I. (SZENT) lSTVÁN
Géza nagyfejedelem és az erdélyi gyula leánya, Sarolt egyetlen (ismert) fiúgyermeke. Születési helyét a késői hagyomány Esztergomban jelölte meg, idejét 13-14. századi kéziratok a 967., a 969. és a 975. évekhez kötik. A helyszín valószínűnek látszik, a dátumoknak azonban nincs komoly történeti hitele. A pontos évszám – ha feljegyezték valaha egyáltalán – már a 11. század végén feledésbe merült.
(Részlet a könyvből)
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Mindennapok Rákosi és Kádár korában
Egy új, fiatal történésznemzedék jelenti be igényét az éppen elvesztett múlt, a sokunk számára még személyes emlékezeti jelentőséggel bíró szocialista korszak történeti ábrázolására és értelmezésére. Miként válhatnak egy rendszer építőköveivé a mindennapi élet jelentéktelen gyakorlatai? Hogyan alkották meg a kulák fogalmát, és miként válhatott valaki kulákká? Kik a főszereplői az ügynökjelentéseknek és periratoknak? Hol húzódnak a politikai szféra határai a társadalomban? Miként hatott a Rákosi-kultusz az önéletrajzírás módszereire? Mire használták az 1956-os fényképeket, és kik szerepelnek rajtuk? Hogyan felügyelte az állambiztonság a vendéglátóipart? Kik jártak Rotschild Klára divatszalonjába és hogyan változott a szocialista divatirányítás? Hogyan küldték "elvtársi üdvözletüket" külföldről egy szocialista nagyvállalat dolgozói? Miben érzékelték mindennapjaikban egy gyár munkásai, hogy hivatalosan az uralkodó osztályhoz tartoznak? Miként lehetett egy munkásasszonyból országgyűlési képviselő? Kik laktak a "káderdűlőn", milyen kiváltságaik voltak és hogyan jártak vadászni? Miként találták fel a galeriket, és mitől számított fasisztának egy felvonulás 1969-ben? Hogyan használták a rendszerváltás idején a szocialista korszak polgár fogalmát?
Márai Sándor - Ajándék a végzettől
Súlyos és szívszorító könyvet tart kezében az Olvasó; egy fájdalmas és ellentmondásos kor, a 20. század első felének sajátos krónikáját. Azt a korszakot, melynek valódi megismerésétől generációkat fosztott meg a múltat sommásan elintéző négy évtizedes diktatúra. Azt a korszakot, melynek máig ható következményei vannak. Nem hiábavaló a visszatekintés, különösen akkor nem, ha a múlt század egyik legnagyobb magyar írója a társunk. A hírlapíró Márai Sándor a szemtanú hitelességével és a gondolkodó felelősségével számol be élményeiről, érzéseiről, gondolatairól, egyáltalán - a korról. Ez a kötet nem csupán intellektuális élmény, érzelmeket felkavaró és továbbgondolásra serkentő szembenézés, hanem közös emlékezés is: családunkkal, rokonainkkal, ismerőseinkkel csaknem valamennyien érintettek vagyunk nemzetünk hat-nyolc évtizeddel ezelőtti traumájában. Illő tehát felidézni, hogy végképp el ne felejtsük. Különösen most, az új évezredben, európai csatlakozásunk után.
Marosi Ernő - A gótika Magyarországon
Kötetünk olyan korszakba vezet, melyben az írás-olvasás képessége kevesek kiváltsága volt, emiatt a művészetre a szokásosnál is több, az írást helyettesítő feladat hárult. Mind közül a világi hatalom reprezentációja bizonyult talán a legfontosabbnak: egy-egy épület, síremlék vagy ötvöstárgy gazdag kivitele, divatos stílusa a megrendelő nagyságát, társadalmi helyzetét tükrözte. Szintén jelentős szerep jutott a művészetnek az egyházi tanítások közvetítése és a megfelelő vallásos érzések felkeltése terén.A gótika jegyében fogant alkotások – legyen szó egy templom faragott kő részletéről, egy falfestmény építészeti keretéről vagy egy liturgikus tárgyról – azonos alakítási elvek szerint készültek, s ugyanazok a díszítő motívumok borítják a korszakban az illusztrált kéziratokat, az ötvösműveket és a kőfaragványokat egyaránt.
