Hit, ​illúziók nélkül

Faludy György - Pokolbeli ​víg napjaim
Faludy ​György a magyar történelem egyik legsötétebb korszakának megdöbbentő történetét írta meg Szolzsenyicin Gulágjához is hasonlított életrajzi regényében. A Pokolbeli víg napjaimban az Andrássy út 60. és Recsk poklát megjárt költő sorsát 1953-ig, a táborból való szabadulásáig kísérhetjük figyelemmel. Mindaz, ami kapaszkodót nyújtott számára a hányattatás éveiben - ösztönös életigenlése, a testi szépség és a szellemi nagyság iránti feltétlen tisztelete - mélyen áthatja anekdotáit. Kortörténeti jelentősége mellett a Faludyra oly jellemző irónia és elemi őszinteség teszi a könyvet lebilincselő olvasmánnyá.

Mészáros Tibor - Akit ​övéi be nem fogadtak
A ​kötet Mészáros Tibor atyának, Mindszenty bíboros titkárának visszaemlékezései. Kettős papi sors tárul elénk: szenvedéstörténete Mészáros Tibornak, aki foglya volt a nyilasoknak, a háború után pedig szibériai büntetőtáborban raboskodott, és a szentéletű Mindszenty József hercegprímásé. Megismerkedhetünk a mártír bíborosnak sokunk számára eddig talán ismeretlen arcvonásaival. Nem csupán kiemelkedő jellemével, de apróbb emberi gyengéivel is. Ez azonban egy pillanatra se homályosítja el a száműzött, megalázott magyar főpapról kialakított eszményképünket. A könyv páratlan értékű egyházi dokumentum.

Jókai Mór - A ​kőszívű ember fiai
1848 ​március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja, csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csőcseléket. Jenő, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz. A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldkő, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék művészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicső múlttal. Jókai, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét. A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik, mely függetlenséghez a szerzőnek az a nem egészen illúziómentes elképzelése fűződik, hogy a hazai kultúra fellendülését hozza. Nem hozta. Ugyanakkor önálló hadseregről és független gazdasági életről álmodik, melyekről Világos mutatta meg világosan, hogy nem kivitelezhető. A szövevényes cselekményű regény ezeket a kérdéseket feszegeti a Baradlayak levegőjével körülvéve. A Baradlay-fiúk eszményi hősök, mindhárman a maguk módján vívnak a reakció ellen, apjuk kőszívű végrendeletének árnyékában. A reformkor, a forradalom és a megtorlás korának hangulatát pontos, finom rajzzal adja át Jókai. Richárd alakját egyenesen Kölcseyről mintázta. Hősöket, árulókat, komformistákat és csalókat látunk, miközben a háttérben viharzik a történelem. A férje szellemével szembeszálló, aggódó édesanya, a csodaszép és tisztalelkű hajadon, az anyjával közösen mesterkedő, eladósorban levő leány portréja a női sorsok skáláját színesítik. És a szerző által a nemzet ellenségeként számon tartott germanizálódás veszélye ezúttal sajátos fordulatot hoz: Baradlay Ödön hivatalosan jegyzett, azaz nem magyar keresztnevének Eugenre tévesztése, magyar megfelelője, Baradlay Jenő számára teszi lehetővé, hogy nemes áldozatot vállaljon. A három testvér erkölcsi győzelme példaértékű. Láttunk már hasonló jelentőségű győzelmet a magyar irodalomban, Zrínyinél. A Kőszívű ember fiai a középiskolások rettegett olvasmánya. Talán újra át kellene gondolni a jelentőségét, beszélni róla értelmesen, mert ez is nemzeti identitástudatunk szerves része és a jövő nemzedék körében épp elveszőben van.

