A ​múlt nagy rejtélyei Tények ​és téveszmék, avagy mi rejlik a történelem igaznak vélt eseményei mögött?

Kovács András Péter - Médialom
A ​Multigáz hőseinek élete látszólag szépen alakul: Csete Máté házasodik, Topor János pedig állást kap és beszédtechnika-tanárhoz jár. Az öröm az ürömben: Topor Jánost Hársfalvi Győző médiagengszter dolgoztatja, a Hálózat embereit is Hársfalvi Győző veszi kezelésbe, és a közvélemény is Hársfalvi Győző markában van. Hársfalvi Győzőt pedig az élet szorongatja: médiabirodalmának kapuit nála fiatalabbak és tehetségesebbek döngetik, saját emberei is elárulják, családi élete romokban, a rendőrség rászállt, és titokzatos államtitkárunkkal sem éppen felhőtlen a viszonya. Életválságának kellős közepén pedig belebotlik az év médiabotrányába. De vajon milyen kiutat választ? Gátlástalanul megragadja-e a lehetőséget, hogy másokat kiteregetve és tönkretéve újra a csúcsra törjön, vagy életének mélypontján képes lesz számot vetni magával és azzal a médiavilággal, amelyet eddig egyszerre lakott és teremtett? Kovács András Péter trilógiájának második kötete a multik után a média világába kalauzol minket, akik pedig olvasták a Multigázt, azok hasonlóan kedves, szerethető karakterekkel, feszes történettel és rengeteg humorral találkozhatnak a Médialomban is.

Arnold Schwarzenegger - Emlékmás
A ​világhírű színész, üzletember és politikus őszinte vallomása! Az életrajz, amire rajongók milliói vártak! Az Ausztriában (Thal, 1947) született Arnold Schwarzenegger huszonegy éves korában költözött Los Angelesbe. Tíz év múlva már dúsgazdag üzletember volt, húsz évvel később világhírű mozisztár, 2003-ban pedig Kalifornia állam kormányzójává választották. Az Emlékmás az amerikai álom megvalósulásának története, végigköveti, hogyan csinált Schwarzenegger egy kis Venice Beach-i testépítő klubból nemzetközi iparágat, hogyan keltette életre korunk legemlékezetesebb mozihőseit, és hogyan vált belőle a közelmúlt egyik legmeghatározóbb politikusa.

Diana Rowland - A ​démon jele
Amikor ​a fiatal rendőrnőt, Kara Gilliant ötévnyi utcai járőrözés után előléptetik nyomozóvá, azonnal egy brutális gyilkosság közepébe csöppen. Az áldozat holttestére a helyi víztisztítótelepen találnak rá, testén a kegyetlen kínzásokra utaló ezernyi seb között rábukkannak egy művészi tökéletességgel kidolgozott és hátborzongatóan ismerős jelre. A louisianai Beaulacban azt hitték, három éve véget ért a rettegett sorozatgyilkos vérengzése, most azonban minden jel arra utal, hogy a Jelfaragó visszatért. Hamar nyilvánvalóvá válik, hogy ez nem egy átlagos gyilkosság, hanem egy természetfeletti erővel rendelkező démon borzalmas bűntette. Mivel Kara misztikus képességekkel rendelkezik - másik látása révén képes megidézni a démonokat -, különös összefüggésekre bukkan, és nemcsak arra jön rá, mire készül a gyilkos, de arra is, hogy mikorra tervezi mindent elsöprő gaztettének végrehajtását. Mire eljön a telihold napja, már csak a gyilkos személye kérdéses. Kara az életét kockáztatva szembenéz a gonosszal, miközben egy természetfeletti szépségű Démon Lord kísért az álmaiban, nappal pedig egy jóképű, de gyanakvó FBI-ügynök követi minden lépését. „A szexi démonidéző izgalmas nyomozása minden idők leggonoszabb sorozatgyilkosa után. Bűn lenne kihagyni." - Charlaine Harris -

Peter Prange - Az ​utolsó hárem
A ​cserkesz Fatma és az örmény Elisa testi-lelki barátnők. Egy kurd robbantás következtében a kis török falu lakossága elpusztul, s a magukra maradt kislányokat a szultán háremébe viszik. Itt, a háremben válik felnőtté a két lány, miközben kiismerik a szeráj életének minden csínját-bínját. Megtanulják, hogyan kell viselkedni a szolgálatukra és őrzésükre kirendelt eunuchokkal, és hogyan kell túljárni társnőik eszén, hiszen ebben az aranyketrecben több száz szebbnél szebb ápolt nő csak azt várja, hogy a szultán rátekintsen, és éjszakára magához hívja. A gyönyörű Fatma hárembeli neve Fatima lesz; ügyes mesterkedésekkel sikerül felkeltenie a szultán érdeklődését. Ő lesz az uralkodó első számú kegyencnője. Elisának különös tehetsége van a zenéhez. Ő a szultán felolvasója, levélírója, nő létére az uralkodó egyik bizalmi embere. Ezzel ő is kivívja társnői irigykdését. A hárem zárt luxusvilágában kegyetlen harcok dúlnak. Amikor Fatima a szultán gyermekével terhes lesz, kegyvesztett társnője az anyaszultána hallgatólagos jóváhagyásával megmérgezi riválisát. A bátor Elisa becsempészi a hárembe Félixet, a német orvost, aki megmenti Fatimát és a születendő gyermeket is. 1918-ban Törökországban elűzik a szultánt, és szélnek eresztik a háremhölgyeket. Elisa és Fatima nehezen igazodik el a számukra ismeretlen, kinti világban, útjaik elválnak egymástól... Peter Prange regénye a nemzetközi és a németországi sikerlistákat vezeti.

Amin Maalouf - A ​keresztes háborúk arab szemmel
A ​libanoni származású francia író, Amin Maalouf, aki mellesleg keresztény, talán elsőként írta meg a keresztes háborúk történetét az arabok szemszögéből. Könyve, ami 1983-ban a "Les croisades vues par les arabes" címmel jelent meg Párizsban, a korabeli arab forrásokat felhasználva hitelesen tárja elénk azt a korszakot, amikor a keresztes lovagok Jeruzsálem felszabadítására a Szentföldre mentek. A pápaság szent háborúnak nevezte, mivel a legfontosabb keresztény kegyhely felmentését várta tőle. Szinte rákényszerítette az összes, magát kereszténynek tartó államfőt, vagyen részt rajta. Az igaz vallásosság eszményképévé emelte a szentföldi harcokat. Természetesen nem mindenki követett ilyen szép eszményeket, sokan elsősorban a kalandok és a pénzszerzés miatt indultak útnak. Az arabok számára ugyanakkor mindez egy óriási tragédiát jelentett, ami lényegében még a mai napig is meghatározza a nyugati emberről kialakított képüket. Nem véletlen, hogy minden nyugatról jött, illetve európai embert bizalmatlanul szemlélnek, és még manapság is frandzsnak neveznek, ami a franciák arab elnevezéséből származik. A kortárs arab írók sose említik a keresztes háborúk kifejezését, mindenhol frank megszállásról vagy frank háborúról beszélnek. Maalouf könyve nagyon értékes adalékokkal szolgál arról, hogy a mit sem sejtő arab világnak - a maga belső ellenségeskedéseivel és hatalmi harcaival - micsoda megrázkódtatást jelentettek a rájuk törő európai lovagok. Sokan valamiféle isteni igazságszolgáltatásnak tartották ezt az új ellenséget, és csak viszonylag későn jutottak el odáig, hogy megszervezzék az ellenállást, amit ők is szent háborúnak, vagyis dzsihádnak neveztek el. Nem véletlen, hogy a mai ember számára is közérthető ez a kifejezés, bár már viszonylag megváltozott tartalommal, hisz mostanság inkább az Izrael elleni harcot jelöli. Azonban ez korántsem az egyetlen hasonlóság a mai és a korabeli szent háború között. Mindenki arra gondolna, hogy a terrorizmus teremtette az ún. öngyilkos merénylőket, de ez egyáltalán nem helytálló. Számomra megdöbbentő volt olvasni, hogy már ekkor - majdnem egy évezreddel ezelőtt - megalakult egy fanatikus szekta, akik politikai gyilkosságokat hajtottak végre. Az emberek rettegtek tőlük, mert aki egyszer szembekerült velük, az biztosan tudhatta, hogy valamikor bosszút állnak rajta. Nem kegyelmeztek senkinek, és akit egyszer kiszemeltek maguknak, azt csak valami isteni csoda menthette meg. Itt most senki se gondoljon valami önmagukat felrobbantó emberekre, de miután gyilkosságaikat mindig nyilvános helyen hajották végre, ahonnan semmi esetre sem menekülhettek volnak el, ezért lényegében nem sok különbség volt köztük és mai társaik között. Olyan pontossággal, hidegvérrel és alaposan megtervezetten gyilkoltak, és oly hihetetlen közönyösséggel mentek ezután a halálba, hogy sokan úgy vélték hasis hatása alatt állnak, és "hasisíjun" vagy "hasasin" néven kezdték emlegetni őket. A szó később az "aszaszin" változatban lett közismert, sőt 'orgyilkos' értelemben néhány nyelvbe be is került. Természetesen a fentiek csak egy részét képezik a könyv alapos és szerteágazó leírásainak, ahol szinte hónapról hónapra követhetjük nyomon a történéseket. Maalouf bár történelmi tanulmányt írt, mégis olyan olvasmányos, sőt regényszerű a munkája, hogy bárki nyugalommal a kezébe veheti - szakemberek és a téma iránt érdeklődők egyaránt. Ajánlanám ezenkívül azoknak, akik a másik oldal szemszögéből is meg akarják ismerni a világtörtélemnek ezt a véres időszakát. Érdemes elolvasni, mert sok mindent máshogy értékelnénk az arabok viselkedésében, és jobban megértenénk a közelmúlt egyes eseményeinek mozgatórugóit is. Forrás: Amin Maalouf: A keresztes háborúk arab szemmel. Európa Kiadó. Budapest 2002

Joris Luyendijk - Elkendőzött ​valóság
Hány ​követője van Oszama bin Ladennek az arab világban? Mit gondolnak a muszlimok a férfiak és nők egyenjogúságáról? És a demokráciáról? A nyugati média mindezekre a kérdésekre egyoldalú válaszokat ad. De vajon nem homályosítja el valami ezt a képet? Tisztában vagyunk azzal, hogy mi is folyik valójában az arab világban? Fogalmunk sincs róla, ad egyszerű választ Joris Luyendijk átütő sikerű könyvében. Nem is tudhatunk sokat a Közel-Keletről, hiszen ezen országok mindegyikében diktátorok uralkodnak, és ilyen közegben a valóságot tükröző újságírás eleve kudarcra van ítélve.

Geoffrey Regan - Királyi ​baklövések
Színes ​és változatos gyűjteményében Geoffrey Regan hadtörténetíró kíméletlenül, és némi kajánsággal mutatja be a királyok, királynők és császárok megannyi botlását, baklövését és botrányát, miközben olyan egymástól merőben eltérő egyéniségek közéleti szerepléseit és magánéletét tárja elénk, mint például a különc II. Lajos bajor király, vagy Károly herceg.

Kaari Utrio - Éva ​lányai
Kaari ​Utrio finn történész-író "történelemkönyvét" sok nyelvre lefordították már. Mind hazájában, mind a világ különböző országaiban kisebb-nagyobb felzúdulást keltett azzal a szemérmetlen állításával, miszerint a történelmet eddig férfiak írták férfiakról és férfiak számára, következésképpen hamisan vagy legalábbis egyoldalúan. S hogy a világ rendje helyreálljon, megírta ő, a nő, a nők történelmét a nőknek. Pontosabban az európai nő, gyermek és család történetét, nem titkolva azon meggyőződését, hogy műve a teremtés koronáinak is okulására szolgálhat. "Úgy vélem, hogy alkalmazkodni képes testvéreim jól boldogultak az életben, amennyire csak a külső körülmények lehetővé tették... Nehéz helyzetbe azok kerültek, akik nem tudtak alkalmazkodni, akik valami másra szomjaztak: tudásra, függetlenségre, saját akaratra, azok, akik a dolgokat másként látták, mint a többiek. Az ilyen ember sorsa mindig a szenvedés, akár férfi, akár nő az illető. Szenvedésük árán Európa lassanként humánusabb és jobb világgá változott. A modern európai nő a gondolat és a tett olyan szabadságát élvezheti, amelyről ősanyái vagy testvérei a földgolyó más részén még csak álmodni sem mertek. Ezért mondok köszönetet valamennyi múltbeli testvéremnek, különösképpen azoknak, akik nem alkalmazkodtak. " Kaari Utrio műve vélhetően nálunk is felkelti az olvasók figyelmét.

Kákosy László - Ré ​fiai
Kákosy ​Lászlónak, az ismert magyar egyiptológusnak a fáraókori Egyiptomról szóló összefoglalóját nyújtjuk át az olvasóknak. Egyiptom kultúrája az ókor óta foglalkoztatja a történetírást; a görög szerzők a mesék és a valóság különös keverékével szórakoztatták olvasóikat, a középkori történetírók ókori elődeiknél is kevesebben tudtak a régi Keletről. Tudományos módszerekkel a hieroglifák megfejtése óta (1822) folyik a fáraókor kutatása, azé a páratlan alkotásokat létrehozó kultúráé, mely az egyetemes történet egyik leghosszabb és legfontosabb fejezetei közé tartozik. A könyv az állam megszületésétől Nagy Sándor koráig bezárólag tekinti át Egyiptom történetét, és képet ad a kultúra különböző területeiről is. A köztudatban Egyiptom évezredeihez a merevség, az ünnepélyes mozdulatlanság képzete társul, e mű viszont éppen azoknak a dinamikus folyamatoknak a bemutatására helyezi a fő hangsúlyt, amelyek időről időre mélyreható változásokhoz vezettek társadalmi és kulturális téren egyaránt. A szerző évtizedes kutatásai alapján újszerű áttekintést ad az egyiptomi vallásról, világképről, tér- és időszemléletről. A kötet végén összeállítást kap az olvasó az egyes dinasztiákról, a szakember megtalálja az egyiptomi nevek tudományos átírását, továbbá gazdag irodalmi tájékoztató áll az olvasók rendelkezésére, s a mű kézikönyvként való használatát a névmutató is segíti. A 448 oldalas könyvet számos szövegközti ábra, 19 színes, 123 fekete-fehér kép illusztrálja, valamint három térkép segíti a tájékozódást.

Christiane Desroches-Noblecourt - Tutanhamon
Tutanhamon ​legendás neve az ókori történelem egyik érdekes fejezetét idézi fel: az ősi Egyiptom bámulatra méltó művészetének fénykorát. De emlékezetünkbe idézi a modern régészet romantikus és izgalmas szakaszát is. Amikor 1922. november 26-án Howard Carter szívós munkája nyomán feltárult Tutanhamon több ezer évig elfeledett sírjának ajtaja, a felfedezés az egész világot lázba hozta. A káprázatosan gazdag, páratlan szépségű és úgyszólván teljes épségben maradt kincstömeg, amellyel a sírt telezsúfolták, valóságos szenzáció volt világszerte. Még olyan babonás hírek is felröppentek az újságokban, hogy ez a páratlan felfedezés átkot vont a kutatócsoport tagjainak a fejére: a "fáró bosszúját" kezdték emlegetni, és ma is akadnak még emberek, akik hitelt adnak a misztikus valótlanságoknak... Mi a valóság és mi a képzelet szüleménye? Lehetséges, hogy a tények még fantasztikusabbak, mint a legenda, Christiane Desroche-Nblecourt lebilincselő szövegéből és a magas színvonalú, valósághű képanyagból valóban bámulatos tények derülnek ki. A szerző először a sír felfedezésének történetével foglalkozik: elmondja, hogyan bukkant rá az angol régész Tutanhamon nyugvóhelyére, holyan találta meg az 1110,4 kg súlyú színarany szarkofágot, s mi az igazság a "fáraó bosszúja" körül. Ezután világos történeti áttekintéssel lefesti az évezredekkel ezelőtt lejátszódott drámát. Elemzi Tutanhamon gyermekkorát és kibogozza bonyolult családi kapcsolatait; megkapó részletességgel idézi fel a koronázási szertartást és az ifjú király rövid, kilencévi uralkodását. Új, tudományos körökben még vitatottt felfogásban magyarázza a sírban talált különféle tárgyakat, majd leírja a fáraó tetemének bonyolult mumifikálási műveletét s a halhatatlanságra való előkészítésével kapcsolatos temetési szertartásokat. Végül új adatokkal világítja meg a fáraó özvegyének nehéz helyzetét és a trónutódlási problémát. Könyörtelen ellenségei még halálában is üldözték Tutanhamont: minden nyomát el akarták törölni annak, hogy valaha is élt, hogy ezáltal - hitük szerint - megfosszák a halhatatlanságtól, az új élet lehetőségétől. De 3265 esztendő után az ifjú fáraó földi maradványai világra kerültek, vallottak a sok évezredes tárgyak, s Tutanhamon diadalmaskodott hajdani ellenfelein, íme, mégis elnyerte a halhatatlanságot - ha másképp is, mint ahogy azt az egyiptomi papok annak idején gondolták.

