A ​fogoly bíboros

Sandro Monetti - Aki ​a király hangján szólt: Colin Firth
"Colin ​Firth az a karakter, akiben a nők a férfit imádják, az erősebb nem képviselői a zseniális színészt tisztelik." - _Los Angeles Daily News_ Az Oscar-díjas színész körül nincsenek botrányok, nem tombol benne agresszió, nem váltogatja sűrűn partnereit, mégis nők millióinak bálványa, és tehetségét számtalan filmben bizonyította. Sőt, a reflektorfénytől távol több mint húsz éve támogatja a szegények és rászorulók ügyét. Sandro Monetti tapasztalt és elismert újságíróként szenvedélyesen és nagy beleérzéssel, de a pletykákat kerülve, párkapcsolati és divatszakértőket segítségül hívva írja le annak a pályának a részletes történetét, melynek mérföldkövei voltak az _Büszkeség és balítélet_, a _Bridget Jones naplója_, a _Mamma Mia!_, _A király beszéde_ és a _Suszter, Szabó, Baka, Kém_. A kötet nem szűkölködik szórakoztató anekdotákban sem, melyek betekintést engednek a forgatások szüneteibe, s amelyeken keresztül megismerhetjük a szerepeire alaposan felkészülő színészt, a magánembert és az apát. "Colin veleszületett visszafogottsága, önfegyelme és szerénysége a tipikus angol úriembert juttatják eszünkbe. Szívélyessége, beleérző természete és szenvedélyessége viszont egy esendő átlagember jellemzői." - _Helen Hirren, Oscar-díjas színésznő_ "Őszinte és elkötelezett bajnoka a szegényeknek. Hatalmas energiával kampányol, gyűjti az adományokat és támogatja a rászorulókat." - _Jeremy Hobbs, az Oxfam jótékonysági szervezet igazgatója_ SANDRO MONETTI brit újságíró, dolgozott a BBC-nek, a Sky Tv-nek, s tagja a BAFTA-nak. Az elmúlt 20 évben közelről figyelte a sztár karrierjét, s számtalanszor készített vele interjút. Korábbi életrajzi művét (_Mickey Rourke: Wrestling with Demons_) a kritikusok és az olvasók is nagy lelkesedéssel fogadták.

Török József - II. ​János Pál pápa
Karol ​Wojtyła 1920. május 18-án született Wadowiceben. 1946-ban szentelték pappá. 1967. június 26-án kapta meg a bíborosi kinevezését, és ő lett a bíborosi kollégium legfiatalabb tagja. VI. Pál pápa hittudományi tanácsadójává kérte fel. papi pályfutása elejétől kezdve, de főképpen mint püspök, mindig tevékenyen részt vett az emberi és vallási jogok védelmezésében, és kiállt a munkások jogaiért, valamint a vallásos neveléshez való jogért. 1978. október 16-án 110 bíboros választotta meg pápává a második napon és a hetedik titkos szavazás alkalmával. A II. János Pál nevet vette fel, és október 22-én tették vállára a pápai hivatal szimbólumát, a palliumot. VI. Adorján (1552-1523) óta ő az első nem olasz pápa, és a történelemben ő az első lengyel pápa. Korra nézve IX. Pius megválasztása óta ő a legfiatalabb, akit pápává választottak.

