Amerika ​és a világ

Timothy Snyder - A ​zsarnokságról
A ​huszadik században európai demokratikus rendszerek sora roppant össze és vált fasiszta, náci, illetve kommunista diktatúrává. Ezeket olyan párt vagy vezér irányította, aki azt állította, a népét képviseli, a népe hangján szól, megvédi a népét a világméretű külső fenyegetésekkel szemben, és aki a tények rovására a mítoszokat részesítette előnyben. Európa huszadik századi történelme megmutatja nekünk, hogy társadalmak összeroppanhatnak, demokráciák összeomolhatnak, az etikai tartás megtörhet, és hogy egyszerű emberek hirtelen korábban elképzelhetetlen helyzetben találhatják magukat. A jelenben ráismerhetünk a múltra, és ebből a ráismerésből tanulságokat vonhatunk le. Mi ma semmivel nem vagyunk bölcsebbek azoknál a huszadik századi európaiaknál, akik saját szemükkel látták, a demokráciájuk hogyan engedi át a helyét a totalitarizmusnak. Nekünk az az előnyünk, hogy az ő tapasztalataikból tanulva állhatunk ellent, amikor úgy tűnik, a mi rendszerünket éri ilyen fenyegetés. Most érkezett el erre a megfelelő pillanat. "Úgy vedd a kezedbe ezt a könyvet, mint orvosi leírást egy fertőző betegségről. Olvasd gondosan, és figyeld a tüneteket!" - New York Times

Henry Kissinger - Fehér ​házi éveim
"Könyvem ​óhatatlanul az én szemüvegemen keresztül látott és láttatott történelem - annak leírása, amit én láttam, gondoltam és tettem..." Így vall Henry Kissinger arról az emlékiratról, amelynek három kötete beiktatásától kezdődően dolgozza fel a Nixon-kormány nemzetbiztonsági, külügyi, diplomáciai mindennapjait, stratégiáit egészen a vietnámi békekötésig. Mindezek hátterében végig ott munkálnak a belföldi történések, hivatali harcok, amelyeket a szerző úgy képes felvillantani, hogy az adott időszak - természetesen a fenti idézet alapján - saját szemüvegén keresztül látott teljességét ábrázolja. Kissinger több mint tíz éve tanított a Harvard Egyetemen, amikor felkérést kapott, hogy legyen nemzetbiztonsági tanácsadó Richard Nixon mellett. Elvállalta a feladatot, és ezzel - ebben a szerepében, majd később külügyminiszterként is - megosztó alakja óriási hatást gyakorolt mind az Amerikai Egyesült Államok, mind az egész világ történelmére. Memoárja izgalmas, lebilincselő olvasmány, ez a nagy formátumú ember nemcsak politikusként, hanem íróként is jelentőset alkotott. ___ ___ Henry Kissinger 1923. május 27-én a bajorországi Fürthben született, családja 1938-ban New Yorkba emigrált. Nobel-békedíjas diplomata és politikus. A Nixon-kormányban nemzetbiztonsági főtanácsadó, majd külügyminiszter lett, és 1974 után a Ford-kormányban is megőrizte pozícióját. Henry Kissinger emlékirata hatalmas anyag, amely eredetileg _White House Years_, _Years of Upheaval_ és _Years of Renewal_ címen jelent meg. Az első könyv, a _White House Years_ magyar fordítását tartja kezében az olvasó, e három vaskos kötet a szerző hivatalba lépésétől a vietnámi békeszerződés aláírásáig terjedő időszakot öleli fel.