Terry Deary - Ütődött ​görögök
Az ​Ütődött görögök azokról a dolgokról szól, amiről a tanárok mélységesen hallgatnak! Azt hiszik, hogy túl fiatal vagy még az olyan hátborzongató dolgokhoz... mint pl., hogy milyen disznóságokat követett el az ifjú Nagy Sándor! Az is előfordul, hogy a tanárok azért nem beszélnek valamiről, mert ők maguk sem tudják pontosan, hogy miről is van szó! Ez a könyvecske mindennel megismertet, amivel a tanárok nem mertek.

Rudolf Pörtner - A ​Szent Sír hadművelet
"E ​könyv tárgya a középkor legfontosabb eseményének, a keresztes háborúknak a története"– írja Rudolf Pörtner, számos népszerűsítő történelmi munka szerzője. Majd így folytatja bevezetőjét: "A keresztes háborúkat roppant külső és belső drámaiság jellemzi: a hosszú távon kibogozhatatlanul egymásba gabalyodó csaták, ostromok, rabló hadjáratok, politikai áskálódások, »csúcstalálkozók«, járványosan terjedő rögeszmék, vaskos magánbotrányok, kereskedelmi ügyletek és telepítési kísérletek összességükben a középkor olyan lélegzetelállító emberi színjátékát hozták létre, amelyhez hasonlót nem alkothatott a leggazdagabb emberi fantázia sem." Rudolf Pörtner választott témájának megfelelően rendkívül színesen, szórakoztatóan írja meg ezeknek a háborúknak a történetét, egyúttal hű képet festve a középkor emberéről, nemesről, közemberről, papról egyaránt. Számos korabeli forrásmunkát használt fel, s nem hagyta figyelmen kívül az újabb kutatásokat sem, amikor imponáló anyagismerettel vázolja fel azt a folyamatot, amely az újkorban először változtatta meg a Földközi-tenger keleti medencéjének térképét.

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Dümmerth Dezső - Az ​Árpádok nyomában
Vajon ​hogyan kell az időgépet indítani? Valamiféle indítókulcsot kell-e elfordítani, légcsavarfélét megpörgetni, esetleg elég kimondani a varázsigét: hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok? Vagy könyvtárak, levéltárak áhitattal, óvatos kézzel forgatott, megsárgult, töredező pergamenjeiből bontakozik ki az a kanyargós ösvény, amely a kutató fantáziáját is segítségül híva, a múlt megismeréséhez vezet? Könyvünk szerzője az utóbbi módszert választotta ahhoz, hogy ismerős-ismeretlen tájakra kalauzolja az olvasót. A színhely: Magyarország, a helységnevek: Buda, Esztergom, Vác, Tihany mindenkinek jól ismertek. Csakhogy könyvünkben több mint 1000 esztendővel ezelőtti formájukban, kialakulásuk, alapíttatásuk korában találkozunk velük. Az első magyar királyok, a honfoglaló Árpád, a honalapító István, s a romokból új országot teremtő Béla és mind a többi Árpád-házi uralkodó történeti-emberi sorsát követve rajzolódik ki előttünk a magyarságnak, mint az európai népek egyikének kialakulása a Kárpát-medencében. Arról, hogy az Árpád-házi királyok valójában milyen emberek is voltak, hiteles történelmi okmány, "dokumentum" alig maradt. A kutatók - történészek, régészek, néprajzosok - egymásnak gyakran ellentmondó, mert ellentétes érdekek vezérelte krónikákból, indulatok fűtötte levelezésekből, már akkoriban is a régmúlt ködébe vesző szájhagyományt, legendákat szubjektívan elmesélő feljegyzésekből indulhatnak csupán ki. Tág tere nyílik a következtetésnek, a mozaikösszerakás módjának, s ha, mint e könyv esetében is, nem szigorú szakmunkáról van szó, a tudományosan bizonyított tényeknek nem ellentmondó fantáziának. Utazzunk hát az 1000 évvel ezelőtti Magyarországon, ismerkedjünk akkori lakóival, küzdelmeikkel, gondjaikkal. Nem lesz könnyű őket mai tudatunkkal, lehetőségeinkkel megérteni. Életük, sorsuk a mindenkori uralkodó, a király személyétől függött, ő hozta a döntéseket, amelyeknek némelyike következményeiben századunkig kihatott. A szerző emberközelben igyekszik bemutatni az Árpád-ház királyait és a történelmi körülményeket, amelyek őket formálták és amelyeket - nem ritkán - ők formáltak. Képzeletbeli utazásunk a Margitszigeten kezdődik, s ott is ér véget. Közben azonban, a történelem szeszélyes vonalát követve, szinte hazánk minden részét bekalandozza. S az, aki könyvünk olvasójaként útitársunkká szegődött, mai, valóságos kirándulásai során talán egy újabb szemszögből, másfajta érdekességeket is felfedezve gyönyörködik majd a hazai tájban.