Révész Máriusz - Sorsfordítók ​Erdélyben
Az ​elmúlt néhány évben Erdélyben olyan emberekkel ismerkedtem meg, akik nagyon nagy hatással voltak rám. Olyan emberekkel, akik a legsötétebb, a legreménytelenebb helyzetben sem adták fel, sőt még akkor is próbáltak tenni a magyar közösségért, a gyerekekért, a falujukért vagy városukért. Ezért gondoltam, hogy jó lenne, ha minél többen megismernék az ő életüket, munkájukat, tevékenységüket. Jó néhány könyvbeli történet innen Magyarországról valószerűtlennek, szinte elképzelhetetlennek tűnik, pedig a határ túloldalán élő magyarokról szól. Sokan nem is tudják, hogy manapság, a határtól néhány kilométerre, ilyen életutak, küzdelmek, ilyen gyereksorsok léteznek. Sokszor éreztem azt, hogy ezeket az élményeket meg kell osztanom másokkal, ezért sok ismerősömet vittem el Dévára, Csíksomlyóra, Zsobokra, Gyimesbe. Olyan emberek is jöttek velem, akik még soha nem jártak Erdélyben, és az egyházak tevékenységét is gyanakodva szemlélték. Egy-egy ilyen látogatás, beszélgetés után, látva ezeknek az embereknek a heroikus küzdelmét a nyomorral, szegénységgel, hallva a mindennapos megkülönböztetést, ami a magyarokat éri, mindenki másként látta a világot. Hazafelé mindig mindenkivel azon elmélkedtünk, hogy hogyan tudnánk többet tenni az elesettekért, a nyomorgókért, a határon túl rekedt magyarokért. Ezekről a helyekről, ezektől a papoktól, lelkészektől mindenki más lelkülettel távozik, mint ahogy érkezik. Ennek a könyvnek az ötlete is egy ilyen kirándulás alkalmával született. Tudom, hogy egy könyvben nem lehet teljesen visszaadni, pontosan érzékeltetni azt, amit a helyszínen átélhetünk. Szeretném, ha ez a könyv, ezek a beszélgetések eljutnának olyanokhoz is, akik nem tudják pontosan, hogy mekkora küzdelmet jelent a határon túl magyarnak maradni, és nem tudják, hogy az egyházaknak milyen fontos szerepe van az erdélyi magyar társadalom életében. Biztatnám is őket arra, hogy személyesen is keressék fel ezeket a helyeket, és nézzenek körül. Biztos vagyok abban, hogy nem fogják megbánni. Remélem, hogy ezek a beszélgetések feltöltődést, megerősítést jelentenek majd azoknak a családoknak, nyugdíjasoknak, vállalkozóknak, egyházközségeknek, polgári köröknek, akik hosszú évek óta anyagilag, munkával, nyaraltatással, vagy "keresztapasággal" segítik ezeket a gyerekközpontoknak, árvaházaknak a működését. Ezekről az emberekről kevés szó esik a kereskedelmi televíziókban, keveset foglalkoznak velük a bulvárújságokban. Amikor egyszer invitáltam egy nagy példányszámú hetilap újságíróit néhány erdélyi gyermekotthon meglátogatására, azt mondták, hogy nincs hírértéke. Én azonban hiszek abban, hogy nem csak a bulvárlapok pletykái érdekelnek bennünket, hanem a komoly emberi értékek, az önfeláldozó szeretet, és a nyomorgó magyar gyerekeken segítő emberekre is oda tudunk figyelni. Révész Máriusz (a könyvben szereplő 7 interjúalany: Molnár Jánosné, Berszán Lajos, Gergely István, Kató Béla, Pakó Benedek, Szegedi László, Böjte Csaba)

Jared Cade - Agatha ​Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. ​december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla. Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak. Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.

Pierre La Mure - Moulin ​Rouge
Toulouse-Lautrec ​élete - aki gyermekkorában nyomorékká vált, s aki csak mérhetetlen akaraterejének és szívósságának köszönhette, hogy kivételes művészi képességeit ki tudta bontakoztatni - valóban hálás téma a regényírónak. S Pierre la Mure kezén nem sikkad el az a lehetőség, amelyet témája nyújt: színes meseszövés, jó karakterábrázoló készséges, éles szeme, amely felfedezi a századvégi párizsi élet jellegzetes vonásait, együttérzése, melyen nyomon kíséri könyve hősének küzdelmes fejlődését - mindez biztosítja, hogy az olvasó érdeklődése nem lankad. A Montmartre, a műtermek, az éjszakai mulatók életét - amelynek művészi ábrázolása oly döntő hangsúllyal szerepel Toulouse-Lautrec életművében - a könyv szerzője a regényíró eszközeivel állítja elénk. De eközben módot talál arra is, hogy az akkori párizsi művészeti élet egyes kiemelkedő alakjai - Vincent von Gogh, Oscar Wilde, Yvette Guilbert, Sarah Bernhardt, Emile Zola és mások - itt-ott felbukkanjanak a könyv lapjain.

Roger testvér - Szeretetének ​tüze
Franciaország ​déli részén, Taizében Roger testvér ökumenikus szerzetesközösséget hozott létre 1940-ben. Arra törekedett, hogy áthidalja a keresztényeket elválasztó szakadékokat, és segítsen az emberiséget megosztó feszültségek feloldásában. E könyvecske a Taizéi Közösség alapítójának legfontosabb gondolatait foglalja össze. A szövegek hosszú évek során íródtak, s különböző könyvekben láttak napvilágot. Roger testvér gyakran költői szépségű nyelven, szimbólumokban fejezi ki gondolatait -- amelyek elsősorban a napi közös imádságokból és a testvérekkel való közös életből táplálkoznak. A testvérek élete és munkája összefonódik annak a sokezer fiatalnak tapasztalatával, akik különböző országokból és földrészekről hétről hétre elzarándokolnak Taizébe. Maga Roger testvér pedig időről időre fölkeresi a legszegényebbeket Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országaiban -- a velük való találkozás erőt és iránymutatást jelent számára. Roger testvért különösen szoros kapcsolatok fűzik Magyarországhoz. A taizéi testvérek hosszú évek óta rendszeresen meglátogatták a keresztényeket hazánkban, eleinte a legnagyobb titokban. Roger testvér maga 1983-ban járt először Budapesten, és azóta Taizé több találkozót szervezhetett Magyarországon Kelet- és Nyugat-Európa fiataljai között. Taizé alapítója a benső élethez és az emberi szolidaritáshoz szükséges ihletet Krisztus szeretetéből meríti: abból a tűzből, amely bevilágítja az emberiség sötétjét -- Isten emésztő tüzéből, amely nem alszik ki soha.

Sylvie Matton - Én, ​Rembrandt lotyója
Hendrickje ​Stoffels – Rembrandt szolgálólánya, kedvese, múzsája, modellje a lexikonok, művészettörténeti munkák szerint. De ki volt valójában ez az írástudatlan, mélyen vallásos parasztlány, aki alig húszévesen került az akkor már híres festő és magányosan élő özvegyember, Rembrandt házába? Ki volt valójában Rembrandt, minden idők egyik legzseniálisabb festője, akinek a szívét rabul ejtette és ecsetjét megihlette az érzéki szépségű, szelíd lelkű fiatal lány? És milyen volt az a világ, amelyben éltek, az amszterdami jómódú polgárok kívülről oly erényes, belülről oly romlott világa? Ezekre a kérdésekre keresi a választ regényében a francia írónő.

Paul Türks - Néri ​Szent Fülöp
Szent ​Fülöp a nagy változás történelmi korszakában élt, amikor a világmindenség középpontjába a reneszánsz felvirágzásának köszönhetően az ember került. A nagy felfedezések és vívmányok olyan öntudatossá tették az embert, hogy Isten háttérbe szorult. Fülöp ennek a kornak a gyermeke volt, így nap nap után láthatta embertársait, amint a boldogságot keresik. Ő viszont, bár Rómában élt, nem vett részt a nagyváros forgatagában. Fülöp ugyanis olyan élményeket tapasztalt meg, melyek által nemcsak a boldogságot, de annak forrását is megisrnerhette, ami egész életét megváltoztatta: Pálhoz, Assisi Szent Ferenchez vagy Pascal Blaisehez hasonlóan őt is megérintette Isten. Krisztus szeretete villámcsapásként hatott rá, fénye magával ragadta, élő tűzként melengette és boldoggá tette. Nemhiába nevezték az öröm szentjének

J. N. D. Kelly - Szent ​Jeromos élete, írásai és vitái
Az ​egyháztörténet egyik nagy egyéniségéről írott alapmunka J. N. D. Kelly professzor könyve. A szerző hatalmas felkészültséggel, filológiai alapossággal, de a nem szakemberek számára is könnyen befogadhatóan, rendkívül élvezetes stílusban mutatja be Szent Jeromos szellemi küzdelmekkel teli életét és munkásságát.

François Truffaut - Hitchcock
A ​film több, mint az élet. A mozi száz éves történetének talán legérdekesebb könyvéből kiderül, miért lehet ez így. A fiatal Francois Truffaut beszélget Hollywoodban az idős Alfred Hitchcockkal. Titkokat hallunk a filmcsinálás technikájáról... hogy mitől válhat maradandóvá egy szórakoztató-ipari termék. Nem egyszerű interjúsorozatot olvasunk, hanem vallomásfüzért életről és filmről. Mester és tanítvány? Mára mindkét rendező klasszikus - amikor beszélgettek, a filmkészítés robotos szakemberei. Műhelytitkok és anekdoták - és a teljes Hitchcock-pályakép áttekintése. Nagy színészek (Cary Grant, Ingrid Bergman, James Stewart) és nagy filmek (Londoni randevú, Forgószél, A gyanú árnyékában, Idegenek a vonaton, Psycho, Madarak...). A Hitchcock-életmű a kegyetlenség és irónia, feszültség és rettegés univerzuma - humorban pácolva. Miért rémületes egy üres lépcsőház és miért rémületes egy pohár tej... Filmesztétika izgalmas, humoros, dramatikus tálalásban. Vallomás a rettegés és a mese jogáról, a félelmet elűző ijesztés ősi sámánmesterségéről. Nemcsak Hitchcock és Truffaut munkásságát ismerjük meg a könyvből, de varázsos személyiségüket is. Az olvasó belép a párbeszédbe, sőt ellentmondhat, ha akar. Mert e két mester szereti az ellentmondást, csak a képzelethiányt nem szereti. Szelídek és kérlelhetetlenül szigorúak: a filmmunka megszállottjai, az élet vászonra-tolvajlói. Se nagyképűség, se lila köd, csak a játékos értelem szabad és éles fényei. Kettős portré. Szellemi párbaj a képzelet vágóasztalánál.

Lytton Strachey - Erzsébet ​és Essex
Történelmi ​regény vagy regényes történelem? - merül föl a kérdés Strachey kötetét olvasva. Talán mindkettő egyszerre, de még inkább jelentős forráskutatásokra támaszkodó, finom lélektani megfigyelésekkel gazdagított történelmi arcképcsarnok, melynek központi figurája Erzsébet királynő és kegyence, Essex gróf. A nőként öregedő, hiú, szerelmes és hisztérikus, uralkodóként okos és céltudatos Erzsébet és az elszegényedett, ám fényes karrierre, meggazdagodásra vágyó fiatal Essex kapcsolata a letűnt korok egyik legizgalmasabb, leghírhedtebb szerelmi története. A szerző legnagyobb erénye, hogy emberközelbe hozza elmúlt korok szoborrá merevült történelmi személyiségeit, irodalmi dokumentumok, krónikák, levelek és memoárok alapján rekonstruálja az Erzsébet-kori királyi udvar mindennapjait a reggeli öltöztetés ceremóniájától kezdve az audienciák szikrázó szellemű párbeszédein keresztül a meghitt négyszemközti beszélgetésekig. Történelemformáló döntéshozatalok közben, kicsinyes udvari pletykák kereszttüzében, nevetségesen hiú álmokat szövögetve láttatja hőseit: uralkodókat, kegyenceket, udvarhölgyeket, államférfiakat és filozófusokat.

