Dsida ​Jenő válogatott versei

Arany János - Arany ​János balladái
A ​magyar költészetben a ballada fogalma elválaszthatatlan Arany János nevétől. "A balladai homályt, balladai rövidséget kiválóan alkalmasnak találja, hogy egy sötét bűn és sötét bűnhődés legyen a tárgya... A virtuozitás itt abban van, hogy hogyan tudja a büntetést a bűnből logikával és az őrületnek bizonyos fokozatos bemutatásával kifejteni."- írja róla Szerb Antal. Kötetünk ezeket a közkedvelt és népszerű verseket tartalmazza a történelmi balladáktól kezdve a népballadáig.

Arany János - Arany ​János balladái
A ​magyar költészetben a ballada fogalma elválaszthatatlan Arany János nevétől. "A balladai homályt, balladai rövidséget kiválóan alkalmasnak találja, hogy egy sötét bűn és sötét bűnhődés legyen a tárgya... A virtuozitás itt abban van, hogy hogyan tudja a büntetést a bűnből logikával és az őrületnek bizonyos fokozatos bemutatásával kifejteni."- írja róla Szerb Antal. Kötetünk ezeket a közkedvelt és népszerű verseket tartalmazza a történelmi balladáktól kezdve a népballadáig.

Dsida Jenő - Dsida ​Jenő versei
Rövid ​az életem: leími is csak röviden lehet. Tizenöt és fél éves voltam, amikor első versem - valami kis névnapi köszöntő - megjelent Benedek Elek nagyapó Cimborájában, s akkor kaptam az első honoráriumot. Azóta sem voltam olyan boldogan büszke és magammal megelégedett, mint akkor.Azóta sok mindent láttam a világban, és becsületesen próbáltam írni magamról és arról a sok mindenről, amit láttam. Szülővárosomból,Szatmárról négy éve kerültem Kolozsvárra, most itt végzem a jogi fakultás utolsó esztendejét. A szenvedést is megkóstoltam már,néhány évig állandóan levert voltam és szomorú. Most huszonkét éves vagyok. de napról napra fiatalodom. Éjszakánként szépeket álmodom, rendületlenül hiszek Istenben és az emberekben. Hiszek a nőben, a versben, a szépség és jóság missziójában. Valami lesz belőlem, de még nem tudom: mi. 1929 (Dsida Jenő fiatalkori önéletrajzából)

Dsida Jenő - Dsida ​Jenő versei
Rövid ​az életem: leími is csak röviden lehet. Tizenöt és fél éves voltam, amikor első versem - valami kis névnapi köszöntő - megjelent Benedek Elek nagyapó Cimborájában, s akkor kaptam az első honoráriumot. Azóta sem voltam olyan boldogan büszke és magammal megelégedett, mint akkor.Azóta sok mindent láttam a világban, és becsületesen próbáltam írni magamról és arról a sok mindenről, amit láttam. Szülővárosomból,Szatmárról négy éve kerültem Kolozsvárra, most itt végzem a jogi fakultás utolsó esztendejét. A szenvedést is megkóstoltam már,néhány évig állandóan levert voltam és szomorú. Most huszonkét éves vagyok. de napról napra fiatalodom. Éjszakánként szépeket álmodom, rendületlenül hiszek Istenben és az emberekben. Hiszek a nőben, a versben, a szépség és jóság missziójában. Valami lesz belőlem, de még nem tudom: mi. 1929 (Dsida Jenő fiatalkori önéletrajzából)

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​írások
Weöres ​Sándor verses munkáinak csaknem egészét foglalja magába ez a gyűjtemény: s tartalmazza prózájának egy részét is. Korai verseitől legfrissebb írásaiig rajzolódik ki lírájának vonala. A magyar irodalomban kivételes ennek a műnek sokarcúsága - a természeti erők elevenségével csúszik ki a meghatározások kereteiből. Sokfelé ágazó, autonóm teljességű költészet a Weöres Sándoré, s ezt az autonómiát híven tükrözi kötetünk kompozíciója is: csak laza vezérfonala az időrend, ám nagy, részben tematikus, részben más, rejtettebb azonosságokat, rokonságokat felmutató ciklusai nemegyszer a legkülönbözőbb periódusok írásait szívják magukba. Weöres szuverén biztonsággal mozog a művek benső rétegeiben, s szemünk előtt építi, teljesíti ki köreit, az intimtől a kozmikusig. Weöresnek személyes tulajdona mindaz, amit valaha írtak magyar nyelven - s mindaz, amit írhattak volna. S "nyelvtudása" nem ismer korlátokat, valami módon minden nyelvi tényről tudomása van, arról, ami valóban volt, s arról, ami lehetséges, személyiségének alkotórésze minden mítosz - ami valóban volt, s ami lehetett volna. Olyan ez a költészet, mint egy bolygóközi kaleidoszkóp: keveredik benne az ismerős, a saját tartalmainkkal rokonítható az ismeretlennel. S ez a tökéletes művészet - ha nem is mindig rögtön szembetűnően - mély és igaz emberi tartalmakat hordoz.

