A ​szerencse fiai A ​Korda testvérek regényes élete

Nemeskürty István - Ingmar ​Bergman-trilógia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács András Bálint - Szilágyi Ákos - Tarkovszkij
Nehezen ​megszületett könyvet tart kezében az olvasó. Tarkovszkij halála után tizenegy évvel jelenik meg a mű, amelyet három évvel a tragikus esemény előtt kezdtünk el írni mint az életútja feléhez érkezett művész addigi pályájának összefoglalását. Miután 1984-es "disszidálása" miatt Tarkovszkij indexre került, a magyarországi publikálásra nem is gondolhattunk. Mire a könyvnek - kalandos körülmények között - külföldi kiadót találtunk, s mire a francia fordítás elkészült, Tarkovszkij már nem volt közöttünk. Monografikus feldolgozásáról akkor, abban a helyzetben szó sem lehetett. 1986 óta tervezzük, hogy megírjuk "a" könyvet, a "végleges változatot". Írás közben kellett ráébrednünk: "végleges változat" nem létezik. Ez a könyv csak Tarkovszkij világaiban folytatott utazásaink egy újabb állomása. Andrej Tarkovszkij az orosz filmművészet eddigi legnagyobb alakja volt, aki az Iván gyermekkorával, az Andrej Rubljovval, a Szolárisszal, a Tükörrel, a Sztalkerral, a Nosztalgiával, és az Áldozathozatallal az orosz kultúrát és művészetet klasszikus fokon képviselte a szovjet korszakban. Mintha az orosz filmművészet sztalkere lett volna ő, akinek megadatott, hogy a világkultúra megszentel földjére, hatalommal, pénzzel, tudatlansággal, körülkerített csodás Zónájába vezesse mindazokat, akik vagyunk, s aki ő maga is volt, föltéve, hogy művészetének útitársául szegődünk. A 20. század utolsó harmadában, az évszázadok óta haldokló orosz ortodox civilizáció végének atmoszférájában lehetővé vált számára, hogy mindössze hét játékfilmből álló életművével olyan művészetet teremtsen, amelynek spirituális telítettsége és érzéki varázsa, formaszépsége és plaszticitása csak két átmeneti korszakhoz, a középkor végének európai és a 19. század végének orosz művészetéhez mérhető.

Luis Buñuel - Utolsó ​leheletem
Luis ​Bunuel önéletrajza megejtően izgalmas pályakép. Leginkább azért, mert nincs benne semmi nagyképűség. De ahogy elmondja, hogy mi történt vele, mégis mindig fontos dolgokról beszél. Arról, hogy hogy rajzolódik ki egy ember arca. Hogy lesz Párizsban a nevelés, a szokások, a vidéki erkölcs béklyóiból szabaduló spanyol fiúból korszerűen művelt, mindent befogadni kész európai szellem. Hogy találkozik a huszadik század forrongó művészetével, az azóta klasszikussá lett fenegyerekekkel, polgárriogató botránykeverőkkel, García Lorcával és Salvador Dalival, Aragonnal és Tzarával, aztán a modern filmművészet nagyjaival, René Clairrel és Eizensteinnel, Chaplinnel és Erich von Stroheimmal. És megértjük: a nagyságnak vannak gyarló pillanatai, s a hóbortos bohócmozdulatok sokszor a nagyság felé mutatnak. Mikor pedig Bunuel a maga filmjeiről beszél, belelátunk a filmcsinálás titkaiba, és egy kicsit talán megtanulunk a rendező szemével nézni.

Federico Fellini - Mesterségem ​a film
... ​álmomban se képzeltem volna, hogy rendező lesz belőlem - vallja magáról korunk egyik legnagyobb filmrendezője. - De aztán az első naptól, attól az első alkalomtól kezdve, hogy kimondtam: "Gép indul! Tessék! Ennyi!", úgy tűnt fel, hogy világéletemben ezt csináltam, mást nem is csinálhattam volna, ez vagyok én, ez az én életem. Ezért van az, hogy amikor forgatok, nem teszek mást, mint követem természetes hajlamomat, vagyis a moziban mesélem el a történeteket, azokat, amelyeket őszinteség és kitaláció, meghökkenteni akarás és vallomásvágy, föloldozást kívánás és szemérmetlen kéjsóvárság, a nevettetni és megindítani akarás kibogozhatatlan keverékével szeretek elmesélni - moralista és próféta, tanú és bohóc..." Ilyen ő prózájában is, ilyennek ismerjük meg elragadó személyiségét ebben a kötetben. Voltaképpen filmjei készülésének története ez, számos fontos, végül kimaradt mozzanat felidézésével. De minthogy Felliniről van szó - természetes, hogy prózája is minduntalan felvillant önéletrajzi elemeket, helyzeteket, különleges emberi arcokat. Úgy, hogy az olvasóban is fel-felrémlenek közben filmjeinek képsorai. A kötetet Fellini hat rajza színesíti.

