Bomlasztás Kádár ​János és a III/III

Lesznai Anna - Kezdetben ​volt a kert
A ​szerző monumentális regénye, a Kezdetben volt a kert a magyar sors szempontjából döntő korszakot fog át: a múlt század hatvanas éveitől az első háborút követő szomorú és nyomasztó évekig. Magyar dzsentri és asszimilálódó zsidóság, magyar és nemzetiségi parasztság - az egyetemes magyar élet vonul fel a mély humánummal telített s az ember jövőjébe vetett hittel írott regényben.

Kertész Erzsébet - Szendrey ​Júlia
Kertész ​Erzsébet regényéből egy eddig ismeretlen Júlia lép az olvasó elé. A "feleségek feleségét" komoly zene- és irodalomrajongó intézeti kislányként ismerjük meg, akit apja a megye első gavallérjához szeretne feleségül adni. Júlia azonban a szatmári megyebálon megismerkedik Petőfi Sándorral, s úgy érzi, hogy egész életében erre a találkozásra várt. A szerelem mindkettőjük szívében fellángol, s a költő alig egy hónappal a megismerkedés után feleségül kéri az elkényeztetett erdődi várkisasszonyt. Szendrey Ignác, a nagy hatalmú jószágigazgató kikosarazza a költőt, de Júlia kitart szerelme mellett, s családjával dacolva, a kitagadást is vállalva, egy évvel a szatmári megyebál után Petőfi felesége lesz. Kertész Erzsébet lebilincselő regényét kitűnően egészítik ki Keserű Ilona rajzai.

Spiró György - Tavaszi ​Tárlat
Nem ​árt, ha a forradalom kitörése előtt néhány nappal kórházba vonul az ember, a forradalom leveréséig ott is marad, a megtorlás alatt pedig békésen lábadozik otthon. A sors így megóvja attól, hogy a kritikus napokban rosszul döntsön, sőt döntsön egyáltalán, és róla sem dönthetnek rosszul sem a forradalom idején, sem a leverése után azok, akik mások életéről döntenek.

Fehér Klára - Hová ​álljanak a belgák?
Az ​író könyvéről: A brüsszeli kaszárnyákban az őrmester sorakoztatja az újoncokat. - Flamandok balra, vallonok jobbra - harsogja. Kovács Péter, akinek a szülei ötvenhatban disszidáltak, egy darabig tanácstalanul topog, azután kilép az őrmester elé. - Őrmester úr kérem, hová álljanak a belgák? Ezt a tragikusan komoly és mély viccet választottam regényem címéül és mottójául. A második világháború után és azóta is százerek és milliók futottak szét a világban, családok szakadtak szét, óceánok és kontinensek választják el a szülőtől a gyereket, testvértől a testvért. És ebben az új életet, új hazát, más sorsot keresésben az emberek elkezdik a múltjukat kutatni. A gyökereket. Kunta Kinte mandinka harcos és Mr. Conrad Hilton szállodalánc-tulajdonos, a Buenos Aires-i hentesdinasztia feje és de Gaulle tábornok emlékiratokat ír, családtörténeti monográfiákat ír. Levéltárakban régi papírokat keresnek. Mintha fontos volna, hogy ki honnan jön... Hófehér jacht úszik a Rio Negro fekete vizén, a szélesen hömpölygő folyó két oldalán áthatolhatatlan bozótjával, félelmes üvöltözéseivel és rikoltásaival, a víz fölé lógó liánjaival a dzsungel. A luxusjacht utasai színes nyugágyakon pihennek a fedélzeten, mangót, banánt, ananászt harapdálnak, élvezik a trópus szikrázó napsütését. Martin, a milliomos építész odainti az indián matrózt: José, vedd át a kormányt. Ő maga megragadja a kezemet, és behív a szalonba. Whiskyt tölt és leül mellém a pamlagra. "Kérlek, mondd el, mire emlékszel, mit tudsz a nagyapánkról?" Itt, ahol az égen nem ragyog a Göncölszekér, hanem a Dél Keresztje, ahol nincsenek szúrós egresbokrok savanyú gyümölcsükkel, hanem a trópus mézédes csodái teremnek, innen olyan mérhetetlenül távoli a múlt, a dédapa obsitlevele, a vándor könyvkötő, a fiatal zászlós, aki szuronyrohamra megy a Doberdón, a menekülés, a rémület, az iszonyat, a Kennedy repülőtérre hóviharban érkező, didergő család, a varroda és az el alameini csatatér... Hűség, szerelem, hősiesség, hála és hálátlanság, egy szobor a kotói Ezer Buddha templomában... Úristen, mi minden van egy család történetében... mesélj a családról, mondja, követeli Martin, az unokafivérem, akit nem láttam negyven éve. És mindent el kell mondani... Ez a regény - regény. Alakjait kitaláltam. Ha valakire hasonlítanának: véletlen, nem ő az. Ez a regény -regény. Története is kitalált. De a félelmes benne az, hogy akár szó szerint is megtörténhetett volna.

Wass Albert - Csoda ​történt
Csodák ​történnek a hitetlenek körében éppúgy, mint a hívő lélek életében, de bizonyos, hogy a hinni tudó lelkeknek és nemzeteknek még a legmélyebb poklok napjaiban is megadatnak a csodák. Legyenek azok megalázott indiánok egy tőlünk távoli földrészen, vagy a 19. századi Habsburg elnyomás börtönviselt rabjai, vagy az 1989-es temesvári forradalom Tőkés Lászlót egy emberként védő magyarjai - az Istentől nekik rendelt feladatot kell megélniük itt a földön, és Isten védőszárnyai nem hagyják őket cserben. Egyrészről a Valaki tévedett című elbeszéléskötet folytatásának, másrészről a Hagyaték című kötet világi vonatkozású párdarabjának tekinthetjük a Kráter Műhely Egyesület új összeállítását. (Turcsány Péter)

Wass Albert - Magukrahagyottak
A ​könyv beszédes címe jelzi, hogy szól a Kárpátok hágóin a hazájukat az orosz hadsereg ellen védő székelységről, a koreai háborúban szinte halálraítéltként küzdő fiatal amerikai önkéntesekről, az 1956-ban a nagyvilág által becsapott harcos magyar fiatalokról és minden eszményért küzdő, de elárult emberről, akinek példája nem halványodhat el tudatunkban.

Bodnár Zalán - Szöllősi György - Az ​Aranycsapat kincseskönyve
Ez ​a lenyűgözó, interaktív Kincseskönyv elmeséli az ötvenes évek magyar válogatottjának, a világhírű Aranycsapatnak a történetét, kiegészítve a riporterlegenda Szepesi György visszaemlékezéseivel, többszáz különleges fényképpel, köztük a Puskás Intézet még sehol sem publikált fotóival és 39 ritka emléktárggyal - belépőjeggyel, műsorfüzettel, autogrammkártyával, képeslappal, poszterrel - amelyeket kézbe véve a nagy sikerek helyszínén, a negyvenes-ötvenes években érezheti magát, aki lapozgatja a Kincseskönyvet, ezt a műfajában Magyarországon újdonságnak számító különleges kiadványt.

Molnár Dániel - Vörös ​csillagok
Az ​1950-es évek elfelejteni kívánt sztálinista showműsoraiban számos ma is ismert (Honthy, Alfonzó, a Latabárok stb.) és már akkor sem ismert előadó szerepelt. Sőt, több olyan is, akiket akkor még nem ismertek, de mára közismerté váltak (Romhányi József, Szenes Iván, Klapka György stb.). A korszak politikai irányítása a színházra is csak saját propagandája szócsöveként tekintett, ezért több kísérlet történt a korábban "csak" szórakoztató műsorok átalakítására és az államszocialista rendszer elvárásainak való megfeleltetésére. A könyv az előadók, színházigazgatók és kultúrpolitikusok attitűdjeinek, irányítási mechanizmusainak enciklopédiája, melyek közül több is máig meghatározó a pesti szórakoztatóipar működésében és működtetésében. A kirajzolódó sorsok és történetek mellett a kötet forrásgyűjtemény is egyben, mivel számos újonnan feltárt, azóta elérhetetlen vagy egyszerűen megsemmisült képet, interjút és dokumentumot közöl.

