Az ​egyetlen ismerős arc

Vámos Miklós - Ének ​évada
"Három ​kisregény került ebbe a kötetbe. Az Én és én egészen ifjúkori munka, húszas éveim végén írtam (1979), miután eltöltöttem egy szűk hetet Bábolnán, az akkori szocializmus kiemelt állami gazdaságában, mely állattenyésztésre szakosodott, sorozatgyártott boldogtalan csirkétől sikeres versenylóig. Az Emily néni szakálla címűt tizennégy évvel később írtam (1993). Angoltanfolyamra jártunk Kepes Andrással, mely nagyjából a kisregényben olvasható módszerrel próbált középfokú tudáshoz juttatni bennünket, egy hónap alatt. Nem bentlakásosan, csak bejárósan. A siker elmaradt. Eléggé filmszerűnek éreztem a témát, és egy darabig fontolgatta az Objektív Stúdió, hogy lecsapjon rá, végül ez elmaradt, már nem emlékszem rá, miért. Az, hogy miképpen zajlott az ilyesmi a magyar filmgyártásban, a következő kisregény egyik fejezetében valamelyest körvonalazódik. A Márkez meg én újabb tizenegy év múltán született (2003-4). Ez volt az első szemérmes kísérlet valamiféle önéletrajzi szöveg létrehozására. Ihletője a spanyol nyelv volt, melyet nagy erőkkel igyekeztem magamba szívni, mert el akartam olvasni eredetiben a Száz év magány című regényt. Sikerült. Gabriel García Márquezt közeli szellemi rokonomnak éreztem és érzem. Képe a konyhában lóg, azon a falon, ahol a családtagjaim fotói..." (a Szerző)

Bálint Ágnes - Tündér ​a vonaton
A ​kis virágtündér, Flórika egy mályvakehelyből pottyan a vonatülések mögé. Hamar barátokra lel, és e titkos rejtekhelyen az ott felejtett sokféle limlomból otthonos lakást rendez be. Mindig jut az utasok elhullajtott morzsáiból számukra eleség, az utasok fecsegésének hallgatása pedig pompás szórakozásul szolgál. Pásztohy Panka illusztrációival bizonyára éppolyan kedvelt könyve lesz a gyerekeknek, mint Bálint Ágnes többi, népszerű meséi.

Marék Veronika - Boribon ​tojást fest
Boribonhoz ​és Annipannihoz sok-sok vendég érkezik. Mindenki meglocsolja Annipannit, csak szegény Hapci, a cica maradt ki az ünneplésből. Boribon persze észreveszi, és egy külön kis húsvétot rendez neki!

Balassa Péter - Nádas ​Péter
Regényei, ​esszéi, színpadi művei, novellái, „művészkönyvei” egyaránt alátámasztják a minősítést. Mára nemcsak életműve jelentős, de a róla szóló szakirodalom is számottevő. Balassa Péter szinte kezdetektől figyelemmel kísérte pályafutását, műről műre, évtizedről évtizedre értékelte, elemezte tevékenységét. Nádas Péterről szóló munkái szintén több műfajúak, így a készülő kötet iskolapéldája a sokoldalú műelemzésnek. Követendő példa arra nézve is, hogy milyen módon segítheti az értelmezést – és az élvezetet – az értő műkritikus munkássága.

Vida Gábor - A ​kétely meg a hiába
Történeteit ​az ember ingyen kapja: kitalálja őket vagy megesnek vele. A forma ennél összetettebb kérdés, minden elbeszélés a mondhatóság mentén szerveződik. Ebben a könyvben Vida Gábor történetei szándékoltan nem állanak össze regénnyé, bár egyazon világ darabjai. Szilánkokra robban egy bögre, egymásba fonódó monológokat suttognak a szereplők, van bicikli, pingpongasztal és medve, átvonulnak a tájon farkasok, zsánerfigurák és futballisták jönnek-mennek, mintha egy soha el nem készülő film jelenetei követnék egymást a valóság és a képzelet elmosódott határvidékén. Hol is élünk? Éppen ott, ahol a képzeletünk még a valóságban tart.

Pacskovszky József - Pacskovszky Zsolt - Nő ​kutyával és holddal
_Magányos ​nő kutyával és holddal_ - ezt a címet adja képének Alan Hunter, aki a huszonéves Emmát lopva lefényképezi egy zord skóciai szigeten. A magyar rendőrnő és a skót fotós hamar megtalálja a közös hangot, mégis tíz év telik el, mire ismét találkoznak. Emma főnöke parancsára a magyar rendőrség képviseletében vesz részt egy londoni bűnmegelőzési konferencián, de amint Alan meghívja magához, tüstént otthagy mindent, és Edinburgh-ba indul. A nőt a fotós gyertyafényes vacsorával várja, ám egy váratlan telefonhívás elszólítja, és Emma magára marad a tengerparti nyaralóban. S hiába várja Alant vissza. Az örökké szitáló esőben, az ólmosan szürke novemberi ég alatt Emma maga ered a férfi nyomába. A Londonból még idillinek ígérkező utazás hamarosan rémálomba fordul: egy felkapaszkodott üzletasszony, a civil életben a helyét kereső visszavonult sportsztár, kétes alakok, lecsúszott egzisztenciák, megkeseredett és jobb sorsra érdemes emberek kusza viszonyai, sötét üzelmei labirintusában kell Emmának boldogulnia. A tét pedig már nemcsak az, hogy megtalálja a férfit, akitől zsákutcába futott élete fordulatát reméli, hanem hogy ő maga életben maradjon. A Pacskovszky fivérek bemutatkozó regénye rózsaszín felhős romantikus történetként indul, ám a komor hangulat, a baljós előjelek, a szereplők rejtett szennyes szándékai hamar kizökkentik az olvasót a komfortzónájából. A krimi, noir és thriller elemek alkalmazásával a regény igazi műfaji bravúr, hiánypótló a hazai szórakoztató irodalomban.

Géczi János - A ​Bunkerrajzoló
Szétesik ​– helyreáll. Két egészen különleges szellem találkozik ebben a könyvben. Géczi János József Attila-díjas író, a máig legendás Vadnarancsok szerzője most a Vad Fruttik énekesének élettörténetét rakja újra, építi fel – darabokból, emléktöredékekből, szorongások és tripek elképesztően izgalmas sorozatából. A Bunkerrajzoló nem Likó Marcell életrajza. Inkább egy fiatal fiú története, aki elmerül a reménytelenségben. A kábítószerek és a céltalanság örvénye mélyre sodorja, ám sorsa az, hogy megkapaszkodjon mégis, és lépjen mindig feljebb. A Bunkerrajzoló azt mutatja meg, tűélesen, hogy Marci a Géczi Jánossal folytatott beszélgetésekben hogyan éli meg, milyennek látja a múltját. Élet a halál előtt. Hol komikus, hol nagyon is drámai hangon – de elejétől a végéig az őszinte feltárulkozás átütő erejével.

Borsa Brown - A ​maffia szívében
Suzanne ​új élete küszöbén is harcban áll az érzéseivel. Massimo iránti szerelmét képtelen háttérbe szorítani, ezért úgy dönt, nem küzd tovább önmagával, és alárendeli testét, lelkét annak a férfinak, aki a múltban már annyi fájdalmat okozott neki. Azt reméli, hogy a megbocsáthatatlan megbocsátásával megteremtheti kettejük közös jövőjének alapjait. S talán pont annak a valakinek köszönhetik majd a boldogság újra felcsillanó lehetőségét, aki hármuk közül a leginkább oltalomra szorul... Vajon a féktelen szenvedély elegendő ahhoz, hogy összetartsa őket? És létezhet-e happy end a maffia világában, ahol a férfiakat eskü kötelezi arra, hogy betartsák a szervezet törvényeit, s ahol bárkiből válhat barát, de ellenség is? BORSA BROWN trilógiájának befejező részéből nemcsak az derül ki, hogy van-e végzetesebb dolog az életben a vágynál és a szerelemnél, hanem az is, hogy ennek érdekében képes-e az ember békét kötni saját magával.

