1867 ​szimbolikus világa Tanulmányok ​a kiegyezés koráról

Ismeretlen szerző - Veretek, ​utak, katonák
A ​Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében működő Középkori Magyar Gazdaságtörténet Lendület Kutatócsoport harmadik tanulmánykötetét tartja kezében az olvasó. A kötet lapjain történészek, régészek, numizmaták és művészettörténészek tollából elevenedik meg a középkor világának sokszínűsége: az akkor élt emberek mindennapjai, gondolkodásmódja, valamint az a szűkebb és tágabb tér, amely keretbe foglalta életüket a vásártól a városon és a megyén át a Magyar Királyság határáig, sőt még azon is túl. A tanulmányok a korábbi kötetekhez hasonlóan a királyi hatalom és a városok gazdasági életben betöltött szerepét járják körül. Különösen szem előtt tartva ezúttal a pénzverés intézményrendszerét, a kibocsátott érméket, valamint a zsoldfizetést és a hadifinanszírozást, továbbá azon kereskedelmi kapcsolatok történetét, amelyeken keresztül az országból az ásványkincsek, a bor és az élő állat a külföldi piacokra utat talált, s más kereskedelmi cikkek beáramlottak. A kutatócsoport előző tanulmánykötetei: a "Pénz, posztó, piac. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról" 2016-ban, a "Hatalom, adó, jog. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról" 2017-ben jelentek meg az MTA BTK TTI kiadásában.

Somogyi Éva - Kormányzati ​rendszer a dualista Habsburg Monarchiában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Az ​Osztrák-Magyar Monarchia 2. - A századfordulótól az összeomlásig
A ​nagy sikerű első kötet után a kiadvány nagyjából a századforduló időszakától, az 1890-es évek közepétől a Monarchia széteséséig dolgozza föl a témát. Az összeállítás valóban hézagpótló és rendkívüli, ugyanis a legkiválóbb mai történészek és a "nagy öregek" művei egyaránt helyet kapnak a kötetben. Gerő András, Hermann Róbert, Fónagy Zoltán, ifj. Bertényi Iván, Bihari Péter a kor elsőszámú mai szakértői, míg Hanák Péter, Fejtő Ferenc vagy Deák István neve önmagáért beszél. Az összeállítás ízelítőt ad a Monarchiát jellemző néhány nagy író munkáiból: Molnár Ferenctől Robert Musilig. Mutatóban néhány a kb. 15 írásból: a gyarmat nélküli birodalom; parlamenti harcok, a mindennapok világa; A Monarchia és a Balkán; Tisza István; a Monarchia tisztikara, Ferenc Ferdinánd; a soknemzetiségű birodalom; a Monarchia felbomlása.

Ismeretlen szerző - Az ​Osztrák-Magyar Monarchia 1. - A boldog békeidők
A ​mintegy 20 írásból álló cikkgyűjtemény a téma legismertebb szakértőinek munkáit tartalmazza. Több, már elhunyt nagy nevű szerző írásaiból is válogattunk, így például Hanák Péter munkája is újra olvasható. A kétkötetes összeállítás első része nagyjából a millennium időszakáig vezeti el az olvasót. A kötetet rendkívül gazdag illusztrációs anyaggal adjuk közre. A fontosabb témák: a kiegyezés, Deák Ferenc életútja, a közös hadsereg, Andrássy Gyula pályája, a modern sajtó létrejötte, a parlamenti viszonyok, a gazdaság aranykora, a zsidók a Monarchiában, a soknemzetiségű állam, a csehek a kettős monarchiában, megépül az Andrássy út.

Takács Imre - A ​francia gótika recepciója Magyarországon II. András korában
Csak ​az utóbbi években kezdett II. András személyéről és szerepéről alkotott egyoldalú történeti kép a koncepciózus újító és a kiegyensúlyozott, pragmatikus politikus vonásaival kiegészülni. A jelek arra mutatnak, hogy az ország, amelyet 1235-ben fiára hagyott, igen kevéssé emlékeztetett az Árpádok régi királyságára. Az új vonások közé tartozik a már korábban meggyökerezett francia gótika intenzív jelenléte az ország építészetében. Ez a 12. század végén kezdődő művészettörténeti fejlemény azért is szembetűnő és magyarázatot igénylő, mert ebben az időben Willibald Sauerländer szavaival élve "a birodalom területén még hasonló épületeket sem találunk". Kérdés, hogy Magyarországnak a gótikus művészet közép-európai elterjedésében játszott úttörő szerepe mögött létezik-e valamilyen más magyarázat is, mint az esetünkben kétségtelenül meglévő dinasztikus és egyházi hálózat. A recepció megértést és befogadást jelent, ami nem korlátozódik az egyszerű elsajátításra és mechanikus alkalmazásra. Nem idegen tőle a reflektivitás, a tanulékonyság készsége és a fejlesztés képessége, amire az esztergomi palotakápolna szentélyboltozatának harmonikus megoldása vagy később Gertrudis királyné rafinált síremléke nyújt jó példát, de alighanem hasonló motívumok állhattak az opus duplex ékszerművészet itteni hallatlan sikerének hátterében is. Ezeket figyelembe véve arra gondolhatunk, hogy a megrendelők döntéseiben figyelemre méltó szerep juthatott valamiféle affinitásnak az újdonság, a modernség iránt, annak a műveltségből fakadó nyitottságnak, amit a távolról érkező szellemi tartalmak és művészeti értékek iránt más téren is tanúsítottak. A "modernség legitimitása" lehet talán az az egyszerűen megfogalmazott általános alapelv, amely II. András Magyarországát - legalábbis amint a művészeti emlékek tükrében látszik - sokak számára rokonszenvessé tette, és teszi ma is.

Bjørn Berge - Eltűnt ​országok nyomában
Birodalmak ​születnek és omlanak össze. Új országok jönnek létre, majd néhány év múlva felbomlanak. Eltűnt országok történelme kel életre e könyvben Bjørn Berge lenyűgöző elbeszélése révén. A szerző kalandos felfedezőútra viszi az olvasót a világ minden tájára, őserdőkön és sivatagokon keresztül, a városok lüktető életétől egészen a kihalt sztyeppékig. Olyan országok elfeledett történetét mutatja be, amelyek 1840 és 1970 között egy hónapig, egy évig, esetleg néhány évtizedig léteztek, majd eltűntek. Rejtélyes nevet viselnek: Heligoland, Tripolitánia – és vajon mi a története az 1932 és 1945 között létező Mandzsukuónak vagy a csak 1920-ban létező Allensteinnak? Az Eltűnt országok nyomában térképek és bélyegek segítségével kézzelfoghatóvá teszi a földrajzot és elevenné a történelmet. Emellett anekdotákat és szemtanúk leírásait szövi bele a szövegbe abból az időből, amikor Knut Hamsun a későbbi Batum gyarmaton bolyongott, és Antoine de Saint-Exupéry postarepülők pilótájaként állomásozott a Juby-fokon.

Józsa Sándor - Kína ​és az Osztrák - Magyar Monarchia
Az ​Osztrák-Magyar Monarchiának a Távol-Keleten ugyan nem volt gyarmata, több kísérletet tett azonban, hogy Kelet-Ázsiában, elsősorban Kínában nagyhatalmi pozíciókat hódítson. E kapcsolatoknak eddig ismeretlen részleteit tárja fel a Kínában több évet töltött sinológus történész szerző gazdag levéltári és sajtóanyag alapján. Századokkal ezelőtt Kínában járt magyar hittérítők nyomdokain indul el, kitér a fontosabb tudományos expedíciókra, Széchenyi Béla és Zichy Jenő kínai utazásaira, majd a Monarchia Kínával kötött szerződéseinek körülményeit tárgyalja. Feleleveníti a Monarchiának az 1900-as kínai boxerfelkelés leverésében való részvételét, a tiencsini osztrák-magyar kolónia létesítésének körülményeit, miközben a korabeli Kína eszmei-politikai arculatával is közelebbről megismerkedhetünk.

B. Szabó János - Sudár Balázs - Honfoglalás
Minden ​kezdet meghatározó, emblematikus erővel bír, legyen bár egy közösségé vagy egy személyé; így van ez Árpád népének honfoglalásával is. A magyar őstörténet - a magyarok vándorlása és honfoglalása - iránti érdeklődés egyidős a magyar történetírással: már az első fennmaradt krónikánk szerzőjét, Anonymust is ez izgatta a 12-13. század fordulóján. Bár a következő évszázadokban inkább a magyarok testvérnépének tartott hunok legendás története és világhódító királyuk, Attila személye került a magyar történeti tudat reflektorfényébe, Anonymus Gesta Hungarorumának 18. századi felfedezése után - a soknemzetiségű Habsburg Birodalom keretében lezajló magyar nemzeti ébredés jeleként - Álmos, Árpád és vezértársaik szerepe ismét felértékelődött Attilával és hunjaival szemben. Az általuk végbevitt 9. századi Kárpát-medencei honalapítás pedig kitüntetett helyet kapott a közgondolkodásban. (...) A magyarok Kárpát-medencei beköltözése ma is - olykor komoly indulatokat kiváltó - vitatéma a tudományos és a közéleti diskurzusban egyaránt. Éppúgy, mint már legalább bő másfél évszázada az. Az előrelépést azonban nem csupán az új tudományos eredmények és azok közismertté tétele jelentheti, hanem sokat segíthet annak az útnak a feltérképezése is, ahogyan idáig eljutottunk. Annak az áttekintése, hogy elődeink - különböző történelmi helyzetekben - hogyan gondolkodtak Árpádról és honszerzőiről. Kötetünk éppen ebben kíván segítséget nyújtani.

Závodszky Géza - Hermann Róbert - Nemzet ​születik
1823 ​januárjában, zúzmarás napon, szatmárcsekei magányában egy vékony, magas, halovány férfi, Kölcsey Ferenc papírra vetette: "Isten áldd meg a magyart." Vajon ismerjük-e az 1810-es évek végének, az 1820-as évek elejének eseményeit? Tudunk-e eleget azokról a szorongásokról és reménységekről, amelyek Kölcsey nemzedékében a kormány jogtiprása meg a nemzeti művelődés első jelei nyomán keletkezett? Nem sokkal több mint egy évtized múltán, 1836-ban Vörösmarty Mihály megírta a Szózatot. Már véget ért a leghosszabb és legdrámaibb reformországgyűlés. Csak a minap hurcolták katonák börtönbe az országgyűlési ifjakat. Vajon érezzük-e, értjük-e, hogy miért követi a Himnusz zsoltáros hangját a Szózat ércesebb csengése? A 19. század első felének szenteltük ezt a könyvet. Ez a kor népünk emelkedésének, a honfitársakat elválasztó rendi korlátok lebontásának, a magyar nemzet születésének a kora. Járjuk be újra együtt a várakozást, a remény, az építkezés, a szabadság, a diadal, a vértelen forradalom útját! Éljük át újra a hősies helytállás példáit, az önfeláldozást, a vereséget és a gyászt! Sorsunkra külön-külön máig meghatározó hatást gyakorolnak.

Falvai Róbert - Erzsébet ​királyné (Sisi)
Erzsébet ​királynénak a mai napig valóságos kultusza van Magyarországon. Hihetetlenül mély, maradandó emléket hagyott maga után. Megannyi viharon keresztül, idestova százötven éve még mindig él az emberek emlékezetében „Sisi”, és bár a legtöbben csak néhány jellegzetességet szoktak említeni róla, azt mindenki tudja - úgy tudja -, hogy a magyarok nagy barátja volt. S talán a legszebb magyar arisztokrata férfi szerelme? Ebből a könyvből azonban sokkal többet is megtudhat az olvasó. Fény és árnyék váltakozik, igaz történetek és tévhitek tárulnak elénk. Erzsébet, az asszony, a feleség, talán a szerető; a gondolkodó, az egészség bajnoka, egy másféle élet megszállottja - és még tucatnyi alakban bukkan fel előttünk. Az is mind ő volt.

Mikszáth Kálmán - Új ​Zrínyiász
A ​múlt század végén feltámadó, és katonái élén megjelenő Zrínyi az ezeréves Magyarországot ünneplő közéletbe csöppen bele. A szigetvári hős akaratlanul is szembekerül a társadalom, a politika és a gazdaság jeleseivel, s így jó alkalmat ad az írónak, hogy szatírája körébe vonja a közélet mindenféle köreit, ne kímélje a minisztereket, más nagyurakat, ne kímélje olyan barátait sem, mint Szilágyi Dezső vagy Darányi Ignác, akikkel esténként együtt szokott ülni az István főhercegben. A regény, amely eredetileg 1898-ban jelent meg Mikszáth kérészéletű lapvállalkozásában, az Országos Hírlapban, majd ugyanabban az esztendőben könyv alakban is, a megjelenése pillanatában a nyílt vagy burkolt támadások célpontjába került. De amíg a sértettek dohogtak, fenyegetőztek vagy ellentámadásra készülődtek, az olvasóközönség a szívébe zárta az író remekművét, s az Új Zrínyiász a friss szenzáció elmúltával is, közel száz éve, Mikszáth egyik legolvasottabb műve maradt.

Ismeretlen szerző - 1916 ​- a fordulat éve?
A ​20. század első évtizedei legalább annyira szóltak az útkeresésről és ezzel magának a liberalizmusnak az átalakulásáról, mint a boldog békeidők nyugalmáról. Az első világháború részben felgyorsította mindezt, de a modernitás Janus-arca is hamar megmutatkozott. A tömeges háború, az iparosított gyilkolás, a dehumanizáló propaganda, a fellángoló antiszemitizmus, a civil lakossággal szembeni állami erőszak egyáltalán nem kivételes, egyedi jelenség volt, hanem tömeges tapasztalat. A háború más téren is alapvetően formálta át a társadalmat, éppen azért, mert korábban soha nem mozgósították annak minden osztályát a győzelem érdekében. Magyarország részese volt mindezeknek a változásoknak. Sajátosságai, az ipar és mezőgazdaság aránya, a nemzetiségek nagy száma, a városiasodás különbsége Budapest, a metropolisz, és a vidéki közepes és kisvárosok közt megmutatkoztak ugyan az egyes jelenségek részleteiben, de a társadalom mozgósítása, a női és férfiszerepek változása, a gazdasági ágazatok jelentőségének eltolódása, az állami újraelosztás és beavatkozás iránti igény, a kultúra nemzetközi világát hirtelen felszabdaló nacionalista indulatok, a radikalizálódó nacionalizmus eltéveszthetetlenül jelen voltak 1916-ban. A következő évben kezdődő forradalmi hullámhoz képest 1916 olyan kiindulópontot kínál, ahonnan még a régi, de már az új világ is egyszerre belátható. A kötet kilenc tanulmánya ezt a változást mutatja be, és a korszak hosszú távú társadalmi átalakulásait vizsgálva egyben arra is rámutat, miért vezettek a nagy háború okozta változások 1918-1919-hez, a Monarchia széteséséhez és Magyarország két forradalmához és ellenforradalmához.

Trócsányi Zsolt - Wesselényi ​Miklós hűtlenségi pere
Wesselényi ​Miklós a reformkori magyar politikai élet egyik legérdekesebb alakja. Gáláns gavallér, kitűnő szónok, kiváló vadász és lótenyésztő, aki nagyszerűen úszott, vívott, lovagolt, s az 1838-as pesti árvízi mentés hőseként hallatlan népszerűségnek örvendezett a egész országban. Ismertségét személyes varázsán kívül elsősorban ellenzéki politikai szereplésének köszönhette, mint Széchenyi István barátja a magyarországi és erdélyi ellenzék vezéreként számtalanszor kiállott a nemzeti függetlenség ügyéért. A Habsburg-kormányzat ezért mindenáron szerette volna elnémítani, nyomására 1835 elején a magyar és erdélyi királyi táblák perbe fogták. Az erdélyi perben nem hoztak érdemi ítéletet, a magyarországi azonban annál fordulatosabb és veszélyesebb volt...

Ismeretlen szerző - Politikai ​pártok a 19-20. században
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Nagy ​Imre és kora - Tanulmányok, forrásközlések V.
A ​Nagy Imre Alapítvány könyvsorozatának ötödik kötete az 1956. október-novemberi budapesti egyetemista és főiskolás diákmozgalommal foglalkozó tanulmányokat tartalmazza. Az írások az új kutatási eredményekre támaszkodva nemcsak az ELTE-n és a Műegyetemen lezajlott eseményeket dolgozzák fel, hanem azt is bemutatják, mi történt más fővárosi felsőoktatási intézményekben, beleértve a katonai tanintézeteket is, s beszámolnak a MEFESZ-ről, valamint az egyetemistákat ért megtorlásról is.

