Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


Nikolett0907
5.0/5

“A ​tükörképem tényleg egy szájba vert pszichopata.”

Nos nem kenyerem a szép beszéd, sem a hízelgés, most sem annak szánom a soraimat.
De amit kaptam ettől a csepp könyvtől, mint élményt, mint hitet, mint gondolkodni valót és mint élvezetet, azt kell írjam brutális a maga nemében.

Gabriella Eld az a név, mely számomra biztosíték arra, hogy jól fogok szórakozni.
Hogy jókat fogok nevetni, és elfogok gondolkodni.

Szórakoztató irodalom a javából és ugyanakkor, ha veszi a fáradtságot az olvasó, rájön, a lapokban megbúvó intelmeken, és elgondolkodik.
Nem mennék bele most, hogy én miket találtam, mert lesznek egyformák, lesznek különböző látásmódok, csak egy dolgot emelnék ki.

Nagyon egyedi, nagyon gúnyos, de egyben felszabadító, mámorosító és ad egy bizonyos szintű lebegést.
Életemben nem próbáltam ki egy drogot sem, de a tanultak alapján, úgy gondolom, egy új fajta létezik.
Még pedig számomra készült és Gabriella Eld névre hallgat!
Minden alkalommal erős a hatása, eddig kétszer volt szerencsém kapni belőle, mindig hisztizem, hogy kérek még, és mindig azt a választ kapom, hogy nyugi lesz!!!!

Egy aprócska megjegyzésem, lenne kedves írónő!
Annyira megörültem neked és el csevegtünk, hogy csak el maradt a könyv dedikálása, ejnye!
Na nem baj, legalább, {{amint megvannak az engedélyek végre a fotózáshoz}}, első dolgom lesz behajtani tőled ezt a számomra igen csak fontos elmaradást!!!♥

A könyv pedig tökéletes a számomra.
Mert kemény, pörgős, de nem ezen van most főleg a hangsúly, hanem a karakterek színességén.
Pontosan értem és megint csak rengeteg kérdésem maradt válaszolatlanul.

Remélem a hatása kitart, míg megkapom az újabb “adagomat”!?
Csak csendesen megjegyezném, ha lehet még ebben az évben….

Ahogy írtam, az egyik legjobb történet, amit idén olvastam.

Természetesen imádom!
Olvassátok, meglátjátok megéri!
Kedvenc!!!♥♥♥


Niitaa
3.5/5

Ez ​már sokkal összeszedettebbnek bizonyult, mint az első rész. Gyanítom, hogy ennek az az oka, hogy a történet helyszíne igencsak korlátozott, végtére is lényeg mindössze egyetlen lépcsőházra összpontosít; így nem éreztem hiányát a körülvevő világ leírására, hisz a sárga falakon és testetlen lámpákon kívül nem tudott volna mit mutatni.
A történet sokkal érdekesebb, mint az első részé, összeszedettebb is. A központi probléma megfelelő, ám a megoldás már kevésbé. Nekem még mindig kevésnek bizonyul. A szemem előtt egy Scooby Doo rész elvenedett meg olvasás közben: amint lerántják a maszkot az elkövetőről már jön is a főcímdal.
A megjelenítéssel is akadtak kisebb problémáim: a szereplők nem is lehetnének ennél különbözőbbek, mégis ugyanazon a hangon beszélnek. Túlságosan minimális a stílusuk közötti különbség, nem különülnek el egymástól – s nem, ezen pár váll átkarolás sem változtat Igor részéről. Ez a történet erőteljesebb, jobban megformált karaktereket kíván. És nem, ezt nem a dühük magas szinten tartásával lehet elérni. A szereplők bunkók, magukkal és egymással egyaránt. a 16 éves Cadie-től ezt elfogadom, de Igor és Alaska…. tőlük többet várna az ember azért.
Nekem ez még mindig kevés, de már többet adott, mint az első rész. Fejlődünk!


Molymacska
5.0/5

Az ​első Bagolyváros könyvet nagyon szerettem, de akárhogy is nézzük, ott elsődlegesen a világot építette fel benne, és emiatt az ember még jobban kíváncsi, hogy mi fog ezután történni. A felnőtt játékokban (minek címét én ellenztem legjobban, de így a könyv után zseniálisnak tartom) pedig megnézhetjük, hogyan építget karaktereket az írónő, és milyen adottságok is fordulnak elő Bagolyvárosban. Csak úgy mondom, ez iszonyat menő.
Ennek eredményeképpen valós történet nincs is, ami viszont az, az elég kalandos ahhoz, hogy a pörgős események között az olvasót sodorja #a végzetébe# a végkifejlethez, ami akkora robbanással csap orrba, hogy az ember csak pislogni tud utána. Nagyon tetszett benne, hogy megjelent a tinédzser gondolkodásmód, és a függetlenség is, de mellett talán annak örültem a legjobban, hogy kiszakadunk a szülői elvárások spiráljából. Nagyon jó volt olvasni, hogy {{Cadie a végén talpra áll, akármennyire is félti nagybátyja, és akármennyire is “jó életet” “jó munkát” akar neki szerezni}} Hiszen sokszor a “jó munka” egy elvárás része, amit a tinédzser, később felnőtt személyünk, akár személyisége, akár más miatt nem feltétlenül szeretne. Ezt a témát, szerencsére egyre többször látom a könyvekben kifejteni, erre építette Istók Anna is az Éhes felhő a napot, és több novellában, regényben is láthatjuk ezt a mellékszálat. Lázadjanak azok a tinédzserek!
Másrészről nagyon érdekes volt a történet is, ahogyan Cadie képességét megismerjük. A könyv ilyen szempontból nagyon vegyesre sikerült, hiszen az adottság megismerése enyhe krimi érzést adott, de a hazaérkezés miatti események enyhe horrorbeütést lehet észlelni, ám közben meg olyan témákat feszeget, amibe lemerülhetünk az emberi érzések mélyére is. Közben pedig folyik a kaland, megy az ember, rohan a könyvvel, amíg vége nem lesz.
A könyvben nagyon tetszett az, amit sokszor hiányolni szoktam: hogy gondolkozni érdemes benne (nem kell, de úgy nem is árt nagyon). Egyrészt azért, mert hát mi, olvasók is törjük a fejünket az adottságok miatt, másrészről pedig azért, mert egy-egy kicsit belemenősebb (nem szeretném a mélyebb szót használni, hiszen nem úgy mély, mint egy szépirodalmi kötet, csak jól átadja az érzéseket) részeknél húzza elő a szépirodalmi idézeteket. Igen, a végén amikor {{Cadie írja a levelet, megszakadt a szívem, mikor mások búcsúleveleit is látjuk. Nekem nem csak az jutott eszembe, neki mennyire rossz lehet, és mennyire megértettem őt, de az is, Gabinak mennyire nehéz lehetett olvasni ezeket az utolsó leveleket, míg végül összerakta ilyen zseniálisan ezt a részt. Le a kalappal előtte}}. Ezeket a részeket nagyon szerettem, mert úgy éreztem, hogy nem csak egy átlagos könyvet tartok a kezemben, hanem van valami, amiatt kiemelkedik a többi közül (és remélem ezek utána a Mester és Margarita eladásai hirtelen emelkedésbe kezdenek :D ). Emellett néhány nagyon erős odaszúrást is láthatunk mind a szórakoztatóirodalom mind a szépirodalomnak (az irodalmi Nobeles beszóláson tíz percig nevettem).
Ha Cadietől eltekintünk (mert erős karakter, de nem csak ő szerepel a könyvekben) akkor láthatjuk, mennyire kiforrottak már a többi szereplő is. Alaskát imádtam, néha olyan, mintha én csináltam volna, míg Igor néha vérciki, de a lendülete hatott a könyvre is. Her Wulf meg még mindig imádnivaló a macskájával :D Nagyon tetszett benne, hogy Adoriant kicsit jobban megismerhetjük hogy {{átjött egy kicsit a világba, ha álom szintjén is}} és nem csak egy idegesítő melléktermék volt, hanem egy komoly szereplő is, akinek vannak érzései. És igen, azért Cadie karaktere is érdekes volt, a nemiséggel, és a maga lázadó, de mégis (többé-kevésbé józan) módján {{én azt hittem elsőre, hogy az lesz a képessége, hogy nemet tud váltani. Ha ez nem kerül elő egy későbbi részben, én lehet írok róla egy fanficet :D }}
Ha megnevezhetek negatív dolgot is (de miért ne tenném?) akkor hiányzott Kasja karaktere, remélem a harmadik részben már több szerepe lesz. Meg hát kevés szó esik Frederich von Cheeseről is (ellenben kárpótol a majdnem macskás hód az elején)
A könyv zseniális, remélem hamar (de legalább egy év múlva) jön a következő rész. Most, hogy becsuktam a könyvet, bármi történhet Igorral és Alaskával, és én tudni akarok a kalandos kalandjaikról!