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​írások
Weöres ​Sándor verses munkáinak csaknem egészét foglalja magába ez a gyűjtemény: s tartalmazza prózájának egy részét is. Korai verseitől legfrissebb írásaiig rajzolódik ki lírájának vonala. A magyar irodalomban kivételes ennek a műnek sokarcúsága - a természeti erők elevenségével csúszik ki a meghatározások kereteiből. Sokfelé ágazó, autonóm teljességű költészet a Weöres Sándoré, s ezt az autonómiát híven tükrözi kötetünk kompozíciója is: csak laza vezérfonala az időrend, ám nagy, részben tematikus, részben más, rejtettebb azonosságokat, rokonságokat felmutató ciklusai nemegyszer a legkülönbözőbb periódusok írásait szívják magukba. Weöres szuverén biztonsággal mozog a művek benső rétegeiben, s szemünk előtt építi, teljesíti ki köreit, az intimtől a kozmikusig. Weöresnek személyes tulajdona mindaz, amit valaha írtak magyar nyelven - s mindaz, amit írhattak volna. S "nyelvtudása" nem ismer korlátokat, valami módon minden nyelvi tényről tudomása van, arról, ami valóban volt, s arról, ami lehetséges, személyiségének alkotórésze minden mítosz - ami valóban volt, s ami lehetett volna. Olyan ez a költészet, mint egy bolygóközi kaleidoszkóp: keveredik benne az ismerős, a saját tartalmainkkal rokonítható az ismeretlennel. S ez a tökéletes művészet - ha nem is mindig rögtön szembetűnően - mély és igaz emberi tartalmakat hordoz.

Tóth Árpád - Tóth ​Árpád válogatott versei
"A ​magyar szomorú-ének legnagyobb mívese" - így jellemezte kortársa és barátja, Tersánszky J. Jenő Tóth Árpádot, a furcsa összetett szóval az elégia műfajának uralkodó voltára utalva. A Nyugat első nemzedékének 1886 és 1928 között mindössze negyvenkét évet élt s csupán négy verseskötetet publikáló nagyja valóban a spleen, a rezignáció, a szkepszis, a fájdalom húrjain játszott, midőn - sokszor a rímek felöl "visszaírva" a sorokat - hol belefeledkezett az elégia évszázados formahagyományába, hol viharosan áttörte és szeszélyesen megújította azt. Kora és sorsa éppenséggel nyújtott tárgyat a reményvesztés kiéneklésének: a gyógyíthatatlan betegség, a mindennapi, súlyos egzisztenciális gondok, az I. világháború, Isten kihátrálása a teremtett világból - mind-mind ok a költemények bölcseletileg is megokolt intellektuális-emocionális bánatára. A Tóth Árpád verseihez figyelmesen hajló olvasó azonban bizonyosan tapasztalja - e válogatás forgatása során is -, hogy a költőből nem hiányzott az érzéki dinamizmus, a humor, a groteszkum igenlése sem, s hogy a fonákot, a sújtót, az elveszejtőt "oltó-késnek": az épp a megpróbáltatásai közepette erősödő ember jelvényének tekintette. Attribútumnak, mely nem az ő kezében van-mégis őt fémjelzi.

Tóth Árpád - Tóth ​Árpád válogatott versei
"A ​magyar szomorú-ének legnagyobb mívese" - így jellemezte kortársa és barátja, Tersánszky J. Jenő Tóth Árpádot, a furcsa összetett szóval az elégia műfajának uralkodó voltára utalva. A Nyugat első nemzedékének 1886 és 1928 között mindössze negyvenkét évet élt s csupán négy verseskötetet publikáló nagyja valóban a spleen, a rezignáció, a szkepszis, a fájdalom húrjain játszott, midőn - sokszor a rímek felöl "visszaírva" a sorokat - hol belefeledkezett az elégia évszázados formahagyományába, hol viharosan áttörte és szeszélyesen megújította azt. Kora és sorsa éppenséggel nyújtott tárgyat a reményvesztés kiéneklésének: a gyógyíthatatlan betegség, a mindennapi, súlyos egzisztenciális gondok, az I. világháború, Isten kihátrálása a teremtett világból - mind-mind ok a költemények bölcseletileg is megokolt intellektuális-emocionális bánatára. A Tóth Árpád verseihez figyelmesen hajló olvasó azonban bizonyosan tapasztalja - e válogatás forgatása során is -, hogy a költőből nem hiányzott az érzéki dinamizmus, a humor, a groteszkum igenlése sem, s hogy a fonákot, a sújtót, az elveszejtőt "oltó-késnek": az épp a megpróbáltatásai közepette erősödő ember jelvényének tekintette. Attribútumnak, mely nem az ő kezében van-mégis őt fémjelzi.

