7-esek

Darvasi László - A ​titokzatos világválogatott
Közel ​negyven írás a fociról, és mindazokról, akik életre-halálra képesek a labdát kergetni.

Margitay Richárd - A ​labdarúgó-Európa-bajnokságok győztesei
Az ​Európa-bajnokság a világ második legnézettebb futballeseménye, ennél nagyobb érdeklődésre csak a világbajnokság tarthat számot. A négyévenként megrendezésre kerülő kontinensviadal a földrész nemzetei számára hatalmas jelentőséggel bír, így a trófea megszerzése is meglehetősen kemény erőfeszítéseket igényel a győztes részéről. Mindeddig tizenöt torna került megrendezésre, s ezek alapján kijelenthető, hogy izgalomban és magas színvonalban sosem volt hiány. A csúcshódítók által megjárt rögös út eddig kevesek számára volt ismeretes, ennek a kötetnek köszönhetően arra is fény derül, hogy 1960-tól 2016-ig mely válogatottak és milyen módon jutottak hozzá az impozáns Eb-serleghez.

Nagy László Krisztián - Az ​erdei focibajnokság
Nagy ​az izgalom a Végtelen-erdőben. Nem csoda, hiszen első alkalommal rendezik meg az állati focibajnokságot, azaz a Bundásligát. A csapatkapitány, Karotta Kazi vezetésével a Káposztás-réti nyulak is készülnek a bajnokságra, ahol a legnehezebb ellenfelekkel szemben kell helytállniuk. Vajon van esélyük Sunyi Sanyi és a rókák ellen? Legyőzhetik a sünöket a Tüskecsarnokban? Vagy úgyis Acsar és a Lompos FC viszi haza a kupát? Az biztos, hogy a nyusziknak minden leleményességükre szükségük lesz, mert az ellenfelek között többen is akadnak, akik nem tartják be a játékszabályokat. A könyv egy mulatságos, fordulatos és szórakoztató kaland segítségével vezeti be a gyerekeket a futball világába, de a focis kiszólásoknak, vicces áthallásoknak köszönhetően a felnőtteknek is sok-sok kellemes pillanatot tartogat.

Végh Antal - Gyógyít6atlan?
A ​szerző könyve közvetlenül az 1986-os, számunkra kudarccal végződött mexikói labdarúgó- világbajnokság után jelent meg. Mik voltak a kudarc előzményei, hogy is volt az a bizonyos 6-0-ra végződő szovjet-magyar mérkőzés...

Andreides Gábor - Dénes Tamás - Weisz ​és a többiek
Hihetetlennek ​hangzik ma már, de igaz: a világ egyik futballközpontja Magyarországon volt az 1910-es évek elején, s ez az állapot egészen az 1950-es évek végéig tartott. Ennek egyik látványos és egészen különleges megnyilvánulása a magyar–olasz futballszimbiózis létrejötte volt. 1934-ben, amikor Olaszország először lett világbajnok, az olasz első osztályban 18 csapatból 12-nek volt magyar az edzője! Az 1938-ban vb-győztes olasz csapatban minden egyes játékosnak volt magyar edzője pályafutása során. Sokat elmond az is, hogy egy olyan, máig meghatározó csapatot, mint az Inter, 10 éven át csak magyar edzők irányítottak. Egyikük volt Weisz Árpád, az 1945 előtti korszak legnagyobb magyar edzősztárja a maga három olasz bajnoki címével. Weisz Árpád, Károly Jenő, Tóth Potya István, Schaffer Alfréd és a többiek olasz - országi sikere után – amelyek még az 1945 előtti korszakra estek –, a második világháborút követően a magyar játékosok és edzők újra özönlöttek Olaszországba. Így történhetett meg, hogy a Juventusnak és a Milannak is volt magyar, bajnoki címet nyert edzője ekkoriban Sárosi György, illetve Czeizler Lajos és Guttmann Béla személyében. Az Internek is akadt magyar gólkirálya, sőt, az is előfordult, hogy magyar edző töltötte be az olasz szövetségi kapitányi posztot is. És akkor még Egri-Erbstein Ernő Torinóval szerzett három bajnoki címét nem is említettük. Mind ez mai fejjel szinte csodaszámba megy, pedig így történt. Hogy miért és hogyan? Ezt járja körül ez az egyedülálló könyv!

