Idomítsunk ​kutyát, macskát, csókát, papagájt, lovat, oroszlánt, elefántot...

Ismeretlen szerző - Növények ​és gombák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Palugyai István - Ott, ​túl a rácson
Az ​állatkerti ápolók rémálma roppant egyszerűen hangzik. Csupán egy elszabadult, és magáról megfeledkezetten randalírozó elefánt szükségeltetik hozzá, porcelánbolt már nem is kell. Veszprémben teljesült ez az álom, méghozzá Bébi, az indiai elefánt "jóvoltából". Ildikó, a helyettesítő ápoló számára kellemesen indult a nap. Éppen Bébi itatásához készülődött, s már oda is adta az elefántnak kedvenc öntözőcsövét, melyet a szájába véve szokott szürcsölgetni nagy élvezettel. Kifelé indult, hogy megnyissa a vízcsapot, amikor rettenetes dolog történt. Megjelent a szemetes. Mindez még nem lett volna baj, csakhogy a rozoga kocsi éktelenül nyikorgó, elefántfülnek feltehetően rémisztően ható hangokat csikart ki magából. Bébi abban a pillanatban ledobta a slagot, felcsapta a farkát, széttárta a füleit, s harci elefántüvöltést hallatva kivágtatott a kifutó nyitva hagyott ajtaján. Az ápoló rémülten rohant utána, s kiabált kétségbeesetten. - Bébi, Bébikém, állj meg, gyere vissza!...

Priszter Szaniszló - Hagymások, ​gumósok
Könyvünk ​csak a télálló hagymásokkal, gumósokkal és hagymagumósokkal foglalkozik, ezért pl. nem említi a dáliákat. Így is 1000-1500 faj közül kellene választanunk, ha csakis a szabad földben - legfeljebb kis lombtakarással áttelelő fajokat számítjuk. Miután a szerző a Balkán, a Kaukázus, Közép-Ázsia tájairól a hazai meghonosításra alkalmas fajokat évtizedeken át gyűjtötte és nevelgeti budafoki kertjében, csakis az ő kertjének virágait mutatjuk be - melyekkel nemigen találkozunk a virágkatalógusok lapjain. A grafikus eredetiben festette meg az összes virágot, nyílásuk időrendjében - ami könyvünknek is vezérfonala. A közölt méretek és virítási adatok a 15-20 éves átlagok, a szerző megfigyeléseinek alapján készültek, amelyektől az ország más tájain kisebb eltérések lehetnek. E fajok nem különösebben érzékenyek talaj, hőmérséklet vagy csapadék iránt, így csak a sajátos igényekre térünk ki.

Scholz Gábor - Kövületek
1975 ​- Rajzolta Breznay Lívia Egy napsütéses tavaszi napon kövületvadászatra indultam a budai hegyekbe, hogy néhány szép példánnyal gazdagítsam gyűjteményemet. Épp a Mátyás-hegy keleti oldalán lévő nagy kőfejtőben kalapálgattam szorgalmasan a köveket, amikor két kisfiú jött oda hozzám. Egy ideig csak néztek, majd kíváncsian megkérdezték: "Bácsi kérem, miért tetszik tördelni a köveket?" "Várjatok csak gyerekek, egy kis szerencsével mindjárt meglátjátok!" És valóban, ahogy kalapácsommal kettétörtem egy sárgás mészkőtömböt, kis barátaim ámuló szemei előtt egy zsemle nagyságú tengeri sün és néhány szép kagyló tűnt fel. "Jé - kiáltott az egyik srác -, egészen hasonló kagylót találtam én is tavaly a jugoszláv tengerparton, amikor ott nyaraltunk! De hogy kerül ide, a Mátyás-hegy mészkövébe egy tengeri kagyló?" "Látjátok - szóltam -, épp ez a bizonyíték arra, hogy valamikor itt is tenger hullámzott! Ez a sok kő itt körülöttünk mind az egykori tengerfenék megkövesedett anyaga, melyben kövületként hajdani tengeri állatok maradványai találhatók. A táj és az élővilág sem volt mindig ilyen, mint manapság."

Vásárhelyi Tamás - Egzotikus ​rovarok
Az ​ismert, több mint egymillió állatfaj, mintegy négyötöde rovar. Évente több ezer új fajt fedeznek fel, valószínűleg ennyi ki is hal. De hogyan lehet a majd egymillió rovarfaj közül kiválasztani azt a száz-egynéhányat, ami e könyv lapjain elfér? Az ábrázolt példányokat a Természettudományi Múzeum Állatárában őrzött hatmillió (!) rovar közül válogattuk ki, az egyes csoportok szakemberének szíves segítségével. A válogatáskor fontos szempont volt, hogy minél többféle színt, alakot, mintázatot és biológiai sajátosságot mutassunk be.

Ralph H. Major - A ​világ legnagyobb járványai
Himlő. ​Lepra. Malária. Bélpoklosság. TBC. Sárgaláz. Hemofilia. Vérbaj. A végzet katonái ezek mind. Rettegett nevek voltak évszázadokon, évezredeken át az emberiség története során. Sok millió ember pusztult el általuk, sokan rettenetes kínok közepette. Egy-egy járvány hadseregeket tett tönkre, elpusztított ipart és kereskedelmet, megváltoztatta egész nemzetek gazdasági életét, kiirtott régi társadalmi osztályokat és újakat teremtett helyettük. Kipusztított felfedezőket, gyarmatosokat, szétszórta telepeiket és megszabta a kontinensek birtoklását. Ralph H. Major könyve a járványok történetét, uralkodó jelenségeket mutat be, amik végigsöpörtek az évszázadokon, megváltoztatva a történelem menetét, részrehajlás nélkül sújtott fajtákat, népeket, osztályokat, királyokat és koldusokat egyaránt.

Virginio Sala - 1000 ​kérdés 1000 válasz az állatokról
Miért ​tárja szét a páva a farkát? Hogyan mozognak a kígyók? Hol élnek az oroszlánok? Valóban okosak a csimpánzok? Az állatok élete sokkal gazdagabb és összetettebb, mint gondolnánk: minden fajnak megvannak a saját táplálkozási szokásai, a különleges nyelvezete, és mindegyik másképp viselkedik a kicsinyeivel szemben. Többszáz kérdésen és válaszon keresztül mutatja be ez a könyv a Földünket benépesítő állatokat, a legegyszerűbbektől a legfejlettebbekig.

Balázs Dénes - Az ​őserdők világa
Földünk ​legnagyobb esőerdeje és vízi labirintusa Amazónia. Mikor könyvünk szerzője az Ucayali egyik mellékágán a fatönkből kivájt, de kis motorral hajtott csónakkal elakadt a vízjácintok virágmezőjében, kiderült, hogy éppúgy nem lehet továbbjutni a folyón, mint ahogy bozótvágó kés nélkül behatolni a trópusi őserdők sűrűjébe a fára kúszó liánok között. Világjáró szerzőnk mint a trópusi karsztformák kutatója Indonéziában találkozott először a trópusi őserdővel, s most a Föld számos trópusi és északi (boreális) őserdejének bemutatására, összefoglalására vállalkozott, mintegy folytatásaként A sivatagok világa c. kötetének. Ahogy korábbi könyvében a Föld elsivatagodására figyelmeztet, most a forró égövi dzsungelek kíméletlen irtásának következményeiről szól. A könyvet nagyrészt a szerző saját fotói, Hoppné Göcze Judit térképei és rajzai illusztrálják.

Josef Vágner - Nada Schneiderová - Az ​oroszlán nem az állatok királya
Vágner ​és Schneiderová könyve, melyet száznál több eredeti színes fénykép és számos rajz egészít ki, a cseh szakember több afrikai útjáról számol be. Pontosabban: a könyv első része Vágner egyik expedíciójának teljes története. Ez a vállalkozás arról volt nevezetes, hogy Vágner akkor nem "igazi" vadbefogó munkatársakkal dolgozott, hanem lelkes fiatal angol zoológusokkal és főnökükkel, az évek óta Afrikában tevékenykedő, pilótának is kiváló neves angol zoológussal, Murray Watsonnal. A könyv második felében több afrikai útjának nevezetesebb élményeit beszéli el Josef Vágner, illetőleg helyette a publicista Nada Schneiderová. A könyv lapszélein közölt szöveg az élővadbefogás "szakmai" részébe avatja be az olvasót. Megismerkedünk ennek az izgalmas mesterségnek számos nehézségével, veszedelmével, sokat tanulhatunk Afrika élővilágáról, a vadállatok szokásairól, életlehetőségeiről, a szafári szervezéséről, az afrikai vadásztábor életéről. A könyvet részletes tanulmány egészíti ki, melyben Vágner Afrika múltját foglalja össze, beszél a régi afrikai kultúrákról, Afrika "felfedezéséről", az európai gyarmatosítók szerepéről s az új Afrikáról. Josef Vágner munkásságának fő célja: megmenteni, megőrizni Afrika pusztuló élővilágát, ha másképp nem, hát azzal, hogy a már ritka és veszélyeztetett állatfajokat áthozza Európába, nevezetesen a Dvúr Králové-i állatkertbe, ott akklimatizálja őket, és olyan életkörülményeket teremt számukra, hogy tovább élhessenek, szaporodhassanak. Nem tagadja, hogy nem bízik az afrikai lehetőségekben, szerinte a rezervátumok, nemzeti parkok és más természetvédelmi intézkedések már nem tudják megakadályozni Afrika eredeti állatvilágának előbb-utóbb bekövetkező pusztulását...

Gerald Durrell - Lee Durrell - Az ​amatőr természetbúvár
Gerald ​és Lee Durrell Az amatőr természetbúvár című könyve bizonyára elnyeri minden természetbarát tetszését: a bogarakat gyufásskatulyába gyűjtő kisdiákét éppúgy, mint a szenvedélyes madármegfigyelőét, a ki-kiránduló családét éppúgy, mint a komolyabb tanulmányokra készülő természetbúvárokét. Gerald Durrell azt szeretné, ha egy kicsit mindannyian természetbúvárok lennénk, és megtanulnánk megőrizni a ma még oly gazdag élővilágot az utánunk jövő nemzedékek számára. Könyvének fő mondanivalóját éppen ezért a gyakorlati tudnivalók alkotják: mi a teendő a terepen és otthon. A szerző végigvezeti az olvasót a Föld legkülönbözőbb tájainak természetes élőhelyein, és megmutatja, mit kell keresnünk, hol kell keresnünk, mire következtethetünk a látottakból és mit érdemes hazavinni további tanulmányozás vagy preparálás céljából. Az amatőr természetbúvár hatalmas ismeretanyagával, gyönyörű képeivel és a Gerald Durrelltől megszokott remek történetekkel a család minden tagjához szól. Kagylószedéshez és lábnyomok azonosításához, rovar- vagy növénygyűjtemény létesítéséhez és egy-egy fa életközösségének föltérképezéséhez, a vadak védelméhez és hogy egyszerűen csak észrevegyük kiránduláskor, amit érdemes - mindehhez útmutatást és ösztönzést ad ez a könyv.

Tuba Zoltán - Vízinövények
1987 ​- Rajzolta Bíró Krisztina A szárazon csodákat művelő ember ősi vággyal vonzódik a vizekhez és környékükhöz, a természet legüdébb foltjaihoz. Nem csoda, hiszen a vízi, lápi és mocsári világ semmi máshoz nem hasonlítható. A folyószabályozások és a lecsapolások előtt hazánk jelentős részét uralta a víz élővilágával. Csodálatos és félelmetes volt ez egyszerre. A múlt század közepi Bodrogköz lápvidékéről írja a krónikás: "Sok község él csupa lúdtenyésztés-nádlás vagy csíkhalfogásból, marhát őriz, a lápot használja, szántóföldje nincs..." Egykor hazánk nagy részét uralta a víz csodálatos és félelmetes élővilágával. A vizek, lápok elzártságuk révén háborítatlanul őrizhették mára megtizedelődött növényritkaságaikat, melyek még mai is számtalan meglepetést tartogatnak. Kötetünkben a tavaink, folyóink, nyílt vizeinek és partjainak növényeit mutatjuk be a mocsarak és lápok titokzatos növényzetével együtt. Utalunk arra is, hogy e növények élelemforrásként, gyógyírként és használati tárgyként is szolgálnak.

Kordos László - Emberelődök
Tartalom: Az ​emberiség törzsfája I. Emberszabású ősmajmok (driopitekuszok): Proconsul III., Dryoptihecus II., Óriásmajom III., Siva III., Bodi III. Emberszerű ősmajmok (ramipitekuszok): Kenya IV., Rama IV., Rudi V. Afrikai emberszerű lények (Homo): Lucy VI., 1470 VII., Az ügyes ember VIII. Afrikai déli emberszabásúak (ausztralopitekuszok): Tanung bébi IX., Tűzhozó déli majom IX., Ples kisasszony X., Sterkfontein X. Ősemberek (paleanthropuszok): Neander-völgyi ősember XXI., Le Chapelle-i ősember XXI., Krapina XXII., Saccopastore XXII., Suba-lyuk ősember XXIII., Ngandongi ősember XXIV., Tabuni ősember XXIV., Skhuli ősember XXIV., Tesi-tasi gyermek XXV., Shanidar XXV., Rodéziai ősember XXVI., Jebel Irhoud-i ősember XXVI., Atlanthropus XXVI. Ásatag értelmes emberek (neonathropuszok): Obercasselk XXVII., Amudi ember XXVII. Értelmes emberek (Homo sapiens): Cro-Magnos-i ember XXVIII., Combe Capelle-i ember XXVIII., Grimaldi ember XXIX., Wadjaki ember XXIX., A mai értelmes ember

Fehér László - Különös ​növények
Sok ​érdekes növény akad a változatosan gazdag növényvilágban, amely különös alkalmazkodóképességével bámulatba ejti az embert. Sokszor hallottuk már: a természetben a jobb életkörülményekért, a létért folyó harcban a vesztesek vagy kipusztulnak, vagy pedig kiszorulnak a jobb termőhelyekről. A mostoha körülmények - emitt például a sivatag éles fényei, szárazsága, amott meg éppen a trópusi őserdők sötétje, dús páratartalma - igen nagyfokú alkalmazkodásra kényszeríti őket. A földtörténeti korok nagymértékű éghajlatváltozásai is okozhatták, hogy ugyanazon a földrajzi helyen élő növények időközben szervezetük teljes átalakítására kényszerültek, hogy továbbra is megmaradhassanak őshazájukban. A szélsőséges termőhelyeken általában a szélsőségesen furcsa növények tudták csak lábukat megvetni: szinte minden szervük, egész fölépítésük a túlélést, az egyedfönnmaradást szolgálja. Némelyikük annyira eltér a köztudatban élő "fű-fa-virág" képtől, hogy első pillantásra még afelől sem biztos az ember, élőlények-e egyáltalán. Az egyed puszta léte azonban még nem biztosítja a faj fönnmaradását. A helyhez kötött növények a szél vagy az állatok - főleg a rovarok - közvetítésével juttathatják csak el egymáshoz a megtermékenyítő virágport. A rovarcsalogatásnak egészen fantasztikus módjait látjuk majd a sorra kerülő virágoknál. Ezeket a jobbára messzi földrészeken élő, egzotikus növényeket általában csak hallomásból ismerjük, csodálatos tulajdonságaikról talán csak mendemondákból értesültünk. Most e könyvben valódi arcukat szeretnénk bemutatni, mert gyakran nem létező legendás képességekkel is felruházták őket. S lehet, hogy a valóság izgalmasabbnak bizonyul majd a különös növényekről költött legendáknál!

