Kapcsolódó könyvek
Lajkó Károly - A stresszcsökkentő viselkedés
Kevesen mondhatják el magukról, hogy az életük mentes a megpróbáltatásoktól. Jól tudjuk, hogy ezeket a megpróbáltatásokat vagy stresszeket nem egyformán viseljük el. Miért van ez így? Az öröklés, a lelki alkat vagy a gondolkodásmód tehető felelőssé a különbségekért? Vagy talán az, hogy az elszenvedett stresszek megkoptatták idegrendszerünket? Az olvasót a válaszoknál bizonyára jobban érdeklik a változtatás lehetőségei. Ehhez azonban újabb kérdésekre és gyökeresen új ismeretekre van szükségünk.
Erich Fromm - Menekülés a szabadság elől
Az 1933-ban a nácizmus elől menekülni kényszerült német társadalomtudós, Erich Fromm 1941-ben adta közre e munkáját - angol nyelven, Amerikában. A mű hű tükre azoknak a sors- és eszmei-szakmai fordulatoknak, amelyeken szerzője következetes tudományos gondolkodása és a külső események hatására szükségszerűen átesett.
Az addig közkeletű pszichoanalitikus szükséglet- és libidóelmélettel szemben Fromm a szabadság egzisztenciális problémáját állította művének középpontjába. Az ember karakterét, személyiségét - mondja - nem az ösztönös szükségletek kielégítésének mikéntje határozza meg, hanem a szabadsághoz való viszony. Így például az autoriter személyiség kialakulását torz menekülési mechanizmusokként értelmezi, amelyekkel az egyén megpróbál megszabadulni az elidegenedéstől, a magánytól, a számára elviselhetetlen "negatív szabadságtól".
A kétféle, negatív és pozitív szabadság megkülönböztetése olyan rendezőelvvé vált e műben, amely lehetővé tette, hogy nagy történelmi korszakokat és mozgalmakat éppúgy értelmezhessen vele, mint a személyiségzavarok, egyéni neurózisok különböző formáit.
Fromm éles bírálata az emberi személyiség kibontakozását akadályozó mindenfajta belső és külső korlátozásról joggal tette művét híressé és mindenféle vulgáris világmagyarázat szemében hírhedtté. E gondolatmenetet folytatja később 1947-ben Az önmagáért való ember című munkájában. Mindkettő joggal hívta fel magára a magyar olvasóközönség kiemelt figyelmét.
A szerző szenvedélyes hitvallása az ember "veleszületett és elidegeníthetetlen" jogáról a szabadságra, méltán emeli írását az el nem évülő művek kategóriájába.
Mérei Ferenc - Közösségek rejtett hálózata
Ennek a kötetnek a világújdonsága a szociometriai adatok értelmezésének, elemző módszerének leírása volt első megjelenésekor, 1971-ben. A könyv a szociálpszichológiai gyakorlat számára készült, pontos útmutatást ad a szociometriai felméréshez, a szociogramok készítéséhez, a társkapcsolati mutatók kiszámításához. Módszert ad a kisebb-nagyobb közösségekben kialakult kötődések, választások , csoportosulások, társas viszonylatok, konfliktusok feltárásához. A mikroszociológia elvei és történeti ismertetése mellett a könyv négyszáz intézmény felmérésével alapozza meg a szociometria technikájának vizsgálati, számítási és értelmezési lehetőségeit.
Desmond Morris - A boldogság természete
Desmond Morris, a neves viselkedéskutató (A csupasz majom és számos más magyarul is megjelent sikerkönyv szerzője) ezúttal a boldogság természetét próbálja feltárni az olvasók előtt. Mi is az a boldogság? A szerző ismét ezt a mindenkiben felmerülő kérdést teszi fel. Az olyan leghétköznapibb örömforrásokat, mint a gyermekeink iránti szeretetérzést, a versengőnek az ellenfele feletti győzelméből fakadó örömét, vagy a hedonista érzéki extázisát ugyanolyan biztonsággal elemzi, mint a rejtettebb, csendesebb, bensőségesebb boldogságforrásokat. Morris nem a boldogsághoz vezető út egyetlen üdvözítő receptjét hirdeti, és nem is egyfajta feltétlenül boldogító életvezetést ajánl. Ennél sokkal többet ígér: hasznos tudást kínál, amelyet ha akarunk, felhasználhatunk egy harmonikusabb élet megéléséhez. Rajtunk múlik, hogy mennyire vagyunk képesek élni e tudással.