Ismeretlen szerző - Huszárik ​breviárium
"Mindenkinek aki ​még hisz Emberben és Műben az esendőben és az örökérvényűben HUSZÁRIK ZOLTÁN-ban" L.L.

Ismeretlen szerző - Kieslowski ​mozija
A ​kötetben összegyűjtött tanulmányok, visszaemlékezések, interjúk különböző perspektívákból mutatják be a világhírű lengyel filmrendező pályájának szakaszait, valamint az alkotó személyiségét. A nézőpontok sokszínűségét tükröző elemzések megrajzolják a művészi életút ívét, a dokumentumfilmektől kezdve a társadalmi, politikai meghatározottságú játékfilmeken át a metafizikai kérdéseket érintő utolsó filmekig - amelyekben megkísérelt eljutni a titokhoz, tanújává válni a reménynek, hogy az élet, a sorsfordulók, a nagy emberi, szellemi találkozások irányítója nem a véletlen... Az írások egyrészt esztétikai elemzések, másrészt a filmekben felfedezhető önéletrajzi mozzanatokkal, a hősök fejlődéstörténetével, a rendező számára oly fontos filmzene szerepével foglalkoznak. A közvetlen alkotótársak visszaemlékezései és a rendezővel készült interjúk betekintést engednek a filmes alkotófolyamatba, egyúttal árnyalt képet adnak az emberről, aki - Krzysztof Piesiewicz szavaival: "Tisztességével és konokságával, valamint következetes, kemény munkájával rákényszerítene a képi kultúrára a fontos kérdések felvetését. Egyúttal azt is bebizonyította, hogy ez az érdeklődési kör, ez a fajta rendezői magatartás egyáltalán nem zárja ki a sikert és a nézőket."

Bikácsy Gergely - Buñuel-napló
Luis ​Bunuel a film történetének legnagyobb provokátora. A hispán hagyomány és a francia szürrealizmus egyaránt meghatározta pályáját. A személyes erkölcs Istennel feleselő komor szépsége érdekelte. Középkori vallási mítoszok és eretnekségek, a modern kor kegyetlensége, külső és belső polgárháborúk álomképei népesítik be képsorait. Bikácsy Gergely "Bolond Pierrot moziba megy" című francia filmtörténetéből ismert szubjektív hangvétele új könyvének is sajátos értéke. E könyv valóban napló: a rendező minden fontos filmjének alapos elemzése megtalálható benne, de szabálytalan, csak az emlékek belső logikájának engedelmeskedő, olykor érzékenységeket is sértő írás. Fejezeteiben az "álomvalóság", Bunuel életének és mozijának abszurd jellege tükröződik. Bikácsy mozinaplója elsősorban a nagy rendező istentagadó és istenkereső gúnykacajára figyel. "Bunuel nevetése helyteleníti a rosszal teli ťlétező világotŤ, de a létező világ magyarázhatatlan abszurdumát harsogó örömmel fogadja. Erről már érdemes filmet készíteni…és érdemes könyvet írni"- mondja a szerző.

Ismeretlen szerző - Hitchcock
Az ​Apertúra-könyvek nyitódarabja Alfred Hitchcock munkásságáról szóló filmelméleti tanulmányok gyűjteménye.

Shawn Levy - Paul ​Newman
Paul ​Newman, a legendás kék szemű Oscar-díjas színész, karizmatikus renegátokat, megtört hősöket és megnyerő hősöket alakított olyan nagyszerű filmekben, mint "A svindler", "Butch Cassidy és a Sundance kölyök", "Az ítélet", "A pénz színe", és a "Senki bolondja". Newman mégis különcnek számított Hollywoodban. Ebben a lenyűgöző életrajzban bepillantást nyerhetünk magánéletébe, a mókázásaiba a forgatásokon, szerelmébe Joanne Woodwarddal és az elviselhetetlen kínba, amelyet fia halála okozott. Az életrajz lenyűgöző portré egy különlegesen tehetséges színészről, aki a 20. század egyik legünnepeltebb filmsztárja volt.

André Bazin - Mi ​a film?
André ​Bazin a filmkritika, a filmelmélet egyik legjelentősebb alakja - a francia új hullám "szellemi atyja". A Mi a film? című kötet legfontosabb írásainak gyűjteménye, amelyet haszonnal forgathat minden olvasó, akit érdekel a film lényege, a filmnyelv természete, változásai és a filmtörténet mesterrendezőinek (Charles Chaplin, Jean Renoir, Orson Welles, Vittori de Sica) művészete

Luis Buñuel - Az ​andalúziai kutyától Az öldöklő angyalig
Magyarországon ​ritkán jelennek meg filmforgatókönyvek. Még ennél is ritkább (talán Bergmann az egyetlen kivétel), hogy egy nagy alkotó életművének legjelentősebb filmjeit bemutató kötet látna napvilágot. A L'Harmattan Kiadó ezt a hiányt kívánja pótolni Buñuel-sorozatával, amelynek bevezető darabja a rendező Utolsó leheletem című önéletrajzi írása, a következő három pedig Luis Buñuel tíz forgatókönyvét tartalmazza. Az első kötetben Buñuel első két filmje - a húszas-harmincas évek szürrealista mozgalmának jelentős kortörténeti dokumentumai, a Salvador Dalíval közösen írt Az andalúziai kutya és a Párizsban forgatott Aranykor - mellett a hatvanas évek első felének két kiemelkedő műve, a Spanyolországban készült Viridiana és a mexikói korszak legismertebb alkotása, Az öldöklő angyal kap helyet. A második és harmadik kötet, terveink szerint, három-három forgatókönyvet tartalmaz majd, az Egy szobalány naplóját, a Tristanát és A Tejutat, valamint a hetvenes évek végén forgatott trilógiát, A burzsoázia diszkrét báját, A szabadság fantomját és A vágy titokzatos tárgyát. A sorozat, természetesen, nem törekedhet teljességre egy olyan hatalmas életmű esetében, mint amilyen Buñuelé, így szándékunk inkább az, hogy egyfajta keresztmetszetet adjunk a spanyol filmrendező művészetéről. Forgatókönyvei irodalmi igényű, rendkívüli precizitással és dramaturgiai tudással megalkotott írások, amelyek nem csak a filmkedvelők érdeklődésére tarthatnak számot, hanem a ma filmkészítői számára is tanulságosak lehetnek.

Robert Schnakenberg - Híres ​filmrendezők titkos élete
Fellini ​szellemektől várja a sikert! A pedofil csavargó! Chaplin egy csinos tinit vesz el! Hitchcock sokkoló titka napvilágot lát! A Híres filmrendezők titkos élete című könyv botrányos és cenzúrázatlan beszámolói lerántják a leplet kedvenc rendezőink sötét titkairól, D. W. Griffithtől elkezdve egészen Quentin Tarantinóig. Miért nem fürdött hetekig Chaplin? Hitchcocknak valóban nem volt köldöke? Disney holttestét valóban felébreszthető állapotban tartják? És vajon mi vihette rá Francis Ford Coppolát arra, hogy egy 3D-s pornófilmet rendezzen? Mostantól kezdve más szemmel nézhetjük a filmvászon legendáit! Drogfüggők, nőimitátorok, lábfetisiszták és más, legendás filmrendezők különös, mégis igaz története.

Walter Murch - Egyetlen ​szempillantás alatt
Szerzőifilmes ​Könyvtár 1. kötet Ez a kötet egy rendkívüli utazás a film vágásának roppant bonyolult, de annál izgalmasabb világába.

Gulya István - Kibédi
A ​most megjelent Kibédi-könyv különbözik a korábban napvilágot látott művész-emlékiratoktól, emlékrajzoktól. A hagyományos memoároktól eltérően itt a pályatársak és barátok vallanak anekdoták és visszaemlékezéseik alapján egykori kollégájukról, Kibédi Ervinről. Nem minden esetben vidámak a történetek, inkább a népszerű színész mindennapjai elevenednek meg e lapokon, s állítanak emléket a magyar színjátszás kiemelkedő alakjának. Akinek szerencséje volt látni és hallani Kibédi Ervint a Vidám Színpadon, a rádió és televízió műsoraiban vagy a közel száz játékfilmt legkülönfélébb szerepeiben, az nem "csupán" egy színész alakítását élvezhette: ő egyszerre volt kíváló színész-komikus és énekes, szerző és jeles versíró, a magánéletben pedig szenvedélyes növény- és állatbarát. Olyasvalaki, akit már életében is jelenségként könyveltek el. Emlékezetes szerepei utánozhatatlanok, csakúgy, mint a nevéhez fűződő Hacsek és Sajó-jelenetek, amelyek a magyar kabarékorszak egyszeri és megismételhetetlen fejezetei. A könyv összeállítói sokat tanakodtak, mi lehetne a még csak alakuló könyv megfelelő címe. Végül is rájöttek: Kibédi nevéhez nem kell hozzátenni semmit, olyan fogalom, melyet pályája tett emlékezetessé.

Nico Naldini - Pasolini
Pier ​Paolo Pasolini élt ötvenhárom évet (1922-1975), mikor brutálisan meggyilkolták. Szinte áttekinthetetlenül szerteágazó, gazdag életművet hagyott hátra: vers, próza, dráma, teoretikai, közéleti írások, filmek maradtak utána. A XX. század legjelentősebb és legsokoldalúbb művészei közé tartozott. Olyan személyiség volt, akit naponta támadott és megalázott, ugyanakkor orákulum gyanánt tisztelt és faggatott a média. Magánélete és munkája örökös viták kereszttüzében állt. Nico Naldini (1929) író, költő, irodalomtörténész az unokaöccse Pasolininek. Mindvégig az ő fizikai és szellemi közelségében tevékenykedett. Könyvében naplóbejegyzések, levelek, cikkek, bírósági jegyzőkönyv-részletek, baráti emlékezések segítségével idézi meg a tragikus sorsú író-rendező alakját, teljességében szeretné elénk állítani ezt a nyughatatlan, telhetetlen szellemű alkotót, akinek Magyarországon leginkább a filmjeit ismerik (Máté evangéliuma, Canterbury mesék, Médea, Dekameron, Salo, avagy Szodoma 120 napja, Az ezeregyéjszaka virága stb).

Szabó Z. Pál - Lázadás ​a halál ellen
Mit ​takar a botrányos látvány: a beretvával átvágott szem, a hangyákkal ellepett kéz, a zongorában heverő döglött szamarak? A könyv radikálisan új megvilágításban mutatja be a szürrealista művészet zseniális alkotását. A film ismeretlen mélységeibe vezet a szerző: zárt, hermetikus világba, hogy választ adjon a nyugtalanító kérdésekre.

Dobai Péter - Angyali ​agresszió
Dobai ​Péter első írása Pasoliniról 1971-ben jelent meg. Ezt követően sorozatban közölte Pasolini-tanulmányait, rangos folyóiratokban, napilapok kulturális mellékleteiben. Dobai Péter rendszeresen tartott előadást Pasolini leonardóian sokoldalú életművéről, idehaza és Olaszországban. Filmforgatókönyvek szerzőjeként maga is tanulmányozta a kép, a szó, a nyelv és a film összefüggéseit. Pier Paolo Pasolini maradandó, rendhagyó életművet hozott létre. A Pasolini-jelenség angyali agresszióval hatolt be az európai, az egyetemes kultúrába. Pasolini egyedülálló költészeti nagysága halála után olyan horizontokon szárnyal, mintha másodszor élne.

Kristin Thompson - David Bordwell - A ​film története
Ez ​a mű mely – mind a szerzők felkészültsége, mind a könyv szakmai színvonala alapján – olyan alapműnek számít a nemzetközi filmes szakirodalomban, ami sok vonatkozásban "átírja" a filmről való gondolkodásunkat. Hosszú ideje nem jelent meg sem idegen, sem magyar nyelven egységes szemléletű, következetes szempontok szerint végigvitt filmtörténeti munka, tehát mindenképpen komoly hiányt pótol a kiadás. A kötet nagy érdeklődésre tarthat számot a filmes szakma művelőinek körében, hiszen munkájuk során a könyv megkerülhetetlen. Ugyanakkor a mű tankönyvként is használható: elsősorban a filmszakos egyetemisták számára, másfelől pedig – erőteljes szaktanári irányítás mellett – a mozgóképes és kommunikációs tárgyakat tanuló középiskolások részére. A könyv rengeteg illusztrációt tartalmaz, melyek nem egyszerűen csak képek, hanem a mű szemléletének fontos elemét képezik. A könyv ugyanis – szemben a korábbi filmtörténetekkel – nem elsősorban a filmek által elmesélt történetek elemzésére épít, hanem a filmek stilisztikai, képi, művészi anyagára, ezért az illusztrációk elemzéseket egészítenek ki, és ez a művet szemléletileg is újdonsággá teszi.

Návai Anikó - Oscar? ​Oscar!
Oscar ​csak egy név. De Hollywoodban ez vált a filmgyártás legkifejezőbb, legerőteljesebb szimbólumává. Sokan legyintenek, hogy politika, hogy nem számít, mert nem fontos. De az igazság az, hogy semmi nem jelent többet annál, mint amikor valakit saját kollégái ünnepelnek és jutalmaznak kimagasló teljesítményéért. Emlékszem, amikor egyik barátom, Richard Dreyfuss köszöntőbeszédében azt mondta: az ember csak akkor tudja meg, hogy milyen érzés amikor vele történik meg ez a csoda. Igaza van. Megpróbáltam elképzelni, hogy milyen érzés lehet, de nem tudom. Sokszor megmosolyogjuk azokat, akik a ceremónia utáni napon mindenhová magukkal viszik az Oscart. Mert képtelenek megválni tőle. Azt hiszem, úgy érzik, hogy az egész csak egy álom, és a szobor a tárgyi bzonyíték, hogy mégis valóság. Anikó számos Oscar-díjkiosztás tanúja volt. Elleste a kitüntetett művészek életének legemelkedettebb, legboldogabb pillanatait. Ez az élmény biztos, hogy egészen hihetetlen - és ez az izgalom vibrál ebben a könyvben. Andy Vajna, Los Angeles, 1998.

François Truffaut - Hitchcock
A ​film több, mint az élet. A mozi száz éves történetének talán legérdekesebb könyvéből kiderül, miért lehet ez így. A fiatal Francois Truffaut beszélget Hollywoodban az idős Alfred Hitchcockkal. Titkokat hallunk a filmcsinálás technikájáról... hogy mitől válhat maradandóvá egy szórakoztató-ipari termék. Nem egyszerű interjúsorozatot olvasunk, hanem vallomásfüzért életről és filmről. Mester és tanítvány? Mára mindkét rendező klasszikus - amikor beszélgettek, a filmkészítés robotos szakemberei. Műhelytitkok és anekdoták - és a teljes Hitchcock-pályakép áttekintése. Nagy színészek (Cary Grant, Ingrid Bergman, James Stewart) és nagy filmek (Londoni randevú, Forgószél, A gyanú árnyékában, Idegenek a vonaton, Psycho, Madarak...). A Hitchcock-életmű a kegyetlenség és irónia, feszültség és rettegés univerzuma - humorban pácolva. Miért rémületes egy üres lépcsőház és miért rémületes egy pohár tej... Filmesztétika izgalmas, humoros, dramatikus tálalásban. Vallomás a rettegés és a mese jogáról, a félelmet elűző ijesztés ősi sámánmesterségéről. Nemcsak Hitchcock és Truffaut munkásságát ismerjük meg a könyvből, de varázsos személyiségüket is. Az olvasó belép a párbeszédbe, sőt ellentmondhat, ha akar. Mert e két mester szereti az ellentmondást, csak a képzelethiányt nem szereti. Szelídek és kérlelhetetlenül szigorúak: a filmmunka megszállottjai, az élet vászonra-tolvajlói. Se nagyképűség, se lila köd, csak a játékos értelem szabad és éles fényei. Kettős portré. Szellemi párbaj a képzelet vágóasztalánál.