Ez a tankönyv a politológiát, a nemzetközi kapcsolatokat, a biztonság- és védelempolitikát, valamint a hadtudományt hallgatók részére készült. Tehát az olyan tudományterületeket tanulmányozók számára, amelyek jobb megértéséhez a nemzetközi közjoggal is komolyan foglalkozni kell. Közös ezekben a tudományokban, hogy hallgatóiknak a nemzetközi jog bizonyos technikai kérdései, mint például a belső jog és a nemzetközi jog viszonya, talán kevésbé érdekesek, mint a jövendő jogászok számára, ugyanakkor a politikai problémák, például az erőszak tilalmával összefüggő kérdések, nagyon is fontosak. Ez a megfontolás erősen befolyásolta a kötet belső arányait, csakúgy, mint az államközi konfliktusok szempontjából jelentős és egyúttal gyorsan fejlődő területek – ilyen például az emberi jogok és a kisebbségi jogok nemzetközi védelme, a környezet megóvására vonatkozó nemzetközi jogi normák vagy az államfelelősség – részletes kifejtése. Természetesen a nemzetközi kapcsolatok intézése szempontjából fontos kérdések, mint például a nemzetközi szerződések joga vagy a diplomáciai és a konzuli kapcsolatok joga szintén kellő terjedelmet kaptak. Így a kötet a jogi oktatásban is hasznosítható.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Egy békésebb világ eszközei
A kézikönyvként és tankönyvként egyaránt használható, közérthető nyelven megírt kötet szerzői a Külügyminisztérium, a Magyar Külügyi Intézet és a Stratégiai és Védelmi Kutatóközpont szakértői. A kötet egyes fejezetei – a bevezető fogalmi meghatározások és a történeti háttér felvázolása után – azonos tematikai rendben tekintik át a nukleáris, vegyi, biológiai fegyverek és fegyverrendszerek, valamint a rakéták, majd a hagyományos fegyverek korlátozására és/vagy leszerelésére tett nemzetközi erőfeszítéseket. Az utolsó fejezet pedig azokat a nemzetközi fórumokat mutatja be – kitekintéssel az esetleges magyar szerepvállalásra –, melyeken ez a fegyverzetkorlátozási és leszerelési folyamat zajlik.
Ismeretlen szerző - Kriminológia - szakkriminológia
Tankönyvünk alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia egésze, illetve egyes területei ismeretanyagának szakszerű, ugyanakkor közérthető és az olvasó számára is élvezetes bemutatása. Szerzőink az ismeretközlés és az ismeretek értelmezésének szándékával írták a kötet három nagy egységét és számtalan fejezetét. Ha az egyes témakörök ezt lehetővé teszik, akkor a szerzők - problémafelvetésként - egy-egy jogesettel vagy "hétköznapi történettel" vezetik be a tananyagrészt, és ezek után bontják ki az adott fejezetet. Amennyiben az egyes témakörök indokolják, az olvasó nemcsak utalást talál az adott tárgykör nemzetközi dokumentumaira [pl. ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió, valamint más nemzetközi szervezetek (pl. OECD) egyezményei, ajánlásai, egyéb iránymutatásai], hanem azok kriminológiai szempontból lényeges tételeit a tankönyv minden része ismerteti is.
Kovács Péter - Nemzetközi közjog
A tankönyv a nemzetközi jog alapkérdéseit, a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát és az e tárgyban született alkotmánybírósági határozatokat mutatja be. A jogforrási rendszereket áttekintve a szerződéskötés elméletére és gyakorlatára, a szerződések értelmezésére, érvénytelenségére és megszűnésére tér ki, majd a szokásjogot, valamint a jogalanyiságot és a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb jogi szabályait tárgyalja, figyelmet fordítva a Nemzetközi Bíróság joggyakorlatára. Az emberi jogok nemzetközi védelmét, a kisebbségvédelem nemzetközi jogát ismertetve hangsúlyozza a legfontosabb szabályok folyamatosságát, de jelzi azokat a fő területeket is, ahol a nemzetközi kapcsolatok jogi koordináta-rendszere átalakul. Így az erőszak alkalmazásának és az ún. humanitárius intervenciónak a kérdését és ezzel összefüggésben az ENSZ reformját a tankönyv már a 2006-os állapotnak megfelelően mutatja be. A felelősség nemzetközi jogi szabályait az ENSZ kodifikációs tervezetét figyelembe véve, az egyén büntetőjogi felelősségének kérdését pedig a nemzetközi büntetőbíróságok példáin keresztül tárgyalja. A diplomáciai jog bemutatásakor az elméleti alapvetések mellett a szokásosnál bővebben szól a diplomáciai gyakorlatról. A nemzetközi bírósági döntések megértését számos térkép segíti.
