Galaktika ​19. Christopher ​– Nourse – Morgan

Ismeretlen szerző - Galaktika ​252.
Galaktika ​252, a Galaktika 2011. márciusi lapszáma A Galaktika magazin márciusi számában új folytatásos kisregény indul, az izraeli Lavie Tidhar „Héberpunk”-ja. Ez az igazi kuriózumnak számító írás a héber misztikumot ötvözi a 20. század első felének népszerű noir krimijeivel. A hónap központi tudományos témája a szaporodó űrszemét egyre növekvő veszélyeit taglalja, illetve a megoldásra keres alternatívákat. C. J. Cherryh két rövidke novellájában az értelem egymástól legtávolabb álló fajtáit vizsgálja. Mayer István „Offliniá”-ja egy, a terrorfenyegetés miatt begubózott, diktatórikus Európai Uniót vizionál. Cordwainer Smith a Vénuszt meghódító kínaiakról ír, míg Lőrinczy Judit egy szélsőségesen idegenbe szakadt nő életébe enged bepillantást. Visszatér Szőrplusz és Darger, Michael Swanwick két javíthatatlan bajkeverője is, akik a jövő radikálisan megváltozott Földjét járják és döntik romba szisztematikusan. A havi retro Matulay Sándor „Telefonvicc”-e, amelyben néhány téves kapcsolás fenekestül fölforgatja a főhős életét. Az interjú az aktuális folytatásos kisregény szerzőjét, Lavie Tidhart szólaltatja meg, a játékrovat a „Killzone 3”-at mutatja be, a filmajánló a központi témára reflektálva az űrszemét filmes előfordulásai között tallózik. Az Intelligens dizájn különös szuperhősökkel ismertet meg, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk egy retro iPhone-kiegészítőről, az alvásvizsgálat otthoni eszközéről és egy praktikus, organikus formatervezésű kerékpárról.

Ismeretlen szerző - Galaktika ​262.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Galaktika ​246.
Galaktika ​246, a Galaktika 2010. szeptemberi lapszáma A Galaktika magazin szeptemberi számában új folytatásos kisregény indul, a friss Zsoldos Péter-díjas Szélesi Sándortól, címe: „Szörnyeteg a hajtóműben”. A hónap központi témája a pénz jövője, a cikkekhez kapcsolható még többek közt John Kessel novellája „Az anyagi függetlenség Baum-féle terve”. Alfred Bester „Fura illatfúgá”-jának hőse tökéletes szaglásának köszönheti állását, de jólétét egy titokzatos betegség fenyegeti. Márki István írása Galileo Galileit idézi meg, életének egy apokrif momentumán keresztül. Ben Bova egy lidérces párhuzamos valóságba kalauzolja el olvasóit. A lap megemlékezik a nemrég elhunyt José Saramago-ról egy tanulmánnyal a szerző és a fantasztikum kapcsolatáról, valamint egy vérbeli SF novellával. A havi retro Robert Sheckley mulatságosan ijesztő története, a „Kísértet–5”. A játékrovat a „StarCraft 2”-t mutatja be, a filmajánló a „Haláli hullák” című tévésorozatot. Az Intelligens dizájn újabb online képregényeket ismertet, a könyvrovat pedig egy magyar futurisztikus politikai thrillert.

Ismeretlen szerző - Galaktika ​243.
Galaktika ​243, a Galaktika magazin 2010. júniusi lapszáma A Galaktika magazin júniusi száma rögtön az első helyen a hazánkba látogató Jack McDevittet köszönti, aki az Ünnepi Könyvhét több helyszínén is dedikál. Ebből az alkalomból olvasható „Randevú a végzettel” című novellája. Új folytatásos kisregény indul, az olasz SF nemrég elhunyt, nagy alakjának, Lino Aldaninak a tollából, „Napfogyatkozás” címmel. A hónap központi témáját az alternatív energiaforrások szolgáltatják, ezzel foglalkozik a cikkek mellett még Frederik Pohl novellája is, a „Hóban, fagyban…”, valamint kisebb mértékben Nemere István írása, az „Öreg bolygó”. Marina és Szergej Gyacsenko a „Demográfia” új világrendjébe nyújt bepillantást, míg Jean-Claude Dunyach egy tőle megszokott, poétikus írással jelentkezik. A havi retro R. A. Lafferty novellája, a „Lassú kedd éjszaka”. A játékrovat az álom és a valóság határán egyensúlyozó pszichológiai akció-thrillert, az „Alan Wake”-et mutatja be, a filmajánló egy ismeretterjesztő rajzfilmsorozatot taglal, valamint a német mozik digitális átállását. Az exkluzív interjú Kim Stanley Robinsont szólaltatja meg, A RIZS ÉS A SÓ ÉVEI és az ÁRRAL SZEMBEN Hugo- és Nebula-díjas amerikai szerzőjét. A könyvajánló egy közel fél évszázados SF-képregény új kiadásáról és egy új Cormac McCarthy-regényről ad hírt, de olvashatók még cikkek a lapban egy futurisztikus autócsodáról, egy lézer-óráról és egy különleges könyvtámaszról is, az illusztrációs anyag és egy nekrológ pedig a nemrégiben elhunyt legendás festőről, Frank Frazettáról emlékezik meg.

Ismeretlen szerző - Galaktika ​166.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Galaktika ​254.
A ​Galaktika magazin májusi számában folytatódik az izraeli Lavie Tidhar folytatásos kisregénye, a „Héberpunk”. Ez az igazi kuriózumnak számító írás a héber misztikumot ötvözi a 20. század első felének népszerű noir krimijeivel. A hónap központi tudományos témája arra a kérdésre keresi a választ, mikortól lesz a szélesebb tömegek számára is elérhető egy nyaralás a világűrben. A novellák egy része is a világűrrel foglalkozik: Robert Willey álnév alatt a világhírű rakétatudós, Willy Ley mesél egy idegen inváziós kísérletről, Erneszt Marinyin egy idegen bolygó rendkívül egzotikus civilizációjába enged bepillantást, Vittorio Curtoni pedig olyan emberekről ír, akik megpróbálnak alkalmazkodni egy távoli világ nem mindennapi körülményeihez. Hozzánk közelebbi témák lebegnek a két magyar szerző, Moskát Anita és Kis Zoltán szeme előtt: előbbi hőse egy vallási szekta leleplezésén fáradozik, utóbbiban pedig egy egyszerű komputervírus-támadás vezet egészen bizarr helyzetekhez. A havi retro Brian W. Aldiss elbeszélése a fejlődés pusztító erejéről. Az interjú a hazánkban járt Robert J. Sawyert szólaltatja meg, a Nebula-díjas LÉLEKHULLÁM és a FLASHFORWARD szerzőjét. A játékrovat a legújabb „LEGO Star Wars”-ot mutatja be, a filmajánló a Titanic Filmfesztivál fantasztikus darabjairól, valamint a „Trónok harca” című új HBO-sorozatról számol be, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk egy futurisztikus kompakt konyháról és a játékelmélet alkalmazhatóságáról a biztonságtechnikában.