Pál Ferenc - A szorongástól az önbecsülésig
A szorongásaink, aggodalmaink, nehézségeink és gyöngeségeink rettenetesen megkeseríthetik az életünket. Hiába szeretnénk fejlődni, növekedni, a sebeink, a zavaraink akadályoznak minket és kapcsolatainkat, de a munkánkat is. Amikor akadozik az élet bennünk és körülöttünk, amikor azt gondoljuk magunkról, hogy velünk valami nincs rendben, éppen akkor van igazán szükségünk az önbecsülésre.
Az önbecsülés az emberi élet egyik alapértéke. Általa vagyunk jóban önmagunkkal, érezhetjük jól magunkat a bőrünkben, és lehetünk érdekes társaság magunk számára. Az önbecsülés tesz alkalmassá arra, hogy megfelelő társat találjunk magunknak, akivel kölcsönös meghitt kapcsolatban lehetünk. A megfelelő önbecsülés segít megvédeni magunkat, és nem engedi, hogy rosszul bánjanak velünk. Megalapozza a hiteles kommunikációt, és alkalmassá tesz az együttműködésre érzelmileg nehéz helyzetekben is.
Az önbecsülés segít, hogy ne vegyünk több terhet magunkra, mint amit az élet valóban nekünk szánt, de ami a miénk, azt képesek legyünk hordozni. Az önbecsülés révén tudjuk kihozni magunkból a legjobbat, és elviselni vereségeinket. Az önbecsülés által tisztelhetjük magunkat akkor is, ha gyöngének bizonyultunk. Szilárdságot biztosít, hogy ne akarjunk mindenkinek megfelelni, és megerősít, ha valaki nem fogad el minket. Az önbecsülés széppé teszi az életet, mert segít fölfedezni mások értékeit, és megbecsülni mindazt, amit kapunk.
Ráadásul az önbecsülés sok pénzt takarít meg nekünk, hiszen nem szorulunk rá arra, hogy tárgyakon keresztül, birtoklás révén bizonygassuk magunk előtt is, hogy érünk valamit. Az önbecsülés hozzájárul a boldogsághoz azáltal is, hogy mindig lesz egy barátunk, akire számíthatunk, aki együttérzéssel fordul felénk - mi magunk. Az önbecsülés sok szorongástól és aggodalomtól szabadít meg, gyógyítja a sebeinket, és lehetővé teszi, hogy egészségesen és önfeledten éljünk. Segít, hogy szembenézzünk a realitásokkal, még ha fájdalmas is.
Az önbecsülés föltárja, hogy a szívünk mélyén lakik bennünk valaki, aki sokkal több, mint amit valaha is reméltünk.
Karen Horney - A neurotikus személyiség napjainkban
Senki sem mentes az olyan negatív és sok fájdalmat okozó érzelmektől és késztetésektől, mint például a hatalom-, a birtoklás- és a feltűnésvágy, az irigység vagy a szélsőséges versengési hajlam. Ezek bizonyos fokig természetesek, és csak nehezen tudunk felülemelkedni rajtuk.
Karen Horneynak, a neoanalitikus pszichológia egyik kiemelkedő alakjának könyve azt mutatja be, hogy milyenné lesz, milyen irányban torzul el annak az embernek a személyisége, akin ezek a késztetések eluralkodnak, és aki így letér az egészséges fejlődés, az egészséges reagálások útjáról.
