Ma Magyarországon az 1657. év talán még az érettségizett olvasók számára is csupán egy – a szinte biztosan feledésre ítélt – sok-sok évszám közül a középiskolai tankönyvekből. Az Erdély múltjában tájékozottabb olvasók – és mindenekelőtt az erdélyi és partiumi magyarság – számára ugyanis ez az évszám alighanem az Erdélyi Fejedelemség történetének egyik legnagyobb jelentőségű dátuma: az ebben az évben lejátszódó tragikus eseményeket Csorba Dávid történész joggal nevezte az “erdélyi fejedelemség Mohácsának”.
A korabeli értelmezések szerint az erdélyi hadsereg ez évi lengyelországi fogságba esése nyitotta meg – s ikonikus módon meg is jelölte – az 1657-1662 közötti időszakot. Ezzel kezdődött Erdély “fatális” éveinek sora, amikor öt év alatt öt fejedelem került trónra, s közülük három is erőszakos halállal hunyt el. Az utókor szemében ezzel az évvel vette kezdetét Erdély “haldoklása”, amikor rövid idő alatt nem maradt talpalatnyi föld sem az országban, amit ne pusztított volna el módszeresen az ellenség. Elveszett a fejedelemség területének közel ötöd része, s ez volt az az idő, amikor több százezres nagyságrendben hurcolhatták rabságba a fejedelemség alattvalóit. Így ez a rövid időszak alighanem maradandó demográfia nyomokat hagyott a Kárpát-medencei magyarság történetében.
B. Szabó János történész a nagy sikerű A tatárjárás, A mohácsi csata és a Háborúban Bizánccal után ismét egy, a magyarság históriáját alapjaiban befolyásoló eseménysort vizsgál meg a tőle megszokott alapossággal, mindig a tényekhez ragaszkodva, újszerű felfogásban.
Kapcsolódó könyvek
Szent Kereszthegyi Kratochvil Károly - A székely hadosztály
A legendás Székely hadosztály parancsnokának, Kratochvil Károlynak a könyve az alakulat történetéről, harcairól.
A Székely hadosztály volt az erdélyi fronton az egyetlen jól felszerelt, harcképes magyar katonai erő, ami szembeszállt a román hódítókkal. Rövid idejű működését azonban meghiúsította a Tanácskormány tevékenysége, illetve a magyar katonai szervezet szétesettsége. A románok a hadosztály vezetőit internálták, majd perbe fogták. Kratochvil Károly, a parancsnok személyes élményei alapján meséli el a katonai alakulat történetét.
Somogyi Győző - B. Szabó János - Az Erdélyi Fejedelemség hadserege
A 896-ban alapított magyar állam, 1000-től keresztény magyar királyság, 1920-ig az egész Kárpát-medencét magában foglalta, a mai Horvátország pedig a magyar szent korona alá tartozó társország volt. Az "Egy ezredév hadban" könyvsorozat ennek az államnak a katonai kultúráját, fegyverzetét, a huszár által méltán világhírű jellegzetes hadviseletét mutatja be hadtörténeti korszakonként színes rekonstrukciós rajzokon, angol és magyar nyelven.
Somogyi Győző (1942) történész, grafikus több évtizede gyűjti és rajzolja a magyar hadtörténelem tárgyi emlékeit, mint hagyományőrző huszár a ruhákat, fegyvereket gyakorlatban is kipróbáló kísérleti régészet művelője. Eddig több mint egy tucat színes albuma jelent meg magyar és német nyelven.
Hans Carossa - Naplójegyzetek az 1916. évi román frontról
Hans Carossa (1878-1956) orvos, lírikus és elbeszélő. Jelentős személyisége a német-bajor irodalomnak, az 50-es években a Német Irószövetség elnöke is volt. Az első világháború idején, 1916 késő őszén az Erdélyben harcoló szövetséges hadseregek megsegítésére a nyugati frontokról is vezényeltek át csapatokat. Így került Székelyföldre Franciaországból az a német zászlóalj, aminek kötelékében Hans Carossa frontorvosként szolgált. Naplójában a székelyföldi harcokat, a front közeli civil mindennapokat írja le Székelyudvarhely, Csík, Háromszék és Gyimes vidékén. Feljegyzéseit a helyszínen, a harctéren vetette papírra. Lenyűgöző naplója nem csak harctéri tudósítás. Egy mélyen érző humanista katonaorvos kötelességteljesítése közepette felfakadó gondolatainak rögzítése a harcmező futóárkaiban, fedezékeiben, óvóhelyein. A szerző német, magyar, bosnyák, bolgár, cserkesz, lengyel, orosz, osztrák, román, ukrán, zsidó sebesülteket ápol, találkozik a menekülő, gyakran éhező helyi lakosokkal, első kézből, cselekvő résztvevőként ismerteti a háború borzalmait, szörnyűségeit, testi-lelki gyötrelmeit, az élet és az oly közeli halál emberi érzéseit.
Ismeretlen szerző - Végvárak és régiók a XVI.-XVII. században
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Balla Tibor - Nagy csaták 14.
A k.u.k. hadseregtől a Vörös Hadseregig - Magyar katonák a Nagy Háború román és olasz frontján, és a Tanácsköztársaság honvédő hadjáratban.
A kötetben szereplő csaták:
Erdély visszafoglalása és a Románia elleni hadjárat 1916-1917.
Isonzói csaták (1.-11.) 1915-1917.
Otrantó 1917. máj. 14-15.
Caporettó 1917. okt. 24-25.
Piave 1918. jún.-júl.
Miskolc visszafoglalása és az északi hadjárat, 1919 május-július. A vörös honvédő háború.
Hegedüs Géza - Várj, madár, várj...
Hegedüs Géza regénye 1685-ben és 1686-ban játszódik; meghatározó történelmi eseménye: Budavár visszavétele. Főhőse, Dávidházy Máté, átéli azokat a kétségeket, választási lehetőségeket és választási kényszerűségeket, melyek annak idején a magyar emberek javarészét, de leginkább a tanultabb-gondolkodóbb részét meggyötörték. Dávidházy Máté, a kurucok ezeres kapitánya, ebben az európai jelentőségű küzdelemben nem találhatja meg igazán a helyét; sem a törökök, sem Bécs érdekei nem esnek egybe a magyarság reményeivel. De ezredével mégis csatlakozik az Egyesült Keresztény Hadakhoz, részt akar venni a főváros felszabadításában. Ő vezeti az első rohamot a még török kézen levő Budavár ellen. De ha legyőzi is az önvád belülről támadó démonait, ha tisztázza is magában, hogy a harcban való részvétellel nem pártolt át a veszedelmesen hatalmasodó ellenséghez, ha sikeresen harcol is Buda visszavételéért, a sorsa tragikussá válik. A ravaszul fölállított kelepcéket nem tudja kikerülni: elpusztítják. A váradi basa és a bécsi körök egymástól függetlenül, de egyidejűleg parancsot adnak a megsemmisítésért. Váradról az egyik szeretője, Kassáról a másik szeretője indul Budára, hogy megmérgezze. A regény hitelesen idézi a tizenhetedik századot, amikor német és török, kuruc és labanc, pápista és kálomista, udvari és nemzeti, úri és népi szempontok és érdekek között minden döntés életveszélyesen kockázatos volt.
B. Szabó János - A mohácsi csata
Az 1526. évi mohácsi csata az egyik legismertebb esemény a magyar történelemben. Könyvünk bűnbakkeresés helyett igyekszik érthetővé tenni az előzményeket, a 16. század eleji Magyarország és az Oszmán Birodalom helyzetét, háborúságuk természetét, valamint I. Szulejmán szultán sokat vitatott szándékait is. E kis kötet számos, rég meggyökeresedett közkeletű tévedésre, félreértésre is felhívja a figyelmet, és az eddigieknél világosabb és izgalmasabb képet ad a több mint 300 évig tartó török-magyar háborúk történetének egyik legfontosabb időszakáról, a magyar nemzeti sorstragédiák szimbólumává vált mohácsi csata valós történetéről. A kötet szerzője, B. Szabó János történész hét évig volt a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, jelenleg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem doktorandusza. Két hadtörténeti tárgyú ismeretterjesztő könyvet írt az Erdélyi Fejedelemség hadseregéről és az Árpád-kori magyar-bizánci háborúkról.