Juhász Gyula - Versek ​/ Don Quixote halála / Holmi / Orbán lelke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Gyula - Versek ​/ Don Quixote halála / Holmi / Orbán lelke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Jókai ​Mór válogatott versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Jókai ​Mór válogatott versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Lőrinc - Homlokodtól ​fölfelé
"Szabó ​Lőrinc azok közé a különben nem túlságosan gyakori költők közé tartozik - írta róla költői életútját összegező, nagy tanulmányában 1955-ben Illyés Gyula -, akiknek életműve egyben életregény. A világirodalom két legnagyobb életregényének - Szent Ágoston és Rousseau írásának - címe egyaránt ez: Vallomás. Mi egyéb a lírai vers is? Gyűjteménybe állva, mi mássá válhat az ilyen líra, ha anyagát a társadalom szikráztatja ki, mint izgalmas, mert kettősen is hiteles leleplezésévé az egyénnek is, a világnak is?" Korának balzaci és baudelaire-i értelmében is megrázó, hiteles érzékeltetésével, "amikor a kapitalizmus már tornygombig elöntötte a magyar városokat is", Szabó Lőrinc végletesen személyes ésvégletesen őszinte beszámolója irodalmunknak egy nagy hiánya fölé csinált hidat, Illyés szerint: ez a látszólag csak magával foglalkozó lírikus voltaképpen a polgári élet konfliktusainak legnagyobb költői ábrázolójává nőtt modern líránkban. Világszemlélete, amely költészete minden szakát végigkíséri, s amelyről hitvallásszerűen külön nagy verset is írt: a materializmus. Igazságérzetével, individualista moralitásával párosulva sötét, véres, nemegyszer tragikus képet tár elénk, olyasfélét, mint a kritikai realizmus mesterei, akik feladatuknak környezetük és koruk fölboncolását tekintették. Szabó Lőrinc önmagát boncolta. Kevés költő volt, aki magával kegyetlenebbül járt el, magát ridegebben feltárta volna, mint ő. "Műve tragikussága így olyan kicsengésű, mint a sorstragédiáké." - Ez a válogatás a költő legszebb, legnépszerűbb verseit tartalmazza, lírai életregénye legjelentősebb verseit a Szabó Lőrinc-kiadások történetében először, a keletkezés időrendjében sorakoztatva egymás után. Ez a magyarázata annak, hogy a Tücsökzene "Utójáték"-ciklusának versei, melyek az 1957-es kiadás számára készültek, mint a költő bizonyíthatóan utoljára írt versei, a gyűjtemény végén foglalnak helyet.

Szabó Lőrinc - Homlokodtól ​fölfelé
"Szabó ​Lőrinc azok közé a különben nem túlságosan gyakori költők közé tartozik - írta róla költői életútját összegező, nagy tanulmányában 1955-ben Illyés Gyula -, akiknek életműve egyben életregény. A világirodalom két legnagyobb életregényének - Szent Ágoston és Rousseau írásának - címe egyaránt ez: Vallomás. Mi egyéb a lírai vers is? Gyűjteménybe állva, mi mássá válhat az ilyen líra, ha anyagát a társadalom szikráztatja ki, mint izgalmas, mert kettősen is hiteles leleplezésévé az egyénnek is, a világnak is?" Korának balzaci és baudelaire-i értelmében is megrázó, hiteles érzékeltetésével, "amikor a kapitalizmus már tornygombig elöntötte a magyar városokat is", Szabó Lőrinc végletesen személyes ésvégletesen őszinte beszámolója irodalmunknak egy nagy hiánya fölé csinált hidat, Illyés szerint: ez a látszólag csak magával foglalkozó lírikus voltaképpen a polgári élet konfliktusainak legnagyobb költői ábrázolójává nőtt modern líránkban. Világszemlélete, amely költészete minden szakát végigkíséri, s amelyről hitvallásszerűen külön nagy verset is írt: a materializmus. Igazságérzetével, individualista moralitásával párosulva sötét, véres, nemegyszer tragikus képet tár elénk, olyasfélét, mint a kritikai realizmus mesterei, akik feladatuknak környezetük és koruk fölboncolását tekintették. Szabó Lőrinc önmagát boncolta. Kevés költő volt, aki magával kegyetlenebbül járt el, magát ridegebben feltárta volna, mint ő. "Műve tragikussága így olyan kicsengésű, mint a sorstragédiáké." - Ez a válogatás a költő legszebb, legnépszerűbb verseit tartalmazza, lírai életregénye legjelentősebb verseit a Szabó Lőrinc-kiadások történetében először, a keletkezés időrendjében sorakoztatva egymás után. Ez a magyarázata annak, hogy a Tücsökzene "Utójáték"-ciklusának versei, melyek az 1957-es kiadás számára készültek, mint a költő bizonyíthatóan utoljára írt versei, a gyűjtemény végén foglalnak helyet.