„Könyvem írásakor az a cél lebegett a szemem előtt, hogy pontos képet rajzoljak a közöttünk élő neurotikus személyről, beleértve a konfliktusait, amelyek mozgatják, a szorongásait, a szenvedéseit és mindazt a rengeteg problémát, amelyek az önmagához és másokhoz való viszonyulásában megnyilvánulnak.
Amikor neurotikus személyiségről beszélek, akkor nemcsak arra gondolok, hogy vannak olyan neurotikusok, akikben sok a hasonlóság, hanem arra is, hogy ezek az alapvető hasonlóságok lényegében a korunkban és kultúránkban létező nehézségek hatására keletkeznek.”
Edward de Bono - A csodálatos elme
Használja ki a kreatív gondolkodás erejét, és tegye vonzóvá gondolkodásmódját! Ebben siet segítségünkre Edward de Bono pszichológus, kommunikációs guru és sokoldalú gondolkodó, aki tudásának legjavát ebben a könyvben foglalta össze. Kötetünk szerzője azzal szerzett világhírt, hogy emberek gondolkodásmódját változtatta meg és tette jobbá. Könyveit eddig 37 nyelven adták ki, egyes országokban pedig kötelező tantárgy az általa kifejlesztett gondolkodási tréning. Módszerei praktikusak és egyszerűek, bárki számára könnyen elsajátíthatóak.A szellemi vonzerő nem igényel egetverő IQ-t, hatalmas tudás sem kell hozzá, sem ritka nagyszerű személyiség. Csak képzelőerőre, beleélőképességre, némi kurázsira, egy kis kreativitásra van szükség – és egy sor olyan gyakorlati megoldásra, amit mindenki képes megtanulni. Szeretne ellenállhatatlan, sziporkázó és változatos lenni vagy éppen könnyebben felismerni problémás helyzetek kulcsát? Kövesse Bono tanácsait: el sem hiszi, mennyire egyszerű és hatásos módszert kap kézhez!
Erich Fromm - Utak egy egészséges társadalom felé
A kötet a szintén kiadónknál megjelent Menekülés a szabadság elől c. mű folytatása. A szerző jelen kötetében azt próbálja bemutatni, hogy az élet a 20. századi demokráciában sok szempontból csak egy másfajta menekülés a szabadság elől. Ennek a könyvnek a nagy része ezt az újfajta menekülést elemzi, melynek középpontjában az elidegenedés fogalma áll. Az ember alapvető szenvedélyei nem ösztönös szükségleteiben gyökereznek, hanem az emberi lét sajátos feltételeiben; abban az igényben, hogy új kötődést kell találni az ember és a természet között, miután elveszett a legősibb szakasz elsődleges kötődése. Az Út az egészséges társadalom felé konkrét javaslatokat tesz egy egészségesebb társadalom működésére. Lényege, hogy mindenféle előrelépés csak akkor lehetséges, ha a változások egyszerre valósulnak meg a gazdaságban, a társadalomban, a politikában és a kultúrában, hogy a bármilyen egyetlen területre korlátozott haladás pusztítóan hat minden terület haladására.
Feldmár András - Szabadíts meg a gonosztól
Vajon mit kell tennünk, ha az igazi Gonosszal találjuk magunkat szemközt? Harcoljunk ellene vagy meneküljünk? Vajon alkalmas-e a terápia arra, hogy megszüntesse, elpusztítsa a sötét, gyilkos erőket? Feldmar András négy előadása során időről időre előkerülnek ezek a nyugtalanító kérdések. Ám Feldmár pszichoterápiával kapcsolatos gondolatait és az olykor szórakoztató, máskor megrázó terápiás történetet olvasva úgy érezhetjük: ha nincs is menekvés a Gonosz elől, a szerzővel való együttgondolkodás felszabadítóan hat.
"Vigyáznunk kell arra, hogyan viselkedünk, amikor a Gonosszal küzdünk. Mert két eshetőség van. Egyrészt belehalhatunk, ha a Gonosz megöl minket - akkor mindegy, akkor nincs probléma. De ha megmenekülök, és még élek, akkor bele kell tudnom nézni a tükörbe. Mert amikor belenézek a tükörbe, és meglátom az arcomat, emlékezni fogok rá, hogyan viselkedtem, amikor a Gonosszal küzdöttem. Tehát úgy kell küzdeni a gonosszal, hogy ha túlélem ezt a küzdelmet, akkor tisztelni tudjam azt az arcot, amely rám néz a tükörből."
Barbara Pease - Allan Pease - Testbeszéd a szerelemben
Mindennapi kommunikációnk 60-80%-ban gesztusok révén, testbeszéddel történik. Testbeszédünk segítségével jelezzük, ha valaki tetszik nekünk, s azt is, hogy a másik számára megközelíthetők vagyunk. A boldog szerelmesek tudják, hogy a gesztusok és az arckifejezés fontosabb a szavaknál.
A párkapcsolatban élők többsége fáradságosan törekszik tartós, kiegyensúlyozott kapcsolatra, de sokszor kudarcot vall. Ennek oka többnyire abban keresendő, hogy a férfiak és a nők mára elfelejtették a testbeszéd gesztusait és jeleit, amelyek őseinknek még a vérükben voltak. Pedig a testbeszédet meg lehet tanulni!
Erről szól ez a könyv, melyből sokmindent megtudhatunk például
- a férfi és a nő szerelmi testbeszédéről,
- a vonzás folyamatáról,
- az első randevúkról, az internetes randikról,
- a sikeres párkapcsolatok titkairól.
Alice Miller - A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása
A lelki betegségek elleni harc egyetlen hatásos fegyvere: saját gyermekkorunk egyedi és egyszeri történetének érzelmi felfedezése. Meg tudunk-e valaha is szabadulni minden illúziónktól? Az élet ugyanis teli van illúziókkal, valószínűleg azért, mert a valóság elviselhetetlennek tűnik számunkra. Az igazságot mégsem nélkülözhetjük, hiszen annak elvesztéséért súlyos betegségekkel kell fizetnünk. Ezért hosszú folyamat során próbáljuk felkutatni saját személyes igazságunkat, amely mindig fájdalmas - hacsak be nem érjük az intellektuális belátással. Ez esetben azonban ismét megmaradunk illúzióink világában. Múltunkat a legkevésbé sem tudjuk megváltoztatni, a sérüléseket, melyeket gyermekkorunkban elszenvedtünk, nem tehetjük meg nem történtekké. Ám saját magunkat megváltoztathatjuk, "kijavíthatjuk", s saját elvesztett integritásunkat visszanyerhetjük. Ez megteremtheti számunkra a lehetőséget, hogy kiszabaduljunk a gyermekkor láthatatlan, mégis oly rémületes fogságából.
Carl Gustav Jung - Lélekgyógyászat
C. G. Jung sokáig agyonhallgatott életművét egyre-másra megjelenő kötetek igyekeznek megismertetni a magyar olvasóval, ám az anyag olyan bőséges és sokoldalú, hogy az értő válogatónak nem okoz gondot újabb és újabb gyöngyszemeket kicsippenteni belőle . Bodrog Miklós ezúttal öt, 1929 és 1951 között született írást választott fordításra - mindük a pszichoterápia alapkérdéseivel foglalkozik, különös tekintettel e gyógymód és a lelkigondozás viszonyára.
Bereczkei Tamás - Evolúciós pszichológia
A mai pszichológia többféle módon keresi a megújulás lehetőségeit. Az evolúciós pszichológia az egyik legígéretesebb új szintézis. Bereczkei Tamás könyve ezen irányzat első magyar nyelvű szisztematikus feldolgozása: gazdag anyagot foglal össze az emberi viselkedésről. Ugyanakkor megőrzi az evolúciós pszichológia provokatív mondanivalóját, de úgy, hogy nem valamelyik doktriner irányzat hívévé szegődik. Számára a szintézis éppen a komplexitást jelenti. Hat részre tagolódik: Evolúciós pszichológia: egy új paradigma; Egyén és csoport; Párkapcsolatok; Szülői stratégiák; Elme; Kultúra. Több mint kétszáz ábra, valamint tucatnyi táblázat teszi szemléletesebbé a szövegben kifejtett mondandót.
R. D. Laing - Az élmény politikája - Az édenkert madara
"Az emberi lét olyan csodákról és démoni áligazságokról szól, melyekben mindenki csak azért hisz, mert mindenki más is hisz bennük. Miként találhatnánk vissza önmagunkhoz?”
R. D. Laing, az antipszichiátria atyja, Feldmár András mestere talán legismertebb, költői szépségű lélektani esszéjének középpontjában önmagunk és mások világának megtapasztalása áll, ami cselekvéseink mozgatórugója. Milyennek látom én a te viselkedésedet? Te milyennek látod az enyémet? Mit gondolok arról, hogy te milyennek látod az én viselkedésemet, és te mit gondolsz arról, hogy én milyennek látom a tiédet? Milyen következményei vannak annak, hogy a modern társadalomban az ember végletesen elidegenedett saját belső világától, és kizárólag a külvilág jelenségeibe kapaszkodik? Laing szerint az őrület, akárcsak az álom vagy a fantázia, a tapasztalás releváns módja; a skizofrénia sajátos stratégia, amelynek célja a túlélés egy elviselhetetlen szituációban; a pszichózis pedig egyfajta belső utazás, amelyből megfelelő segítséggel megerősödve lehet visszatérni. A HVG Könyvek Laing-sorozatának harmadik kötete, Az élmény politikája és Az Édenkert madara 1967-es első megjelenése óta mit sem veszített aktualitásából, most javított kiadásban kerül ismét a magyar olvasók elé.
Carl Gustav Jung - A személyiség fejlődése
Ez a kötet olyan válogatás, amely Jungnak a gyermekkor pszichológiájáról szóló írásait tartalmazza. Magvát az a három előadás alkotja, amelyet Az analitikus pszichológia és a nevelés címmel tartott. Jung úgy véli, hogy a szülők és nevelők lelki állapota mértékadó a gyermek növekedési és érési folyamatában, különösen a szokatlanul tehetséges gyermekek esetében. A szülők közötti nem kielégítő lelki viszony fontosságát a gyermekkor pszichogén zavarainak okaként hangsúlyozta. Kötetünk írásai cáfolják azt a még mindig közkeletű előítéletet, hogy Jung pszichológiája csupán az élet második felével foglalkozik, illetve végső soron arra vonatkozik. Egy olyan korban, amikor az összes nevelési alapelv megkérdőjeleződik, minden olvasó sokat tanulhat Jung írásaiból, mivel ő bizonyos szempontból pedagógiai problémákkal foglalkozik. Önnevelés nélkül másokat nevelni éppoly kevéssé lehetséges, mint emberi érettséget elérni tudatosság nélkül.
Polcz Alaine - A halál iskolája
Ebben a könyvében elemzi, hogy mit tudnak a gyermekek a halálról, hogyan halnak meg hogyan viselkednek a szülők; mit jelent a család egészének a hosszú, gyógyíthatatlan betegség. Milyen feszültségek, konfliktusok lépnek fel; milyenek a patológiás és normális gyászreakciók. Az egyes esszék különböző időkben íródtak, átfedések előfordulnak, mindegyik önmagában is olvasható. Továbbá tükröződik az írás éveinek halálszemlélete is – ami egyúttal halálszemléletünk alakulásának is az útja.
Popper Péter - Felnőttnek lenni...
Mindenki igazán felnőtt-e, aki testileg nagyra nőtt, sok évet tudhat maga mögött és állampolgári jogai vannak? Mit jelent felnőttnek lenni gondolkodásunkban, érzelmeinkben, erkölcsünkben, kapcsolatainkban, szexuális fantáziánkban és az ágyban? Az ifjúság és vénség közötti évtizedekről töpreng és vitatkozik önmagával ebben a könyvében a szerző.