John Scalzi - Pusztító ​tűz
A ​megsemmisülés szélén táncoló univerzumban játszódó eposzi űropera nem ért véget: a _Pusztító tűz_ John Scalzi lebilincselő folytatás _Az összeomló birodalom_hoz. Az emberiség csillagközi birodalmaként ismert Egyesülés az összeomlás küszöbén áll. Az Ár, a csillagközi utazást lehetővé tevő dimenziók közötti átjáró eltűnőfélben van, egész naprendszereket szakítva el egymástól. Az emberi civilizáció végveszélybe kerül, milliárdok élete forog kockán. II. Grayland emperátor, az Egyesülés államfője az egyetlen, aki megoldást találhat a problémára és megmentheti az emberiséget. A helyzete azonban nem egyszerű. Rengetegen vannak ugyanis, akik szerint az Ár összeroskadása szóbeszéd csupán – vagy legalábbis lehetőség arra, hogy ők maguk hatalomra kerüljenek. Miközben Grayland katasztrófára készül, addig a többiek polgárháborúra. Méghozzá olyanra, amelyet egyszerre vívnak majd a hatalom termeiben, a kereskedelem központjaiban, az áhítat oltárainál és a jéghideg világűrben. Az emperátor és a szövetségesei eszesek és találékonyak, de ugyanez igaz az ellenségeikre is. A _Pusztító tűz_ megjelenését követően azonnal New York Times Bestseller és USA Today Bestseller lett, így John Scalzi ismételten bizonyítja, hogy ő korunk egyik legnagyobb élő sci-fi írója, aki a _Vének háborújá_n kívül is képes maradandót alkotni.

Timothy Snyder - A ​szabadság felszámolása
Snyder ​nem kertel: világossá teszi, hogy egyenlőség vagy oligarchia, az individuum vagy a totalitárius rendszer, igaz vagy hamis állítások között kell választanunk, ha a nyugati liberális demokráciák mai krízisét vizsgáljuk. Elemző munkájában a teljesség igényével tárja fel, milyen fenyegetés nehezedik korunk demokratikus politikai rendszereire és törvényi hátterükre. Ahhoz, hogy szembenézzünk ezzel a kihívással, tisztáznunk kell politikai hagyományainkat, értékrendünket, továbbá azt is, hogy a jövő milyen igényeket támaszt tradícióink megújítására. A könyv felfrissíti az életvitelünkre vonatkozó, aktuálisan érvényes tudásunkat - szerzője előrelépést és kiutat kínál a jelenlegi világpolitikai helyzetből, és számol a lehetséges dilemmákkal. Snyder műve többet ígér, mint az újságok szalagcímei: a jelenkori történelmünket feldolgozó könyvet hatalmas kutatómunka és személyesen készített interjúk sora előzte meg.

Schlett István - A ​politikai gondolkodás története Magyarországon, Appendix
A ​trilógiához szorosan kapcsolódó függelék egy politikaelméleti probléma vizsgálatára tesz kísérletet. A gondolkodástörténeti kutatások során szerzett tapasztalatokra támaszkodva arra keresi a választ, hogy milyen szerepe van a politikai gondolkodástörténetben található gondolatrendszereknek (paradigmáknak) a politikai pozíciók elkülönülésében, azaz a politikai tagoltság kialakulásában és fenntartásában, az alternatívák megformálásában, a politikai döntések meghozatalában. E könyv arra tesz kísérletet, hogy a modernitás korszakában létrejött három versengő ideológia (liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus) immáron két évszázados történetének bemutatásán keresztül leírja ezen gondolatrendszerek kialakulását, számba vegye változásaikat, s választ adjon arra a kérdésre is, hogy valóban jelen van-e még mindhárom a történéseket befolyásoló tényezők között. Továbbá javaslatokat fogalmaz meg a politikatudomány nyelvhasználatának korrekciójára olyan „megismerési kategóriák” megalkotására, amelyek segítségévek a politikatudomány kiszabadulhat a politika és a politikai nyelv zsarnoksága alól.

