Madame ​Curie

Dian Fossey - Gorillák ​a ködben
Dian ​Fossey, amerikai etológusnő 13 évet töltött a kelet-afrikai Virunga-hegységben, hogy Földünk egyik legveszélyeztetettebb állatfaját, a ma már csak mindössze 240 lelket számláló hegyi gorillákat természetes élőhelyükön tanulmányozza. 3000 méter magasan, meredek, lejtős terepen, trópusi esőkkel és térdig érő sárral birkózva, orvvadászokkal és helyi "természetvédőkkel" folytatott örökös harcban, bizonytalan politikai viszonyok közepette dolgozott. E kemény fizikai és szellemi küzdelem árán sikerült a gorillák bizalmát megnyernie: ennek a lebilincselő kalandnak a krónikája ez a könyv. A gorillák egyéniségek, mindegyiknek külön sorsa van. Dian Fossey nagyszerű humorát dícsérik a kedvenceinek adott találó nevek: a könyvet olvasva Beethoven, Bartók, Ikarusz, Bert Bácsi, Vén Kecske és Digit személyes ismerőseinkké válnak. Gorilla és ember kapcsolatának talán legemlékezetesebb pillanata, amikor Digit kezét kinyújtva megérinti Dian Fosseyt. Egyedülálló tudományos értéke mellett a könyv lapjairól áradó emberség, humor, természetszeretet maradandó élménnyé teszi a hegyi gorillák remélhetően nem utolsó példányainak történetét. Dian Fossey 1985-ben, Afrikában tragikus körülmények között halt meg, valószínűleg orvvadászok áldozata lett. Életéről film is készült.

Ralph W. Moss - Szent-Györgyi ​Albert
Szent-Györgyi ​Albert 75 kapta meg Nobel-díját „Ralph Moss fantasztikusan sokszínű életrajzot írt Szent-Györgyi Albertről. A könyv Szent-Györgyi életpályájának három aspektusát meséli el: életének történelmi hátterét, melyben a huszadik század legdrámaibb eseményei közül is szerepel néhány; a tudós fausti küzdelmét, hogy megfejtse az élet titkát; valamint Szent-Györgyi konfliktusait a tudományos élet irányítóival. A könyv több kötelező tiszteletadásnál; olyan dokumentum, amely a közelmúlt történelmének legjellemzőbb vonásait is megrajzolja.” (Ilya Prigogine, Kémiai Nobel-díjas, 1977) „Ezt az életrajzot az ember úgy olvassa, mint egy regényt, mert Szent-Györgyi élete valóban olyan volt, mint egy regény. Akármerre járt legendák születtek róla, és semmit sem élvezett annyira, mint saját magáról szóló legendákat mesélni. Életében két dolgot azonban végtelenül komolyan vett és csinált: a tudományt és a politikát. […] Egykor elnéztem, ahogy épp napnyugta előtt ment az úton, hogy vacsorára halat fogjon, majd kicsit később, ahogy visszafelé ballagott annyi csíkos hallal, amennyire szükség volt este. ’Szeretek nagy horoggal horgászni,’ mondta, és egyaránt gondolt a horgászatra és a tudományra is. Ez a könyv egy olyan emberről szól, aki mindig nagy horoggal horgászott, és néhány nagy halat valóban kifogott." (George Wald, Orvosi Nobel-díjas, 1967) Ralph W. Moss szakterülete a rákkutatás valamint az alternatív medicina. Tagja az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetein belül működő Alternatív Medicina Program tanácsadó testületének.

Rebecca Skloot - Henrietta ​Lacks örök élete
„Halott ​nő többet még nem tett az élőkért. Szívszorító történet, fontos könyv.” The Guardian „A való életből merített krimi, mely az orvosi kutatás faji és erkölcsi kérdéseit feszegeti.” Nature „Szobám falán van egy fénykép egy nőről, akivel sohasem találkoztam. A kép szakadt jobb sarkát celluxszal ragasztották meg. A nő mosolyogva néz szembe a fényképezőgéppel, kezét a csípőjére teszi; ruhája gondosan vasalt, ajka erősen ki van rúzsozva. Nincs még harmincéves. A kép az 1940-es évek végén készült. A nő halványbarna bőre sima, szeme pajkos. Még nem tud a benne növekvő rosszindulatú daganatról, amely árvává teszi majd öt gyermekét, az orvostudomány jövőjét pedig döntően befolyásolja. A fénykép aláírása: „Henrietta Lacks, Helen Lane vagy Helen Larson”. Nem tudni, ki készítette ezt a fotót, de több százszor megjelent már képes újságokban és tudományos könyvekben, blogokon és a laboratóriumok falán. A rajta szereplő nőt általában Helen Lane-ként említik, de sokszor nem is adnak neki nevet. Többnyire csak HeLaként emlegetik őt is, akárcsak az első halhatatlan emberi sejteket, melyeket az ő méhnyakából metszettek ki pár hónappal a halála előtt. Valójában Henrietta Lacksnek hívták.” Az orvosok sejteket vettek le tőle, az engedélye nélkül. Ezek a sejtek sosem pusztultak el, és forradalmasították az orvostudományt. Több millió dolláros üzletág épült rájuk. Minderről Henrietta gyermekei csak húsz év múlva értesültek. Életük egyszer s mindenkorra megváltozott. Rebecca Skloot sodró lendületű sikerkönyve erkölcsi, faji és orvosi kérdésekről szól, tudományos felfedezésekről és kuruzslókról. S végül, de nem utolsó sorban egy nőről, Deborah-ról, aki égett a vágytól, hogy minél többet megtudjon az édesanyjáról, akit alig ismert.

John Malam - Leonardo ​Da Vinci
Vinciben, ​egy félreeső itáliai falucskában a nagyszülei nevelték a különc, magának való kisfiút: Leonardót. Felcseperedve az ifjú Firenzébe utazott, és festőtanoncnak állt. Mindössze tizenhárom képe maradt ránk, némelyik befejezetlenül, ám közöttük van a világ leghíresebb festménye: a Mona Lisa. Abban a korszakban, a reneszánsz idején Európa valósággal szomjazta az új ismereteket. Leonardo nem járt iskolába, mégis tankot és helikoptert tervezett, gondolataival, felfedezéseivel, anatómiai vizsgálataival évszázadokkal megelőzte korát.

Juan Gasparini - Diktátorok ​asszonyai
A ​véreskezű, magukat élet-halál urának képzelő diktátorokról már számtalan könyvet olvashattunk. De mit tudunk a diktátorok asszonyainak életéről? Bátorították vagy fékezték férjüket a hatalom csúcsa felé vezető úton? Ismerték-e a diktatúrák sötét titkait? Aktív részesei vagy tehetetlen nézői voltak a szörnyűségeknek, támogatták a diktátort, vagy lázadtak ellene? Haszonélvezői vagy áldozatai voltak az embertelen rezsimeknek? Az argentin származású szerző nemcsak a jelen és a közelmúlt híres diktátoraihoz kötődő nők sorsát vázolja fel e kötetben. Számos, a magyar olvasó előtt eddig ismeretlen részletet is fevillant az elmúlt ötven év történelméből.

Simon Adams - Nagy ​Sándor
Alexandrosz, ​nálunk megszokott nevén Nagy Sándor, a hősök leszármazottja kora gyermekkorától izgalmas életet élt. Már kisfiúként azzal bizonyította bátorságát, hogy betört egy zabolátlan lovat és elejtett egy félelmetes vadkant. Amikor atyját, Philipposzt meggyilkolták, húszévesen ő lett Makedónia királya. Az ifjú uralkodó és kitűnő hadvezér nagyra törő terveket szőtt, hamar elindult meghódítani a világot. Hűséges seregével eljutott Ázsia legtávolabbi szegleteibe, óriási területeket csatolt a birodalmához, sok harcban, megpróbáltatásban, kalandban volt része, és mindeközben több várost, sőt még könyvtárat is alapított. A kötetből megismerhetjük a zseniális hódító életútját. A sorozat további kötetei: Galileo Galilei, Leonardo da Vinci, Gandhi.

Philip Steele - Galileo ​Galilei
A ​16. századi Itália szülötte, Galileo Galilei már gyermekként is rendkívüli módon szomjazta a tudást. A szorgalmas kisdiákból idővel zseniális tudós lett, aki felfedezéseivel gyökeresen megváltoztatta az Univerzumról alkotott elképzeléseket: az addigi felfogással szemben kijelentette, hogy a Föld nem a Világegyetem középpontjában áll, hanem maga is a Nap körül kering. Forradalmian új, eretneknek bélyegzett nézetei miatt Galileit az inkvizíció börtönnel, sőt halállal fenyegette. A sorozat további kötetei: Gandhi, Leonardo da Vinci, Nagy Sándor.

G. J. Meyer - The ​Tudors
For ​the first time in decades, here, in a single volume, is a fresh look at the fabled Tudor dynasty, comprising some of the most enigmatic figures ever to rule a country. Acclaimed historian G. J. Meyer reveals the flesh-and-bone reality in all its wild excess. In 1485, young Henry Tudor, whose claim to the throne was so weak as to be almost laughable, crossed the English Channel from France at the head of a ragtag little army and took the crown from the family that had ruled England for almost four hundred years. Half a century later his son, Henry VIII, desperate to rid himself of his first wife in order to marry a second, launched a reign of terror aimed at taking powers no previous monarch had even dreamed of possessing. In the process he plunged his kingdom into generations of division and disorder, creating a legacy of blood and betrayal that would blight the lives of his children and the destiny of his country. The boy king Edward VI, a fervent believer in reforming the English church, died before bringing to fruition his dream of a second English Reformation. Mary I, the disgraced daughter of Catherine of Aragon, tried and failed to reestablish the Catholic Church and produce an heir. And finally came Elizabeth I, who devoted her life to creating an image of herself as Gloriana the Virgin Queen but, behind that mask, sacrificed all chance of personal happiness in order to survive. The Tudors weaves together all the sinners and saints, the tragedies and triumphs, the high dreams and dark crimes, that reveal the Tudor era to be, in its enthralling, notorious truth, as momentous and as fascinating as the fictions audiences have come to love.

Bitskey István - Pázmány ​Péter
A ​16. század végére hazánk protestáns többségű lett. De a katolikus egyház - a Habsburg-dinasztia segítségével - ellentámadásra indult. Ezekben az években lépett fel Pázmány Péter, a fiatal jezsuita szerzetes. Hatalmas tudásával, és páratlan nyelvi tehetségével szikrázó vitákat folytatott, de mint esztergomi érsek és királyi főkancellár a politikai életben is döntő szerepet játszott. Híve volt a dinasztiának, de következetesen védte nemesi alkotmányunkat. Jó kapcsolatot tartott fenn Erdély egyik nagy fejedelmével, I. Rákóczi Györggyel. Rengeteget tett nemzeti kultúránk emeléséért, s ő alapította a ma is működő budapesti tudományegyetemet. A nagy főpap életét Bitskey István egyetemi docens markáns vonásokkal vázolta fel. Árnyalt elemzései, megbízható tényanyaga és színes stílusa hasznos olvasmánnyá teszi a képekben gazdag művet.

Mitták Ferenc - 1000 ​év krónikája
A ​több mint 1100 évvel ezelőtti honfoglalástól eltelt időszakból, illetve az 1000 éves keresztény magyar állam történetéből válogatott 1000 évfordulót tartalmazó kötetet ajánlok a tisztelt Olvasónak. Meggyőződésem, hogy a magyar nép életének és történelmének fontos eseményeit, a kiemelkedő személyiségek életútjának főbb állomásait nem lehet elégszer felidézni. „A múltat tartsd meg a jelennek, a jelent a jövőnek” - tartja a mondás, s való igaz, csak a múltunk ismeretében igazodhatunk el a jelenben, és ezek birtokában formálhatjuk a közös jövőnket.Ezen cél érdekében készült az 1000 év krónikája, melynek szerkezete és tartalma könnyen megérthető: az év 12 hónapjának megfelelően 12 rész tartalmazza a kiválasztott 1000 évfordulót, olyképpen, hogy az év mind a 366 napjára legalább egy, de az esetek nagy részében több évforduló is jut.A kötetet jó szívvel ajánlom az általános és középiskolai diákoknak, a felnövekvő nemzedéknek... - Mitták Ferenc