Erich Fromm - Az Önmagáért való Ember
Erich Frommot első, világhírűvé vált műve, a Menekülés a szabadság elől (1941) méltán avatta az elkötelezett és etikus tudományos gondolkodás egyik nagy alakjává. E második, 1947-ben keletkezett nagy munkája a szerző pszichoanalitikus felismerések alapján megfogalmazódott etikai nézeteit tárgyalja.
Fromm tudományos érdeme, hogy a pszichoanalízis jelentőségét a szociálpszichológiát illetően vizsgálta, és egy speciális karakterfogalom kifejlesztésével hidat vert a szociológia és a szociológiai jelenségek pszichoanalitikus látásmódja között. E karakterológia nem csupán az egyedi életsorsok pszichoanalízisét kínálja, de egyben az egyes társadalmi csoportok dinamikus vizsgálatát is. Ezúttal nem csak a beteg egyén az érdekes, hanem sokkal inkább az embereknek a dolgokhoz, az emberi és természeti környezethez fűződő kapcsolatainak alapmintái.
Fromm az általa használt karakterfogalom kialakításával már első munkáitól folyamatosan foglalkozott. Kiterjesztette a pszichoanalízis karakterértelmezésének használatát a nem terápiás és nem klinikai területekre is. Ehhez dolgozta ki a világhoz és emberekhez fűződő kapcsolat ideáltipikus alapmintáját, majd ezek után azt vizsgálta, hogy vajon ez a modell az ember gyarapodását és pszichés kiteljesedését szolgálja-e, vagy sem. A mű központi, harmadik fejezetében Fromm az egyes karakterirányultságokat írja le mint produktív, illetve a nem produktív irányultsági típusokat, és értékeli azok kihatását az ember pszichológiai fejlődésére.
A könyv nem pusztán Fromm karakterológiájának foglalata, hanem bő terjedelmet szentel az ember dinamikus szemléletéből következő etikai kérdéseknek is.
Fromm művének a "Man for Himself" címet adta, és ezzel kifejezésre juttatta humanisztikus programját. Az ő szemében létezik egy, az emberben mélyen beleivódott boldogság- és egészségvágy.
A könyv egyfajta humanista hitvallás, annak a hitnek a kifejeződése, hogy az ember maga a mérték és a cél is. A benne kifejtett karakteológia pedig a Fromm képviselte modern humanizmus empirikus alapját jelenti.
Betty Edwards - Jobb agyféltekés rajzolás
Amikor elmélyülünk egy alkotási folyamatban, lelkünk megkönnyebbül, kiszabadul a mindennapi gondok szövevényes hálójából. A rajzolás, az alkotás – mindegy, művészi-e vagy sem – az emberi lélek egyik legősibb kifejezési módja. A tizenhárom nyelvre lefordított Jobb agyféltekés rajzolás c. könyv a maga 2,5 millió eladott példányával a világ legszélesebb körben alkalmazott rajztankönyve. Nem pusztán rajztechnikákat, hanem egy új látásmódot tanít, melynek áldásos hatását életünk más területein is tapasztalhatjuk. Segít abban, hogy elszakadjuk korábbi megrögzött sémáinktól, és új megoldások felé tekintsünk. A könyvben szereplő gyakorlatok összetett hatása azt a célt szolgálja, hogy növelje az önbizalmat a döntéshozatalok és a problémamegoldások során.
Reneau Z. Peurifoy - Szorongás, fóbiák, pánik
Hogyan legyünk úrrá félelmünkön? Életkontroll program lépésről lépésre A szorongásjellegű problémák terén végzett munkája mellett Mr. Purefoy házaspárokkal és iskoláskorú gyermekekkel is foglalkozik. Igen változatos nevelői programokat tervezett és vezetett a szorongás, harag, önteltség és stressz kezeléséről és egyéb témákról. Különös odaadással oktatja a szülőket hivatásuk hatékony fogásaira - több mint kétezer szülővel foglalkozott az általa irányított osztályokban. Mr. Purefoy öt éven át tanított, mielőtt úgy döntött volna, a tanácsadói hivatást választja.