Marosi Ernő a gótika magyarországi meghonosodásának és elterjedésének a 12. század végétől a 16. század első negyedéig terjedő történetét vizsgálva kísérletet tesz a művészet befogadásában megnyilvánuló társadalmi különbségek értelmezésére.
Kati Marton - A nép ellenségei
"Talán jobb lenne, ha ezúttal egyedül jönne" -, mondta Dr Kutrucz Katalin, a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató helyettese a telefonba. Legutóbbi látogatásomkor ugyanis egy barátomat is magammal vittem, aki jogász, és nálam jobban kiismeri magát a levéltárakban. Dr. Kutrucz akkor hűvös hivatalossággal viselkedett: kimért, személytelen és tárgyszerű volt. … Most azonban egészen más hangon beszélt - emberségesen és együtt érzőn. Ettől kissé ideges lettem.
Nem sokkal korábban az egyik legkiválóbb magyar író is kikérte az édesapja aktáit - és az iratokból az a megdöbbentő tény derült ki, hogy az álnokság és a hitszegés a saját családját is megfertőzte. Az ÁVO… egyik legismertebb kutatója engem is figyelmeztetett, amikor a szüleim iratainak a megtekintését kérvényeztem, hogy "Pandora szelencéjét" akarom kinyitni. Én azonban ragaszkodtam hozzá, hogy megtudjam az igazságot a szüleimről, és arról, hogy mi is történt valójában Budapesten a hidegháború régmúlt napjaiban, amikor a nővérem és én még gyermekek voltunk. A szüleim sok mindent elhallgattak a családunk történetében - jóllehet édesapám nagyra becsült újságíró volt a maga idejében, aki az 1956-os magyar forradalomról írott tudósításaiért díjakat kapott, és általános elismerésben volt része. "Ti már amerikaiak vagytok - mondogatta a Papa -, meg sem értenétek, milyen volt az élet a fasiszták és a kommunisták alatt."
Kati Marton szülei a legjelentősebb amerikai hírügynökségek - az UPI és az AP - budapesti tudósítói voltak a 40-es évek végétől - azokban a sötét években, amikor a leggátlástalanabbul dühöngött az ÁVO terrorja, amikor rajtuk kívül már nem volt külföldi tudósító a külvilágtól egyre hermetikusabban elzárt Magyarországon. Tudósítottak Rajk és Mindszenty peréről - és igyekeztek igazat írni, fittyet hányva a hatóságoknak. Úgy viselkedtek "mintha…" - mintha normális dolog lett volna magyar létükre amerikai újságírónak lenni az ötvenes évek Magyarországán. Helyzetük kényes volt, és mondhatni eleve gyanús mindenki szemében - a hidegháború általános kémhisztériája idején nemcsak a magyar hatóságok, de az amerikaiak is kémet sejtettek bennük. Az ÁVO minden lépésüket figyelte, és besúgókkal vette körül őket, mialatt a Marton házaspár szinte felszabadult könnyedséggel - valójában hihetetlen feszültségek közepette - élte a nyugati újságírók életét, ami a kor Magyarországán természetesen merő látszat lehetett csupán.
A hatóságok lassan, de biztosan egyre szorosabbra húzták a hurkot körülöttük, de - ki tudja, miért? - egészen 1954-ig eltűrték a tevékenységüket. Akkor aztán letartóztatták előbb az apát, majd az édesanyát is - kislányaik pedig, a 9 éves Kati és három évvel idősebb nővére egyszerre kicsöppent az addigi védettségből, és egy ismeretlen családhoz került, mélységes szegénységbe.
A család viszontagságos története az ÁVO börtönével, a szabadulással és az emigrációval azonban nem ér véget: a Marton család már évek óta Amerikában élt, hitük szerint teljes biztonságban, amikor ide is utánuk nyúlt a magyar titkosszolgálat keze…
Dümmerth Dezső - Álmos, az áldozat
"Dümmerth Dezső már az "Árpádok nyomában" c. kötetének elején is foglalkozott az első magyar fejedelemnek, a mitikus származású Álmosnak, Árpád apjának sorsával. Később azonban egy régészeti felfedezés publicisztikus értékelése - amelyre ki is tér az olvasóhoz szóló ajánlásában -, továbbá egy kiadói felkérés arra késztette, hogy néhány régebbi tanulmánya alapján ismét, de most már részletesebben foglalkozzék a halála után méltatlanul háttérbe szorult első fejedelem alakjával. Álmosról azt jegyezték fel a krónikák, hogy Erdélyben megölték őt. A háttérbe szorulás és a "megölés" első pillanatban érthetetlennek tűnő problémáját vizsgálva kezdte meg a szerző ismertetni témáját. A majdnem egykorú források, valamint a régebbi és kortársi történész-vélemények kritikai számbavételén kívül több tudományágat is segítségül hívott véleményének alátámasztására. Mai szóhasználattal élve: interdiszciplináris írás ez, amelyben a történelem tudományán kívül a filológia, a néprajz, a pszichológia és az összehasonlító vallástörténet is szóhoz jut, mégpedig figyelemre méltó érvénnyel."
Bán Mór - A Hadak Villáma
Bán Mór nagyívű történelmi regényciklusának negyedik kötete a magyar történelem talán legdicsőbb, s mégis legellentmondásosabb korszakának egyik kulcsfigurája, Hunyadi János szerepét mutatja be a Zsigmond király halálát közvetlenül követő zűrzavaros években.
A kiterjedt történelmi kutatómunkán alapuló sorozat feleleveníti Hunyadi János életének és a Magyar Királyság XV. századi történelmének sorsfordító pillanatait, egybeszőve az ismert tényeket a néphagyomány elemeivel és az írói képzelettel.
Bán Mór eleven és hiteles képet fest a korabeli Magyarországról és Közép-Európáról. Alakjai nem a történelemkönyvekből előhúzott, idealizált hősök, hanem hús-vér emberek, akik elvitathatatlan erényeik mellett néha a legszörnyűbb bűnök elkövetésétől sem riadtak vissza.
A szerző egyedi hangvételű ciklusa egyszerre kíván tisztelegni a magyar történelmiregény-írás múltja előtt, és megőrizve megújítani annak hagyományát.
Zsigmond király halála után a gyengekezű Habsburg Albertre száll a Szent Korona. Személye megosztja a magyar nemességet, és a cseh trónért is hadba kell vonulnia a lengyel uralkodó ellen.
A csehországi hadjáratra ígéretéhez híven elkíséri Albert királyt Hunyadi János is, pedig nagyon nagy szükség lenne rá birtokain és Erdélyben: jobbágyai elégedetlenkednek, a városokat és a falvakat török portyázó seregek dúlják, és Hunyadvár is közvetlen veszélybe kerül – benne Szilágyi Erzsébettel és a hétéves Hunyadi Lászlóval.
Noha az adott szó megtartásának és riválisai vonakodásának köszönhetően Hunyadi János és öccse, Iván megkapja a szörényi bánságot, és így a lehetőséget az al-dunai határvidék, a török legfőbb felvonulási területe megvédésére, Hunyadinak választania kell: a családja és saját birtokai, vagy az ország biztonsága, a török megállítása a fontosabb. És ez a választás nagyon nehéz...
Ismeretlen szerző - Visszatér a Délvidék
Hetven évvel ezelőtt, 1941 áprilisában foglalta vissza honvédségünk az 1918. november elején megszállt, majd a trianoni diktátum által elcsatolt Bácskát, valamint a Drávaszöget, Muraközt és Muramelléket – összefoglaló nevén a Délvidéket. Tanulmánykötetünkkel ennek az eseménynek szeretnénk emléket állítani.
A Délvidék visszaszerzése az 1989 előtti évtizedekben ugyanúgy a „kényes” kérdések közé tartozott, mint a két bécsi döntés története. A témával kapcsolatban alig jelentek meg publikációk – azok is a rendszer jellegéből adódóan kellőképpen „pártos” szemléletűek voltak, elítélték a budapesti vezetés lépését, azt, hogy átengedte a Wehrmacht csapatait az országon, illetve hogy részt vett „Jugoszlávia szétzúzásában”.
Az utóbbi húsz évben örvendetesen megszaporodtak a fenti témával foglalkozó munkák. A délvidéki magyarság 1918 és 1941 közötti helyzetéről fontos forráskiadványok, tanulmányok jelentek meg. A korábbi diplomáciatörténeti ismereteink kibővültek, jelentős hadtörténeti munkák láttak napvilágot, és azon történészekhez, akik már 1989 előtt is foglalkoztak a 20. századi magyar–szerb/jugoszláv kapcsolatokkal, újak csatlakoztak. Az is megfigyelhető, hogy az utóbbi időben egyesek a korábbiaktól eltérő szemlélettel közelítik meg a kérdést. Ráadásul kibővült a történészek tábora a geográfusokkal, akik új nézőpontból foglalkoznak a témával.