Bruck Edith - Ki ​téged így szeret
A ​könyvet úgy említik, mint az életben maradt Anna Frank naplóját. Nekünk különösen érdekes ez a könyv, hiszen Bruck Edith - akit az első kiadás óta a róla készült riportfilm révén is megismerhettünk - egy kis magyar faluban született, földhözragadt zsidó félparaszt családból, apja mészárossegéd és szerencsétlen kezű vándorkereskedő volt, "rongyoszsidó", amilyeneket a Kárpátalján lehetett látni hajdan. Az írónő kitűnően ismeri a magyar parasztéletet, azon belül is a jellegzetes világot, amellyel Olbracht műveiben találkozunk. Naplója e világ tragikus széthullásának dokumentuma, a deportálás borzalmainak leltárszerűen száraz számbavétele, s ereje éppen pátosztalanságában, nyerseségében van. A felszabadulás után az írónő Izraelbe vetődik, ahol végre hazát remél találni, de ott sem tud gyökeret verni: pincérnő, táncosnő, fotómodell és munkanélküli, aztán innen is továbbmenekül - s ma Olaszországban ismert és elismert író.

Kuncz Aladár - Fekete ​kolostor
Az ​írót a francia háború kitörése Franciaországban érte, s ellenséges állam honpolgáraként társaival együtt öt évig gyötrődött különböző francia internálótáborokban. Nagy regényekre emlékeztető ellenállhatatlan sodrású "feljegyzéseiben" rendkívüli egyszerűséggel és erővel idézi fel a nacionalista gyűlölködésnek kiszolgáltatott internáltak szenvedéseit, a rabok erőszakosan beszűkített elveszejtő és félelmetes infenóvá torzuló világát. Egyedüli iránytűje, mentsége és menedéke a megértő humanizmus az óvja meg őt minden durva elfogultságtól, általánosítástól, s ez teszi lehetővé hogy rabtartóinak egyik-másikában meglássa az embert, s hogy ne a francia népből, kultúrából ábránduljon ki, hanem a polgári demokráciának álcázott imperializmusból. Rabságának második felében egyre világosabban látja, hogy a háború céltalan vérontása kizárólag imperialista érdekeket szolgál, s bár emberileg érthető, szubjektív sértettsége miatt nem tud teljesen kivülálló józansággal, határozottan állást foglalni a háborús felek igazságának, igazságtalanságának kérdésében, magát a vérontást embertelennek, jogosulatlannak tartja.

Szomory Dezső - A ​párizsi regény
Tudásunk ​és hitünk szerint Szomory Dezső A párizsi regénye a magyar irodalom egyik legértékesebb és legmaradandóbb alkotása – szerves és méltó folytatása Mikes Kelemen Törökországi levelekjének vagy Kazinczy Ferenc Fogságom naplójának, de rokonságot és szellemi kompatibilitást mutat Rousseau Vallomásokjával – amúgy Szomory egyik sokszor olvasott és idézett olvasmányával –, Kassák Lajos Egy ember életével vagy Marcel Proust nagy, a regényformát átalakító, emlékezéskiáradásával. Hiszen A párizsi regény – elvileg non fiction – a honvágy, a szeretethiány, a magány regénye, s az akkori századforduló Budapestjének és Párizsának egymásra kopírozott lírai szociográfiája, s ezenkívül, illetve csak ez, nagy költészet – prózában.

Haraszti Sándor - Befejezetlen ​számvetés
"... ​nehéz volt elszánni magam, hogy a könyörtelen igazmondás páncéljában, az igazat állva - a magam igazát persze - hitelét rontsam több, a kor szereplőit rendszerint dicsfénnyel elárasztó legendának, tévhitnek, mesének... Hogy hosszú töprengés után mégis vállalkoztam emlékiratírásra, nem azt jelenti, hogy megszűnt minden aggályom, hogy nincsenek kétségeim afelől, miszerint az önérdek nem kísért-e meg engem is, nem hagy-e cserben a hanyatló emlékezet. Sokkal inkább az a balga remény biztatott erre, hogy tanúvallomásomat, annak selejtjét, tévedéseit is beszámítva, egyszer talán mérlegre veti Justitia istenasszony, amikor az utókor nevében a mi magyar századunknak osztja ki a végső igazságot."

Walter Schellenberg - Walter ​Schellenberg emlékiratai
"...Büszkeséggel ​léptem be új, a technika minden rafinériájával felszerelt dolgozószobámba. A nagy íróasztal mellett egy gördíthető asztal is állt, több telefonkészülékkel és mikrofonnal. Láthatatlanul a falba építve, az íróasztal alatt és a lámpában lehallgatókészülékeket helyeztek el, minden társalgást, zajt önműködően felvettek és rögzítettek. Az ablakokon jól látható kis drót négyszögek: elektromos biztonsági felszerelések, amelyek este, távozás előtt bekapcsolva biztosították az ablakokat, a páncélszekrényeket és az iroda különböző bejáratait. A fotocellákkal biztosított termek puszta megközelítése önműködően teljes riadót váltott ki, amire másodperceken belül ott termett a fegyveres őrség. Íróasztalom olyan volt, mint egy kis erődítmény: beleépítve két géppisztoly, amelyek csövei az egész termet elárasztották golyóval. Mihelyt kinyílt a terem ajtaja, a csövek önműködően a belépőre irányultak. Veszély esetén csak egy gombot kellett megnyomnom, és a két fegyver tüzet nyitott. Egy másik gomb megnyomásával egyidejűleg egy szirénát szólaltathattam meg, amire az őrök a ház minden ki- és bejáratát bezárták. Szolgálati kocsimból huszonöt kilométer távolságra telefonálhattam, titkárnőimnek távbeszélőn diktálhattam. Ha idegen országba mentem kiküldetésbe, a parancs szerint egy műfogat kellett betétetnem, amely kellő mennyiségű ciánkálit tartalmazott ahhoz, hogy engem harminc másodpercen belül megszabadítson az ellenség kezéből. Ezenkívül egy nagy kékköves pecsétgyűrűt hordtam, a kő alatt egy további ciánkapszulával."

Márai Sándor - Egy ​polgár vallomásai
Az ​író legjelentősebb alkotásában - a két világháború közötti magyar irodalom egyik remekművében - egy városhoz: Kassához, egy osztályhoz: a polgársághoz, s egy életformához: az európai kultúrához való elkötelezettségéről vall, gyermekévei tájaira, a Felvidékre, ifjúkori élményeinek színhelyeire: Berlinbe, Párizsba, Velencébe kalauzolja el olvasóit. "S utolsó pillanatig, amíg a betűt leírnom engedik, tanúskodni akarok erről: hogy volt egy kor és élt néhány nemzedék, mely az értelem diadalát hirdette az ösztönök felett, s hitt a szellem ellenálló erejében... láttam és hallottam Európát, megéltem egy kultúrát... kaphattam-e sokkal többet az élettől?" A népszerű mű, most hangoskönyv formájában jelent meg.

Karinthy Frigyes - Utazás ​a koponyám körül
A ​regény valóságosan megtörtént eseményekről, személyes tapasztalatokról szól: saját agyműtétének körülményeit beszéli el az író. Művészetének általánossá, egyetemes emberi élménnyé emeli az operációt, a betegség történetét. Az író a Centrál kávéházban vonatdübörgést hall, halucinál. Ezt fejfájás, ájulás követi, de sem ő, sem orvosai nem gondolnak komoly betegségre. Barátságos beszélgetések, egy filmélmény és feleségével együtt tett klinikai látogatás ébresztik fel gyanúját: agydaganata van. Az öndiagnózis helyesnek bizonyul. A vakság, a biztos halál és némi reménnyel kecsegtető műtét között nem nehéz a választás. Elutazik Stockholmba, a kor legnevesebb agysebészéhez, Olivecrona professzorhoz. Különlegesen izgalmas, nagyszerű az elbeszélés csúcspontja: a műtét leírása, melyet egyszerre szenved belülről, és szemlél kívülről az író. Az operáció utáni, téren és időn kívüli állapotból, a szürkeségből a fényhez, az élethez visszatérő ember örömével, büszkeségével zárul a mű.

Lakatos Menyhért - Füstös ​képek
A ​Füstös képek a magyar irodalom gyöngyszeme, amely hozzávetõlegesen 30 országban jelent meg. A Füstös képek ma is aktuális, mert olyan történelmi hiteleséggel bír, amely szinte dokumentum hiteleséggel tárja elénk a cigányok életét. Elementáris erõvel, drámai feszültséggel jeleníti meg a romák mindennapi küzdelmét: az éhséggel, a szegénységgel, a hideggel, az emberi gyûlölettel, még egymás között is, mert az életben maradásért való mindennapi harc a gyûlölet pestiséig terjesztette.

Polcz Alaine - Asszony ​a fronton
Minden ​háborúnak ezer arca van. Ez az enyém, ahogy én élem meg. Egy fiatal nő, én magam, tizenkilenc-húsz évesen pár hónapos asszonyként hogyan kerültem az erdélyi kisebbségi sorból, az anyaországhoz visszakapcsolt Erdélyből a csákvári Esterházy-kastélyba. Egy asszony élete a fronton. Éhezés, tetvek, lövészárokásás, krumplihámozás, hideg, mocsok. Ez az élet nemcsak az enyém volt. Férjem fehér hajú édesanyját uyanúgy elhurcolták és megerőszakolták, mint a serdülőlányokat. Az orosz katonák megtámadtak, elvertek, megvédtek, csizmával a kezemre léptek, megetettek. Milyenek voltak ők és milyenek voltunk mi? Miért erőszakolták meg a nőket, hogy esetleg az életükkel fizessenek érte? Nemcsak a bombák és a lövedékek pusztítottak, nemcsak magyarokat és németeket végeztek ki. Miért harcoltak ők? És mi? Polcz Alaine

Rados Virág - A ​visszakapott élet
Meg ​lehet-e gyógyulni egy súlyos betegségből, amelynek már a puszta neve is sokakat rettegéssel tölt el? Péceli Rita válasza: igen! S hogy mi kell hozzá? Elszántság, bátorság, bizalom és szeretet. Odafigyelés önmagunkra, remek orvosok, barátaink támogatása és nem utolsósorban egy hűséges társ, aki jóban-rosszban kitart mellettünk. Mert a gyógyulás lehetséges, még akkor is, ha a bajban éppen azoktól nem kapunk segítséget, akikre leginkább számítunk. A főhős így küzd meg a mellrákkal, majd legyűri az őt fenyegető, másik gyilkos kórt. Története bizonyítja: a legnehezebb helyzetből is megtalálhatjuk a kiutat. Mert a szeretet és a segítség erőt ad. Ennek köszönhetően a főhős felveszi a kesztyűt, és a hosszú, gyötrelmes küzdelem végén megtalálja a gyógyulást, a boldogságot és igazi hivatását. Visszakapja egészségét, normális életét, sőt, a szenvedés árán egy sokkal gazdagabb, igazabb életet nyer el a régi helyett. A visszakapott élet Rados Virág második regénye, a nagy sikerű Bipoláris folytatása szintén igaz történet alapján íródott.

Gergely Ágnes - Két ​szimpla a Kedvesben
„Teljesedjék ​be a sorsunk: elmondom neked ezt a történetet. Az éjjel egy gladiátorral álmodtam. Ide teszem az álmot a történet elejére. Tudod, bátorítanom kell magamat. _A gladiátor fölnéz. A magasban, emeletnyi vagy csillagnyi távolságra innét csak egy kezet látni, a kéz egyetlen ujját, az ujjmozdulatot. Fölfelé vagy lefelé? A hüvelykujj lassúdva mozdul. Eljön a rettegett pillanat, amikor már mindegy. Az ég tiszta, élesen látszik a látóhatár. Még nincs fönn a hold. A nép üvölt. A nép mindig üvölt. A kegyelem feltétele az volt, leteríti-e az oroszlánt. A vadállat kinyúlva fekszik mellette. Nem mondta neki: recipe ferrum, a vadak nem tudnak latinul. Megfeneklett az idő. Fáradtság önti el, időn kívüli hála. Most már minden jöhet. Bevárja itt a csillagokat._ Álmomban fenn ültem a tribünön. Nem üvöltöttem. Semmi közöm ahhoz, ami történik. De ha nincs közöm hozzá, miért fáj?” Az új könyv szavai az aranyfényben ragyogó alföldi gyerekkorról, a háborúról és az üldöztetésről, az identitásdilemmákról, a kora ötvenes évek gyári, színi és bölcsészvilágáról, majd a tanári és végül a költői pálya kezdeteiről szólnak. Memoár ez tehát, csakugyan. Szólni azonban ennél sokkal kevesebbről és sokkal többről szól. Arról, ami volt, és nincs már, és arról is, ami mindig van. Egy nagy szerelemről. Gergely Ágnes elliptikusan érzékletes, közvetlenségükben is elegáns mondatokból megszerkesztett, tökéletesre csiszolt, költőileg ihletett prózája rég várt újdonság, mely szerzőjének, a kortárs magyar irodalom egyik legjelesebb alkotójának nyolcvanadik születésnapjára jelenik meg.

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona - Becsület ​és kötelesség 1-2.
Gróf ​Edelsheim Gyulai Ilona 1918. január 14-én született Budapesten, gyermekkorát és fiatal kora javarészét azonban Szlovákiában töltötte, hiszen Trianon a felvidéki családi birtokot is elszakította az anyaországtól. Életének döntő fordulata 1940 áprilisában következett be, amikor férjhez ment Horthy Miklós kormányzó fiához, Istvánhoz, akkor a MÁVAG vezérigazgatójához. Ezzel a "vidéki grófkisasszony" - valóságosan és jelképesen is - áttette székhelyét a budai várba, és akarva-akaratlan történelmi szereplővé - személyiséggé, cselekvő tanúvá lépett elő. 1942 augusztusában Horthy István kormányzóhelyettes tragikus repülőszerencsétlenség áldozata lett, s ettől fogva a fiatal özvegy a kormányzó bizalmasaként, szerényen a háttérben maradva egyre fontosabb szerepet játszott: józansága, példás lelki ereje és kivételes érzékenysége nagy hatással volt mindenkire, akivel kapcsolatba került. A háborúba sodródott Magyarország egyre riasztóbb és szinte reménytelennek tetsző helyzetében világos fővel és kitartással mindent megtett a nagyobb tragédia elkerülésének érdekében. A sikertelen 1944. októberi kiugrási kísérlet után azonban az ország és a Horthy család sorsa is megpecsételődött. E könyv utolsó lapjain az ausztriai Weilheim mellett, Waldbichlben búcsúzunk Horthy Istvánnétól, a kormányzóval és feleségével együtt, miután Magyarországról védőőrizetnek álcázott akció keretében a németek elhurcolták őket. Az emlékezések első kötetében talán az egyik leghitelesebb tanú szólal meg a XX. századi magyar történelem egyik döntő szakaszának eseményeiről. Horthy István kormányzóhelyettes özvegye sok döntő momentum és helyzet szemlélője és aktív szereplője volt. Mindaz, amiről most beszél, egy őszinte, tiszteletre méltó személyiség vallomása, s egyben rendkívül fontos adalék bizonyos történelmi események tisztázásához, hamis legendák eloszlatásához.

