|
Az őshorda állapotában a szabad és kötetlen szexuális élet lehetett a domináns vágy, ezt a vezérhím korlátozó hatalma gátolta, amíg ezt a hatalmat le nem lehetett küzdeni, az ősapát meg nem ölték fiai. Ezzel azonban el is vesztették azt, bűntudatuk támadt, és a szeretett-gyűlölt apa megölésének kényszerét elhárítandó kialakították az incesztus tilalmát. Ez viszont nagy terhet ró a vágyakra, ösztönökre, ezt a tilalmat nagyon nehéz betartani, ezért is kell a tilalmat határokkal messze kihelyezni, megtiltani az endogámiát, tiltani mindenféle lázadást a paternális hatalom ellen. Ezt szolgálja a tabu, egyes viszonylatokban a totem. A totem és a tabu tehát a védekező mechanizmusok projektív, rituális megnyilvánulása.
Kapcsolódó könyvek
Sigmund Freud - A Farkasember
A Freud sorozat hetedik kötete, az 1993-ban megjelent "Patkányember"-hez hasonlóan esettanulmányokat tartalmaz. A "Farkasember" nem csupán a történet meghökkentő részletei és a leírás irodalmi értékei miatt vált híressé, hanem azért is, mert Freud itt számos, alapvető technikai, elméleti és metapszichológiai kérdéssel foglalkozik. A "Farkasember" a pszichoanalízis történetének leginkább feltárt esete - a különféle elemzések mellett magának a páciensnek a memoárjai, a vele készült interjúk is hozzáférhetők. Az orosz nemzetiségű Pankejev " a Karamazov testvérek örököse", "az orosz századforduló tipikus értelmiségi figurája". Paszternak Zsivágó doktorára emlékezteti az olvasót.
A Katharináról és az Elisabeth von R. kisasszonyról szóló tenulmányok "úgy olvashatók, akár egy novella, és úgyszólván nélkülözik a tudományosság komoly jellegét".
A "Gyereket vernek" című írás a gyerekkori szexuális elfojtás kovetkezményeit taglalja. A kötetben található még Freud "A női homosexualitás egy esetének pszichogeneziséről" szóló 1920-as tanulmánya is.
Sigmund Freud - Tömegpszichológia
A Cserépfalvi Könyvkiadó Freud-sorozatának V. kötete társadalomlélektani írásokat tartalmaz. A társadalmi jelenségek lélektani vizsgálatával Freud az 1910-es évek elején kezdett foglalkozni. Kötetünk középpontjában a tömeglélektan értelmezését adó, magyarul eddig nem publikált Tömegpszichológiai és én-analízis című tanulmány áll, ezt egészíti ki két, a háború pszichológiájával foglalkozó írás: az első világháború alatt íródott tanulmány, valamint a híres Einstein - Freud levélváltás a háborúk lélektani okairól. Átdolgozott fordításban, s első ízben csonkítatlan formában közöljük a Totem és tabu szövegét is.
Sigmund Freud - A mindennapi élet pszichopatológiája
A mindennapi élet pszichopatológiája Freud alapvető műve. Azt mutatja meg benne, hogy egészséges emberek mindennapos gondolataiban és cselekvéseiben hogyan nyilvánulnak meg a tudattalan erői. A tulajdonképpeni pszichopatológia, a kórlélektan tárgy éppen a társadalom mindennapjaiba beleilleszkedni nem tudó aszociálissá vált ember, aki ösztönei és indulatai rabjaként szenved. Kis elvétések, elszólások, elírások, feledékenységek analízise árulja el a könyvben a tudattalan mozgását. A mindennapi élet ilyen apró "kórtüneteiből" elemzi ki Freud a mögöttük meghúzódó indulati és ösztöntényezőket. A mindennapi élete apró jelenségeinek megfigyelésével mindenki önmagán tanulmányozhatja és ellenőrizheti Freud állításait. Az elemzett jelenségek tudattalan motívumai számos esetben korántsem fekszenek olyan mélyen, hogy a műben adott útmutatás segítségével alkalomadtán bárki ne próbálhatná ki önmagán is felderítésüket, elmélyítve ezzel önismeretét, emberismeretét.
