Ennek a kötetnek a világújdonsága a szociometriai adatok értelmezésének, elemző módszerének leírása volt első megjelenésekor, 1971-ben. A könyv a szociálpszichológiai gyakorlat számára készült, pontos útmutatást ad a szociometriai felméréshez, a szociogramok készítéséhez, a társkapcsolati mutatók kiszámításához. Módszert ad a kisebb-nagyobb közösségekben kialakult kötődések, választások , csoportosulások, társas viszonylatok, konfliktusok feltárásához. A mikroszociológia elvei és történeti ismertetése mellett a könyv négyszáz intézmény felmérésével alapozza meg a szociometria technikájának vizsgálati, számítási és értelmezési lehetőségeit.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Az ember és szimbólumai
Álom és valóság csodás találkozását örökíti meg e kötet, mely nemcsak az önmagunkról szóló ismeretek új tartományait csatolja a már kialakult világképünkhöz, hanem lényeglátó és élvezetes összefoglalását is adja századunk egyik legnagyobb pszichológusa, Carl Gustav Jung gondolatrendszerének. Jung kapcsolódása a freudi tanokhoz közismert.
Kevesen tudják viszont, mi az a nagyon lényeges különbség, mely a két tudós mentalitása között megmutatkozik. Freud számára az álom vágyteljesítés, ezzel szemben Jung az álmokban a „tudattalan önkifejezéseit" véli felfedezni. Az álomszimbólumok véleménye szerint egy olyan psziché megnyilvánulásai, amely a tudatos lélek felügyeletén kívül esik. Az organikus és pszichés növekedés elveiben nincs különbség. „Amint a növény virágot hajt, úgy hozza létre a lélek a maga szimbólumait. Minden álom ennek a folyamatnak a bizonyítéka."
A kötet az egyes szimbólumok értelmezése, és eredetének bemutatása mellett az egyetemes kultúrtörténetet átfogó kalauzként is szolgál.
Jean-Paul Sartre - Az Ego transzcendenciája
_Az Ego transzcendenciája_, J.-P. Sartre (1905-1980) első filozófiai értekezése, 1934-ben íródott. Szándéka szerint szigorúan tudományos mű, amely a husserli fenomenológia sajátos interpretációja révén az _Én_ és a _Tudat_ kapcsolatát azzal a merész célkitűzéssel vizsgálja, hogy megszabadítsa a filozófiát a szolipszizmus idegesítő veszélyétől. Noha a tanulmány leginkább vitatható részét, a pszichoanalízis bírálatát később a szerző revideálta, az írás ma is a leggyakrabban idézett Sartre-művek közé tartozik: nemcsak filozófusok, de pszichológusok és pszichiáterek is előszeretettel hivatkoznak rá. A francia filozófus _opus magnum_ában, _A Lét és a Semmi_ben e tanulmány következtetéseiből indul ki, és az itt vázolt Én-koncepciót mélyíti el - _Az Ego transzcendenciája_ tehát bátran tekinthető a sartre-i filozófia egyik par exellence alapművének, mely aktuális és izgalmas problémákat kínál a szellemi kalandokra elszánt olvasók számára.
Tari Annamária - Y generáció
Sokan vágynának biztonságot adó érzelmekre egy olyan életben, egy olyan környezetben, amelyben keménynek és határozottnak kell lenni. Az Y generáció tagjai a mai huszonévesek és fiatal harmincasok, az információs kor gyermekei. Világukban mélyen megváltoztak az érintkezési szokások, és átalakultak olyan hagyományos fogalmak, mint értékrend, tudás és tekintély. Kénytelenek megteremteni azt az illúziót, ami a csoporthoz tartozást és a közösségi élményt adja. Ezt pedig sokszor az interneten találják meg: közösségi portálokon, blogokon, hálózatszervezésen alapuló játékokban.
Nincs könnyű dolguk…
Tari Annamária szerint világunk változásait nem csupán értelmi, hanem érzelmi eszközökkel is követni kell. A szerző gyakorló pszichológusként évek óta foglalkozik a modern életben tapasztalható pszichés jelenségekkel és a személyiség működésének változásaival. Könyvében a pszichológia felismeréseit igyekszik ötvözni a klinikumban tapasztalható mai változásokkal (pl. étkezési zavarok átalakulása, munkahelyi, párkapcsolati problémák stb.), s megpróbál használható megoldásokat, stratégiákat kínálni a régi és új nemzedékek közti szakadékok áthidalására.
George Herbert Mead - A pszichikum, az én és a társadalom
A kötettel századunk egyik legjelentősebb szociálpszichológusának elméleti főművét veszi kezébe az olvasó. Mead a szociálbelhaviorizmus általa kidolgozott kategóriáinak segítségével az ember egész világát áttekinti. A biológiai tényezők tárgyalása után egyén és társadalom kölcsönhatásának pszichológiai vetülete áll érdeklődése középpontjában. A kötetnek ebben a talán legizgalmasabb fejezetében máig is érvényes állításokat fogalmaz meg a társadalmasodás folyamatáról, a kommunikáció jelentőségéről és a nyelvről. A könyv harmadik részében konkrét társadalmi-gazdasági jelenségeken keresztül vizsgálja az általa kidolgozott kategóriák alkalmazhatóságát. Mead szermllete igen távol áll a marxizmustól, de humanista beállítottsága - amely néha különben naivnak tűnő politikai elképzeléseire is ráyomja bélyegét - mindenképpen a haladó társadalomtudomány művelői közé szorolja. Elméletének egyes - s nem is jelentéktelen - elemeit pedig haszonnal tanulmányozhatják és alkalmazhatják a marxista szemléletű szociálpszichológia művelői is.
Carl Gustav Jung - Az archetípusok és a kollektív tudattalan
Az archetípusok és a kollektív tudattalan C. G. Jung analitikus felfogásának központi fogalmai. Eredetüket a szerző legkorábbi publikációjáig, a Zur Psychologie und Pathologie sogenannter occulter Phänomene (1902) című orvosi disszertációig követhetjük vissza, amelyben egy fiatal hisztériás médium fantáziáiról számol be, és hasonló forrásokat követve vizsgálódik. A nevezett két fogalomra számos későbbi írásában utal; lassanként egyre határozottabb körvonalat öltöttek az első meghatározások, amelyeket azonban mindig újrafogalmazott, míg végül ki nem alakult az elmélet stabil magva (a szó eredeti értelmében finomította a "meglátásait"). Jelen kötet olyan munkákból áll, amelyek 1933 és 1955 között keletkeztek, és a címként szolgáló két fogalmat körvonalazzák, dolgozzák ki. Az első három tanulmányt ("A kollektív tudattalan archetípusairól", "A kollektív tudattalan fogalma", "Az archetípusról, különös tekintettel az animafogalomra") elméleti alapvetésnek tekinthetjük. Ezeket olyan publikációk követik, amelyek egy-egy archetípussal foglalkoznak, nevezetesen az "anya", az "újjászületés", a "gyermekisten" illetve az "isteni lány", majd a "szellem" motívuma a népmesék alapján, és az úgynevezett "csaló" (kópé). Legvégül az archetípusok és az individuációs folyamat kapcsolatának vizsgálata következik, amelyet a szerző először elméleti síkon a "Tudat, tudattalan és individuado" című írásban, majd gyakorlati síkon egyetlen individuációs folyamat képsorozata révén mutat be, amely az analitikusi munkájából származik. A mandalák központi szimbolikájával foglalkozik a kötet két utolsó tanulmánya.
Erich Fromm - Az emberi szív
Akárcsak A szeretet művészete, párdarabja, Az emberi szív is a hatvanas években íródott. Míg az előbbiben a szeretet, az utóbbiban a gyűlölet és a rombolásvágy lélektani feltételeit veszi Fromm szemügyre. Arra keresi a magyarázatot, hogyan képes az ember - illetve némelyik embert vagy embercsoport - olyan fokú kegyetlenségre és destruktivitásra, amilyenről a napihírekben vagy a történelemkönyvekben olvashatunk. Valamennyien "báránybőrbe bújt farkasok" volnánk, és a bennünk rejtőző agresszív késztetések csak a megfelelő alkalomra várnak, hogy elszabaduljanak? Képesek vagyunk-e egyáltalán választani jó és rossz között? Frommot mindig is izgatták ezek a kérdések, amelyekre a klasszikus pszichoanalízis nem vagy csak részben kínál magyarázatot.
Erich Fromm - A rombolás anatómiája
Az agresszivitás, a pusztításhajlam, a rombolás vágya ősidőktől fogva sajátja az emberi természetnek – legalábbis így tartja a közhiedelem. Korunk egyik legjelentősebb pszichológusa, e világsikert aratott, számos nyelvre lefordított tudományos alapmű szerzője azonban vitába száll ezzel az önfelmentő vélekedéssel, és elképesztő ismeretanyag felhasználásával, elmés és lenyűgözően logikus érveléssel bizonyítja, hogy a fenti tulajdonságok a modern idők „vívmányai”, a mai ember kevéssé rokonszenves személyiségjegyei. Ahogyan nem ismerünk szadista állatokat sem, a korai ember agresszivitása is csak a védekezést, a túlélést szolgálta, nem volt öncélú, a gyökerei a biológiai adottságokig nyúltak vissza, és nem az elme, a tudattalan sötétjéből eredeztettek.
Sigmund Freud - A szexuális élet pszichológiája
A Cserépfalvi Könyvkiadó Freud-sorozatának IV. kötete a szerelemmel és a szexualitással foglalkozó írásokat gyűjti egybe. Freudnak aligha van olyan klinikai vagy elméleti írása, amely valamilyen összefüggésben ne utalna kötetünk témáira, hiszen a szexualitás problémája az egész életműben központi szerepet játszik. Indokoltnak láttuk azonban, hogy külön kötetet szenteljünk azoknak a Freud-műveknek, amelyek tárgya közvetlenül is az emberi szexualitás és a szerelmi élet, márcsak azért is, mert egy kivétellel ezek a szövegek itt látnak először napvilágot magyar nyelven.
Bret Easton Ellis - Amerikai psycho
Irodalmi alkotás nagyon ritkán képes olyan világraszóló botrányt kelteni, amilyen az Amerikai Psychót övezte. Kiadók, amelyek már szerződést kötöttek a mű megjelentetésére, és előlegképpen súlyos összegeket fizettek a ki Ellisnek, sorra visszakoztak, és elálltak a publikálástól. Ez a könyv nemegyszer átlépi az elviselhetőség küszöbét. Amit írója a perverzió és az erőszak tombolásáról elgondol és leír, az kívül esik a normális ember felfogóképességének és erkölcsi érzékének határain. Amit azonban ezzel közöl, az értelmezhető és megítélhető: megrendít, felkavar, s könyörtelenül szembesít egy olyan világgal, amelyre - ha mégoly kelletlenül is - ráismerünk.
A regény főalakja Pat Bateman, huszonhat éves yuppie a Wall Streetről; intelligens, jóképű, elegáns és gazdag fiatalember. Lételeme a csillogó felszín: a legdivatosabb és legdrágább holmikban jár, a legfelkapottabb éttermekben vacsorázik barátaival és soros barátnőivel, ízlése ételben-italban főúri, fényűző lakása tömve a csúcstechnológiát képviselő szórakoztató-elektronikai szerkentyűkkel, véleménye a zenétől a politikáig mindenről naprakész. De Bateman valójában értéket, mértéket nem ismerő pszichopata szörnyeteg, aki a belsejében tátongó űrtől szexorgiákkal, egyre rafináltabb kéjgyilkosságokkal, sőt kannibalizmussal igyekszik menekülni - mindhiába.
A nyolcvanas évek második fele óta nemzedékének legjelentősebb írójaként számon tartott Bret Easton Ellis könyvének lapjain az amerikai álom helyébe lidérces rémálom lép: az Amerikai Psycho egy irányt vesztett, erőszakban tobzódó, anyagiasságba fulladó kultúra egyöntetűen sötét, kiutat nem mutató, döbbenetes erejű látomása.
Sigmund Freud - A halálösztön és az életösztönök
A pszichoanalitikus elméletben fenntartás nélkül elfogadjuk, hogy a lelki folyamatok lefolyását az örömelv (Lustprinzip) önműködően szabályozza, s úgy hisszük, hogy ez a lefolyás mindenkor kínos feszültség következtében indul meg, és oly irányban halad tova, hogy végeredményében ennek a feszültségnek a csökkentésével, tehát a kín elkerülésével vagy az öröm előidézésével essék össze.
Mira Kirshenbaum - Amikor a hűségesek hűtlenkednek
Hogyan lehet két ember között választani?
A már nálunk is ismert pszichiáter, párterapeuta több száz olyan férfival és nővel beszélgetett, akik előre megfontolt szándék nélkül keveredtek titkos viszonyba, és életük fenekestül felfordult. Mi a teendő, amikor a hűtlenség rányomja bélyegét mindennapjainkra? - kérdezte tőlük Mira Kirschenbaum, s kérdezi most is, az Amikor a hűségesek hűtlenkednek című könyvében.
A szerző 17-féle típusú viszonyt mutat be -például a véletlent, a bosszúállót, az egyéniséget kibontakoztatót, az elterelőt, a házasságot felmelegítőt-, amelyek közül mindenki megtalálhatja a helyzetére illőt. A terapeuta arra biztat, hogy őszintén válaszoljunk a legalapvetőbb kérdésekre: Mi hiányzik a jelenlegi kapcsolatból? Hogy lehet dönteni két ember között? Miközben végigvezet társkapcsolataink és érzelmi életünk tisztázásnak hat szintjén, valódi támogatást nyújt azoknak a nőknek és férfiaknak, akik a kettős kapcsolat csapdájában vergődnek. Minden szükséges segítséget megad, hogy szorongásainkat, szégyenérzetünket és sérelmeinket legyőzve a legmegfelelőbb partner mellett találjuk meg a boldogabb, kiegyensúlyozottabb, szilárd kapcsolatot.
Sigmund Freud - Ösztönök és ösztönsorsok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Feldmár András - Ébredések
Az Ébredések tehát az én credóm, ami szintén nem azért született, hogy a nézeteimet, a hitvallásomat a magadévá tedd, elhidd, másold vagy kövesd, hanem azért, hogy bátorítson és megerősítsen, hogy artikuláld, fogalmazd meg, mondd ki a saját credódat.
Amikor a gyerekek megtanulják, hogy mit szabad és mit nem szabad, hogy mit kell és mit nem kell tenniük, ezt a szülőktől, a tanároktól, a rokonságtól tanulják meg, explicit vagy implicit módon. Ez az a közeg, amelyben úszunk anélkül, hogy észrevennénk, hogy tulajdonképpen miben is vagyunk. Ez a helyi, provinciális, homogenizáló hipnózis a moralitás világa. De mindannyiunknak megvan a lehetőségünk arra, hogy felébredjünk, megvizsgáljuk a parancsolatokat, tilalmakat, muszájokat, és kialakítsuk saját individuális, a helyi moralitáson felül álló etikánkat. Más embereket csak arra lehet, arra szabad bátorítanunk, hogy ők is merjenek erre vállalkozni.
Ranschburg Jenő - Popper Péter - Személyiségünk titkai
A szülő-gyermek kapcsolat kialakulása a messzi múltban kezdődik, jóval a gyermek megszületése előtt.
A szülő-gyermek kapcsolat olyan kettős szerep, amelynek mindkét oldalát megéli az ember, csakhogy több évtizedes időeltolódással. Mindenki volt gyermek, azaz átélte saját szüleivel e szociális szerep gyermeki oldalát. Majd évtizedek múltával az egykori gyerek lesz szülő, s megéli e szociális szerep másik oldalát is.
Vajon milyen szülő lesz az egykori gyermekből? Akár akarja, akár nem, ezt részben meghatározza mindaz, amit gyerekként látott, megélt és tapasztalt.
Egykori gyermekkori élményeink ellentétesen és ellentmondásosan csapódnak le bennünk: van, amit követünk, van, amit elutasítunk szüleink egykori viselkedéséből, mindez elkeveredik azóta szerzett tapasztalatainkkal, élményeinkkel. A magatartásformákat sokkal inkább tanuljuk, mint örököljük. De egy-egy nevelési téveszme okozta torz személyiségvonás úgy belénk ivódott, hogy szinte örökletesnek tűnik.
A nagy sikerű sorozat adásai a harmonikus személyiség kibontakoztatásának módjairól szóltak. Ha a két kiváló pszichológus tanácsait megfogadjuk, gyermekeink biztosan különbek lesznek nálunk, de magunk is csak nyerünk az önneveléssel.
Gordon W. Allport - A személyiség alakulása
Allport személyiséglélektani műve: gyűjtemény. Nem műfajilag az, hanem szemléletét és tartalmát illetően. Célja, hogy emberképében egyesítse mindazt az elméleti és kísérleti termést, amelyet a pszichológia különböző irányzatai a személyiség alakulásáról, folytonos fejlődéséről és szerkezeti változatosságáról hoztak. A görög filozófia típustanaival ugyanúgy megismerkedhet az olvasó, mint századunk különböző nagy pszichológiai iskoláink - a pszichoanalízisnek, a behavior-iskolának, az alaklélektannak és az egopszichológiának - személyiségfelfogásával.Allport olvasmányos, elbeszélő stílusban mutatja be a "vegytiszta" és a "hibrid" elméleteket, kísérletes eredményeket, s bár állásfoglalása korántsem elfogulatlan, mégis fontos információkkal szolgál a személyiség gyermekkori épüléséről, a különböző szükségletek természetéről és a személyiségdimenziók méréséről. Allport összegzésre törekvő, saját elméletének magvát a személyiség egységének gondolata képviseli: vonásaink, képességeink nem függetlenek egymástól; kölcsönhatásuk legalább olyan mértékben megszabja a személyiség fejlődését, mint az objektív, külső hatások. Allport hatalmas szakirodalmi anyaggal is megismerteti az olvasóit.