Wee
5.0/5

Szóval: ​
Igazából nem volt ez rossz, sőt nagyon is tetszett, csak túl rövid.
Nem igazán értettem egyet a szereplők döntéseivel, én másképp írtam volna meg.
Az Alaska nem lány név?
Most akkor Cadie fiú vagy lány?
Még mindig túl rövid.
Miért van benne mindenkinek valami defektje?
Túl sokat metróznak benne.

Mit hagytam még ki?
@gabriellaeld, eszedbe jut még valami? :D

Egyébként remek volt a hangulata, Gabi nagyon szépen és érzékletesen ír. A szereplői pedig végtelenül emberiek.
Köszönöm, hogy újabb látogatást tehettem az Impériumban! ;*


GytAnett
5.0/5

Amennyiben ​az első rész megelőlegezett 5 csillag volt, ez már bebetonozta magát. Egészen más volt, mint az első kötet, de mégis ugyanolyan. :)
Egyre tovább bővülnek az ismereteink ezzel a világgal kapcsolatban, és hát mit mondjak? Tetszik. Nem lennék szívesen Adottsághasználó, de olvasni minél többet szeretnék róluk! :)) Némely képesség haszontalan, némely hasznos, egynéhány pedig kifejezetten veszélyes. {{Nem lennék azon szülők helyében, akiknek a gyerekénél már születésekor jelentkeznek a veszélyes adottság jelei. :O}}
Nagyon örülök neki, hogy Igor és Alaska ennyire jó barátok lettek, azt hiszem, mindkettejük számára kell egy személy, akire számíthat. Nem mellesleg a két srác szerintem teljesen kiegészíti egymást. Jó páros. :)
Sajnáltam, hogy ebben a részben Kasja nem kapott szerepet, de kaptunk helyette egy Cadie-t. Furcsa, szokatlan karakter, még ebben a világban is, viszont jobban megismerve a karakterét, teljesen megértettem őt. {{Ki az a Thomas? Tényleg megbízható személy? A következő részben ugye lesz még mindkettejükről szó. Meg Elderberry-ről is, ugye?}}
Nagyon tetszik az írónő írásmódja. Gördülékeny, laza, fiatalos, könnyű vele haladni és beleélni magunkat. A rémálmos részek is igencsak érzékletesen voltak leírva, nem bántam, hogy nem éjszaka került sor arra a részre. :D
A borító még mindig nagyon tetszik, annyira passzol ehhez az őrült Bagolyvároshoz!
Sajnálom, hogy már le is daráltam mindkét részt, mert most így nincs több Igor és Alaska. :((


Annamarie
5.0/5

A Legendák ​a bagolyvárosból sorozat második kötetét olvashattam, mely úgy tűnik egy kiapadhatatlan forrás lesz ezentúl.

A tavaly megjelent Talpig feketében kötet emblematikus alakjai szerepelnek a folytatásban is, Alaska Jones, Igor és Herr Wulf, a maszkmester, illetve új szereplőnk Cadie Gerwulf, Herr Wulf unokahúga vagy unokaöccse? A tehetséges mester szívességet kér a két fiútól, hogy vigyázzanak rokonára, Cadiera. Amikor kiderül, hogy a nevezetes unokagyerek tizenhat éves, felfoghatatlan számukra, miért kell vigyázni rá. Nincs sok szabály, csak annyi, hogy Cadie ne vegye le kezéről a kesztyűjét, hiszen, akárcsak Igor és Alaska, ő is adottsággal rendelkezik. Az Imperium számára nem derülhet fény a titokra. A három fiatal azonban az első pillanatban zűrbe keveredik, és Cadie leveszi a kesztyűt, miután szörnyű dolgok elevenednek meg. Bestiák, fenevadak és holtak kelnek életre, ráadásul a rájuk bízott fiú is eltűnik.
Igor és Alaszka, valamint az alakot öltött Alaska tükörkép, Adorian is a kaotikus helyzet megoldására törekszik, ami nem könnyű, hiszen nem csak Cadie, hanem az ajtó kilincse is eltűnt. Amikor már-már minden rendbe jön, kiderül, hogy nem is ott van a bajok forrása, ahol gondolták, hanem egészen máshol.