Öveges József - Játékos ​fizikai kísérletek
Ez ​a könyv megtanít arra, hogy a mindennapi élet használati tárgyainak felhasználásával hogyan végezhetünk igen érdekes kísérleteket. Nem lesz szükségünk semmiféle szerszámra, semmiféle különleges ügyességre. Kísérleteink közben sok természeti jelenséget ismerünk és értünk meg, ráadásul megtanulunk olyan fontos fizikai törvényeket is, amelyek alkalmazásával lépten-nyomon találkozunk a technikában.

R. T. Peterson - G. Mountfort - P. A. D. Hollom - Európa ​madarai
Ezt ​a könyvet szerzői ugyan madárkutatóknak, megfigyelőknek szánták, mégis a legkülönfélébb olvasók - állatbarátok, természetjárók, sőt a tanuló ifjúság - kedvelt olvasmánya, tájékoztató barátja is lett. Ennek számos oka közül elég kiemelni a tömörség ellenére is közérthető stílust, a magyar kiadásban a jó fordítást, a hazai viszonyokra való kitűnő alkalmazást, és hogy mindezzel együtt a könyv nagyszerű eszköze a madarak felismerésének és megismerésének. Az olvasó több mint 600 madárfaj leírását találja meg itt, köztük hazánk minden fészkelő és rendszeresen átvonuló madaráét. A fajismertető szövegek tartalmazzák a madár testméretét, tollazatának jellegzetes színét (ivari eltérés esetén külön a tojó, sőt alkalmanként a nem ivarérett fiatalok színét), továbbá a hangját, sajátos élőhelyét, valamint elterjedését és hazai előfordulásának adatait. A legtöbb faj elterjedését külön térképvázlaton is feltüntették. Ha a madár könnyen összetéveszthető más fajjal vagy fajokkal, akkor az összehasonlító és megkülönböztető bélyegek segítenek az eligazodásban. A könyv másik fő értéke az illusztráció: a mintegy 30 szövegközti ábra mellett kb. 1800 színes rajz mutatja be a fajokat, többnyire mindkét nembeli egyedet, olykor a földön és repülve, a vízieket úszva is. A színes képek magyarázatában külön jelek hívják fel az olvasó figyelmét a madárfajnak a hazai madárvilágban betöltött szerepére. A zsebkönyv forma tehát valójában kézikönyvet rejt magában, amely a látszatot meghazudtolva nagy mennyiségű ismeretet tartalmaz. Az eddigi három kiadással e zseb-kézikönyv hazánkban is az egyik alapvető madártani munkává vált. A szerzők a negyedik kiadásban nemcsak megőrizték a könyv előnyeit, hanem igyekeztek továbbfejleszteni azokat. Kibővítették a leírást az Európában újabban megtelepedő fajokkal, továbbá más kontinensekről olykor átsodródókkal (ez utóbbiakat a magyar kiadásban a függelékbe tettük), a képtáblák összes illusztrációját pedig színesre váltották, s így a képeken minden ábrázolt fajt valósághű színben lát az olvasó. A magyar kiadás munkatársai is csak ott változtattak, ahol a könyv értékét növelni tudták: főleg a szakmai adatokban (nevek, előfordulások, megtelepedések észlelése stb.), valamint a rendszertani átcsoportosításban. Egészében a negyedik (átdolgozott) kiadással minden tekintetben javult a könyv, s remélhetőleg az olvasók éppoly szeretettel fogadják, mint az előző három kiadást.

Alfred Edmund Brehm - Az ​állatok világa
A ​19. század közepére a gazdaság, a tudomány, a technika fejlődése lehetővé tette a fejlett európai civilizációk számára, hogy a föld addig ismeretlen vidékeit is birtokukba vegyék, természeti erőforrásait feltérképezzék, kiaknázzák. Először a felfedezés, feltérképezés, számbavétel volt soron, azt követte a gyarmatosítás, amelynek révén megszerzett gazdagság egyszersmind a gyarmatosító hatalmak további fejlődésének alapját is adta. Kalandorok, utazók, tudósok ezrei keltek útra, hogy az addig sosem látott tájak kincseit megismerjék, megszerezzék. A tudomány is sokat profitált ezekből a felfedezésekből: addig sosem látott élőlényekkel, ökoszisztémákkal ismerkedett meg. Linné, Humboldt, Darwin, és nem utolsósorban Brehm munkái nyomán, a föld egészének élővilágát megismerve az emberi tudás új horizontja tárult fel. Az "otthon maradott" milliókban ugyanakkor nagy igény mutatkozott a tudományos ismeretterjesztésre, érdeklődéssel falták az utazók nemegyszer hihetetlen kalandjainak leírását. A 19. század derekán a föld élővilága hatalmas területeken szinte még érintetlenül őrizte az évmilliós evolúció révén létrejött paradicsomi állapotot. Alfred Brehm ezzel a paradicsommal találkozott utazásai során. Számtalan saját megfigyelése, úti élményei, tanulmányai, tudományos munkássága, írói kvalitása a tudományos ismeretterjesztés mindmáig egyik legkiválóbb képviselőjévé tették. Brehm munkája az egyik első mű, amely az állatok életének tanulmányozására helyezi a hangsúlyt: nem felboncolt állatok, csontvázak, részletek vonzották, hanem az élő állatok viselkedése. Az állatok világa első kiadása 1863-ban jelent meg, amelyet több német nyelvű kiadás követett, a negyedik 1927-ben jelent meg. Az állatok világa lassan hatalmas tudományos-ismeretterjesztő vállalkozássá terebélyesedett. Nem csak Brehm, hanem egy sor nagyhírű tudós is közreműködött létrehozásában, továbbfejlesztésében. Egy sor nyelvre lefordították, a CD-hez felhasznált magyar kiadás a negyedik német alapján készült. A kor jeles hazai tudósai fordították, írták, magyar vonatkozású fejezetekkel egészítették ki, beépítették a friss tudományos eredményeket is. Élvezetes, közérthető stílus, ugyanakkor precíz, tudományos alaposságú rendszerezettség jellemzi nemcsak a Brehm által írt részeket, hanem az egész művet, a később született részeket is. "A Nagy Brehm" az állatvilágról szóló ismeretek utánozhatatlanul gazdag tárháza még ma is. Az állatrendszertant követő struktúra a főemlősöktől a primitív egysejtűekig az egész föld ökoszisztémáját elénk tárja. Éppúgy helyet kaptak benne a távoli egzotikus dzsungelek állatai, mint a hazánkban honos kutyafajták vagy egyéb háziállatok. Külön könyv foglalkozik a mikrobiológiával: a bakteriológia lebilincselően izgalmas történetét a 19. kötet tárja elénk.

David Carter - A ​világ lepkéi
A ​Határozó kézikönyvek segítik Önt a természet tisztább és pontosabb megismerésében. Használatukkal könnyedén eligazodhat az állat- és növényfajok, valamint az ásványok világában. Ez a kötet több mint 500 lepkefajt mutat be színes fotókon, tömör tájékoztató szöveg kíséretében. A Határozó kézikönyveket egyszerű használni, élvezet nézegetni. Minden korosztály természetismereti könyvtárában helyük van. A sorozatban már megjelent: Fák, Kőzetek és ásványok A sorozat következő kötete: Lovak

Héjjas István - Ezoterikus ​fizika
A ​modern fizika ezoterikus tudomány, mivel magán hordozza az ezotéria minden fontos jellegzetességét. Melyek ezek? Először is a modern fizika olyasmiket tanít, amelyek szöges ellentétben állnak mindazokkal a személyes tapasztalatainkkal, amelyekkel naponta szembesülünk. Másodszor: a modern fizika annyira bonyolult, hogy azt csak kevés számú beavatott érti, és e tudomány elsajátítása óriási szellemi erőfeszítés és személyes tanítómester nélkül szinte lehetetlen. Végezetül, de nem utolsósorban a modem fizika azt állítja, hogy az érzékszerveinkkel tapasztalható jelenségek nem azonosak a végső, valósággal, és a felszín mögött egy sokkal mélyebb, egészen másfajta valóság rejtőzik. Ezeket a megállapításokat persze sokan kétségbe fogják vonni, hiszen úgy tanultuk, hogy a fizika az élettelen természet jelenségeit kutatja oly módon, hogy matematikai modelleket állít fel ezek leírására, a modellek helyességét kísérletekkel ellenőrzi, és az így kidolgozott egyenletek segítségével képes előre megjósolni, kiszámítani, hogy az egyes fizikai kísérletek, illetve jelenségek a jövőben hogyan fognak lezajlani.

Járainé Komlódi Magda - Kultúrnövények ​2.
Földünkön ​240000 virágos növényfaj él, s ebből kb. 1800 a termesztett. Régészeti leletek tanúsítják, hogy kultúrnövényeink eredete az emberiség sok évezredes történetének hajnaláig nyúlik vissza. Kisázsiai ásatásokból a növénytermesztés több mint 9000 éves emlékeit (magvakat, őrlőköveket, mozsarat) tárták fel, bizonyítván, hogy Mezopotámia a gabonakultúra bölcsője volt. A Tigris és az Eufrátesz folyók termékeny síkságán búza-, árpamezők, borsóföldek és pisztácialigetek zöldelltek. Ősi sumér agyagtáblák írásai tanúsítják, hogy Babilónia népe már 7000 évvel ezelőtt malátakenyeret evett, és árpasört ivott. 5000 éves egyiptomi királysírokból gabona-, zöldség- és salátanövények magvai, gyümölcsök és fűszerek maradványai, kender és len rostjai, olajos magvai kerültek elő. A múmiákat burkoló lenvásznak finomsága fejlett rostkészítés- és szövéstechnikáról, a sírkamrák falán megörökített jelenetek a virágzó gabonatermesztésről tanúskodnak. A legősibb egyiptomi képírásjel a három gabonaszem. Több ezer éves lepénydarab bizonyítja nálunk is, hogy már az Aggteleki-barlangban élt kőkorszaki ember finom csemegéje a gomborka olajos magvaival megszórt lepény volt. Az ember először gyűjtögette táplálékát. A mérsékelt övön a téli élelemről is gondoskodnia kellett, s kezdetben az állatok meglesett raktárait fosztotta ki. Később maga is raktározott, de a nehezen gyűjthető élelmet még sokáig az állatoktól szerezte. Az észak-amerikai dakota indiánok például rendszeresen kukoricára cserélték az egerek földimogyoró-raktárait. Így könnyen ínyencfalatokhoz jutottak, s az állatok sem pusztultak el. A gyűjtött magok a tanyahelyen elszóródtak, kikeltek, teremtek. Talán e véletlen siker késztette az embert arra, hogy a fáradságos, bizonytalan gyűjtögetés helyett a földbe vájja kőszerszámait, s most már tudatosan vesse el, válogassa ki s nemesítse a növények magvait.

Járainé Komlódi Magda - Fűszernövények
A ​korokkal és népekkel változik a konyhai fűszerek divatja is. Fűszerez már az őserdei gyűjtögető ember, sokszor éppen azzal a gyökérrel, gumóval, levéllel vagy virággal, amivel gyógyít is. Mert a mértékkel használt fűszerek javítják étvágyunkat, serkentik az emésztést, aromás illatokkal, ízekkel gazdagítják ételeinket. Az ókori, de főleg a középkori lakomák fűszerei a Távol-Keletről érkeztek Európába. Gyömbér, sáfrány, bors, szerecsendió szerepelt például Mátyás király udvarának sokféle fűszere között. Hihetetlenl drágák voltak az Indiából hosszú hajóúton szállított fűszerek: mire egy-egy előkelő úr asztalára érkeztek, olykor annyiba kerülte, mint egy egész uradalom. Alaposan "megtrágyázták fűszerszámmal", sóval az ételeket nemcsak a sokféle nehéz szagú és ízű vadhús miatt, hanem a gazdagság fitogtatása végett is.