Emily Stead - Futballsztárok
Ismerd ​meg a foci világának legnagyobb sztárjait! A csúcsokat tartó legendáktól a jövő klasszisaiig, a Futballsztárok című könyvben megtalálsz minden adatot, érdekességet és hihetetlen rekordot, amit tudnod kell ahhoz, hogy igazi szakértővé válhass. Lionel Messi, Antoine Griezmann, Neymar, Philippe Coutinho, Cristiano Ronaldo, Kevin de Bruyne, Harry Kane, Luka Modric, Manuel Neuer, Gareth Bale és még sok-sok futballsztár!

Tom Oldfield - Matt Oldfield - Maradona
,,- ​Csak azt remélem, pályára is léphetek majd - mondta Diego. Ha pályára lép, akkor Argentína történelmének valaha volt legfiatalabb válogatott labdarúgója válik belőle a maga tizenhat évével, három hónapjával és huszonnyolc napjával." És Diego álma valóra vált, a Magyarország elleni barátságos meccsen debütált Buenos Airesben, 1977-ben. Minden idők egyik legnagyobb játékosának, Diego Armando Maradonának a neve, kortól függetlenül, az összes focirajongó előtt ismerősen cseng. Karizmatikus és kissé szélsőséges személyisége, heves vérmérséklete mellett örökké emlékezetes marad az 1986-os mexikói vébén az angolok elleni negyeddöntőben ,,egy kicsit Maradona fejével, egy kicsit pedig Isten kezével" szerzett találata, majd ugyanazon a meccsen a teljes védelmet kicselezve lőtt ,,évszázad gólja". A Boca Juniors, a Barcelona és a Napoli színeiben is gólt gólra halmozó csatár élő legenda, Nápolyban mind a mai napig hatalmas tisztelet és szeretet övezi.

Hetyei László - Az ​FC Barcelona 21. századi sztárjai
A ​spanyol első osztályú bajnokság, spanyolul Primera División, hivatalos elnevezését a szponzoráló bankról kapta: La Liga Santander. A 21. században tizennyolc bajnoki év fejeződött be Spanyolországban. Négy klub osztozott a bajnoki címeken: az Atlético Madrid egy, a Valencia kettő, a Real Madrid hat, a Barcelona kilenc alkalommal végzett az élen. Egy jó csapathoz elsősorban jó játékosok kellenek, egy jó edző sem árt, és persze megfelelő háttérre is szükség van: okos klubvezetés, alkalmas stadion - és benne sok-sok szurkoló. A Barcelona csapatánál mindez adott, jobbnál jobb labdarúgók fordultak meg az elmúlt tizennyolc évben a gránátvörös-kék együttesben. A szerző által legjobbnak vélt tizennégy sztárt mutatja be a könyv. Ők a Barcelona 21. századi sztárjai.

Dunai Ede - Lila ​karácsony
A ​11 ÚJPESTI LEGENDA című sikerkönyv szerzőjétől. A könyv a Szusza Ferenc és Zsengellér Gyula nevével fémjelzett háború utáni, illetve a Baróti Lajos által irányított hatvanas évek végi aranycsapatok mindennapjait ismerteti. Mindezt egy ötfős Újpest-szurkoló, baráti társaság évtizedeken átívelő, szerelemmel és kalandokkal átszőtt, fordulatokkal teli és szívbemarkoló történetébe ágyazva. Az öt lila-fehér szurkoló és a zseniális labdarúgók sorsa több alkalommal is keresztezi egymást, melyek során szélsebesen robogunk a megdöbbentő végkifejlet felé. Az izgalmas cselekmény mellett a szerző betekintést nyújt Magyarország, kiemelten Újpest vérzivataros időszakába, a második világháborútól az 1956-os forradalmon keresztül a kádári évtizedeken át egészen napjainkig.

Csepelyi Adrienn - Belemenés
A ​Belemenés egyszerre futballkönyv és látlelet a szenvedélyről. Húsz év története. Benne van a megyei másodosztály nyersesége és a topfutball fényűzése - benne a katarzis és a totális megsemmisülés. A szerző kellő öniróniával szemléli önnön reménytelenségét: az irracionális döntések sorozatát. Sajátos humorral meséli el a futball miatt született és tönkrement szerelmeket, az egész hátat beborító futballtetoválást és a párhuzamos dimenziót, ahol a legszánalmasabb hazugságokat is fapofával lehet előadni. Közben pedig felnő egy kislány, és eljut oda, ahová mindig is vágyott. Csepelyi Adrienn Junior Prima- és Népszabadság-díjas, Hüpátia médiadíjas újságíró. Az MLSZ Női Bizottságának tagja, Kötényblog néven évekig írta díjnyertes nőifutball-blogját. Odavan az operáért, testileg-lelkileg megnyomorított bulldogokat fogad örökbe, szatmári népviseletben ment a foci Eb-re, nehezen viseli az igazságtalanságot és nem tűri a nőkkel szembeni kirekesztést. 1996 óta Liverpool-szurkoló. Azóta minden jó és rossz döntése mögött a rajongás áll. A szerző az ukrán és a román határ menti kis faluban, Penyigén nőtt fel. Tizenkét éves korában egészen valószínűtlen módon robbant be az életébe a futball, kiforgatva a négy sarkából azt az idilli és zárt világot, amelyben addig élt.

Bocsák Miklós - Kocsis ​és Czibor
Kocsisné: "Ott ​maradt kinyitva az ablak, Sanyi talán csak becsukni akarta, hogy ne jöhessenek be azok, akik meg akarják ölni, nem akart ő kiugrani, talán csak megijedt megint, odament valahogy az ablakhoz, kinézett és közben, mert olyan gyenge volt szegény, leesett, tudja, én sohasem hiszem el, hogy öngyilkos lett, akkor nem akart ő öngyilkos lenni, csak kiesett, érti, ugye, elhiszi nekem, csak kiesett, csak kieshetett..." Czibor: "Huszonhat évvel ezelőtt, amikor idejöttem Spanyolországba, még nem féltem. Pedig nem volt pénzem, tele voltam adóssággal, bizonytalannak látszott a jövőm, el voltam tiltva a játéktól, és itt álltam a családommal, három kicsi gyerekkel, és mégsem féltem. Mert volt tudásom, határozottságom, értékem! Most van pénzem, az üzlet eladásából azért maradt még pénzem... És most mégis félek."

Andreides Gábor - 1938 ​- A párizsi ezüst
A ​két világháború között 78 magyar edző dolgozott Itáliában. Nagy szám, de nem ez a legnagyobb szám! Hanem az, hogy mekkora szelet illeti meg őket abból a tortából, amelyre az van írva: az olasz futball volt a világ legjobbja a harmincas években. Mert hát ki vitatná ezt, tudva, hogy a magyarokért szinte rajongó, a kint dolgozó edzőket a végtelenségig tisztelő és elismerő Vittorio Pozzo Squadra Azzurája 1934-ben és 1938-ban is megnyerte a világbajnoki címet? Mi ehhez csak annyit teszünk hozzá, hogy lajstromozzuk, mely honfitársaink emelték fel erre a csúcsra az olasz futballt.

Ismeretlen szerző - Aranycsapat
Volt ​egy nagy vágyam, álmom. Gyermekkorom mítosszá nemesült hőseit, az Aranycsapat játékosait szerettem volna újra látni a Népstadion gyepszőnyegén. A múló idő könyörtelen. Sokan már elmentek közülük, sokan messze élnek Budapesttől. Amikor tervemhez támogatást kaptam a Mafilm Hunnia filmstúdiójában, még magam sem tudtam, milyen hatalmas munka vár rám és munkatársaimra. Hónapok múltán elkészült a film, és - Hernádi Miklós közreműködésével - a könyv is, amelyet azzal a reménnyel nyújtok át most az Olvasónak, hogy maradandó élményt ad arról a korról, amelyben az Aranycsapat mítosza megszületett. Úgy gondolom, a felszabdulás utáni sport és a társadalmi folyamatok kapcsolatáról érdemes sokat és közösen gondolkodnunk. Az Aranycsapat mitológiája társadalmi tudatunk szerves része: idegsejtjeinkben hordjuk, együtt az elmúlt harmincegynéhány év sok más mítoszával és realitásával. A könyvben közölt interjúk - eltekintve a Pelével készítettől, amelyet 1980 júniusában vettünk filmszalagra - 1981 áprilisa és októbere között készültek, számos helyszínen. Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak a kollégáknak, szakembereknek és barátoknak, akik áldozatkész segítségükkel lehetővé tették, hogy közös önismereti túrát tegyünk és szembenézhessünk 1945 utáni történelmünkkel.

Zsolt István - A ​pálya közepén
Örömmel ​jelenteti meg a Magvető Kiadó Zsolt Istvánnak, a kitűnő, világszerte ismert labdarúgó-játékvezetőnek irodalmi értékű emlékezéseit több évtizedes sportpályafutásáról, amelyről így vall könyvében: "Ha valaki annyira szereti a legnagyobb tömeget megmozgató sportot, mint én, és annyira szeret egyedül lenni, mint én, akkor csak ott találkozhatunk: a pálya közepén... Itt senkihez nem tartozni, itt mindenek fölé emelkedni, itt mindent és mindenkit kézben tartani, elérni egy vacak síppal a tökéletes magányt, ez volt az értelme az én kedves szenvedélyemnek, a játékvezetésnek." Tulajdonképpen mi is a szerepe a játékvezetőnek? Némi öngúnnyal válaszol a kérdésre A pálya tartozéka című fejezet: "Tartozék a vonalazás, a gyep meg a sarokzászló meg a kapufa. Meg a játékvezető." A könyv lapjain egymás után elevenednek meg a magyar labdarúgás felejthetetlen - néha kellemetlen - epizódjai: az 1954-es svájci világbajnokság, ahol szó esik a Sztárokról, "akik szerették a pénzt, de rajongtak a labdáért", no meg rólunk is, a Szurkolóról...; a Fapálcikás mozaikok című fejezetben az 1964-es tokiói olimpia: "...egy ország, több mint százmillió emberrel, ahol nincs egyetlen szék, ágy, kés, villa..." És a 6:3.

Hegyi Iván - 10-esek
Vitatható ​tizenegyes! Nem vitatható tízes. Mert azok, akik e kiadvány főszereplői, kivétel nélkül 10-es mezben játszottak-játszanak. Tizenegy extraklasszis labdarúgó sorakozik a Világszámok című kötetben, amely egy sorozat kezdeti darabja. A kiadó (Sprint) és a szerző (Hegyi Iván) nem meri állítani, hogy a közre adott tizenegy minden idők legjobbja, azt viszont bátorkodik kijelenteni: a Puskás, Pelé, Maradona, Platini, Zico, Gullit, Zidane, Totti, Ronaldinho, Messi, Neymar névsor nyugodt szívvel vállalható. Hogy aztán olyan hírességek maradtak ki, mint Cubillas, Matthäus, Rivaldo, Szavicsevics, s a magyarok közül Tichy, Farkas, Détári? Ez az elképzelés határainak tulajdonítható. A készítők ugyanis ragaszkodtak (elsőre) a 10-eshez és (általában) a tizenegy virtuózhoz. A tizenkettő már tucatot - vagy akár dühös embert is - jelent, a tizenhárom a szerencsére-balszerencsére utal, tízen vagy kilencen pedig nehezen lehet futballozni. Igaz, ez nem egy csapat. Már csak azért sem, mert gondolják meg, Puskás és társai közül ugyan ki állna a háló elé? (Habár a leghíresebb magyar két percig védett egy Honvéd-Dózsa rangadó véghajrájában.) De hogy mindegyikük eltalál a kapuhoz, az biztos. Cselben és átadásban szintén dáriusi gazdagságú a garnitúra.

