“A tudattalan problémáját annyira fontosnak és korszerűnek tartom, hogy nézetem szerint súlyos veszteség lenne, ha ez a mindeneket oly közelről érintő probléma nehezen hozzáférhető szakfolyóiratok hasábjaira száműzve, a művelt közönség látókörén kívül, könyvtári polcokon tengetné árnyékéletét. A most folyó háborút kísérő pszichológiai jelenségek – mindenekelőtt az általános ítélőképesség hihetetlen elvakultsága, a kölcsönös rágalmazási hadjárat, az elképzelhetetlen pusztítási düh, a hazudozás gáttalan árja, s az ember képtelensége arra, hogy a véres démont megállítása útjában – mindennél alkalmasabbak, hogy a rendezett tudatvilág alatt nyugtalanul szunnyadó kaotikus tudattalant a gondolkodó ember számára szembeszökővé tegyék. Ez a háború kegyetlenül megmutatta minden kultúrembernek, hogy alapjában véve még barbár, s egyszersmind azt is, hogy mily kegyetlen fenyítés vár rá, ha még egyszer eszébe jutna saját rossz tulajdonságaiért szomszédját tenni felelőssé. Mert az egyes ember pszichológiája azonos a népek lélektanával. Amit a nemzetek tesznek, azt teszi az egyes ember is, s amíg az egyes ember megteszi, meg fogja tenni az egész nemzet is.”
Részlet Jung előszavából könyve első, 1916-os kiadásához.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Az ember és szimbólumai
Álom és valóság csodás találkozását örökíti meg e kötet, mely nemcsak az önmagunkról szóló ismeretek új tartományait csatolja a már kialakult világképünkhöz, hanem lényeglátó és élvezetes összefoglalását is adja századunk egyik legnagyobb pszichológusa, Carl Gustav Jung gondolatrendszerének. Jung kapcsolódása a freudi tanokhoz közismert.
Kevesen tudják viszont, mi az a nagyon lényeges különbség, mely a két tudós mentalitása között megmutatkozik. Freud számára az álom vágyteljesítés, ezzel szemben Jung az álmokban a „tudattalan önkifejezéseit" véli felfedezni. Az álomszimbólumok véleménye szerint egy olyan psziché megnyilvánulásai, amely a tudatos lélek felügyeletén kívül esik. Az organikus és pszichés növekedés elveiben nincs különbség. „Amint a növény virágot hajt, úgy hozza létre a lélek a maga szimbólumait. Minden álom ennek a folyamatnak a bizonyítéka."
A kötet az egyes szimbólumok értelmezése, és eredetének bemutatása mellett az egyetemes kultúrtörténetet átfogó kalauzként is szolgál.
Sigmund Freud - Álomfejtés
A pszichoanalízis megalapítójának nagy hatású összefoglaló műve a klinikai lélekelemzéshez anyagot adó egyik legfontosabb jelenséget, az álmot vizsgálja, bebizonyítva, hogy az álom nem véletlenszerű és értelem nélküli, hanem a pszichikumnak logikusan értelmezhető, belső törvényei szerint létrejött terméke. A klasszikus műhöz írott utószavában állapítja meg Hermann István: ebben a felfogásban új "nemcsak az, hogy a régimódi babonás álomfejtéssel Freud tökéletesen szakít, és nem is csupán az, hogy az álmok egy részét vágyálomnak tekinti, vagy a vágyak valamiféle torzulása variációjának. Ezeknél sokkal fontosabb, hogy először von bele a pszichopatológia tárgykörébe egy olyan életterületet, amely látszólag a mindennapi élet tárgykörébe tartozik. Ennek az eljárásnak megvannak a maga veszélyei. Az egyik veszélye az, hogy a normális életet is pszichopatologikusnak kezdik sokan tekinteni. De megvannak az előnyei is. Arról van szó, hogy nincsen teljesen külön, teljesen elválasztott pszichológia és pszichopatológia. A pszichopatológiának, vagyis az ideggyógyászatnak és a lélekgyógyászatnak azon kell alapulnia, amit a normális életben a lelki működésekről tapasztalunk. Az álom tehát még nem ideggyógyászati vagy lélekgyógyászati jelenség. De az álom magyarázata, értelmezése feltétlenül hozzájárulhat egy-egy személyiség lelki világának tudatos rekonstrukciójához".
Carl Gustav Jung - Álom és lelkiismeret
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Carl Gustav Jung - Az archetípusok és a kollektív tudattalan
Az archetípusok és a kollektív tudattalan C. G. Jung analitikus felfogásának központi fogalmai. Eredetüket a szerző legkorábbi publikációjáig, a Zur Psychologie und Pathologie sogenannter occulter Phänomene (1902) című orvosi disszertációig követhetjük vissza, amelyben egy fiatal hisztériás médium fantáziáiról számol be, és hasonló forrásokat követve vizsgálódik. A nevezett két fogalomra számos későbbi írásában utal; lassanként egyre határozottabb körvonalat öltöttek az első meghatározások, amelyeket azonban mindig újrafogalmazott, míg végül ki nem alakult az elmélet stabil magva (a szó eredeti értelmében finomította a "meglátásait"). Jelen kötet olyan munkákból áll, amelyek 1933 és 1955 között keletkeztek, és a címként szolgáló két fogalmat körvonalazzák, dolgozzák ki. Az első három tanulmányt ("A kollektív tudattalan archetípusairól", "A kollektív tudattalan fogalma", "Az archetípusról, különös tekintettel az animafogalomra") elméleti alapvetésnek tekinthetjük. Ezeket olyan publikációk követik, amelyek egy-egy archetípussal foglalkoznak, nevezetesen az "anya", az "újjászületés", a "gyermekisten" illetve az "isteni lány", majd a "szellem" motívuma a népmesék alapján, és az úgynevezett "csaló" (kópé). Legvégül az archetípusok és az individuációs folyamat kapcsolatának vizsgálata következik, amelyet a szerző először elméleti síkon a "Tudat, tudattalan és individuado" című írásban, majd gyakorlati síkon egyetlen individuációs folyamat képsorozata révén mutat be, amely az analitikusi munkájából származik. A mandalák központi szimbolikájával foglalkozik a kötet két utolsó tanulmánya.
Rita L. Atkinson - Richard C. Atkinson - Edward E. Smith - Daryl J. Bem - Pszichológia
Az "Atkinson" új kiadása nemcsak formailag, hanem tartalmilag is jelentős átdolgozáson ment keresztül. Szerzői között a régiek közül csak Smith és Nolen-Hoecksema szerepel, (maga Atkinson is visszavonult), Frederickson és Loftus személyében pedig két kiváló, az elméleti kutatást s a gyakorlati szempontokat egyesítő szerző csatlakozott a csapathoz. A könyv a fejezetek sorrendjét és az anyag felosztását többé-kevésbé megtartotta (kivéve a személyiség-lélektannal és a szociálpszichológiával foglalkozó két-két fejezetet), de egészében véve valamivel terjedelmesebb lett. Az új, mindenütt előtérbe helyezett szempontok az evolúciós magyarázat keresését, a modern idegtudományi módszerek és eredmények részletes bemutatását s az alkalmazások részletes illusztrálását hangsúlyozzák. Új színfolt a kötetben az ellentétes vélemények ütköztetése, amely az "Érem két oldala" betétekben többnyire a szakma nagyjainak - sokszor gyökeresen ellentétes - véleményét ismerteti, érzékeltetve egyben azt is, hogy a pszichológiában nincsenek örök érvényű, megfellebbezhetetlen igazságok. Az új kiadáshoz kapcsolódódik a Pléh Csaba és Boross Ottilia szerkesztette Bevezetés a pszichológiába című olvasókönyv.