Ismeretlen szerző - Emberi jogok
A kötet hazai és külföldi jogeseteket alapul véve, nemzetközi össze-hasonlító módszert alkalmazva mutatja be az alapvető jogok általános kérdéseit és az egyes alapjogok sajátosságait. Az első rész az emberi jogok igazolásával, csoportosításával, a jogok korlátozásának alapjaival foglalkozik, valamint bemutatja az emberi jogok védelmének nemzetközi intézményrendszerét és a magyarországi alapjogvédő fórumokat. Az egyes alapjogokat tárgyaló második rész egy-egy fejezete foglalkozik az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, a véleménynyilvánítás szabadságával, a gyülekezési és az egyesülési joggal, a vallásszabadsággal, a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő joggal, a politikai részvételt biztosító jogokkal, az eljárási jogokkal, a tulajdonjoggal, valamint a szociális jogokkal. A kötetet átfogó irodalomjegyzék és részletes eset-, név- és tárgymutató zárja.
Majtényi Balázs - Nemzetközi jog
Ez a könyv azzal a szándékkal íródott, hogy segítségével a nemzetközi jogot féléves kurzus keretében hallgató diákok, illetve a tárgyat két szemeszteren át nem jogi egyetemeken tanulók emészthető mennyiségben és közérthető formában ismerkedhessenek meg a jogterülettel. A jegyzet a magyarországi nemzetközi jogi oktatás felépítését és a kontinentális tankönyvek szerkezetét követi, így az angolszász jegyzeteknél jóval csekélyebb hangsúlyt fektet a jogesetek és bírósági ítéletek bemutatására. Célja, hogy olvasóinak bemutassa a nemzetközi jog alapfogalmait, valamint fontosabb szabályozási területeit és a nemzetközi szervezetek világát.
Pokol Béla - Középkori és újkori jogtudomány
Az állampárti szocializmusban – átvéve a szovjet mintát – kialakult az egyes tételes jogtudományoktól teljesen elkülönített jogelmélet és ennek elvékonyított ismerettömege. A szerző ebben a kötetben négy irányban igyekezett tágításokat végrehajtani. A bevezető fejezetben a középkori és újkori európai jogfejlődés néhány alapvető vonulatát vázolta; a következő fejezetekben – és ez adta a kötet címét – az európai jogtudomány elmúlt ezeréves fejlődésének főbb fázisait elemezte; végül a két utolsó fejezetben a magánjogi dogmatika, illetve a büntetőjogi dogmatika főbb kategóriáinak fejlődését foglalta össze röviden. E két utóbbi nyitással célja az volt, hogy lehetővé váljon a jogelmélet és e két jogterület teoretikusai számára közös vitafórumok kialakítása, és ezzel a sok évtizede megszűnt jogfilozófia/büntetőjogtan, jogfilozófia/magánjogelmélet diskurzusai újjáteremtődjenek.
Pokol Béla az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerez diplomát, és e kar Államjogi Tanszékén kezdett tanítani. Kutatásai súlypontjai a jogszociológiai, a politikai szociológiai és a szociológiaelméleti kérdések felé tolódtak el, így 1984-ben az újonnan alakuló Politológiai Csoporthoz megy át. MTA doktori disszertációját "A komplex társadalom" címmel védte meg, mely után 1991-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Magyar és német nyelven jelennek meg könyvei.
Kisteleki Károly - Lővétei István - Nagyné Szegvári Katalin - Pomogyi László - Rácz Lajos - Egyetemes állam- és jogtörténet - Polgári kor
A tananyag elkészítését alapvetően két szempont vezérelte: egyrészt egy hiteles, elsősorban a fő fejlődési pontokra hangsúlyt helyező bemutatása az újkori vagy másképpen polgári korszak állam- és jogfejlődésének. Másrészt - tekintettel a tanításból adódó didaktikai szempontokra is - a tananyagnak egyfajta jogági bemutatatását kísérli meg. Ez új módszert jelent, melyet hitelesít az a jogtudomány-történeti tény is, hogy éppen a polgári korban kezdték a kontinentális európai jogtudósok a joganyagot jogágak szerint tördelni vagy jogágakba strukturálni. Ennek megfelelően az anyag három nagy egységre bontva kerül bemutatásra: 1. közjog- közigazgatási jog; 2. magánjog; 3. büntetőjog - büntetőbíráskodás rendje. A záró fejezetben az állam külső megjelenítése és a hatalmi szimbolika kérdéskörét dolgozzák fel a szerzők.
Brósz Róbert - Pólay Elemér - Római jog
Régi hiányt pótol tankönyvkiadásunk, amikor most megjelenteti Brósz Róbert és Pólay Elemér korszerű római jog tankönyvét.
Ez a tankönyv, annak ellenére, hogy mintegy 2000 éves, leülepedett jogi anyagot ismertet, mégis sok vonatkozásban új. A szerzők ugyanis nemcsak a modern romanisztika legújabb eredményeit hasznosították művük megírása során, hanem ezt az immár több ezer éves anyagot olyan feldolgozásban adják, hogy az nemcsak megfelel modern, szocialista célkitűzéseinknek, de ugyanakkor közelebb kerül a mai egyetemi oktatáshoz, a mai hallgatókhoz is. Ezeket a célokat szolgálja elsősorban a sok kétnyelvű forrásidézet és példa. Az olvasó, a tanuló plasztikusan látja az anyagot. Ugyanakkor a lépten-nyomon fellelhető utalások szerves egésszé kapcsolják össze ezt a matériát. A tankönyv történeti szemlélete új, izgalmas oldaláról mutatja be a római jog felépítmény jellegét, fejlődését, és bizonyítja a gazdasági élet meghatározó mivoltát. Úttörő jellegű ez a tankönyv annyiban is, hogy kitekintést ad a feudális jogfejlődés felé, és egész röviden a római büntetőjogot is vázolja. - A könnyebb tanulhatást a tárgymutató és a kiejtést is feltüntető latin-magyar szójegyzék segíti.
A tankönyv nemcsak a joghallgatóknak hasznos, hanem kitűnő útmutató az ókori kultúra, jog iránt érdeklődő történészek, régészek stb. számára is.
M. Nyitrai Péter - Nemzetközi és európai büntetőjog
A nemzetközi büntetőjog iránt az utóbbi években érthetően megélénkült az érdeklődés, hiszen a nemzeti büntetőjog alkotása és alkalmazása során számos esetben elkerülhetetlenné vált a büntetőjog nemzetközi dimenziójának figyelembevétele. A témában megjelent eddigi írások egy-egy konkrét szakterületre koncentráltak, ugyanakkor továbbra is hiányzik egy olyan átfogó munka, amely a nemzetközi büntetőjog diszciplínájának egészét, annak minden sarkalatos összetevőjét rendszerezetten, összefüggő egészet alkotva, az alapvető összefüggéseket feltárva foglalja össze, megkönnyítve ezzel a téma iránt érdeklődő egyetemi hallgatók és szakemberek biztonságos eligazodását e szövevényes tudományterületen. A kötet e hiány pótlására vállalkozik: bemutatja a nemzetközi büntetőjog fogalmi-rendszertani kérdéseit, a tudományterület történeti fejlődését, a jogforrások rendszerét, a jogalanyok körét, a felelősségre vonás feltételrendszerét, a nemzetközi bűncselekmények dogmatikáját, valamint a nemzetközi büntetőjog kikényszerítésének modelljeit. A szerző az európai regionalizációs törekvéseket, így különösen az Európai Unió büntetőjogának specifikumait fejezetenként, az adott résztémakör összefüggésében taglalja, ezzel is érzékeltetve az európai büntetőjog önállósuló rendszerjellemzőit, illetve a nemzetközi büntetőjog fejlesztésében vállalt vezető szerepét.
