"Emlékezzünk ​régiekről ..." A ​Kárpát-medence egykori népeinek története és a magyar honfoglalás

László Gyula - A ​honfoglaló magyar nép élete
_A ​honfoglaló magyar nép élete_ 1944-ben jelent meg először, és mert az akkori újabb kiadást több nem követte, mára antikváriumok és aukciók alig elérhető könyvritkaságává vált. Sikerének titka a tudományos munkák esetében oly ritka, egyszerre élvezetes és pontos nyelvezet, lenyűgöző tárgyismeret mellett az az új módszer, a leírásra-megőrzésre szorítkozó hagyományos régészi szemlélettel szemben kialakított életszerűség, amelyik nem éri be a tárgyak rendszerezésével, hanem az azokban megőrzött szellemiség feltárására, rekonstrukciójára törekszik. Ehhez persze nem elegendő _csak_ régésznek lenni - a tudományok sokaságának segítségül hívása nélkül ez a vállalkozás nem lehet sikeres. A László Gyula-féle régészet ilyen értelemben szintetikus tudomány, az egyik első példa a jóval később interdiszciplinárisnak nevezett kutatásokra. Ő maga, mivel a legtöbbet a néprajzból meríthetett, "régészeti néprajz"-nak nevezi módszerét, s tartalmáról ezt írja: "a népvándorlás és a magyar honfoglalás korának leleteiből igyekszik az egykori életet a lehetőségekhez képest újjáalkotni és beleágyazni a kor művelődésének képébe". Ez a törekvés - amely László Gyula egész munkásságát áthatja - _A honfoglaló magyar nép életé_ben bontakozik ki először teljes gazdagságában. Kis túlzással élve, ha nem tudnánk, hogy a szerző egy évezreddel korábbi világról tudósít, akár azt is hihetnénk, hogy csupán egy távoli vidéken élő népcsoport körében tett utazásáról számol be. És ez az élményszerű és élményt adó közvetlenség az, ami miatt nem csak a szakemberek nélkülözhetetlen alapkönyve, hanem az érdeklődők legszélesebb köre számára is izgalmas olvasmány.

László Gyula - Múltunkról ​utódainknak I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Róna-Tas András - Kis ​magyar őstörténet
A ​magyarság korai története nemcsak a történettudománnyal foglalkozó tudósok kacedráin tartozott és tartozik ma is a legvitatottabb kerdések közé, hanem a legszélesebb olvasóközönség körében, a sajtóban is állandóan napirenden szereplő téma. Éppen ezert vált szükségessé, hogy egy széles körű ismeretekkel rendelkező tudós közérthetően és tömören összefoglalja az egymásnak gyakran ellentmondó főbb nézeteket, megvilágítsa az alapfogalmakat, ismertesse a forrásokat, irányt mutasson az érdeklődőknek a tájékozódáshoz.

László Gyula - Őseinkről
A ​neves régészprofesszor tudományos vitákra serkentő, de a nagyközönség számára is élvezhető, őstörténetünkről, az avarokról, a honfoglalókról és utódaikról szóló tanulmányait jól egészítik ki önmagáról és halott barátairól írott közvetlen hangú vallomásai.

Bóna István - A ​középkor hajnala
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Obrusánszky Borbála - Szkíták, ​hunok, magyarok
A ​hunok útját feltáró, könnyed, ismeretterjesztő anyagnak szánt könyvecskét nem lepik el lábjegyzetek, a szerző nem azt tartotta szem előtt, hogy megfeleljen az akadémikusi elvárásoknak. Sokkal inkább azt, hogy őseink, a szíkta-hun népek történeti folyamataira hívja fel a széles magyar olvasóközönség figyelmét, határon innen és túl. Emellett olyan hasonlóságokat villant fel, melyek elindíthatják a jövő Kőrösi Csoma Sándorait, hogy felfedezzék csodás ősi hagyományaink gyökerét. Meg szeretné mutatni, hogy azon szertartások, melyeket ma is gyakorlunk, milyen mély múltra nyúlnak vissza, majd röviden kitér arra, hogy mit köszönhetnek a "fejlett" görögök a szkítáknak, akikkel a Fekete-tenger környékén találkoztak. Felvázolja azt a sok hun várost, amelyet ismerünk, és azokat is, amelyek még feltárásra várnak. A munka számunkra talán legérdekesebb részében pedig részletesen foglalkozik a hun-magyar rokonság hiteles bizonyítékaival, mind a Kárpát-medencében, mind a Kaukázusban!

Ismeretlen szerző - A ​magyarság őstörténete
Készséggel ​teszek eleget az Akadémiai Kiadó megtisztelő felkérésének, hogy újabb előszóval, tájékoztatóval bocsássam útjára e régi könyv reprint kiadását. Annak idején a három könyvnap alatt háromszor annyi példányban fogyott el e mű, mint amennyiben akkoriban az átlag magyar könyv egy év alatt elkelt. A ritka könyvsikernek sajátos oka volt. 1943-at írtunk, pusztulásba rohant az ország. Az olvasók valahogy reményt, vigaszt próbáltak kiolvasni e küzdelmes sorsunk kezdeteit felidéző munka lapjairól. Negyven esztendő nagy idő a tudomány történetében, régi eredmények módosulnak, nem egy korábbi uralkodó nézet elavult. A magyar őstörténet kutatására ez fokozottabb mértékben érvényes. A réginél, korábbinál hatékonyabb módszer újabb megtámadhatatlan eredményeket ígért. Régebben elhanyagolt vagy éppen figyelembe sem vett kérdések vizsgálata került napirendre. A társadalmi mozgások, a gazdasági élet összetevőinek elemzése során már eddig is számos jelentős eredmény született. Könyvünk keletkezésének előzményét talán nem felesleges felidézni. Megírásához az ösztönzést követve Németh Gyula „A honfoglaló magyarság kialakulása” c. művéből merítettünk. A tekintélyes turkológus, nyelvész könyvét nagyra becsültük, ám szemléletét egysíkúnak tartottuk, s úgy véltük, hogy komplex módszerrel a magyar őstörténetnek pontosabb, hitelesebb képét lehet megrajzolni. A kollektív munka előnyei mellett múlhatatlanul jelentkeztek a nehézségek is. A lényeges kérdésekben egyetértettek a munkatársak, a részletekben azonban véleményünk gyakran eltért egymástól. A nézetkülönbséget tiszteletben tartottam, s nem kíséreltem meg az uniformizálást; az olvasó és a kutató számára egyaránt érdekes és hasznos, ha látja, hogy az adott esetben nincs végleges állásfoglalás. A szakemberek nyújtotta kép végső soron – nem is lényegtelen pontokon hézagos maradt. Ennek feloldása már a szintézis feladata, ahol a hipotézisek kötőanyagával megszülethetik a soha nem végleges összefüggő kép. Budapest, 1986. Ligeti Lajos

László Gyula - A ​"kettős honfoglalás"
A ​kettős honfoglalás elméletét László Gyula (1910-1998) régészprofesszor dolgozta ki, miszerint a magyarság két lépcsőben szállta meg a Kárpát-medencét. Az első szakasz 670 körül volt (az ún. griffes-indás kultúra vagy „kései avarok” leletanyagának megjelenése), míg a második szakasz a jól ismert 9. század végi bejövetel, amely során Árpád vezetésével megtörtént a „második” honfoglalás.