Vrabec Mária - Róbert ​Bezák: Vallomás
Nem ​akármilyen könyvet tart kezében a Kedves Olvasó! Számos ajánlás kezdődik ezzel a mondattal, de ez a könyv nem az, amit így kellene kínálni. Csak annyit kellene mondani, tárja ki a szívét, lelkét és elméjét, aki az olvasásába fog, mert jobbá válhat általa. Ha ismeri az érthetetlenül és méltatlanul leváltott, hívei körében továbbra is népszerű katolikus püspök, Róbert Bezák esetét, akkor tudja, az már önmagában is rendkívüli. Ebben a kötetben pedig az a kivételes, ahogy a püspök az emberszívét tárja elénk. Valódi vallomásról van szó, amely egyszerre megdöbbentő és megrendítő, szigorúan tárgyilagos, tényszerű és gyönyörűen sajátságos, olykor fájdalmasan, olykor felemelően őszinte, ugyanakkor cseppet sem egyoldalú, hiszen két egyenértékű fél, Vrabec Mária és Róbert Bezák társalgása mindarról, ami egy embert, lett légyen az akár püspök, élete során elérhet. Ez a könyv nem elsősorban Róbert Bezák története, ez a könyv az emberi méltóság dokumentuma, ahogy maga mondja saját keresztje kapcsán: "Esélyt is jelent mindannyiunk számára, hogy mások szenvedése által érjünk és növekedjünk." Olvasójaként nem lehet gondolni semmi másra, csak arra, hogy mindez velünk is, bárkivel, aki emberek közt él, megtörténhet. Rendkívül mély és őszinte vallomás egy rendkívüli beszélgetőtárs kérdéseire. Sokak mindennapi kenyere lesz, elolvasása után pedig másként fogják lárni a világot és benne magukat.

Sós Endre - Aki ​az égtől elragadta a villámot
1956-ban ​ünnepeltük kétszázötvenedik évfordulóját az amerikai nép nagy fia, Benjamin Franklin születésének. Benjamin Franklin kimagasló részvevője volt a XVIII. század minden történelmi és tudományos mozgalmának: az amerikai nép nagy szabadságharcának éppúgy, mint a kor nagy természettudományos kutatásainak. Sós Endre fordulatos regénye a maga teljes gazdagságában tárja az olvasók elé ezt a nagyszerű életpályát, kezdve az egykori nyomdászinas gyermekéveitől, a villámhárító felfedezőjének termékeny férfikorán át, a függetlenségi háború Franklinjának érett, gazdag éveiig. A regény - eredeti felépítésével - méltó tükre egy csodálatosan tevékeny és eredményes emberi élet minden jellemző mozzanatának

Barlay Ö. Szabolcs - Prohászka ​Ottokár életének titka
A ​Prohászka _Jubileumi sorozat_ célja Prohászka Ottokár püspök tiszteletének terjesztése és boldoggáavatásának elősegítése. A könyv Prohászka életszentségét mutatja be, mely a legfontosabb a boldoggáavatás számára. Ezen kívül tárgyalja azt a tényt, hogy Shvoy Lajos székesfehérvári püspök már 1942-ben megindította a boldoggáavatás mozgalmát, amit az akkori esztergomi bíboros leállított. Mindszenty bíborossal megpróbálták felújítani 1946-ban, de azt a kommunista diktatúra fojtotta el. Adriányi Gábor nemzetközi hírű egyháztörténész így ír a könyvről: "A katolikus Egyház az életszentségen az erények hősies gyakorlását érti. Nem kétséges, hogy Prohászka – amint e tanulmány is bizonyítja – a keresztény erényeket hősies fokon gyakorolta. Szeráfi szent volt. Prohászka egész életében kitűnt alázatával, felebaráti szeretetével. Szegénysége közmondásos volt. Imádságos lelkülete páratlan. Hősies erényeinek koronája, magasztos példája volt az engedelmesség. Amikor a legnagyobb áldozatot kellett hoznia, magát a Szentszék igazságtalan és a szabályokkal ellentétes ítéletének, az Index Kongregáció döntésének alávetnie, nem habozott azt alázattal és készséggel megtenni. Prohászka üstökös volt a magyar égen. Hogy rendkívüli egyénisége, életszentsége provokálta kora liberális egyházi és kicsinyes köreit is, érthető, mert hiszen ezeket ő saját fogyatékosságukra emlékeztette. A magyar katolikus Egyház – elsősorban a püspöki kar – mulasztása, hogy Prohászka, aki az ezer éves magyar kereszténység Pázmány után legnagyobb egyénisége, sőt akit életszentség hírében fölül is múlt, nincs az oltár magaslatára emelve. De hisszük, hogy eljön az idő, amikor "az álló vizek megmozdulnak" és a "napba öltözött ember" hivatalosan is azt a nevet viseli, amit életében és halálában kiérdemelt: a szentet."