Carl Gustav Jung - A lélektani típusok
Carl Gustav Jung (1875-1961) Freud mellett századunk talán legnagyobb pszichológusa 1921-ben keszült el nagy terjedelmű "A lélektani típusok" című könyvével, melynek összefoglaló, 10. fejezetét tartjuk most kezünkben. Ez a summázó rész önálló műnek is beillik, amit egyértelműen jelez, hogy a mester 13 000 oldalas életművét 3000 oldalon bemutató Grundwerke tudós szerkesztőbizottsága ebben az egy esetben tekintette megengedhetőnek teljes tanulmány, illetve könyv helyett csupán egy rész bevalogatását. Mi C. G. Jung lélektanának elsőrendű jellemző törekvése? H. Barz, a zürichi Jung Intézet elnöke így ír erről: „...az én-tudat az egyetemes tudattalanból ered, s változatlanul abban gyökerezik. A tudat és a tudattalan viszonyát Jung pontosan fordítva látja, mint Freud: míg Freudnál a (szemelyes) tudattalan a tudatból kiinduló elfojtás produktuma, Jung a tudatot a (kollektív) tudattalan sarjadékának tekinti. Ennek igen-igen messzemenő konzekvenciái vannak. Mert az ember testi-lelki egészségét illetően minden azon fordul meg, hogy a tudat ne tokozódjék be csalóka autonómiajába, hanem mindig újra visszakapcsolódjék eredetébe, a tudattalanba. Ezért minden jungi pszichoterápia legfontosabb törekvése, hogy valós, eleven és gyümölcsöző kapcsolatot segítsen elő az én-tudat és a tudattalan között. Ezzel szükségképpen együtt jár az egyetemes tudattalan lehetőleg átfogó kutatása, aminek célja azonban nem a tudattalan vak dicsőítése, amint Jung egyes kritikusai vélték, hanem éppen ellenkezőleg, a tudat fejlesztése és biztosítása." A svájci pszichológiaprofesszort - írja e kötet fordítója, jegyzetelője és utószavának írója, Bodrog Miklós „a legpozitívabb értelemben látnoki tudósnak nevezhetjük (...) Tudományának kútjából az meríthet igazán, akinek vödrén elég hosszú a kötél."
Bagdy Emőke - Álmok, szimbólumok, terápiák
Ez a könyv a számomra legkedvesebb írásaimból született. Már a megírásuk során is éreztem azt az örömöt, hogy bennük megmutathatom, miképpen gondolkodom a lelki folyamatokról, álomról, szimbólumokról és a pszichoterápiás munka rejtelmes világáról. Azt is láttathatom, hogyan dolgozom a lelki erőtérben, amikor nem a szokványos közlési utakon járunk, hanem az ősibb álomnyelven, a képek sokjelentésű tartományában, a szimbólumterápiás lelki ösvényeken.
Szeretem ezt a világot, mert megtapasztalhattam, hogy éber vagy éjszakai álmaink egyaránt a színtiszta igazat üzenik, a legfontosabbat, amit tudatosítanunk kell, meg kell értenünk. Ehhez azonban bele kell tanulnunk a szimbólumok nyelvébe.
Néhány olyan terápiás esettanulmányt is bemutatok, amelyeket csak a szakember kollégáim ismerhetnek, ez idáig nem kerültek széles nyilvánosság elé. Eldöntöttem azonban, hogy kinyitom a titkok ajtaját, és behívom a pszichoterápia (sokszor misztifikált) világába azokat, akik érdeklődnek ez iránt.
Szeretettel ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik ebben az elembertelenedett, eldologiasodott világban egyedül vagy "társas magányban" küzdenek, emberhez méltó létezés, megértő lélek keresésével. Azt üzenem: nézz körül, van segítség, ne félj, nem vagy egyedül!
Sigmund Freud - Tömegpszichológia
A Cserépfalvi Könyvkiadó Freud-sorozatának V. kötete társadalomlélektani írásokat tartalmaz. A társadalmi jelenségek lélektani vizsgálatával Freud az 1910-es évek elején kezdett foglalkozni. Kötetünk középpontjában a tömeglélektan értelmezését adó, magyarul eddig nem publikált Tömegpszichológiai és én-analízis című tanulmány áll, ezt egészíti ki két, a háború pszichológiájával foglalkozó írás: az első világháború alatt íródott tanulmány, valamint a híres Einstein - Freud levélváltás a háborúk lélektani okairól. Átdolgozott fordításban, s első ízben csonkítatlan formában közöljük a Totem és tabu szövegét is.
Eric Berne - Sorskönyv
Az Emberi játszmák folytatása ez a kötet, melyben a népszerű szerző jóval tovább megy annál, hogy megállapítsa: mindannyiunknak van egy szülői, egy felnőtt valamint egy gyermeki énje, és hogy ezek milyen játszmákat játszanak egymással és másokkal. Ebben a könyvben már a gyermek sem "szabad" - hiszen sorskönyvvel a fejünkben jövünk a világra, attól függően, hogy akarnak vagy nem akarnak bennünket, hogy milyen nevet gondolnak ki nekünk, hogy milyen családba születünk, és így tovább. Sorsunk nem a csillagokban van megírva, hanem saját tudattalanunkban - állítja E. Berne. És kíméletlenül elmondja azt is, hogy hogyan.
Jean-Paul Sartre - A lét és a semmi
Bővített, javított kiadás
A lét és a semmi című mű 1943-ban jelent meg, lezárva Sartre első filozófiai korszakát, s egyszersmind meg nyitva egy újat az ekkorra már kibontakozó francia fenomenológia és saját filozófiai életútja számára is. Sartre az egyik legfontosabb szereplője volt ennek a kibontakozó francia mozgalomnak, mint ahogy azoknak a konfrontációknak is, amelyeken a fenomenológia a második világháború utáni időszakban keresztülment. A strukturalizmus, a posztstrukturalizmus, a pszichoanalízis, sőt a marxizmus hívei is rendszeres polémiát folytattak az ekkor Franciaországban az egyik, ha nem a legerőteljesebbnek számító filozófiai irányzattal. A lét és a semmi explicit vagy rejtett módon ott él a hatvanas-hetvenes évek majd minden nagy filozófiai, esztétikai és társadalomelméleti művében, sőt - jelentőségénél fogva - gyakran még a róla való hallgatásnak is meghatározó jelentősége van, és egyértelmű vonatkozással bír a sartre-i életműre. E nagy jelentőségű filozófiai alapmű hosszú idő után bővített, javított kiadásban jelenik meg újra.
Carl Gustav Jung - Analitikus pszichológia
1935-ben a hatvanas éveiben járó Jung professzor öt előadásból álló kurzust tartott a londoni Tavistock Klinikán a legkülönbözőbb iskolákból érkezett pszichiátereknek és pszichoterapeutáknak. Az előadásoknak és az azokat követő vitáknak anyagát adja közre ez a könyv.
Jung előadásaiban azokra az alapelvekre összpontosított, amelyekre saját munkássága épült. Két fő területről beszélt: egyrészt a lélek szerkezetéről és tartalmairól, másrészt a kutatásokban és gyógyításban használatos eljárásokról, köztük a szóasszociációs tesztről, az álomanalízisről, az aktív imaginációról, az álmokban előforduló szimbólumok ősi jelentéseiről. Az előadásokat kiváltképpen élvezetessé tette Jung szemléletes és szellemes beszédmódja, személyiségének az írott szövegen is átsugárzó varázsa, valamint pszichológiájának lenyűgöző szellemi ereje.
A könyv, melyet az olvasó kézben tart, nem csak kitűnő bevezetést nyújt Jung analitikus lélektanának alapjaiba, hanem komoly adósságot is törleszt; s remélhetőleg ösztönzője lesz a kultúrtörténeti jelentőségű gondolkodó további megismerésének.
Carl Gustav Jung - A személyiség fejlődése
Ez a kötet olyan válogatás, amely Jungnak a gyermekkor pszichológiájáról szóló írásait tartalmazza. Magvát az a három előadás alkotja, amelyet Az analitikus pszichológia és a nevelés címmel tartott. Jung úgy véli, hogy a szülők és nevelők lelki állapota mértékadó a gyermek növekedési és érési folyamatában, különösen a szokatlanul tehetséges gyermekek esetében. A szülők közötti nem kielégítő lelki viszony fontosságát a gyermekkor pszichogén zavarainak okaként hangsúlyozta. Kötetünk írásai cáfolják azt a még mindig közkeletű előítéletet, hogy Jung pszichológiája csupán az élet második felével foglalkozik, illetve végső soron arra vonatkozik. Egy olyan korban, amikor az összes nevelési alapelv megkérdőjeleződik, minden olvasó sokat tanulhat Jung írásaiból, mivel ő bizonyos szempontból pedagógiai problémákkal foglalkozik. Önnevelés nélkül másokat nevelni éppoly kevéssé lehetséges, mint emberi érettséget elérni tudatosság nélkül.
Paulo Coelho - Veronika meg akar halni
A huszonnégy éves Veronikának látszólag mindene megvan, mégis úgy dönt egy reggel, megöli magát. Egy szanatóriumban tér magához a sikertelen kísérlet után, ahol barátokra talál, és egy skizofrén fiúban igazi társra lel.
A Veronika meg akar halni a világ egyik legnépszerűbb brazil szerzője által írt trilógia második része: A Piedra folyó partján ültem, és sírtam, valamint Az ördög és Prym kisasszony című regényekkel alkot kerek egészet.
