Montana, lenyûgözõ táj, idill kisváros, béke és boldogság. Látszólag minden adott Memoir Gardenben ahhoz, hogy a betelepült franciák és leszármazottaik kiegyensúlyozottan éljenek. Mit sem tudnak azonban arról, hogy polgármesterük és a seriff a környék fejlesztésével saját malmára kívánja hajtani a vizet. Mint ahogy arról sem, hogy évtizedes átkok és rejtélyek nehezednek a városkára és lakóira. Talán sohasem kerül nyilvánosságra mindez, ha a véletlen közbe nem avatkozik egy, a környék erdeiben megbúvó gyilkos személyében, aki alaposan felkeveri az állóvizet. Váratlanul felszínre törnek az indulatok és az ellentétek, s amíg a bûnbakkeresés tipikus színjátéka folyik a pulpituson, a kulisszák mögött egy titokzatos lény kezdi meg bosszúhadjáratát… A regény, – azon túl, hogy igyekszik felzárkózni az igényes horrormûvek sorába -, az Egyesült Államok kanadai határvidékének természeti szépsége iránt sem közömbös, mint ahogy remélhetõleg az iránt a nagybecsû feladat iránt sem, hogy lebilincselje az olvasót.
Kapcsolódó könyvek
Stephen King - Tóparti kísértetek
Michael Noonan sikeres író. Boldogan él szép feleségével, Jo-val. Minden évben megjelentet egy újabb regényt, művei előkelő helyen állnak a bestsellerlistákon, anyagilag is szépen gyarapodik. Egy fullasztó nyári napon Jo agyvérzésben meghal. Mike összeomlik, képtelen írni, még szerencse, hogy van talonban néhány kézirata. Lidérces álmok gyötrik, amelyek mind a Nevető Sarában, Noonan-nék tóparti nyaralójában játszódnak. A ház a századfordulón egy híres fekete bluesénekesnőé volt, aki annak idején családjával együtt egyik napról a másikra eltűnt. Mike négy év után átköltözik a nyaralóba, ahol az álmok folytatódnak, sőt kísértetek látogatják, s lassacskán körvonalazódik egy szörnyű rejtély. Vajon mit titkol a tóparti zárt közösség, élén a hatalmaskodó, öreg és beteg milliárdos helyi kiskirállyal? Mit rejt a múlt, s hogyan függ össze a jelennel, Mike-kal és Jo halálával? Stephen King ismét remekművet alkotott; könyve nemcsak izgalmakban bővelkedő, letehetetlen olvasmány, de hiteles képet ad az alkotó ember lelki gyötrelmeiről s egy kis település bonyolult viszonyairól is.
Stephen King - Peter Straub - A fekete ház
Egy elárvult bicikli meg egy fél pár tornacipő hever az idősek otthonát övező sövény mellett. Hová tűnt Ty Marsall, a tizenhárom éves kisfiú? Csak nem a rettegett Halász ragadta el? French Landing nyugalmas kisváros, nemigen kerül a lapok címoldalára. Ám most felütötte fejét a Gonosz. Kisgyermekek tűnnek el, némelyikük rettenetesen megcsonkított holtteste előkerül, de a többinek örökre nyoma vész. Gilbertson rendőrfőnök kutyaszorítóban van, egy tapodtat sem jut előre az ügy megoldásában, úgyhogy igénybe veszi régi barátja, Jack Sawyer segítségét. Jack a Los Angeles-i rendőrség fiatalon visszavonult sztárnyomozója, s nem mellesleg ő Utazó Jack, az egykori kisfiú, aki tizenkét évesen nagy útra indult: bejárta a Territóriumokat, hogy megtalálja a Talizmánt, melynek segítségével megmentette anyját és a világot. Most a nyomok a titokzatos Fekete Házhoz vezetnek. Ugyan mit rejt a nyomasztó építmény, hová nyílik a pincelejáró? Miféle tompa dübörgés hallatszik, s mitől zavarodik meg az arra tévedő tudata? Horror, misztikum, borzongás minden adott, Kedves Olvasó, hogy lélegzet-visszafojtva végigizgulja Stephen King és Peter Straub legújabb könyvét, A Talizmán mesteri párregényét.
Stephen King - A halálsoron
A Cold Mountain fegyház E blokkjában, a siralomházban, néhány rab várja, hogy elérkezzen az idő, amikor végig kell mennie a halálsoron, melynek a végén ott magasodik a villamosszék, az Öreg Füstös. Mindnyájukat - Eduard Delacroix-t, a keszeg kis franciát. "Vad" Billy Whartont, az eszelős fiatalembert, és John Coffeyt, a hatalmas termetű, folyvást könnyező négert - főbenjáró bűnért, többszörös gyilkosságért ítélték halálra. Paul Edgecombe, a blokk lelkiismeretes főfoglára azonban bizonyos meglepő, mondhatni, csodás események hatására úgy érzi, néhány dolognak utána kell járnia. Lehet, hogy a három halálraítélt közül az egyik ártatlan? S ha igen, vajon módjában és hatalmában áll-e tennie is valamit ez ügyben, Hisz Paul tudja, milyen óriási kockázatot vállal megbízható munkatársaival együtt, nemcsak az állásukat veszíthetik el, de ők maguk is börtönbe kerülhetnek. Amikor megtudja az igazságot, nincs sok választása… Stephen King letehetetlenül izgalmas, feszes regényét - melyből nagy sikerű film is készült Tom Hanks és Michael Clarke Duncan főszereplésével - most egy kötetben izgulhatja végig, Kedves Olvasó!
Mark Lawrence - Tövisek Császára
A KIRÁLY, AKI MINDENKIN URALKODNI AKAR, MÉG NAGYOBB BIRODALOMRA VÁGYIK. DE EZ A BIRODALOM A PUSZTULÁS SZÉLÉN TÁNCOL…
Jorg Ancrath király immár húszéves és hét ország ura. Apján ezidáig nem sikerült bosszút állnia, és az őt kínzó belső démonok egyre erősödnek. Ám legyen bármilyen gyötrelmes is az útja, ő kitartóan tör előre.
Mert csakis egyfajta hatalmat érdemes birtokolni: a teljhatalmat.
Jorg császár akar lenni. Ezt a méltóságot azonban karddal nem, csak szavazatokkal lehet megszerezni. És emberemlékezet óta nem jutott még többséghez senki a császárválasztó Kongresszuson, a Széthullott Birodalomnak emberemlékezet óta nincs vezetője. Jorgnak feltett szándéka, hogy változtat ezen, és szokás szerint nem válogat a módszerekben. Még több elfeledett technológiát tár fel a múltból, és nem habozik használni azokat.
Csakhogy a megszerzendő birodalmat egy még nála is jobban rettegett és gyűlölt, misztikus alak fenyegeti: a Holt Király.
Stephen King - A mobil
Clay Riddell grafikus Bostonba utazik, hogy tárgyaljon az általa tervezett képregény ügyében. A kiadóba menet a parkban beáll a fagylaltoskocsi előtt kígyózó sorba, mert a melegben bizony jólesne egy hűsítő nyalánkság. Az előtte állók némelyikének megcsörren a mobiltelefonja, s mikor beleszólnak, leírhatatlan dolgok történnek. A telefonálók megvadulnak, egymásnak esnek vagy önmaguk ellen fordulnak, s pillanatok alatt őrjöngő-vérengző emberek töltik meg az utcákat. Claynek - micsoda szerencse! - nincs mobilja, s hamar rájön, hogy az őrületet csakis a telefon által közvetített impulzus okozhatja. Néhány hozzá hasonló, mobilmentes emberrel elindul, hogy olyan területet keressenek, ahol nincs telefonos lefedettség és hajtja az aggodalom is, vajon mi történhetett otthon a feleségével és a kisfiával, akik mindketten mobilhasználók?
A káoszban nem könnyű az utazás. A megfertőzőtt telefonembereket mintha egy ijesztő kollektív tudat irányítaná, a kevés megmaradt "normális" pedig kétségbeesetten küzd, hogy megmentse önmagát s a világból azt, ami még megmenthető.
Stephen King, a thriller kimeríthetetlen fantáziájú mestere, mindenből ihletet merít. Ezúttal is lebilincselő történetet mesél el, de biztos, ami biztos, míg a regényt olvassa, kapcsolja ki a mobiltelefonját.
Stephen King - Borzalmak városa
Ben Mears, a sikeres író visszatér a Jerusalem's Lot nevű, isten háta mögötti kisvárosba, hogy „kiírja” magából itt szerzett gyermekkori traumáját: az 1930-as években a komoran a helység fölé magasodó Marsten-házba vonult vissza egy véres kezű gengszter, aki egy nap - látszólag minden indok nélkül - agyonlőtte feleségét, majd felkötötte magát. A gyermek Ben Mears egyszer beszökött ide, és meglátta a gengszter lógó hulláját, amely még évtizedek múltán sem indult oszlásnak... Az írónak azonban nem a nyugodt alkotómunka jut osztályrészül. Az álmos kisvárost mindinkább a megmagyarázhatatlan rettegés keríti hatalmába. Találnak egy akasztott kutyát, eltűnik két gyerek, s egyik este egy talpraesett kisfiú, Mark Pétrie a szobája ablakában megpillantja az egyik – időközben eltemetett – gyermek vigyorgó arcát. Mark már-már enged a kísértet bűverejének, de azután egy keresztet tart feléje, aminek láttán a jelenés agonizálni kezd, és füstté válik. Ben, Mark és még néhány, mindenre elszánt helybéli megindítja élethalál-harcát a Marsten-ház titokzatos lakói ellen…
Stephen King - Rémálmok és Lidércek
Stephen King harmadik, válogatott novellagyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyeket a Szerző hétévente állít össze. Nem véletlenül... mármint nem véletlenül hétévente! Mert mint tudjuk, a 7 nemcsak prím-, hanem misztikus szám is!
Akik rendszeresen olvassák műveit, tisztában vannak vele, hogy King önmagával szemben a legszigorúbb. Így ebbe a kötetbe is csak a legjobb írásait válogatta, sőt beemelt néhányat a még nem publikáltak közül is, hogy valódi nóvumokkal örvendeztesse meg olvasóját.
Ahogy ő mondja, s joggal: "Állandó Olvasóját".
Ebben a kötetben huszonegy elbeszélést tár az "Állandó Olvasó" elé. Egyik-másik már-már kisregény terjedelmű, de "Á. O." ezt aligha bánja... Hiszen Stephen King a tőle megszokott fantáziadús lendülettel tartja ébren olvasói érdeklődését, bújjon ki akár egy elképesztően hosszú ujj a lefolyóból, keljen életre egy vásári fogsor afféle igazságtevőként, vagy kalandozzon el szerzőnk a sci-fi világába, ugorjon akár ötven évet is az időben ide-oda, hogy hátborzongató módon keverje össze írót és főhősét...
Stephen King nem ígér békés álmot novellái elolvasása után. Legfeljebb oldódást. Mert az általa leírt borzalmakat sokkal jobb érzékletesen hiteles leírásai alapján elképzelni, mint megélni.
Csattogó, életre kelt fogsorral persze ritkán találkozunk, mint ahogy ritkán adódik alkalmunk bosszúból eltemetni egy túlméretezett Cadillacet a sivatag közepén... ócska tornacsukák is ritkán árválkodnak felfordult döglegyekkel borítva egy férfivécé fülkéjében...
De éppen erről van szó!
Arról, hogy Stephen King még azt is kitalálja, amiről kínzó rémálmainkban kapunk csak futó benyomásokat - hogy aztán gyorsan elfeledjük őket.
A modern lélekgyógyászat alapja a kibeszélés, a dramaturgiailag megfontoltan előlegezett, verbális tett. Talán ezért olvassuk oly sokan King műveit. Mert King levezeti az indulatokat. Tudja, hogy vízió az egész, de azért "éjjelente - biztos, ami biztos - égve hagyja a fürdőszobai lámpát"...
Fél talán?
Lehet.
De ki nem fél manapság?
Valódi vagy képzelt szörnyektől?
Javasoljuk az "Á. O."-nak: ő ne a fürdőszobai, hanem az ágy melletti olvasólámpát hagyja égve...
Jobban jár... Ezt a könyvet úgysem tudja eltenni...
Joseph D'Lacey - Hús
A Hús a horrorműfaj egyik gyöngyszeme, nem véletlen, hogy maga STEPHEN KING is nagy rajongója lett a szerzőnek... „Joseph D’Lacey kőkemény!” – Stephen King Az vagy, amit megeszel! A városlakók éhesek. A városlakókat etetni kell. A vallási és világi erők lappangó ellenségeskedése rabszolgaságban tartja a pusztaság közepén álló Abyrne városát – aki ura a húsellátásnak, ura mindennek. Vannak azonban, akik gyanítják, hogy a szenteskedés ellenére Abyrne valójában velejéig gonosz és romlott város, egy modern kori Gomorra. Ők készek mindent feláldozni az igazságért, de vajon mi vár rájuk, ha belépnek az üzembe, ahonnan a hús jön? A városban élők asztalára egyre szokatlanabb ízű hús kerül… Joseph D’Lacey az interneten publikálta novelláit, amelyek hamarosan olyan sikeresek lettek, hogy a szerzőre felfigyelt egy neves brit kiadó is, és azonnal szerződtette. A Hús a horrorműfaj egyik gyöngyszeme, nem véletlen, hogy maga STEPHEN KING is nagy rajongója lett a szerzőnek.
Rachel Caine - Az üvegház
Claire Denvers nagy reményekkel kezdi meg tanulmányait a poros kisváros, Morganville egyetemén, de reményei hamarosan rémálommá változnak, amikor összetűzésbe kerül a helyi lányokkal, akik gyorsan megtanítják neki, hogy hol is a helye az iskolai rangsorban. Valahol a sor legvégén. Miután súlyosan megfenyegetik, Claire kénytelen menekülni a kollégiumból, és szűkös anyagi lehetőségeihez képest elfogadható albérlet után nézni a városban. Így kerül az Üvegházba, és így szerez új barátokat és lakótársakat a különc Eve, a lázadó Shane és a titokzatos Michael személyében, aki valamilyen furcsa oknál fogva sosem mutatkozik nappal a többiek előtt. Nemcsak az Üvegház, hanem egész Morganville hemzseg a titkoktól. Azt mondják, a kisvárost valójában a vámpírok irányítják, és nem ajánlatos ujjat húzni velük. Claire érkezésével felborítja a fennálló rendet, és ahogy egymás után bukkannak elő az ősi titkok, úgy kerülnek Claire és barátai egyre nagyobb veszélybe. A házuk előtt pedig már kezdenek felsorakozni a vérszomjas élőhalottak.
