|
A könyv szerzője, Pálos Frigyes hatvani prépost-plébános, a Váci Egyházmegye őrkanonoka, művészettörténész akkor volt Tereske plébánosa, amikor megtörtént a középkori bencés apátság és templomának régészeti feltárása, majd műemléki helyreállítása.
Az olvasó megismerkedhet az apátság történetével, az értékmentő helyreállítás során feltárt és megőrzött román, gót, reneszánsz és barokk építészeti elemekkel. Bár a megtalált és feltárt legapróbb kő- és tégladarab is építészeti emlék, a múlt féltve őrzött tárgya, azért a XII. században létesített és folyamatosan fejlesztett apátságnak kiemelkedő értéke a templomban látható középkori falfestmény, a Szent László legenda, a szép reneszánsz pasztofórium és az épségben megmaradt altemplom.
A Nógrád megyei kis templom a magyar kereszténység ezer éves történetének, Jézus Krisztus Örömhírének nagyszerű hirdetője.
Kapcsolódó könyvek
Kovács László - Görföl Jenő - Középkori templomok Dél-Szlovákiában
Az első templomok központi helyeken, püspöki székhelyeken, nemzetségfői, törzsfői udvarhelyeken, ispáni várak közelében épültek. A templomépítésről és a templomlátogatásról Szent István törvényei külön megemlékeztek.
Az I. törvénykönyv 1001-ből így rendelkezik: "A papok és az ispánok pedig hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára vasárnap mindenki menjen templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik."
II. törvénykönyvében pedig ezt mondja: "Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel és ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, harminc apró marhával. Ruhákról és oltárokról a király gondoskodik, papról és könyvekről a püspök."
Ismeretlen szerző - A balassagyarmati "Mária a Szentlélek Mátkája" templom 15 éves
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Eger templomai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Czakó István - A Jelenések Könyve az egri Bazilikában
Az egri Bazilika hazánk egyik legjelentősebb műemléke. Ebben a csodálatos épületben sok értékes művészi alkotást találunk. Az egyik legjelentősebb a nagykupola freskója, ami művészi szempontból, de vallási szempontból is kiemelkedő alkotás.
A freskó a Jelenések Könyvét ábrázolja. Szent János ezt a művet hívei vigasztalására akkor írta, amikor Patmosz szigetén száműzetésben volt.
Ismeretlen szerző - Mátyás-templom
A hasonló címmel a Budapesti Történeti Múzeumban és a Mátyás-templomban megnyílt kettős kiállításhoz megjelent tanulmánykötet és katalógus eddig nem látott alapossággal dolgozza föl az emblematikus jelentőségű templom történetének minden aspektusát. A kötet megismerteti velünk a budavári főegyház építés- és intézménytörténetét, gazdag zenei múltját és jelenét, ismerteti berendezését és felszerelését, valamint a hozzá kapcsolódó történeti eseményeket. Tanulmányok sora avat be a XIX. század végén történt Schulek Frigyes-féle újjáépítés eddig feltáratlan titkaiba, ismertetve a helyreállítás kivételes gazdagságban fennmaradt rajzi anyagát is. A csaknem 800 oldalas, egyedülálló képanyaggal illusztrált kötet hatvan tanulmánya és 376 tárgyleírása fényesen bizonyítja Mindszenty bíboros 1947-ben mondott szavait:
Ez a szentegyház az ország szíve, ezt a szerepét a történelem folyamán szüntelen megőrizte.