Pléh Csaba - A társalgás pszichológiája
Életünk tele van társalgásokkal. Ismeretlenekkel, ismerősökkel, intim barátokkal, meghódításra váró fiúkkal, gonosz rendőrökkel mindig a szerepeket váltogató szóbeli közlekedésen keresztül érjük el, amit akarunk, közelebb kerülünk a másikhoz, vagy éppen elhidegülünk tőle. Bizonyos értelemben minden emberi kapcsolat társalgás. A társalgás pszichológiája a mai pszichológia, szociológia és nyelvészet egyik központi érintkezési területét tárgyalja: megmutatja, hogyan hangoljuk össze viselkedésünket, hogyan befolyásoljuk egymást, irányítunk, hízelgünk, engedelmeskedünk a társalgás során és annak segítségével. Ez a tankönyvként is remekül használható összefoglalás feltárja a társalgások mögötti rejtett emberi tényezőket - útmutatója lehet mindazoknak, akik diákként, hivatásból vagy csupán emberként foglalkoznak a kommunikációval.
Pléh Csaba (1945) - A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja pszichológiatörténet, pszicholingvisztika és kognitív tudomány témákban. Jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem Kognitív Tudományi Központ vezetője. Több évtizede tanít, több száz tudományos cikket és több tucat könyvet írt, illetve szerkesztett.
Erich Fromm - Daisetz Teitaro Suzuki - Zen-buddhizmus és pszichoanalízis
A híres japán bölcselő és a nyugati pszichoanalízis egyik meghatározó alakjának tanulmányai kerültek egymás mellé ebben a könyvben. Bár a párosítás első pillantásra meglepőnek tűnhet, Fromm szavaival élve: "két olyan rendszerről van szó, amelyeknek az elmélete egyaránt az ember természetére vonatkozik, gyakorlata pedig a lelki egységet célozza. A pszichoanalízis a lelki betegségek gyógymódja, a zen a lelki üdvösséghez vezető út... Az ember és a lét egyetemes kategóriák: a valóság közvetlen megragadása, az öntudatra ébredés és a megvilágosodás egyetemes élmények."
Kádár Annamária - Mesepszichológia
Kutatások igazolják, hogy az életben való beválásunk nem csak értelmi képességeinken múlik. Az igazi sikereket és - ami még fontosabb! - a belső harmóniát, az önmagunkkal való elégedettséget csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felismerni a magunk és mások érzelmeit, kapcsolatokat teremteni, konfliktusokat kezelni, együttműködni, segítséget kérni, vágyainkat késleltetni, kitartani… Vagyis, ha fejlett az érzelmi intelligenciánk.
A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában.
Adjuk hát meg neki a lehetőséget arra, hogy az égig érő fa csúcsára kis kanászként felkapaszkodhasson! Annak a gyermeknek, aki mesét hallgatva nő fel, varázspálcája a saját elméje lesz, és képzelete, érzelmi intelligenciája segíti majd a megpróbáltatások közepette.
Hogy miként támogathatjuk őt ebben? Erről írtam ezt a könyvet, mely tíz mesét is tartalmaz egy Lilla nevű kislányról, akinek képzeletbeli barátja, Tündérbogyó segít érzelmi konfliktusainak megoldásában. A mesék 4-9 éves gyerekeknek szólnak, és segítenek a frusztrációk, csalódások elviselésében, a pozitív és negatív érzelmek tudatosításában, a félelmek megszelídítésében, a testvérféltékenység kezelésében, a veszteségek elfogadásában és az önfeledt játékban. A szülőknek elárulom: én voltam az a kislány, aki attól félt, hogy a boszorkány megcsiklandozza a lábát, én vittem haza a kisegeret, utánam jött ki a nagyapám borotvahabos arccal. Tündérbogyó pedig az én belső hangom volt, akit most ebben a formában megszemélyesítettem.
Dr. Kádár Annamária: Pszichológus, egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője. Diplomamunkájában és doktori disszertációjában több mint ezer, gyermekek által írt mesét vizsgált meg. Dolgozott iskolapszichológusként, jelenleg pedig az óvoda és elemi oktatás pedagógiája szakon tanít. Trénerként rendszeresen tart az érzelmi intelligencia fejlesztését célzó tréningeket. Az Erdély FM rádió Pszichotrillák című műsorának szakértője és társszerkesztője. Többször tartott már előadást a Nyitott Akadémián - kirobbanó temperamentumát, ízes erdélyi beszédét, derűs, szeretetteljes lényét és humánus gondolatait vastapssal jutalmazta a közönség.
Vikár György - Gyógyítás és öngyógyítás
Az ún. "Budapesti Iskola" mai élgárdájának egyik kiemelkedő analitikusa nemcsak a gyakorlatban, hanem az érdeklődő laikusok számára is világosan, érthetően - elméletben is kamatoztatja azt a szakmai tudást és "együttérző fantáziát", amelyet hosszú gyakorlata után alkotó módon továbbfejlesztett. Tanulmányai a legkülönbözőbb témakörökben - például a gyermekkori gyász kérdései, a freudi álomfejtés modern megközelítése vagy Thomas Mann egyik novellájának analízise - egyetlen fontos kérdés köré csoportosulnak: hogyan dolgozza föl az emberi psziché az őt ért ingereket, illetve megrázkódtatásokat, hogyan, milyen munkamódokkal éri el, hogy orvosi, pszichológiai segítséggel - de néha anélkül is - képes túljutni a traumák okozta mélypontokon, és megőrizni, helyreállítani, sőt bizonyos esetekben tovább is fejleszteni személyiségét, énje integritását.
A munka egyaránt érdekes azok számára, akik a mélylélektan mai eredményei felől szeretnének tájékozódni, azokéra, akiket az esetleírások, elemzések kötnek le inkább, vagy önismeretüket fejlesztenék.
Feldmár András - Szabadíts meg a gonosztól
Vajon mit kell tennünk, ha az igazi Gonosszal találjuk magunkat szemközt? Harcoljunk ellene vagy meneküljünk? Vajon alkalmas-e a terápia arra, hogy megszüntesse, elpusztítsa a sötét, gyilkos erőket? Feldmar András négy előadása során időről időre előkerülnek ezek a nyugtalanító kérdések. Ám Feldmár pszichoterápiával kapcsolatos gondolatait és az olykor szórakoztató, máskor megrázó terápiás történetet olvasva úgy érezhetjük: ha nincs is menekvés a Gonosz elől, a szerzővel való együttgondolkodás felszabadítóan hat.
"Vigyáznunk kell arra, hogyan viselkedünk, amikor a Gonosszal küzdünk. Mert két eshetőség van. Egyrészt belehalhatunk, ha a Gonosz megöl minket - akkor mindegy, akkor nincs probléma. De ha megmenekülök, és még élek, akkor bele kell tudnom nézni a tükörbe. Mert amikor belenézek a tükörbe, és meglátom az arcomat, emlékezni fogok rá, hogyan viselkedtem, amikor a Gonosszal küzdöttem. Tehát úgy kell küzdeni a gonosszal, hogy ha túlélem ezt a küzdelmet, akkor tisztelni tudjam azt az arcot, amely rám néz a tükörből."
Carl Gustav Jung - Gondolatok az apáról, az anyáról és a gyermekről
"Semmi nincs lelkileg erőteljesebb hatással a gyermekekre, mint a szülők meg nem élt élete." "Az anyai szeretet a felnőttkor legmeghatóbb és legfeledhetetlenebb emlékeihez tartozik, s minden formálódás, minden változás titkos gyökerét. a hazatérést, a magába szállást, a minden kezdetnek és végnek hallgatag őstalaját jelenti."
Carl Gustav Jung - Gondolatok az álomról és az önismeretről
Vannak örök, kimeríthetetlen témák, amelyek új megvilágításban új dimenziót nyernek. Ilyen az élet, a halál, a vallás, a kereszténység, a jó, a rossz, a szenvedés, a gyógyítás, a szexualitás, a szerelem, a házasság - hogy csak néhányat említsünk. S ha ezeket a témákat olyan ember fejti ki, mint C. G. Jung, a modern lélektan egyik nagy alakja, az analitikus pszichológia megalapítója, akkor biztosak lehetünk abban, hogy érdemes kézbe vennünk a könyvet, ismereteink gyarapodnak, érzelmeink letisztulnak, és sokkal több megértést tudunk tanúsítani problémákkal küszködő embertársaink iránt. Sorozatunk tíz kötetét azoknak ajánljuk, akik szeretik az aforizmákat, a mély bölcsességeket hordozó gondolatokat, s képesek arra is, hogy e gondolatokat életre keltsék a mindennapok forgatagában.