Csorba László - Széchenyi ​István
Széchenyi ​a legtöbb gondolkodó honfitársunk számára nem hús-vér ember, hanem félistenekhez hasonlatos figura, akinek sorsa egyike a magyar nemzet leghatásosabb modern mítoszainak. Tizenöt évtized pergett alá az idő rostáján azóta, hogy a döblingi szanatórium emeleti lakosztályában eldördült a végzetes pisztolylövés. Világháborúk s diktatúrák viszontagságain átvergődve, tanulságaitól kiábrándulva ma egy, a politikától megcsömörlött nemzedék éppen olyan "karizmatikus" vezető után áhítozik, amilyenné az ő szobrát formálták gondos kezek s tudatos szándékok. Széchenyi alakja, sorsa mindmáig kétségkívül alkalmas arra, hogy a nemzeti érzésvilág vallásos rajongóinak üdvtörténetében ő legyen a megtagadott és megfeszített, de végül feltámadó Messiás. Ebben a könyvben azonban nem a legendák Széchenyijével találkozhat az olvasó. Egy minden zsenialitása, impozáns alkotásai stb. ellenére sokféle kicsinyességgel, hibával teli, a maga egyszervolt sorsával betegen megküszködő, a mindennapok erkölcsi csatáiból hol győztesen, hol vesztesen kikerülő férfi pályáját rajzolja elibénk az elfogulatlan szakkutatás eredményeinek summázata. A lángész kinyilatkoztatásainak réveteg hallgatása helyett inkább a politikai és lélektani rejtélyek bogozása kínál magas fokú szellemi izgalmat. Sok évtizeden át nem volt olyan népszerű összefoglalás a magyar olvasók asztalán, amely a Széchenyi-kutatás azóta felhalmozódott számos értékes részeredményét közérthetően, olvasmányos stílusban tárta volna az érdeklődő közönség elé. A "legnagyobb magyar" születésének bicentenáriuma remek alkalmat kínált egy ilyen célú, az életút összes lényeges részletét felölelni igyekvő áttekintés elkészítésére. A kötet elfogyott, 2001-es második kiadása sincs már sehol a könyvesboltok polcain - így itt az ideje, hogy Csorba László munkája immár harmadik (részben átdolgozott) kiadásban lásson napvilágot. Ám ha a klasszikus Széchenyi-legendák egy része fenn is marad a szakmai rostán, szó sincs valamiféle divatos "deheroizálásról". Hiszen legragyogóbb tetteinek nem vész el, csupán illúzióktól remélhetőleg mentesebb összefüggésekben tárul elibénk erkölcsi vonzata. Az eddig csupán hódolattal megközelíthető félisten figurája mögül viszont így előbukkanhat igazi valójában az esendő ember, akit nemcsak becsülni és tisztelni, de szeretni is lehet.

Végh Antal - Kenyér ​és vászon
"Úgy ​érzem magam, mintha kikötőben állnék, és egy hajót nézegetnék kitartóan, amelyik már felszedte a horgonyt, kibontja vitorláit, és nemsokára eltűnik a vízen, elbúvik az ég alá, bárányfelhők árnyékába. Ehhez a hajóhoz engem annyi emlék fűz. És ez a hajó most úgy megy el, hogy soha- soha többé nem fog visszatérni. Viszi a fedélzetén a rakományt: így éltünk Szatmárban. Ezekkel a szavakkal veszek búcsút a szülőfalumtól, a gyermekkoromtól, egy kiveszőfélben lévő életformától, egy soha többé vissza nem térő szokásvilágnak az emlékeitől, amelyeket ha olykor még őrizgetünk is, de egyre távolodunk tőlük." "... nem egyszeri olvasmány lesz ez a könyv, mint egy regény vagy útleírás. Lapozgatni kell, olvasgatni, ahogy hajdan mi forgattuk a kalendáriumot. Eltelt az év, mire az utolsó lapokra is sor került. Ez a könyv is- olvasmányként - kitarthat egy évig... Azt szeretném, ha az, aki elolvassa ezt a könyvet, úgy érezné, maga is részese lett annak az életnek, amit mi éltünk. Szeretném, ha a tollam alatt megelevenedne most minden! Nemcsak nekem - aki írok -, hanem az olvasónak is. A kapanyél, a bodzafa puskák, a szénaboglya illata, a poros utakon vánszorgó ökörszekerek sírdogáló zenéje, a rétek, a mezők mind, mind életre kell hogy keljenek. Hiába vittek az évek oly messzire mindent."

Nicholas Crane - Mercator
Mercator ​csaknem fél évezreddel ezelőtt készítette az első modern, tudományos megalapozottságú világtérképet. Csodálatra méltó teljesítmény, annál is inkább, mert ezt a politikai instabilitás, a tudományos rivalizálás és a nehéz fizikai körülmények egyaránt nagyon bonyolulttá tették, áadásul folyton egyensúlyoznia kellett az egyház és a tudomány között. Kitűnően megírt tudományos életrajz.

Jane Goodall - Phillip Berman - Amíg ​élek, remélek
Jane ​Goodallt a magyar olvasók ismerhetik már, hiszen az emberszabású majmok viselkedésének kutatásáról, tanzániai csimpánzmentő akcióiról több dokumentumfilm és publikáció látott napvilágot. Az Amíg élek, remélek c. könyve megrendítő memoár, melyben Goodall saját - mindennaposnak nem nevezhető - életéről és lelki utazásairól ír. Jane-t már kisgyermekként elbűvölte minden élőlény. A dzsungel könyve és a Tarzan-regények a kislány alapolvasmányai közé tartoztak. Az egyetemen a híres paleontológus, Louis Leakey mellett kapott munkát, majd az ő tanácsára vonult el az őserdőbe, és Gombében folytatta megfigyeléseit a csimpánzok körében. Beszámolóit a tudományos világ nagy érdeklődéssel fogadta.

Thea Leitner - Férfiak ​árnyékban
A ​szerzőnő - több történeti munka írója - olyan férjek portréját rajzolja meg, akiknek felesége örökölte az uralkodói rangot, így ők, a férfiak az - általában - erőteljes személyiségű asszonyok mögött háttérbe szorultak. Gyakran rangban is hitvesük mögött álltak, s az udvari etikett szigorú szabályai miatt sok megaláztatásban volt részük (például nyilvános étkezéseken nem ülhettek feleségük mellett). Legtöbbjük nem tudta kibontakoztatni igazi egyéniségét, visszahúzódott a magánélet bástyái mögé, a különböző tudományoknak szentelte életét. Ezeknek az „árnyékban élő férfiaknak" az élete sokkal rövidebb volt, mint szép kort megért feleségeiké. A könyv Nagy Katalin cárnő férjéről, Péter cárról, Mária Terézia férjéről, Ferenc Istvánról és Viktória királynő férjéről, Albertről szól.

Ismeretlen szerző - Mata ​Hari
1917. ​október tizenötödikének hajnalán, kémkedés miatt, a vincennes-i erődben kivégeztek egy harminckilenc éves asszonyt. Párizs ünnepelt táncosnője volt, művésznevén Mata Hari, polgárnevén Margaretha Geertruida Zelle. Ki volt ez a nő, akinek származása, élete, halála körül annyi, egymásnak ellentmondó állítás, találgatás született? Akiről 1929 februárjában, a New York Herald szerint, Gemb tábornok, a háborús Németország hírszerző főnöke azt állítja, nem állt szolgálatukban, a szakirodalom viszont, s nemcsak a francia, bizonyított tényként tartja számon ténykedését, s akinek peréről az ötvenes években Mornet francia ügyész, kötetünk egyik szerzőjének mégis azt mondja: "Köztünk szólva, nem volt miért akkora hűhót csapni!" E könyvben négy írás található. Egy korabeli regény; egy filmregény - amelynek főszerepét Greta Garbo játszotta -; egy kortárs francia író munkája és egy mai, hazai szakíróé. Adataik éppúgy ellentmondanak egymásnak, mint valamennyi írás, ami Mata Hariról valaha is készült - a szereplők neve is változó, olykor ugyanaz a név más helyesírással, ugyanaz a szereplő más néven szerepel -, de úgy hisszük, e téma szempontjából mindez mindegy, mint ahogyan az is, hogy hány főből állt az őt elítélő katonatanács, hogy kivégzésekor világos ruhát viselt-e vagy sötétet, szerelmes volt-e a Vittelben megismert "sok nevű" orosz tisztbe, szimpla kalandornő volt-e, vagy valóban kémnő. Maga a jelenség itt a lényeg és az a légkör, amelyet a későbbiekben a Petit Journal-ban így mérlegeltek: "Senkit sem lehet igazán elmarasztalni, csak a háborút, amely olykor vakon forgatja az igazság pallosát, mégpedig megfontolatlan sietséggel."