Ismeretlen szerző - Élet ​más bolygókon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Gazdasági ​elmaradottság, kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában
A ​vizsgált korszak a "hosszú XIX. század", amit kettős forradalom kovácsolt ki, s amit a kapitalizmus világrendszerének kiteljesedése és ellentmondásainak kiéleződése határoz meg. Ez a történelmi periódus a XVIII. század végén két forradalommal vette kezdetét: az 1780 körül induló angol ipari forradalommal és az 1789-ben kirobbanó francia polgári forradalommal. E két, hatásaiban összekapcsolódó, világtörténelmi jelentőségű forradalom közvetlenül vagy közvetett úton hamarosan átformálta Európát, sőt az egész világot. A korszak első fele egymást követő forradalmaktól, kontinenst átfogó háborúktól, hatalmas átalakulásoktól zajos. A második fele tartósan békés a "rend" uralmával. A csendes evolúció, a nagy építkezések, a hatalmas gazdasági-társadalmi különbségek időszaka ez. Szegényt és gazdagot egy világ választja el, akár egyének, osztályok, országok legyenek is azok, a valóban világméretűvé szélesedett tőkés osztály- és világrend kíméletlen keretei között. Ezen a talajon jöttek azután létre a kapitalizmus súlyos belső konfliktusai, amelyeknek csomósodása az I. világháborúhoz, az pedig a XX. század újabb forradalmainak korához vezetett.

Ismeretlen szerző - Hétköznapok ​a honfoglalás korában
Sorozatunk ​ötödik kötete a honfoglalók hétköznapjaiba és anyagi kultúrájába vezeti be az olvasót. Mit tudunk elődeink gazdálkodásáról, az állattartásról és a növénytermesztésről? Mit ehettek a honfoglalók? Milyenek voltak lovaik, és hogy viszonyultak hozzájuk? Milyen körülmények között éltek, milyen lehetett a lakóhelyük, milyen mesterségeket űzhettek, és hogyan? A kötet szerzői különböző tudományterületek (elsősorban a régészet, a történettudomány és a néprajz) kutatásaira támaszkodva, valamint más korszakokból vett párhuzamok segítségével próbálják közel hozni a 21. századi európai emberhez ezt a nehezen megfogható, tárgyi emlékekben szűkölködő kort. Nagy teret kap a feltárt sírok, sírleletek ismertetése, hiszen a temetkezési szokások és a sírokban elhelyezett tárgyak, állattetemek, ha csak áttételes módon is, de mégis megjelenítik a mindennapi életet. Ugyancsak hangsúlyosan szerepel a kötetben a közelmúltban Borsodon feltárt, honfoglalás kori település bemutatása. Az itt talált leletek ugyanis jelentősen megváltoztatták a 10-13. századi településeinkről korábban kialakult képet. A friss kutatási eredmények ismertetése árnyalja eddigi tudásunkat a korszakról, és megrögzült tévhiteket, anakronisztikus megközelítéseket is eloszlat.

Benkő Mihály - Csata ​Nikápolynál
1396. ​június. A színhely Buda. Itt gyülekeznek Európa számos országából a lovagok, hogy Zsigmond magyar király vezetésével kiűzzék a törököt Nikápolyból. Hiába harcoltak hősiesen a lovagok, Bajazid szultán győzött. Ugyanebben az időben Közép-Ázsiában egy másik uralkodó, Timur Lenk a régi mongol-török birodalom feltámasztásán munkálkodott, de útjában állt Bajazid szultán. 1402. július 28-án, Ankaránál Timur Lenk legyőzte Bajazid szultánt, a nikápolyi győzőt.... Még négy évtized volt Nándorfehérvárig.

Ismeretlen szerző - 19. ​századi magyar történelem 1790-1918
A ​"hosszú" XIX. század magyar történelmét bemutató egyetemi tan-könyv - amely az első kiadás bővített, javított változata - korszerű, új kutatásokon alapul. Megjelenése nem csupán a felső-oktatás, hanem az egész közoktatás, a szakközönség és az érdeklődők számára is rendkívül fontos, hiszen igen sok romantikus elképzelés, hivatkozás és vita kötődik a korhoz. A hiteles, összefoglaló ismereteket nyújtó szakkönyv a történelemtanárok továbbképzéséhez is nélkülözhetetlen. A kötet szerzői elismert magyar történészek: Csorba László, Dobszay Tamás, Fónagy Zoltán, Gergely András, Kövér György, Pajkossy Gábor, Pölöskei Ferenc, Tóth Zoltán. A tankönyvben megtalálhatók a szöveggyűjteményre vonatkozó kereszthivatkozások is.