Sigmund Freud - Művészeti írások
A "Sigmund Freud művei" című sorozat IX. kötete Freud képzőművészettel és irodalommal foglalkozó munkáit tartalmazza.
A freudi gondolatrendszernek és módszernek egyik lényeges összetevője éppen a kultúra legtágabb értelemben vett fogalma, és ezen belül a mitológia, a művészet, az irodalom műalkotás világa.
Sigmund Freud - Dora, egy hisztéria-analízis töredéke
Sorozatunkban Sigmund Freud minden lényeges művét elérhetővé tesszük különlenyomat formájában.
A sok vitát kiváltó Dóra esettanulmány. A közlés, a megjelentetés késleltetése, a terápiában zajló áttétel és a tanulmány több szintje külön színt ad a műnek. Természetesen maga a betegség és a kezelés története sem unalmas olvasmány.
Jean Piaget - Barbel Inhelder - Gyermeklélektan
Piaget munkássága jól ismert a magyar olvasóközönség számára. Ez a klasszikus munkája, melyet legkitartóbb munkatársával, Inhelderrel együtt írt, franciául már tucatnyi kiadást megért. A gyermek fejlődésének legfontosabb alapelveit mutatják be a szerzők. A gyermek nem kis felnőtt, hanem érzelmi életében, társas kapcsolataiban és gondolkodásában egyaránt minőségi változásokon át jut el az ifjúkorra jellemző koherens, logikus világképig. A fejlődés során a gyermek nem passzív lény: fejlődését az éppen érvényes saját rendszer és a környezeti hatások közötti kölcsönhatás, Piaget saját kifejezéseivel az asszimiláció és az akkomodáció küzdelme és az egyensúlykeresés irányítja.
Ez a könyvecske a gyermekközpontú fejlődéslélek-tan visszatérő vonatkozási pontja, mely nemcsak a gyermek megismeréséért, hanem a gyermek szabadságáért is kiálló nevelők, pszichológusok és szülők kis kátéja.
Feldmár András - Szabadíts meg a gonosztól
Vajon mit kell tennünk, ha az igazi Gonosszal találjuk magunkat szemközt? Harcoljunk ellene vagy meneküljünk? Vajon alkalmas-e a terápia arra, hogy megszüntesse, elpusztítsa a sötét, gyilkos erőket? Feldmar András négy előadása során időről időre előkerülnek ezek a nyugtalanító kérdések. Ám Feldmár pszichoterápiával kapcsolatos gondolatait és az olykor szórakoztató, máskor megrázó terápiás történetet olvasva úgy érezhetjük: ha nincs is menekvés a Gonosz elől, a szerzővel való együttgondolkodás felszabadítóan hat.
"Vigyáznunk kell arra, hogyan viselkedünk, amikor a Gonosszal küzdünk. Mert két eshetőség van. Egyrészt belehalhatunk, ha a Gonosz megöl minket - akkor mindegy, akkor nincs probléma. De ha megmenekülök, és még élek, akkor bele kell tudnom nézni a tükörbe. Mert amikor belenézek a tükörbe, és meglátom az arcomat, emlékezni fogok rá, hogyan viselkedtem, amikor a Gonosszal küzdöttem. Tehát úgy kell küzdeni a gonosszal, hogy ha túlélem ezt a küzdelmet, akkor tisztelni tudjam azt az arcot, amely rám néz a tükörből."
Bruno Bettelheim - A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek
Az elmúlt évtizedekben a "racionalista" beállítottságú pedagógusok és pszichológusok úgy vélték, hogy a mesék ijesztő és kegyetlen motívumai ártalmasak a gyermeki lélek fejlődésére, ezért támadták és akadályozták a mesék eredeti, népi, "hagyományos" fogalmazásban való megjelenését. Bruno Bettelheim gyermekpszichológus a mesék részletes elemzése során bemutatja, hogy a felnőtt ésszel ijesztőnek és kegyetlennek tűnő mesemotívumok milyen módon vesznek részt a gyermek lelki "anyagcseréjében", és hogyan segítenek megoldani a valóban ijesztő konfliktusokat, melyek lélektani megértése és feldolgozása nélkül a gyermek nehezen válhat kiegyensúlyozott, ép lelkű felnőtté.