Ismeretlen szerző - Galaktika ​245.
Galaktika ​245, a Galaktika 2010. augusztusi lapszáma A Galaktika magazin augusztusi számában végéhez ér Lino Aldani folytatásos kisregénye, a „Napfogyatkozás”. A hónap központi témája a párkapcsolatok jövője. Ehhez kapcsolódik a tudományos cikkeken kívül még két elbeszélés, Will McIntosh „Házasság a halál után”-ja, valamint Ian Watson és Roberto Quaglia Brit SF-díjas írása, az „Életük szerelmes percei”. Kleinheincz Csilla egy borongós hangulatú, rövidebb novellával mutatkozik be a lapban, hasonlóképpen Tanith Lee-hez, és Vaszilij Golovacsov „Vásárlás”-a is meglehetősen kegyetlen szatíra. A havi retro Joe Haldeman elképzelése arról, milyen radikális módszerrel vethetne véget az emberiség a fegyverkezésnek. A játékrovatban a „Singularity” kerül bemutatásra, a filmrovat a „Mr. Nobody” című belga és a „Fekete Villám” című orosz filmet ajánlja. Az exkluzív interjú Jane Yolent, a CSIPKERÓZSA World Fantasy-díjas szerzőjét szólaltatja meg, a könyvrovat egy angol regényt ismertet, amely bizarr párhuzamos világot mutat be. Kedvcsináló ajánlja az olvasók figyelmébe a Kutatók Éjszakája idei programjait, egy új rovat, az Intelligens Dizájn pedig két posztapokaliptikus online képregényt szemléz. De olvasható még a lapban cikk egy futurisztikus varrógépről, a Peugeot új kerékpárjáról és permetként felhordható napelemtáblákról.

Ismeretlen szerző - Galaktika ​250.
Galaktika ​250, a Galaktika 2011. januári lapszáma A Galaktika magazin januári számában új folytatásos kisregény indul, Piers Anthony „Fogas kérdés”-e egy földi fogorvosról, aki egy intergalaktikus oktatási intézmény felvételi vizsgáján próbál megfelelni. A hónap központi témája a gyilkolás művészete, vagyis az, hogyan lehet embereket háborúk idején gyilkolásra kondicionálni. Az emberi tudat befolyásolhatóságáról szól F. Tóth Benedek „43” című novellája, Fritz Leiber pedig a háború borzalmairól ír, melyek más bolygókra is elkísérnek minket. Antal József folytatja a vénuszlakók történetét egy új fejezettel, N. K. Jemisin egy olyan világot idéz meg, ahol egy esemény minél valószínűtlenebb, annál biztosabban történik meg. John Jakes a távoli jövő űrfelderítőit kíséri el útjukon, míg a havi retróban Frederik Pohl mesél „Snodgrass vészterhes küldetésé”-ről. Az interjú Lovas Lajost, az N szerzőjét szólaltatja meg, a játékrovat a „Star Wars: The Force Unleashed 2”-t mutatja be, a filmajánló a közelmúltban lezajlott Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál SF-produkcióit ismerteti. Az Intelligens dizájn ezúttal dupla terjedelemben számol be egy új gőzpunk képregényről, illetve egy magyar keramikusművész SF-ihletésű kiállításáról. Olvasható még cikk a lapban többek közt egy új közlekedésilámpa-koncepcióról, valamint a néma tiltakozás eszközeiről a reptéri szkennerek ellen.

Ismeretlen szerző - Galaktika ​251.
Galaktika ​251, a Galaktika 2011. februári lapszáma A Galaktika magazin februári számában befejeződik Piers Anthony folytatásos kisregénye, a „Fogas kérdés", és kiderül, sikerül-e megfelelnie a földi fogorvosnak egy intergalaktikus oktatási intézmény felvételi vizsgáján. A hónap központi témája az éhínség mint civilizációs katasztrófa, és hogy mit tehetünk elkerülése érdekében. K. Varga Beáta „Áldott légy, Szent Struktúra!" című novellája a Mars küzdelmes meghódítását választotta témájául, Oleg Ovcsinnyikov kreatívjai pedig szinte bármit megtennének a mindennapi betevő drogokért. A 69. születésnapját ünneplő Kasztovszky Bélát új elbeszélése, „A Tabu" közlésével köszönti a magazin. Ebben az idegen bolygóra érkező telepesek a helyi életformák titkait próbálják megfejteni. Clifford D. Simak klasszikusa, az „Idősek otthona" az öregkor eltöltéséne végletes alternatívájával szolgál. Sümegi Attila novellája, az „Apa teleportáló gépet vett" egy új technikai eszköz végzetes mellékhatásaira figyelmeztet.A havi retro Harry Turtledove álnéven írt mesteri története az időutazás erkölcsi vonatkozásairól. Az interjú Nicholas Christopher amerikai bestsellerszerzőt, a BESTIÁRIUM íróját szólaltatja meg, a játékrovat a „Dead Space 2"-t mutatja be, a filmajánló a 2011-es év várható SF-premierjei között tallózik. Az Intelligens dizájn egy friss spanyol állatszereplős noir-képregényt ismertet, amelynek magyar vonatkozása is van. A könyvrovat beszámol egy ál-albán fantasztikus kalandregényről, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk a vakok számára kidolgozott számítógépről, parkok biovilágításáról és egy minden eddiginél hatékonyabb légtisztító berendezésről.

Stanisław Lem - Stanisław ​Lem teljes science-fiction univerzuma II.
Valószínűleg ​az idén elhunyt Stanisław Lem volt a klasszikus tudományos fantasztikus irodalom egyik utolsó élő képviselője. Bár történetei között nincs két ugyanolyan, a volt szocialista országok egyik legmarkánsabb, legkarakteresebb szerzője. Minden műve feszegeti a műfaj kereteit, utópiái egyben antiutópiák, kacagtató meséi mélyéről a „keleti blokk” legélesebb hangú társadalomkritikusának hangját halljuk, drámai feszültségű űrhajóstörténetei pedig valójában filozófiai vagy morális kérdéseket feszegetnek. S míg a műfajokkal játszik, magabiztosan, mégis alázattal és végtelen bölcsességgel keresi a válaszokat azokra a végső kérdésekre, melyek mindannyiunkat foglalkoztatnak: az ember, a világegyetem és Isten mibenlétére. Összes SF történetét bemutató sorozatunk tematikus rendezését, a művek sorrendjét maga az író állította össze. A második kötet a _Pirx pilóta kalandjai_, _A kudarc_, _Kiberiáda_ és az _Amiről a robotok mesélnek_ c. könyveket tartalmazza, kibővítve számos olyan írással, melyek magyar nyelven most látnak először napvilágot.

Ismeretlen szerző - Galaktika ​239.
A ​Galaktika magazin februári számában új kisregény indul, Lucius Shepard amerikai kultszerző Hugo-, Nebula- és World Fantasy-díjra egyaránt jelölt írása, a „Kövön átszüremlő csillagok”. A hónap központi témája a jövő építészeti trendjeivel foglalkozik, és ehhez kapcsolódik J. G. Ballard klausztrofóbiás novellája, a „Billennium”. Silvio Sosio „Ketamá”-ja is a jövő városában játszódik, ez az elbeszélés azonban inkább amolyan SF-noir, egy magánnyomozót kísér el megbizatására, amely messzebbre vezeti, mint eleinte gondolta volna. Regényi Huba története azzal szembesíti olvasóját, vajon hogyan reagálunk mi, magyarok egy közelgő katasztrófára. Brian W. Aldiss időutazójával a távoli múltba látogathatunk el, hogy megismerkedjünk egy régi kínai költő örök érvényű bölcsességeivel. Szomorú apropóból közöl a lap egy Robert Holdstock-novellát, a hazánkban szinte teljességgel ismeretlen angol szerző ugyanis nemrég hunyt el. A retro-rovat Wolfgang Jeschke hangulatos „Tizenkét perc és még néhány”-ával idézi meg a régi Galaktika 66. számát. Tovább folytatódik Hargitai Henrik érdekes cikke az SF és a planetológia viszonyáról. A játékajánló ebben a hónapban 2010 legjobban várt SF-játékai közül mazsoláz, a filmrovat a 3D-mozik forradalmáról ír, olvasható továbbá cikk az elitképzés jövőjéről, egy futurisztikus autótervről, kivetíthető komputer-billentyűzetről, tériszonyosoknak nem ajánlott kerékpárútról, gőzpunk fényképezőgépről, valamint egy interjú is a német bestsellerszerzővel, Andreas Eschbachhal, akinek HAJSZŐNYEGSZÖVŐK című regénye nemrég jelent meg a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatában.

Ismeretlen szerző - Galaktika ​169.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Galaktika ​14.
„A ​science fiction híveinek egyik kongresszusán, amelyen hat Nobel-díjas és ötven egyetemi tanár volt jelen, elhangzott az a kijelentés, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom nagyobb erő, mint az atomenergia.” (Jacques Bergier) „A science fiction hibrid termék, amely gyakran se nem tudomány, se nem irodalom a szó igazi értelmében.” (Fred L. Polak) „Úgy látszik, a science fiction korunk mitológiájának megszokott formája: olyan forma, amely nemcsak arra képes, hogy egészen új témákat vessen fel, hanem arra is, hogy magába gyűjtse a régi irodalom témáinak összességét.” (Michel Butor) „A science fiction (művészi szempontból) nagyon különböző szférákban helyezkedik el, a jelentős alkotói fegyverténytől a tisztes átlagon keresztül, egészen a már olvasott motívumok reménytelen egymásbafűzéséig.” (Dr. Otakar Chaloupka) „A tudományos-fantasztikus irodalom valamennyi humán terület közül a legközelebb áll a tudományhoz; e tekintetben csak a filozófia versenyezhet vele. De – ismétlem – humán terület marad, és mentes a tudomány betű szerinti értelmezésétől.” (Julij Kagarlickij) „A science fiction sem a túlzó dicséretekre, sem a szertelen rágalmakra nem szolgált rá, megérdemli viszont, hogy tanulmányunk tárgya legyen.” (Jacques Bergier) Szocialista országok SF íróinak II. Konferenciája, Poznan, 1973. október: a Móra Könyvkiadó díjat kapott a GALAKTIKA kiadásáért. II. Európai Science Fiction Kongresszus, Grenoble, 1974. július: A GALAKTIKA „A legjobb európai science fiction magazin” díjat kapta.

Ismeretlen szerző - Galaktika ​20.
„A ​science fiction híveinek egyik kongresszusán, amelyen hat Nobel-díjas és ötven egyetemi tanár volt jelen, elhangzott az a kijelentés, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom nagyobb erő, mint az atomenergia.” (Jacques Bergier) „A science fiction hibrid termék, amely gyakran se nem tudomány, se nem irodalom a szó igazi értelmében.” (Fred L. Polak) „Úgy látszik, a science fiction korunk mitológiájának megszokott formája: olyan forma, amely nemcsak arra képes, hogy egészen új témákat vessen fel, hanem arra is, hogy magába gyűjtse a régi irodalom témáinak összességét.” (Michel Butor) „A science fiction (művészi szempontból) nagyon különböző szférákban helyezkedik el, a jelentős alkotói fegyverténytől a tisztes átlagon keresztül, egészen a már olvasott motívumok reménytelen egymásbafűzéséig.” (Dr. Otakar Chaloupka) „A tudományos-fantasztikus irodalom valamennyi humán terület közül a legközelebb áll a tudományhoz; e tekintetben csak a filozófia versenyezhet vele. De – ismétlem – humán terület marad, és mentes a tudomány betű szerinti értelmezésétől.” (Julij Kagarlickij) „A science fiction sem a túlzó dicséretekre, sem a szertelen rágalmakra nem szolgált rá, megérdemli viszont, hogy tanulmányunk tárgya legyen.” (Jacques Bergier) Szocialista országok SF íróinak II. Konferenciája, Poznan, 1973. október: a Móra Könyvkiadó díjat kapott a GALAKTIKA kiadásáért. II. Európai Science Fiction Kongresszus, Grenoble, 1974. július: A GALAKTIKA „A legjobb európai science fiction magazin” díjat kapta.

Ismeretlen szerző - Galaktika ​175.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Galaktika ​127.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Galaktika ​264.
A ​Galaktika magazin márciusi számában befejeződik Colin Kapp izgalmas folytatásos kisregénye, a „Felhőépítők”. A központi téma egy olaj nélküli jövő lehetőségét vizsgálja. A novellafelhozatal igen változatos, köszönhetően annak is, hogy az irodalmi terjedelem közel 20%-kal nőtt: George R. R. Martin egy modern, baljós prófétáról mesél, Nemere István egy idegen bolygóra látogat, Connie Willis megkísérli továbbgondolni a klasszikus Csipkerózsika-történetet, Alekszandr és Szergej Abramov egy totalitárius Amerikába visz, ahol még az álmokat is szabályozzák, Melissa Mia Hall gyermekeket pottyant egy lidércálom kellős közepébe, Pap Viola a Teremtés alapkérdésein gondolkodtat el, míg Robert L. Forward egy aszteroidabányászt kísér el útjára. A lap megemlékezik a nemrégiben elhunyt John Christopherről, a havi retro pedig Andrew J. Offutt szatirikus időutazós elbeszélése. Exkluzív sztárinterjú szólaltatja meg Robert Downey Jr.-t, a „Vasember”-filmek hősét, a filmrovat is az ő munkásságával foglalkozik, az Intelligens dizájn csókközvetítő robotokról ír, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk hőtárolós naperőművekről, egy szuperliftről, egy napelemes sísisakról és egy atomtáskára emlékeztető USB-elosztóról.

Ismeretlen szerző - Galaktika ​145.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Galaktika ​237.
A ​Galaktika magazin decemberi számában új kisregény indul, Samuel R. Delany Hugo- és Nebula-díjas „Az idő mint féldrágakövek spirálja” című műve. A hónap központi témája a Merkúr bolygó kutatása, és két novella is a Naprendszer legbelső bolygóján játszódik, egy Larry Niventől és egy Alan E. Nourse-tól. A lapszám egy fontos része a tíz éve elhunyt Kuczka Péterről emlékezik meg. Munkatársak és a család idézik meg emlékezetét, sőt kuriózumként két kevéssé ismert Kuczka SF-novella is helyet kapott a magazinban. Mayer István „Élők” című elbeszélése tudományos alapon keres választ a jövő megismerhetőségének kérdésére, a retro-rovatban C. J. Cherryh „Kasszandrá”-ja ugyanezt a témát érzelmesebb szemszögből idézi meg. Olvasható továbbá a lapban Hargitai Henrik tanulmányának első része az SF és a planetológia viszonyáról, cikkek új játékokról, A majmok bolygója című film készülő újabb változatáról, a nyelvújítás szerepéről az SF-ben, egy hipermodern sátorról és sok minden más érdekességről.

Frank Herbert - Frank ​Herbert teljes science fiction univerzuma 1.
Mi ​mással indíthatnánk a Frank Herbert összes science fiction írását felölelő sorozatunkat, mint A Dűnével és közvetlen folytatásaival, A Dűne messiásával és A Dűne gyermekeivel? Immár fél évszázaddal ezelőtt A Dűne koncepciója, gondolatainak mélysége és sokrétűsége komolyan átformálta az olvasók sci-fivel szemben támasztott igényeit, és a mai napig követendő példaként áll a műfaj írói előtt. A Dűne a jövőbelátás korlátaival, az emberiség manipulálásának morális kérdéseivel, a messiás-lét útvesztőjével, a bolygószintű környezetformálással és sok mással foglalkozik, mindezt megindító emberi érzések, egzotikus világok és izgalmas cselekmény köntösében tárva elénk. Folytatásai e gondolatokat gombolyítják tovább, mind a történelemformáló eseményekre, mind a filozófiára kíváncsi olvasó számára komoly intellektuális élményt kínálva.