Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


pribrgre
-/5

Ilyen ​beteg egy sz..t én még nem olvastam.. :D
Engem elég nehéz megbotránkoztatni, meglehetősen magas az ingerküszöböm, ez a történet mégis kiverte nálam a biztosítékot.
Fogalmam sincs hova tegyem ezt a könyvet. Ha az író komolyan gondolta ezt az egész elmebeteg történetet, az gáz..
Az írásmóddal semmi problémám, olvastatta magát, és bírtam az író humorát, na de a többi..
Molyos pályafutásom kezdete óta először, bajban vagyok a csillagozással. :D


“Hannibal ​Lecter kedveli ezt.”
A tartalom és az eddigi értékelések alapján arra számítottam, hogy ez is olyan lesz, mint [[https://moly.hu/konyvek/joseph-dlacey-hus|ez a borzalom]]. Nem is rejtettem véka alá a véleményemet. (https://moly.hu/ertekelesek/1967893). De szerencsére még csak nem is hasonlított, persze az emberevést kivéve. Viszont állandóan az motosztkált a fejemben, hogy ezt a történetet én ismerem valahonnan. Aztán beugrott: van egy spanyol film, a címe Omnivoros (Mindenevők). Ez a sztori annak a filmnek a koppintása, csak egy másik szemszögből megírva. De annyira koppintás, hogy komplett mondatok lettek átemelve belőle.
Adott négy barát, akik egy találós kérdés miatt egyszercsak arra a következtetésre jutnak, hogy vacsorákat szerveznek az elitnek, akiknek annyi pénzük van, hogy mindent megtehetnek, tehát meg is teszik. Persze mivel már mindent kipróbáltak, nagyon oda kell tenni magukat a fiúknak. Ebből adódik, hogy emberhúst kell enni, hiszen ezt még biztos senki sem próbálta, mert az emberiség legnagyobb tabuja a kannibalizmus, még a vérfertőzésnél is erősebb. Pedig egész pöpec recepteket kaptunk.
Az első hulla megszerzése egészen vicces volt, de sejthető, hogy nem lesz mindig ilyen móka és kacagás a dolog. És tényleg, mert a dolog a fejükre nő, és hirtelen azt veszik észre, hogy bábuk lettek a saját projectükben. Innen indul a könyv bizarrabb része. Itt némi hasonlóságot véltem felfedezni a fent említett könyvvel, főleg a {{vágóhidas jelenetnél}}, amott is hasonló volt a dolog, csak ez jobban volt megírva. Annyira nem akartam kihányni a belem tőle, valahogy olvasva nem annyira sokkol a dolog, mint mikor egy gore horrort nézek. Egy dologtól féltem csak, és beigazolódott a gyanúm: mikor arról beszéltek, hogy az egyik vacsorán “szopós borjú lesz nyárson”, nagyon aggódtam, hogy ezt is részletezi az író, mert akkor valószínűleg a falhoz vágtam volna a drága Pockebook-omat. {{Szerencsére ez végül is nem is lett részletesen taglalva.}}
És aztán ott a vége: megint csak a filmre tudok hivatkozni, ugyanez volt, csak ott stílusosabban volt megoldva. Itt inkább Peter Jackson Hullajójának a fináléját olvastam. Nem baj, az se rossz.
Ja és a “csavar”: a felétől lehet tudni még egy kezdőnek is, habár itt nem is ez volt a fontos.
Összegezve: nem lesz a kedvenc könyvem, de simán újra tudom majd olvasni pár évente. Aki meg inkább kihagyná, annak ajánlom a filmet, ugyanez pepitában.


Riszperidon
3.5/5

Meg ​vagyok lőve kicsit, hogy csillagoznom is kéne ezt a könyvet, mert sok minden kavarog bennem. A gyomrom mondjuk pont nem.

Idén én annyi beteg és elvetemült könyvet olvastam, hogy már nem ütött szíven a kannibalizmus. Nem tudom, hogy ha ezt azok előtt olvasom, akkor hogy állok hozzá.
Az eleje, míg nem kezdődött el a borzalom, vicces volt, a közepe jó, a vége abszurd.

Az eleje: Itt-ott tényleg akad benne sajátos humor, lehetett röhögni is, és nagyon lehetett haladni vele. Később is fel-felmerült, de azért ott érthető módon nem a nevettetés volt a fő cél.

