Versről ​versre Az ​újabb magyar líra megközelítése

Pomogáts Béla - Radnóti ​Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Levendel Júlia - Horgas Béla - Nyomolvasás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Domokos Mátyás - Lator László - Versekről ​költőkkel
"Gondolta ​a fene" - említi a kötet előszava Arany János sokszor citált szösszenetét, amit a Budapesti Szemlének őt méltató tanulmánya alá firkantott. Az anekdota példázata - melynek valódiságában különben a mikrofilológia ma már kételkedik - világos. Holott: a vers létezéséhez a költő szándékait értő olvasó is kell, aki magában újjáépíti a verset. Kell a magyarázat is. De hát, ki tudja valóban, milyen fájdalmak, örömök, élmények, az élet milyen szeletei szűrődtek be a versbe, miféle inspiráció ihlette, vezette tollát, mi hívta elő képeit, honnan való az indulat, ami dallamának ívét vagy darabos töredezettségét megteremtette - ki tudja: mire gondol a költő? Harmincnégyen felelnek rá a kötetben. A legilletékesebbek: a költők. Új magyar költészetünk egy-egy reprezentatív verséről szólnak, a mögöttes tartalmakról, a verseket meghatározó élményekről. A nem is mindig koncentrált pillanatról - időről, melyben a vers megszületett. Olykor sorról sorra bontják ki rétegeit, fejtik meg a vers titkát - ki, hogyan. Mindent persze még a költő sem magyarázhat meg - hiszen a "minden" maga a vers: a költő "csak" közelhozza a vers testét, fókuszait, áramának ábráját - elmondja, milyen élmények hatására írta, mit akart közölni vele, de ez a csak, ez a kevés: sok. Az esszék formája: párbeszéd. A kötet szerzői, szerkesztői: Domokos Mátyás és Lator László faggatják, vallatják a költőket. Partnerek és társszerzők a beszélgetésformát öltött esszékben. Az ő érdemük is - jártasságuk a lírában, a költők életében, az irodalomban; érzékenységük a vers rezdüléseire-, hogy rejtett, lényeges "titkokat" tudunk meg a versről, a költőről és a korról, melyben megszületett. S hogy ekképpen, a harmincnégy esszéből, mely két mártírhalált halt költő: Sárközi György és Radnóti Miklós egy-egy versével indul - kirajzolódik "az új magyar líra sajátos regénye". Az eleddig páratlan vállalkozás első fóruma a Magyar Rádió volt; a vasárnap reggeli Minden versek titkai címet viselő műsor közölte rövidített formában a dialógusesszéket - melyeknek most a versekkel együtt teljes szövegét kapja kézhez az olvasó.

Albert Zsuzsa - Vargha Kálmán - Miért ​szép?
Miért ​szép egy vers? A tartalmi és az érzelmi hatás egyszerre ér bennünket. Tehát értjük a verset és esztétikai élvezetben van részünk. Akkor hát minek az elemzés, a magyarázat? Mert nem minden verset lehet azonnal és teljesen megérteni, s így az esztétikai élvezet is csonka. Meg aztán a szépség lényege sosem a felületen van, hanem benne rejlik a mű szövetében, ereiben, s ennek a kibontakozása -amennyire a magyarázó szó képes rá - fokozhatja a mű szépségét. A költeményeket a magyar vers legjobb ismerői és értői elemezték: Benedek Marcell, Bóka László, Füst Milán, Komlós Aladár, Nemes Nagy Ágnes, Ortutay Gyula, Rónay György, Simon István - hogy csak néhányukat említsük. Nem "magyarázzák" a verset, hanem segítenek a mélyére hatolni. De hát mi is ez a könyv tulajdonképpen? A XX. századi magyar költészet antológiája? Az is. - Iskolai segédkönyv? Az is. - Hivatásos és nem-hivatásos versmondók eligazítója? Az is. Egyszóval: mindenki haszonnal forgathatja, aki szereti a verset. Kiadónk ezzel a kötettel a Magyar Rádió nagysikerű kezdeményezését folytatja, illetve követi, azzal az előnnyel, hogy míg amott elszáll a szó, itt megmarad. Az élő magyar költészet csak jelzésként kapott helyet ebben a kötetben. Az utolsó húsz év magyar költészetének legszebb alkotásairól külön verselemző kötetet szeretnénk megjelentetni.