Földes Gábor - Pénzügyi jog II.
A már nagy sikert aratott, és a legtöbb jogi karon, illetve az Államigazgatási Főiskolán tananyagként használt Pénzügyi jog I. című kötet folytatásaként, a jogág különös részének szabályait tartalmazza a könyv.
A kötet az állam- és jogtudományi karok jogász alapképzésének követelményrendszerét tartja elsősorban szem előtt. A képzési követelmények szerint a jogászképzés alapozó jellegű, de gyakorlatias ismereteket is elsajátíttat a hallgatókkal, különösen a jogalkalmazás, jogérvényesítés szempontjából kiemelt területeken (adójog, illetékjog, devizajog). Ezért a jogászképzésre készülő tannayag szinte változtatás nélkül felhasználható az Államigazgatási Főiskola igazgatásszervezőinek képzése során is. A tankönyv jelleg azt is jelenti, hogy a téma rendszerezett feldolgozása közérthető formában történik, a kiforrott ismeretekre szorítkozva. A bankjogi, adójogi, vámjogi, államháztartási jogi és nemzetközi pénzügyi jogi részek szerzői a jogász és közigazgatási szakemberképzés intézményeinek - az elméleti és gyakorlati életben egyaránt - elismert oktató.
Bíró Gáspár - Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába
A szerző két célt tűzött ki a könyv megírásakor. Egyrészt számba veszi a 20. század kilencvenes éveiben a nemzetközi viszonyokkal foglalkozó szakirodalomban, valamint a különböző nemzetközi fórumokon felmerült legfontosabb kérdéseket, így például a nem kormányzati szereplők helyét és funkcióit vagy a nemzetközi normák fejlődését. Másrészt néhány kulcsfogalom – a „nemzetközi”, a „politikai”, az „erősebb” és „gyengébb”, a hatalmi egyensúly, a beavatkozáshoz való jog, a humanitárius intervenció vagy a nemzetközi társadalmi szerződés – jelentését vizsgálja a hidegháborút követő változások függvényében.
Ismeretlen szerző - Magyar alkotmánytörténet
Az alkotmány történeti felfogása - mely nem a kartális megfogalmazódáshoz köti a constitutiót, hanem az állami élet szerves fejlődésében kialakuló és érvényesülő általános alkotmányos elvek jelenlétéhez - képezi a Magyar alkotmánytörténet szerkesztési koncepciójának alapelvét. A zömében a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar jogtörténészei által írott munka a magyarság nemzetségi, törzsi és törzsszövetségi szerveződésétől a nomád állammodell kialakulásán és működésén át vezeti az alkotmánytörténet folyamatát a Kárpát-medencében megalapított keresztény magyar állam kiépítéséig. Ezt követően a patrimoniális, a rendi képviseleti, az abszolút és alkotmányos monarchia, a parlamentáris királyság és végül a magyar köztársaságok modelljeinek elemzésével teszi teljessé a képet a magyar alkotmányfejlődésről. A kötet tudatosan vállalt szerkesztői elve, hogy csak kevéssé követi a kronologikus rendet, ehelyett a magyar joghistória történetének jellemző alkotmányos jogfolytonosságára helyezve a hangsúlyt a közjogi intézmények (országgyűlés, államfő, központi és helyi közigazgatás, törvénykezési szervek) feldolgozásával rajzolja meg a magyar alkotmánytörténet tablóját. Ezzel lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megszabadulva a köz- és politikatörténet szokásos cezúráinak bilincsétől a maguk folytonosságában ismerjen meg olyan jellegzetesen évszázadokon át nyúló intézményeket, mint a szent korona tana, a királyi hatalom és jogkör alakulása, a magyar országgyűlés fejlődése, a vármegyék története. A kötet olvasója így egészében szemlélheti a magyar alkotmányosság és közjog történeti fejlődését.
Freda Adler - Gerhard O. W. Mueller - William S. Laufer - Kriminológia
A hazai kriminológiai oktatást ez a hiánypótló tankönyv új szempontokkal gazdagítja. Az összefoglaló, esettanulmányokat, statisztikai adatokat, kriminológiai különlegességeket, kislexikont és részletes bibliográfiát tartalmazó tankönyv bemutatja a kriminológia történetét és jelenét, meghatározó irányzatait, az egyes elméletek igazolásával kapcsolatos vizsgálatok eredményeit, kitér a mérési technikákra, ismerteti a bűnöző magatartását magyarázó elméleteket a pszichológiai és biológiai elméletektől a kulturális deviancia elméletein át a szubkultúrák kialakulásáig, valamint a társadalmi kontroll elméletéig. Figyelmet szentel a bűnözés alternatív magyarázatainak, meghatározza a bűncselekmény fogalmát, alkotóelemeit, a büntethetőséget, elemzi a bűncselekmények típusait. Külön fejezetben foglalkozik az összehasonlító kriminológiával. A tankönyv a jogászképzésen túl felhasználható a szociológus-, a szociálismunkás-, a pszichológus- és a rendvédelmi képzésben egyaránt.
Bruhács János - Nemzetközi jog I.
A „Nemzetközi jog” című tankönyv I. kötete a nemzetközi jog olyan általános kérdéseivel (jogalkotás, jogalkalmazás, a nemzetközi jog és az Európajog, valamint a nemzeti jogrendszerek viszonya, nemzetközi felelősség, a viták rendezése) foglalkozik, melyek a nemzetközi jog különböző területeinek megismeréséhez szükséges alapokat jelentik. Ez utóbbiakat a II. kötet tartalmazza. Ezenkívül bemutatja a nemzetközi jog és tudományának történetét.
Dr. Bruhács János Professor emeritus a Pécsi Tudományegyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Tagja a Hágai Állandó Választott Bíróságának, az ILA magyar tagozatának és a Magyar ENSZ Társaságnak. Részt vett a Bős-Nagymaros perben, képviselte Magyarországot több nemzetközi szervezetben. Félszázat meghaladó tanulmányai közül kiemelhető "The Law of Non-navigational Uses of International Watercourses" című monográfiája.
Fekete Mária - dr. Grád András - Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak
A hazai jogászképzésben hosszú időn át kevés lehetőség nyílt magas szintű pszichológiai ismeretek megszerzésére. A gyakorló jogászok tapasztalatból tudják, hogy az ügyvédi irodákban, bírósági tárgyalótermekben gyakran fordulnak meg pszichés zavarokkal küszködő emberek. Fontos lenne, hogy ezekben az elkerülhetetlen helyzetekben minél több ismerettel rendelkezzenek e betegségekre vonatkozólag. A könyv elsősorban a jogalkalmazók igényeihez és szükségleteihez igazodik. Részletesen és közérthetően ismerteti a legfontosabb pszichiátriai kórképeket, segít azok felismerésében és eligazít a betegség várható lefolyása dolgában. Megtudhatjuk belőle, miként alakul ki az antiszociális személyiségzavar (régebbi nevén: pszichopátia) és mennyiben várható kriminális magatartás egy pszichopatától. Megérthetjük, hogy miért követnek el bűncselekményeket az egyes szkizofrének, illetve kóros szexualitású személyek, miként értékelhetjük a bontóperek szempontjából a szenvedélybetegségeket és más zavarokat, vagy gondolkodhatunk azon, hogy tehetünk-e bármit a perlekedési tébolyban szenvedőkkel. Ismerteti a könyv a leggyakrabban alkalmazott tesztek és terápiás eljárások leírását, továbbá fontos fejezeteket tartalmaz az igazságszolgáltatás pszichológiájával kapcsolatban. Éppúgy szól a polgári és büntetőeljárás, valamint a büntetés-végrehajtás pszichológiai összefüggéseiről, mint a hatékony jogászi kommunikáció lehetséges módszereiről.
Michel Foucault - Felügyelet és büntetés
A Felügyelet és büntetés című munkájában Foucault szembeállítja egymással a büntetés két modelljét:
– a középkori- kora újkori modellt, amelyben a bűnös, a Rossz elpusztítása a cél. A nyilvános kivégzések egyfajta színházat jelentenek, az uralkodói hatalom és tekintély reprezentálását.
– A modern korban a test elpusztítása helyett a bűnös javítása, nevelése kerül előtérbe: „…a büntetés művészete a fegyelmező hatalmi rendszerekben nem a vezeklést, még csak nem is a szigorú értelemben vett elfojtást célozza”, hanem az egyének hasznossá tételét.
Adolf Hitler - Harcom
A Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett.
Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.”
Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.
Kaposi Zoltán - Európai uniós alapismeretek
2007. márciusában ünnepelte megalakulásának 50. évfordulóját az Európai Unió, amely ma már 27 országot tömörít. A közép-európai térség országai 2004-ben és 2007-ben csatlakoztak ehhez a közösséghez. Magyarország és számos már hasonló helyzetben lévő országnak az EU-ba való betagolódás gazdasági korszakváltást jelentett; egy olyan új gazdasági modell meghonosodását, amely létrehozására, folytatására a korábbi szovjet uralom alatt nem volt lehetőség. A kötet az EU eddigi történetével és jelenlegi helyzetével foglalkozik. Olyan témákat tárgyal, amelyek a szervezet mindennapi életének és jövőjének is nagy kérdései. Csak néhányat emelünk ki ezek közül: a költségvetés, az agrárpolitika, a regionális-és strukturális támogatási rendszer, a versenyképesség növelésének stratégiája, a második és harmadik pillér működése, a monetáris unió kérdésköre stb. A könyv egyrészt kötelező egyetemi tananyag, másrészt pedig fontos ismereteket tartalmaz minden olyan érdeklődő számára, akiket kicsit is érdekel Európa múltja, jelen és jövője.
Ismeretlen szerző - Betekintés a jogrendszerek világába
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Európai közjog és politika
Bár az Európai Unióval foglalkozó írások száma robbanásszerűen nő, a könyv amit az Olvasó kézbe vett, páratlan a hazai piacon. Az először 1995-ben kiadott és a felsőoktatásban, a kormányzati oktatásban, valamint az Európai Unióval foglalkozók legszélesebb köreiben használt kézikönyv teljesen új, a friss eseményekkel - például a 2001 szeptemberi terrortámadással is számot vető változata ez a tankönyv. A téma elismert kutatói (egyetemi oktatók Magyarországon és az Egyesült Királyságban, az EU-hoz akkreditált diplomaták) az európai integráció jogi, politikai és gazdasági fejlődésének folyamatát vizsgálják. Részletesen bemutatják és tárgyilagosan elemzik az Európai Unió intézményrendszerének valamennyi elemét, a közösségi jogrendet, valamint az unió kormányközi és külső dimenzióit egyaránt. A kötet kitüntetett figyelmet fordít az alapvető közösségi intézményekben érvényesülő hatásköri, eljárási és végrehajtási mechanizmusokra, és önálló fejezetben foglalkozik az Európai Unió és Magyarország között folyó csatlakozási tárgyalásokkal is. Számtalan ábra, táblázat teszi könnyűvé az eligazodást a hatalmas anyagban, amelynek rendszerezésénél és bemutatásánál a szerzők figyelembe vették a diákok és a könyv egyéb felhasználóinak tanácsait is, ezért joggal remélik, hogy a kézikönyv és a tankönyv előnyeit egyesítő munkájuk (melyet külön kötet egészít ki az Európai Unió szakpolitikáiról) továbbra is a hazai tudományos publikációk inspiráció szereplője lesz.