Félix Plattner - Jezsuita ​mandarin
Schall ​Ádám (Johann Adam Schall von Bell) német jezsuitának, a kínai missziók egyik legjelentősebb alakjának az életét mutatja be a könyvecske. A tudós szerzetes jelentős hivatalt töltött be Kínában, a császár belső emberévé és elsőosztályú mandarinná vált. A császár állította emlékmű ezt mondta róla: „Nagy buzgósággal szolgálta Istenét, nagy hűséggel szolgálta császárát. Ó, ti valamennyien, matematikusok és csillagászok, vegyétek példaképül őt!”

Catherine Millet - A ​féltékenység
Ki ​gondolta volna, hogy a Catherine M. szexuális életének írója féltékeny lehet? Az a Catherine Millet, aki botrányt kavaró sikerkönyvében döbbenetes őszinteséggel vallott saját testéről, alkalmi és legtöbbször névtelen szexuális kalandjairól, vad orgiákkal teli éjszakáiról. Most egy "másik Catherine" mesél, aki véletlenül rátalál egy aktfotókkal teli borítékra, mely leleplezi férje titkos életét. Közös ismerősök, akikből szerető lett, kegyes hazugságok, éveken át eltitkolt szenvedélyek. A harcedzett nő egy csapásra összeomlik, és menthetetlenül hatalmába keríti a féltékenység; ez a testi-lelki válság, amelyet lázálomszerű képzelgések és pillanatra sem enyhülő szenvedés jellemez. Ahogy az írónő találóan fogalmaz: a féltékeny ember olyan, akár az elfajzott rágcsáló, ami mérgezett táplálékot halmoz fel vackában. A féltékenység írói kihívás: egy páratlan mű folytatása, egyúttal könyörtelen, szívbe markoló és magával ragadó ellentéte. Catherine Millet első regényét negyvenöt nyelvre fordították le, és több mint egymillió példányban adták el világszerte.

George R. Knight - Ellen ​Gould White élete és szolgálata
Az ​első és legnagyobb rész Ellen White tömör életrajzi áttekintését adja. A második rész bemutatja az olvasónak a kiadott és a még meg nem jelent írásokat egyaránt, felsorolja a főbb kategóriákat, amelyekbe az egyháznak adott tanácsai beilleszthetők. A harmadik rész pedig azt a hét fő témát tárja fel, amely minden írásán végigfut.

George Orwell - Hódolat ​Katalóniának
Orwell ​"visszatérése" , a Hódolat Katalóniának, egy sorozat második kötete. Alapkönyv a másik két nagy műhöz, az Állatfarmhoz és az 1984-hez. A szerző őszinte lelkesedéssel utazott Spanyolországba 1936-ban, hogy riportot készítsen a köztársaságiak hősi harcáról, sőt megérkezvén csatlakozott a milíciához, hogy vérét hullassa az "eszméért" a frankoisták ellen az aragóniai fronton. Néhány hónap múlva aztán űzöttként kellett kimenekülni az országból, pusztán azért, mert azok közé sorolták, akik ellen valóságos hajtóvadászatot, irtóháborút folytattak a spanyol kommunisták a sztálinista Komintern és a szovjet államvédelmisek irányítása mellett. A "nagy terror" , amely 1936-ban vette kezdetét a Szovjetunióban, e polgárháborún belüli elvtársháborúval terjedt nemzetközivé. A trockistákkal, az anarchistákkal és a szovjet totalitárius rendszerrel szembeforduló európai baloldaliakkal való leszámoláshoz ideális terepet kínált Moszkva számára (dicstelen magyar részvétellel, lásd Gerő Ernő működése) a spanyol nép szabadságharca. Az elmúlt 40 év eszméket idealizáló és tényeket hamisító magyar történelemtanítását e könyv végre dokumentatív erővel szembesíti a nyers valósággal. Interart Stúdió, 1989