Amennyire nehezen sikerült az első részben megvetnem a lábamat, annyira tetszett a második. Gabriella Eldnek sikerült jól leporolni kissé megfakult, első résszel kapcsolatos emlékeimet. Minden pillanatok alatt a helyére került, és komfortosan mozogtam a furcsa, kietlen világban. A poszt apokaliptikus alaphangulat most is átjött, sőt a szerző által csatasorba állított adottságok még hátborzongatóbbra sikeredtek, mint a kezdő résznél. Mindvégig szépen terjeszkedik a feszültség, és hát, a dolog megoldása is zseniális. Az olvasó figyelme annyira el van altatva, hogy ha valaki rájön a megoldásra, az biztos csak azért lesz, mert én előre szóltam, hogy nem mindig az egyértelmű a helyes megfejtés! Emellett nekem nagyon tetszett Adorian ábrázolása és szerepe. Ráadásul a történet így képes volt kicsit mélyülni is. Hiányzott viszont Kasja, Igor nővérének személye. Ellenben kárpótolt Cadiera nemtelen valósága, ami tünékennyé tette alakját.

Azt hiszem sokak nevében mondom, hogy várjuk a folytatást, vagy egy újabb történetet Bagolyvárosból.


Ha ​az első rész pörgős volt, akkor erre már nem igazán tudom, hogy mit mondjak. Mint a szélvész úgy kapott fel, vitt magával, és egészen az utolsó oldalig nem is engedett el. Cadie megjelenése rendkívüli izgalommal töltött el, illetve végig azon agyaltam mi lehet az ő adottsága, illetve a neme. :D Ez nagyon jó kis húzás volt az írónőtől. Gabriella Eld ismét bebizonyította, hogy milyen tehetséges szerző, hiszen egy 144 oldalas regényben olyan világot és szereplőket teremtett, ami konkrétan fogva tartja az olvasót, egyszerűen zseniális !

Mert benne vagy te minden kihűlt teámban, és félig megevett szendvicsemben, mosogatni holnap is lehet, ma csak a könyved érdekel ! Ezt üzenem neked drága Gabriella Eld ! Megtanultam, hogy ha a te könyvedet olvasom akkor nincs se evés, se ivás, de a házimunka is várhat. Itt meg főleg nem működik a csak egy fejezetet módszer, mert mindig tovább kell olvasni, hiszen még a végén valamit nélkülem csinálnak a szereplők. Köszönöm az élményt, és már nagyon várom a folytatást !

https://papirravetettgondolataim.blogspot.com/2019/10/egy-igazan-vad-es-porgos-kotet.html


Aoimomo
5.0/5

Nem ​túl gyakran, de előfordul, hogy fizikai fájdalamt okoz, hogy csak 5 csillagot adhatok és csak egyszer. Ez most egy ilyen helyzet. Én nem tudom, hogy Alaska hogy képes élni ebben a világban én még alkalmi látogatóként is sikoltozva menekülnék időnként {{nincs fa, mi az, hogy nincs fa? Meghalnék}}. Ugyanakkor annyira jól kitalált az egész, hogy imádom oda-vissza minden sorát, minden karakterét és amilyen szűkre szabott csípőből mondanám, hogy lehetne hosszabb is, de valójában nem kell, hogy hosszabb legyen, ez így pont jó ((de azért a következő pont jó méretet nagyon várom)).
Ha még adnék kölcsön könyvet, ezek ketten tuti mindig úton lennének ((de most támadt egy ragyogó ötletem)).


kratas
5.0/5

Két ​hatalmas problémám is van ezzel a könyvvel…
1) Kevés! Miért nem hosszabb? Még egy 2-300 oldal simán elfért volna.
2) Mikor lesz végre meg a következő rész?
Nagyon tetszett, pörgött, a szereplők éltek, a környezet pedig fantasztikus. Mint ahogy az alapötlet is.
Még. Többet. Akarok!


Nikymeria
5.0/5

Hogy ​ez milyen jó volt! :D Nem kérdés, hogy nekem is kell egy Elderberry! :D
Remélem Cadie sok szerephez jut még!


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

37.0
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók