Már ​megint egy új lap!

Láng Gusztáv - Tiltakozó ​szomorúság
"Kötetem ​nagyobb része - mintegy négyötöde - a Nyugat első nemzedékének lírájával foglalkozik. A lehető legteljesebb pályaképet nyújtó nagyobb tanulmányokat olyan időben írtam, amikor mind Ady, mind Babits és Kosztolányi költészetének értékelése "válságban volt", azaz ideológiai okokból korábbi kanonizáltságuk kétségessé vált... Az e kötetben olvasható tanulmányok természetesen nem egyetemi előadások; az utóbbiakhoz gyűjtött anyagok és felismerések - előadásmódjukat tekintve talán esszéisztikus - összefoglalásai." /Láng Gusztáv/

Büky Orsolya - A ​szellem lovagjai
Az ​1930. október 11-én Klebelsberg Kuno elgondolása nyomán a Kormányzó által alapított Magyar Corvin-lánc, Magyar Corvin-koszorú és Magyar Corvin-díszjelvény kitüntetés történetének rekonstruálását előbb az ellenséges politikai klíma, utóbb a levéltári források pusztulása akadályozta. A tanulmány elkészítése primer adatok hiányában egy restaurátor munkájához volt hasonlítható, aki az ízzé-porrá zúzódott falképet szétszóródott darabjaiból próbálja meg újra összeállítani. Az elkészült kép ugyan szükségképpen töredezett és hiányos, ennek ellenére világosan megmutatja a két világháború közötti Magyarország sokszor még ma is binárisként jellemzett világának kulturális sokszínűségét.

Morsányi Bernadett - Egyedül ​szembejövet
Morsányi ​Bernadett Dobai-monográfiája nemcsak egy részben ismert, részben elfelejtett, részben félrevonult alkotó egészében izgalmas és felkavaró életművét rajzolja újra, hanem egy olyan szellemi perspektívát rekonstruál, amely átható fényt vet mintegy ötven év kormozgásaira, felragyogtatva annak egyes sűrűsödési és csúcspontjait is. A Dobai-életmű komplexitásával együtt egy lehetséges, de sok érdek által félretolt, alternatív irodalmi gyakorlatot mutat fel, amelyet a képi gondolkodás (film) és a nyelvi rendszerkutatás formaalkotó érvénnyel alakított. A világhírű Mephisto (Szabó István filmje) írója, a filmtörténeti jelentőségű Archaikus torzó alkotója, a Csontmolnárok (regény) és az Imago (elbeszélés) képalkotója, a Kilovaglás egy őszi erődből és az Egy arc módosulásai (verseskötetek) képinyelvi mesterpionírja egyenként és együtt utánozhatatlan modellt alkot, amelyben az esendő és heroikus élet merevül időtlen műalkotásba. Ez a könyv sokat tesz azért, hogy ismerjük Dobai Pétert, az emlékezetünk épségéhez nélkülözhetetlen alkotót. (Szkárosi Endre) MORSÁNYI BERNADETT 1981-ben született Budapesten, író, irodalomtörténész. Kötete: A Sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek (2015)

Fodor László - In ​Memoriam Huszárik Zoltán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Garai Gábor - A ​megtartó költészet - prózában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Türk Attila - Népi ​felkelések Magyarországon
Amióta ​történelem a történelem, egy alapvető ellentét mindig is megosztotta az embereket. Nevezzék ezt különféle tudós elmék osztályharcnak, szabadságharcnak, függetlenségi harcnak, a lényeg mindig ez volt: Van a többség, amely hajnaltól estig testi erejével, keze ügyességével dolgozik, sőt robotol, hogy magának és családjának a mai és a holnapi ételt, italt, lakást, kényelmi eszközt megszerezze. És van egy „okos" kisebbség, amelyik ezt a „szomorú sorsot" igyekszik elkerülni. Mindig kitalál valamiféle előjogot ahhoz, hogy ezt neki ne kelljen csinálnia, hanem dolgozzon csak helyette más, akitől aztán munkája eredményének egy részét elveszi, és abból ő él, lehetőleg sokkal jobban, mint azok, akiktől elvette. Hogy erre mi a jogcíme? Hát az, hogy ő egy „született uralkodó család" tagja, vagy annak valamiféle kisebb rangú segédje. Hogy azután uralkodónak senki sem született? Hát ez már magánügy. Annak a sok szerencsétlen marhának a magánügye, aki elhiszi ezt a „születéssel szerzett jogot". Mert hogy is kezdődött? A legelején? Hát úgy, hogy a hordában volt egy nagy döher baromarcú, aki messzebbre dobta a kihegyezett botot, vagy nagyobbat tudott a bunkósbottal ütni.

Lukács József - Élő ​múlt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rosonczy Ildikó - Orosz ​fegyverekkel Ferenc Józsefért
"Az ​1848-49-es szabadságharc sorsát I. Miklós cár fegyveres beavatkozása döntötte el. Az orosz hadsereg csaknem kétszázezres létszámával nemcsak a tavaszi hadjáratot győztesen megvívó, Erdélyt és a fővárost is beleértve szinte az egész ország területét felszabadító fiatal honvédsereget múlta felül, hanem az oroszokat segítségül hívó osztrák kormányzat itt harcoló haderejét is. Az orosz hadsereg szerepének eljelentéktelenítésére Haynautól kezdve a magyar marxista történetírással bezárólag több kísérlet történt. Előbbi a győzelmet igyekezett kisajátítani, az utóbbi az erőviszonyok figyelmen kívül hagyása mellett a polgári átalakulás programját végrehajtó középbirtokos nemesség politikájának korlátaiban, a belső ellenség aknamunkájában, árulásban láttatta a küzdelem elbukásának okait. A szabadságharc történetének legkevésbé feldolgozott fejezete az orosz intervencióé. A magyarázat egyszerű: a szovjet levéltárak anyaga hozzáférhetetlen volt. Mára a helyzet megváltozott. Mit lehet tudni a beavatkozást közvetlenül megelőző orosz-osztrák tárgyalásokról, az orosz katonai előkészületekről? Lengyel szemtanúk hogyan emlékeztek a Galícián át Magyarország felé masírozó orosz csapatokra? Milyen okokkal magyarázható annak az orosz hadosztálynak az elindítása, amely Bécs sürgetésére gyorssegélyként még a tömeges beavatkozás előtt példás orosz-osztrák-porosz összefogással Krakkóból vasúton érkezett a morvaországi Ungarisch Hradischba, s amely így európai vasúttörténetet írt? Mi volt morvaországi kényszerpihenőjének hátterében, hogyan vonult gyalogmenetben tovább Pozsony felé? Miként vélekedtek az oroszok a hadműveleteik szempontjából fordulópontnak tekinthető július 1517-i váci csatáról, a július 20-i turai lovassági és a tragikus emlékű július 31-i segesvári ütközetről? Megváltoztatja-e a tudomány hadifogoly-kérdésben kialakult álláspontját az az iratcsomó, amely egy Oroszországba elhurcolt honvédtiszt sorsának dokumentumait őrzi, s amelyre a kötet szerzőjének sikerült rábukkannia? Rosonczy Ildikó a Klebelsberg-ösztöndíjnak köszönhetően kutatott Moszkvában az Oroszországi Hadtörténelmi Levéltárban. Könyve, amelyben a fenti kérdésekre is választ ad, ennek a munkának az eredménye."

Ismeretlen szerző - Dsida ​Jenő emlékezete
A ​Dsida Jenő alakját és költészetét megidéző kötetben a nagy költő verseiből, leveleiből, valamint az ezeket értelmező, értékelő tanulmányokból közöl válogatást gondozója, Sas Péter. Kötetünk anyagát Dsida nagy versei, költészetének témái tagolják fejezetekre, így a könyvben olyan sokatmondó fejezetekkel találkozhatunk, mint Leselkedő magány, Nagycsütörtök, Psalmus Hungaricus, Angyalok citeráján, Tóparti könyörgés, Arany és kék szavakkal, melyek mind Dsida költészetének világát idézik, ugyanakkor az életmű átható vizsgálatát nyújtják.

Vonyó József - Jobboldali ​radikálisok Magyarországon
A ​szélsőjobboldali eszmék – melyek képviselői a 20. század első felében Európa-szerte mozgalmakat, pártokat szerveztek, s több országban hosszabb-rövidebb ideig a hatalmat is birtokolták – Magyarország korabeli életében is jelentős szerepet játszottak. Ezek emléke, ideológiai és politikai hatásai ma is hatnak a magyar társadalom egyes rétegeire. Nemcsak képviselőik, hanem más – sokszor egymással ellentétes – politikai irányzatok prominensei, sőt, esetenként hivatásos kutatók is az indokoltnál egységesebbnek képzelik az irányzatot, figyelmen kívül hagyva az egyes elemek közötti különbségeket. Sommás, egyetlen jelzővel érzékeltetett ítéletükkel nem csekély eltéréseket mutató szerveződéseket mosnak össze. Nem is beszélve azok eltérő, gyakran egymásnak ellentmondó értékeléséről. A kötetünkben közölt tanulmányok – a jobboldali radikalizmus és az azt kifejező más fogalmak értelmezéséből kiindulva – e problémakör néhány elemének tisztázásához kívánnak hozzájárulni. Többek között ahhoz, miben tértek el Gömbös és környezetének nézetei a náluk is radikálisabb politikusokétól. Ha voltak náluk radikálisabb elemek, kivonhatók-e ők ebből a körből? Másolta-e Gömbös Mussolinit és Hitlert, ahogy azt ma is sokan vallják? Egy rövid írás abba enged betekintést, hogy egy megye (Zala) sajátos gazdasági-társadalmi viszonyai miként eredményezték a szélsőjobboldali mozgalmak országos átlagot meghaladó politikai sikereit. Vonyó József (1945) címzetes egyetemi tanár, több mint két évtizede kutatja a magyarországi szélsőjobboldali mozgalmak történetét, különös tekintettel Gömbös Gyula politikai pályájára, s az általa vezetett mozgalmakra, pártokra. E témakörben született legfontosabb munkái: Gömbös pártja. A Nemzeti Egység Pártja Országos Központjának dokumentumai (1932–1939). Összeállította, szerkesztette: Vonyó József (Pécs, 1998); Gömbös Gyula és a jobboldali radikalizmus. Tanulmányok (Pécs, 2001); Gömbös Gyula: Válogatott politikai beszédek és írások. Szerk. és utószó: Vonyó József (Budapest, 2004)

Kovács Dávid - Szabó ​Dezső nemzetszemlélete
Szabó ​Dezsőről, a 20. század első felének egyik meghatározó magyar ideológusáról már rengeteg tanulmány készült, megítélése ugyanakkor mégis meglehetősen egysíkú. Kovács Dávid könyve arra tesz kísérletet, hogy a szerző pályafutásának egészét áttekintve, kizárólag a művekre koncentrálva újraértelmezze Szabó Dezső legfontosabb nézeteit - vállalva ezzel a tabudöntögetés óriumát is.

Ismeretlen szerző - Sziget ​I-III.
Jelen ​kiadás az eredeti háromkötetes edíció szöveghű újrakiadása. A tanulmányok szerzői többek között: Kerényi Károly, Hamvas Béla, Dobrovits Aladár, Gallus Sándor, Szerb Antal.

Ismeretlen szerző - "Csak ​másban"
Magyarországon ​a kisebbségek médiareprezentációját hosszú ideje az elrejtés vagy láthatatlanná tétel, továbbá a devianciát és veszélyességet alátámasztó esetek tabloizálása jellemzi. Ez a helyzet alig változott az elmúlt években. Mindemellett új jelenségekre is felfigyelhettünk: ilyen például a roma szereplők megjelenése a populáris tömegmédiában, vagy a gyűlöletbeszéd megerősödése a szubkulturális nyilvánosságban, és átterjedése a főárambeli médiumokba is. Kötetünk ezeknek a jelenségeknek a vizsgálatát, a róluk való szakmai párbeszédet ösztönző konferencia előadásaira épül. E tanulmánykötet szerzői, a konferencia előadói, a kisebbségi reprezentációk, elsősorban a romák reprezentációjának létrejöttét és működését a szociológia, a kritikai kultúrakutatás, a médiaelmélet és médiajog szempontjából vizsgálták.

Wilheim András - Mű ​és külvilág
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Berkes Ildikó - Kurosawa ​Akira
Japán ​már nem titokzatos, távoli ország, az ember nap mint nap információkat szerezhet róla. S nemcsak technikai eredményei révén van jelen, hanem kultúrájával is. Nem utolsósorban filmművészetével, amely nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is jelentős. E filmművészet egyáltalán nemcsak a japánokhoz szól, hanem általában az emberekhez... Ugyanakkor bizonyos nehézségeket okozhat egyik-másik japán film teljes megértése, igazi élvezete. Ebben történelmi, életformabeli sajátosságok, kulturális különbségek játszhatnak szerepet. A japán filmtörténet önmagában is érdeklődésre tarthat számot, hiszen egy nagy művészetről van szó, ám segíthet eligazodni a japán kultúrában is, s ezzel teljesebbé teheti a filmek nyújtotta esztétikai élményt. E könyv szerzői nyugati és japán forrásmunkák felhasználásával mutatják be a japán filmművészet fejlődésének fő vonalát, alkotóit, elemzik a művek sajátosságait.

Ismeretlen szerző - VLlxx
This ​volume is a birthday present. The papers of this volume have been written by linguists and honorary linguists, all of whom owe something to the celebratee, Professor László Varga (VL), who retires on his 70th birthday (lxx). The authors are or were his students, colleagues, friends, or any combination of these. The papers cover a wide range of topics, from phonetics to phonology, from syntax to semantics, from cognitive approaches to philosophical ones, from the history of English and of linguistics to online dictionaries, and further. The language of the contributions was not set in the call for papers; as it happens three are in Hungarian, the rest are in English, thus accessible to a wider audience. Jelen kötet születésnapi ajándék. A kötetben szereplő cikkeket olyan nyelvészek és tiszteletbeli nyelvészek írták, akik mind adósai az ünnepeltnek, Varga László professzornak (VL), aki a 70. születésnapján (lxx) nyugdíjba vonul. A szerzők az ő tanítványai, kollégái, barátai, vagy ezek tetszőleges kombinációit alkotják. A cikkek témái széles skálán mozognak, a fonetikán és a fonológián át a szintaxisig és a szemantikáig, kognitív és filozófiai megközelítéssel, az angol nyelv és a nyelvtudomány történetén keresztül az online szótárakig és tovább. A felkérésben nem szabtuk meg a cikkek nyelvét; három készült magyarul, a többi angolul, így az olvasók szélesebb köre számára elérhető.

Demeter Katalin - Értékőrzés
Tanulmányok ​a megőrzendő természeti, társadalmi értékek fenntartásának és az életminőség fejlesztésének összehangolásáról A kötet írásai kísérletet tesznek a fenntarthatóságnak mint értékek fenntartásának, őrzésének egysége értelmezésére. A tanulmányokban a tudomány, az oktatás, az irodalom értékeiről esik szó,melyek a nemzedékek közötti folytonosságot és megértést, a racionalitást, a kritikai gondolkodást szolgálják.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​a (nagy)hatalmak erőterében
Ormos ​Mária történész 1953-ban szerezte meg történelem-magyar szakos diplomáját a debreceni egyetem bölcsészkarán. Oktatói pályája a debreceni, illetve a szegedi egyetem történelem tanszékein az ötvenes években kényszerűen röviden végződött. Történész karrierje több éves kitérő után 1963-tól az MTA Történettudományi Intézetében bontakozott ki. Ettől kezdődően folyamatosan publikált hazai és külföldi levéltári forrásokon nyugvó 20. századi magyar és egyetemes történeti témákból. 1968-ban kandidátusi, 1980-ban akadémiai doktori címet szerzett. 1984-ben Padovától Trianonig című művéért Akadémiai Díjban, Mussolini című könyvéért 1987-ben Kiadói Díjban részesült, s ez évben választották az MTA levelező tagjai sorába is. 1984 óta a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem főállású professzora. Ugyanebben az évben három éves, majd 1987-től öt éves rektori megbízatást kapott. Egyetemirányító, történeti intézetet és bölcsészkart szervező tevékenysége mellett kutatói munkáját továbbra is a sokoldalúság jellemzi, melyről több mint húsz monográfiája, több száz tanulmánya, cikke, TV- és rádióinterjúja, hazai és nemzetközi konferenciaszereplései tanúskodnak. Tudományos és egyetemszervező munkássága elismeréseként az MTA és az Európai Akadémia rendes tagjává választják s kitüntetettje a Széchenyi-, a Szent-Györgyi Albert-, a Szilárd Leó- és a francia Palmes Academiques-díjaknak. A magyar történeti problémákat széles európai dimenziókba helyezte, s ebben kiváló idegennyelv ismerete is – különösen francia, olasz és német nyelvekből – szerepet játszott. Mind kutatásaiban, mind egyetemi előadásaiban nem vált szét a magyar és az egyetemes história, hanem ezekben szerencsésen ötvöződik a „_magyar történész – egyetemes történész_” habitus. E kutatói-oktatói ars poetica ölt testet Ormos Mária iskolateremtő munkásságában, az általa vezetett „Európa és Magyarország története a 19-20. században” pécsi Történész Doktori Programban is.

Szőts István - Röpirat ​a magyar filmművészet ügyében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Huszárik ​Zoltán: Csontváry
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.