A közepe: Ahogy írtam is, ijesztő, de nem botránkoztatott úgy meg, vagyis nem az a része, hogy ebben embereket vágnak le és tálalnak fel perverz, dúsgazdag embereknek. Ha az ember túl tudja magát azon tenni, hogy a rémfán nem disznó, hanem ember lóg, és átgondolja a kattant főszervező által emlegetett indokokat, rá lehet döbbenni, hogy tényleg nagyon képmutatóak vagyunk. Egyet tisztázzunk, mi is állatok vagyunk. Valahol említik, hogy az ember a legkegyetlenebb állat, és az a legrosszabb, hogy sok mindent csak azért (t)eszünk, mert meg(t)ehetjük. Pár jelenetnél eszembe jutott azoknak a disznóvágásoknak a képe, ahol a végén a fél banda lerészegedve gurgulászik a feldolgozott hús mellett. (Szerencsére élőben nem láttam ilyet) Sok állat, amit élvezettel megeszünk, ugyanígy van tartva és ugyanilyen mocsok módon végzik, mint itt a különleges vacsora. Ez most nem valami szentimentális, “Mentsük meg az össze állatot!” kampányolás, ez tény, és akármilyen beteg módon tárja is fel, valahol képmutatóak (is) vagyunk. Meg persze azért a legtöbbünknél a kulturális és társadalmi normák miatt elszörnyedünk a kannibalizmus láttán. És számomra itt úszik be a könyv legfélelmetesebb része, hogy biztos a valós életben is vannak ilyen vacsorák, mert sok ember, csak azért tesz meg dolgokat “unalmában”, mert megteheti, simán itt járnak-kelnek köztünk, de ha látnánk, hogy zárt ajtók mögött mi történik, hát…
Meg hát basszus, sokan a mai világban szórakozásból és úri hobbiból vadásznak, nem azért, hogy ne haljanak éhen.
Tetszett az is, hogy sokszor beleszövi Brazília aktuális gazdasági helyzetét, jön a világválság és a kiskaput is ez teszi be végképp a hőseinknél, hogy meginduljanak a lejtőn.

A vége: Lehetett volna úgy zárni, hogy megrázzon, és végképp elgondolkodásra ösztönözzön a könyv, erre kaptunk valami morbid, irreális Robert Rodriguez-Quentin Tarantino katyvaszt…. Ehh, és el ne felejtsem, a csavar! A könyv fele tájékán tök világos volt számomra. Az pedig, hogy a végén beleszövi magát az író, inkább kissé bénácska volt, mint eredeti húzás.

Írói életrajz és ajánlások kivesézése ((ehh, ehh, ehh)):

“Rapahel Montes a krimiirodalom fenegyereke” Fene ebbe a gyerekbe, de ez minden volt, csak nem krimi. Attól, hogy valamiben néha feltűnik egy-egy rendőrőrs, meg pár hulla, attól az még nem krimi.

“Sokkoló történetei, egyéni stílusa”: Nem, nem volt egyéni. Sok mindenkinek sokkoló, ez tény, de mondjuk Brazília, ahol a gyermekprostitució szinte mindennapos dolog, és hatalmas a szakadék a szegények és a gazdagok közt, ott lehet annyira nem üt szíven valakit egy kis kannibalizmus, mint egy európait. Szerintem az ő ingerküszöbük magasabban lehet.

“Mesteri krimi Stephen King és Agatha Christie rajongóknak” Kinghez nem tudok annyira hozzászólni, mert nem szeretem, de megint kezdjük azzal, hogy krimi. Nem, ez nem az! Agatha Christie? Na ne már… Nem vagyok egy habzó szájú A. C. rajongó, de azért ne túlozzunk kérem szépen! Azon kívül, hogy egyszer egy hasonlat miatt említésre kerül benne az írónő neve, semmi köze hozzá!

Az egészben talán az zavar a legjobban, hogy ez egy nagyon beteg, vérlázító és ütős görbe tükör lehetett volna, de nem lett az.

#Úgyhogy valaki segítsen már ez alapján kérem szépen, hogy hány csillagot adjak? :D#

Három és fél, a vége és az összkivitelezés miatt leginkább.


Kovaxka
4.0/5

A ​borítója miatt muszáj volt megvenni. Nekem tetszett, de alapvetően jól tolerálom a beteg és végletes dolgokat. Nem gondolom, hogy a – szerintem rendkívül gyenge – spanyol Omnívoros c. film koppintása, inkább csak az alapötletének továbbgondolása. Persze nem tudom pontosan, hogy mi volt a szerző célja. Eleinte olyan, mint egy horrorparódia, aztán brutálisan és szenvtelenül avat be a legapróbb és legmocskosabb részletekbe, sőt az elbeszélőn keresztül moralizál is. Van benne humor és irónia, de az arányok néha nem megfelelőek, kriminek meg nagyon átlátszó. Jól megírtak viszont a karakterek, Cora (és költészete) egyenesen zseniális. A riói miliőt, a brazil korrupció bemutatását nagyon élveztem, a vérben tocsogó jeleneteket kevésbé. Majd kiderül, hogy van-e még más történet is a szerzőben, mert az írókája nem rossz.


A ​lefóliázott emberi szív a borítón valamiért erősen felkeltette az érdeklődésem, és amikor elolvastam a fülszöveget, úgy éreztem muszáj megismernem a történetet.
Nagyon lassan haladtam vele, nem véletlenül. A “sirályhús” feldolgozása nagyon részletesen van leírva, többször le kellett tennem a könyvet, mert egyszerűen nem bírtam tovább olvasni.
Eleve az ötlet is nagyon beteg, hogy embereket szolgálnak fel, de ez a részletesség és természetesség, ahogy ebben a könyvben írnak róla, nekem több volt, mint sok.
De egyébként egy érdekes történet, és valamiért biztos vagyok benne, hogy történnek hasonlók.
A végén a fordulat kicsit meglepett, nem számítottam rá. Összességében jó könyv volt, ha bírod a véres részleteket, mindenképp olvasd el!


Nagyon ​beteg könyv. Azonban nem tudott százszázalékosan megbotránkoztatni. Sok volt az üres járat egy-egy “durva” jelenet között, illetve nekem lassan is indult be a cselekmény.. Aztán persze, nem egy kiszámítható történetés volt benne. De a végére még én sem számítottam..


Andi_13
5.0/5

Ez ​a könyv nekem tetszett! ((Jó, jó keresek egy szuper dili dokit :) )) A borítója egyből megvett magának, és a fülszöveg is. Végig olvastatta magát, gyorsan lehet vele haladni, nem szívesen raktam le olvasás közben, érdekelt nagyon mi lesz még itt. Gyenge gyomrúaknak nem ajánlott, mert bizony megviselheti a gyomrot!


Barboii
3.5/5

Mikor ​belekezdtem a könyv olvasásába még nem volt karantén, lehetséges, hogy ezért nem fejeztembe. Az internet és Steam játékok mellett nem fanyalodtam könyvekre.Bármennyire is szégyenletes.A lockdown miatti depressziómnak köszönhetően pedig messziről kerültem a sötét hangulatú történeteket….egy ideig.
Amint visszaléptem munkahelyem falaiközé…megkivántam. Ki is végeztem mindössze pár óra leforgása alatt. ( Kiadó pont vagyunk, elég lassú és nem forgalmasak napjaink)
De mit is mondjak róla?
Elképesztően véres, amire számitani is lehet. Elvégre kannibalizmusról van szó- Akarom mondani a sirályhús fogyasztásáról. Szórakoztatott a könyv ideológiája, egyes emberek felfogása. (Lehet bennem van a baj, de egy két dologban egyet értettem Umbertóval) amint viszont nem értettem az az volt, hogy hogy a fenébe nem bűzlött az egész bagázs? Olvastam kannibál sorozatgyilkosokról eleget, az aki embert eszik nagyon fura és kellemetlen szagot áraszt. Ám ez kimaradt a könyvből.
A vége az… az keserű izt hagyott a számban. Bár tudtam, hogy ez lesz belőle.Ahogy haladtam előre a történtebem egyre nagyobb lett a gyanúm, s sajnos beigazolódott a végén. Meh…

Nem változtatta meg az életem, sőt kedvencem sem lett. Kriminek gyenge, Kinghez köze sincs… Mindezek ellenére egy unalmas délután elütésére tökéletes.


greta1622
4.5/5

A ​történet néhol nekem túlságosan gyomorforgató volt, ugyanakkor izgalmas és jól követhető, néhány csavarral. Krimi-thriller rajongóknak megér egy próbát, én nagyon szerettem olvasni.


szangi
4.5/5

Fúj.


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

33.5
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók