A renegát sötételf, Drizzt do’Urden, a varázslatos párduccal, Guenhwyvarral az oldalán elhagyja szülőföldjét, Menzoberranzan sötéten tündöklő városát. Múltjának iszonyatos emlékeihez képest Mélysötét föld alatti járatai szinte az otthon békéjével kecsegtetik. A két bujdosó hamarosan a csillagtalan éjszaka leghalálosabb ragadozójává válik. A túlélésért vívott harcukban már alig különböznek a mélység állati és félállati teremtményeitől. Drizztnek rá kell döbbennie, hogy hű társa, a magány az ellenségévé vált, s hogy a lelkiismeretéért vívott háborúja szövetségesek nélkül bukásra ítéltetett. Ám egy drow-nak nem könnyű barátokat találni. Lépten-nyomon a gyűlölet és az előítélet falaiba ütközik, s a mikor már végre úgy érzi, sikerül újra otthonra találnia, kinyúlnak érte sötét örökségének csápjai: vér szerinti családja minden eddiginél kegyetlenebb tervet eszel ki az elpusztítására.
Kapcsolódó könyvek
R. A. Salvatore - Menedék
Drizzt Do'Urden úgy döntött, végleg szakít a múlttal. Tudja, hogy a föld alatti üregekben bujkálva nem rejtőzhet el sorsa elől, s előbb-utóbb követnie kell végzetét: ki kell lépnie a sötétségből a fénybe. Örökre elhagyja Mélysötét kínnal és vérrel átitatott járatait, hogy mindent újrakezdjen Toril felszínén. Egy olyan világban, mely hite szerint csak jobb lehet annál, amit eddig megtapasztalt. Ám hamarosan ráeszmél, hogy emberek között élni néha sokkal nehezebb, hiszen gyarlóságuk - az irigység, az előítélet, a hatalomvágy - sokszor több fájdalmat képes okozni, mint a sötételfek gonoszsága. Úgy érzi, sehol nincs számára hely a világon, de rátalál valaki, aki vak létére jobban belelát a szívébe, mint bárki, akivel eddig találkozott, s megajándékozza az egyetlen dologgal, mely bármikor reményt nyújthat számára e különös világon: a hittel.
R. A. Salvatore - A magányos drow
Egyedül a csatatéren.
Körülzárva.
Szorongattatva.
És készen a halálra.
Drizzt Do'Urden az orkok legrosszabb lidércnyomását testesíti meg: ő a magányos drow, akinek nincs mit veszítenie és nincs hova futnia. Miközben Észak káoszba és halálba fúl, egy sötételf úgy dönt, hogy egyszemélyes háborúba kezd – és egy egész seregre lesz szükség, hogy megállítsák őt.
A Vadász kivonja pengéit, és Drizzt már sosem lesz az, aki volt.
R. A. Salvatore - Két Kard
DROW-K OSONNAK
AZ ÁRNYÉKOK KÖZT,
TROLLOK LEPIK EL
A MOCSARAKAT,
ORKOK URALJÁK A HEGYEKET,
ÉS AZ IDŐ EGYRE FOGY.
Mithrill Csarnok ostrom alatt áll, Nesmét lerohanták, és még a hatalmas Ezüsthold is háborúra készül. Drizzt eddig egyedül küzdött, de ahogy az összecsapás a véres végkifejlet felé tart, meg kell találnia régi szövetségeseit, és újakat szereznie, mert ha nem, együtt pusztul a civilizált Északkal.
A trilógia utolsó részében Drizzt Do'Urden sorsa eldől.
R. A. Salvatore - Gauntlgrym
Eljött az idő, hogy új, távoli partok felé sodorjanak bennünket a múlt vizei.
Drizzt Do’Urden barátjával, Bruenorral Gauntlgrym hajdani törpekirályságának a keresésére indul, amelynek romjai között a legendák szerint mesés kincsek és ősi tudás rejtez. Ám mielőtt még elérhetnék a céljukat, egy másik páros bukkan rá a királyság maradványaira: Jarlaxle és Athrogate – akik mágia- és kincsvadászatuk közben akaratlanul is olyan erőket szabadítanak el, amelyek Neverwinter városának minden lakóját katasztrófával fenyegetik. A veszély oly nagy, hogy a sötételf zsoldos még saját vagyonát és bőrét is hajlandó kockára tenni, csak hogy megakadályozhassa.
Minél mélyebbre ás azonban Jarlaxle és Athrogate az ősi törpekirályság titkaiban, annál világosabbá válik a számukra: önmagukban nem állhatják útját a veszedelemnek. Segítségükre pedig csak két olyan személy lehet, akikről soha nem hitték volna, hogy vállt vállnak vetve küzdenek majd mellettük: Drizz Do’Urden és Bruenor, a törpekirály.
Drizzt legendája a Forgotten Realms világán új korszakába lép, ahogy hősünk végre bejárhatja az elveszett Gauntlgrym kísértetjárta csarnokait, és vadonatúj kihívásokkal szembesül Neverwinter városánál.
R. A. Salvatore - Kardok tengere
Azért persze maradtak még aggodalmak és a félelmek. Wulfgar itt hagyott bennünket – nem tudom hová ment –, és én féltem az elméjét, a szívét és a testét. De elfogadtam azt, hogy ezt az utat õ választotta és hogy ezért a három dologért – az elméjéért, a szívéért és a testéért – távozott közülünk. Imádkozom, hogy útjaink ismét keresztezzék egymást, hogy megtalálja a hazavezetõ utat. Imádkozom, hogy kapjunk hírt felõle, ami vagy eloszlatja félelmeinket vagy arra késztet minket, hogy kerekedjünk fel és keressük meg.
Lehetnék türelmes és gyõzködhetném magam, hogy minden a lehetõ legnagyobb rendben van. Ha az õérte érzett félelmeimen merengenék egész nap, egész létem célját tagadnám meg.
És ezt nem fogom megtenni.
Ehhez túl sok szépség van a világban.
Túl sok szörnyeteg és túl sok zsivány.
És túl sok vidámság.
R. A. Salvatore - A csend pengéi
Wulfgar, a barbár, megszabadult a démon Errtu fogságából, de a lelkét még fogva tartják Abyss rénségei. Szörnyű álmok, látomások gyötrik.
Artemis Entreri visszatér Calimportba, egykori sikerei színhelyére. Hajdani hírneve már megkopott, a céhek ellene fordulnak, de ez csak a játszma kezdete.
Jarlaxle, a drow zsoldos sem tétlenkedik; kémszervezetének csápjai az emberi világ felé nyúlnak.
Drizzt, Catti-Brie, Bruneor és Wulfgar felkerekednek, hogy elvigyék a Crenshinibont Cadderlyhez, a jó erőinek nagy hatalmú papjához, aki képes rá, hogy elpusztítsa a veszedelmes varázskirályt. Nem sejtik, hogy minden lépésüket figyelik...
R. A. Salvatore - A sötétség ostroma
Háború.
Hiába volt minden igyekezet, mégis kitör a véres háború Mithril Csarnok és Menzoberranzan között. Számtalan sötételf és rengeteg humanoid rabszolga, goblinok és minotauroszok, koboldok és más ismeretlen szörnyek támadnak a törpékre és szövetségeseikre.
De harc dúl a hatalomért a drow városban is, a Házak közötti intrikák véres leszámolásba torkollnak. A Zűrzaver Kora köszönt a Birodalmakra, még a mágia is eltűnik egy időre, sőt maga Loth, a Pókkirálynő is beavatkozik az eseményekbe.
Bosszúra szomjazva többen is vadásznak Drizzt Do'Urdenre, aki ezzel nem, sokkal inkább Catti-brie-vel törődik, majd maga is vadászatra indul, célpontja a drow had vezére, Baenre Anya.
Christopher Paolini - Örökség
Kezdetben volt _Eragon_…
És végül itt az _Örökség_.
Eragon, az Árnyékölő, a Sárkánylovas, csak egy szegény parasztfiú volt, amíg meg nem találta Saphira tojását. Miután a sárkány kikelt, élete alaposan megváltozott. Most már az egyetlen szabad sárkánylovasként neki kell szembeszállnia Galbatorix zsarnokságával és legyőzni a királyt, mert második esélyt nem kap a világ. De még mielőtt ezzel megpróbálkozhatna, a varden seregnek is oda kell érnie a főváros falai alá. Útjukban bevehetetlen városok és legyőzhetetlen hadvezérek állnak…
Eddigi csatáik és győzelmeik reményt adtak a Birodalom ellenfeleinek. De sikerül-e Nasuadának együtt tartania seregét, amelyet annyi különböző népből szervezett? Segítségére sietnek-e a tündék, amikor a legnagyobb szüksége van rájuk? Lehet-e a vardenek varázslóinak esélye Galbatorix ellen?
Új csaták, hajmeresztő kalandok, elképzelhetetlen titkok várnak a szabadságukért harcoló emberekre, törpékre, urgalokra, tündékre és segítőikre, a váltott macskákra. Ismét szembekerül Murtagh és Tövis meg Eragon és Saphira. Az út végén pedig Galbatorix és fekete sárkánya, Shruikan várja őket…
R. A. Salvatore - Ezüst erek
A népszerű Kristályszilánk hősei folytatják útjukat a legendás Mithril Csarnok felé, nyomukban Pook pasa bérgyilkosával, a mindenre kész Artemis Entrerivel. A négy fajból való kalandozócsapatnak azonban nem csak vele, de az Elfeledett Birodalmak ezernyi veszélyével is meg kell küzdenie ...
R. A. Salvatore - Ezer ork
Egy sötételf, két varázslatos penge.
Egy ismeretlen ellenség és Egy támadó horda.
Hosszú idő telt el azóta, hogy Drizzt Do'Urdennek egyedül kellett felvennie a harcot. Amikor azonban orkok pusztító tömege zúdul Északra, és gonosz áradatuk elsöpri barátait, a sötételfnek saját kezébe kell vennie a dolgokat.
Egy új trilógia, amely Drizztet a végsőkig hajszolja… sőt még azon is túl.
R. A. Salvatore - A szellemkirály
A SZELLEMKIRÁLY
...vadul megrázta a fejét, mire Guenhwyvar elrepült. Aztán a fenevad megsemmisítő erővel fordult Drizzt felé - ha telibe találja a drow-t, akár meg is ölhette volna. Azonban...
DRIZZT DO'URDENT
...még soha, senkinek sem sikerült telibe találnia.
Amikor a hatalmas fej előrelendült, a sötételf oldalra lebukva igyekezett kitérni előle. Ám a villámgyors ütés puszta ereje akkora volt, hogy a drow csupán jó pár bukfenccel kigördülve tudta tompítani. Végül keményen a tönkrezúzott szoba falának csapódott; bucskázását parázseső követte.
Kicsit megperzselődött ugyan és elkábult, de még korántsem győzték le - felpattant, és ismét a szörnyetegre támadt.
R. A. Salvatore - A Világ Háta
Wulfgar, a pokolból visszatért barbár kocsmai kidobóemberként, kiüresedett lélekkel tengeti életét Luskanban, miután elválik harcostársaitól. Csak két barátja van: az ital, és a Csavargó Morik, aki azonban nem csak cimboraságból tart mindig Wulfgarral, hanem azért is, hogy eleget tegyen a félelmetes sötételfek utasításának.
Wulfgar csodás harci kalapácsának, Égisz-Agyarnak azonban egyszer csak lába kél, s a barbár fegyvere keresésére indul. Így jut el a városba érkező Deudermont kapitány hajójához. Találkozásuk nem épp baráti légkörben zajlik le, s a kapitány ellen hamarosan merényletet kísérelnek meg. Az elsőszámú gyanúsítottat, Wulfgart rögtön el is fogják, s minden jel szerint halálos ítélet vár rá...
R. A. Salvatore - A Vándorok
_Ugyan mit ér az arany, ha nincs oly barátod, ki felemel, ha elesel?_
_Emléked meddig él még szívünkben, miután távoztál körünkből?_
_A végén ugyanis csak ez számít. A végén, amikor kihuny az élet szikrája, csak az emlékek maradnak. A végső számadás pillanatában a gazdagságot nem kincsekben mérik, hanem barátokban, kiknek megérintetted a szívét, és könnycseppekben, melyeket a gyászolók érted hullajtanak, és kedves történetekben, miket a barátaid még hosszan mesélnek rólad._
_Drizzt Do’Urden_
J. R. R. Tolkien - A hobbit
Ha megmozgatják a fantáziádat az oda és vissza történő utazások, amelyek kivezetnek a kényelmes nyugati világból, a Vadon szegélyén túlra, és érdekel egy egyszerű (némi bölcsességgel, némi bátorsággal és jelentős szerencsével megáldott) hős, akkor ez a könyv tetszeni fog, mivel épp egy ilyen út és utazó leírása található benne. A történet a Tündérország kora és az emberek uralma közti réges-régi időkben játszódik, mikor még állott a híres Bakacsinerdő, és a hegyek veszéllyel voltak tele. Az egyszerű kalandozó útját követve útközben megtudhatsz (ahogy ő is megtudott) - ha még nem ismernéd mindezeket a dolgokat - egyet s mást a trollokról, koboldokról, törpökről és tündékről, s bepillantást nyerhetsz egy elhanyagolt, de lényeges időszak történelmébe és eseményeibe. Mert Zsákos Bilbó úr számos jelentős személynél járt; beszélt a sárkánnyal, a hatalmas Smauggal; és akaratán kívül jelen volt az Öt Sereg Csatájánál. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mivel ő egy hobbit. A hobbitok fölött a történelem és a legendák mind ez idáig átsiklottak, talán mert rendszerint többre tartják a kényelmet, mint az izgalmakat. Ez a személyes visszaemlékezések alapján készült beszámoló, amely Zsákos úr egyébként csendes életének egy izgalmas évét írja le, azonban képet adhat erről a becses népről, akik (úgy mondják) manapság megfogyatkoztak. Mert nem szeretik a zajt.
R. A. Salvatore - A boszorkánykirály ígérete
A könyvet jól elrejtették. Lapjai magának a Boszorkánykirálynak a hatalmát ígérik. És most, hogy rábukkantak, még az sem állítja meg az érte küzdőket, hogy a könyv megöl mindenkit, aki elég botor ahhoz, hogy felüsse. Artemis Entreri, az orgyilkos, és sötételf társa, Jarlaxle, sárkány patrónusaik kérésére érkeztek a fagyos észak szörnyektől hemzsegő pusztaságába. Nem telik sok időbe, hogy hatalmas erők küzdelmének közepébe csöppenjenek, ahol mindkettejüket holtan akarják látni... vagy még ennél is rosszabbra készülnek ellenük. Ám Entreri és Jarlaxle nem akármilyen kóbor zsoldos, így a Vérkőföldekért harcoló elkeseredett riválisok és ősi gonoszok végül méltó ellenfélre lelnek.
R. A. Salvatore - A kalózkirály
DRIZZT DO'URDEN
…a sötételf – üdvözölte a drow-t a pocakos tulajdonos, amikor a pulthoz léptek. – Mi hozott Luskanba ennyi év után? – Azzal kinyújtotta kezét, melyet Drizzt megszorított és melegen megrázott.
– Örülök a szerencsének, Arumn Gardpeck! – válaszolta. – Lehet, hogy csak azért tértem vissza, hogy kiderítsem, űzöd-e még a mesterséget. Nagy örömmel tölt el, ha látom, hogy vannak dolgok, melyek nem változnak.
– Ugyan mi mással foglalkozhatna egy magamfajta vén bolond? – tréfálkozott Arumn. – Akkor hát Deudermonttal érkeztél?
– Deudermont? Hát itt van a _Tengeri Szellem_?
– Igen, három másik hajóval együtt, melyek egy vízmélyvári úr tulajdonát képezik – válaszolta a kocsmáros.
– És ég a vágytól, hogy végre harcolhasson…
Michael Ende - A Végtelen Történet
TEDD AZT, AMIT AKARSZ
ez a felirata annak a medalionnak, mely a korlátlan hatalmat jelképezi Fantáziában. De hogy ez a mondat voltaképpen mit is jelent, azt Barnabás csak hosszú, fáradtságos út után tudja meg.
Bux Barnabás Boldizsár számára, aki nem különösebben okos vagy szép, viszont gyönyörű történeteket tud mesélni, valóra válik minden gyermek álma: egy rejtélyes könyv olvasása közben hirtelen átkerül a mesébe, s ő lesz Fantázia birodalmának legfontosabb lakója, megmentője, akinek meséi nyomán új lények és tájak keletkeznek. Barnabás előtt nincs lehetetlen ebben a birodalomban, mert nála van a mindenható medál, az AURIN, s barátja lesz Fantázia legbátrabb vitéze, Atráskó és annak fehér szerencsesárkánya. Amikor azonban Barnabás túlságosan magabiztossá válik, s a medál feliratát, "Tedd azt, amit akarsz" túlságosan saját érdekei szerint kezdi el értelmezni, lassanként rémisztővé válik az addig oly kedves képzeletbeli világ. Barnabásnak sokat kell tanulnia, és sok kalandot kell átvészelnie, hogy megtudja, hogyan lesz a fantázia hőséből a mindennapok hőse, s hogyan válhat története valóban végtelenné.
Bux Barnabás Boldizsár történetét már eddig is világszerte több millió felnőtt és gyermek ismerhette meg, hiszen Michael Ende örökérvényű meseregényét 1979-es megjelenése óta több mint harmincöt nyelvre fordították le, és egy csodálatos filmet is forgattak belőle.
Terry Pratchett - A mágia fénye
Nagy A'Tuin, a Korongvilágot hátán cipelő csillagteknőc az egyetlen lény kerek e világon, aki pontosan tudja, hová tart. Hamarosan a Korong varázslói is megtudják, és akkor kezdhetnek csak igazán aggódni... A világot katasztrófa fenyegeti, s az egyetlen ember, aki megmenthetné, Széltoló, egy meglehetősen kétes hírű és gyáva varázsló, aki eltűnt. Állítólag legutóbb a Peremről lezuhanni látták egy négyszemű turista társaságában... A legmókásabb és legszokatlanabb fantasy történet az egész galaxisban. (Vagy bármely más galaxisban.)
Terry Pratchett - A mágia színe
Valahol messze, az űr egy eldugott zugában lavíroz A'Tuin, a gigászi teknőc. Hátán a lenyűgözően őrült, páratlanul szórakoztató, sosem látott hősöktől és elvetemültektől hemzsegő Korongvilág... Kard és varázslat. Bárd és kacagás. Kalandok a világ pereméig - és még annál is tovább!
R. A. Salvatore - Kharón Karma
NEM AZÉRT HARCOLOK, HOGY JOBB LEGYEK. CSUPÁN MAGÁÉRT A HARCÉRT.
Drizzt Do’Urden vagyok; valaha lelkiismeretem csalhatatlan iránytűje vezette lépteimet, most azonban homályos ösvényre léptem. A szeretőm, Dahlia oldalán harcolok, hogy megtoroljunk egy régi sérelmet, de fel nem fogom, hogy miféle magasztosabb célt szolgálunk vele. A szívem azt súgja, hogy hagyjam magára. Mégsem tudok ellenállni a bizsergésnek.
Herzgo Alegni vagyok; árny hadúr, netheri nagyúr. A rólam elnevezett hídon állok, és várom a közelgő harcot. A drow és két társa azt hiszik, hogy rajtam üthetnek, de megfeledkeznek a pengémről… és arról, akit fogva tart. Drizzt Do’Urden jelentéktelen ellenfél.
Kharón Karma vagyok; ősi mágikus ereklye, érző kard. Valaha virágzó város felett uralkodtam, és rabul ejtettem egy hajdan legendás orgyilkost. Pengém halk suttogásával bármikor térdre kényszeríthetem Artemis Entrerit. Érzem, hogy el akar pusztítani. De vajon hajlandó lenne mindent feláldozni a múló szabadságért cserébe?