Ismeretlen szerző - Miért ​szép? - A világirodalom modern verseiből
Rónay ​György Előszó Vas István Konsztantinosz Kavafisz: Egy kisázsiai községben Szabó Ede Stefan George: Böcklin Nemes Nagy Ágnes Rainer Maria Rilke: Este Dudás Kálmán Milan Rakié: Rezgőnyárfa Gáldi László Tudor Arghezi: Bőség Lengyel Balázs Guillaume Apollinaire: A megsebzett galamb és a szökőkút Gyergyai Albert Jules Supervielle: Három vers Rába György Aldo Palazzeschi: Fehér tenger Vajda Endre Gottfried Benn: Negyedkor Georg Trakl: Grodek Nemes Nagy Ágnes Saisnt-John Perse: A fal Hoványi János Blaise Cendrars: Táj Rónay György Pierre Jean Jouve: Egy selyem zászlóra Szőke György Anna Ahmatova: Folyócska ballag Rónay György Giuseppe Ungaretti: Reggel Somlyó György Fernando Pessoa: Autopszichográfia Hankiss Elemér T. S. Eliot: Marina Fodor András Borisz Paszternak: Ballada Lator László Oszip Mandelstam: Mosdom éjjel kinn az udvaron Szabó Ede Johannes Becher: A hazatérő Görgey Gábor Nelly Sachs: És mi, akik a távolokba Timár György Jorge Guillén: Vézna tavasz Eörsi István Vlagyimir Majakovszkij: Szergej Jeszenyinnek Juhász Péter Geo Milev: Szeptember Gáldi László Lucian Blaga: A csillagos homlokú szarvas Fodor András Szergej Jeszenyin: A fekete ember Tellér Gyula Eduard Bagrickij: TBC Rónay György Paul Éluard: Egy halotthoz Lator László Eugenio Montale: A magnólia árnya Lengyel Balázs Louis Aragon: Elza a tükör előtt Garai Gábor Bertolt Brecht: Dal a jó emberekről András László Federico Garcia Lorca: Alvajáró-románc Vajda Endre Jorgosz Szeferisz: Argonautika Garai Gábor Jifi Wolker: Vendég áll a házhoz Szalatnai Rezső Vitézslav Nezval: Huszonegyedik szonett a koldus királyról Szabolcsi Éva Salvatore Quasimodo: És már itt is az este Fodor András Nyikolaj Zabolockij: Ősz Szalatnai Rezső Ladislav Novomesky: Utazás Fodor András Wystan Hugh Auden: Erdők Rónay György André Frénaud: A kastély és a költemény keresése Vajda Endre Louis MacNeice: Kezek és szemek Timár György Miguel Hernández: A nép vihara Devecseri Gábor Nikiforosz Vrettakosz: A Tajgetosz emlékével Geher István Dylan Thomas: A szerző előhangja Rónay György Pierre Emmanuel: Ars poetica Fodor András Tadeusz Rózewicz: Első szerelem Bori Imre Vasko Popa: A kavics álma Pályi András Miron Bialoszewski: Vak bizalom Elbert János Zbigniew Herbert: Fortinbras gyászbeszéde Elbert János Jevgenyij Vinokurov: Antik kórus Garai Gábor Jevgenyij Jevtusenko: Integetők