Proinsias Mac Cana - Kelta ​mitológia
Az ​ősi kelták nyomai Írországtól Magyarországig, egész Európában megtalálhatók, irodalmi emlékeik elsősorban a mai Nagy-Britanniában maradtak fenn. A kötet ezek alapján ismerteti a kelta mitológiát, idézi fel a kelta isteneket, a soha ki nem fogyó, mindenkit jóllakató bőségüstöt, a mindent átszövő érzékiséget. Különösen fontos szereplői ennek a mitológiának a nők: istennő ura a háborúnak, istennő személyesíti meg Írország földjét, a nők általában uralkodnak a férfiak felett s bőkezüen osztogatják kegyeiket. Szóbeli kultúra volt ez, amelyet a nagy becsben tartott bárdok, váteszek, költők őriztek. Az utókornak be kell érnie azzal, amit a rómaiak, köztük Julius Caesar és a szerzetesek lejegyeztek. Így lett Lugh-ból, a fényhez kapcsolodó istenből a "gall Mercurius", s így olvadt egybe Anu istennő alakja Szent Annáéval.

Győrffy György - A ​magyarság keleti elemei
Tartalom A ​magyarság keleti elemei A székelyek eredete és településük története (1941) A csatlakozott népek (1958) A hongoglalás és megtelepedés története kapcsán a székely eredetkérdésről (1977) A kabar kérdés (1983) Besenyők és magyarok (1939, 1989) A magyarországi besenyők kutatása Kik voltak a besenyők? Besenyők a hazai elbeszélő források tükrében Besenyők helyhez rögzíthető okleveles és helynévi adatokban A besenyők nyelve A besenyők európai hongfoglalásának kérdéséhez (1971) A kun és román népnév eredetének kérdéséhez (1948) A Codex Cumanicus keletkezésének kérdéséhez (1942) A kipcsaki kun társadalom a Codex Cumanicus alapján (1951) A magyarországi kun társadalom a XIII-XIV. században (A kunok feudalizálódása) (1953) A Nagykunság és Karcag a középkorban (1974) A Jászság betelepülése (1981) A XV. századi jász szójegyzék (1957, 1988) A palócok eredete, a palóc etnikum kialakulása (1968)

Benkő László - Táltosidők
A ​magyar honfoglalásról szóló, három kötetet magába foglaló, hiteles történelmi tényekre alapozott, ám lebilincselően izgalmas regényfolyam első része az olvasót a IX. század közepére repíti vissza, a magyarok levédiai és etelközi őshazájába. A lendületes és nagy ívű mű cselekménye több szálon futva egy családregény-trilógia alapjait teremti meg. Beke, a fiatal „mogyeri” vitéz élete szerencsétlen fordulatot vesz, mikor egy véletlen baleset során halálosan megsebesíti legjobb barátját. A családi vérbosszú elől menekülve más magyar törzsben keresi a boldogulást, s hogy zsákmányt és ennek révén feleséget szerezzen, részt vesz a Kazár Birodalom oldalán segédhadként fellépő magyar sereg harcaiban. Az itt szerzett csaknem végzetes sebesüléséből a sors szeszélye folytán éppen az ellenséges besenyők gyógyítják fel, és a vitéz rádöbben: a magyar törzsek első számú ellensége nem ez a hozzájuk nagyon is hasonló és másoknak kiszolgáltatott pusztai nép, hanem a kazár alávetettség. A magyarok nagyfejedelme és a törzsfők hasonlóan gondolkodnak, ezért diplomáciai és katonai fondorlatok útján megkezdődik a lassú, de tervszerű elszakadás a kazár kaganátustól, ám ez idő tájt a magyar törzsszövetség előtt még számtalan kemény küzdelem és véres csata áll. A regényt végigkíséri Beke és Virág szívszorító szerelmi története, amely kiteljesedésének minduntalan gátat szab a népek vándorlásából fakadó történelmi kényszer. Levédia földje lassan már a múlté, és az új szállásterület, Etelköz megtartása a kazároktól való függetlenedést követően is komoly bonyodalmakba ütközik. Az ősi magyarság életének és történetének e rendkívül fontos szelete Beke és bajtársai, a magyar törzsi vezetők döntései és cselekedetei, valamint Virág és titokban megszült fia, Gecse, a solymász személyes sorsán keresztül tárul elénk. A történet tovább folytatódik az _Idegen tüzek_ című kötetben, és _A megszerzett föld_ honfoglalásunkat bemutató sorai által válik teljessé.

