Marie-Antoinette

Mary Hooper - Édességek ​kicsiny boltja
Az ​utcákon tyúkok, malacok, kutyák, macskák szaladgálnak, árusok kínálják portékáikat, trágyadombok, eldobált hulladék, sikátorok, nyüzsgő sokaság, hintók, díszes ruhákat viselő hölgyek és urak, sár, temetést játszó gyerekek, gazemberek karóra tűzött fejei, ezt látja Hannah, aki nővéréhez érkezik a fővárosba, 1665 nyarán. Nővérének, Sarahnak kis édességboltja van, ahol elkél a segítség, azonban mire Hannah odaér, felüti fejét a rettegett betegség. Mary Hooper könyvének feszültségét ez a kettősség adja: miközben a főszereplő kamaszlány szemével figyeljük a zsibongó várost, s átéljük Hannah fiatalságának minden izgatottságát, lelkesültségét, amit az új hely, egy másfajta életmód kínál számára, aközben ott settenkedik a félelmetes ragály, és lépésről lépésre közeledik feléjük. A testvérek eleinte bizakodók, remélik, hogy a pestis távol marad az ő körzetüktől. Lefoglalja őket az édességek készítése, árusítása, apró kis gondjaik, Hannaht pedig a város fölfedezése és egy bontakozó szerelem. Azonban egyre gyakrabban hallják a lélekharang zúgását, és egyre közelebb oson hozzájuk a halál, míg egy nap már az ő utcájukat is eléri. A vesztegzár alá vont városból elmenekülni csak a nagyon gazdagok számára leheteséges, csak ők képesek megvenni a távozásukhoz szükséges méregdrága egészséglevelet. A történet végén Hannah és Sarah már-már krimibe illő módon mégis kijut Londonból, és mi bízunk benne, hogy nem vitték magukkal a gyilkos kórt.

Antonia Fraser - Mária, ​a skótok királynője
Ki ​volt Stuart Mária? Férfifaló Jezabel, királyok és hercegek megrontója, Skócia vörös hajú ringyója? Szép, szende, szőke gyermekkirálynő, a francia udvar kis szeme fénye? Angliai Erzsébet trónjára és életére törő politikai cselszövő, vérszomjas vámpír, vagy a szentek glóriáját átszellemülten hordó vértanú, hitének mártírja? Költők által megénekelt, festők által megfestett híres fehér keze keverte-e a kártyát Európa játékasztalán, vagy ő volt a nagyhatalmi érdekek kiszolgáltatott játékszere? Ki volt Stuart Mária? Acsarkodó skót főurak leszármazottja, vagy az Európa hatalmasságai közt előkelő helyet elfoglaló Guise dinasztia gyenge hajtása? Joggal féltette-e tőle országát - és kegyencét, Leicestert - Erzsébet királynő? Asszonya volt-e gyermekférjének, gyilkosa-e Lord Darnleynek, megtiport áldozata vagy rossz szelleme Bothwell hercegének? Mind a mai napig is eleven érdeklődés él történészekben, laikusokban, honfitársaiban és külhoniakban egyaránt a regényes életű, tragikus halálú skót királynő iránt. Antonia Fraser, napjaink jeles angol történésze és kiváló tollú írója a tudós alaposságával és a regényíró lendületével írta meg nagyszabású történelmi esszéjét, a skót királynő páratlanul érdekes életének lenyűgöző történetét.

Natalie Scharf - Sophie, ​Sissi lázadó húga
Sophie ​a "magyarok királynőjének", Sissinek a legfiatalabb és talán a legkedvesebb húga volt. A vadóc, életvidám teremtés, frissítően hatott egész környezetére. Kérője szép számmal akadt, fényes királyi udvarokból érkeztek. De Sophie szívét egy közrendű polgár, egy müncheni fotográfus nyerte el. Szerelmük azonban tragikus fordulatot vett... Az izgalmas regény élvezetes stílusban, színesen eleveníti meg a bajor udvar légkörét, s a kötöttségek ellen lázadó Sophie megrendítő sorsát.