Schlett István - A ​politikai gondolkodás története Magyarországon 3.
A ​trilógiát lezáró 3. kötet a dualizmus-kori Magyarország válságának, összeomlásának, újjászervezésére tett kísérleteknek és azok összeomlásának folyamatát kísérő politikaiideológiai küzdelmek gondolati tartalmának feltárására, értelmezésére vállalkozik az előző két kötetben alkalmazott módszertan alapján. A X. részben a liberalizmus gondolatrendszerének megingását, a politika tematikájának átalakulását és új rendszeralternatívák gondolati megalapozásának kiformálódását vizsgálja. A XI. rész a politikai pozíciók átalakulását írja le, kísérletet téve a politikai tartalmak szerinti elkülönítésükre. A XIII. rész a történelmi Magyarország összeomlását követő újrarendeződésének folyamatát veszi szemügyre. Három alapirányzatot különít el; megkülönböztetve a rendszerváltoztató „forradalmárok”, a rendszer rekonstruálására törekvők, illetve az összeomlást megelőző rendszer megújítását a kontinuitás megőrzésével összekapcsoló konszolidációs erőfeszítéseket. A trilógiát a kutatás eredményeit összefoglaló fejezet, valamint egy kitekintés zárja, amely kényszerpályára kerülő ország további sorsa kapcsán kérdéseket fogalmaz meg, s nem ad válaszokat.

Révai Gábor - Beszélgetések ​a baloldaliságról
Milyen ​jövőt kínál a 21. század a baloldalnak? És mit kínál a baloldal a 21. századnak? A Szovjetunió utódállamaiban és a volt "szocialista tábor" országaiban vannak még ugyan baloldali pártok, de szinte lehetetlen megmondani, miért nevezik magukat baloldalinak és hogyan viszonyulnak a baloldali hagyományokhoz. Úgy fest, hogy ahol a kommunista elit hosszú évtizedeken át uralkodott, ott a baloldaliság eszméje kihalt. Nyugat-Európában ugyanakkor él még a baloldali hagyomány. Ha csekély is a pártok támogatottsága, és eltűntek a karizmatikus baloldali vezetők, Bécsben még ma is százezrek vonulnak fel a "munkásosztály nemzetközi seregszemléjén" az eszme nevében. Révai Gábor és filozófus beszélgetőtársai, Heller Ágnes és Tamás Gáspár Miklós áttekintik a baloldaliság történetét, megvilágítják a liberalizmushoz fűződő viszonyát, és elmagyarázzák, miért is válhatott a "baloldali" jelző már-már szitokszóvá egyik-másik országban. Mindeközben pedig saját, sokszor ambivalens viszonyukat is tisztázzák a baloldali ideológiákhoz. Révai Gábor Libri Kiadónál megjelent könyvei: Beszélgetések az elmúlásról (2015), Beszélgetések a függőségről (2016), Beszélgetések a szerelemről és a szeretetről (2018). HELLER ÁGNES: Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS erdélyi születésű magyar filozófus, esszéíró, publicista, egyetemi oktató. Az utóbbi húsz évben a marxista elmélet világszerte ismert művelője.

Lengyel László - Kis ​politikai erkölcstan
A ​Kis politikai erkölcstan, a KPE a nagyon kis politikusok, nagyon kis erkölcséről és mindnyájunk erkölcsi kereséséről szól. És szól a politikai énünkről, amelyet napról napra szülünk, és amelyet hatalmak kijelölnek nekünk. A politikai megromlásról és megjavulásról, a politikai halálról, a trumpi és az orbáni ember születéséről. Mit tegyünk, amikor apánk, anyánk, fiunk, lányunk, testvérünk vagy barátunk visszaél, zsarnokoskodik a hatalommal, lopni kezd, besúgóvá válik, politikai okból szakít velünk. És amikor mi áruljuk el magunkat, engedünk a kísértéseknek, elhallgattatjuk saját belső kételyeinket. Amikor egy ország csak polgárainak egymás iránti gyűlöletében létezik. Honnan merítsünk politikai erkölcsi értékeket? Istenhitből, társadalmi szerződésből, nemzetállamból, nagy nemzeti vezetőből – önmagunkból? A KPE szerint úgy kell élned, hogy „egy politikai rendszer századokig is eltarthat akár, de van, hogy csütörtök délutánra összeomlik”.