Gyáni Gábor - Pritz Pál - Romsics Ignác - Szarka László - Tomka Béla - A ​mi 20. századunk
Az ​ezredforduló a világ számos történészét késztette arra, hogy a 20. századról véleményt alkosson. A 2000 körüli években egy vagy több szerzős világ- és régiótörténetek éppúgy nagy számban jelentek meg, mint hosszabb, rövidebb ország-történetek. Ennek ellenére a téma nem kimerített, magyar vonatkozásban hangsúlyosan nem. A magyarság számára ugyanis a hosszú és/vagy rövid ez nyilvánvalóan nézőpont és tematikai szempontrendszer kérdése 20. század nem egyszerűen a szélsőségek kora volt, hanem a minden korábbinál gyorsabb technikai haladás és a minden korábbinál borzalmasabb önpusztítás mellett szétszakíttatásunk kezdete, az idegen megszállás és a függetlenség elvesztésének, valamint az állandó újrakezdéseknek az időszaka is. Az ismétlődő kényszerhelyzetek és gyakorta beszűkülő mozgásterek okán szinte állandósultak a kiegyensúlyozott fejlődést megszakító törések. A magyar 20. század akár a többnyire egymást tagadó, folytonos újrakezdések időszakaként is értelmezhető lenne. A külső és belső történések eközben egyidejűleg keltettek felfokozott reményeket és pillanatokon belül szenvtelenül romboltak le illúziókat. Olyan nehezen érthető száz év volt ez, amelyben mintha több évszázad történései sűrűsödtek, teleszkopizálódtak volna. Súlyos és mindmáig értelmezésre váró, több olvasatú történeti üzenetek és tanulságok tárháza, amelyek egymásnak gyakran ellentmondó történelemképek konstruálására ösztönözték és ösztönzik még ma is a különböző szocio-kulturális csoportok emlékezőit és identitáspolitikusait. Az 1867 utáni dualista időszaknak végén az ún. boldog békeidőkkel majdnem ugyanolyan ellentmondásos a megítélése, mint a Horthy-, vagy a Kádár-korszaknak. Egyik időszakról sincs olyan össznemzetileg elfogadott, konszenzusos történelemképünk, mint 1848-49-ről vagy a legtöbb korábbi korszakról. Az interpretációs sémák a század főbb folyamatairól és fordulópontjairól mind a mai napig igen ambivalensek, gyakran egyoldalúak. Ezért nem csoda, hogy olykor éles ellentmondásban állnak egymással. Ilyen megfontolásokból kiindulva döntött úgy 2009-ben szerkesztőségünk, hogy a nagy összegzések időrendben haladó narrációi helyett tematikai szempontból tekintjük át a magyar 20. század jellegzetes vonásait. Vagyis nem egyes korszakok komplex teljesítményét tesszük mérlegre, hanem meghatározott szempontokból hosszú távú folyamatokat vizsgálunk meg, és ezek belső logikája szerint viszonyítjuk egymáshoz az egymást követő korszakokat. Öt ilyen alapvető szempontot találtunk. Ezek a következők: politika rendszerek, társadalmi változások, gazdasági fejlődés, külpolitika és magyar kisebbségek. A feladatra az egyes témák legavatottabb magyarországi történész szakértőit a témák sorrendjében: Romsics Ignácot, Gyáni Gábort, Tomka Bélát, Pritz Pált és Szarka Lászlót kértük fel. Felkérésünknek valamennyien vonakodás nélkül eleget tettek, s a Korunk 2010. áprilisi száma így A mi 20. századunk címmel jelenhetett meg. A szám fogadtatása Erdélyben és Magyarországon egyaránt igen pozitív volt. Ez indított bennünket arra, hogy a tanulmányokat kibővítve külön kötetben is kiadjuk. Ezzel azt a hagyományt kívánjuk folytatni, amelyet a 2001. május 25-én, Budapesten tartott konferenciánkon elhangzott előadások kötetbe rendezésével kezdtünk el 2003-ban (Erdélyről Európában mítosztalanul), majd 2005-ös kolozsvári konferenciánk anyagainak a kiadásával folytattunk 2006-ban (Történelmünk a Kárpát-medencében. 1926-1956-2006). Az öt szerzővel együtt erősen bízunk benne, hogy vállalkozásunk nem volt hiábavaló, s kötetünk eljut olyanokhoz is, akik nem olvassák a Korunkat. S már most jelezzük, hogy sorozatunk folytatódik: az első három kötethez az elkövetkezendő években újabbak fognak csatlakozni reményeink szerint a magyar, és ezen belül az erdélyi történelem iránt érdeklődök örömére és megelégedésére.

Kiss Károly - Mondd ​el fiaidnak
Történelmi ​eseményre került sor a 2000 éves Savaria, Szombathely életében 2010. április 14-én a püspöki palotában. A Szombathelyi Egyházmegye és a Szombathelyi Zsidó Hitközség szervezésében első ízben került sor közös megemlékezésre a ,,Mondd el fiaidnak" emlékkonferencia a holokausztról és néhai Kovács Sándor embereket mentő és segítő egykori szombathelyi megyéspüspökről. Az elhangzott előadások bemutatták a korszak rendhagyó körülményeit, a Horthy-rendszer és a magyar kormányzat bűneit, és hogy a holokauszt idején, a magyar történelem legnagyobb temetőjének, Auschwitz korszakában is voltak bátor, segítő, igaz emberek, akik önmagukat sem kímélve segítettek valakit, valakiket, olyanokat, akiket megölni, elpusztítani akartak, akik nem tehettek arról, hogy zsidónak vagy utólag zsidó származásúnak minősítve születtek. Jelenlegi szétszórt világunkban igaz és becsületes, őszinte erőfeszítésekre van szükség a múlt valóságának megismeréséhez, hagy tanulni és okulni tudjunk a történelemből, saját történelmünkből. Ezt a kívánalmat szolgálta a megemlékezés. El kellett mondani az új nemzedéknek - az előadásokon elhangzottak is igazolták - és megemlékezni azokról az emberekről, így néhai Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspökről is, aki és akik segítettek a szörnyűséges időkben, példát mutatva emberségből az üldözöttek mentésével, tiltakozva az Isten képére teremtett ember méltóságának meggyalázása és elpusztítása ellen. A megemlékező konferencián résztvevő neves egyházi és világi személyiségek által elmondott gondolatokat Prof. Dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi zárszavában kiegészítette személyes gondolatával, hogy ,,a közös szombathelyi megemlékezés az isteni tanítás megvalósulását és az emberi szolidaritás erősítését szolgálta, és hozzájárult a zsidók és keresztények közötti megbékéléshez." Kegyelettel és tisztelettel kell megemlékezni azokról, akik bátrak voltak cselekedni a rettenet ellenében. Ilyen kimagasló egyéniség volt Szombathely akkori katolikus püspöke, az áldott emlékű Kovács Sándor, aki lelkiismerete, főpapi tiszte szerint cselekedett. A szombathelyi közös katolikus-zsidó megemlékezés, tanácskozás példamutató és tanulságos volt a jelenkor társadalmai számára, a kívánatos, igaz, őszinte megismerést szolgálta és valósította meg a megbékélés titka az emlékezés szellemében.

Korom Mihály - A ​magyar fegyverszünet 1945
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szerencsés Károly - A ​politikai fejlődés fő irányai a II. világháború után
Elnyomás, ​osztályharc, a tömegek kizsákmányolása, elnyomottak lázadása, a diadalmas szocializmus mint az emberiség fejlődésének csúcspontja – ebből állna a történelem? Talán Madáchnak van igaza, amikor olyan érzés kelt olvasójában, hogy az emberiség históriája kudarcok sorozata? Az állam valóban az elnyomó osztály erőszakszervezete? Erőszakos, az emberre ránehezedő közhatalom? És ha az, akkor csakis ebben a vonatkozásban határozható meg? Akkor talán a besenyők meg az uzok voltak a boldog népek, amelyek el sem jutottak az államalapításig? Megannyi kérdés, amely óhatatlanul felmerülhet abban a szerencsétlen diákban, aki az elmúlt évtizedek haza történelemkönyveiből volt kénytelen tanulni, no meg abban a még kevésbé szerencsés tanárban, aki mondanivalóját kényszerült e tankönyvek tartalmához és szemléletéhez igazítani. Megannyi kérdés, amelyre csak lassan érkezik a kielégítő válasz, hála néhány tudományos-ismeretterjesztő műhelynek, mint a TIT Szabadegyeteme vagy a História című folyóirat. Az IKVA Könyvkiadó kiadványsorozatában olyan műveket jelentet meg, amelyek háttérinformációt nyújtanak a használatban lévő tankönyvek közölt adataihoz, ahol szükséges, helyre is igazítják az avult ténymegállapításokat, és ami a legfontosabb: új, korszerű történelemszemléletet adnak közre a történelmi folyamatok jobb megértésére törekvők számára. Ilyen vonatkozásban a sorozatban megjelenő történelmi tanulmányok egyaránt hasznosak tanár és diák részére. A tanulmányokat úgy kell olvasni, hogy azok kiegészítik, sok esetben módosítják, de nem helyettesítik a történelemtankönyveket. Azokkal együtt használva viszont megbízható, korrekt ismereteket adnak.

Wass Albert - A ​hunok útra kelnek
"Egy ​éjszaka, amikor a Göncöl Szekér rúdja felfelé mutatott, vezérek és törzsfők meghozták a döntést. Megegyeztek abban, hogy Hunor népe, a hunok elindulnak a lenyugvó nap nyomát követve új hazát keresni. Mikor feljött a nap, a táltosok fehér mént áldoztak az Úr tiszteletére, búcsút vett egymástól a két testvérnemzet, aztán a magyarok hazamentek a szállásaikra, a hunok pedig készülődni kezdtek a nagy útra..." Felfedezni mindig nagy öröm! E sorozatban Wass Albert lírai mondavilága és a fiatal képzőművész alkotói fantáziája egyként szolgálja a gyermekolvasók szépre éhes kíváncsiságát.

Nánay István - Tanodától ​- egyetemig
1865. ​január 2-án egy háromszobás lakásban kezdődött el az intézményes magyar nyelvű színészoktatás, minek előtte I. Ferenc József, ő császári és apostoli királyi Felsége Színészeti Tanoda felállítását rendelte el, s annak fönntartására jelentős összegű segélyt biztosított, hogy az mindenekelőtt a Nemzeti Színház számára úgy a drámai, mint az operai szakban, úgy elméletileg, mint gyakorlatilag színészeket és színésznőket képezzen.

Ablonczy Balázs - A ​visszatért Erdély 1940-1944
Ablonczy ​Balázs, a nagysikerű Trianon-legendák szerzőjének legújabb könyve, a magyar történelem egy hihetetlenül izgalmas újabb fejezetéről!" A magyar történettudomány egészen a legutóbbi időkig feltűnően szemérmes volt a terület visszacsatolások időszakának bemutatásában. A román történetírást eközben folyamatosan foglalkoztatta az észak-erdélyi magyar fennhatóság kérdése. A román historiográfiában ugyanakkor kevés figyelmet kaptak a korszak társadalmi mozgásai, a menekültkérdés, a csaknem egymillió erdélyi román életkörülményei, a propaganda kérdései, a nagyhatalmak szándékai vagy a magyar-román viszony valós természete. A magyar történetírásban az elmúlt tíz évben indultak el olyan kutatások, amelyek ennek a négy évnek a történetét igyekeznek feltárni, új megközelítéseket alkalmazva, feldolgozva romániai és magyar levéltárak dokumentumait és más forrásait. Ez a könyv az első kísérlet arra, hogy a korábbi rögzültségektől mentesen, az eddig publikált és nem publikált kutatásokra, valamint a magyar levéltárakban fellelhető szép számú dokumentumra támaszkodva magyarázatot leljünk arra: miképpen lett újra magyar Észak-Erdély, hogyan próbálta a magyar kormányzat átformálni magyar nemzeti térré, megtartani, és végül hogyan veszett el újra.

Kőszegi Imre - A ​diákszázad becsülete
Egy ​dunántúli kisváros hetedikes és nyolcadikos diákjainak élete elevenedik meg a regényben. Az 1918-19-es forradalmi időkben a diákok is másképpen élnek, cselekszenek, mint egyébkor: a hetedik osztály egy kicsiny csoportja fokozatosan felismeri az igazságot, és végül habozás nélkül a forradalom oldalára áll. Ebbe a csoportba tartozik a regény két főhőse: Wölfel Jancsi, a tisztviselőfiú -, aki nagy és nehéz utat tesz meg a szolid úriemberségtől a forradalom szolgálatáig - és Renner Richárd, a szegényparaszt diák, aki számára már csak közvetlen társadalmi élményei miatt is világosabb az út. Két szerelem nagyon szép és finom rajza kíséri a nagy idők eseményeit.

Nemeskürty István - Requiem ​egy hadseregért
Fasiszta ​kormány fasiszta hadseregéről van szó, rablóhadjáratban részt vevőről. Talán győzelmet kívántunk volna neki? Nem, nem erről van szó! Nem a 2. magyar hadseregről, mint fasiszta katonai szervezetről, hanem az abba kényszerített, cinikusan halálba hajszolt _emberekről_ van szó. Mikor a magyarok déli szárnyához csatlakozó olasz hadsereg nem érkezett haza a Don mellől, mert ott pusztult, Olaszországban forradalmi nyugtalanság kezdődött, sztrájkok, tömegtiltakozások terjedtek el futótűzként, mintegy az 1943. nyári Mussolini-ellenes megmozdulás előjeleként. El akarták számoltatni a fasiszta kormányt: hová lettek a katonáik? Azóta - szovjet-orosz koprodukcióban! - két film is készült már erről a hadseregről, ennek sorsáról és tragédiájának politikai jelentőségéről. Nálunk akkor döbbenetes közönnyel tért napirendre az ország a katasztrófa felett. Persze hogy hírzárlat volt, persze hogy kemény volt a cenzúra és erős a politikai terror: de mégis. A mohácsinál nagyobb méretű verség huszonnégy óra alatt gyászba boríthatott volna egy országot. Nem ez történt. De a doni katasztrófa is egyik előkészítő mozzanatává vált az új Magyarország építésének. Ezek a jeltelen sírban nyugvó halott katonák is mártírjai a nép Magyarországának, Keresztury Dezső szép versének szavaival: _Áldozatunk nem a gaz jogcíme:_ _[jóra parancs._

Wass Albert - Jönnek! ​/ Adjátok vissza a hegyeimet!
A ​két regény témája: Erdély visszacsatolása Magyarországhoz /1940/ és Erdély elszakítása Magyarországtól /1946/. Meghitt olvasmány a történelmi regényeket és magas szintű szépirodalmat kedvelőknek egyaránt.

Teleki Pál - Európáról ​és Magyarországról
Széki ​gróf Teleki Pál 1934-ben: Több barátom kívánságára lefordítottam és közreadom néhány - főleg utóbbi időben - külföldön tartott előadásomat és megjelent cikkemet. A legunalmasabbakat, az egészen földrajziakat, a gazdasági és egyéb viszonyainkat, történelmünket, veszteségeinket sablonosan leírókat elhagytam. De el kellett hagyjam viszont a legmulatságosabbakat, azokat, amelyek szövegtelenek és vetített térképek, képek, grafikonok beszélgetésszerű magyarázatából álltak. Maradt a közepe - felerészben Európa problémáiról, felerészben hazánk dolgairól szólok. A kötet tizenkét írást tartalmaz, a szerző szerint a legizgalmasabbakat azok közül, amelyeket a nyugat-európai egyetemeken adott elő. Részben politikatörténetről van szó, de a földrajzi, népességi, kisebbségi témák boncolgatása mellett hamar kiderül, hogy miként vélekedett egy tudós kora Európájáról és benne az ország helyzetéről. Pazar, okos, részleteiben is számos újdonságot megfogalmazó közéleti és magyar történelmi krédó a kötet, melyet a tragikus sorsú magyar miniszterelnök jegyez.

Aczél Endre - Acélsodrony ​- A nyolcvanas évek
Az ​"Acélsodrony" a politika, a szellem, a kultúra, a művészet és a sport közelmúltjának évtizedeibe kalauzolja az olvasót. Ez a kötet a nyolcvanas évekbe. A szó politikai értelmében az 1980-nal kezdődő és 1989-cel végződő évtized fűtött, olykor túlfűtött hangulatú volt. Nem is annyira amiatt, ami a felszínen látszott, mint inkább azért, ami a hidegháború hamuja alatt parázslott. Ebben a kötetben az olvasó a Kádár-rendszer végnapjait követheti nyomon (amelyek sokáig egyáltalán nem látszottak végnapoknak), egyszersmind az egész szocialista rendszer széthullását a Szolidaritás megszületésétől a berlini fal leomlásáig. Feltűnnek benne a kor Magyarországának politikai eseményei és szereplői; a nagyvilágé nemkülönben. De nem hiányoznak a nyolcvanas évtized színházi, művészeti életének és filmkultúrájának jeles alkotásai sem, többekre a gazdag képanyagban csodálkozhat rá az olvasó. Találkozni lehet mindazokkal a művészekkel, alkotásokkal, tudósokkal, akik egy egész nemzedék világlátását formálták. De nem marad ki a sport sem, ugyanilyen metszetben. Ebben a könyvben minden benne van, amit szerintem a múlt század nyolcvanas éveiről tudni érdemes. Vagy tudni kell. Vagy tudni kellene. A benne vázolt kép panoramikus, kaleidoszkópszerű. A mozaikszerűen összeálló történet sokakban, akik maguk is megélték azokat az időket, nosztalgikus érzéseket ébreszthet, a fiatalabbak érdeklődését pedig felkeltheti egy olyan korszak iránt, melyről alighanem keveset vagy szinte semmit sem tudnak. Magyarország és a világ jó negyedszázaddal ezelőtt is élt, lélegzett, alkotott. Ennek beszédes bizonyítéka ez a több mint 180 fotóval illusztrált, színes és eleven stílusban megírt kötet: a nyolcvanas évek története.