Antonia Fraser - VIII. ​Henrik hat felesége
Számos ​művészeti ág kedvelt témáját dolgozza fel nagyívű (és bestseller érdekességű) történelmi esszéjében a kitünő angol történész-író, akinek Mária, a skótok királynője című könyve már szintén megjelent magyarul. Az angol reneszánsz idején, VIII. Henrik, a Tudor-házbeli uralkodó és az angol reformáció korában játszódó történet hőse valójában hat asszony, hat királyné, akiket a köztudatban nem elsősorban életük különböztetett meg egymástól, hanem inkább az, ahogyan ezek az életek - jobbára tragikusan - véget értek. Hat egymástól nagyon különbőző asszony életének története ez a könyv, ám alapjában mégis összefüggő elbeszélés. -Igyekeztem - mondja a szerző- valamennyi asszonyt azzal a rokonszenvvel szemlélni, amelyet már csak azért is megérdemelnek, mert VIII. Henrik feleségeinek korántsem irígylésre méltó sors jutott osztályrészül. És mégis : tárgyilagos távolságtartásra törekedtem... Remélem sikerült ugyanilyen távolságtartást tanúsítanom a királlyal kapcsolatban is. Ő a hatalmas májusfa, mindennek a középpontjában, körülötte járták körtáncukat ezek az asszonyok. Ám ez itt, nem az ő története, hanem az asszonyoké.

C. W. Gortner - Medici ​Katalin vallomásai
A ​magával ragadó regény a történelem egyik legvitatottabb, ugyanakkor legbefolyásosabb királynőjének, Medici Katalinnak az életét beszéli el. Egyesek szerint kegyetlen királynő volt, aki a méregtől a gyilkosságig minden eszközt bevetett, hogy megőrizze a hatalmát, míg mások a monarchia szenvedélyes megmentőjeként tartják számon, aki eltökélte, hogy megvédi a családi trónt. Medici Katalin serdülő lányként kerül a francia udvarba, de negyvenévesen már megözvegyül, s hat kicsi gyerek marad rá. Uralkodnia kell egy vallási háborúkkal sújtott országban. Miközben hajthatatlanul békére és a monarchia megőrzésére törekszik, nem látja, milyen sors vár rá: ha meg akarja menteni Franciaországot, fel kell adnia az eszméit, a jó hírnevét, a saját boldogságát. A naplószerűen megírt regényben egy szenvedélyes asszony drámai fordulatokban bővelkedő élettörténete elevenedik meg. A személyes hangvételnek köszönhetően részesei lehetünk a Loire völgyében megbúvó meseszerű kastély életének, elvegyülhetünk a tömeggel a reneszánsz kori párizsi utcákon. Az igazság az, hogy egyikünk sem ártatlan. Mindenkinek van bevallandó bűne.

Robin Maxwell - Boleyn ​kisasszony
Boleyn ​Anna mindössze kilencéves, amikor nővérével együtt a francia udvarba kerül. A felcseperedő Anna izgatottan néz a kaland elé, ám rádöbben, hogy ők csupán eszközök zsarnok apjuk kezében, aki politikai ambíciói megvalósítására használja a lányait. A nővére a kéjsóvár francia király, I. Ferenc szeretője lesz, de a kisebbik Boleyn lány más életet képzel magának. Akkor még nem tudja, hogy alig tizenhét évesen VIII. Henrik felesége lesz, és tragikus sors vár rá. A szép, okos és művelt Annát serdülőkorában politikai és szerelmi c selszövések, szeszélyes uralkodók veszik körül. Azonban Boleyn kisasszony hamar megtanulja, miként igazodjon el a szenvedélyekkel és intrikákkal átszőtt francia udvarban.

Michelle Moran - Madame ​Tussaud
Ki ​ne hallott volna Madame Tussaud-ról, akinek világhírű londoni panoptikumában manapság turisták milliói fordulnak meg? És ki hallott már Marie Grosholtzról, a svájci származású, ambiciózus fiatal nőről, aki az 1700-as évek végén Párizsban élt? Pedig a két személy egy és ugyanaz. A tehetséges Marie nagybátyjától tanulja meg a viaszszobor-készítés minden titkát. A család panoptikumot tart fenn Párizsban, és a népszerű intézménybe csak úgy özönlenek a látogatók, hiszen ez nem afféle múzeum: itt mindig az aktuális események főszereplőit láthatják viszont, viaszból megformázva. Eseményekben pedig ez idő tájt nincs hiány. Franciaországot éhínség sújtja, a királyi családot mind hevesebb gyűlölet övezi, és rövidesen kitör a forradalom. Marie-nak, aki nem csupán a királyi családdal áll közvetlen kapcsolatban, de a forradalmi vezetők többségét, köztük Robespierre-t, Marat-t, Desmoulins-t, Lafayette-et is jól ismeri, ügyesen kell lavíroznia a napról napra változó politikai helyzetben. Fejek hullanak, tombol a terror, az emberi élet mit sem ér. A véres leszámolások közepette Marie is megalkuvásokra kényszerül, ám eljön a perc, amikor szembeszáll a kegyetlen hatalommal és csak a szerencsén múlik, hogy ez a döntése nem a guillotine alá juttatja, hanem végül is a híres Madame Tussaud-vá teszi. Michelle Moran fiatal kaliforniai író történelmi regények szerzőjeként vált népszerűvé, történetei számos nyelven olvashatók.

Mark Logue - Peter Conradi - A ​király beszéde
A ​20. század első évtizedeiben valaki megmentette a brit királyi családot – nem a miniszterelnök és nem is a canterburyi érsek, hanem egy Lionel Logue nevű, szinte ismeretlen, autodidakta beszédtanár, akit a harmincas években az egyik újság elhíresült cikke úgy nevezett, hogy „a sarlatán, aki megmentett egy királyt”. Logue nem született brit arisztokratának, de még csak angolnak sem – tősgyökeres ausztrál közember volt. Mégis ennek a barátságos társasági embernek sikerült minden külső segítség nélkül az egyik legnagyszerűbb brit királyt faragnia az ideges, kevés beszédű yorki hercegből, miután annak fivére, VIII. Edward 1936-ban leköszönt a trónról, mert beleszeretett Mrs. Simpsonba. Lionel Logue és a leendő VI. György király nem mindennapi kapcsolatának mindeddig ismeretlen történetét Logue unokája írta meg, kizárólag nagyapja, Lionel naplójegyzetei és archív dokumentumok alapján. Rendkívüli megvilágításban tárul elénk a két férfi meghitt barátsága és az a kulcsszerep, melyet a király felesége, a néhai anyakirálynő, Erzsébet királyné játszott kettejük összeboronálásában, aminek az volt a célja, hogy megmentse férje hírnevét és trónját. A király beszéde – Hogyan mentette meg egyetlen ember a brit monarchiát megdöbbentő bepillantást enged egy privát világba. Soha ilyen személyes képet nem rajzoltak még a brit monarchiáról – annak legmélyebb válsága idején – egy ausztrál közember szemszögéből nézve, aki büszke volt rá, hogy szolgálhatja – és megmentheti – királyát.

Neil Gaiman - Sosehol
A ​világ és ami alatta van Richard Mayhew egy fiatal üzletember jó úton a fényes karrier, szép feleség és kellemes élet felé... ami mind semmivé lesz, amikor egy bajba jutott lány segítségére siet. Jótette jutalmául a hétköznapi Fenti Londonból átkerül a baljós, sötét Lenti Londonba, az elveszett idők, elveszett helyek és elveszett emberek bizarr világába. Különös társaságba csöppen: Ajtó - a lány, akin segített - nemesi származású és szülei gyilkosát keresi; de Carabas márki kétes szívességeket behajtva éli még kétesebb életét; Vadász a világ legnagyobb szörnyeit hajszolja. A csatornák és metróalagutak labirintusában velük kell boldogulnia Richardnak, hogy segíthessen másokon és így segíthessen magán is. Vajon megleli-e azt az életet, amelyet már jóval korábban elveszített, mint hitte?

Salman Rushdie - Az ​éjfél gyermekei
Szalím ​pontban éjfélkor, India függetlenné válásának pillanatában született. Tizedik születésnapja előtt különös képesség ébred benne, amellyel be tud hatolni mások gondolataiba. Filmsztárok, krikettcsillagok, politikusok fejében kutakodik, még a képmutatás, a zsarnokság, a tiltott szerelem szagát is megérzi, s egy napon indiai létére egy különleges pakisztáni alakulatban találja magát... Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire mohamedán vallási vezetők kimondták a fatvát. A MAN Booker-díjas szerző neve komoly irodalmi védjegy, az író számos nemzetközi zsűri tagja, regényei világszerte sikerlistásak. Háromszor nősült, két fia van, jelenleg Padma Lakshmi modellel él New Yorkban. Az Ulpius-ház öt kötettel indítja útjára a Salman Rushdie-életműsorozatot.

Yann Martel - Pi ​élete
Pi ​Patel különös fiú. Egyesek szerint (közéjük tartoznak a szülei is) bogaras. Tizenhat évesen elhatározza, hogy nemcsak hindu akar lenni (születésénél fogva az), hanem keresztény és moszlim is. És keresztül is viszi az akaratát: nemcsak hogy megkeresztelkedik, de beszerez egy imaszőnyeget is. Hősünknek már a neve is furcsa: keresztnevét - Piscine Molitor - egy párizsi uszodáról kapta. Iskolatársai persze Pisisnek csúfolják, mire ő lerövidíti a nevét, és a gyengébbek kedvéért felírja a táblára: π=3,14. Az is furcsa, hogy egy állatkertben lakik Pondicherry városában, amelynek apja a tulajdonosa és vezetője. És éppen itt kezdődnek a bajok: az állatkert nem jövedelmező - a család úgy dönt, hogy eladja az állományt, s átköltöznek Kanadába. Az Észak-Amerikába szánt példányok egy része velük utazik a Cimcum nevű teherhajón. A hajó egy éjszaka valahol a Csendes-óceán kellős közepén elsüllyed. Az egyetlen túlélő Pi Patel - valamint egy mentőcsónak-rakományra való állat: egy zebra, egy orangután, egy hiéna - és egy bengáli tigris! Kezdetét veszi a jámbor, vallásos és vegetáriánus Pi több mint kétszáz napos hányódása a végtelen vizeken. Vajon mennyi és miféle leleményességre van szükség ahhoz, hogy egy kamasz gyerek meg egy két és fél mázsás tigris kialakítson valamiféle békés egymás mellett élést? S ha ez sikerül is, honnan és hogyan szereznek ételt-italt ilyen hosszú időn át? Egyáltalán: mivel telhet ilyen hosszú idő a végtelen, de korántsem kihalt tengeren? Milyen kalandok, milyen élmények várnak rájuk? Meg lehet-e úszni ép ésszel az ilyesmit? A Spanyolországban született, Kanadában élő Yann Martel egy csapásra világhírű lett ezzel a lebilincselően izgalmas és fájdalmasan szép könyvvel, amellyel elnyerte a Booker-díjat is.

Jim Bishop - Lincoln ​utolsó napja
Jim ​Bishop amerikai újságíró 25 éven át gyűjtött anyagot a végzetes nap, 1865. április 14. történetéhez, némiképp eredeti módszerrel: külön noteszokba jegyzett fel minden apróbb-nagyobb adatot, amely Abraham Lincoln, az amerikai kabinet és megszámlálhatatlan kisember aznapi "mozgására" utal. Az eredmény: színesen, óráról órára megírt történelmi dokumentumdráma, amelyben az áldozat és gyilkosa járja a maga útját, eltávolodnak egymástól, majd szinte kartávolságra kerülnek, végül John Wilkes Booth, Amerika bálványozott ripacsa ott áll két lépéssel az Egyesült Államok tizenhatodik elnöke mögött a Ford Színház páholyában - és meghúzza a ravaszt. Felelőtlenség, kapkodás, zűrzavar, kósza hírek jellemzik Washington hangulatát az 1865. április 14-ről 15-re virradó éjszaka, immár világtörténelem.

Amanda Foreman - A ​hercegnő
Georgiana, ​Devonshire hercegnője mindenekelőtt az ellentmondások asszonya. Elismert szépség, de férje mégsem értékeli. Az emberek rajonganak érte, mégis annyira bizonytalan, vajon képes-e másokból szeretetet kiváltani, hogy végül férjének szeretője, Elizabeth Foster gyanús rajongásától válik függővé. Ír, de sosem publikál a saját neve alatt. Elkötelezett anya, aki feláldozta egyik gyermekét, hogy a mésik hármat megmentse. Híresség és a művészetek támogatója egy olyan korban, amikor a házas nőktől megtagadtak minden jogi státuszt. Politikus választójog nélkül, és képzett taktikus egy emberöltővel a professzionális pártpolitika kialakulása előtt. E könyv megírásával remélem, hogy hangja ismét meghallatszik, ezúttal egy új generáció által. Amanda Foreman

C. J. Sansom - Az ​uralkodó
1541 ​ősz. Mérföldnyi hosszú menet halad York felé. VIII. Henrik király egy, a trónja megdöntésére irányuló összeesküvés leleplezése után pompázatos körutat szervez északra, hogy lenyűgözze lázadó alattvalóit. Ezer katona, a nemesség krémje és ötödik felesége kíséretében a király fogadja a yorki előkelőségek látványos behódolását. Cranmer érsek megbízásából Matthew Shardlake is Yorkba utazik. A jogi munka mellett Shardlake vonakodva, de elvállalja egy fontos, de veszélyes összeesküvő Londonba szállítását. Egy yorki üveges mester halála után azonban egyre átláthatatlanabb rejtélyekbe keveredik, amelyek nem csak a yorki vár foglyával, de magával a királyi családdal is összefüggnek. Amikor a hatalmas menet megérkezik a városba, Shardlake titkos dokumentumokba botlik, amelyek napvilágra kerülése megrendítheti a Tudor trónt …

Bernhard Schlink - A ​felolvasó
Egy ​kamasz fiú és egy nála jóval idősebb asszony furcsa szerelmének és elválásának története szolgál keretül ahhoz, hogy a regény hőse szembenézzen a náci múlttal, amely voltaképpen nem is az övé, hanem szülei nemzedékéé. Ez a soha ki nem hevert szerelem, Hanna évekkel később feltáruló múltja döbbenti rá Michaelt arra, hogy a jelen nincs múlt nélkül, felejteni nem lehet, feldolgozni sem - talán megérteni. A felolvasó az elmúlt évek egyik legnagyobb német könyvsikere volt. 1995-ös kiadása után tizenhárom országban jelent meg, nagy visszhangot váltva ki. A siker oka minden bizonnyal abban rejlik, hogy újraértelmezi a kollektív és egyéni bűn és bűnhődés kérdését a ma ötvenéves generáció szemszögéből.

Antonia Fraser - A ​Napkirály és a hölgyek
A ​világhírű és hazánkban is népszerű, kiváló szépírói adottságokkal megáldott Antonia Fraser ezúttal XIV. Lajosról és a környezetébe tartozó nőkről fest színes és hű portrét. A Napkirály (1638–1715) szerencsés volt a szerelemben, s bámulatosan aktív szerelmi élete csak növelte a világ szemében személyes dicsőségét, amely oly fontos volt számára. Most közelről megismerhetjük azokat, akiknek eddig csak a nevét tudtuk: Marie Mancinit, Louise de La Vallière-t, Montespan márkinét, Madame de Maintenont és Angélique de Fontanges-t – hogy csak a leghíresebbeket említsük. Lajos rendkívül gáláns volt szeretőivel, a szakítás után is törődött velük, bőkezűen elhalmozta őket címekkel, ajándékokkal. Számos törvénytelen gyermekét törvényesítette, magas ranggal látta el, és komoly szerepet juttatott nekik dinasztikus terveiben. Sok szó esik két olyan hölgyről is, a sógornőjéről, Henrietta Annáról, és unokája feleségéről, Savoyai Adélról, akiket nem szerelmi viszony, „csak” mély és gyöngéd emberi kapcsolat fűzött a királyhoz. De feltárulnak előttünk Lajos magánéletének spirituális dimenziói is, mert miközben szabad utat engedett érzékiségének, katolikus uralkodóként, őszintén vallásos emberként megélte a szabadosság valláserkölcsi tilalmának, a nem titkolt egyházi rosszallásnak fájdalmát is. „Meggyőződésem – írta Liselotte, a Napkirály egy másik sógornője –, hogy ha mi már nem leszünk, erről az udvarról minden regénynél jobb és szórakoztatóbb történetek születnek majd, és félek, hogy utódaink el sem hiszik és megannyi tündérmesének tartják őket.” És csakugyan, Antonia Fraser regénye pompás szórakozásnak ígérkezik.

Rina Huber - Kilenc ​nyár
Az ​erős, energikus, de már nem fiatal férfi megtudja, hogy daganatos betegségben szenved, és nem sejtheti, hogy mi vár rá és mennyi ideje van még hátra. Más az ő helyében összeroppanna, feladná a reményt, leszámolna az életével, Felix azonban férfi a talpán, és hasonló bátorságról tesz tanúbizonyságot elbűvölő egyéniségű felesége, Rina is. Elhatározzák, hogy fityiszt mutatnak a kaszásnak, és siránkozás helyett nekilátnak, hogy megvalósítsák fiatalkori álmukat. Vásárolnak egy jól felszerelt vitorláshajót, és a messzi Ausztráliából a Földközi-tengerre teszik át a támaszpontjukat, amolyan tengerjáró-vándorcigány életmódot alakítva ki maguknak. Egyetlen céljuk van: élvezni a mindennapokat, a csendes szépségeket, a testi-lelki örömöket, s igyekeznek nem gondolni arra, hogy vajon meddig tehetik még, melyik napon kopogtat az ajtajukon a végzet. És ha a betegség ismét felüti a fejét – mert ez is megtörténik –, akkor is csak azon jár az eszük, hogy mikor lesznek úrrá rajta, mikor térhetnek vissza szeretett hajójuk fedélzetére, a hullámok hátára. Ez a gyönyörű és megrendítő könyv valójában nem arról szól, ami a tulajdonképpeni témája: a mediterrán tájakról, a régi civilizációk emlékeiről, és még csak nem is a két főszereplővel megesett, szép számú kalandról, a viszontagságokról, a viharokról, a tenger veszélyeiről. Sokkal inkább a létezés ajándékairól, amelyeket nekik, a halál torkában álló bátor és büszke emberpárnak szórnak két kézzel az istenek. És ők méltók erre a hasonlíthatatlan kegyre, nem hajlandók megtörni, kilenc felejthetetlen nyáron át dacolnak a fátummal, amely persze lesújt végül, de legyőzni nem képes őket, mert ezek az emberek tudnak valamit, amit a vak és ostoba sors sem felfogni, sem megváltoztatni nem képes. Azt, hogy az élet mindig és mindenen felülkerekedik.