Farkas Péter - Háló
"G.H. ​fölment a szobába, az ágyra dobta utazótáskáját, és a fürdőszobába indult. Hivatásos utazó volt, mint egy az életét filléres portékákkal elcsencselt, gyomorbajos vándorügynök. Mégis minden alkalommal elcsodálkozott, hogy mennyi szenny rakódik le az ember kezére útközben. Még akkor is, ha semmit sem érint meg. Undorodott ettől a szennytől, rendszerint már a félúttól kezdve ügyelnie kellett rá, nehogy megérintse az arcát, mert bőrén lángoló, laposan szétterülő, viszkető kiütések jelentek meg. Sebészi aprólékossággal lesikálta a kezét, majd a fali tükrös szekrény alatti üres polcon egy nyeles, műanyag fogazatú hajkefét talált. Talán az előző vendégé volt, bár nem valószínű, vadonatújnak látszott. Leöblítette az arcát és megfésülködött. A kefe ritkás fogazata közül kimarkolt hajszálakat apró csomóba pöndörítette, fölemelte a WC-kagyló fedelét, és a hajcsomócskát beleejtette az edény torkába. Automatikusan megnyomta az öblítő gombját, és még egy pillanatra visszalépett a tükör elé. Talán nem pillantott volna oldalra, ha nem zuhog a víz olyan hosszan és kiadósan a csészébe. A vízszint szokatlanul megemelkedett, a szétbomló hajszálak egy ideig ott örvénylettek csillámlón a felszínen, majd a visszahúzódó áradattal eltűntek a lefolyóban. G.H. újra a tartályhoz lépett, és megnyomta a gombot. Amikor a víz megemelkedett, előbb csak egy halvány, rózsaszín ér futott föl az örvényben, aztán lassan, alulról színeződni kezdett a víz, és mire tetőzött, már csupa vér volt." Farkas Péter 1955-ben született Budapesten. Ez az első könyve.

Molnár Zoltán - Sár
Felhőtlen ​kék ég alatt indul hétvégi kirándulásra a „Sár" szerelmespárja, Vera és Miklós. Abba a faluba, ahol Vera gyerekeskedett, ahol a nagyszülei élnek. Poros, álmos kis alföldi fészek. Ugyan mi történhet itt az emberrel szombat délelőttől vasárnap délutánig? Kívülről nézve csakugyan nem is igen történik egyéb, mint hogy váratlanul elered a zápor. Hirtelen, ahogy rekkenő nyárban szokott. És pillanatok alatt sártengerré változtatja az udvart, foglyul ejti Miklós csinos szürke Renault-ját. Aztán elsimul ez a bonyodalom is. Vasárnap délután megint csak kék ég alatt, fényes napsütésben indul az autó két ifjú utasával haza, Pestre. Mégis alapvetően megváltozott valami bennük. Hogy miért és hogyan? - erről szól a „Sár". Könnyedén, kellemesen, csendes humorral, mégis magvasan és tanulságosan.

Gergely Márta - Teréz, ​a kedves halhatatlan
Kétszáz ​éve lesz nemsokára, hogy megszületett Pozsonyban Brunszvik Mária Terézia. Élt nyolcvanhat évet - vagy ha úgy tetszik három-négy év híján kétszázat. Neve ott szerepel minden magyar és néhány külföldi lexikonban is, mert ő alapította Magyarországon és az európai kontinensen az első kisdedóvókat, és mert sokan benne sejtették Beethoven halhatatlan kedvesét. A halhatatlanság igaz akkor is, ha azok a rejtélyes Beethoven-levelek nem hozzá íródtak. Beethoven asztalának titkos fiókjában egy arcképet találtak, amely kétségtelenül őt ábrázolja, és alighanem saját keze műve, mert Brunszvik Teréz szenvedélyesen rajzolt, festett és írt. Egész szekrényre való feljegyzés, napló, költemény maradt utána. Mindez azonban nem tette volna halhatatlanná. Nem volt művész sem tudós, igazában még nevelőnek is műkedvelő maradt mindvégig. Egyes-egyedül érzelmeiben volt rendkívüli abban, ahogy a sorssal küzdő embert szeretni tudta. A leendő embert óvjuk, szeressük a gyermekben, az emberiség jövőjét - ez életének és művének legfontosabb tanulsága, legfőbb szellemi hagyatéka. Gergely Márta finom gyengéd ecsetvonásokkal kelti életre Teréz törékeny, mégis hihetetlenül erős, megható és tiszteletet parancsoló alakját, a kort és a környezetet, amelyben élt, Martonvásár és Buda, Pozsony és Bécs világát, a népes Brunszvik családot, egyszóval: a kedves, a halhatatlan Brunszvik Teréz szomorú, mégis boldogító és felemelő sorsát. 1972, Szépirodalmi Könyvkiadó

Nemere István - Szeress ​reggelig!
A ​könyv szerelmi jelenetei csak ártatlan előkészítői egy sokkal fontosabb és nagyon is indokolt izgalmas akciónak.