Juhász József - Volt ​egyszer egy Jugoszlávia
Az ​1990-es évek európai történelmének legtragikusabb eseményeit a délszláv háborúk jelentették. Ugyanakkor Jugoszlávia története nem csak a háborúk miatt tarthat számot az érdeklődésre. A békeidőkben színes mozaik képét mutató, ám a nagy történelmi sorsfordulókon rendre robbanásveszélyes elegynek bizonyult délszláv állam a "rövid XX. század" Európájának egyik jellemző képződménye volt, ezért történetének megismerése számos tanulsággal szolgálhat. A kötet 1918-tól, Jugoszlávia megalakulásától a felbomlást kísérő 1991-95-ös háborúkig tárgyalja részletesen az eseményeket, de az utódállamok bemutatásának keretében kitér az 1999-es koszovói háborúra is.

Walter Zöllner - A ​keresztes háborúk története
___A ​"Népszerű történelem" sorozat e könyvével most a középkorba kalauzolja az olvasót. A keresztes hadjáratok a 11-13. században a pápaság hódító háborúiként indultak. Céljukul a "Szentföldnek" - Jeruzsálem vidékének, Palesztinának - a mohamedánok uralma alóli visszaszerzését jelölték meg. A hadjárat gondolatát II. Orbán pápa vetette fel. Az uralkodók a növekvő társadalmi feszültségek levezetését is remélték tőle. ___A szerző megismerteti az olvasóval e háborúk gazdasági és politikai okait. Hitelesen leírja, milyen volt Nyugat- és Közép-Európának, továbbá a bizánci birodalomnak, valamint az arab kalifátusnak és utódállamainak gazdasági és politikai helyzete a 11. század végén, a keresztes háborúk megindulása előtt. A bevezető fejezetek után az események elbeszélése következik. Megismerkedhetünk a clermont-i zsinattal, a szegények vállalkozásával, a keresztes lovagok harcaival, győzelmeivel, kudarcaival, a keresztesek és ellenfeleik államainak szerkezetével, kudarcaival, a keresztesek és ellenfeleik államainak szerkezetével, viszonyaival, katonai erejével, haditechnikájával, majd ismerteti a szerző az egyházi lovagrendek kialakulását, szerepét Ázsiában és Európában. ___Végül összefoglalja a könyv a keresztes háborúk jelentõségét és következményeit. Bár Keleten nem értek el semmi eredményt, a keresztes háborúk hódító eszméje tovább élt, egészen modern korunkig; de a következményekhez hozzátartozik az is, hogy a hadjáratok nyomán felvirágzott a kereskedelem, tágult Európa szellemi látóköre és az úgynevezett nyugati kereszténység kultúrájára mély hatást gyakorolt az iszlám kultúra.

