Aiszóposz ​meséi

Kharitón - Kallirhoé
Kharitónról, ​a feltehetően a Kr. e. I. század végén vagy a Kr. u. I. század folyamán élt görög íróról, az antik szerelmi regény egyik legkorábbi képviselőjéről keveset tudunk. Annyi azonban biztos, hogy az Aphrodisziaszból származó írnok egyetlen fennmaradt alkotása, a Kallirhoé című regény korának sikerkönyve volt. A drámai erejű szerelmi történet középpontjában az idealizált, mégis nagyon emberi, esendő szerelmesek - Kallirhoé és Khaireasz - állnak, akiknek hányódásait, kalandjait, vívódásait nyolc kötetben követhetjük nyomon. A Szicíliából Kis-Ázsián és Perzsián át Egyiptomig sodródó párra a mű végén a megérdemelt, boldog egymásra találás vár. A kétezer éves, méltatlanul elhanyagolt, múlhatatlan értékeket közvetítő ókori alkotás először jelenik meg magyarul. A Beato Angelico-díjas Xantus Géza által illusztrált kötet igazi kuriózum.

Choderlos de Laclos - Veszedelmes ​viszonyok
Ez ​a regény a francia forradalom előtt hét évvel látott napvilágot, és mint kortársai írják "vészt hirdetve jelent meg a XVIII. század végének vérbe borult égboltján". Akiknek szólt, értettek a szóból. A könyvet évszázadokig kísérte az arisztokrácia bosszúja, kiadását sokáig tiltották, árusításáért büntetést osztottak. Laclos az arisztokrácia erkölcstelen életét vette célba, s bár tollát elsősorban a felháborodás vezette, olyan írói eszközöket és módszereket alkalmazott, hogy az írásból remekmű született. A francia irodalom e világhírű alkotása Örkény István kitűnő fordításában jelenik meg.

François Rabelais - Gargantua ​és Pantagruel
Rabelais ​fél lábbal még a középkorban áll, ide húzza ízlése, nyelve, a jelképes mese, a gunyoros, csípős hang; másrészt már ízig-vérig a reneszánsz gyermeke, azzá teszi enciklopédikus műveltsége, gondolati gazdagsága és szabadsága. Rabelais művészetének egyik legmegnyerőbb sajátsága az, hogy kitűnő mesélő. A műnek aránylag egyszerű magja van: Pantagruel, a Gargantua nevű jóságos és bölcs óriás fia, rengeteg viszontagság után hajóra száll, hogy a Kínában található Isteni Butykostól végre épületes választ kapján az élet és a boldogság nagy kérdésére. A tanácsot, kissé szűkszavúan és félreérthetően ugyan, meg is kapja: "Igyál!"

De Sade márki - Szodoma ​százhúsz napja
Marquis ​de Sade több mint két évszázaddal ezelőtt írta híres-híredt könyvét, mely magyar nyelven most jelenik meg először. Egy előkelő társaság négy hónapját jeleníti meg: ezen a százhúsz napon régi történetek elmesélésével és a gyakorlatban is a legkülönfélébb perverzióknak élnek. Sade márki fantáziája ebben a műben olyannyira rájárt a szexuális és egyéb perverziókra, hogy az utókor az ő nevéből képezte a - történelemmel egyébként egyidős - "szadizmus" fogalmát. Ezt a könyvet tehát csak azoknak a felőtt olvasóknak ajánljuk, akik pornográf tartalmától és durvaságától el tudnak vonakoztatni, s meglátják benne a rokokó világ túláradó szexuális fantáziáját.

Henry Fielding - Amelia
Henry ​Fielding utolsó regénye, az Amelia egy hányatott sorsú, tiszta lelkű asszony története. A különleges szépségű, romlatlan családanya erényeit semmilyen fondorlat, nehézség nem képes megrontani, pedig sokan próbálják rossz útra téríteni. A történet több szálat összefonó meséjének helyszínei a börtöntől a tengeri kalandokon át az oratóriumig terjednek, a szerző több szereplő elbeszélésén keresztül mutatja be a bonyolult cselekmény részleteit. Amelia egy olyan férfit fogad társul, aki őt fedhetetlenségben meg sem közelíti, és a szenvedések javát Mr. Booth okozza feleségének és gyermekeinek. De az állhatatos asszony türelme és szeretete mégis kikötőbe vezeti életük megfeneklett hajóját.

