I. kötet
Tatay Sándor A Simeon család c. regényciklusának első kötete részint a dunántúli Úrkúton, a Simeon család régi kúriájában, részint Budapesten játszódik. A család feje, József, Úrkúton él, és élete egyetlen nagy szenvedélyének, a versenyló-nevelésnek hódol. Három lánya közül a legidősebb, Klára, egy tanító menyasszonya, de nem szereti jövendőbelijét, s mivel nem akarja hazugságban leélni az életét, rokonai segítségével Pestre kerül, ahol beleszeret a földijébe, a gazdag Lupovics Ivánba. A férfi számára ez a szerelem nem több kalandnál.
Kitör a világháború, s az író megdöbbentő képet rajzol a háború vámszedőiről, a hadiszállítókról, kufárokról, feketézőkről. A háborús évek zűrzavarában nő fel Viola, a kisebbik lány, aki tanítónő lesz egy bányászfalucskában, majd a Tanácsköztársaság idején minden erejét latba vetve dolgozik a népjóléti bizottságban a sokat szenvedett bányászasszonyok érdekében. A forradalom. bukása után az úri társadalom természetesen kiveti magából, a hatóságok internálják. Ezzel a motívummal zárul A Simeon család első kötete.
II. kötet
A regény a Simeon család történetének második kötete, középpontjában Violá alakja áll. Nemcsak a társadalom, a család is kivetette a maga köréből a “megtévedt” gyermeket, aki az 1919-es események “bélyegét” hordja magán.
Violát végül egy távoli vidéki városba adják férjhez, s így az írónak a falusi és fővárosi színtér után most alkalma nyílik bemutatni az első világháború utáni kisváros céltalan, fülledt életét. A kisvárosban, amely egy nagy bány közelében épült, a munkásokat elnémítja az ellenforradalmi terror, a város urai és kispolgári társaság pedig éli a maga tartalmatlan, képmutató hétköznapjait. A város életét egy nagy botrány kavarja föl, melyet Viola férje támaszt, aki egy hamis Stradivari-hegedűvel szélhámoskodik, e botrány középpontjába kerül szenvedő alanyként Viola, a második Simeon leány.
III. kötet
A Simeon családról szóló nagyszabású regényfolyam harmadik kötetében a legkisebb leány, Katalin s a középső fiú, Tamás történetével ismerkedünk meg, a kötet első részében Katalin szerelmeinek csírázó-bontakozó rajzát, a másodikban pedig Tamás emberré cseperedését kísérjük végig. Katalin három férfival játszik, kacérkodik egyszerre, míg végül megszökik egy negyedikkel, egy adóügyi jegyzővel, s a csinos, faluszépe lánynak a sorsa a vidéki élet kietlenségében való elmerülés lesz.
Tamás, a fogékony-érzékeny lelkű, tehetséges, fiatal diák pedig a Horthy-nevelés béklyóiban vergődik, jobbra, nemesebb eszmékre s érzelmekre vágyódó fiatal lelke reménytelenöl tipródik a társadalmi hazugságok szövevényében. A Simeonok tervei, elképzelései mind homokra épülnek: sorsukkal az író azt példázza, hogy a Horthy-világban minden nemesebb szándék, vágy és akarat füstbe megy. Tatay Sándor nagyszabású regényciklusának emberteremtő ereje, borongó lírája, mértéktartó egyszerűsége, tömör és egyszersmind hajlékony stílusa biztosít maradandóságot.
Kapcsolódó könyvek
Benkő László - A megszerzett föld
A regénytrilógia befejező része nemcsak a magyar honfoglalás döntő eseményeit meséli el színesen, egyéni látásmóddal, és rengeteg ismeretet felvonultatva, de egyben családtörténet is; hús-vér emberek öröme és bánata, a fájdalom és a boldogság tovatűnő pillanatai röppennek el a szemünk előtt, megállíthatatlanul száguld előre az idő, a sorsokat alakító történelem. Részesei ennek a történetnek az ősök éppúgy mint mi magunk, a kései utódok. Egy nép, amely földet és hazát szerzett magának Európában. Bizánci követek érkeznek Álmos nagyfejedelem és fia, Árpád vezér szálláshelyére, hogy a hatalmas pusztai nép segítségét kérjék a bolgár cár ellen. A mogyeriek vezérei nagylelkűen rábólintanak a kérésre, és csak ők tudják, hogy ebben a pillanatban elkezdődött a honfoglalás. A bolgár háború ugyanis remekül beleillett Álmos és Árpád régtől dédelgetett terveibe, a kiszemelt föld, az új haza megszerzése kézzelfogható közelségbe került. Gecse vitéz és fia, a harcossá cseperedett Beke elindulnak a sztyeppéről nyugat felé, az egyik a tudásával, a másik a kardjával szolgálja a nagy célt: mindketten ott vannak a hadban, ha más-más színtereken is, hogy súlyos testi-lelki megpróbáltatásokon átesve, a pannon tájakon találkozhassanak ismét. Itt bukkan rájuk és leli meg a lelke nyugalmát Majk is, Gecse másik fia, aki félig-meddig besenyővé válván, rettenetes viszontagságok után kerül vissza az övéi közé: a keletről szorongatott besenyők a védtelen mogyeri szállásokat támadják, és Majknak menekülnie kell befogadó nemzetségétől. Idegen lett ő már mindkét nép szemében.
Barbara Taylor Bradford - Egy gazdag nő
Hatalmasan ívelő, nagy életút jutott Emma Harte osztályrészéül. Nyomorult, agyondolgozott cselédlányként kezdi pályafutását egy isten háta mögötti angol főúri háznál. Ahogy az már lenni szokott, a fiatalúr, Edwin Fairley elcsábítja, s bár szívből – s mint a későbbiekben kiderül, egy életen át – szereti, vállalni nem meri szerelmét s a születendő gyermeket. A büszke Emma eltűnik a félelmetes, ám lenyűgözően szép angol vidékről, de az alattvalóikat kihasználó, gátlástalanul a becsületükbe gázló senkiházi urakat úgy meggyűlöli, hogy bosszút esküszik ellenük, s ez a bosszú aztán elképesztőnél elképesztőbb tettekre sarkallja. Lassanként, rendkívüli kitartással egyre följebb küzdi magát, mígnem több férj elfogyasztása után egész Anglia – mit Anglia, a fél világ (Amerika és Ausztrália) egyik leggazdagabb asszonya válik belőle. De mit ér a hatalmas vagyon, ha még a gyerekei is összeesküvést szőnek Emma elpusztítására, mert nem képesek kivárni, míg természetes úton-módon jutnak hozzá az örökséghez. Ám Emma Harte nem véletlenül járt be ekkora életutat, nem véletlenül jutott ilyen szédítő magaslatokra: kapzsi gyermekei minden igyekezete hiábavalónak bizonyul. Hogy végül kedvenc unokája épp a gyűlölt Edwin Fairley unokájába szeret bele, az már szinte természetes, már-már törvényszerű fordulat.
Négy nemzedék életének alakulása tárul a szemünk elé, de ez még csak a kezdet, a Forsyte Saga-i méretű, lebilincselően érdekes regénytrilógiának még csak az első részét tartja kezében az olvasó.
Barbara Taylor Bradford Angliában, Yorkshire-ben született. A Fleet Streeten lett újságíró, később New Yorkba költözött, azóta is ott él férjével, Robert Bradforddal. Barbara Taylor Bradford regényeiből – így az Egy gazdag nő-ből is – hagy sikerű tévésorozatok készültek.
Czeglédi Katalin - Ősmondattan - A magyar és a szkíta-hun nyelvek alapja 2.
A Hangtan és az Ősmondattan jelen kiadása a harmadik. Elsőként a Miskolci Nagy Lajos király Magánegyetemen, másodszor a Budapesti Körösi Csoma Magánegyetemen adták ki egyetemi jegyzet formájában. A két kiadás címe nem azonos, ennek több oka van. Először is az, hogy az újabb kiadás egyben javított, tovább fejlesztett anyagot tartalmaz. Másodszor függ attól, hogy a kiadó milyen célközönségnek szánja a kiadványokat.
Jelen kiadás címe a sorozat harmadik kötetének, a Gyökrendszernek a megírásakor született meg. Mindegyiknek ugyanazt az alcímet adtam: A szkíta-hun nyelvek alapja. Ennek a magyarázata a következő:
A Hangtan, az Ősmondattan és a Gyökrendszer olyan alapmű, amely alapul szolgál a Volga-Urál vidéke földrajzi neveinek, alap a Kárpát-medence tulajdonnevei és a magyar közszók valamint a grammatikai lexémák megfejtéséhez, a magyar nyelvtan megírásához. Alap Eurázsia szkíta-hun eredetű földrajzi neveinek és egyéb tulajdonneveinek a megfejtéséhez, a szkíta-hun írott emlékek megfejtéséhez, és a szkíta-hun utódnyelvek nyelvtanának a megírásához. Alap a szláv nyelvek, az uráliba sorolt nyelvek szkíta-hun elemeinek a megismeréséhez, valamint további nyelvek (görög, latin, angol, német stb.) szkíta-hun elemeinek a felismeréséhez, értelmezéséhez.
Bár ezek a könyvek nem népszerűsítő kiadványok, hiszen a grammatikánknak a tudományos, szakmai megalapozását tartalmazzák, azonban a tanulságok, az összegzések mindenki számára érthetőek. Sőt, sok olyan név, szó is szerepel a kiadványokban, amelyek a nem szakemberek érdeklődését is felkelthetik.
2009. október
E. H. Gombrich - A művészet története
A művészet története egyike a legismertebb és legnépszerűbb művészetről szóló könyveknek. Első ízben 1950-ben jelent meg angolul. Ötven év óta páratlan sikerű bevezetésnek bizonyult a művészet történetébe a legkorábbi barlangfestményektől kezdve, napjaink legújabb kísérleti irányzataival bezáróan. A tudós művét azoknak a felnőtteknek és fiataloknak szánta, akik "szeretnének eligazodni a művészet ismeretlen és elbűvölő tájain", akik most fedezik fel maguknak a művészet világát. Gombrich könyvében mindvégig betartja azt az ígéretét, hogy a tudálékos szakzsargont mellőzve, nevek és lexikális adatok túlzsúfolása nélkül igazítja el olvasóit a művészeti korszakok és stílusok világában.
Cey-Bert Róbert Gyula - A Sólyom embere
Ritka az az ember, aki eljutott a burmai őserdők legtitkosabb és legrejtélyesebb rengetegeibe, és még ritkább az, aki onnan visszajött. A szerző éveket töltött dél-keletázsiaia Aranyháromszög maláriavészes dzsungeljeiben, ahol a könyörtelen fegyveres harcok, a váratlan gerilla rajtaütések, az ópiumcsempészek véres razziái, valamint a megzavart és ellenségesség vált környezet arra kényszerítik az embert, hogy elfogadja a halál kihívásának állandó jelenlétét. A halál kihívásának elfogadása egy magasabb értékű életfilozófia elfogadását is jelenti, amelyet a szerző az őserdő legnagyobb tekintélyű sámánjától tanul meg. A könyv egy csodálatos és egyedülálló emberi találkozás lebilincselően izgalmas és megható története. Az őserdők sámánja egy orvtámadás golyózáporában megmenti a szerző életét, és egy küzdelmes, hosszú menekülés után tanítványává fogadja. Megismerteti vele az üldözött aka nép szokásait, kultúráját és életfilozófiáját, amelyet a szabadság és halál értékrendszere határoz meg. Elindítja a sámánrévülés és a szellemek világa megközelítésének félelmetes útjain. A sámánrévülés alapvető próbáját a szerző teljesen egyedül állja ki az élet és a halál őserdeiben, ahol a kezdetben ellenségesnek vélt rengeteg végül is barátságossá válik, és a révülést meghatározó "belső kék csend" hatására a sólyom jelképes értelmén keresztül találja meg az ideális harmóniát a földi és a földöntúli környezettel.
Cey-Bert Róbert Gyula - A Sólyomember visszatér
Az utóbbi évek legmegrázóbb története egy magyar kutató izgalmas életéről, aki egy nagy tudású aka táltos tanítványaként a szabadság és a halál útját rendíthetetlen hittel járja.
Hunyady József - Aranyhorda
Ami ezt a könyvet illeti: IV. Béla a véres magyar história egyik legérdekesebb egyénisége volt. Élete teli volt olyan eseményekkel, amelyeket "mindenki ismer", olvasmányai vagy tanulmányai alapján. - Szemtanúja anyja, Meráni Gertrud meggyilkolásának. Ez a tragédia döntő módon befolyásolja egész további életét. Ifjabb király korában rádöbben: apja nem jól uralkodik, s a néphangulat élére állva kikényszeríti az emlékezetes Aranybullát. Amikor király lesz, az egész néppel szembefordulva egy emberöltővel akarja visszaforgatni az idő kerekét: a III. Béla korabeli abszolút királyi hatalmat akarja visszaállítani. Amikor már mindenkitől visszaacsarkodott mindent, és magára haragította az egész uralkodó osztályt, megkondult Batu kán, a Tündöklő buzogánya a Kárpátok kapuján... Muhi pusztai tragédia!
Szörnyű esztendő: az ország fele lakosságát lemészárolja az Aranyhorda...
Aztán sátáni tökéllyel elpusztított országba visszaóvakodik a lelkiismerete által halálra mardosott IV. Béla, és Hénoch kamaraispánnal nekilát a sziszifuszi munkának: egy évtized alatt újjáteremti szegény Hungáriát! De ennek nagy ára van! Akiknek 1235-ben a királyi tanácsból kihajítatta és elégettette a székét, azok alá ő tolt valóságos trónust: újjászüli a régi nagybirtokos arisztokratát! Felnőtt fia, és a ravasz bárók kijátsszák egymás ellen apját és fiát, és lezajlik a magyar történelem egyik legördögibb ütközete: az isaszegi csata, amelyben magyar öldökli halomra a magyart. És a szerencsétlen öregembert, akit ma joggal nevezhetünk második honalapítónak, mint afféle fogatlan oroszlánt félreállítja V. István, a fia és annak udvara. S úgy kell szegénynek meghalnia, hogy rádöbben: valójában sohasem szerette senki sem igazán.
Bízom benne, hogy sikerült elmondanom Béla király küzdelmes életét és megrajzolnom tragikus alakját.
Hunyady József
Takami Kósun - Battle Royale
Valahol, valamikor egy diktatórikus távol-keleti országban, az állami vezetők kegyetlen kísérletet eszelnek ki: negyvenkét középiskolást egy lakatlan szigeten arra kényszerítenek, hogy életre-halálra megvívjanak egymással. Géppisztolytól kezdve a sarlón át a konyhai étkészletből származó villáig, bármilyen fegyver a rendelkezésükre áll… A Programnak csak egyetlen túlélője lehet: a győztes. Takami Kósun regénye - melyet gyakran neveznek a 21. századi Legyek urának - botrányos karriert futott be. Bár megjelenését a japán kormány is ellenezte, a regény 1999 óta több kontinensen vezeti a sikerlistákat, számos feldolgozást ért meg.
Tim Severin - A viking - A király embere
Az Odin gyermeke és a Vérszerződés lélegzetelállító folytatása - a nagy ívű viking kaland méltó lezárása. Konstantinápoly, 1035: Thorgils a varég testőrség tagja lett, és megismeri a világ leggazdagabb városának ragyogását, egyben azonban a császári világ gyilkos intrikáit is. Harald Sigurdsson hadifőnök vezetése alatt csalétekké válik egy rajtaütésben, melynek célja, hogy csapdába ejtse a Földközi-tenger hajózási útvonalait rettegésben tartó arab kalózokat.
Amikor Harald végre elfoglalja Norvégia trónját, Thorgilst titokban elküldi Normandiai Vilmoshoz, hogy összehangolják az Anglia elfoglalására készített terveiket. De vajon tényleg megbízhat-e szövetségesében?
A szerző biztos szakértelemmel vezeti olvasóit a mitológiai elemekkel és felejthetetlen viking sagákkal átszőtt középkori világban, míg véget nem ér Thorgils Leifsson utazása.
Tim Severin - A viking - Odin gyermeke
A rendkívüli hősökkel, skandináv mitológiai elemekkel és véres csatákkal teli viking világban játszódó regény egy nagy ívű történelmi trilógia első kötete.
999-ben, az első millennium előtti évben születik meg Thorgils Leifsson, Szerencsés Leif és Thorgunna, egy rejtélyes, a második látás adományával megáldott ír nemesasszony fia. A hamar árvaságra jutó Thorgilst Izlandon és Grönlandon nevelik különböző mesterek, akik megtanítják az ősi szokásokra és figyelmeztetik, hogy a "Fehér Krisztus" egyre nagyobb területeket hódít el a "régi istenek" birodalmából. Thorgils még gyermekként eljut Vinlandra, a legutolsó nyugati erősségbe, s ott szemtanúja lesz egy rettenetes mészárlásnak, amit gonosz nagynénje vezet, s ami porig rombolja viking településüket. Izlandon belekeveredik az egymással versengő családok közötti véres küzdelembe, Írországban pedig fogságba esik egy csatában, és eladják rabszolgának.
A hontalan Thorgils éles eszű és rendkívül alkalmazkodóképes, valódi küldetéséről álmodni sem mernének a körülötte élők. Odin híveként életének viharos eseményei során többször is életveszélybe kerül, hol csatában, hol betegségben, hol hajótörésben.
Tim Severin - A viking - Vérszerződés
London, 1019: mindössze néhány hónap telt el azóta, hogy Thorgils megszökött az ír egyház karmából, ám szinte azonnal Knut angol király, a viking világ egyik leghatalmasabb alakja feleségének, Aeéfgifunka a karjaiban találja magát. Szenvedélyes kapcsolatuk egyre mélyül, s ennek óhatatlnaul beláthatatlan következményei lesznek...
Thorgils kénytelen ismét menekülni, és csatlakozik Grettirhez, a vérszomjas komorságáról hírhedt törvényen kívülihez. A két férfi útitárs lesz és vérszerződést köt - ami a halálon túl is összekapcsolja őket. A szőrmékkel kereskedő sítalpas nép fagyos birodalmából a Miklagardig, a városok királynőjéig vezető nagy folyót követve Thorgilsnak minden ravaszságát be kell vetnie, hogy életben maradjon a királyi érméket hamisító banditák, a fejvadászok és a rabszolga-kereskedők között. Végül aztán Konstantinápolyban szemtanúja lesz a végső bosszúnak...
A Vérszerződés magával ragadó időutazás egy csodálatosan megalkotott, gazdagságra és hírnévre éhező karakterekkel benépesített, korhű világba.
William Napier - A farkaskölyök
A történet elején két kisfiú játszik Közép-Ázsia végtelen sztyeppéinek füvében, a végén pedig két harcos néz farkasszemet Gallia véráztatta csataterein. Két férfi története - Attiláé, a huné és Aëtiusé, a rómaié. Az egyik el akarja pusztítani a világot, a másik a végső harcra is kész, hogy megmentse azt. Az Attila-trilógia első kötete.
William Napier - A közelgő vihar
Attila visszatért népéhez. Miután nagybátyja száműzte, harminc éven át járta a sztyeppeket, s közben napról napra nőtt haragja és becsvágya. A száműzetésnek immár vége, és visszatért, hogy bármilyen áron magához ragadja a trónt. Ám becsvágyát nem elégíti ki a saját népe feletti uralom...
Az Attila-trilógia második része.
William Napier - A Végítélet
I. sz. 449 - a világ jövője a tét.
Az egykor hatalmas Római Birodalom védtelen és sebezhető. A Danubius keleti partján óriási hun sereg gyülekezik, készen arra, hogy lesújtson az elgyengült birodalomra. Az ázsiai sztyeppek jöttek el Európába, és senki sem figyelt fel a veszélyre.
Egy embert kivéve.
Gaius Flavius Aëtius tábornok tudja, hogy Attila még mindig szomjazza korábbi fogva tartói vérét. Ám tehetetlen, amikor a horda betör a védtelen határokon, lemészárolva a helyőrségeket és a városok lakóit. Attila azt tervezi, átvág Itálián és egyenesen Róma kapui elé vonul. Ám el kell döntenie, hogy megostromolja-e minden városok legnagyobbikát, vagy túl nagy a tét még a legharcedzettebb hadúr számára is.
Az Attila: A végítélet William Napier mozgalmas trilógiájának befejező kötete. A nagy pusztai hadvezér élettörténetének epikus lezárásában Attilának vériszamós pályafutása legsúlyosabb döntéseit kell meghoznia Európa tágas síkjain, ahol végül szembenéz majd a végzetével.
Conn Iggulden - A sztyeppei farkas
Temüdzsin, a Farkasok kánjának második fia még csak tizenegy éves, amikor apja orvtámadás áldozata lesz. A törzs kiveti magából és magára hagyja a családot. Éhhalál fenyegeti az anyát és gyermekeit a vad mongol pusztákon.
Kegyetlen próbatételek sora vár a hirtelen férfivá érő Temüdzsinre. A fiú azonban minden - mégoly kegyetlen - megpróbáltatást túlél, mert gyorsan megtanulja hogyan kell szembeszállni a természet és az ember okozta veszélyekkel. Temüdzsin a hasonló sorsra jutott embereket és klánokat gyűjti maga köré, és új törzsi öntudatra ébreszti őket. Élete legválságosabb korszakaiban is az a cél vezeti, hogy egyesítse ezeket a harcoló népeket, s ők legyenek a mongolok, az ezüst nép, ő maga pedig a világhódító Dzsingisz kán.
Conn Iggulden a tőle megszokott sodró lendületű, izgalmas, filmszerűen pergő cselekménnyel vezeti végig az olvasót a mongolok legendákkal teli világán.
Conn Iggulden - A nyíl urai
Temüdzsin, a Farkasok törzsének vezetője Dzsingisz kán néven lett minden mongolok kánja. Neki jutott a feladat, hogy a földkerekség legakaratosabb és legharciasabb törzseit egyesítse. Az a szándék vezette, hogy Mongólia kietlen pusztáinak és vad hegyeinek harcosaiból új nemzetet kovácsoljon. Tisztában volt vele, hogy nagy feladat és véres küzdelem vár rá, és azzal is, ha győz, kontinensnyi terület népeit képes térdre kényszeríteni.
A hatalmas Kínai Birodalom erős gazdaságával és állig felfegyverzett katonáival évszázadokon keresztül távol tudta tartani falaitól a mongol harcosokat, akiknek nem volt más fegyverük, mint az íj, nem volt más segítségük, mint a ló, s nem bízhattak másban, mint a jég, az éhség és a halál földjén megtanult vasfegyelemben.
A Kínai Birodalom szélén hatalmas kőfalak tornyosultak a mongol lovasok előtt. Dzsingisznek nem maradt más választása, mint megtörni az ősellenség erejét vagy megtapasztalni népe pusztulását és álmai szertefoszlását.
A nagy kán a cél elérése érdekében kibékítette egymással civakodó és versengő tábornokait, közvetítői szerepet vállalt hatalmaskodó fivérei között, s legyűrte a saját fiaival szemben fel-fellobbanó indulatait. Dzsingisz ifjú harcos korában érdemelte ki a parancsnoki tisztet. Most azonban népét kellett hatalmassá és legyőzhetetlenné tenni.
Conn Iggulden - Az Ezüst Birodalom
Dzsingisz kán halott, de legendája és birodalma tovább él. Fiai választásra gyűlnek össze, hogy megtalálják utódát, aki tovább vezeti az Ezüst Birodalmat. Batu kán nyugat felé indul, s Oroszországon át a Kárpát-medencébe ér, ahol letarolja Magyarországot.
Az izgalmas, filmszerű pergő cselekmény érzékletesen jeleníti meg a nagy, sorsdöntő csatákat, s hiteles leírást ad a magyarországi tatárjárás szomorú eseményeiről is.
Conn Iggulden - A hegyek csontjai
Dzsingisz kán egy törzsekből egyesített nép vezére. A mongolok ősi ellenségével, a Kínai Birodalommal vívott hosszú háborúban már győzedelmeskedett. Most az ellenkező irányból jön a fenyegetés. Nyugatra küldött követeit sorra meggyilkolják.
Népe kénytelen addigi leghosszabb útjára kelni. Hatalmas és ősi ellenségekkel találják magukat szembe, amilyenekkel még sosem találkoztak, ám a kán olyan ösvényre lépett, amely a győzelemhez vagy a teljes pusztuláshoz vezet.
Dzsingisz harcosként és vezérként már bizonyított. Most a civilizáció kihívásaival kell szembenéznie, azzal, hogy milyen hatással lesz népére és az utánuk jövőkre. Fiai időközben maguk is hadvezérek lettek. Utódot kell választania közülük, mielőtt mindent elpusztítanak, amit ő felépített.
Conn Iggulden - Harcos, tudós, testvér
Egy bölcs, a kínai kultúrán felnőtt tudósból a történelem egyik legkiválóbb harcosa lesz. A hódító ebben a kötetben nem más, mint Kubilaj kán, az a rendkívüli ember, akinek a neve Julius Casar, Nagy Sándor és Bonaparte Napóleon, a világtörténelem legnagyobb egyéniségei mellé kívánkozik. Kubilaj kán tengertől tengerig nyúló birodalomról álmodik, ám ehhez előbb meg kell tanulnia a háború művészetét, és el kell vezetnie harcosait az ismert világ végéig. És amikor elfárad, amikor megsebesül, a saját testvéreivel kell szembenéznie egy véres polgárháborúban. Uralma aranykor lehetett volna, hiszen birodalma mellett eltörpültek még a híres Dzsingisz kán hódításai is, ám a hatalmas mongol nemzet lába alól lassan kicsúszik a talaj, hogy végül egészben nyelje le a legrégibb ellensége. Felnőtt egy új nemzedék, ám nehéz szabadulnia Dzsingisz kán árnyékából...
Bán Mór - Yedikule - A Héttorony ostroma
A végítélet utáni világ metropolisza, Sztambul fölé hét gigászi torony magasodik. Itt, a fellegek közt él Saraf al Arun szultán, a birodalom ura, s vigyázza a behatolóktól a Yedikule titokzatos tornyait. A lázadók flottája azonban mindent elsöprő támadást intéz a Héttorony oszlopai ellen. Az ütközet alatt egy Hor-pap által vezetett gálya köt ki a Yedikule függőkertjeinél. De vajon mit keres a gálya fedélzetén három halálra ítélt emberi lény: egy gyptomi kalóz, egy kazavadnai boszorkány s egy nomád asszony? S mi lehet az a cél, ami miatt a csuklyás idegen útnak ereszti őket a tornyok labirintusában, ahol a biztosnak tűnő halál vár rájuk?
Értékelések
Statisztika
Címkék
Kollekciók
- Nem szerepel egyetlen kollekcióban sem.