénykorában” kialakult hatalomszerző és hatalommegtartó technikáknak (köztük a sokat emlegetett szalámizásnak) milyen szerepe volt a munkásmozgalom akkori szétverésében, de – ha szándéka szerint nem is ezzel a céllal íródott – abban is, hogy Marosán és Rákosi mai napig élő és ható örökségének is „köszönhetően” miért olyan nehéz Peyer Károly, Mónus Illés, Valentiny Ágoston, Kéthly Anna, Györki Imre, Szélig Imre és a többiek megfogyatkozott számú követőinek helyzete. Kalmár Béla Gábor Róbert 1947-ben szökni kényszerült az országból. így már csak távollétében tudta a bíróság egy koncepciós perben árulónak minősíteni és kötél általi halálra ítélni. Bűne az volt, hogy következetes szociáldemokrata álláspontot képviselt, magát a jobbszárnyhoz tartozó szociáldemokratának tartotta akkor is, amikor pártja egyre inkább kommunista befolyás alá került. Magyarországon a Gábor Róberthez közel álló Peyer Károlyról az elmúlt negyven évben felnőtt nemzedékek csak rágalmakat hallottak. Ma aligha része a közismeretnek mindaz, amit a kommunistákkal következetesen szemben álló szociáldemokratákról és fontos történelmi szerepükről, vezetőikről tudni kellene. E könyv egy egykor peyeristának nevezett munkásmozgalmi harcos szemszögéből, „meséli el", mi is történt ebben az országban a második világháború befejezése és a nyílt kommunista diktatúra megteremtése között. Pető Iván Az utóbbi években megszaporodó dokumentumközlésekből, emlékiratokból és elemzésekből egyre többet tudhatunk meg a második világháború utáni kommunista hatalomátvétel és berendezkedés elhallgatott tényeiről, valódi összefüggéseiről, korábban eltorzított tényleges tartalmáról. Gábor Róbertnek a Magyar Szociáldemokrata Párt második világháború alatti és utáni történetét taglaló könyve igazi szenzáció ezeknek a műveknek a sorában. Fontos témái és fejezetei szinte teljesen felölelik a páratlanul mozgalmas, keserves és messzeható következményekre vezető korszakot. Az eredeti tényközléseket és világos elemzéseket nemritkán a szerző tanúságtétele, személyes hangja is átfűti, s mindez az objektivitásra törő, tárgyilagos könyvet egy erősen szublimált, rejtett önéletrajzzal is gazdagítja. Gábor Róbert könyve figyelmen kívül hagyhatatlan, megkerülhetetlen forrása a második világháború alatti és utáni korszak magyar történelmének. Tellér Gyula

Olay Csaba - Ullmann Tamás - Kontinentális ​filozófia a XX. században
A ​kötet a filozófiai félmúltat és jelent, a XX. század sokféle, szerteágazó európai gondolati törekvéseit mutatja be. A szerzők külön fejezetben tárgyalják a fenomenológia (Husserl, Scheler), a hermeneutika és egzisztencializmus (Dilthey, Heidegger, Jaspers, Gadamer), a neomarxizmus és Frankfurti Iskola (Lukács, Horkheimer, Adorno, Benjamin), a francia fenomenológia (Merleau-Ponty, Sartre, Lévinas, Ricoeur), a strukturalizmus (Lévi-Strauss, Barthes, Lacan), a posztstrukturalizmus(Foucault, Deleuze), a dekonstrukció (Derrida) és a posztmodern (Lyotard, Baudrillard) gondolati művét. A magyar nyelven hiánypótló könyv problémacentrikusan és átfogó jelleggel tárgyalja a kontinentális filozófia képviselőinek gondolati eredményeit, amelyek a szorosabb értelemben vett filozófia határain túl a társadalom- és humántudományok területén is megtermékenyítő hatást gyakoroltak.

Paulo Coelho - A ​portobellói boszorkány
Athena ​- eredeti nevén Sherine Khalil - egy erdélyi cigányasszony szerelemgyereke, akit az árvaházból egy tehetős és befolyásos libanoni házaspár fogad örökbe három hónapos korában. Hamar kiderül, hogy különleges képességekkel van megáldva: jelenéseket él át, nagy történelmi, politikai eseményeket lát előre. Fordulatos, élményekben és meglepetésekben gazdag életútja során a legkülönbözőbb helyszínekre, munkahelyekre és emberi kapcsolatokba kerül.

Ismeretlen szerző - Az ​anarchizmus klasszikusai
Ez ​a kötet a nemzetközi anarchizmus történetének legfontosabb elméleti írásaiból nyújt ízelítőt. Az itt közölt szövegek között egyaránt találhatók politikai filozófiai, kritikai politikaelméleti, illetve történeti és mozgósító-politikai írások. A szerkesztők továbbfejlesztve és összegezve korábbi szöveggyűjteményeiket – jelen antológiába olyan világhírű teoretikusoktól válogattak írásokat, mint Proudhon, Bakunyin, Kropotkin, Tucker, Reclus, Malatesta, Goldman, Berkman, Landauer, Guérin, Bookchin, Wolff, Rothbard – hogy csak a legismertebbeket említsük. Ezek betekintést nyújtanak mind a párizsi kommün, az orosz és a spanyol forradalom és a párizsi '68-as tüntetések világába, mind az anarchista államfelfogásba, a tulajdon fogalmának megközelítéseibe, az anarchista nevelési elvekbe, fejlődéselméletbe és tudományfilozófiába, valamint az anarchizmusnak az ökológiai gondolkodáshoz való viszonyába. A könyvet történészeknek, politológusoknak, filozófusoknak, pedagógusoknak, szociológusoknak, újságíróknak, középiskolai és egyetemi oktatóknak és hallgatóknak ajánlják a szerzők és a kiadó, továbbá minden nyitott szellemű érdeklődő olvasónak, akit érdekel a fennálló uralmi rendszerek kritikai elemzése. Olyan szövegeket kaphat kézhez az érdeklődő, amelyek ma, a 21. század elején éppúgy aktuálisak, mint amilyenek megírásuk idején voltak.

Luuk van Middelaar - Valahogy ​Európába
Har­minc­nyolc ​éve­sen az Eu­ró­pai Ta­nács egy­sze­mé­lyes öt­let­bá­nyá­ja. Pél­da­ké­pe Ma­chi­a­vel­li. Az EU első ál­lan­dó el­nö­ké­nek, Her­man Van Rom­puy­nak hát­te­ret biz­to­sí­tó ka­bi­net tagja. Az utób­bi évek­ben be­jött neki az élet: a Prize of Pa­ris-val és Prize of Li­berty­vel dí­ja­zott fi­lo­zó­fus-tör­té­nészt újabb el­is­me­rés érte. 2010-ben Va­la­hogy Eu­ró­pá­ba című köny­ve a neves hol­land Szók­ra­tész-dí­jat ér­de­mel­te ki. A zsűri a mű fő ér­té­ké­nek azt tart­ja, hogy Mid­de­la­ar meg akar­ja mu­tat­ni, mit je­lent eu­ró­pa­i­nak lenni: „A leg­töb­ben kö­zönnyel te­kin­te­nek Eu­ró­pa hi­va­ta­los ar­cá­ra. Ezzel a kö­zöm­bös­ség­gel száll szem­be Mid­de­la­ar. És győz.” „Köny­vem, mely egy kez­det el­be­szé­lé­sé­re vál­lal­ko­zik, el­ső­sor­ban azok­nak az em­be­rek­nek az útját kö­ve­ti nyo­mon, akik részt vet­tek a po­li­ti­kai ér­te­lem­ben vett Eu­ró­pa meg­al­ko­tá­sá­ban és mű­köd­te­té­sé­ben. A tör­té­nel­mi nyo­mo­kat nyi­lat­ko­za­tok, viták, vissza­em­lé­ke­zé­sek, va­la­mint az új­ság­írók és tör­té­né­szek által fel­jegy­zett ki­je­len­té­sek őrzik. Ezek át­te­kin­té­se, il­let­ve a szín­fa­lak mögül tett meg­fi­gye­lé­se­im mel­lett ko­moly sze­re­pet szá­nok azok­nak a be­szél­ge­té­sek­nek is, me­lye­ket az eu­ró­pai po­li­ti­ka ta­pasz­talt já­té­ko­sa­i­val foly­tat­hat­tam.” Ku­lissza­tit­ko­kat ki­fe­cse­gő par­ti­zán­ak­ció? Vagy Eu­ró­pa szü­le­té­sé­nek tör­té­né­szi ala­pos­ság­gal és po­li­ti­ka­fi­lo­zó­fu­si hoz­zá­ér­tés­sel meg­írt his­tó­ri­á­ja? Mid­de­la­ar – neve ma­gya­rul köz­ve­tí­tőt je­lent – az EU-biz­tos stáb­já­ban meg­ta­pasz­talt, ál­ta­la né­mi­képp fel­fu­val­ko­dott brüssze­li ön­kép­nek ne­ve­zett bu­rok­ból a hol­land va­ló­ság­ba csöp­pent. Or­szá­ga 2005 ta­va­szán nép­sza­va­zá­son uta­sí­tot­ta el az eu­ró­pai al­kot­mányt. 2007 ja­nu­ár­já­ban meg­érett benne az el­ha­tá­ro­zás, vá­laszt keres a kö­vet­ke­ző kér­dés­re: Hová tar­tasz, hon­nan jöt­tél, Eu­ró­pa? Ez a könyv nem szól Eu­ró­pa mel­lett, és nem szól el­le­ne sem. Csak annyit mond: Eu­ró­pa örö­kös át­ke­lés­re ítél­te­tett – la­kó­i­val együtt.