Kötetünket igyekeztünk úgy összeállítani, hogy minél sokoldalúbban mutathassuk be a Délvidék visszatérésének körülményeit, annak rövid távú hatását, illetve tágabban a szerb–magyar kapcsolatok egyes aspektusait. Ennek megfelelően olvasható kisebbség-, politika- és diplomáciatörténeti tanulmány, egy-egy hadtörténész és geográfus dolgozata, a 20. századi történelmünk kérdéseivel foglalkozó ismert publicista írásai, valamint korabeli visszaemlékezés a bevonulásra.
Sumonyi Zoltán - Mátyás fényében, árnyékában
Aragóniai Beatrix a nápolyi udvarból indult el, hogy az Európa-szerte híres és gazdag Hunyadi Mátyás király felesége legyen. Érkeztével új szellem költözött a budai és a visegrádi palotába: a királyné magával hozta Itáliából a humanista életstílust. Így megváltoztatta - elsősorban olasz kísérete segítségével - a divatot, az udvari protokollt és a társasági szokásokat is.
A magyar urak természetesen nem nézték jó szemmel az idegenek térhódítását az állami ügyek intézésben és a magas egyházi pozíciókban. Beatrix nem tudott trónörököst szülni -hogy hatalmát fenntartsa-, számos fronton fel kellett vennie a küzdelmet a magyar világi és egyházi méltóságokkal, így Bakócz Tamás egri érsekkel és Mátyás fiával, Corvin Jánossal is.
Sumonyi Zoltán könyvében egy küzdelmes, viszontagságos és végső soron szomorú kép rajzolódik ki egy olyan asszonyról, aki élete végéig nem tudott és nem akart lemondani királynői hatalmáról, aki nem vette tudomásul, hogy vereséget szenvedett.
Urbánszki László - Odakint, a pusztában
Kard helyett bot, csatamén helyett szürkemarha, világmegváltó hősök helyett tenyeres-talpas bojtárok, parasztlegények, szilajpásztorok…
Urbánszki László egy meglehetősen atipikus középkort fest elénk: történeteiből hiányoznak a fényes páncélok, a daliás vitézek, a pátosz és bármiféle heroizmus. Ehelyett inkább az emberről ír, aki nem tévedhetetlen, aki elköveti a maga hibáit is. Az emberről, aki azt hiszi, Isten nevében cselekszik, amikor más embereket küld a máglyára, vagy aki mesés hazugságokkal verekszi át magát az életen. Vagy aki csak tereli a gulyát, és a mindennapokért küzd – hol a természettel, hol a számadóval, hol durva társaival.
Urbánszki László új hang a magyar prózairodalomban. Első könyve, az Odakint, a pusztában tíz remek hangulatú elbeszélést tartalmaz, melyekkel hol nevettet, hol megdöbbent, hol meg csak azt teszi, amihez kiválóan ért: mesél.
Falvai Róbert - Az Árpád-ház asszonyai I.
Tizenegy asszony, tizenegy uralkodófeleség élete és sorsa. Mindnyájan az Árpád-házi királyok korai korszakában éltek. Közülük csak ketten voltak magyarok, és mindkettőt Sarolt(á)nak hívták. Tízen jöttek német földről, Velencéből, a görög Bizáncból, lengyel királyságokból, orosz fejedelemségekből, még Szicília szigetéről is. Volt, aki szinte véletlenül került ide, és akadt, aki sok évtizedet töltött el hazánkban. Nem egy közöttük itt fejezte be az életét.
Akadt az előkelő hölgyek között pénzügyi zseni, aki rendbe tette volna az ország már akkor is kusza anyagi ügyeit, ha hagyják kibontakozni. Volt, aki az egyházszervezés terén aratott diadalokat, és volt olyan, aki számára ez a föld éppen olyan idegen maradt, amilyen volt érkezése napján.