Robin Polakowsky - Vilmos ​és Kate
Vilmos ​herceg és Kate Middleton kisasszony ma bizonyosan a földkerekség leghíresebb szerelmespárja. Amióta a herceg egy kenyai együttlét alkalmával a kedvese ujjára húzta királyi nagyanyja gyémántköves gyűrűjét, a legismertebb hollywoodi álompárokat is alázva uralják a világsajtó pletykarovatait. Ám ez még mindig csak a bulvár-oldala az új évszázad legnagyobb sztorijának, amin nincs mit csodálkozni, elvégre is VIII. Henrik és Oroszlánszívű Richard óta mindig is a brit királyi ház volt a világ leghíresebb családja, a herceg édesanyja, a feledhetetlen Diana hercegnő pedig kétségtelenül a 20. század egyik legragyogóbb asszonyaként került a krónikákba. A könyv azonban ennél sokkal többről szól. Kate Middleton hosszú útjáról, mely voltaképpen egy szegénynegyedből vezetett a Buckingham-palotáig. A hercegi testvérpár megpróbáltatásairól Diana tragikus halála után, Vilmos ifjúságáról, mely csak nyomokban emlékeztet a londoni felső tízezer hírhedten léha életmódjára. A találkozásról és a közös tanulóévekről. Az együttlétekről és a külön utakról, melyek között, mint minden fiatal pár életében, olyanok is előfordultak, amelyeket mindketten szívesen törölnének a közös emlékezetből. A sokéves kapcsolat mélypontjáról, amikor a herceg egy időre a magánélet ellenében is a munkát, a tanulást, a repülőtiszti karriert választotta. És az újbóli egymásra találásról, mely az eljegyzéshez és az esküvő kitűzéséhez vezetett. Történik mindez egy megrázkódtatások alatt roskadozó, gondterhelt világban, ahol "őfelsége, a szerelem" többnyire még mindig diadalmaskodik ugyan, de ez a győzelem nem mindig olyan felhőtlen, amilyennek látni szeretnénk. A könyvet a londoni királyi házról szóló angol és magyar nyelvű irodalom bibliográfiája és az esküvő részletes menetrendje egészíti ki.

Consuelo de Saint-Exupéry - A ​rózsa emlékiratai
Antoine ​de Saint-Exupéry, A kis herceg szerzője hazájában jelképes alak: egyszerre különc arisztokrata, vakmerő pilóta, rajongó szerelmes és nemzeti hős, akinek személyiségét még műveinél is nagyobb érdeklődés övezi. Ezért is keltett hatalmas szenzációt feleségének fotókkal illusztrált emlékirata, amely ötven évig rejtőzött a Saint-Exupéry-hagyatékot őrző hajóbőröndben és most végre feltárta titkát: az igazságot a két "enfant terrible", Antoine és Consuelo közös életéről. Consuelo és Saint-Exupéry kapcsolata nem úgy él a köztudatban, mint legendás szerelem, pedig az emlékiratból kitetszik, hogy 1930-ban két rendkívüli ember találkozott és házasodott össze alig néhány hetes ismeretség után. A rózsa emlékiratai egy szerelmes asszony visszaemlékezése, aki nemrégen veszítette el társát, és önmagát faggatja a múltról.