Stephen King - Az
Heten voltak, gyerekek – mind a heten a másság számkivetettjei: Bill, a bandavezér, mert dadogott; Ben, akit kövérsége miatt csúfoltak; Richie, aki mindig előbb jártatta a száját, és csak azután gondolkodott; Stan, akit zsidósága miatt közösítettek ki a többiek; Mike, akit a bőre színe miatt; Eddie, aki félt, szorongott, és persze súlyos asztmás volt, és végül az egyetlen lány, Beverly, aki csak szegény volt, rossz ruhákban járt, és akit az apja ütött-vert, testileg-lelkileg terrorizált. Ők jöttek össze, kötöttek életre-halálra szóló barátságot és vérszövetséget, ami oly nagy erőt adott nekik, hogy még a város életét pokollá tevő, huszonhét évenként feltámadó, gyermekekkel táplálkozó, ezerarcú szörnnyel is szembe mertek szállni odalenn, a város alatti kiismerhetetlen csatornarendszer labirintusában. Meg is sebesítik Az-t, majd felnőttként, drámaian megfogyatkozva újból visszatérnek, hogy gyermekkorukban tett fogadalmukat megtartsák, s ha lehet, egyszer s mindenkorra végezzenek vele - hogy a megmaradt és az eljövendő gyerekeket soha, de soha ne tarthassa többé rettegésben Az. Ahány oldal Stephen King terjedelmes regénye, annyi meglepő esemény, váratlan fordulat. Az író rajongói ezúttal is azt kapják, amire számos nagysikerű művének ismeretében bizton számítanak. A könyvből Tommy Lee Wallace kétrészes filmet készített, amelyet nemrég az ORF tévécsatorna is vetített.
Stephen King - Hasznos Holmik
Az új-angliai Castle Rock csöndes kisváros, izgalmas esemény, ha új boltja nyílik. S még izgalmasabb, ha az új boltot történetesen egy messziről jött, rejtélyes ember nyitja, aki belopja magát a városlakók szívébe nyomban. Mert Leland Gaund üzletpolitikája fölöttébb szokatlan és megnyerő - hasznos-haszontalan portékájáért épp csak annyit kér mindenkitől, amennyi kinek-kinek pénztárcájában lapul. Potom pénzért vesznek át a városlakók gyönyörű lámpaernyőt, remek horgászbotot, csodatevő talizmánt, kincskereső könyvet, Elvis Presley napszemüvegét - mindenki azt, ami régóta szíve vágya. Igaz, az alkuban benne foglaltatik mindahányszor, hogy a boldog vevőnek még valami apró, játékos csínyt is el kell követnie. Tódul hát a nép a Hasznos Holmikba, egyedül Alan Pangborn seriffnek nem jut ideje, hogy személyesen üdvözölje a város új boltosát. Mert neki bokros teendői akadnak - egy különös ügyben kell nyomoznia: a félbolond Nettie Cobb és a sárkánylelkű Wilma Jerzyck bárddal-böllérkéssel lemészárolja egymást, nem sokkal a Hasznos Holmik megnyitása után. Pangborn seriff nem sejti, hogy ki uszította egymásra a két asszonyt, de valami azt súgja neki: történnek még Castle Rockban furcsa dolgok…
Bret Easton Ellis - Amerikai psycho
Irodalmi alkotás nagyon ritkán képes olyan világraszóló botrányt kelteni, amilyen az Amerikai Psychót övezte. Kiadók, amelyek már szerződést kötöttek a mű megjelentetésére, és előlegképpen súlyos összegeket fizettek a ki Ellisnek, sorra visszakoztak, és elálltak a publikálástól. Ez a könyv nemegyszer átlépi az elviselhetőség küszöbét. Amit írója a perverzió és az erőszak tombolásáról elgondol és leír, az kívül esik a normális ember felfogóképességének és erkölcsi érzékének határain. Amit azonban ezzel közöl, az értelmezhető és megítélhető: megrendít, felkavar, s könyörtelenül szembesít egy olyan világgal, amelyre - ha mégoly kelletlenül is - ráismerünk.
A regény főalakja Pat Bateman, huszonhat éves yuppie a Wall Streetről; intelligens, jóképű, elegáns és gazdag fiatalember. Lételeme a csillogó felszín: a legdivatosabb és legdrágább holmikban jár, a legfelkapottabb éttermekben vacsorázik barátaival és soros barátnőivel, ízlése ételben-italban főúri, fényűző lakása tömve a csúcstechnológiát képviselő szórakoztató-elektronikai szerkentyűkkel, véleménye a zenétől a politikáig mindenről naprakész. De Bateman valójában értéket, mértéket nem ismerő pszichopata szörnyeteg, aki a belsejében tátongó űrtől szexorgiákkal, egyre rafináltabb kéjgyilkosságokkal, sőt kannibalizmussal igyekszik menekülni - mindhiába.
A nyolcvanas évek második fele óta nemzedékének legjelentősebb írójaként számon tartott Bret Easton Ellis könyvének lapjain az amerikai álom helyébe lidérces rémálom lép: az Amerikai Psycho egy irányt vesztett, erőszakban tobzódó, anyagiasságba fulladó kultúra egyöntetűen sötét, kiutat nem mutató, döbbenetes erejű látomása.
Stephen King - Christine
A szerelem öl, butít és nyomorba dönt - szokták mondani a sokat tapasztalt öregek, s ilyenkor általában egy bomba jó nőre gondolnak, aki tönkretett egy szerencsétlen, jobb sorsra érdemes férfiút. De mi van akkor, ha egy szerencsétlen, jobb sorsra érdemes férfiú - pontosabban kamasz fiú - szerelmének tárgya egy ócska, kimustrált, csupa rozsda autó? Egy húszéves, egykor ragyogó szépségű s még mindig elbűvölő alakú 1958-as Plymouth Fury, "akit" ráadásul Christine-nek hívnak? Nos, miután Arnie Cunningham libertyville-i középiskolás diák első látásra fülig beleszeret Christine-be, s őrülten, elvakultan, a végsőkre elszántan szembefordul szüleivel, egyetlen barátjával, sőt egyetlen barátnőjével is, hogy megszerezhesse, illetve megtarthassa "őt", a tétel minden kétséget kizáróan erre az esetre is igaz. Bonyolítja a helyzetet, hogy egy féltékeny, vérszomjas dög, aki mindenkit elüldöz a fiú mellől. S valóban, ahogy Arnie-nak sikerül üzemképes állapotba hoznia Christine-t, egyre-másra rejtélyes módon és bestiális kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok bolydítják fel a kisváros békés mindennapjait. Bizonyítékok hiányában tétován tapogatózik a nyomozótiszt. Bizonytalan sejtésekkel viaskodik a jó barát, Dennis Guilder és a barátnő, Eligh Cabot is, akiket az egyre megfoghatatlanabbá váló szörnyű események magától értetődő természetességgel sodornak egymás karjaiba. Érzéki csalódás, a képzelet játéka csupán vagy valóság az az oszladozó hulla szagára emlékeztető bűz, amely hol halványabban, hol orrfacsaró módon Christine-ből árad? S vajon mi okozza azt az ijesztő változást, ami Arnie megjelenésében és viselkedésében végbemegy, attól kezdve, hogy Christine-t magáénak tudhatja? Talány és meghatározhatatlan rettegés mesteri adagolásával tartja fogva az olvasót Stephen King, akinek már számtalan regényét izgulhattuk végig.
Rachel Vincent - Lélektolvajok
Valami nincs rendben Kaylee Cavanaugh-val; megérzi, ha valaki a közelében meg fog halni. És amikor ez bekövetkezik, egy ellenállhatatlan erő arra kényszeríti, hogy sikítson, mint egy lidérc. Szó szerint.
Kaylee szívesebben foglalkozna azzal, hogy végre sikerült felkeltenie az iskola legjobb pasijának a figyelmét. De nehéz végigcsinálni egy romantikus randevút olyasvalakivel, aki láthatóan többet tud az ember kényszeres sikítozásáról, mint ő maga.
Amikor pedig az iskolatársaik látszólag ok nélkül sorra holtan esnek össze, csak Kaylee tudja, ki lesz a következő...
„Az idegességtől verejtékes lett a tenyerem, és kivételesen örültem, hogy képtelen vagyok megszólalni. Hogy nem tudok válaszolni Emmának. Ehelyett nyeltem, és a torkom összeszorult, akadályt képezve az engem belülről perzselő sikoly előtt. A szürke köd sötétebbé vált, bár sűrűbbé nem igazán. Könnyedén keresztülláttam rajta, ugyanakkor megváltoztatott mindent, amin rémült tekintetem megpihent; mintha a tornatermet áttetsző szmogfelhő takarta volna. És a valamik továbbra is a látóhatárom peremén mozogtak, hol az egyik irányba rántva a tekintetemet, hol a másikba.
Abban a pillanatban bármit megadtam volna, hogy képes legyek megszólalni, nem csak azért, hogy figyelmeztethessem Emmát - mert ez természetesen vitatható tett lett volna -, hanem hogy megkérdezzem Nasht, mi a fene történik. Ő is látja, amit én? És ami még fontosabb, ők is látnak már minket?”
Stephen King (Richard Bachman) - Sorvadj el!
Megszokott amerikai kisváros, szokványos középosztálybeli jómód, unalmas élet, melynek minden lépése előre tudható, előre kiszámítható. Vagy mégsem? Mert közbejön egy városi piknik, annak a közepébe pedig váratlanul berobban egy egyáltalán nem kívánatos cigánykaraván. Amíg csak zsonglőrködnek, tenyérből jósolnak, akit tudnak, szemfényvesztéssel megkopasztanak, addig még hagyján... de aztán kopjanak le idejében! Ez a cigánybanda azonban más, ez még ősi erőkkel rendelkezik, ősi hagyományokat ápol, s ha valaki keresztezi az útját, azt megátkozza, méghozzá úgy, hogy az átok meg is fogan. Már csak ez hiányzott a kisváros menő ügyvédjének, aki véletlenül, de leginkább felesége áldásos közreműködésével, elüti a cigányvajda lányát. Az Isten legyen hozzá irgalmas... De lesz-e?
Stephen King - Carrie
A chamberlaini gimnáziumban közeleg az érettségi. A tizenhat éves, esetlen Carrie White-ot nemcsak bigottan vallásos anyja terrorizálja, hanem diáktársai - főként a lányok - gúnyolódásának is állandó céltáblája. Egy különösen megalázó esemény után a főkolomposokat megbüntetik, Carrie-ben pedig nőttön-nő az indulat, elégtételt akar venni az őt ért sérelmekért. Egyre inkább tudatosul benne, hogy félelmetes telekinetikus képessége micsoda hatalom...
Stephen King sorrendben negyedik regénye ez, mégis elsőként jelent meg, és zajos sikert aratott: egy év alatt több mint egymillió példányt adtak el belőle. Írója akkoriban még középiskolai tanárként dolgozott, alig jött ki a fizetéséből, és ehhez a történethez nem fűzött komolyabb reményeket - kezdetben novellának szánta, de nem volt vele elégedett. Végül ki is dobta, az anekdota szerint felesége bányászta elő a szemetesből, és ő győzte meg a pályakezdő írót, hogy érdemes kidolgoznia az ötletet. Egy visszaemlékezésben afféle fordított Hamupipőke-történetnek nevezte a Carrie-t, amely később keletkezett, mint a - vele párhuzamba állítható - Rosemary gyermeke című film, de korábban, mint az Ördögűző.
A regényből eredetileg Brian De Pálma rendezett filmet 1976-ban. A vadonatúj, 2013-as filmváltozat rendezője Kimberly Peirce, a két főszerepet Julianne Moore és Chloe Grace Moretz alakítja.
Stephen King - Halálos árnyék
Thad Beaumont tizenegy éves kisfiú, egy novellapályázat kitüntetettje. Irtózatos fejfájások gyötrik, az orvosok agydaganatra gyanakszanak. Amikor azonban megoperálják, a fejében egy kifejlett szemet, körmöket, fogakat találnak, a meg nem született ikertestvére maradványait. A sebész minderről mélyen hallgat a kisfiú és a szülők előtt.
Ugrás az időben: Thad Beaumont családos ember, két ikergyereke van, saját nevén nem különösebben híres író, ám George Komor álnéven már több horror-bestsellert publikált. Mivel valaki felfedezi a titkot, hogy a két szerző egy és ugyanaz, és meg akarja vele zsarolni, Thad és a felesége, Liz úgy dönt, hogy egyszer és mindenkorra eltemetik George Komort, még sírkövet is állítanak neki – a People című képeslap pedig mindezt megírja és fotókkal illusztrálja.
Csakhogy George Komor nem akar meghalni! Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a temetőben a jelképes sír helyén hatalmas lyuk támad, lábnyomok vezetnek tőle az országút felé, ahol hamarosan brutális kegyetlenséggel meggyilkolnak egy öregembert. A cáfolhatatlannak tetsző bizonyítékok – ujjlenyomatok! – Thad Beaumontra mutatnak. És a gyilkosságok egyre szaporodnak… Az író sejti, miről van szó – de hogyan hitesse ezt el a rendőrséggel? Arról nem is beszélve, hogy az író sem tud mindent. Mert mi köze például ehhez az egészhez a verebek tömegének, amelyek a kulcspontokon meg-megjelennek – s végül főszerephez jutnak?
Amikor aztán a családja kerül életveszélybe, Thad úgy dönt, hogy személyesen is szembeszáll… az árnyékával.
Darren Shan - A vézna hóhér
A távoli időben vagyunk, talán a múltban és a távoli térben, talán keleten, de az is lehet, hogy egy másik világban. Az uralkodó hóhéra ünnepélyes bejelentést tesz: egy év múlva átadja tisztségét valamelyik fiának. Ám három fia közül csak kettőt említ, a délceg Dzsánt és Dzsált, az apró termetű Dzsebelről tudomást sem vesz. Dzsebel küldetésre indul, hogy bizonyítson, és hogy Szabbáh Eid istenség legyőzhetetlen harcossá változtassa. Útján szörnyekkel, gonosztevőkkel és csalókkal kell megvívnia.
Darren Shan a szerzője a nagy sikerű tizenkét kötetes Vámpír könyvek és a tízrészes DÉMONVILÁG sorozatnak. Hősei elképesztő kalandjairól emberek milliói olvasnak a világ minden táján, a legkülönbözőbb nyelveken, ám a szerző életének részleteit misztikus homály fedi. Teljes elszigeteltségben él Írország szívében. És soha nem iszik vért. Legalábbis ezt állítja…
Kevin J. Anderson - Dean Koontz - A tékozló fiú
Deucalion a rejtélyes, tetovált szemfényvesztő évszázadok óta járja a világot, miközben rettenetes titok nyomasztja. Nem anya szülte és nem is Isten teremtette, hanem egy ember, az őrült Frankenstein, akit mindenki mással együtt ő is rég halottnak hisz.
A mai New Orleansben a régi lángok ismét fellobbannak, a hajdani rémtörténet alakjai ismét az élő emberek között mozognak. Nem csupán Frankenstein teremtménye maradt életben, de maga a tébolyult tudós is. Él, alkot, új terveket sző, és Victor Helios néven, a legmodernebb technikával teremti az Új Faj egyedeit, hogy velük váltsa valóra eddigi legeszelősebb tervét.
Senki sem állíthatja meg Victort. Senki, talán csak egy cinikus nyomozónő, és a társa, valamint Frankenstein legelső teremtménye: a tékozló fiú.
_A klasszikus regény szerzője, Mary Shelley beérte azzal, hogy megmutassa a világnak a legendát, Frankensteint és teremtményét. Talán nem is sejtette, hogy halhatatlan hősöket alkotott, olyan lényeket, akik évszázadokkal az ő halála után is élni fognak. Élni... A szó legszorosabb értelmében._