Umberto Eco - A ​Foucault-inga
Három ​kiadói szerkesztő megunja az okkult könyvek „ördöngös" szerzőinek pancserságát, és egy Abulafia nevű számítógép segítségével nekilát, hogy egy tökéletes Tervet kovácsoljon. Az állítólagos Terv értelmében az emberiség sorsa a Világ Urainak kezében van; ez pedig valamiképpen összefügg azzal a gyanúval, hogy Szép Fülöp francia királynak talán mégsem sikerült felszámolnia annak idején a templomos lovagrendet. Hőseink remekül szórakoznak, ám egyszer csak hátborzongató sejtéseik támadnak... Annyi bizonyos, hogy bajba kerültek. A Foucault-inga a második nagy sikerű regénye Eco professzornak, a világhírű olasz szemiotikusnak. Ezúttal már nem egy gyilkosságsorozat tettesét s a tettes indítékait, tervét kutatja a detektív, mint A rózsa nevében, hanem végső soron maga a Terv: az emberi történelem, sőt a Mindenség tervszerűsége válik meghökkentően kérdésessé. Ha van Terv, akkor minden mindennel összefügg. Ha van Terv, akkor nem kétséges, mi közük a templomos lovagoknak a hasszaszínokhoz, az alkimistáknak a párizsi metróhoz, a titokzatos Saint-Germain grófnak Shakespeare-hez,a rózsakereszteseknek Arséne Lupinhez, a druidáknak az Eiffel-toronyhoz, a Föld forgását bizonyító Foucault-ingának... Kihez-mihez is? Ha van Terv, minden kiderül.

Jean-Jacques Rousseau - Júlia, ​a második Heloïse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lewis Carroll - Alice ​Tükörországban
Minden ​tükör kész varázslat: megkétszerezi a világot! Szinte kedvünk támad belépni és körülnézni abban a másik világban. Bizonyára mindenki érezte már ezt a vágyat, legalábbis gyermekként. Ám amire mi csak vágyunk, azt Alice véghez is viszi. A kandalló fölötti nagy tükörben ez a bájos és talpraesett leányka átlép egy különös, bolondos birodalomba. Itt a megelevenedett sakkfigurákon kívül olyan fura lények fogadják, mint a zsemlepke, a hintalódarázs, aztán Subidám és Subidú, no meg Dingidungi, hogy az Egyszarvúról meg Gyilkanyesszről ne is beszéljünk. Sok veszély közt, sok mókás kalandon át jut el Alice odáig, hogy királynővé koronázzák. A gyermekirodalom nagy angol klasszikusa, Lewis Carroll mellesleg a matematika professzora volt. Alice alakjaként barátja kislányát, Edith Lidellt tette halhatatlanná. Kötetünket, az eredeti angol kiadás nyomán, John Tenniel rajzai kísérik, a logikai fejtörőktől hemzsegő és nyelvi ötletektől sziporkázó szöveget Révbíró Tamás és Tótfalusi István magyarította.

Lewis Carroll - Alice ​Csodaországban
Ennek ​a furcsa ötletektől hemzsegő, kalandos, vidám mesekönyvnek a szerzője, Lewis Carroll a múlt században élt, matematikaprofesszor volt az oxfordi egyetemen. Világhírűvé vált könyve első ízben 1865-ben jelent meg. Azóta - immár a világ gyermekirodalmának klasszikusaként - szinte valamennyi nemzet nyelvén napvilágot látott. Az angolszász humor e sajátos alkotása Alice oldalán elvezeti az olvasót Csodaországba - amely valójában álomvilág, a Viktória királynő korabeli Anglia torzképe. Aki ismeri az angol történelmet, az a Szív Királynőben könnyen felismerheti a hirtelen haragú Viktóriát, s férjében, a pipogya Szív Királyban a jelentéktelen Albert herceget. De megtalálhatjuk e könyvben az angol igazságszolgáltatás, iskolarendszer vagy éppen sportszenvedély végletekig vitt, humoros torzképét is.

Mark Haddon - A ​kutya különös esete az éjszakában
A ​tizenöt éves Christopher autista: nagyon sokat tud a matematikáról és a fizikáról, de nagyon keveset az emberi érzelmekről. Nem szereti, ha hozzáérnek, és nem hajlandó megérinteni semmit, ami sárga vagy barna. Űrhajós szeretne lenni, de még sohasem járt a szülei nélkül az utcájukon túl. És alighanem ő a világirodalom egyik legkülönösebb nyomozója - egy este ugyanis a szomszédasszony kutyáját döglötten, vasvillával átszúrva találja a kertben, és elhatározza, hogy kinyomozza, ki ölte meg. Így kezdődnek Christopher különös kalandjai, melyek során nemcsak a kutya gyilkosának kilétére derül fény, hanem ennél jóval fontosabb dolgokra is, amelyek sok mindent megváltoztatnak mind az ő, mind a szülei életében. Mark Haddon bámulatos beleérzéssel ábrázolja az autista fiú végtelenül racionális gondolkodását, sajátos érzelemvilágát, s könyve izgalmas és megható olvasmány lehet gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Az angliai Oxfordban élő Mark Haddon tizenöt gyerekkönyv szerzője, emellett illusztrátor és forgatókönyvíró. A kutya különös esete az éjszakában első felnőtteknek (is) szóló könyve, amely az elmúlt időszak egyik legnagyobb világsikere, és Angliában megkapta az év legjobb gyerekkönyvének járó díjat.

Milan Kundera - A ​lét elviselhetetlen könnyűsége
___Milan ​Kundera talán leghíresebb, ma sem halványuló népszerűségű regénye sztori és filozófiai-történelmi-politikai eszmefuttatások mesteri ötvözete, amely azonban mindig megőrzi szépirodalmi jellegét. Főhőse egy jó nevű sebész, Tomáš, nagy szoknyabolond, naponta váltogatja szeretőit. S egy szép nap e Don Juan-i figura mögött felsejlik egy másik legendás férfialak, Trisztán; hősünk beleszeret egy kisvárosi pincérnőbe, Terezába, és feleségül veszi. Korábbi gazdag és mozgalmas szexuális életéről azonban nem tud és nem akar lemondani, jóllehet ezzel elmondhatatlan fájdalmat okoz az egyetlen valóban szeretett lénynek. Tomáš ellentmondásos alakja mögé pedig Kundera a "prágai tavasz" eseményeit, majd 1968 drámáját, az orosz inváziót, az első napok euforisztikus gyűlöletét, végül a "normalizáció" éveinek megaláztatásait rajzolja fel háttérnek. ___Miféle sors, milyen jövő várhat itt Tomášra, Terezára vagy épp Sabinára, a festőnőre, Tomáš egyik szeretőjére? Megoldás-e, ha az emigráns megszabadul minden kötöttségtől? Hiszen súlya csak annak van, ami örökkévaló vagy örökkön ismétlődik. Az egyének és a nemzetek sorsa nem ilyen. Az igazi dráma azonban - mondja Kundera - nem a súlyosság, hanem a könnyűség drámája: hogy minden feledésbe merül, és semmi sem tehető jóvá. Hogy a jóvátétel, a bosszú vagy a megbocsátás szerepét a feledés veszi át.

Jeffrey Eugenides - Egy ​test, két lélek
"Láttam ​rajta, hogy tudja. Tudja, mi vagyok, ahogy hirtelen én magam is rájöttem, mi vagyok, hogy nem lány vagyok, hanem valami a lány és a fiú közt." Mi történik akkor, ha egyetlen családi örökségként egy hibás gén rejtőzik bennünk? Egy gén, amely elindul Kis-Ázsia ligeteiből, átkel a nyugodt Atlanti-óceánon és a háborgó XX. századon, majd megérkezik a hatalmas Amerika kohóiba, s végül a század epilógusának színpadára, az eggyé osztott Berlinbe. Egy gén, amely átszörfölt az évszázadon, miközben ott bújócskázik az ember legbensejében, felforgat és helyre tesz, kalanddá varázsol és elsimít, titkosít és elmagyaráz... mindent? Pikareszk krónika és családregény, a század gyermekének vallomása, anekdotafüzér és kíméletlen önanalízis - ezeknek összessége az, amit most a kezében tart az olvasó. Jeffrey Eugenides (ejtsd: dzsefri judzsinidis) Detroitban (USA) született 1960-ban, görög származású szülők harmadik fiaként. Első regénye, a Virgin Suicides (Ártatlan öngyilkosságok), 1993-ban jelent meg, s azóta 15 nyelvre fordították le, mozifilm is készült belőle. Az Egy test, két lélek 2003-ban Pulitzer-díjat kapott, és több mint egy évig szerepelt az amerikai és európai toplistákon. A szerző jelenleg Berlinben él a feleségével és kislányával