Asszonyok, akik jóban-rosszban kitartottak magyar férjük és királyuk mellett. Asszonyok, akik kalandnak fogták fel a magyarországi életet, és olyan is akadt, akit férje hűtlenséggel vádolt és elűzött. Volt köztük sugárzó szépség, aki daliás, ámde még szegény, ismeretlen és száműzött leendő férjébe első pillantásra beleszerelmesedett, és olyan is, akit politikai kényszerházasság alanyaként, gyermekként adtak hozzá utálatos, öreg, nem-szeretem férjéhez. Tizenegy nő, tizenegy élet, és egyik sem volt unalmas.
Nyerges Magda - Magyar felfedezők és világjárók
Magyar példaképtár-sorozat
Fábián Janka - Lotti öröksége
Egy különös szerelem, egy tiltott házasság és a szerelemből született lány, Lotti története. Sorsukat számos titok, értetlenség és a Martinovics-összeesküvés árnyékolja, a háttérben pedig a francia forradalom, majd a napóleoni háborúk dúlnak.
Horváth Judit - Rózsák hercegnője
Ugye hallottál már szépséges királykisasszonyokról és híres hercegnőkről szóló történeteket? És azt tudod, hogy valamikor régen Magyarországon is éltek királylányok?
Ebben a könyvben az első magyar uralkodók családjából, az Árpád-házból való igazi hercegnőkkel ismerkedhetsz meg. Kalandos történeteik különleges időutazásra hívnak. Vándorló őseink nyomába szegődhetsz a messzi pusztában, bepillanthatsz a középkori királyok palotájába, s egyik-másik királylánnyal távoli tájakra: Velencébe és Nápolyba, Bizáncba és Skóciába is eljuthatsz. Mindeközben megtudhatod, miről álmodott Emese, hogyan győzte le Sarolt a rablók vezérét, miért nem akart Ágnes és Margit férjhez menni, és hol került elő Kunigunda gyűrűje.
Ismeretlen szerző - Királyok könyve
Könyvünk ezúttal a magyar történelmet az uralkodók élettörténetén át vizsgálja meg. Magyarország geopolitikai helyzete miatt különösen ki volt és ki van szolgáltatva külső körülméneknek, idegen hatalmaknak, mégis volt jelentősége - és nem is kicsi -, hogy ki vezette az országot. Az országot vezető, hatalommal rendelkező ember - király, királynő, fejedelem, kormányzó - személyes tulajdonságai, élettörténete, vonzalmai és képességei sorsdöntő hatást gyakoroltak az emberek életére, történelmünk, közös múltunk alakulására.
Könyvünk történész szerzői az életrajz, a pályakép, a portré műfajait vegyítve idézik fel valamennyi magyar király és fejedelem jellemének legjellegzetesebb vonásait, nevezetes tetteiket.
Ismeretlen szerző - Képes krónika
I. (Nagy) Lajos király udvarában 1358 májusában kezdte írni ismeretlen szerzője a magyarok történetének legteljesebb, leggazdagabb középkori összefoglalását. A szerzőt sokáig Kálti Márk székesfehérvári őrkanonokkal azonosították, ez azonban legfeljebb csak valószínű. A Képes Krónika szezője - bárki volt is - a királyi udvarban akkor még meglévő, azóta már nagyrészt elveszett korábbi magyar krónikákra támaszkodott, s így nagy szolgálatot tett a tudománynak is, hiszen ily módon másutt föl nem lelhető epizódok, adatok, mondák egész sorát mentette meg az utókor számára. A mű 12 fejezetben meséli el a magyarok históriáját a hunok történetétől I. (Anjou) Károly havasalföldi hadjáratáig, s az 1330. évi események elmondásánál mondat közben maradt félbe a munka. A művet a szerző halála után, az 1370-es évek közepén I. Lajos díszes kódexként lemásoltatta, gyönyörű iniciálékkal, képekkel díszítette, erről kapta a Képes Krónika nevet.
Csomor Lajos - Magyarország szent koronája
Aki a Szent Korona kutatásáról ad számot, az egyaránt tudósítója kell legyen új összefüggéseknek mind a magyar, mind az egyetemes történelemből. Az eseménytörténet helyett a jog, a politika és a kultúra történeti tényeinek színvonaláról és kapcsoltastruktúráiról ad hírt, hogy új következtetésekre sarkalljon a valószínűbb esemény(nap)tár összeállításában, valamint újabb szabályszerűségek, törvényszerűségek megállapításában. Könnyűvé tette ezen előszó készültét a könyvszerzőjének, CSomor Lajos aranyművesnek - aki a Népművészet Ifjú Mestere - eddigi pályafutása, amely mintha szükségszerűen oda vezetett volna, hogy a szent Koronáról szóló beszámolójátaz új történelmi híradás követelményei szerint építse fel.