Fejős Éva - Szeretlek, ​Bangkok
_Rendhagyó_ _útinapló_ _egy_ _egzotikus_ _világról_ _és_ _a_ _női_ _lélekről_ Akkoriban ​kezdtem a „szökésről” ábrándozni, amikor már meglehetősen ciki volt a pálmafás-tengerpartos poszter – én mégis beszereztem egyet a zsebpénzemből, és felragasztottam a gyerekszobám falára, nem zavartatva magam szüleim döbbent pillantásától. Attól kezdve téli estéken odaképzeltem magam a kókuszpálma alá, ahol meleg van, és – bár sosem jártunk tengerparton a családommal – szinte hallottam a tenger zúgását, egészen elalvásig. Eljött az idő, hogy beváltsam a magamnak tett ígéretet, hogy teljesüljön gyermekkori álmom; tavaly télen „megszöktem” kedvenc városomba, Bangkokba, és körbeutaztam Délkelet-Ázsiát. Találkozásokról, naplementékről, ázsiai mesékről és elképesztő sorsokról, egzotikus nagyvárosi lüktetésről, lakatlan szigetekről és egy másfajta életszemléletről szól ez a könyv, amit egy thai pálma alatt kezdtem írni. Öt forró, napsütéses téli hónap alatt sokat tanultam, és szinte minden megváltozott bennemés körülöttem; a sors akaratából megtanultam elengedni, sorsfordító döntéseket hoztam, szembenéztem önmagammal, az újságíróval, a nővel, az emberrel, mint talán még soha azelőtt. Ez a könyv nem a képzelet szüleménye, de ahányszor beleolvasok, a képzeletemben újra utazom, újra ott vagyok azok között az emberek között, akiktől meg lehet tanulni ÉLNI. Csupa nagybetűvel.

L. I. Lázár - Rejtőző ​kavicsok I.
Ebben ​a regényben senki sem az, akinek látszik. Lille, a megbízhatóság és a jólneveltség szobra kettős életet él, a valóság elől egy álomvilágba menekül. Praetor, a laza és jómódú srác gondtalanul váltogatja a csajokat, szórja a latin szavakat, s bár ő a csapat esze, mégis lazán elindul a lejtőn. Krisz, a vezérhím, aki „nagyvadat” vesz célba, de azt nem sejti, hogy ez a vadászat megváltoztatja az életét. Anna, a vagány tanárnő különc módszerekkel küzd a tanítványaival – csakhogy múltjában sötét folt éktelenkedik… – Meddig tart még a kihallgatás? Lille elszégyellte magát. Tényleg szó szerint letámadta. – Innál valamit? Éhes vagy? – Kislány, a kijelentő módról hallottál már? - Bocs… Esküszöm, nem kérdezek többet! – Lille felemelt egy kavicsot, nézte egy darabig, aztán eldobta. – Apám kavicsnak hívja a felbecsülhetetlen értékű embereket.

Jeli Viktória - Tasnádi István - Vészits Andrea - A ​por hatalma
Jól ​ismert hőseink térben és időben végképp szétszóródva igyekeznek újra megtalálni egymást, és ami talán még ennél is fontosabb: életben maradni. Az ókori Rómába szakadt különítmény lassacskán bejáratos lesz Néró udvarába. A jövőben Hannáék megismerkednek Buraváros minden csodájával, és kissé kaotikus berendezkedésével. A tizennyolcadik századi Bécs pedig mindeközben futurisztikus rémálommá változik Zsófi vezénylete alatt. Ám egy valakivel senki sem számol: Bujdosónéval... A három idősíkon egyszerre folyik a sötét erők egyesítése, és megkezdődik a végső visszaszámlálás a teljes hatalomátvételig. Hőseinknek minden tudásukra, leleményükre és bátorságukra szükségük lesz ahhoz, hogy képesek legyenek helyt állni ebben a reménytelen és egyenlőtlen küzdelemben.

Selyem Zsuzsa - Szembe ​szét
A ​nevetést, akárcsak a zenebohócnál, a végtelennel való küzdelem váltja ki, éppen abból áll az attrakció, hogy az eleve és aránytalanul bizonyosan eldöntött vereséget folyamatában mutatja föl, az emberi tudás, képességek stb. végességét és a nem-feladást. Selyem Zsuzsa 1967-ben született Marosvásárhelyen. Matematikát és magyar-angol szakot végzett a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen. Jelenleg 20. századi irodalomtörténetet tanít ugyanott. 2002-ben doktorált a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Esztétika Karán. Esszékötete Valami helyet címmel 2001-ben jelent meg a JAK-Kijárat Kiadónál, 2003-ban bővített kiadásban a kolozsvári Komp-Press Kiadó Ariadné sorozatában.

Bereményi Géza - Jézus ​újságot olvas
Részlet ​a könyvből: "Új volt minden a világban, mert gyerek voltam. A fazék fényesre súrolva állt a tűzhelyen, a sámlira fellépve pirosában magamat láttam tükröződni. Borulni kezdett a sámli. Elestem. Felálltam. Körbejártam a lakásban, amit nemrég rám zártak a felnőttek, hogy elfussanak a dolguk után. És bent a szobában megint csak a saját képembe ütköztem a padlóig ereszkedő tükörben. Hosszan összenéztem vele. Akkor kezdődött. Az arcom egyszer csak pirosra változott, a szemem nagy lett és ragyogó. Ez tetszett nekem. Majd idegen erők jelentkeztek. Öklendeznem kellett, hajlonganom, és amikor feltudtam egyenesedni, ugató köhögés tört rám, és legörnyedtem, rohanni kezdett felém a padló. Puhán estem el. Rábíztam magam."

Bojtár Endre - Hazát ​és népet álmodánk
A ​romantikus regény nem »valódi« történelmi regény. Hát akkor mi? Az, aminek Közép- és Kelet-Európán kívül olvassák: kalandregény, ifjúsági regény. (S aminek alapján szerte a világon még ma is megítélnek bennünket, csupa romantikus csodabogárnak tartván a közép- és kelet-európai embert.) Ebben rejlik a műfaj hallatlan népszerűségének a titka is: a cselekményességben, a szereplők egyértelműségében és változatlanságában, akikkel az olvasó ezért kockázat nélkül azonosulhat, a színes nyelvi stílusban. A baj csak az, hogy a számos tiltakozás ellenére mifelénk mindenütt valódinak tartják a romantikus történelmi regényt: a legtöbbjük kötelező iskolai olvasmány, többszörösen megzenésített, megfilmesített, képregényesített, tévére, rádióra alkalmazott mű, a múltunkról alakított kép legfőbb formálója. S itt már súlyosabb dolgok forognak kockán, mint a lakkozott valóságszemlélet: a közép- és kelet-európai kis népek együttélése.

Vida Gábor - Ahol ​az ő lelke
"Nem ​tudom, hogy miért hagytuk elveszni Erdélyt. Attól tartok, nem volt rá szükségünk." Werner Sándor egykori honvédtiszt meggazdagodni indul az Újvilágba az első világháború kitörése előtt. Fiát is magával vinné, de a kivándorló hajóra csak az apa száll fel. Lukácsot a sors meg a kalandvágy Afrikába viszi. 1919-ben találkoznak újra, kifosztva, csalódottan, bujkálva a román hadsereg által megszállt Kolozsváron. Az apa: mert katona volt, a legendás Székely Hadosztály tisztje, és titkos küldetése van. A fiú: mert ellógta a háborút, és még mindig nem tudja, mihez kezdjen magával. Milyen volt az a világ, ahonnan elindultak, és milyen az, ahova megérkeznek? Mi történt a nőkkel, amíg a férfiak hadakoztak vagy lógtak éppen? És miért nem száll le talapzatáról a legnagyobb magyar király ércszobra, hogy beleszóljon a történelem menetébe, ha már az emberek tehetetlenek, vagy csak elrontani tudnak mindent?

Csukás István - Összegyűjtött ​versek
„Csodagyereknek ​indult, későn érő költő lett.” – Réz Pál „Csukás belül született azokon a falakon, amiket mások bevehetetlen erődként rohamoznak ifjúkorukban.” – Vargha Balázs „Egyszóval Csukás bevonult az irodalomba, feje felett glóriával, amit Kodály tűzött oda…” – Pomogáts Béla „Ezért fordultam Weöres Sándorékhoz szövegekért, mint akik már több gyűjteményben megmutatták, hogy tudnak a gyerekek nyelvén, selypítés nélkül… A fiatalok közül Csukás István hajlamos ilyenekre.” – Kodály Zoltán „S máris azt forgatom a fejemben, hogy könnyíthetném meg tehetséged útját, mivel lehetnék segítségedre abban, amit el akarsz érni… Örülök, hogy ilyen életkorral, ilyen múlttal ennyire vitted.” – Illyés Gyula