Kitty Ferguson - Stephen ​Hawking élete és világa
_„Üdvözlöm. ​Stephen Hawking vagyok: fizikus, kozmológus és álmodozó. Bár nem tudok mozogni, és számítógépen keresztül kell beszélnem, az elmém szabad.”_ _„Visszatekintve úgy tűnhet, hogy egy előre alaposan megtervezett menetrend szerint foglalkoztam a világegyetem eredetének és fejlődésének legjelentősebb problémáival. Ám valójában nem így történt. Nem volt előzetes tervem. Az a helyzet, hogy csak a saját orrom után mentem, és mindig azzal foglalkoztam, ami akkor éppen érdekesnek és megoldhatónak tűnt.”_ Stephen Hawking korunk egyik legfigyelemreméltóbb alakja. Cambridge-i géniusz, a világszerte ünnepelt, ragyogó elméleti fizikus ösztönzést és bátorítást jelent mindazok számára, akik szemtanúi lehettek annak, milyen nagyszerű diadalt aratott mozgatóideg-sorvadása felett. Kitty Ferguson ebben a könyvében Hawking életét meséli el. Műve megírásához különleges segítséget kapott magától Hawkingtól, valamint közeli ismerőseitől és családjától. A könyv részletesen bemutatja Hawking gyerekkorát, első szívszorító találkozását motoros neuronbetegségével, majd az ezzel való küzdelmeinek kezdetét elsőéves doktorandusz-hallgató korában. Olvashatunk Hawking egyre növekvő nemzetközi hírnevéről, továbbá az életben maradásért való hosszas küzdelméről, miközben mellesleg még a világegyetem működésének fizikáját is igyekszik feltárni. Ezzel párhuzamosan a szerző, aki közérthető nyelven tudja tálalni az elméleti fizikai ismereteket is, mindenki számára érthetően foglalja össze és magyarázza el a tudomány élvonalába tartozó fizikai elméleteket, melyek Hawkingot foglalkoztatják.

Dr. Sallér Géza - Hírességek ​gyermekei
A ​híres nők és férfiak csodálat tárgyai, az élet kertjének rózsái, az erdők szálas fenyői, mégis s névtelenekkel együtt a múló idő szenvedő áldozatai. A híres emberek élete mindig az érdeklődés kereszttüzében áll. Szeretnék tudni, a sors milyen szerepet szánt gyermekeiknek? A hírességeket övező dicsfény sugara nem mindig hullt reájuk. Legtöbbjük árnyékban maradt. E sorok révén napfényre kerülnek: Júlia, Augustus császár leánya, Szent Imre, Szent Margit, Corvin János, Hunyadi László, A két Rákóczi fiú, a Sasfiók, Petőfi Zoltán, Lindbergh bébi, Onassis Krisztina

Winston Groom - Forrest ​Gump
Hiába ​hülye valaki, attól még igen jó katona lehet belőle... És mivel semmit sem ért, kénytelen hősiesen helytállni. Johnson elnökkel eltévézget, "trükkös" Nixon csempész órákat akar neki eladni, Mao elnököt ő menti ki a Sárga folyóból. A született idióta belekerül a történelem fő sodrába - kalandjain hülyére röhögjük magunkat.

Tomáš Borec - Jó ​napot, Ampère úr!
Tudjuk-e, ​ki volt Ampère, Celsius, Hertz, Kelvin, Ohm, Watt, hogy csak néhányat említsünk azok közül a tudósok közül, akiknek nevét szinte naponta emlegetjük, amikor a hőmérőre pillantunk, egy villanykörtét vásárolunk, vagy rádiónk keresőgombját forgatjuk. Mintegy kétszáz éve vált szokásossá, hogy a fizikai mennyiségek mérésére szolgáló egységeket a törvényszerűségek felfedezőiről nevezték el. Sokkal közülük mindenki találkozik, másokat csak a szakemberek ismernek. A mértékegységek egységesítése, az SI szabvány bevezetése ugyancsak időszerűvé teszi, hogy számba vegyük a fontosabb mértékegységeket, és megtudjuk, mit használunk az eddigiek helyett. Ezért találkozunk a könyvben olyan mértékegységekkel is, melyek már elvesztették érvényesséküket, mégis ismernünk kell őket, mert régebbi könyvekben, cikkekben találkozunk velük. A szerző számára pedig ürügyet szolgáltatnak arra, hogy nagy felfedezők, kutatók életútját megrajzolja, s ezek érdekes epizódjait felvillantsa.