Tüskés Tibor - Pilinszky ​János
Pilinszky ​János verseinek jelentőségét a XX. századi magyar, illetve európai lírában ma már nem vonja kétségbe senki: költészete a modern líra egyik alapvető létmeghatározását adja, amely a világháború poklának, a koncentrációs táborok "botrányá"-nak eksztatikus fehérizzással megidézett, apokaliptikus képeitől a metafizikus szorongás tragikus élményén keresztül a részvét végletesen átérzett és átgondolt vállalásáig ível. Pilinszky határtalan érzékenysége rendkívüli erővel vetíti elénk a történelem - és a mindenkori lét - keresztjére feszített ember passióját, de a részvétet is e szenvedés iránt, a keresztényi együttérzést a megalázottakkal - az emberrel. Tüskés Tibor könyve életrajz és műelemzés. A szerző - részint új, eddig ismeretlen adatok alapján - nyomon követi Pilinszky legendákba burkolt, különös életének legfontosabb állomásait, ismerteti műveinek keletkezéstörténetét és hazai-nemzetközi recepcióját, értőn elemzi legnagyobb verseit. - A kötetet gazdag képanyag egészíti ki.

Komlós Aladár - Költészet ​és bírálat
Tartalom Számadás ​(előszó) A líra A líra műhelyében Ami a lírában változó és ami állandó A lírai szépség kategóriái A vers zenéje A vers nyelve A költői kép A költőiség A művészi A lírai vers előadásmódja A giccs Miért nem szép? Ösztön és értelem Túl az esztétikán A magyar költészet Petőfitől Adyig Előszó A népnemzeti iskola Arany és köre Arany János (részlet) Az idill költői Az erotika költői A nagyváros költői Szocialista költők Írósors és romantika A modern költészet felé Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. század második felében Klikkek kora Ellenséges esztétikák Összefoglaló Táguló irodalom Ady Endre verselése A teremtő hamisítás Természet, táj, lélek A természetérzék éberedése Természet és technika A természetérzék determináltsága Tájak és lelkek Tájtípusok Tájak és lelkek korrespondenciája Az életnövelő táj A pihentető táj A kvantumelmélet és a líra Ady Az új líra emberideáljai Az avantgarde estéje A fiatal Kassák A kritika A kritika Tudomány-e a kritika? A szubjektív eredetű általánosság A kritikusi természet József Attila és a kritikusai A pongyolaság művészete Levél a tehetségről A kívánatos és a nemkívánatos nemzeti jelleg Irodalmi nevelés Gyulai Az egyéniség zászlója alatt Ignotus Bibliográfia Komlós Aladár könyvei

Tamás Attila - Weöres ​Sándor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - József ​Attila-versek elemzése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh G. Béla - 7 ​kísérlet a kései József Attiláról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kabdebó Lóránt - Szabó ​Lőrinc
A ​szerző mondja könyvéről: "Szabó Lőrinc a 20. századi magyar líra klasszikus nagysága. A kétségbeejtő és a feloldó végletek állandó küzdelme alakítja életművét. Ellentmondásos és lenyűgöző egyénisége évtizedeken át foglalkoztatott. Háromkötetes monográfiában, az életrajzát megmutató két forráskiadásban igyekeztem pályáját szinte napról napra követve megrajzolni. A részletes feltárás után szükségét éreztem, hogy egy, az irodalom iránt érdeklődő közönség számára készített pályaképben összegezzem eddigi írásaim eredményeit. Az eddig véglegesnek érzett szövegek átvétele is ez a könyv, és természetesen korrekció is: alkalom arra, hogy egyetlen könyvben újítsam meg és véglegesítsem azt a képet, amelyet két évtized kutatásai alapján eddig rajzoltam a költőről."

Ismeretlen szerző - Miért ​szép?
Illyés ​Gyula A virradat tükre (Lengyel Balázs) Gyalogút (Kiss Ferenc) Koszorú (Tüskés Tibor) Zrínyi a költő (Kovács Sándor Iván) Zelk Zoltán Babits (1883-1941) (Rónay László) Hajnal Anna Kormos ranét (Bóna Anna) Vas István Párbeszéd két ismeretlen között (Tandori Dezső) Boccherini sírja (Orbán Ottó) Rapszódia egy őszi kertben (Lengyel Balázs) Takács Gyula Mézöntő (Fodor András) Kálnoky László De profundis (Alföldy Jenő) Az elsodortak (Vas István) Hajnal Gábor Nehéz az út még odáig (Rónay László) Jékely Zoltán Az ég játékai (Tandori Dezső) Weöres Sándor Harmadik szimfónia (Tellér Gyula) Téli reggel (Vajda Endre) Az ég-sapkájú ember (Tandori Dezső) Rónay György Az öreg költő (Rába György) Benjámin László Két évtized (Alföldy Jenő) Mi van a hold túlsó felén (Pomogáts Béla) Csorba Győző Március (Tüskés Tibor) Csanádi Imre Ötven körül (Rónay László) Somlyó György Mese a létfenntartásról (Tandori Dezső) Rákos Sándor Kialvó csillagok alatt (Kartal Zsuzsa) Pilinszky János Apokrif (Tellér Gyula) Senkiföldjén (Szabó Ede) Nemes Nagy Ágnes Között (Tellér Gyula) Kormos István Ház Normandiában (Fodor András) Rába György Pillantás az éjszakába (Rónay László) Váci Mihály A szempontokon át (Garai Gábor) Nagy László Bolgártánc (Tellér Gyula) Menyegző (Kiss Ferenc) Ha döng a föld (Vajda Endre) Simon István Téli rapszódia (Garai Gábor) Lator László Fa a sziklafalon (Tellér Gyula) Juhász Ferenc Rezi bordal (Pomogáts Béla) Babonák napja (Bodnár György) Tűzliliom az éjszakában (Pomogáts Béla) Garai Gábor Evés (Mezei András) Fodor András Tánc (Csűrös Miklós) Csoóri Sándor Vadfiú hajjal (Alföldy Jenő) Mezei András Lesz-e bárka? (Sebeők János) Kalász Márton Impromptu (Rónay László) Ladányi Mihály Himnusz (Vajda Endre) Orbán Ottó A teremtés arca (Vajda Kornél) Tandori Dezső Orvosra várva (Vas István) Ágh István Aranykorba vezető (Vajda Endre) Bella István Néha (Vajda Endre) Jegyzetek

Németh G. Béla - 11 ​vers
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Komlós Aladár - A ​magyar költészet Petőfitől Adyig
Tartalom Előszó AZ ​ELNYOMATÁS KORA (1850-1867) A petőfieskedők A népnemzeti iskola Arany János Tompa Mihály Gyulai Pál Lévay József Szász Károly Thaly Kálmán Dalmady Győző A befelé forduló líra Madách Imre Zilahy Károly A KIEGYEZÉS KORA (1867-1880) A meghasonlott népnemzetiek (I) Arany László A meghasonlott népnemzetiek (II) Dömötör János Tolnai Lajos Szemere Miklós Szabó Endre A népnemzeti iskola (összefoglalás I.) Írósors és romantika Vajda János Retorikus közösségi líra Ábrányi Emil Darmay Viktor Gáspár Imre Bartók Lajos MEGOSZLÁS A SZÁZADVÉGEN (1880-1906) A népies idill költői (I) Pósa Lajos Szabolcska Mihály Gárdonyi Géza A népies idill költői (II) A népnemzeti iskola vége A népnemzeti és a modernség közt Kozma Andor Bárd Miklós Vargha Gyula A népnemzeti iskola utolsó szakaszának tanítványai A népnemzeti iskola (összefoglalás II.) A modernek, az elveszett álmok siratói Reviczky Gyula Endrődi Sándor Kiss József Zempléni Árpád Inczédy László Telekes Béla Szalay Fruzina Czóbel Minka Az erotika költői Szilágyi Géza Erdős René Szász Zoltán A nagyváros költői (I) Rudnyánszky Gyula Ignotus Heltai Jenő Szentessy Gyula Makai Emil A nagyváros költői (II) Szocialista költészet (I) Palágyi Lajos Szocialista költészet (II) Csizmadia Sándor Farkas Antal Komjáthy Jenő A modern költészet felé A Nyugat előtt Bibliográfia

Pomogáts Béla - Versek ​közelről
Tartalom Bevezetés Kassák ​Lajos: Óda 1948 Fodor József: Óh dinnyék illata Illyés Gyula: Óceánok Zelk Zoltán: Aki bejárta a világot Vas István: Óda a tegnapi asszonyokhoz Takáts Gyula: Fakutyán, fényben Jékely Zoltán: A budai Kapisztrán-toronyhoz Weöres Sándor: Canzone Benjámin László: Mi van a hold túlsó felén Csanádi Imre: Erdei vadak, égi madarak Pilinszky János: Harbach 1944 Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez Kormos István: Tél Normandiában Váci Mihály: Édes hazám Nagy László: Tűz Simon István: Almafák Juhász Ferenc: Tűzliliom az éjszakában Fodor András: Hegyek és tavak Garai Gábor: Koránkelők Csoóri Sándor: Elengednélek, visszahívnálak Tandori Dezső: Egy vers születése Bella István: Halotti beszéd Veress Miklós: A néhai poétára A versek lelőhelye Irodalmi tájékoztató

Lengyel Balázs - Verseskönyvről ​verseskönyvre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kabdebó Lóránt - Versek ​között
"Másfél ​évtized alatt készített kritikáimból válogattam össze ezt a gyűjteményt. Az egyik tanulmányom alcíme: _Töredékes nyomozás_. Ez a kötet egészére is érvényes: azokat a jellegzetességeket keresem, amelyek líránk mai arculatát meghatározzák, és amelyekre jelentkezésükkor kritikusként felfigyelhettem. Formálisan retrospektív gyűjtemény - valójában helyzetjelentésnek szánom líránk alakulásáról és jelen állapotáról. Éppen ezért a válogatást is eszerint végeztem. Öt évvel ezelőtt biztosan más kötetet állítottam volna össze, és öt év múlva talán megint másokat emelnék ki írásaim közül. Bár majdnem minden kortárs költőnkről írtam ez idő alatt, az összeállítás mégis szűkmarkú: sok esetben úgy éreztem, még nem sikerült a magam számára érvényesen megragadnom egy-egy jellegzetes költői teljesítményt. Ebből is következik a töredékesség. Elsősorban nem a kritikus múltját akartam dokumentálni. Bár egy ilyen válogatás menthetetlenül azzal is szembesít. Éppen ezért a tájékozódás kedvéért írásaim keletkezésének dátumát is jelzem, megjegyezve, hogy ezen évszámok mellé odaértendő az 1975-78-as dátum, a kötet összeállításának és végső megfogalmazásának az időszaka is. Ha korábbi kritikáimnak mondandóját meg nem is változtattam, de pontosítottam, sok esetben módszertanilag átalakítottam. Több rövidebb írást egy-egy terjedelmesebb tanulmányban foglaltam össze. Ezáltal ebben a kötetben a régebbi szövegek egy újabb számvetés részeivé is válnak. Egy kritikus, aki másfél évtizeden keresztül követte a kortárs költők útját, most ezt a körképet tartja érvényesnek a maga szemszögéből a mai magyar költészetről. Úgy vélem, költészetünk jelen pillanata olyan vizsgálódási pontot kínál, amelyben szükséges az ilyen szembesítés: a benne kifejeződő folyamat, a kimutatható jellegzetes alakulás nyomon kísérése és a pillanatnyi állapot megrajzolása."

Török Gábor - József ​Attila-kommentárok
Tartalom HOGY ​KÖZÖS ALAPRÓL INDULJUNK EL... (A KÖLTEMÉNY BELSŐ VÉGTELENSÉGE, KIMERÍTHETETLENSÉGE) (A MŰVÉSZI SZÜKSÉGSZERŰSÉGRŐL) (MIT, HOGYAN MIÉRT KOMMENTÁLUNK?) VERSRÉSZLETEK MIKROSZKÓP ALATT A SZÜKSÉGSZERŰSÉG FOKAIRÓL (CSISZOLÁS VAGY CSORBÍTÁS?) A Medvetánc szövegkritikája Változatok a mérlegen Egy vers változatai? Vagy két vers? FEJEZETEK A VERSNYELVI ANYAGISMERETBŐL (MALACVILÁGOSSÁG: A METAFORIKUS FŐNÉVI ÖSSZETÉTELEK EGY TÍPUSA) Tárgyilagos meghökkentés Mit jelent a harmadik sor? Groteszkség A malacvilágosság renard-i szükségessége (ÜGYELETES: TÖBBJELENTÉSŰ KÉPZŐK ÉS SZÁRMAZÉKSZÓK) Jelzős szerkezet - az alkotáson kívül A József Attila-i gond Nemcsak ügyeletesek, hanem tanulságosak is Képzett szó a versben (DALOCSKÁD LENNÉK: LÍRAI KICSINYÍTÉS) Mit jelent kicsinyíteni? A kicsinyítő képzés közelebbi rokonsága Főnevek kicsinyítő képzése Személyek nevének a kicsinyítése Tárgyak, jelenségek nevének kicsinyítése Kicsinyített melléknevek A kicsinyítő jelzős szerkezet A cselekvés elaprózása, kicsinyítése Van-e igei alaptagú kicsinyítő szószerkezet? A képi kicsinyítés Irányelvek A főbb kicsinyítési jelenségek gyakorisága "Holt" számok, eleven vers (HARS: SZÓFAJT NEM VÁLTÓ ELVONÁS) Életképes-e Ady szava? Elvonással létrejött szavak stilisztikai értékelése A szövegből kiemelt harsány - hars szópár A hars a szövegösszefüggésben József Attila más elvonásait is értékeljük Eredet és hatás (TOPOG: JELENTÉSFELÚJÍTÁS, MAGAS-MÉLY ALAKPÁROK) Mi a topog, topogás József Attila-i jelentése? Mit szolgál a jelentésmódosítás? A hangrendi átcsapás lehetőségei (HIBBAN: ALAKI HASONLÓSÁGON ALAPULÓ JELENTÉSÁTVITEL) A kimeríthetetlen Eszmélet A hibban ige Az eredeti jelentés és József Attila verssora A jelentésátvitel SZÖVEGTANI BÖNGÉSZÉS: RÉSZLETEK A KÖLTŐ SZERKESZTÉSTANÁBÓL (A LÍRAI VERS ZÁRÓJELEI) Zolnai Béla nyomán - József Attila nyomában Az erős elhatárolás és hatása "Mellékesítés"? A közlésviszonyok módosítása Írásjelváltozatok A zárójel "hangzása" "(a mű világának minden pontja archimédeszi pont)" (A NYELVTANI ELSŐ ÉS MÁSODIK SZEMÉLY A LÍRÁBAN) Én - én - én Te és ti A statisztikázó őszinte vallomása Szempontok a statisztikához Hol van az én, hol van a mi? a) Az egyes szám első személyű alak késleltetése b) A többes szám első személy késleltetése c) Az én-mi irányú kései grammatikai azonosulás d) A vizsgált eszközök eloszlása és gyakorisága A második személy a lírai életműben a) A nyílt felhívás hiánya b) A csak formális második személyek c) A valós második személyeket szólító versek d) Többes szám második személyt tartalmazó költemények A második személyű szóalak helye a versben Ismét: "Én nem vagyok te..." (A LÍRAI ÉN IDÉZ) Újabb én és te? Reminiszcencia, idézetszerű utalás, idézet a versben Az idézet kategóriája, fajai, az önidézet Az egyenes, a "függő" vagy tartalmi és a "szabad, megelevenítő függő" idézés A versbeli idézés írásmódja A versbeli idézetek írásjelezésének tanulságai A lírai versbe ékelt idézetek művészi funkciója Az idézetes és önidézetes versek gyakorisága (ÖNRÍMEK) Az önrímelés Az önrímek poliszémiája A toldalékrímek Az önrímek, toldalékrímek és a rímhosszúság Az önrímek mondatelőzményei A Szegényember balladája rímei MŰVÉSZI SZÜKSÉGSZERŰSÉG - NYELVI SZÜKSÉGSZERŰSÉG (BABITS ÉS JÓZSEF ATTILA KEZEI: PÁROS TESTRÉSZEK NEVÉNEK TÖBBES SZÁMA) Nyelvhelyesség - lírai szükségszerűség Babits kezei És József Attiláé... A kezei-félék feladatai További problematikus többes számok (A VASTŐR ÉS A FATUTAJ VASA ÉS FÁJA? FOGALMI TERJENGŐSSÉG A KÖLTÉSZETBEN) Nemcsak az értelem szól az értelemhez Miféle nyelvi alakulat a mi vastőrünk, fatutajunk? A fa- és vas- funkciója (EGY HOSSZAN EJTETT RÖVID U KÖRÜL: AVAGY A KÖLTŐI ÉS AZ ELŐADÓI SZABADSÁGRÓL) Poetica licentia: mit tehet a nyelvvel a költő? A ritmikai-rímelési feladatot teljesítő poetica licentia József Attila verstani műhelyében Előadói szabadság? A József Attila-költemények hiteles szövege Következtetés (NYOLCSZÓTAGNYI VERS A MIKROSZKÓP ALATT) Az ámulok-elmulok rímpár Sortöltelék-e az Én? Az elmulok egyes szám első személyűsége A hogy rangja Hat mély : két magas Összefoglalás? JEGYZETEK RÖVIDÍTÉSEK SZÓ- ÉS TÁRGYMUTATÓ VERSMUTATÓ

Domokos Mátyás - Ugyanarról ​másképpen
Tartalom Bevezető Próza Epikus ​képzelet és írói bátorság Egy lelki arisztokrata A megtaposott ostor A humor - A teljes igazság A "tervhalmozó" utolsó ítélete Felhám és igazság Találkozás a magyar valósággal - novellák tükrében Vers Lírai életregény - filológiai rejtelmekkel Racionalista költő és modernség Nagyság Gyönyörű-vad futás A senkiföldjén A versben bujdosó kimondhatatlan Collage Ősképlet versben Konok gyurma a világ A mai magyar líra megkísértései Vita Életmű - mérlegen "Népközelítő" vállalkozások A "sorskérdések" sorsa A prózaíró magatartás változása a hetvenes években Nagyhatalmi helyzet vagy versírógép?

Seres József - Szappanos Balázs - Verselemzések
Verset ​elemezni szép feladat, hiszen nemcsak az értelmet kell magyarázni, be kell hatolnunk a költő lelki-szellemi világába, s feltárni ábrázolásmódjának egyéni vonásait, hogy az esztétikai élményt teljessé tegyük. Ehhez igyekeznek e kötet összeállítói hasznos, gyakorlati segítséget nyújtani, s átfogó verselemzésekkel rávilágítani azokra a szempontokra, melyeken keresztül az olvasó megértheti a kifejezés művészetét, azt, ami a költő szava mögött rejlik. A válogatás legfőbb célja gazdagítani s fejleszteni a versolvasók ítélőképességét és kritikai érzékét, de nemcsak iskolásoknak és tanároknak ajánljuk, hanem mindazoknak, akik szeretik a szép verseket.