Balla Zsófia - Kolozsvári ​táncok
Tánc ​és táncoltatás - avagy egy újabb időjelző ez a könyv abban, ami történik, abban, ahogyan történik. Új beszédet próbálunk, gyűjtjük a gyógyfüvet, a gombát, nézzük a dombokról a körpanorámát, szüleink születési helyét keressük föl, így nyaralunk - s telelünk a cserépbe fogott virággal. És ünnepre várva, mikor egészben a gödölyecsapat, nagy vigasság lapul a versben, nevetésre, táncra készen. Megtanulunk nevetni, megpróbálunk táncolni. Ez a verseskönyv nem más, mint meghívás, invitatorium. Meghívás arra, hogy a farkasvak erőtérből átlépjünk a földvízegyenlőségbe, a naphold mérkőzésre, hólapáton repülő szerelmes évszakokba, meghívás utazásra a tilalom és a szabadság tájékára: Bárány forog az almafa körül pányván.

Balla Zsófia - Kolozsvári ​táncok
Tánc ​és táncoltatás - avagy egy újabb időjelző ez a könyv abban, ami történik, abban, ahogyan történik. Új beszédet próbálunk, gyűjtjük a gyógyfüvet, a gombát, nézzük a dombokról a körpanorámát, szüleink születési helyét keressük föl, így nyaralunk - s telelünk a cserépbe fogott virággal. És ünnepre várva, mikor egészben a gödölyecsapat, nagy vigasság lapul a versben, nevetésre, táncra készen. Megtanulunk nevetni, megpróbálunk táncolni. Ez a verseskönyv nem más, mint meghívás, invitatorium. Meghívás arra, hogy a farkasvak erőtérből átlépjünk a földvízegyenlőségbe, a naphold mérkőzésre, hólapáton repülő szerelmes évszakokba, meghívás utazásra a tilalom és a szabadság tájékára: Bárány forog az almafa körül pányván.

Juhász Gyula - Juhász ​Gyula összes költeményei
Juhász ​Gyula verseinek és műfordításainak e kötete az Akadémiai Kiadó 1963-ban megjelent szövegkritikai kiadásán alapszik. Az érdeklődő a versek időrendjére, keletkezéstörténetére, forrásaira és változataira vonatkozó adatokat ott találja. A költői alkotásokat - az életmű jellegének megfelelően - öt nagy csoportban közöljük. Az első a költő eredeti és jelentős költeményeit tartalmazza 1899-től 1934-ig. A második csoportba soroltuk az alkalmi ihletésű, személyes jellegű, aktuális és tréfás verseket, utánzatokat, dedikációkat, rögtönzéseket,töredékeket. A harmadik, az előbbieknél jóval kisebb csoportot a költő énekkari szövegei alkotják. Ezeket főként zeneszerző sógorának, König (1934-től Király) Péternek (1870-1940), a szegedi zeneiskola igazgatójának kérésére írta. Sógorának e szerepéről így vallott: "Egyszer a Tisza-kantáta szövegét húzza ki belőlem, máskor halottas éneket vagy irredenta nótát írat velem, azonkívül Liszt Ferenc, Beethoven és Koessler dicséretére készteti pallagi lantomat." (Hétfői Rendkívüli Újság, 1923. április 3.) E tekintetben kuriózum, hogy 1918-ban előbb IV Károly szegedi látogatását várva Királyhimnuszt, az őszirózsás forradalom után hamarosan Köztársasági himnuszt írt. Amikor 1925-ben Dobay Gyula (1870-1937) ügyvéd, ellenforradalmi kormánybiztos-főispán a költőt bíróság elé citálta, és ezt is szemére hányta, Juhász Gyula szellemesen így válaszolt: "Ez nem annyira Királyhimnusz, mint inkább Könighimnusz volt." A negyedik csoportot a viszonylag ugyancsak csekély számú műfordítások, az ötödiket pedig a zsengék (1898) adják.

Juhász Gyula - Juhász ​Gyula összes költeményei
Juhász ​Gyula verseinek és műfordításainak e kötete az Akadémiai Kiadó 1963-ban megjelent szövegkritikai kiadásán alapszik. Az érdeklődő a versek időrendjére, keletkezéstörténetére, forrásaira és változataira vonatkozó adatokat ott találja. A költői alkotásokat - az életmű jellegének megfelelően - öt nagy csoportban közöljük. Az első a költő eredeti és jelentős költeményeit tartalmazza 1899-től 1934-ig. A második csoportba soroltuk az alkalmi ihletésű, személyes jellegű, aktuális és tréfás verseket, utánzatokat, dedikációkat, rögtönzéseket,töredékeket. A harmadik, az előbbieknél jóval kisebb csoportot a költő énekkari szövegei alkotják. Ezeket főként zeneszerző sógorának, König (1934-től Király) Péternek (1870-1940), a szegedi zeneiskola igazgatójának kérésére írta. Sógorának e szerepéről így vallott: "Egyszer a Tisza-kantáta szövegét húzza ki belőlem, máskor halottas éneket vagy irredenta nótát írat velem, azonkívül Liszt Ferenc, Beethoven és Koessler dicséretére készteti pallagi lantomat." (Hétfői Rendkívüli Újság, 1923. április 3.) E tekintetben kuriózum, hogy 1918-ban előbb IV Károly szegedi látogatását várva Királyhimnuszt, az őszirózsás forradalom után hamarosan Köztársasági himnuszt írt. Amikor 1925-ben Dobay Gyula (1870-1937) ügyvéd, ellenforradalmi kormánybiztos-főispán a költőt bíróság elé citálta, és ezt is szemére hányta, Juhász Gyula szellemesen így válaszolt: "Ez nem annyira Királyhimnusz, mint inkább Könighimnusz volt." A negyedik csoportot a viszonylag ugyancsak csekély számú műfordítások, az ötödiket pedig a zsengék (1898) adják.

Illyés Gyula - Szemelt ​szőlő
"A ​költő területe a valóság; föladata a gyakorlati segítés. Nem vers az, ami nem mutat valami megoldást a tisztázás felé. Még ha azt tisztázza is, hogy nincs megoldás." - vallja Illyés Gyula egyik írásában. Ez a tisztázó szándék szövi át egész líráját az 1945 utáni évtizedekben is. Nincsenek illúziói: jól tudja, hogy a költő nem mindenható, s adódnak helyzetek, mikor szava nemigen hallik. Jól tudja azt is, hogy " Szűk magyar voltomnak s hazámnak s éveimnek gátja között" kell munkáját végeznie. S az " Európa - peremű népek" közül egyiknek irodalmában dolgozva, Illyés Gyula költészetére is illik, amit Éluard mondott Superville lírájáról: "Versei segítenek élni." Illyés költészetét azért tarthatjuk - a líra határai között - teljesnek, összegező érvényűnek és a modern magyar líra fejlődéstörténetében az egyik legkarekterisztikusabb, egyszersmind legtöbb értéket teremtő változatának, mert verseiben a formaújítás együtt lélegzik a tárgyi sokoldalúsággal, a mindenre figyelő érzékenységgel. Halál, szerelem, nemzet, emberiség, múlt, jövő, "mozgó világ", természet együtt alakítja ennek a költészetnek az anyagát, téma szerint ez mind föllelhető a versekben, áteresztve a személyiség szűrőjén. Ellentéteket szólaltat meg, ám a sokat emlegetett harmónia változatlanul egyensúlyban tartja a szélső pólusokat - írja egyik összegző tanulmányában Béládi Miklós, e kötet verseinek értő válogatója. Illyés Gyula fél évszázados költői pályájának fontos állomásait mutatja be ez a kötet.

Illyés Gyula - Szemelt ​szőlő
"A ​költő területe a valóság; föladata a gyakorlati segítés. Nem vers az, ami nem mutat valami megoldást a tisztázás felé. Még ha azt tisztázza is, hogy nincs megoldás." - vallja Illyés Gyula egyik írásában. Ez a tisztázó szándék szövi át egész líráját az 1945 utáni évtizedekben is. Nincsenek illúziói: jól tudja, hogy a költő nem mindenható, s adódnak helyzetek, mikor szava nemigen hallik. Jól tudja azt is, hogy " Szűk magyar voltomnak s hazámnak s éveimnek gátja között" kell munkáját végeznie. S az " Európa - peremű népek" közül egyiknek irodalmában dolgozva, Illyés Gyula költészetére is illik, amit Éluard mondott Superville lírájáról: "Versei segítenek élni." Illyés költészetét azért tarthatjuk - a líra határai között - teljesnek, összegező érvényűnek és a modern magyar líra fejlődéstörténetében az egyik legkarekterisztikusabb, egyszersmind legtöbb értéket teremtő változatának, mert verseiben a formaújítás együtt lélegzik a tárgyi sokoldalúsággal, a mindenre figyelő érzékenységgel. Halál, szerelem, nemzet, emberiség, múlt, jövő, "mozgó világ", természet együtt alakítja ennek a költészetnek az anyagát, téma szerint ez mind föllelhető a versekben, áteresztve a személyiség szűrőjén. Ellentéteket szólaltat meg, ám a sokat emlegetett harmónia változatlanul egyensúlyban tartja a szélső pólusokat - írja egyik összegző tanulmányában Béládi Miklós, e kötet verseinek értő válogatója. Illyés Gyula fél évszázados költői pályájának fontos állomásait mutatja be ez a kötet.

Karinthy Frigyes - Nem ​mondhatom el senkinek
Aki ​szereti Karinthyt, tudja jól: költőnek is nagy volt, Különös, szabálytalan, besorolhatatlan, mint minden műfajában. Ötlet-telitalálatai itt a paradoxonszerű végleges megfogalmazásokban villannak: némelyikük - az Előszó kétsoros tömör ars poeticája vagy a "Strungle for life" zárórímének hősi-etikus tilalma - annyi más karinthyádához hasonlóan, szállóigeként vonult be a köztudatba. Van olyan verse, amelyben látomás hegyesedik végül önmagát is - mint a Judik Etelt gyászoló Halott -, amelyben az ötlet tágul rettentő vízióvá. Jelezve egyúttal azt is, hogy Karinthy hiába érzi az Arany János "Nagyon fáj! Nem megy!"-ét, ötleteinek gyötrő szikrázása sosem tud megszűnni. A szinte még gyerekfővel írt Vérmező, 795. május csillogó szenvedélyessége hamarosan kiszorul Karinthy lírájából;a gördülékeny pátoszt csak az ígéretes korszak és az ígéretes életkor egybefonódása lobbanthatta ki - ez teszi a verset a magyar líra egyik legszebb zsengéjévé. Az első verseskötet publikálását (Nem mondhatom el senkinek, 1930) megelőző húsz év számra kicsiny verstermése az egész Karinthy-oeuvre műfaji és hangulati változatosságát tükrözi: a vékony kötetben versnovellák vershumoreszkkel, verskiáltvánnyal váltakoznak. Élete utolsó éveiben az alig negyvenöt éves Karinthy váratlanul gazdag öregkori lírát teremt. A magyar költészet ez idő tájt lezajló korszakváltásával együtt haladva, de a maga külön útján, köznapi hangú, elbeszélő jellegű verseket ír, kényelmes, lazán ritmizált, hosszú sorokban. Ezeknek a látszólag kedélyesen beszélgető költeményeknek szinte az egyetlen témájuk a halál. A szűkölő halálfélelem. Az elszámolás a teljesített és nem teljesített feladatokkal. Számvetés a pályatársakkal meg az új nemzedékekkel, akiket már új eszmék vezetnek, gőzök bódítanak, és ki tudja, érdekli-e őket, amit az öreg író "kiárusít". És végül leszámolás a korral, amelynek az ifjúkori reményeket megcsúfoló iszonyata nagyon is a korhoz tapadó közege a halálfélelem kortalan emberi szorongásának. Kései verseinek kötetkiadását - igazolva a versek sugallta előérzetet - Karinthy már nem érte meg. Az Üzenet a palackban nem sokkal a halála után, 1938-ban jelent meg. Kötetünk anyagát néhány, az eddigi gyűjteményekben nem olvasható vers, sanzon teszi teljesebbé.