Jean-Jacques Rousseau - Emil, ​vagy a nevelésről
A ​kötet a francia felvilágosodás nagy gondolkodójának a nevelésről szóló gondolatait foglalja össze. Neveléselméletének alapja - a kereszténység világnézeti tételével szemben, mely szerint minden ember eredendően bűnben születik - az, hogy az ember, mint a természet része, születésétől fogva jó, csak a társadalom rontja meg. Éppen ezért, a kor eszményképét jelentő, a test és a lélek összhangját mutató ember kialakítása érdekében a növendék számára elegendő csupán a neveléshez szükséges megfelelő környezetet megteremteni, s így, a társadalomtól távol, a természet közelségében az ismeretszerzést, az erkölcsi értékek kialakítását biztosítja a gyermek természetes kíváncsisága. Képzelt növendéke, Emil nevelése kapcsán ismerteti nevelési elveit, s ezek alkalmazását mutatja be cselekményepizódok formájában. Ez a keret lehetőséget nyújt arra is, hogy kifejtse gondolatait a természetes vallásról, a társadalomról, a polgári intézmények romlottságáról, az emberi érzések felszabadításának szükségességéről. Rousseau klasszikus munkáját, kultúrtörténeti jelentőségű eszméit gördülékeny, olvasmányos fordítás hozza közel a mai olvasóhoz.

John Bunyan - A ​zarándok útja
John ​Bunyan (1628-1688) angol író. Nincstelen, írni-olvasni alig tudó üstfoltozó volt. 16 éves korában a parlamenti seregben szolgált, később megtért, és az evangélium bátor prédikátora lett; a restauráció után szakadár prédikátorként 12 évet raboskodott; a börtönben írta meg első nagyobb szabású munkáit, s csak utolsó esztendeit tölthette külső békességben. Irodalmi hatások aligha érhették. A Biblián és néhány lelki kalauzon kívül könyvet nemigen forgatott. Fő műve "A ZARÁNDOK ÚTJA". Tíz év alatt Angliában százezer példányban kelt el, és száz év alatt kilencvenhét kiadása jelent meg. Még a 17. században több nyelvre lefordították, azóta a világ minden fontos nyelvére lefordították. (Magyarul több fordításban is megjelent.) "Talán az egyetlen olyan könyv, amelyet illetően száz év elmúltával a művelt kisebbség fogadta el az egyszerű emberek véleményét." (Macaulay) A műnek nálunk szinte napjainkig tartó népszerűségét igazolja több neves írónkra tett hatása (pl. Móricz Zsigmond, Veres Péter). John Bunyan halhatatlan álma, amelyet egy börtöncella mélyén írt, az angol irodalom leghíresebb allegóriája lett. Stílusa klasszikus, szépsége időtlen, üzenete örökérvényű. Keresztyén, az örök életet kereső ember, és zarándoklása e világon keresztül, amely tele van veszélyekkel, csábító kísértésekkel, gyötrő bosszúságokkal: példázat.

George Eliot - Middlemarch
George ​Eliot nem férfi - valódi nevén Mary Ann Evans -, és Middlemarch nem március idusa - hanem angol kisváros. A városkát nemcsak 1872-ben megjelent regénye színteréül választja az írónő - jelkép is, jelképe a tizenkilencedik század első felében uralkodó életformának, eszméknek, nemritkán az eszmék kisebb-nagyobb kudarcának. A több szálon futtatott cselekmény legfőbb alakja Dorothea Brooke, ez a "rossz korba született Szent Teréz", aki fennkölt eszményeit, jobbító törekvéseit nem tudja megvalósítani idős, pedáns férje oldalán. A városba kerülő tehetséges, fiatal orvos, Tertius Lydgate szépen induló pályája is megtörik - a kisszerű, önző szépasszony-feleség, a szűk látókörű kisváros tudományos és emberbaráti elképzeléseinek feladására, kínzó anyagi gondjai megalkuvásra kényszerítik. Az írónő hatalmas tablót fest a kisvárosi társadalomról - a két főbb vonulat mellett remekbe formált portrék gazdagítják a képet. Ott látjuk a városi politika küzdőterén serénykedő urakat, a korlátolt, jóindulatú földbirtokost, a lelkészt, aki igazában csak horgászni szeret, és locsifecsi feleségét, aki legszívesebben házasságszerzéssel töltené idejét. Tanúi vagyunk egy Dickens-regénybe kívánkozó figura, a jámbor Bulstrode bankár leleplezésének - nem csodálkozunk tehát, hogy a kritika hol Balzackal, hol Tolsztojjal, sőt újabban Thomas Mann-nal rokonítja ebben a művében az írónőt. Bárkihez hasonlítják is, abban valamennyi irodalomtörténész egyetért, hogy a Middlemarch George Eliot legjobb műve, és egyáltalán: az egyik legnagyobb angol regény. Virginia Woolf sokat idézett megállapítása szerint egyike ama kevés angol regénynek, amely felnőttek számára íródott.