Tom Oldfield - Matt Oldfield - Zidane
A ​kétes hírű marseilles-i telep utcai focistájából hihetetlen magasságokba emelkedő Zidane generációja egyik legnagyobb csillaga lett. Számtalan trófeája és díja közül a legnagyobbak: világ- és Európa-bajnok, BL-győztes a Real Madrid játékosaként, majd edzőjeként zsinórban háromszor.

Tom Oldfield - Matt Oldfield - Neymar
Brazíliában ​előbb tanulnak meg a gyerekek focizni, mint járni - ezért aztán nagyon nehéz a sok ifjú titán közül kitűnni, majd világsztárrá válni. Neymarnak ez sikerült! Gondoltad volna, hogy már 13 évesen felfigyelt rá a Real Madrid, ő azonban visszautasította a szerződést? Gondoltad volna, hogy a focilegenda Pelé, miután felismerte az ifjúban rejlő kivételes tehetséget, maga javasolta a 18 éves csatárt a dél-afrikai vébére utazó nemzeti válogatottba? Neymar szédítő karrierjéről, a Santosban és a Barcelonában töltött éveiről a Focihősök 3. részében olvashatsz.

Ch. Gáll András - Marco ​Rossi
Ha ​Gino nagyapám élne, biztosan boldog és büszke lenne… Ő, aki a negyvenes, ötvenes években a Grande Torino és a Mágikus Magyarok -elsősorban Puskás Ferenc és klubja, a Honvéd - bűvöletében nőtt fel és élt, s aki hátulgombolós kisfiú koromban kézen fogott, hogy levigyen a Filadelfiára, arra a patinás pályára, ahol annak idején Valentino Mazzoláék rúgták a labdát, nos, Gino talán el sem hinné, hogy öt éven át a legendás kispesti klub vezetőedzője lehettem, bajnokságot nyertem a csapattal, majd egy szintén sikeres dunaszerdahelyi kitérő után idén június 19-én kineveztek a magyar válogatott szövetségi kapitányának. Még mint a DAC 1904 szakvezetője határoztam el, hogy újságíró barátom, Gáll András közreműködésével megírom az eddigi történetemet, azt a számomra is hihetetlen utazást, amely Druentótól, egy Torino melletti kisvárostól megannyi egzotikus állomáson át (fél Itália, Mexikó, Frankfurt, Kispest és a Csallóköz) álmaim megvalósulásáig, a magyar válogatott kispadjáig vezetett. Ezt a kacskaringós, döccenőkkel tarkított utat biztosan nem tudtam volna végigjárni imádott feleségem, Mariella, és gyermekeim, Simone és Gaia, támogatása nélkül.

Hetyei László - Újpesti ​stadionok
Minden ​labdarúgóklubnak megvan a saját stadionja. Újpestnek a Szusza Ferenc Stadion. Igaz, nem a kezdetek óta játszik itt a labdarúgócsapat - egyébként is csak 2003-ban kapott nevet -, hiszen az első években a pamutgyári mezőn, majd mintegy húsz évig a népszigeti pályán szorgoskodtak az UTE góllövői. A könyv végigköveti a kezdetektől, hogy mely területen űzte a lila-fehér színekben pompázó csapat (UTE, Újpest FC, Újpesti Dózsa...) a népszerű játékot. Minden időszakból bemutat néhány mérkőzést, amely így vagy úgy, de meghatározó volt. A régmúltba repíti az olvasót, majd szép lassan elérkezik napjainkhoz, hiszen olykor-olykor a maiak is aratnak komoly győzelmeket, legendává téve ezzel magát a helyszínt, a stadiont is.

Antal Zoltán - Hoffer József - Alberttől ​Zsákig
Válogatott ​labdarúgóink lexikonja. Ők százhuszonketten. Három felnőtt, plusz egy fő. A \"Tanár úr\" (Károly). A legszebben játszó honvéd (Dudás Gy.). Egy igazi tanár úr (Lakat). Az első \"doktor\" a válogatottban (Borbás). \"Seriff\", a büntető-specialista (P. Szabó)...