Lengyel László - Kis ​politikai erkölcstan
A ​Kis politikai erkölcstan, a KPE a nagyon kis politikusok, nagyon kis erkölcséről és mindnyájunk erkölcsi kereséséről szól. És szól a politikai énünkről, amelyet napról napra szülünk, és amelyet hatalmak kijelölnek nekünk. A politikai megromlásról és megjavulásról, a politikai halálról, a trumpi és az orbáni ember születéséről. Mit tegyünk, amikor apánk, anyánk, fiunk, lányunk, testvérünk vagy barátunk visszaél, zsarnokoskodik a hatalommal, lopni kezd, besúgóvá válik, politikai okból szakít velünk. És amikor mi áruljuk el magunkat, engedünk a kísértéseknek, elhallgattatjuk saját belső kételyeinket. Amikor egy ország csak polgárainak egymás iránti gyűlöletében létezik. Honnan merítsünk politikai erkölcsi értékeket? Istenhitből, társadalmi szerződésből, nemzetállamból, nagy nemzeti vezetőből – önmagunkból? A KPE szerint úgy kell élned, hogy „egy politikai rendszer századokig is eltarthat akár, de van, hogy csütörtök délutánra összeomlik”.

Ismeretlen szerző - Égtájak ​- Öt világrész elbeszélései - 1974
Chinua ​Achere. A bolond Donald Barthelme. A gépkorszak végén Alekszandr Borcsagovszkij. Ősszel Dino Buzzati. A szárnyas asszony Doncso Concsev. Aszfalt Henri Cornélius. A szorzótábla Julio Cortázar. A betegek egészsége Mladen Denev. Tengeri üdülés Per Gunnar Evander. Így a legjobb, ahogy van Carlos Fuentes: Csak Mool Gabriel Garcia Márquez: A kísértethajó utolsó útja Salvador Garmendia: Egyedül lenni Peter Handke: Életrajz Ireneusz Iredynski: Vég és kezdet Isikava Taguzo: Fuszako öröksége Dan Jacobson: Friss mezők Peter Jaros: Estefelé Maria Luise Kaschnitz: Hóolvadás Hermann Lenz: Az utolsó örökös Hrisztosz Levandasz: A szivacshalász Karl Mickel: A takarítóasszony fia Alberto Moravia: Kommunikáció Adolf Muschg: A pásztor avagy a tanya R. K. Narayan: A csillagjós egy napja Ota Pavel: A legdrágább egész Közép-Európában David Pownall: Hump Macbride és az öngyilkosság Gérard Prévot: Aki elvesztette az emlékezetét Nenad Radanovic: Idők Ilja Rurua: A csuklyás ember Eino Sáisá: Csupasz falak Guy Scovel: A vész erdejében Mykolas Sluckis: Koccanásos baleset Jan Józef Szczepanski: A lepke Georgij Szemjonov: Hajnali vonat Dimitru Tepeneag: A madár Irina Vilde: Izador húga Elio Vittorini: Név és könny Christa Wolf: Önkísérlet Marguerite Yourcenar: Afrodízia, az özvegy

Bagi Zsolt - Az ​esztétikai hatalom elmélete
Nincs ​hathatós emancipatorikus politikai cselekvés kulturális emancipáció nélkül - ez a könyv központi állítása. A kulturális emancipáció egy újbarokk korban azonban nem jelentheti a modernitás műveltségének és művelődésének visszavárását. Milyen lehetőségek maradnak? Részvételi tömegkultúra és új tudatot teremtő művészet. A kulturális felszabadítás eszköze a képessé tétel, nem pedig az elidegenedés felszámolása.

Dúró József - Ellenzők, ​kritikusok, kétkedők
EU-ellenes? ​Euroszkeptikus? Nem európai? Jóformán naponta halljuk ezeket a kifejezéseket a médiában anélkül, hogy pontosan tudnánk, mit is jelentenek. De vajon van különbség ellenző, kritikus és kétkedő között? Vagy ez csupán játék a szavakkal? Brexit, Le Pen, Ciprasz… Repkednek a nevek és fogalmak. De mi van mögöttük? Kik is pontosan Európa bírálói? És miért teszik? Dúró József munkája ezekre a kérdésekre keres választ a politikatudomány eszköztárát hívva segítségül. A szerző nem csupán pontosan defi­niálja az euroszkepticizmust, de világos határt húz annak fokozatai között is. Teszi mindezt úgy, hogy valamennyi tagállamban áttekinti az Európai Uniót kritizáló pártokat, teljes képet nyújtva a jelenség okairól és típusairól. A kötet azonban jóval több pillanatfelvételnél: felvillantja a legfontosabb történelmi előzményeket és az euroszkepticizmus fejlődését az integráció indulásától napjainkig.