Erdélyi István - Scythia ​Hungarica
Ez ​a kötet azokat a volt Szovjetunió (Ukrajna, Oroszország, Grúzia) területén és Romániában, különféle régészeti intézetekben és múzeumokban, valamint egyetemeken fellelt régészeti emlékanyagokat foglalja magába, amelyeket Erdélyi István régészprofesszor hosszú éveken át a teljesség igényével gyűjtött össze. Elsősorban a honfoglaló magyarság elődeire jellemző, valamint olyan sírleletek ismereteit tartalmazza, amelyek az ősmagyarsággal egykor rokoni vagy szomszédos kapcsolatban állott népekhez - így főleg az ősbolgárokhoz és a besenyőkhöz - kapcsolhatók. Ez lényegében az első összefoglalás és adattár a Kárpátoktól keletre elterülő steppe és ligetes steppe területéről, mindenekelőtt a mai Baskíriából, Tatárföldről, a Mári Köztársaságból származó leletanyag tekintetében. Kitekintésként a szerző a mai Dagesztán és Grúzia területén talált rokon jellegű régészeti emlékeket is számba veszi. A széleskörű, hazánkban ritkán vagy sohasem felhasznált szakirodalmat mozgósító monografikus tanulmányhoz jelentős mennyiségű illusztráció kötődik.

Ismeretlen szerző - Csodakút
Napjaink ​megnövekedett igényét a népmesékkel, mint mindennapi szellemi táplálékkal szemben olyan közismert példák igazolják, mint Jankovics Marcell "Magyar népmesék" című rajzfilmsorozatának, vagy Benedek Elek, Illyés Gyula, Kolozsvári Grandpierre Emil népmesefeldolgozásainak évről évre megújuló, szűnni nem akaró közönségsikere. Ugyanakkor egyre erősödő igény tapasztalható mind a szülők, mind a pedagógusok (óvónők, általános és középiskolai tanárok, egyetemi oktatók, illetve hallgatók) részéről, hogy a népmesék sajátos logikájú világát alaposabban, több irányból közelítve is megismerhessék - legfőképpen azért, hogy gyermekeik, illetve tanítványaik makacsul ismétlődő kérdéseire végre érdemleges választ tudjanak adni...

Fodor István - Őstörténet ​és honfoglalás
A ​történelem, bármilyen furcsa, nem egy állandó valami. Persze a dátumok nem változnak, így Hunyadi Mátyás halála nem képezi vita tárgyát, de az okok, a hogyanok, no meg az, miként élték meg mindezt a kortársak, az bizony folyamatosan módosul.

Huszka József - A ​magyar turáni ornamentika története
A ​magyar ornamentika története nem mondák, hagyományok, ősi följegyzések és nyelvészeti összevetések labirintusából keletkezett és igazság látszatával ható megállapítások összessége, hanem ma is látható, megfogható, mérlegelhető, kisebb-nagyobb műbecsű, régi és mai iparművészeti tárgyak formáinak beszéde. A formák nyelvét kísérlem megszólaltatni, hogy mondják el, hol, mikor, mily célból és alkalomból, vagy mily rendeltetéssel születtek. Huszka József utolsó művét tartja kezében a Becses olvasó, mely 1929-ben készült el és a szerző életművének összefoglalása. Ornamentikai témájú könyvei közül az alábbiak jelentek meg kiadónk gondozásában: - A magyar ornamentika - Magyar díszítő styl - Régi magyar ornamentika - Az istenfa - Magyar díszítési motívumok a székelyföldön - Honfoglaló őseink ornamentikája - Tárgyi ethnográfiánk őstörténeti vonatkozásai

Ismeretlen szerző - Honfoglalás ​és régészet
A ​honfoglalás a népvándorlások fontos mozzanata, amelynek során Eurázsia füves pusztái felől lovas népek, irániak, törökök és steppei peremnépek érkeztek a Kárpát-medencébe. Közülük egyedül a magyar maradt meg, bizonyára azért, mert elődei finn-ugorokból, irániakból, törökökből és szlávokból szerveződtek, s a Fekete-tengeri térségben a görög kereszténységgel is érintkeztek. Az itt talált vegyes népelemeket is összefogva olyan hazát alapítottak, amely tartósabb lett szkíta, hun és avar elődeik birodalmánál, s amelyben - megfogyva bár - de állni tudták újabb barbárok ostromait. Ez a kötet megkísérli bemutatni, hogy a régészek és más velük együttműködő kutatók mit derítettek fel eddig a honfoglalást megelőző évszázadról. A honfoglalásról sok szemmel sorozattal a Magyar Tudományos Akadémia Őstörténeti Bizottsága Györffy György vezetésével az 1100 éve lezajlott magyar honfoglalás kérdéseiről tartott tudományos konferenciák eredményeit tárja az olvasó elé.

Boldizsár Ildikó - Meseterápia
„Boldizsár ​Ildikó korábbi, nagy sikerű meseválogatásai után most a mesék gyógyító erejét tárja fel előttünk. Bevezet a történelmi gyökerekbe, rámutat a népmese szerepére a hajdani közösségekben, feleleveníti a legértőbb mese-kommentárokat, saját praxisából hoz példákat a lelki gyógyulásra, és végül hasznos tanácsokat ad, hogyan is meséljük a mesét, hogyan segítsünk vele másokon. A könyv hosszas kutatómunka eredménye, teljességgel eredeti végkövetkeztetésekkel. Minden fejezetében izgalmas, tartalmas és hasznos olvasmány.”

Visy Zsolt - A ​római limes Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gary Chapman - Ross Campbell - Gyerekekre ​hangolva
A ​nagy sikert aratott Egymásra hangolva, Családi összhangzattan, illetve Életre szóló ajándék és Nehéz évek íróinak közös műve. A gyermeklélektanban nagy tekintélynek örvendő szerzőpáros arra hívja fel a figyelmet, hogy a nevelésben minden a szülő és a gyermek közötti szeretetkapcsolaton múlik. Ahhoz, hogy gyermekünk az élet bármely területén meg tudja állni a helyét, elengedhetetlenül fontos, hogy betöltsük érzelmi szükségleteit. Minden gyermek – és felnőtt – alapvetően öt kommunikációs csatorna egyikén fejezi ki, és fogadja be a szeretetet. Hiába halmozzuk el például gyermekünket ajándékokkal, ha ő arra vágyik, hogy leüljünk vele játszani. Csak akkor fogja igazán érezni a szeretetünket, ha felismerjük és beszéljük a számára legérthetőbb szeretet-nyelvet. A könyv üzenetének alkalmazásában szemléletes esetleírások és gyakorlati útmutatások segítik az olvasót.

Kristen Lippincott - Az ​idő története
Az ​idő története páratlanul izgalmas és informatív útikalauz, amely több tudományágat felsorakoztató, számos kultúrát érintő kutatás eredménye, felöleli az idő minden aspektusát Földünkön, a legkorábbi civilizációktól a harmadik évezred kezdetéig. A neves nemzetközi szerzőgárda az emberi időérzékelés kérdéseit vizsgálja, elénk tárva azt a sokféle módot, ahogy a különböző kultúrák viszonyultak az időhöz.Ez az elgondolkodtató, mégis jól érthető kötet több mint négyszáz színes illusztrációt tartalmaz, melyek fontos és gyakran híres tárgyakat és képeket reprodukálnak, az ősi egyiptomi és babiloni naptáraktól és Titian allegóriáitól Salvador Dalí eltorzult óráin keresztül a világűr mélyéről a Hubble-távcsővel készített fényképfelvételekig.