Vég Gábor - Magyarország ​királyai és királynői
"Ez ​a könyv arra tesz kísérletet, hogy bemutassa nemzetünk történelmének ötvenhat uralkodóját, de arra is hogy rövid életrajzokban felvillantsa a magyarság ezeréves államiságának legfontosabb mozzanatait" - írja a szerző. Valóban vakmerő vállalkozás; királyaink összefüggő portrésorozatát utoljára XIX. századi tudós pap történészek szerkesztették kötetekbe. Ezeket ma már szinte lehetetlen fellelni, és sok esetben adataik pontosságához is kétség férkőzött. Vég Gábor a történeti kutatások mai szintjéhez igazította kézikönyve dátumait. Ez az első munka, amelyben Szent Istvántól IV. Károlyig minden magyar király szerepel. Az uralkodók családi kapcsolódását, a dinasztiák átmeneteit leszármazási táblázatok teszik szemléletessé. A könyv olvastán megismerjük királyaink életét, de a koronát és palástot viselő személyiségek mögött felsejlik népünk hosszú és mindvégig eseménydús históriájának vázrendszere is.

Oswald Spengler - A ​nyugat alkonya I-II.
A ​Nyugat alkonya (Der Untergang des Abendlandes) című munkájában Spengler a Hegelre, Marxra és másokra is jellemző lineráris fejlődéseszmével, illetve az ész és a emberiesség uralmának az eljövetelébe vetett hittel egyaránt szakított. Rendszerének alapegységei - Khaldúnhoz hasonlóan - a zárt és körülbelül ezer éves belső időtartalommal rendelkező kultúrák, amelyekből nyolcat különböztetett meg: a kínait, az indiait, a babilóniait, az egyiptomit, a mexikóit, az ókori antikot, az arabot és a nyugatit, vagyis az európait. Ezek a kultúrák az élőlényekhez hasonlóan születnek, kibontakoznak, elérik fejlődésük legmagasabb pontját, majd hanyatlani kezdenek és elpusztulnak. E szabály alól nincs kivétel, az európai kultúra éppúgy el fog pusztulni - a kötet címe e pusztulás kezdeti fázisára utal -, mint ahogy a régi kínai, az egyiptomi vagy az antik kultúra elpusztult.

Lőrincz László - Mongólia ​története
A ​szerző, akinek több műve jelent meg a mongolok történetéről, kultúrájáról, az őskortól tárgyalja Mongólia múltját. A legújabb kutatások eredményeit felhasználva írja le az itt lakó törzsek, törzsszövetségek keletkezését és sorsát, a mongol népek történetét az állam kialakulása előtt. Behatóan foglalkozik a mongol állam keletkezésével, Dzsingisz szerepével, háborúival. Kifejti a hódító háborúk okait, következményeit. A Dzsingisz halálát követő széttagolódás leírása után külön-külön megrajzolja az új államok történetét, a mongol dinasztia uralma alatt álló Kínáét, Turkesztánét, Iránét az ilkánok uralkodása idején, az Aranyhordáét. Mongólia a 17. sz.-ban a mandzsu birodalomhoz került, 1911—12-ben nemzeti-felszabadító mozgalom következményeként teokratikus állam alakult itt ki, majd pedig, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására a népi forradalmi erők győzelme következett. A szerző részletesen foglalkozik a Mongol Népköztársaság külső és belső küzdelmeivel, gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődésével, színes és érdekes képet ad az ország mai helyzetéről is.

Yoshiro Tamura - Japanese ​Buddhism: A Cultural History
Buddhism, ​founded in India some twenty-five hundred years ago, reached Japan in 538 C.E. Assimilated into Japanese culture and refashioned as Japanese Buddhism, it became one of the most enduring and far-reaching cultural and intellectual forces in Japans's history. The stamp of Japanese Buddhism is unmistikable in the nation's poetry, literature, and art; and the imprint of Japan's indigenous culture is clear in such unique facets of Japanese Buddhism as the amalgamation of pre-Buddhist worship and esoteric Buddhism in the practice of the Shugendo ascetics. Japan's Buddhism and the nation's cultural matrix are so inextricably linked that it is impossible to explicate the one without understanding the other. Thus the present book is both a history of Japanese Buddhism and an introduction to Japan's political, social, and cultural history. It examines Japanese Buddhism in the context of literary and intellectual trends and of other religions, exploring social and intellectual questions that an ordinary history of religion would not address. YOSHIRO TAMURA (1921-89) was one of Japan's most outstanding scholars of Buddhism. At the time of his death, he was a professor at Buddhist studies at Tokyo's Rissho University.