Tamási Miklós - Ungváry Krisztián - Budapest 1945
Az újjáépítés első pillanatai
1945 tavasza óta egyetlen jelentős, komoly fényképanyagot közreadó album sem született az 1944/45 fordulóján rendkívül súlyos háborús sérüléseket szenvedett fővárosról. A hivatásos és amatőr fotósok hagyatékaiból, köz- és magángyűjteményekből válogatott, többségében először publikált fényképekből összeállított könyv ezt a hiányt szeretné pótolni. Emléket akar állítani, és emlékeztetni akarja az olvasót a háború pusztításaira, a romeltakarítás és újjáépítés első pillanataira.
Antalffy Gyula - Így utaztunk hajdanában
"Így utaztunk, így éltünk, ilyenek voltuk hajdanában, s ilyen volt a világ körülöttünk, ezen a magyar tájon. Rég volt, de igaz volt. Vénséges-vén históriák, elsárgult irományok, megfakult metszetek vallanak róla. A repülőgépek és az autók zajában egy pillanatra mintha postakürtök hangja hallatszana a múlt távolából. Felejtsük most el a szuperszonikus gépcsodákat, villámexpresszeket, légpárnás autókat, szárnyas hajókat. Nyissuk ki a könyvet, s ha csak képzeletben is, utazzunk úgy, mint eleink hajdanában."
Püski Levente - A Horthy-korszak 1920-1941
A Magyarország története sorozat 18. kötete Püski Levente nevéhez fűződik, akinek kutatási területe a politikai intézményrendszer a Horthy-korszakban, a Horthy-korszak elitjei, valamint Magyarország története a 20. században. Mint a téma szakértője a kötet anyagához a legújabb kutatási eredményeket használta fel, gazdag forrásanyagból, eredeti dokumentumok felhasználásával dolgozott. A fejezetekre tagolás jól jelzi a kisebb részegységek határait, könnyíti az értelmezést.
A kötet a Horthy-korszak előzményeinek vázolásával kezdődik, amely a történelmi kontextusban való elhelyezéshez elengedhetetlen. Emellett nem kizárólag magyar viszonylatban jeleníti meg az eseményeket, hanem kitekint a világtörténelemre, és a korszakot befolyásoló egyetemes tényezőket is ismerteti. A szöveg remekül mutatja be a korszak legfőbb feladatát, amely nem más, mint helyreállítani az országot politikai, gazdasági és társadalmi szempontból. A kötetben fontos szerepet kap a hatalmi viszonyok és a politikai ideológiák bemutatása is.
Mikszáth Kálmán - Magyar várak regéi
Néhány véletlenül megmaradt bástya, falomladék, hajdani várkút, hegy tetején árválkodó rom - mi mindenről tud mesélni!
Nagy mesemondó Mikszáth Kálmánunk a múlt század végén gyűjtötte össze ezeket a meséket, legendákat, és persze hozzájuk adta a maga könnyedségét, tekintélyt előszeretettel megfricskázó, csúfolódó jókedvét. Még ha nem is tudjuk pontosan, hol vannak ma már ezek a várak, akkor is élvezettel olvassuk a meséket: a mi történelmünkről szólnak. Hol IV. Béla bukkan föl bennük, hol Károly Róbert, hol Nagy Lajos, hol meg a törökverő Hunyadi János. De még régebbi időkről is meséltek Mikszáthnak a kövek, a honfoglalás előtti korról, népekről, akik itt éltek, építkeztek, harcoltak és haltak meg a mi földünkön. És talán a legszebb, amire ezek a mesék tanítanak: ragaszkodjunk ehhez a tájhoz, a földhöz, a fához, az éghez, a naphoz, mondjuk ki a nevét akár magyarul, akár szlovákul, akár románul vagy szerbül. Hiszen az emberi gonoszság mind elpusztult, de a táj, a folyó, a kő mindig megmaradt.
És most szól hozzánk Mikszáth nyelvén.