Ryszard Legutko - A ​közönséges ember diadala
"Íme, ​emberek milliói, akiket egyáltalán nem tudunk megkülönbözetni egymástól, ugyanazokat a gondolati sémákat használják, politikailag egységesek, és nem ismernek semmilyen másfajta világszemléletet, csak a politikait, a liberális-demokratikus ortodox változatot, nemcsak abban a meggyőződésben élnek, hogy egyénként és csoportként is különbözőek, nemcsak a pluralizmus felsőbbrendűségét, sőt monopóliumát hirdetik, hanem emellett még rá is akarják erőltetni unalmas és egyhangú konformizmusukat az egész világra mint a sokféleség megtestesült eszméjét." TUDOMÁNYOS igényű, mégis KÖZÉRTHETŐ értekezés korunk társadalmi folyamatairól a mindenkori hatalomszervezés szemszögéből. Legutko felveti és bizonyítja, hogy a SZOCIALISTA és a LIBERÁLIS-DEMOKRATIKUS felfogású állam létrehozásának mozgatórugói nemhogy ellentétesek, de kísértetiesen hasonlítanak egymásra. A könyv többféle területet vizsgál: a történelmet, az utopisztikus elképzeléseket, a politikát, az ideológiai síkot, a vallást és magát az EGYÉNT veszi egy-egy fejezet fő témájának.

Ismeretlen szerző - Politika ​és politikatudomány
„A ​politikáról lehet az érzelmek vagy a józan ész, de akár a teológia (a kinyilatkoztatott vallás) alapján is beszélni. A politikatudomány azonban - mivel tudomány kíván lenni, nem pedig politikai akarat vagy indulat, esetleg világnézet kifejezője - csak a racionalitás nyelvén és fogalmaival kíván szólni. Ennek megfelelően ez a kötet sem a politika formálását szolgálja, hanem annak megértését. A megértés maga is cselekvés, ennyiben tehát szoros kapcsolatban áll tárgyával, a politikával. Míg azonban az előbbi alapja mindenkor a racionalitás, addig az utóbbi csak jó esetben számít racionális cselekvésnek."

Ismeretlen szerző - Anarchizmus ​ma
TARTALOM Az ​anarchizmustól az alternatív mozgalmakig 7 I. Közelítések az anarchizmushoz David T. Wieck: Az anarchizmus sajátosságai 25 Nicolas Walter: Az anarchizmusról 34 II. Lehet-e állam nélkül élni? George Woodcock: Uralom nélkül: gondolatok a decentralizációról 55 Colin Ward: Uralom nélküli föderációk 60 IZTOK csoport: Javaslatok egy állam nélküli társadalomra 65 III A párizsi 68-tól az alternatív mozgalmakig Murray Bookchin: Párizs, 1968 75 Paul Goodman: Az anarchizmus fekete zászlaja 82 Dániel Cohn-Bendit: Elavult kommunizmus (részletek) 91 Murray Bookchin: Anarchizmus és ökológia 104 John Clark: Az anarchizmus és a jelenlegi világválság 108 Murray Bookchin: Innen oda 123 IV. Az anarchizmus és a kibbucmozgalom Shimon Shur: A kibbuc és az anarchista elméletek 159 Avraham Yassour: Szükség van-e törvényekre az anarchista társadalomban? Jog és törvényesség a kibbucban 169 V. A filozófus karosszékéből Paul Feyerabend: Tézisek az anarchizmusról 179 Murray Bookchin: Túl a neomarxizmuson 183 Murray N. Rothbard: Az állam nélküli társadalom 206 Robert Paul Wolff: Az anarchizmus védelmében 218