Ismeretlen szerző - A 250 éve felszentelt balassagyarmati Szentháromság Plébániatemplom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Dornyay Béla - Salgótarján és a Karancs-Medves-vidék részletes kalauza
Ma még nagyfokú elfogultság kellene ahhoz, ha azt állítanám. hogy Salgótarján városa magában alkalmas volna arra, hogy az idegeneket ide vonzza, de lehet, hogy lesz és adja a jó Isten, hogy minél előbb legyen idő, amikor a mai szégyenkezés helyett, büszke örömmel fogjuk városunkat az itt megforduló idegeneknek bemutatni. Van azonban Salgótarjánnak két nevezetessége, amit valóban érdemes megtekinteni. Az egyik a Kőszénbánya és az ipari nagyvállalatok, a másik pedig városunk gyönyörűséges környéke. Szívesen teszek tehát eleget e könyvecske szerzője azon kérésének, hogy Salgótarján, a Karancs és Medves vidéke részletes kalauzának élére néhány sort irjak. Hisz őszinte örömet kelt bennem, úgy a polgármesterben, mint a turistában az, hogy van egy mű, mely a legnagyobb mértékben alkalmas arra, hogy annak útbaigazítása alapján Salgótarjánt és annak környező hegyeit, várait, tehát a város ipari nevezetességeit és környékének természeti szépségeit az idegenek is megkedveljék. Nemcsak az idegenek, de helybeliek is vannak, akik nem is tudják, milyen tanulságos és élvezetes a bányászat, az acélgyártás, a palack-gyártás, vagy a kályhagyár megtekintése, vagy nem tudják például azt, hogy a várostól alig 10-15 percnyi távolságban fekvő hegyről jó időben felénk intenek a mi Magas Tátránknak többnyire fehér palástba burkolt fenséges ormai. E kalauznak éppen az a célja, hogy rendszeres összefoglalásával végig vezessen minket Salgótarján és környékének múltján és jelenén. Dr. Dornyay Béla barátomnak a kalauz-irás tekintetében múltja van. Ö irta meg a Bakony, továbbá Pápa és Veszprém környékének részletes kalauzait. Ezen tevékenysége, továbbá helyi ismerete, valamint komoly és értékes történelmi búvárkodása a legnagyobb mértékben alkalmassá teszik őt egy kalauz megírására és ezért, amikor neki a köz irányában hozott lelkes fáradozásáért e helyen is köszönetet mondok, egyúttal jó lélekkel ajánlom e kalauzt városunk és vidéke közönségének és az itt megforduló idegeneknek megértő támogatásába.
Kiss Péter - Az Egri Főegyházmegyei Könyvtártól a Líceumig
A 19. sz. utolsó évtizedében Egernek a latin Agria, a német Erlau, valamint a „kis magyar Róma” elnevezése mellé egy negyedik is társult. Ez a „magyar Athén” kitüntető cím, amelynek megszületését elsősorban az iskolaváros jelleg motiválta, és fél évszázadon át volt rendszeres használatban. E kötet az elnevezés kialakulásával, jelképével a Líceummal, valamint az előzmények közül néhány olyan mozzanattal foglalkozik, amelyek hazánkban elsőként vagy az elsők között valósultak meg Egerben. A jelen keretek között a legfontosabbak közül is csak néhányra térhetünk ki, mert a Líceum története a benne működött számos intézmény illetve funkció miatt nagyon szerteágazó.
Az ismertetett témák közül az elődök már többet részletesen feltártak, mint pl. Udvardy László a joglíceum történetét, Benkóczy Emil a tanítóképző intézet első évszázadát, dr. Soós Imre az egri egyetemi gondolat történetét 1777-ig stb. A kötet több fejezetének témájával előttünk senki nem foglalkozott. Ilyen pl. a magyarországi első nyilvános festménykiállítás, a „magyar Athén” elnevezés története, a Magyar Nemzeti Múzeum képtárának magát a múzeumot is megelőző első kiállítása az érseki palotában stb. Egyes fejezetekben az elődök munkásságát saját kutatási eredményekkel bővítettük, mint pl. az Egri Érseki Líceum Múzeumának történetét, a város első nyomdájának első félévszázadát, az Egri Főegyházmegyei Könyvtár történetét stb.
Az egyes fejezetek terjedelme számottevően eltér egymástól. Ennek alapvető oka a kötet terjedelmi behatároltsága. A legrészletesebben az Egri Főegyházmegyei Könyvtár történetét ismertetjük, mert a líceumi intézmények közül ez az egyetlen, amely az alapítása óta ugyanott és folyamatosan működik, és nemcsak muzeális célokat szolgál.
A Líceum építése 1774 őszére jutott olyan szakaszába, hogy elkezdődhetett benne a tanítás. Az ekkor ide áthelyezett nyomda és oktatási intézmények eltérő időpontban lettek alapítva. Történetüket a már eleve a Líceumban létrejött intézmények történetével összhangba hozva az alapításuktól kezdődően tekintjük át. Kivételt képeznek azok, amelyek csak átmenetileg működtek a Líceumban.
Itt is szeretném megköszönni a Heves Megyei Levéltár munkatársainak, és a Bródy Sándor Megyei Könyvtár olvasószolgálati részlegében dolgozóknak a segítségét. Külön is szeretném megköszönni Szász Zoltánnénak az Egri Főegyházmegyei Könyvtár könyvtárosának, Bozsik Zoltánnak a Heves Megyei Levéltár könyvtárosának, valamint Kenderesi Alajos nyugalmazott középiskolai tanárnak a munkám során nyújtott segítségét. Itt is szeretném megköszönni Hanuszik Csabának a nyomdai előkészítés során végzett munkáját.
„Salvo errore et omissione”
(tévedések és kihagyások fenntartásával)
Kiss Péter
Eger, 2011 márciusában
Tóth István - Szarvaskő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ferenczy Károly - Sárospatak - Plébániatemplom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Gerő László - A pesti belvárosi plébániatemplom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Soós Imre - Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Vujicsics D. Sztoján - A pesti szerb templom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Vajda Sándor - Budapest tegnap
Pest szülötte, polgára vagyok, Szerettem a kávéházakat, az igazi költőket és a műköltőket, a hírlapírókat, az álhírlapírókat, a regényhősöket és azokat, akik sohasem lettek regényhősök, Pest csodabogarait, fantasztáit, holdkórosait.
Csodálatos akváriumban éltek. Nem mellékalakjai, hanem ennek az igéző városnak lakói, polgárai voltak, akik benépesítették, és annyira ragaszkodtak hozzá, hogy itt haltak meg.
Szeretem a várost, a Nagykörutat, a Köröndöt, a Vörösmarty teret, a Várban a kandelábereket, a taxisofőröket, akiket pilótáknak, az ívlámpalángokat, amit ma fényeknek neveznek.
A várossal szemben elfogult vagyok.
Nikelszky Géza - A Zsolnay-gyár művészete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Balatonalmádi és környéke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Budai séták
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Molnár Imre - Szigetvár - Török kori műemlékek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Benedek Fidél - Ferences kolostorok
P. Benedek Fidél (Székelyudvarhely, 1907 - Esztelnek, 1979) a Szent István királyról elnevezett ferences rendtartomány főnöke, történetíró.
Lelkipásztori és egyházszervezői szolgálata mellett történelemtudománnyal is foglalkozott. 1945-ben Tatárbetörés Csíkba 1661-ben témakörben történelemből doktorált a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.
E kötetben becses kéziratos tanulmányai válnak közkinccsé. Történetírói kutatómunkája során sikerült összeállítania, megírnia az egykori ferences kolostorok történetét. A legjelentősebb erdélyi kolostorok mellett külön figyelmet szentelt az egykori moldvai és havasalföldi kolostorok rekonstruálására is. Tanulmányai értékét növeli, hogy a felhasznált rendi források közül azóta többnek nyoma veszett, lappang vagy megsemmisült. Írásai az erdélyi történelem, ezen belül a művelődéstörténet és az egyháztörténet megismerésének forrásértékű darabjai.
(Sas Péter)
Wágner Tibor - Fejezetek az Egri Erdőgazdaság történetéből
Az erdők meghatározó szerepet töltenek be hegyvidéki tájaink múltjában. Karakteresen rajzolják meg az erdőben lakóhelyet, munkát, megélhetést találó emberek mindennapjait. Nehéz kihívásokkal, szép feladatokkal teli szakmát nyújtanak az erdők javaival felelősen és elhivatottan gazdálkodó szakemberek, az erdészek számára.
___Wágner Tibor erdőmérnök könyve, középpontjában a történelmi sorsfordulókban gazdag 20. századdal, csaknem egy évszázadnyi mátrai, bükki, heves-borsodi erdőgazdálkodás és erdőkezelés szakmai múltjába enged életközeli bepillantást.
___S bár tizenöt évnyi kitartó gyűjtőmunka, levéltári iratok átolvasása, a még élő szemtanúk felkeresése, archív fotóanyagok felkutatása áll az aprólékos gonddal összeállított és megírt kötet mögött, mégsem klasszikus erdésztörténeti kiadványt vehetünk a kezünkbe.
___A történelmi hűségen túl a szerző személyes tapasztalatainak, élményeinek segítségével élhetjük át az egri székhelyű erdőgazdaság működésének sokszínű múltját. Nagynevű elődök, kollégák, munkatársak, családtagok, barátok és egyszerű erdei munkások életepizódjain, élettörténetén keresztül formálódik előttünk e sajátos korrajz, melyet a személyes emlékek, a gyakran egyedi humorral fűszerezett visszatekintések és a mátrai, a bükki erdőkhöz, tájakhoz való szoros kötődés tesz hitelessé.