Denis Diderot - Rameau ​unokaöccse
A ​Rameau unokaöccse párbeszéd formájában íródott, s ezt a szikrázóan szellemes párbeszédet maga Diderot szatírának nevezi. Rameau unokaöccse élő figura, Rameau-nak, a francia zene újjáteremtőjének rokona, könnyelmű és szellemes élősdi. Miközben az ifjú Rameau elmondja, hogyan vált parazitává, szó esik még sok minden egyébről: zenéről, a lángész és a köznapi ember értékéről, nevelésről, szerelemről, irodalomról és képzőművészetről. Ez a kis remekmű újabb lépés a teljes realizmus felé, regényes epizódok, "pihenők" itt már nem szakítják meg a párbeszédet, az emberi kapcsolatok legautentikusabb formáját.

William Beckford - Vathek ​kalifa története
"A ​jólelkű emberek kifulladva a tizenegyezer lépcsőfok sietős megmászásától értek a tetőre, és bosszankodva, merthogy a magukkal hozott vizet is kiöntötték. A lángok tündöklése és a múmiák égésének szaga azon nyomban úrrá lett érzékeik felett... Mind egy szálig a legkisebb ellenállás vagy harc nélkül rogytak össze, úgyhogy Vathek néhány szempillantás alatt leghűségesebb alattvalóinak holttestei között találta magát; a tetemeket sorban a máglya tetejére hajították." Nem közönséges emberáldozat, aminek tanúja lehetsz majd, ha ide érsz e könyvben, ó, borzongni vágyó Olvasó; Vathek kalifa, az Allahtól és minden jótól elrugaszkodott uralkodó köti meg így végzetes szövetségét a föld alatti világ fejedelmével. Hiába övé a legszebb hárem, a leggazdagabb kincstár és a legmagasabb torony az egész birodalomban - emberfölötti hatalomra vágyik, a fekete mágia, a gonosz varázs talizmánjait akarja megkaparintani minden áron. Mit sem sejtő kisdedek, ártatlan hajadonok és reményteljes ifjak vére festi útját a dzsinnek, dívek és afriták alvilági királysága felé. De jaj lesz neki, ha egyszer odaér! "Szíve azonnal lángra gyúl, és egyszerre elveszíti az ég legdrágább ajándékát - a Reményt."

Amélie Nothomb - Hódolattal ​esengve
A ​könyv 1999-ben elnyerte a Francia Akadémia Nagydíját. A történet elbeszélőjét felveszik a Jumimoto világcég központjába tolmácsnak, de csak irodai munkákat végeztetnek vele. A belga lányt egyedül az vigasztalja a megaláztatásokért, hogy közvetlen főnöke, a szépséges Fubuki megértő és barátságos iránta.... Valaki hideg gyűlölettel megpróbálja elűzni a vállalattól, mielőtt kitölthetné egyéves szerződését... Erről az egy évről, egy különös párviadalról szól a francia-belga írónő életrajzi regénye.

Irvine Welsh - Trainspotting
"Válassz ​minket! Válaszd az életet! Válaszd a jelzáloghitelt; válaszd a mosógépet; válaszd az autót; válaszd a fotelt, ahonnan kényelmesen nézheted azokat az agyelszívó, lélekölő vetélkedőket, miközben szemét kaját tömhetsz a pofádba. Válaszd azt, hogy elevenen elrothadsz, hogy öregségedre magad alá pisálsz és szarsz egy otthonban, hogy csak egy kurva nagy szégyellnivaló terhet jelentesz azoknak az önző, elbaszott kölyköknek, akiket a világra hoztál. Válaszd az életet! "

Laurence Sterne - Érzelmes ​utazás
Ki ​gondolná, hogy ez a nagyon eleven könyv, ez az érzelmességében is vidám, szeszélyességében is fegyelmezett, komolyat s játékosat elegáns könnyedséggel vegyítő különleges útirajz egy haldokló ember munkája? Laurence Sterne egy hónappal élte túl az Érzelmes utazás megjelenését, s akár sejtette, akár nem, hogy az utazás második részét sosem fogja megírni, ebből a sejtelemből semmi sem ivódott át az első részbe. 1765-66-ban Itáliába is ellátogatott. Ez az utazás, és egy nagy szerelem édesbús emléke ihlette Sterne-t az Érzelmes utazás megírására. A betegség időnként ágyba kényszeríti, majd újabb munkaroham következik, aztán a láz és a tüdővérzések rohamai. Teljesen legyengülve, kísérteties árnyként jelenik meg londoni barátai közt, de hozza magával az Érzelmes utazást. Még egyszer feltűnik a társasági termekben, új könyvének diadalát azonban már nem arathatja le.