Sigmund Freud - Álomfejtés
A pszichoanalízis megalapítójának nagy hatású összefoglaló műve a klinikai lélekelemzéshez anyagot adó egyik legfontosabb jelenséget, az álmot vizsgálja, bebizonyítva, hogy az álom nem véletlenszerű és értelem nélküli, hanem a pszichikumnak logikusan értelmezhető, belső törvényei szerint létrejött terméke. A klasszikus műhöz írott utószavában állapítja meg Hermann István: ebben a felfogásban új "nemcsak az, hogy a régimódi babonás álomfejtéssel Freud tökéletesen szakít, és nem is csupán az, hogy az álmok egy részét vágyálomnak tekinti, vagy a vágyak valamiféle torzulása variációjának. Ezeknél sokkal fontosabb, hogy először von bele a pszichopatológia tárgykörébe egy olyan életterületet, amely látszólag a mindennapi élet tárgykörébe tartozik. Ennek az eljárásnak megvannak a maga veszélyei. Az egyik veszélye az, hogy a normális életet is pszichopatologikusnak kezdik sokan tekinteni. De megvannak az előnyei is. Arról van szó, hogy nincsen teljesen külön, teljesen elválasztott pszichológia és pszichopatológia. A pszichopatológiának, vagyis az ideggyógyászatnak és a lélekgyógyászatnak azon kell alapulnia, amit a normális életben a lelki működésekről tapasztalunk. Az álom tehát még nem ideggyógyászati vagy lélekgyógyászati jelenség. De az álom magyarázata, értelmezése feltétlenül hozzájárulhat egy-egy személyiség lelki világának tudatos rekonstrukciójához".
Sigmund Freud - A szexuális élet pszichológiája
A Cserépfalvi Könyvkiadó Freud-sorozatának IV. kötete a szerelemmel és a szexualitással foglalkozó írásokat gyűjti egybe. Freudnak aligha van olyan klinikai vagy elméleti írása, amely valamilyen összefüggésben ne utalna kötetünk témáira, hiszen a szexualitás problémája az egész életműben központi szerepet játszik. Indokoltnak láttuk azonban, hogy külön kötetet szenteljünk azoknak a Freud-műveknek, amelyek tárgya közvetlenül is az emberi szexualitás és a szerelmi élet, márcsak azért is, mert egy kivétellel ezek a szövegek itt látnak először napvilágot magyar nyelven.
Sigmund Freud - Pszichoanalízis
Pszichoanalízis I-V. előadás; A lélekelemzés legújabb eredményei. Az álomtan revíziója, A lelki személyiség felbontása, Libidó és ösztönélet; A tabu és az érzelmi rezdülések ambivalenciája
Carl Gustav Jung - Freud és a pszichoanalízis
Jelen kötet Jung 1906 és 1916 között született főbb műveit tartalmazza Freudról és a pszichoanalízisről. Aki ismeri Jung műveit, megállapíthatja, hogy gyakran történik bennük utalás Freud nézeteire vagy elméleteire: a szerző érdeklődését a századelőtől egészen élete végéig lekötötte ezek kommentálása. E kötet ugyan nem ad átfogó képet Freudról és a pszichoanalízisről, azonban kellő áttekintést nyújt arról, hogyan változtak Jung nézetei a témáról.
Sigmund Freud - A halálösztön és az életösztönök
A pszichoanalitikus elméletben fenntartás nélkül elfogadjuk, hogy a lelki folyamatok lefolyását az örömelv (Lustprinzip) önműködően szabályozza, s úgy hisszük, hogy ez a lefolyás mindenkor kínos feszültség következtében indul meg, és oly irányban halad tova, hogy végeredményében ennek a feszültségnek a csökkentésével, tehát a kín elkerülésével vagy az öröm előidézésével essék össze.
Sigmund Freud - Ösztönök és ösztönsorsok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Sigmund Freud - Művészeti írások
A "Sigmund Freud művei" című sorozat IX. kötete Freud képzőművészettel és irodalommal foglalkozó munkáit tartalmazza.
A freudi gondolatrendszernek és módszernek egyik lényeges összetevője éppen a kultúra legtágabb értelemben vett fogalma, és ezen belül a mitológia, a művészet, az irodalom műalkotás világa.
Erich Fromm - Daisetz Teitaro Suzuki - Zen-buddhizmus és pszichoanalízis
A híres japán bölcselő és a nyugati pszichoanalízis egyik meghatározó alakjának tanulmányai kerültek egymás mellé ebben a könyvben. Bár a párosítás első pillantásra meglepőnek tűnhet, Fromm szavaival élve: "két olyan rendszerről van szó, amelyeknek az elmélete egyaránt az ember természetére vonatkozik, gyakorlata pedig a lelki egységet célozza. A pszichoanalízis a lelki betegségek gyógymódja, a zen a lelki üdvösséghez vezető út... Az ember és a lét egyetemes kategóriák: a valóság közvetlen megragadása, az öntudatra ébredés és a megvilágosodás egyetemes élmények."
Sigmund Freud - Az ősvalami és az én
Sigmund Freud "Az Ősvalami és az Én" című műve a lelki szerkezetnek, a fejlődéstani és dinamikai összefüggéseknek szemléletes képét tárja fel az olvasó előtt, aki ezzel a mai pszichoanalitikai lélektan egységes foglalatát is megtalálja benne.
A lélekelemző tudomány számára ez a munka úgy elméleti, mint gyakorlati szempontból alapvető jelentőségű. Hogy e sokféle elágazó műnek csak a magvát érintsük: itt válik nyilvánvalóvá, hogy magának az "én"-nek is egy része tudattalan, aminek vizsgálatában jutott el itt Freud a lelki őstalajhoz, a lelkinek a testivel határos fundamentumához.
Carl Gustav Jung - Aión
Az _Aión_ azt a keresztény korszakot határolja körül, amely Krisztus eljövetelével kezdődik és az Antikrisztus fellépésével végződik. C. G. Jung _a mély-én keresztény, gnosztikus és alkimista jelképeit_ vizsgálva, utánajár a keresztény eonon belüli pszichológiai körülmények változásainak. A fontolgatások középpontjában az a kísérlet rejlik, hogy megmagyarázza, kiegészítse a mély-én archetípusát és kapcsolatba hozza a hagyományos Krisztus-képpel. Emellett az is döntő jelentőségű, hogy úgy tűnjön fel Krisztus, mint a mindent magába foglaló teljesség szimbóluma, amely egyesíti magában egy bizonyos archetípus összes jellemző vonását. A jungi pszichológiai kritika a privatio boni teológiai tanára összpontosul, amely szerint a rossz nem ellentétes a jóval, hanem ennek csökkenését jelenti. A gonosz hatalom kirekesztése folytán Krisztus csak az archetípus egyik felének felel meg, a másik fél az Antikrisztusban bukkan fel. A rossz valóságának a jó feltétlen ellentéteként való tagadása olyan metafizikai dualizmusba torkollik, amelyben elkülönül egymástól ég és pokol, és egymással ellentétes hatalmak lesznek. E keresztény hagyomány fényében, amely voltaképpen tagadta a rossz valóságát, vizsgálja Jung az emberi individuáció pszichológiai szempontjait.
Sigmund Freud - Dora, egy hisztéria-analízis töredéke
Sorozatunkban Sigmund Freud minden lényeges művét elérhetővé tesszük különlenyomat formájában.
A sok vitát kiváltó Dóra esettanulmány. A közlés, a megjelentetés késleltetése, a terápiában zajló áttétel és a tanulmány több szintje külön színt ad a műnek. Természetesen maga a betegség és a kezelés története sem unalmas olvasmány.
Sigmund Freud - A Patkányember
"Dóra", a "kis Hans", a "Patkányember" és "Schreber" - megannyi klasszikus esettanulmány a pszichoanalízis megalkotójának tollából. Mindegyik egy sajátos lelki megbetegedés kimerítő leírása: a hisztéria, a kényszeres neurózis, a fóbia és a paranoia keletkezéstörténetének, hatásmechanizmusának felülmúlhatatlanul részletes, irodalmi igényességgel megalkotott bemutatása egyszersmind ékes cáfolata annak a vádnak, amely Freud elméletét spekulációnak, a tényektől elrugaszkodott fantáziálásnak minősítette - s gyakran minősíti ma is. Ezekből az esettanulmányokból világosan kitetszik, mennyire a megfigyelt és kezelt esetekre támaszkodnak a pszichoanalízis elméleti tételei, ezzel mintegy a 20. század egyik legnagyobb hatású szellemi áramlatának "műhelyébe" is bepillanthat az olvasó. A bőséges kommentárokkal ellátott szövegek mindemellett igazi irodalmi élményt is nyújtanak, az apró és rejtett mozzanatok fokozatos feltárulása helyenként a detektívregények izgalmát kölcsönzi ezeknek a szigorúan tudományos szándékkal megírt közleményeknek.
Ismeretlen szerző - Az ember és szimbólumai
Álom és valóság csodás találkozását örökíti meg e kötet, mely nemcsak az önmagunkról szóló ismeretek új tartományait csatolja a már kialakult világképünkhöz, hanem lényeglátó és élvezetes összefoglalását is adja századunk egyik legnagyobb pszichológusa, Carl Gustav Jung gondolatrendszerének. Jung kapcsolódása a freudi tanokhoz közismert.
Kevesen tudják viszont, mi az a nagyon lényeges különbség, mely a két tudós mentalitása között megmutatkozik. Freud számára az álom vágyteljesítés, ezzel szemben Jung az álmokban a „tudattalan önkifejezéseit" véli felfedezni. Az álomszimbólumok véleménye szerint egy olyan psziché megnyilvánulásai, amely a tudatos lélek felügyeletén kívül esik. Az organikus és pszichés növekedés elveiben nincs különbség. „Amint a növény virágot hajt, úgy hozza létre a lélek a maga szimbólumait. Minden álom ennek a folyamatnak a bizonyítéka."
A kötet az egyes szimbólumok értelmezése, és eredetének bemutatása mellett az egyetemes kultúrtörténetet átfogó kalauzként is szolgál.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Bűn és bűnhődés
Dosztojevszkij emberbarátsága nem filantrópia, állásfoglalása nem elfordulás a küzdéstől. Dosztojevszkij egészen, ízig-vérig társadalomhoz forduló művész, ez élteti túl a maga korán, s ez viszi közel megrendítő művét, a Bűn és bűnhődést a ma emberéhez.
Ez a regény a mély ellentmondásokkal küzdő s meghasonlott lelkű géniusz legzártabb, legművészibb gonddal szerkesztett alkotása. Nyilván ez a körülmény magyarázza, hogy világszerte a Bűn és bűnhődés lett életműve legismertebb darabja.
A páratlan lélekábrázolás, az emberi jellemek szuggesztív erejű rajza, a magával ragadó stílus, a mesteri kompozíció, a kapitalista nagy város sikátorainak, piszkos bérkaszárnyáinak, fojtott levegőjű odúinak szorongatóan hiteles képe az írásművészet halhatatlan alkotásai közé emeli ezt a művet. A "detektívregényből" így lesz klasszikus remek, minden idők egyik legmegrázóbb lélekrajzregénye.
Sigmund Freud - Az álomról
Abban a korszakban, melyet "tudományelőttinek" nevezhetünk, az emberek nem jöttek zavarba, ha arról volt szó, hogy az álmot megmagyarázzák. Ha felébredés után visszaemlékeztek reá, magasabb, isteni vagy ördögi hatalmak kegyes vagy ellenséges megnyilatkozását látták benne. A természettudományos gondolkodásmód felvirágzásával ez az egész értelemdús mitológia pszichológiává alakult át, s ma a művelt emberiségnek csak igen elenyésző kisebbsége kétkedik abban, hogy az álom az álmodónak saját lelki alkotása. Ám a mitológiai feltevés elejtése óta az álom új magyarázatot követel. Keletkezésének feltételei, az éber állapot lelki világához való viszonya, függése azoktól az ingerektől, melyek az alvási állapot közben tolulnak az észrevevés felé, tartalmának sok az éber gondolkodást megbotránkoztató sajátossága, a benne elképzelt képek s a hozzájuk fűződő indulatok közti aránytalanság, végül az álom illanékonysága, az a mód, amellyel azt a gondolkodás, mint tőle idegent félretolja, emlékét megcsonkítja vagy kioltja: mindezek a problémák és még sok más is századok óta várnak a megoldásra, ami azonban mindmáig nem sikerült kielégítő módon.
Fónagy Péter - Mary Target - Pszichoanalitikus elméletek a fejlődési pszichopatológia tükrében
Az Anna Freud által elindított kutatási irányt követve ez a kötet a fejlődéslélektan szemszögéből tekinti át a pszichoanalitikus elméletek történetét és teljesítményét. A fejlődéselméleti megközelítés előnye, hogy a pszichikum pszichoanalitikus modelljeinek felhasználhatóságát annak tükrében vizsgálja, amit a normális és abnormális gyermeki fejlődésről a legújabb csecsemőkutatások fényében tudunk. A könyv sikeresen integrálja a fejlődéskutatások eredményeit a modern, elsősorban angolszász pszichoanalitikus értelmezésekkel. A pszichoanalitikus modellek a klinikai gyakorlaton kívül még számtalan területen hasznosíthatók: irodalomelméleti, történelmi tanulmányok éppúgy meríthetnek belőlük, mint a pszichoanalízistől kiindulópontjukban látszólag távol eső irányzatok, például a kognitív-viselkedéselméleti kutatások és terápiák, de akár a drogfüggőséggel kapcsolatos elméleti és gyakorlati vizsgálatok is, amelyek szintén jelentős szerepet tulajdonítanak a tudattalan tényezőknek. Az összefoglaló monográfia több évtizedes kutatások eredményeit közli, s fontos lépést jelent az emberi pszichikum működését feltáró tudományközi integrációban.
Carl Gustav Jung - Gondolatok az apáról, az anyáról és a gyermekről
"Semmi nincs lelkileg erőteljesebb hatással a gyermekekre, mint a szülők meg nem élt élete." "Az anyai szeretet a felnőttkor legmeghatóbb és legfeledhetetlenebb emlékeihez tartozik, s minden formálódás, minden változás titkos gyökerét. a hazatérést, a magába szállást, a minden kezdetnek és végnek hallgatag őstalaját jelenti."