Karinthy Frigyes - Nem ​mondhatom el senkinek
Aki ​szereti Karinthyt, tudja jól: költőnek is nagy volt, Különös, szabálytalan, besorolhatatlan, mint minden műfajában. Ötlet-telitalálatai itt a paradoxonszerű végleges megfogalmazásokban villannak: némelyikük - az Előszó kétsoros tömör ars poeticája vagy a "Strungle for life" zárórímének hősi-etikus tilalma - annyi más karinthyádához hasonlóan, szállóigeként vonult be a köztudatba. Van olyan verse, amelyben látomás hegyesedik végül önmagát is - mint a Judik Etelt gyászoló Halott -, amelyben az ötlet tágul rettentő vízióvá. Jelezve egyúttal azt is, hogy Karinthy hiába érzi az Arany János "Nagyon fáj! Nem megy!"-ét, ötleteinek gyötrő szikrázása sosem tud megszűnni. A szinte még gyerekfővel írt Vérmező, 795. május csillogó szenvedélyessége hamarosan kiszorul Karinthy lírájából;a gördülékeny pátoszt csak az ígéretes korszak és az ígéretes életkor egybefonódása lobbanthatta ki - ez teszi a verset a magyar líra egyik legszebb zsengéjévé. Az első verseskötet publikálását (Nem mondhatom el senkinek, 1930) megelőző húsz év számra kicsiny verstermése az egész Karinthy-oeuvre műfaji és hangulati változatosságát tükrözi: a vékony kötetben versnovellák vershumoreszkkel, verskiáltvánnyal váltakoznak. Élete utolsó éveiben az alig negyvenöt éves Karinthy váratlanul gazdag öregkori lírát teremt. A magyar költészet ez idő tájt lezajló korszakváltásával együtt haladva, de a maga külön útján, köznapi hangú, elbeszélő jellegű verseket ír, kényelmes, lazán ritmizált, hosszú sorokban. Ezeknek a látszólag kedélyesen beszélgető költeményeknek szinte az egyetlen témájuk a halál. A szűkölő halálfélelem. Az elszámolás a teljesített és nem teljesített feladatokkal. Számvetés a pályatársakkal meg az új nemzedékekkel, akiket már új eszmék vezetnek, gőzök bódítanak, és ki tudja, érdekli-e őket, amit az öreg író "kiárusít". És végül leszámolás a korral, amelynek az ifjúkori reményeket megcsúfoló iszonyata nagyon is a korhoz tapadó közege a halálfélelem kortalan emberi szorongásának. Kései verseinek kötetkiadását - igazolva a versek sugallta előérzetet - Karinthy már nem érte meg. Az Üzenet a palackban nem sokkal a halála után, 1938-ban jelent meg. Kötetünk anyagát néhány, az eddigi gyűjteményekben nem olvasható vers, sanzon teszi teljesebbé.

Gárdonyi Géza - Útra-készülés
Ez ​a kötet némi magyarázatot ad arra, miért is tarthatták Gárdonyi Gézát "különösnek és titokzatosnak". A mélyen kereső, a keresést, a tanítást és a nevelést végletekig komolyan vevő emberek ma is különösek és titokzatosak. Ez a kötet végre láttatja Gárdonyi komoly Isten-keresését, aki meg is találja azt, amit keresett, és ezt az élményét osztja meg velünk, talán nem véletlenül, versben. A prózaíróként ismertté vált író mégis többre értékelte a verset, mert magasztos gondolatait így tudta legjobban megfogalmazni. A kötet végén Sík Sándor írását olvashatjuk Gárdonyiról.

Gárdonyi Géza - Útra-készülés
Ez ​a kötet némi magyarázatot ad arra, miért is tarthatták Gárdonyi Gézát "különösnek és titokzatosnak". A mélyen kereső, a keresést, a tanítást és a nevelést végletekig komolyan vevő emberek ma is különösek és titokzatosak. Ez a kötet végre láttatja Gárdonyi komoly Isten-keresését, aki meg is találja azt, amit keresett, és ezt az élményét osztja meg velünk, talán nem véletlenül, versben. A prózaíróként ismertté vált író mégis többre értékelte a verset, mert magasztos gondolatait így tudta legjobban megfogalmazni. A kötet végén Sík Sándor írását olvashatjuk Gárdonyiról.

Ady Endre - Ady ​Endre szerelmes versei
A ​rendkívül szép, kézbe való formájú könyvecske a költő legszebb szerelmes verseit tartalmazza.

Ady Endre - Ady ​Endre szerelmes versei
A ​rendkívül szép, kézbe való formájú könyvecske a költő legszebb szerelmes verseit tartalmazza.

Bertha Zoltán - Kányádi Sándor válogatott versei
Kányádi Sándor közösségi költő, illetékesnek tudja magát egy emberközösség dolgaiban. A modern lírikusok nagy veszedelmétől, a magányos elszigetelődéstől sohasem kellett tartania, költői világa mégsem lehet harmonikus. Verseire sötét árnyékok vetülnek, annak az emberi közösségnek történelmi létét látja veszélyeztetve, amelynek hűséget fogadott. Az erdélyi magyarság anyanyelvének, anyanyelvi kultúrájának lassú háttérbe szorulását tapasztalja. Felelősségtudattól vezetve vállalja a történelem tanújának szerepét, megoldásokra váró gondokkal és derengő reményekkel vet számot költői vallomásaiban. (Pomogáts Béla)

Bertha Zoltán - Kányádi Sándor válogatott versei
Kányádi Sándor közösségi költő, illetékesnek tudja magát egy emberközösség dolgaiban. A modern lírikusok nagy veszedelmétől, a magányos elszigetelődéstől sohasem kellett tartania, költői világa mégsem lehet harmonikus. Verseire sötét árnyékok vetülnek, annak az emberi közösségnek történelmi létét látja veszélyeztetve, amelynek hűséget fogadott. Az erdélyi magyarság anyanyelvének, anyanyelvi kultúrájának lassú háttérbe szorulását tapasztalja. Felelősségtudattól vezetve vállalja a történelem tanújának szerepét, megoldásokra váró gondokkal és derengő reményekkel vet számot költői vallomásaiban. (Pomogáts Béla)

Ady Endre - Új ​versek
1906-ban ​jelent meg, ez Ady harmadik verseskötete. A könyv mérföldkő a magyar irodalomban, a modern magyar költészet születését jelzi.

Ady Endre - Új ​versek
1906-ban ​jelent meg, ez Ady harmadik verseskötete. A könyv mérföldkő a magyar irodalomban, a modern magyar költészet születését jelzi.

Szabó Lőrinc - Tücsökzene
Szabó ​Lőrinc (1900-1957) A Tücsökzene ciklus a háborús és az azt követő megpróbálatások ellenére a gyermekkor emlékeit idézi, önfeledten idillikus világához fordul; a középkorú költő 370, egyenként tizennyolc soros versben tekinti át életét . Áradni kezdenek az emlékek megállíthatalanul, a költő a tücskök muzsikáján át újra képes a mindenséghez kapcsolódni. A Tücsökzene izgalmasan modern, univerzális tudatregény, a költői életmű ragyogó betetőzése.

Szabó Lőrinc - Tücsökzene
Szabó ​Lőrinc (1900-1957) A Tücsökzene ciklus a háborús és az azt követő megpróbálatások ellenére a gyermekkor emlékeit idézi, önfeledten idillikus világához fordul; a középkorú költő 370, egyenként tizennyolc soros versben tekinti át életét . Áradni kezdenek az emlékek megállíthatalanul, a költő a tücskök muzsikáján át újra képes a mindenséghez kapcsolódni. A Tücsökzene izgalmasan modern, univerzális tudatregény, a költői életmű ragyogó betetőzése.

Vas István - Rapszódia ​egy őszi kertben
Tíz ​újabb, önálló vers (1957-59), két "régi" (1950 körüli) s egy angliai (részben párizsi) utazás verses és prózában írott "jegyzetei" - ennyit tartalmaz ez a kiemelkedően gazdag, jelentős gyűjtemény. A lírai ciklus: az ötvenéves költő vallomásai, a testi szenvedések egyre kíméletlenebb harapófogójában, s az agyban a háborúkat, őrületeket bőven ontó múlt emlékeivel. Az "útijegyzetek": tiszteletadás a nyugati kultúra nagy eredményeinek, de fenntartás, sőt ítélkezés a nyugati életforma és művészet jelenségei láttán. Paradox - de logikailag érthető - módon Vas éppen e nyugati útján kerül legközelebb a szocialista és magyar hagyományokhoz.

Vas István - Rapszódia ​egy őszi kertben
Tíz ​újabb, önálló vers (1957-59), két "régi" (1950 körüli) s egy angliai (részben párizsi) utazás verses és prózában írott "jegyzetei" - ennyit tartalmaz ez a kiemelkedően gazdag, jelentős gyűjtemény. A lírai ciklus: az ötvenéves költő vallomásai, a testi szenvedések egyre kíméletlenebb harapófogójában, s az agyban a háborúkat, őrületeket bőven ontó múlt emlékeivel. Az "útijegyzetek": tiszteletadás a nyugati kultúra nagy eredményeinek, de fenntartás, sőt ítélkezés a nyugati életforma és művészet jelenségei láttán. Paradox - de logikailag érthető - módon Vas éppen e nyugati útján kerül legközelebb a szocialista és magyar hagyományokhoz.

Vas István - A ​teremtett világ
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vas István - A ​teremtett világ
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

József Attila - József ​Attila összes verse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

József Attila - József ​Attila összes verse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Batsányi János - Zengj ​hárfa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Batsányi János - Zengj ​hárfa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.