Traudl Junge - Melissa Müller - Az ​utolsó óráig
Traudl ​Junge, az egyszerű, táncosnőnek készülő kislány egy véletlen találkozás következtében a "barna hatalom" központjában találta magát. Tanúja volt az 1944. július 20-án elkövetett Hitler elleni merényletnek, s a Führer neki mondta tollba politikai és személyes végrendeletét. Junge, Hitler öngyilkossága után ismerte csak fel a náci hatalom szörnyűségeit, amelyeknek nem volt tudatában. A döbbenet utáni bűntudatot Traudl Junge csak naplója írásával tudta feldolgozni. A nálunk is ismert írónő, újságírónő, Melissa Müller vállalta fel a történelmileg egyedülálló dokumentum gondozását, Traudl Junge életrajzának és a Führerrel való beszélgetéseknek összegzését. Hűen ábrázolja Junge álláspontját saját múltjáról, ami árnyékként nehezedett életére, egészen a könyvből készült film bemutatásakor bekövetkezett haláláig.A Hitler személyi titkárnőjének visszaemlékezéseit tartalmazó könyv 2002 januárjában jelent meg, azóta a német, osztrák sikerlisták vezető helyein található.

Hunyady Sándor - Családi ​album
Az ​önéletrajzi regényben a szerző apja, Bródy Sándor mellett eltöltött éveiről vall. Helyszínei a századelő kávéházai, szerkesztőségi szobái, szállodái, színházak próbatermei és kártyaszalonjai. Miközben a ritka erejű elbeszélő anekdotikus történeteivel elbűvöli, elszórakoztatja az olvasót, az anya hirtelen jött halálának megrendítően őszinte ábrázolásával meghökkent, majd pedig egy apafiú viszony egyszer befogadó, máskor kirekesztő fordulatain keresztül egyszerre szembesít a legfelemelőbb apai és fiúi érzelmeinkkel.

Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona - Tüzes ​cipőben
Kosztolányi ​Dezsőné Harmos Ilona a német megszállást, Budapest ostromát, a nyilas terrort fiával vidéken majd a fővárosban bujkálva élte meg. Feljelentik, életveszélybe kerül, később fiát az oroszok internálják. Naplót vezetett, amit 1948-ban, memoárként jelentetett meg. A _Tüzes cipőben_, ez a döbbenetes erejű dráma, ez a részleteiben remek naplóregény, a leghitelesebb korrajzok egyike.

Kazinczy Ferenc - Pályám ​emlékezete
Irodalmunk ​nagy alakjai közül egyik sem nyújtott annyi alkalmat arra, hogy lelke mélyébe, írói egyéniségének fejlődésébe bepillanthassunk, mint Kazinczy Ferencz. Állandó levelezésben volt korának minden nevesebb írójával s e levelei - melyek közül eddig már nyolcz testes kötet jelent meg - megismertetik velünk e mozgalmas és izgatott kor képét. Egyéb munkáiban is gyakran szól önmagáról és kortársairól s életének fontosabb eseményeit egy-egy önálló munkában dolgozta fel.

Polcz Alaine - Karácsonyi ​utazás
Kalandos ​utazás egy erdélyi temetésre a hetvenes évek egyik rideg, zimankós karácsonyán. Három nap története boldog találkozásokkal, temetéssel, családi perpatvarral, betlehemesekkel, vonatozással Vízakna és Kolozsvár között - megannyi konkrét szereplővel és eseménnyel, melyek Polcz Alaine nagy élettapasztalata, asszonyi bölcsessége, tartózkodó humora révén varázstükörré rendeződnek. Az írói látásmód a groteszk világot olyan közvetlenül ábrázolja, hogy az olvasó rádöbben, a jelentéktelennek tűnő események, a véletlen találkozások, szegényes vacsorák mögött valódi emberi sorsok húzódnak, és ezekből tevődik össze egy korszak igaz története. Mintha karácsonyi üdvözletet kapnánk a hetvenes évekből, amit szívesen nézegetünk újra meg újra, mert derűsen és megnyugtatóan a szeretetre figyelmeztet.