Bill Gunston - A második világháború repülőgépei
A második világháború hadviselő nemzeteinek legjelentősebb vadász- és csapásmérő repülőgépei, bombázói. 480 oldalon több mint 160 repülőgép műszaki adatai, 630 illusztráció és 160 színes oldalnézeti rajz.
Kurt Rieder - A legyőzhetetlen Messerschmitt
A Wilhelm Emil Messerschmitt által tervezett Messerschmitt Bf 109 vadászgép a 20. század legjelentősebb harci repülőgépe. A második világháború éveiben ez a típus jelképezte a Luftwaffe haderejét, valamennyi szövetséges katona ismerte és félte a híres vadászgépet. A Messerschmitt Bf 109 különböző variánsait repülő pilóták eredményei magasan felülmúlták az egyéb hadban álló országok által rendszeresített gépeken harcoló pilóták eredményeit, a háború legnagyobb ászai ezt a konstrukciót repülték. A Luftwaffe pilótái közül 5000-nél is többen értek el 5 vagy több légi győzelmet, amely a szövetségesek értékelési rendszerében magával vonta az ász minősítést. Egyes kivételes tehetségű német pilóták egymagukban is döbbenetes veszteségeket okoztak az ellenfelek számára: Erich Hartmann 352, Gerhard Barkhorn 301, Günther Rali 275, Ottó Kittel 267, Walter Nowotny 258, Wilhelm Batz pedig 237 légi győzelmet ért el katonai pályafutása alatt. Ez a felsorolás korántsem teljes: összesen 23 német pilóta aratott diadalt a légi harcok során 200-nál több alkalommal, és további 82 pilóta ért el 100-nal több légigyőzelmet. A legnagyobb ászok egyesített győzelmei még ennél is beszédesebb eredményeket mutatnak: a második világháború 35 legeredményesebb német pilótája - többségük a Me 109 különböző variánsaival repült - összesen 6800-nál is több szövetséges repülőgépet lőtt le.
Ifj. Barta János - Budavár visszavétele
Budavár viadalának véres körképe tárul elénk: omladékok, árkok, gomolygó füstoszlopok között harcolnak ostromlók és ostromlottak, s a szemtanúk ilyen sorokat vetnek papírra szinte minden este: "mi oroszlánokként rohantunk rájuk, de ők tigris módjára viaskodtak".
A körkép azonban többet is mutat. Távol, északkeleten "egy Munkács várában szorult az szabadság" - Zrínyi Ilona védelmezi a kurucok utolsó sasfészkét. S újra felvetődik a sokat szenvedett ország dilemmája: "két pogány közt" hol a helye a magyarnak? Most, hogy a félhold fénye halványodik, most, hogy immár három éve annak, amikor Kara Musztafa véres fővel tántorgott vissza Bécs falai alól, a hajdúk és a huszárok, a múlt és a jövendő kuruc harcosai a császári táborban vernek sátrat. És mit ígér a jövő, ha lehullik a török rablánc? A császár siserahada fog fölélni mindent, ami megmaradt még a letarolt, kifosztott Magyarországon? A török adót német porció követi? A budavári ostrom krónikája mögött sorra kirajzolódnak a magyarság akkori sorskérdései.
Vaszilij Ivanovics Csujkov - Az évszázad ütközete
A világszerte ismert hadvezérszerző ebben az emlékiratában a második világháború legnagyobb ütközetének eseményeit tárja az olvasó elé.
Csujkov hosszabb külügyi katonai szolgálatból való visszatérés után 1942 derekán került a Don és a Volga között küzdő 64. hadsereg élére. Itt találta szembe magát először a Kaukázus kincseinek elrablására törő hatalmas náci gépezettel. Itt ismerte meg mind a saját, mind az ellenség erős és gyenge oldalait, technikai felszereltségét, erkölcsi, szellemi és fizikai állóképességét. Művének első részében ezeknek a gyötrelmesen nehéz napoknak az eseményeit mutatja be az érdeklődőknek.
A könyv második részében Csujkov magát a Sztálingrádot ostromló gigászi erővel szemben védekező szovjet erők leírhatatlanul bonyolult és emberfeletti körülményeit taglalja. Ki más írhatná élethűbben, mint Ő, aki a legendás 62. hadsereg parancsnokaként csaknem száznyolcvan napig védte és megvédte Sztálingrádot a hitlerista hadigépezet roppant erejű nyomásával szemben. Ám hogy miként, milyen áldozatok árán? A szerző azt sem hallgatja el. Sőt részletezi azokat a módszereket is, amelyeket a városért vívott véres harcok idején az élet kényszerített ki a gondolkodó katonából, s amelyeket oly sok városban és lakott településen kellett még alkalmaznia, amíg dicső hadserege élén eljutott a nácizmus vezérkarának barlangjáig.
Csujkov valóban örökké emlékezetes események élő krónikása, aki szépen, szabatosan, a logikai rendnek megfelelően mondja el a jövő nemzedékeinek a huszadik század legnagyobb csatájának igaz történetét.
Walter G. Scott - MiG vadászrepülők története
MiG – ez a három betű a katonai repüléssel foglalkozók számára a világon mindenhol elismert fogalom, amely e két főszervező, Mikojan és Gurjevics nevének kezdőbetűiből áll össze. Az már csupán a véletlen műve, hogy a "mig" villámgyorsat, szempillantást jelent oroszul. A MiG-iroda tagadhatatlanul a világ egyik legkülönlegesebb és legkülönösebb "műhelye", ahol a szovjet-orosz mérnökök – minden legális és illegális eszközt felhasználva – nagyszerű vadászgépeket, elfogóvadászokat, sugárhajtású- és szuperszonikus repülőket alkottak, nevükhöz fűződnek olyan legendás gépek, mint a MiG–15 Fagot, MiG–21 Fishbed vagy a MiG–29 Fulcrum.
A birodalom 1991-es széthullását követően azonban egyre jobban csökkent a MiG tervezőiroda jelentősége; fő feladata a gyártással szemben inkább a világ negyven országában még hadrendben álló több ezer MiG üzemeltetési hátterének a biztosítása lett.
Végiggondolva a hét évtized eredményeit, a 250 különböző repülőgéptípus megépítését, a közel 40 világrekordot, amelyek közül néhány még ma is érvényes – annak ellenére, hogy a MiG-ek harcban többnyire alulmaradtak –, mégiscsak elismeréssel adózhatunk annak a hatalmas munkának, amelyet a MiG név alatt végeztek.
Kurt Rieder - Partraszállás a II. világháborúban
"Minden jól kezdődött.Az aknákat,az akadályokat és a parti ütegeket már java részben leküzdöttük.Nagy arányokban és igen eredményesen vetettük be ejtőernyős csapatokat.A gyalogság partraszállása gyorsan halad,sok harckocsi és önjáró löveg már a parton van."1944.június 6.Churchill miniszterelnök Sztálin marsallnak.
Egy lebilincselően hiteles dokumentum könyv a partraszállásról eredeti fényképekkel kiegészítve.
Kurt Rieder - Hitler titkos fegyverei
Az első világháborút lezáró békeszerződések számos, Németországra vonatkozó szankciója között a hadsereg személyi és technikai állományával kapcsolatos megkötések is szerepeltek. Adolf Hitler hatalomra jutását követően azonban a hadvezetés sorra játszotta ki ezeket a korlátozásokat, eleinte civil programoknak álcázva a fegyverfejlesztéseket, majd az évek múlásával egyre nyíltabban, arrogánsán és agresszíven felvállalva azokat. A Heereswaffenamt a harmincas évek második felében nagyon komoly anyagi, illetve humán erőforrásokat fordított a modern harceszközök fejlesztésére, amely eredményeképpen modern kézifegyverek, harcjárművek és repülőgépek születtek a rajzasztalokon, illetve kerültek sorozatgyártásra. A második világháború első szakaszában a jól megválasztott stratégia mellett ezek a fegyverek biztosították a Harmadik Birodalom hadseregének ütőképességét. A háborús készülődés jegyében a HWA és az OKL főleg a támadásra alkalmas fegyverek megalkotására vonatkozó programokat részesítette előnyben, a védekezésre alkalmas fegyverek fejlesztése csak másodlagos jelentőséggel bírt a hadvezetés számára. 1941-re azonban, ahogy a német hadsereg addigi fölénye megingott, majd fokozatosan elenyészett, egyre nagyobb szerepet kaptak a különböző védekező fegyverek is.
Chris Mann - SS-Totenkopf
A Waffen-SS hadosztályok Hitler hadseregének elitjét képezték a II. világháborúban. A kötet ezen hadosztályok egyik leghíresebbjéről, vagy inkább leghírhedtebbjéről, a "halálfejes" SS-Totenkopf hadosztályról készített alapos tanulmány. A könyv a koncentrációs táborőrségből létrehozott egységek megalakulásának hátterét kutatja, elemzi azon kulcsfigurák szerepét, akik a hadosztály történetében jelentős szerepet játszottak. Beszámol a hadosztály küzdelmeiről, amelyeket a II. világháború alatt folytatott. Ritka fényképekkel illusztrált hiteles szövegével az SS-Totenkopf a II. világháborús Németország egyik jól harcoló egységéről szóló hiteles történet.
Bencze László - Uralkodók, főrangúak, katonák
"A soknemzetiségű Ausztriában az igazi összetartó erőt a hadsereg jelentette, amelyben a fiatal férfilakosság tömegei szolgáltak, és amelyben az eltérő nemzeti vonásokat határozottan háttérbe szorította az egységes német vezényleti nyelv és a drill, illetve a szigorúan központosított bécsi hadvezetés." A szerző ezúttal nem alapkutatásokon nyugvó tanulmányt tett le az asztalra, hanem az olvasói igényekhez igazodva főként ismeretterjesztő, szórakoztatva oktató célzattal írta meg e munkáját. Bencze László műve egyszerre szellemtörténet, művészet- és kultúrtörténet, had- diplomácia- és gazdaságtörténet. A mű ezen kívül kultúrantropológiai és morálfilozófiai, patológiatörténeti és történelem-lélektani eszmefuttatások füzére, időrendi szálra fűzve, olvasmányos, élvezetes, mondhatni mesélő stílusban.
Évszázados távlatokból az olvasó szeme elé tárul a Habsburg-dinasztia felemelkedése, fájdalmas tündöklése és agóniája, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy nem csak a történelmi viszonyok, hanem az emberi tényezők is döntő szerepet játszottak, s játszanak ma is adott államok sorsának alakulásában.
Henryk Sienkiewicz - Tűzzel-vassal
Az izgalmas, mesteri szerkezetű regény, Sienkiewicz nagyszerű történelmi trilógiájának első része, a XVII. század vérzivataros esztendeibe viszi az olvasót, amikor Bogdan Hmelnickij, a hírneves és rettegett kozák vezér, az elnyomott nép élén felkelt a lengyel feudális kiskirályok önkényeskedése ellen. Szélsőségekkel teljes időszak volt ez, csupa kegyetlen küzdelem, vereség és diadal. A romantika eszközeivel megfestett színpompás történelmi tabló remek lehetőséget ad a kitűnő Nobel-díjas írónak alakjai erőteljes jellemzésére. A romantikus túlzások, a lengyel nemesi világ idealizálása ellenére felejthetetlen figurákat alkotott. Örökre emlékezetünkbe vésődik a rettenthetetlen Skrzeutski kapitány, a csodálatos szépségű és tisztaságú szerelmes, Helena, a félelmetes erejű Podbipieta, a nyers, vad ösztönökkel teli kozák vezér, Bohun, és a lengyel köztudatban azóta fogalommá lett garabonciás figura, Zagloba.
Ez a regény nem csupán Lengyelországban egyike a legnépszerűbbeknek; világszerte s így Magyarországon is évről évre nagyobb sikert arat az olvasók körében.
Balogh Zsolt - Ferwagner Ákos - Miszlay Zsolt - Prantner Zoltán - Szirtes Krisztián - Zámodits Attila - Európa visszahódítása
A sorozat nyolcadik kötetében bombamerényletet hajtanak végre Adolf Hitler ellen. Erich Hartmann, minden idők legeredményesebb vadászpilótája megszerzi 300. győzelmét, a japán kamikaze pilóták pedig sorozatos támadásokat intéznek az amerikai hadihajók ellen. A szövetségesek egy grandiózus légideszant-hadművelettel próbálnak előretörni Arnhem városáig - ám „a híd túl messze van". A Vörös Hadsereg hosszas ostrom árán beveszi Narva erődítményét, majd Belgiumot is elveszíti a német hadsereg. Magyarországon sikeres puccsot hajtanak végre a nyilasok, a Führer pedig döntést hoz egy elsöprő erejűnek szánt offenzíváról, amelyet 1944 karácsonyán kíván megindítani...
Sz. G. Gorskov - Az állam tengeri hatalma
Sz. G. Gorskovnak, a Szovjetunió flottatengernagyának művét számos szocialista országban kiadták. Katonapolitikusok, a tengerek hadtudományával foglalkozók gyakorta idézik és hivatkoznak erre a műre, mint olyanra, amelyben összefoglalva megtalálhatók a szovjet államnak a haditengerészetre vonatkozó legfontosabb elgondolásai. S valóban, Sz. G. Gorskov, művében sokoldalúan feltárja az óceánok politikai, gazdasági és katonai jelentőségét. "Az óceánok rejtelmessége és nyers ereje ősidőktől vonzotta az embert, s nemcsak megélhetést kínált neki, hanem az ismeretlen földekre vezető utakat is - írja művének bevezető soraiban. - Igaz a mérhetetlen gazdagság ígérete mellett nagy veszélyeket is rejtett, és éppen ezért az óceánok meghódítása, titkaik feltárása az emberiség történetének legfényesebb lapjai közé tartozik."
Sz. G. Gorskov, könyvében áttekinti a főbb kapitalista országok és a szovjet hadiflotta fejlődését. Ezek után részletesen elemzi a több célú atom-tengeralattjárókat, mint a víz alatti hadászati atomrendszer hordozóit, csapásmérő erőit, majd a felszíni hadihajókat: a repülőgép-anyahajókat, csatahajókat, desszanthajókat, a rakétahordozókat, a hordszárnyas, a légpárnás és a siklókonstrukciójú hajókat. A haditengerészeti légierőnél bemutatja a rövid távon, illetve függőlegesen le- és felszálló repülőgépeket, helikoptereket.
Nagy elméleti gazdagsággal kifejti a tengeri hadművészetnek mint hadtudományi kategóriának az eddigi fejlődését, várható irányait. Olvashatunk a flotta flotta elleni, a flotta part elleni harcáról, a tengeri csapásról, együttműködésről, manőverekről, a tenger uralom és a flotta kiegyensúlyozásának problémáiról. Vázlatok, térképek teszik szemléletesebbé a művet.
Földi Pál - Pandúrok, zsandárok, csendőrök
Napjainkban alig van vitatottabb kifejezés Magyarországon, mint a csendőr, csendőrség. Sokaknak szitokszó, másoknak a rend, a közbiztonság szinonimáját jelenti. És valóban: az 1881-ben történt magalakítása óta ez a kettősség jellemezte ezt a testületet. Jelszavuk, a „HÍVEN, BECSÜLETTEL, VITÉZÜL”, elkötelezett szolgálatot, az uralkodó rendszer iránti feltétlen hűséget és a bűnözés elleni megalkuvás nélküli cselekvést fejezi ki. Ez a sziklaszilárd, megbízható és hatékony rendvédelmi testület, a mindenkori hatalom egyik legfőbb támasza volt, az uralkodó elit érdekeit védő és biztosító fegyveres erőszakszerv. A vidék népe tisztelettel, de egyben félve is tekintett a „kakastollasokra”. Amíg el nem jött 1944. március 19-e a csendőr elsőszámú őrzője volt az ország törvényeinek, az emberi élet és tulajdon védelmének. A német megszállás és az azt követő holokausztban való közreműködés azonban soha le nem mosható foltot ejtett az addig makulátlan csendőrzubbonyon. Napjainkban, amikor Magyarországon a baloldali liberalizmus „jóvoltából” soha nem tapasztalt bűnözési hullám söpör végig, a becsületes emberek millióinak jogos elvárása, hogy az állam megvédje életüket és vagyonukat egy olyan hatékony rendvédelmi szervezet által, mint amilyen a Magyar Királyi Csendőrség volt. Az óhaj jogos! A kérdés csupán az, hogy a feltámasztott csendőrség legyen-e ez a rendvédelmi szervezet? A Magyar Királyi Csendőrség történetének megismertetésével az olvasóra bízzuk a kérdés eldöntését.