„Tüskés Tibor újabb könyvében Ady Endrével kezdődően tizenhárom századunkbeli költő verseiben mutat irányt a magyar költészet fejlődési vonalának követésére. Az irodalomtörténet által már meghatározott értékű lírikusok: Juhász Gyula, Tóth Árpád, Babits Mihály, Füst Milán, József Attila, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc mellett öt ma is élő költő: Illyés Gyula, Pilinszky János, Csorba Győző, Nagy László és Fodor András alkotásairól is szól. . . A Versről versre biztos fogódzót ad a költemények szépségének megértéséhez. S még valamit: ténylegesen megosztja az olvasóval annak a küzdelemnek a „szépségét", amivel a szerző a líra titkainak közelébe férkőzött."
Kapcsolódó könyvek
Pomogáts Béla - Radnóti Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Levendel Júlia - Horgas Béla - Nyomolvasás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Domokos Mátyás - Lator László - Versekről költőkkel
"Gondolta a fene" - említi a kötet előszava Arany János sokszor citált szösszenetét, amit a Budapesti Szemlének őt méltató tanulmánya alá firkantott. Az anekdota példázata - melynek valódiságában különben a mikrofilológia ma már kételkedik - világos. Holott: a vers létezéséhez a költő szándékait értő olvasó is kell, aki magában újjáépíti a verset. Kell a magyarázat is. De hát, ki tudja valóban, milyen fájdalmak, örömök, élmények, az élet milyen szeletei szűrődtek be a versbe, miféle inspiráció ihlette, vezette tollát, mi hívta elő képeit, honnan való az indulat, ami dallamának ívét vagy darabos töredezettségét megteremtette - ki tudja: mire gondol a költő?
Harmincnégyen felelnek rá a kötetben. A legilletékesebbek: a költők. Új magyar költészetünk egy-egy reprezentatív verséről szólnak, a mögöttes tartalmakról, a verseket meghatározó élményekről. A nem is mindig koncentrált pillanatról - időről, melyben a vers megszületett. Olykor sorról sorra bontják ki rétegeit, fejtik meg a vers titkát - ki, hogyan. Mindent persze még a költő sem magyarázhat meg - hiszen a "minden" maga a vers: a költő "csak" közelhozza a vers testét, fókuszait, áramának ábráját - elmondja, milyen élmények hatására írta, mit akart közölni vele, de ez a csak, ez a kevés: sok.
Az esszék formája: párbeszéd. A kötet szerzői, szerkesztői: Domokos Mátyás és Lator László faggatják, vallatják a költőket. Partnerek és társszerzők a beszélgetésformát öltött esszékben. Az ő érdemük is - jártasságuk a lírában, a költők életében, az irodalomban; érzékenységük a vers rezdüléseire-, hogy rejtett, lényeges "titkokat" tudunk meg a versről, a költőről és a korról, melyben megszületett. S hogy ekképpen, a harmincnégy esszéből, mely két mártírhalált halt költő: Sárközi György és Radnóti Miklós egy-egy versével indul - kirajzolódik "az új magyar líra sajátos regénye".
Az eleddig páratlan vállalkozás első fóruma a Magyar Rádió volt; a vasárnap reggeli Minden versek titkai címet viselő műsor közölte rövidített formában a dialógusesszéket - melyeknek most a versekkel együtt teljes szövegét kapja kézhez az olvasó.
Albert Zsuzsa - Vargha Kálmán - Miért szép?
Miért szép egy vers?
A tartalmi és az érzelmi hatás egyszerre ér bennünket. Tehát értjük a verset és esztétikai élvezetben van részünk. Akkor hát minek az elemzés, a magyarázat? Mert nem minden verset lehet azonnal és teljesen megérteni, s így az esztétikai élvezet is csonka. Meg aztán a szépség lényege sosem a felületen van, hanem benne rejlik a mű szövetében, ereiben, s ennek a kibontakozása -amennyire a magyarázó szó képes rá - fokozhatja a mű szépségét.
A költeményeket a magyar vers legjobb ismerői és értői elemezték: Benedek Marcell, Bóka László, Füst Milán, Komlós Aladár, Nemes Nagy Ágnes, Ortutay Gyula, Rónay György, Simon István - hogy csak néhányukat említsük. Nem "magyarázzák" a verset, hanem segítenek a mélyére hatolni.
De hát mi is ez a könyv tulajdonképpen? A XX. századi magyar költészet antológiája? Az is. - Iskolai segédkönyv? Az is. - Hivatásos és nem-hivatásos versmondók eligazítója? Az is. Egyszóval: mindenki haszonnal forgathatja, aki szereti a verset.
Kiadónk ezzel a kötettel a Magyar Rádió nagysikerű kezdeményezését folytatja, illetve követi, azzal az előnnyel, hogy míg amott elszáll a szó, itt megmarad.
Az élő magyar költészet csak jelzésként kapott helyet ebben a kötetben. Az utolsó húsz év magyar költészetének legszebb alkotásairól külön verselemző kötetet szeretnénk megjelentetni.
Ismeretlen szerző - Miért szép? - A világirodalom modern verseiből
Rónay György
Előszó
Vas István
Konsztantinosz Kavafisz: Egy kisázsiai községben
Szabó Ede
Stefan George: Böcklin
Nemes Nagy Ágnes
Rainer Maria Rilke: Este
Dudás Kálmán
Milan Rakié: Rezgőnyárfa
Gáldi László
Tudor Arghezi: Bőség
Lengyel Balázs
Guillaume Apollinaire: A megsebzett galamb és a szökőkút
Gyergyai Albert
Jules Supervielle: Három vers
Rába György
Aldo Palazzeschi: Fehér tenger
Vajda Endre
Gottfried Benn: Negyedkor
Georg Trakl: Grodek
Nemes Nagy Ágnes
Saisnt-John Perse: A fal
Hoványi János
Blaise Cendrars: Táj
Rónay György
Pierre Jean Jouve: Egy selyem zászlóra
Szőke György
Anna Ahmatova: Folyócska ballag
Rónay György
Giuseppe Ungaretti: Reggel
Somlyó György
Fernando Pessoa: Autopszichográfia
Hankiss Elemér
T. S. Eliot: Marina
Fodor András
Borisz Paszternak: Ballada
Lator László
Oszip Mandelstam: Mosdom éjjel kinn az udvaron
Szabó Ede
Johannes Becher: A hazatérő
Görgey Gábor
Nelly Sachs: És mi, akik a távolokba
Timár György
Jorge Guillén: Vézna tavasz
Eörsi István
Vlagyimir Majakovszkij: Szergej Jeszenyinnek
Juhász Péter
Geo Milev: Szeptember
Gáldi László
Lucian Blaga: A csillagos homlokú szarvas
Fodor András
Szergej Jeszenyin: A fekete ember
Tellér Gyula
Eduard Bagrickij: TBC
Rónay György
Paul Éluard: Egy halotthoz
Lator László
Eugenio Montale: A magnólia árnya
Lengyel Balázs
Louis Aragon: Elza a tükör előtt
Garai Gábor
Bertolt Brecht: Dal a jó emberekről
András László
Federico Garcia Lorca: Alvajáró-románc
Vajda Endre
Jorgosz Szeferisz: Argonautika
Garai Gábor
Jifi Wolker: Vendég áll a házhoz
Szalatnai Rezső
Vitézslav Nezval: Huszonegyedik szonett a koldus királyról
Szabolcsi Éva
Salvatore Quasimodo: És már itt is az este
Fodor András
Nyikolaj Zabolockij: Ősz
Szalatnai Rezső
Ladislav Novomesky: Utazás
Fodor András
Wystan Hugh Auden: Erdők
Rónay György
André Frénaud: A kastély és a költemény keresése
Vajda Endre
Louis MacNeice: Kezek és szemek
Timár György
Miguel Hernández: A nép vihara
Devecseri Gábor
Nikiforosz Vrettakosz: A Tajgetosz emlékével
Geher István
Dylan Thomas: A szerző előhangja
Rónay György
Pierre Emmanuel: Ars poetica
Fodor András
Tadeusz Rózewicz: Első szerelem
Bori Imre
Vasko Popa: A kavics álma
Pályi András
Miron Bialoszewski: Vak bizalom
Elbert János
Zbigniew Herbert: Fortinbras gyászbeszéde
Elbert János
Jevgenyij Vinokurov: Antik kórus
Garai Gábor
Jevgenyij Jevtusenko: Integetők
Tüskés Tibor - Pilinszky János
Pilinszky János verseinek jelentőségét a XX. századi magyar, illetve európai lírában ma már nem vonja kétségbe senki: költészete a modern líra egyik alapvető létmeghatározását adja, amely a világháború poklának, a koncentrációs táborok "botrányá"-nak eksztatikus fehérizzással megidézett, apokaliptikus képeitől a metafizikus szorongás tragikus élményén keresztül a részvét végletesen átérzett és átgondolt vállalásáig ível. Pilinszky határtalan érzékenysége rendkívüli erővel vetíti elénk a történelem - és a mindenkori lét - keresztjére feszített ember passióját, de a részvétet is e szenvedés iránt, a keresztényi együttérzést a megalázottakkal - az emberrel.
Tüskés Tibor könyve életrajz és műelemzés. A szerző - részint új, eddig ismeretlen adatok alapján - nyomon követi Pilinszky legendákba burkolt, különös életének legfontosabb állomásait, ismerteti műveinek keletkezéstörténetét és hazai-nemzetközi recepcióját, értőn elemzi legnagyobb verseit. - A kötetet gazdag képanyag egészíti ki.
Komlós Aladár - Költészet és bírálat
Tartalom
Számadás (előszó)
A líra
A líra műhelyében
Ami a lírában változó és ami állandó
A lírai szépség kategóriái
A vers zenéje
A vers nyelve
A költői kép
A költőiség
A művészi
A lírai vers előadásmódja
A giccs
Miért nem szép?
Ösztön és értelem
Túl az esztétikán
A magyar költészet Petőfitől Adyig
Előszó
A népnemzeti iskola
Arany és köre
Arany János (részlet)
Az idill költői
Az erotika költői
A nagyváros költői
Szocialista költők
Írósors és romantika
A modern költészet felé
Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. század második felében
Klikkek kora
Ellenséges esztétikák
Összefoglaló
Táguló irodalom
Ady Endre verselése
A teremtő hamisítás
Természet, táj, lélek
A természetérzék éberedése
Természet és technika
A természetérzék determináltsága
Tájak és lelkek
Tájtípusok
Tájak és lelkek korrespondenciája
Az életnövelő táj
A pihentető táj
A kvantumelmélet és a líra
Ady
Az új líra emberideáljai
Az avantgarde estéje
A fiatal Kassák
A kritika
A kritika
Tudomány-e a kritika?
A szubjektív eredetű általánosság
A kritikusi természet
József Attila és a kritikusai
A pongyolaság művészete
Levél a tehetségről
A kívánatos és a nemkívánatos nemzeti jelleg
Irodalmi nevelés
Gyulai
Az egyéniség zászlója alatt
Ignotus
Bibliográfia
Komlós Aladár könyvei
Tamás Attila - Weöres Sándor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - József Attila-versek elemzése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Németh G. Béla - 7 kísérlet a kései József Attiláról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kabdebó Lóránt - Szabó Lőrinc
A szerző mondja könyvéről:
"Szabó Lőrinc a 20. századi magyar líra klasszikus nagysága. A kétségbeejtő és a feloldó végletek állandó küzdelme alakítja életművét. Ellentmondásos és lenyűgöző egyénisége évtizedeken át foglalkoztatott. Háromkötetes monográfiában, az életrajzát megmutató két forráskiadásban igyekeztem pályáját szinte napról napra követve megrajzolni. A részletes feltárás után szükségét éreztem, hogy egy, az irodalom iránt érdeklődő közönség számára készített pályaképben összegezzem eddigi írásaim eredményeit. Az eddig véglegesnek érzett szövegek átvétele is ez a könyv, és természetesen korrekció is: alkalom arra, hogy egyetlen könyvben újítsam meg és véglegesítsem azt a képet, amelyet két évtized kutatásai alapján eddig rajzoltam a költőről."
Ismeretlen szerző - Miért szép?
Illyés Gyula
A virradat tükre (Lengyel Balázs)
Gyalogút (Kiss Ferenc)
Koszorú (Tüskés Tibor)
Zrínyi a költő (Kovács Sándor Iván)
Zelk Zoltán
Babits (1883-1941) (Rónay László)
Hajnal Anna
Kormos ranét (Bóna Anna)
Vas István
Párbeszéd két ismeretlen között (Tandori Dezső)
Boccherini sírja (Orbán Ottó)
Rapszódia egy őszi kertben (Lengyel Balázs)
Takács Gyula
Mézöntő (Fodor András)
Kálnoky László
De profundis (Alföldy Jenő)
Az elsodortak (Vas István)
Hajnal Gábor
Nehéz az út még odáig (Rónay László)
Jékely Zoltán
Az ég játékai (Tandori Dezső)
Weöres Sándor
Harmadik szimfónia (Tellér Gyula)
Téli reggel (Vajda Endre)
Az ég-sapkájú ember (Tandori Dezső)
Rónay György
Az öreg költő (Rába György)
Benjámin László
Két évtized (Alföldy Jenő)
Mi van a hold túlsó felén (Pomogáts Béla)
Csorba Győző
Március (Tüskés Tibor)
Csanádi Imre
Ötven körül (Rónay László)
Somlyó György
Mese a létfenntartásról (Tandori Dezső)
Rákos Sándor
Kialvó csillagok alatt (Kartal Zsuzsa)
Pilinszky János
Apokrif (Tellér Gyula)
Senkiföldjén (Szabó Ede)
Nemes Nagy Ágnes
Között (Tellér Gyula)
Kormos István
Ház Normandiában (Fodor András)
Rába György
Pillantás az éjszakába (Rónay László)
Váci Mihály
A szempontokon át (Garai Gábor)
Nagy László
Bolgártánc (Tellér Gyula)
Menyegző (Kiss Ferenc)
Ha döng a föld (Vajda Endre)
Simon István
Téli rapszódia (Garai Gábor)
Lator László
Fa a sziklafalon (Tellér Gyula)
Juhász Ferenc
Rezi bordal (Pomogáts Béla)
Babonák napja (Bodnár György)
Tűzliliom az éjszakában (Pomogáts Béla)
Garai Gábor
Evés (Mezei András)
Fodor András
Tánc (Csűrös Miklós)
Csoóri Sándor
Vadfiú hajjal (Alföldy Jenő)
Mezei András
Lesz-e bárka? (Sebeők János)
Kalász Márton
Impromptu (Rónay László)
Ladányi Mihály
Himnusz (Vajda Endre)
Orbán Ottó
A teremtés arca (Vajda Kornél)
Tandori Dezső
Orvosra várva (Vas István)
Ágh István
Aranykorba vezető (Vajda Endre)
Bella István
Néha (Vajda Endre)
Jegyzetek
Németh G. Béla - 11 vers
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Komlós Aladár - A magyar költészet Petőfitől Adyig
Tartalom
Előszó
AZ ELNYOMATÁS KORA (1850-1867)
A petőfieskedők
A népnemzeti iskola
Arany János
Tompa Mihály
Gyulai Pál
Lévay József
Szász Károly
Thaly Kálmán
Dalmady Győző
A befelé forduló líra
Madách Imre
Zilahy Károly
A KIEGYEZÉS KORA (1867-1880)
A meghasonlott népnemzetiek (I)
Arany László
A meghasonlott népnemzetiek (II)
Dömötör János
Tolnai Lajos
Szemere Miklós
Szabó Endre
A népnemzeti iskola (összefoglalás I.)
Írósors és romantika
Vajda János
Retorikus közösségi líra
Ábrányi Emil
Darmay Viktor
Gáspár Imre
Bartók Lajos
MEGOSZLÁS A SZÁZADVÉGEN (1880-1906)
A népies idill költői (I)
Pósa Lajos
Szabolcska Mihály
Gárdonyi Géza
A népies idill költői (II)
A népnemzeti iskola vége
A népnemzeti és a modernség közt
Kozma Andor
Bárd Miklós
Vargha Gyula
A népnemzeti iskola utolsó szakaszának tanítványai
A népnemzeti iskola (összefoglalás II.)
A modernek, az elveszett álmok siratói
Reviczky Gyula
Endrődi Sándor
Kiss József
Zempléni Árpád
Inczédy László
Telekes Béla
Szalay Fruzina
Czóbel Minka
Az erotika költői
Szilágyi Géza
Erdős René
Szász Zoltán
A nagyváros költői (I)
Rudnyánszky Gyula
Ignotus
Heltai Jenő
Szentessy Gyula
Makai Emil
A nagyváros költői (II)
Szocialista költészet (I)
Palágyi Lajos
Szocialista költészet (II)
Csizmadia Sándor
Farkas Antal
Komjáthy Jenő
A modern költészet felé
A Nyugat előtt
Bibliográfia
Pomogáts Béla - Versek közelről
Tartalom
Bevezetés
Kassák Lajos: Óda 1948
Fodor József: Óh dinnyék illata
Illyés Gyula: Óceánok
Zelk Zoltán: Aki bejárta a világot
Vas István: Óda a tegnapi asszonyokhoz
Takáts Gyula: Fakutyán, fényben
Jékely Zoltán: A budai Kapisztrán-toronyhoz
Weöres Sándor: Canzone
Benjámin László: Mi van a hold túlsó felén
Csanádi Imre: Erdei vadak, égi madarak
Pilinszky János: Harbach 1944
Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez
Kormos István: Tél Normandiában
Váci Mihály: Édes hazám
Nagy László: Tűz
Simon István: Almafák
Juhász Ferenc: Tűzliliom az éjszakában
Fodor András: Hegyek és tavak
Garai Gábor: Koránkelők
Csoóri Sándor: Elengednélek, visszahívnálak
Tandori Dezső: Egy vers születése
Bella István: Halotti beszéd
Veress Miklós: A néhai poétára
A versek lelőhelye
Irodalmi tájékoztató
Lengyel Balázs - Verseskönyvről verseskönyvre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kabdebó Lóránt - Versek között
"Másfél évtized alatt készített kritikáimból válogattam össze ezt a gyűjteményt. Az egyik tanulmányom alcíme: _Töredékes nyomozás_. Ez a kötet egészére is érvényes: azokat a jellegzetességeket keresem, amelyek líránk mai arculatát meghatározzák, és amelyekre jelentkezésükkor kritikusként felfigyelhettem. Formálisan retrospektív gyűjtemény - valójában helyzetjelentésnek szánom líránk alakulásáról és jelen állapotáról. Éppen ezért a válogatást is eszerint végeztem. Öt évvel ezelőtt biztosan más kötetet állítottam volna össze, és öt év múlva talán megint másokat emelnék ki írásaim közül. Bár majdnem minden kortárs költőnkről írtam ez idő alatt, az összeállítás mégis szűkmarkú: sok esetben úgy éreztem, még nem sikerült a magam számára érvényesen megragadnom egy-egy jellegzetes költői teljesítményt. Ebből is következik a töredékesség.
Elsősorban nem a kritikus múltját akartam dokumentálni. Bár egy ilyen válogatás menthetetlenül azzal is szembesít. Éppen ezért a tájékozódás kedvéért írásaim keletkezésének dátumát is jelzem, megjegyezve, hogy ezen évszámok mellé odaértendő az 1975-78-as dátum, a kötet összeállításának és végső megfogalmazásának az időszaka is. Ha korábbi kritikáimnak mondandóját meg nem is változtattam, de pontosítottam, sok esetben módszertanilag átalakítottam. Több rövidebb írást egy-egy terjedelmesebb tanulmányban foglaltam össze. Ezáltal ebben a kötetben a régebbi szövegek egy újabb számvetés részeivé is válnak. Egy kritikus, aki másfél évtizeden keresztül követte a kortárs költők útját, most ezt a körképet tartja érvényesnek a maga szemszögéből a mai magyar költészetről. Úgy vélem, költészetünk jelen pillanata olyan vizsgálódási pontot kínál, amelyben szükséges az ilyen szembesítés: a benne kifejeződő folyamat, a kimutatható jellegzetes alakulás nyomon kísérése és a pillanatnyi állapot megrajzolása."
Török Gábor - József Attila-kommentárok
Tartalom
HOGY KÖZÖS ALAPRÓL INDULJUNK EL...
(A KÖLTEMÉNY BELSŐ VÉGTELENSÉGE, KIMERÍTHETETLENSÉGE)
(A MŰVÉSZI SZÜKSÉGSZERŰSÉGRŐL)
(MIT, HOGYAN MIÉRT KOMMENTÁLUNK?)
VERSRÉSZLETEK MIKROSZKÓP ALATT
A SZÜKSÉGSZERŰSÉG FOKAIRÓL
(CSISZOLÁS VAGY CSORBÍTÁS?)
A Medvetánc szövegkritikája
Változatok a mérlegen
Egy vers változatai? Vagy két vers?
FEJEZETEK A VERSNYELVI ANYAGISMERETBŐL
(MALACVILÁGOSSÁG: A METAFORIKUS FŐNÉVI ÖSSZETÉTELEK EGY TÍPUSA)
Tárgyilagos meghökkentés
Mit jelent a harmadik sor?
Groteszkség
A malacvilágosság renard-i szükségessége
(ÜGYELETES: TÖBBJELENTÉSŰ KÉPZŐK ÉS SZÁRMAZÉKSZÓK)
Jelzős szerkezet - az alkotáson kívül
A József Attila-i gond
Nemcsak ügyeletesek, hanem tanulságosak is
Képzett szó a versben
(DALOCSKÁD LENNÉK: LÍRAI KICSINYÍTÉS)
Mit jelent kicsinyíteni?
A kicsinyítő képzés közelebbi rokonsága
Főnevek kicsinyítő képzése
Személyek nevének a kicsinyítése
Tárgyak, jelenségek nevének kicsinyítése
Kicsinyített melléknevek
A kicsinyítő jelzős szerkezet
A cselekvés elaprózása, kicsinyítése
Van-e igei alaptagú kicsinyítő szószerkezet?
A képi kicsinyítés
Irányelvek
A főbb kicsinyítési jelenségek gyakorisága
"Holt" számok, eleven vers
(HARS: SZÓFAJT NEM VÁLTÓ ELVONÁS)
Életképes-e Ady szava?
Elvonással létrejött szavak stilisztikai értékelése
A szövegből kiemelt harsány - hars szópár
A hars a szövegösszefüggésben
József Attila más elvonásait is értékeljük
Eredet és hatás
(TOPOG: JELENTÉSFELÚJÍTÁS, MAGAS-MÉLY ALAKPÁROK)
Mi a topog, topogás József Attila-i jelentése?
Mit szolgál a jelentésmódosítás?
A hangrendi átcsapás lehetőségei
(HIBBAN: ALAKI HASONLÓSÁGON ALAPULÓ JELENTÉSÁTVITEL)
A kimeríthetetlen Eszmélet
A hibban ige
Az eredeti jelentés és József Attila verssora
A jelentésátvitel
SZÖVEGTANI BÖNGÉSZÉS:
RÉSZLETEK A KÖLTŐ SZERKESZTÉSTANÁBÓL
(A LÍRAI VERS ZÁRÓJELEI)
Zolnai Béla nyomán - József Attila nyomában
Az erős elhatárolás és hatása
"Mellékesítés"?
A közlésviszonyok módosítása
Írásjelváltozatok
A zárójel "hangzása"
"(a mű világának minden pontja archimédeszi pont)"
(A NYELVTANI ELSŐ ÉS MÁSODIK SZEMÉLY A LÍRÁBAN)
Én - én - én
Te és ti
A statisztikázó őszinte vallomása
Szempontok a statisztikához
Hol van az én, hol van a mi?
a) Az egyes szám első személyű alak késleltetése
b) A többes szám első személy késleltetése
c) Az én-mi irányú kései grammatikai azonosulás
d) A vizsgált eszközök eloszlása és gyakorisága
A második személy a lírai életműben
a) A nyílt felhívás hiánya
b) A csak formális második személyek
c) A valós második személyeket szólító versek
d) Többes szám második személyt tartalmazó költemények
A második személyű szóalak helye a versben
Ismét: "Én nem vagyok te..."
(A LÍRAI ÉN IDÉZ)
Újabb én és te?
Reminiszcencia, idézetszerű utalás, idézet a versben
Az idézet kategóriája, fajai, az önidézet
Az egyenes, a "függő" vagy tartalmi és a "szabad, megelevenítő függő" idézés
A versbeli idézés írásmódja
A versbeli idézetek írásjelezésének tanulságai
A lírai versbe ékelt idézetek művészi funkciója
Az idézetes és önidézetes versek gyakorisága
(ÖNRÍMEK)
Az önrímelés
Az önrímek poliszémiája
A toldalékrímek
Az önrímek, toldalékrímek és a rímhosszúság
Az önrímek mondatelőzményei
A Szegényember balladája rímei
MŰVÉSZI SZÜKSÉGSZERŰSÉG - NYELVI SZÜKSÉGSZERŰSÉG
(BABITS ÉS JÓZSEF ATTILA KEZEI: PÁROS TESTRÉSZEK NEVÉNEK TÖBBES SZÁMA)
Nyelvhelyesség - lírai szükségszerűség
Babits kezei
És József Attiláé...
A kezei-félék feladatai
További problematikus többes számok
(A VASTŐR ÉS A FATUTAJ VASA ÉS FÁJA? FOGALMI TERJENGŐSSÉG A KÖLTÉSZETBEN)
Nemcsak az értelem szól az értelemhez
Miféle nyelvi alakulat a mi vastőrünk, fatutajunk?
A fa- és vas- funkciója
(EGY HOSSZAN EJTETT RÖVID U KÖRÜL: AVAGY A KÖLTŐI ÉS AZ ELŐADÓI SZABADSÁGRÓL)
Poetica licentia: mit tehet a nyelvvel a költő?
A ritmikai-rímelési feladatot teljesítő poetica licentia
József Attila verstani műhelyében
Előadói szabadság?
A József Attila-költemények hiteles szövege
Következtetés
(NYOLCSZÓTAGNYI VERS A MIKROSZKÓP ALATT)
Az ámulok-elmulok rímpár
Sortöltelék-e az Én?
Az elmulok egyes szám első személyűsége
A hogy rangja
Hat mély : két magas
Összefoglalás?
JEGYZETEK
RÖVIDÍTÉSEK
SZÓ- ÉS TÁRGYMUTATÓ
VERSMUTATÓ
Domokos Mátyás - Ugyanarról másképpen
Tartalom
Bevezető
Próza
Epikus képzelet és írói bátorság
Egy lelki arisztokrata
A megtaposott ostor
A humor - A teljes igazság
A "tervhalmozó" utolsó ítélete
Felhám és igazság
Találkozás a magyar valósággal - novellák tükrében
Vers
Lírai életregény - filológiai rejtelmekkel
Racionalista költő és modernség
Nagyság
Gyönyörű-vad futás
A senkiföldjén
A versben bujdosó kimondhatatlan
Collage
Ősképlet versben
Konok gyurma a világ
A mai magyar líra megkísértései
Vita
Életmű - mérlegen
"Népközelítő" vállalkozások
A "sorskérdések" sorsa
A prózaíró magatartás változása a hetvenes években
Nagyhatalmi helyzet vagy versírógép?
Seres József - Szappanos Balázs - Verselemzések
Verset elemezni szép feladat, hiszen nemcsak az értelmet kell magyarázni, be kell hatolnunk a költő lelki-szellemi világába, s feltárni ábrázolásmódjának egyéni vonásait, hogy az esztétikai élményt teljessé tegyük.
Ehhez igyekeznek e kötet összeállítói hasznos, gyakorlati segítséget nyújtani, s átfogó verselemzésekkel rávilágítani azokra a szempontokra, melyeken keresztül az olvasó megértheti a kifejezés művészetét, azt, ami a költő szava mögött rejlik.
A válogatás legfőbb célja gazdagítani s fejleszteni a versolvasók ítélőképességét és kritikai érzékét, de nemcsak iskolásoknak és tanároknak ajánljuk, hanem mindazoknak, akik szeretik a szép verseket.