Wm. Paul Young - A ​viskó
Végre ​magyar nyelven is megjelenik a már sokak által nagyon várt könyv, A Viskó (The Shack). Egy regény, aminek sikerével – és tartalmával – még a Forbes Magazin is foglalkozott… Nem gyakran fordul elő! (2009. június 8.) Egy, a telepesek által elhagyott rozoga, rossz emlékeket idéző viskó (A Viskó) egyszeriben döbbenetes titkok tárházává válik, ahol izgalmas találkozások során a megbocsátás gyógyító ereje és hatalma is felragyog a sebzett szív számára. William P. Young megrázó regénye az utóbbi idők egyik legnagyobb könyvsikere, rövid idő alatt 8 millió példányban fogyott el! A sok vitát kiváltó regényről azt tartják, hogy olyan hatással lehet korunk kereszténységére, mint a Zarándok útja a maga idejében. A sokat megélt színésznő, Demi Moore a Twitteren keresztül ajánlotta rajongóinak és férjének, mivel Ő maga „ sorsfordító erejű” üzenetre talált a könyv elolvasása közben.

Alison Weir - Lady ​Elizabeth
A ​leánygyermek 1533-ban született a reneszánsz kor fényűző greenwichi Placentia Palotájában. Rajongott gyönyörű anyjáért és a fejüket vesztett feleségeiről is híres, fenséges apjáért. A leány törvénytelen gyermekként pompás kastélyokban nevelkedett, mesterektől sajátította el a tudományokat, nyelveket, udvari mulatságokon táncolt és lantján játszott. Különleges eszének, határozott, erős jellemének híre bejárta egész Angliát. Sugárzó megjelenése olyan csodálatot ébresztett a férfiakban, hogy vonzó alakja sokáig kísérthesse még őket, s lángolóan vörös haját is csak nehezen feledhessék. Ifjú korára szenvedélyesen izzó nővé virágzott, akinek kalandos életútjában szűzies titkaira is fény derül. Egy rejtélyes, protestáns úrnővé, aki szembenéz a királyi udvar intrikáival, a felségárulás vádjával, megvívja csatáit a testi vágyakkal, és szellemei segítségével leszámol félelmeivel, hogy diadalmaskodjon mindenek felett. A történész végzettségű, a korszakot behatóan ismerő írónő sikerkönyve megjelenése után azonnal listavezető lett, azóta pedig országról-országra hódítja meg az olvasók eszék és szívét.

Philippa Gregory - A ​másik királynő
Stuart ​Mária, a skótok királynője, bízva unokatestvére, I. Erzsébet királynő jóindulatában, 1568-ban Angliába menekül a skótok felkelése elől. Ám a meleg fogadtatásra számító Mária hamarosan házi őrizetben találja magát a legfőbb angol lord, George Talbot, Shrewsbury grófja és annak friss arája, Bess grófné foglyaként. Az angol pár örömmel vállalja a másik királynő őrizetét, annak reményében, hogy a Tudorok királysága alatt sok hasznuk származik majd ebből. Amint azonban Mária átlépi küszöbüket, életük veszélyes fordulatot vesz. Megdöbbenve veszik észre, hogy otthonuk az Erzsébet királynő elleni összeesküvések központjává válik, ahol titkos levelek százai jönnek-mennek, kémek rejtőznek még a spanyolfalak mögött is, s hirtelen az egész keresztény világ figyelme illusztris vendégük - vagyis inkább foglyuk - felé fordul. Erzsébet tanácsadója, a saját kémhálózatára támaszkodó William Cecil ördögi elszántsággal veszi kezébe az irányítást és számol le mindazokkal, akik királynője és protestáns elvei ellen zúgolódnak, miközben Mária saját életét sem féltve küzd a szabadságért, a trónjaiért és az evilági és túlvilági rendben elfoglalt helyéért. S hogy a félelem, a bánat és a hosszú, keserű évek kinek hoznak végül hasznot, és kinek kell a vérpadon bűnhődnie valós vagy állítólagos bűneiért, arra Philippa Gregory lebilincselően izgalmas történetmeséléséből derül fény...