Debreczeni József - Az ​Orbán-rezsim 2010-20??
A ​könyv a 2010-es választásoktól napjainkig követi nyomon a Fidesz kétharmados győzelme után kiépült új hatalmi szisztéma működését. Ilyen értelemben monografikus igénnyel íródott, kézikönyvként is forgatható. A szerző választ keres arra, miért bukott el az 1989-90-es demokratikus rendszerváltozással született harmadik Magyar Köztársaság. Kritikailag ismerteti az Orbán-rezsimről született különféle interpretációkat, majd részletesen elemzi az orbáni uralom természetét, annak gazdasági és társadalmi vonatkozásaival együtt. Teszi mindezt történelmi távlatba helyezve, a geopolitikai összefüggésekre is figyelemmel. Természetesen a rezsim névadójának friss portréját is megrajzolja a szerző, kiegészítve az Orbán-família vagyonosodásának újabb részleteivel. Mindez a tőle megszokott izgalmas, olvasmányos stílusban. A kötet végén részletes kronológia olvasható.

Szentpéteri Nagy Richard - Bérc
Ez ​a könyv a szerző 2005 és 2015 között írt politikaelemzéseit és alkotmánykommentárjait tartalmazza – száz fejezetben. A kötet által felölelt évtized Magyarország történetének ugyancsak ellentmondásos, kanyargós korszakát testesíti meg, méltón a vesztes magyar történelemhez. A korszak első felében a szabadság káosza, a másodikban az önkény rendje uralkodott, mialatt előbb a köztársaság kétes alkotmánya, majd később az „új állam” talmi alaptörvénye volt hatályban. Ebben a kötetben mindkét dokumentum megkapja a magáét.

Haskó Katalin - Hülvely István - Bevezetés ​a politikatudományba
A ​kötet egyszerre tölti be a főiskolai és egyetemi képzésben a politológiával ismerkedő hallgatók számára a tankönyv szerepét és elégíti ki a politika iránt érdeklődők tágabb elméleti igényeit. Hozzásegít a politikatudományi látásmód megismeréséhez és elsajátításához, a politikatudományi alapfogalmak tisztázásához, a polgárok demokratikus kultúrájának fejlődéséhez. Történelmi és társadalmi elemzésekkel mutatja be a politika világának, a politika és társadalom viszonyának, valamint a politika társadalmi megbízatásának legfontosabb összefüggéseit. A könyv a konstitutív politikaértelmezés kialakulását olyan fontos történelmi tanulási folyamatként írja le, amely végül a modern demokráciák felfogásában és intézményrendszerében kap sokoldalú kifejeződést. A modern politikai eszmék fejlődésének elemzése kiegészül a tudomány és az ideológia viszonyának értelmezésével, a modern megismerési struktúra kialakulásának felvázolásával. A demokratikus intézmények szociológiai részelemzésein túl a szerzők külön vizsgálják a különböző demokratikus formák (többségi és konszenzusos demokráciák) társadalmi feltételekhez kötöttségét. A könyv részletesen foglalkozik a nemzetközi politikaelmélet, illetve a nemzetközi kapcsolatok elméletének ismeretanyagával, s kísérletet tesz a mai politikai kihívások értelmezésére, beleértve az európai integrációt és a jelen „egyhatalmi” világrendszerének nyitott kérdéseit.

Amy Ewing - A ​fekete kulcs
Violet ​és a Magányos Város külső köreinek népe túl sokáig élt az Ékkő királyi családjainak szolgálatában. Most azonban a Fekete Kulcs nevű titkos társaság a hatalom átvételére készül. Bár Violet tisztában van vele, hogy a lázadás kulcsfigurája, magánemberként is sokat kockáztat: a Tó Hercegnője elrabolta a húgát, Hazelt. Violet, aki keményen küzdött, hogy elszökjön az Ékkőből, most mindent el kell, hogy kövessen, hogy visszatérjen, és nem csak azért, hogy kiszabadítsa Hazelt, hanem hogy megmentse a Magányos Város jövőjét.

Róna Dániel - A ​Jobbik-jelenség
A ​doktori értekezésből készült olvasóbarát mű elemzi tárgyát, európai kitekintést ad a szélsőjobboldalról, tudományos alapossággal értékeli a megjelenés és térnyerés okait, a magyarországi közeget.