Tibet ​története Beszélgetés ​a Dalai Lámával

Őszentsége a Dalai Láma - Nyitott ​szívvel
Milyen ​módszer segít az önzést nemeslelkuséggé változtatni? Mi a könyörületesség? Elérheto-e a boldogság? Ebben a könyvben Oszentsége a Dalai Láma a meditálások lehetoségét kínálja, és megmutatja, hogyan változtassunk gondolkodásmódunkon, és hogy nyissuk meg szívünket. Olyan gyakorlatokat ismertet, amelyeket mindenki használhat és ezek segítségével egyszerre átalakíthatjuk a céltalanságot és szorongást fegyelmezettséggé és nyitottsággá. A technikák alkalmazása független attól, hogy valaki buddhista vagy sem. A könyv a buddhista megvilágosodás útjának világos és egyszeru bemutatására szolgál, amely mindannyiunk segítségére lehet a boldogság elérésében.

Heinrich Harrer - Hét ​év Tibetben
1944. ​A világot ötödik éve borítja lángba és vérbe a második világháború. Az osztrák hegymászó, Heinrich Harrer és társai 1939 óta brit hadifogságban vannak Indiában, míg végül a sokadik szökési kísérletük sikerrel jár, és a Himaláján keresztül Tibetbe, majd a tiltott fővárosba, Lhászába jutnak. Harrer nagy és vészterhes idők tanúja lesz az itt töltött évek alatt: épp trónjára lépő XIV. Dalai Lámával közeli barátságot köt, majd átéli az 1950-es kínai megszállást és az ezt kísérő szörnyű pusztítást. A Hét év Tibetben a nagy utazások története: a hegymászó több ezer kilométeres utat tesz meg szabadulása érdekében, de ennél fontosabb belső utazása, amely során megbékél önmagával, és a tibeti kultúra beavatott ismerője, és egyik legelszántabb védelmezője lesz. Heinrich Harrer klasszikusa egy letűnt korszakot varázsol elénk, és egyben életben tartja a reményt: a páratlan tibeti kultúra még menthető és megismerhető.

Thubten Samphel - Tendar - Tibet ​dalai lámái
Ha ​a Himálaja égbenyúló ormai közt megbúvó kicsiny királyságra, Tibetre gondolunk, kolostorok, meditáló szerzetesek, a buddhizmus, és mindenekelőtt a dalai láma alakja jut az eszünkbe. A tibeti diaszpóra manapság valószínűleg az egyetlen olyan menekültcsoport a világon, amelynek szellemi irányítója egyben a politikai vezető tisztét is betölti. Ha az első dalai láma, Gedün Drub korától, a XV. századtól végigkísérjük a tibeti történelem eseményeit, azt tapasztaljuk, hogy a dalai lámák szerepe nőttön-nőtt. Különösen kiemelkedő a Nagy Ötödik és a Nagy Tizenhannadik dalai láma életműve, hiszen velük kapcsolatban nyilvánvaló, hogy a rájuk ruházott "bölcsesség óceánja" cím tényleg megfelel a valóságnak.Ez a könyv képet ad a jelenlegi (tizennegyedik) dalai láma és követői legendás meneküléséről lndiába, bemutatja, hogyan folytatódott a középkorban elkezdett életük a XX. században, leírja Őszentségének a tibetiek jogaiért és hazájáért folytatott erőszakmentes küzdelmét, és érzékelteti a dalai láma tanításai iránt megnyilvánuló nemzetközi érdeklődést és tiszteletet. A TIBET DALAI LÁMÁI című könyv élményszerű képet fest a tibetieket ma is irányító, közérdeklődésre számot tartó spirituális erőről, és ezt sok mai és archív fényképpel teszi láthatóvá. THUBTEN SAMPHEL a Dharamszalában rnűködő Központi Tibeti Adminisztrációban a Tájékoztatási és Nemzetközi Kapcsolatok hivatalának államtitkára. Újságírói diplomáját az Egyesült Államokban, a Columbia Egyetemen szerezte, majd egy sor cikket közölt a Youth Times, The lllustrated Weekly of lndia, China Report, lndian Express és a Hindustan Times című lapokban. A Központi Tibeti Adminisztráció hivatalos lapjának, a Tibetan Bulletinnek kétéves sikeres szerkesztése után öt évet töltött New Yorkban, ahol a Tibeti Képviselet tájékoztatási képviselőjeként dolgozott. Tibetiről angolra fordította Cering Dordzse Gashi Tibet című könyvét és Szampho Tendzin Dhondup Életem haragos hullámai című művét.

Martin Collcutt - Marius Jansen - Isao Kumakura - A ​japán világ atlasza
A ​japán világ atlasza az átlagos olvasókhoz és utazókhoz szól, akik szeretnének fogalmat alkotni Japán gazdag kulturális örökségéről és a közegről, melyben mindez létrejött. Megértése, élvezete nem igényel különösebb jártasságot a japán történelem, földrajz, kultúra területén. Reméljük azonban, hogy sikerül lekötni azoknak az érdeklődését is, akik már jól ismerik Japánt. Az áttekintés a történelem előtti emberek kőszerszámaitól korunk gyermekeinek számítógépeiig terjed, és hasonlóan változatos a térképek válogatása is.

Hamvas Béla - Zen ​buddhizmus
A ​zen Ázsia két nagy metafizikai hagyománya, a védikus India és a taóista Kína házasságából született. India arra tanít, hogyan kell a nagy világlátvány helyett a nagy "világlátó" felé fordulni. A tao pedig megmutatja az utat az igenek és nemek egymásba simuló paradoxonain át a jelenlétbe. Keleten azon, ahogy Európa görcsösen az ellentmondásmentességre törekszik, csak mosolyognak. "Igen, mert nem, ezért igen." A zent hol meditációs technikának, hol csendmeditációnak, sőt csendimának is nevezik, mert sem szavakat, sem rítusokat nem használ. Keress egy csendes helyet, ülj le egy párnára kényelmesen, figyeld a lélegzésedet, és igyekezz kikapcsolni minden érzékszervi benyomást és minden gondolatot. Ilyen egyszerű, de -mint Hamvas Béla mondaná- nincs semmi nehezebb ennél az egyszerűnél. Hamvas Béla zen tanulmányát 1955-ben írta. Ekkor még sem Amerika, sem Európa nem sokat tudott a zenről. Ma minden nagyvárosban számos zen-közösség működik és könyvtárnyi tanulmány jelent meg. Lényeglátásában azonban Hamvas majd hat évtizede írt esszéje az irodalom legjobbjai között foglal helyet. - (Dúl Antal)

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Ismeretlen szerző - Védelmező ​istenségek és démonok Mongóliában és Tibetben
Az ​1996-ban indult sorozat negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. Korábbi könyveinkhez hasonlóan, most is a már csaknem két évtizede zajló Magyar-mongol népi műveltség- és nyelvjáráskutató expedíció mongóliai terep- és archívumi kutatásaira épülő tanulmányokból adunk közre néhányat, melyek előadás változata elhangzott a címadó témának szentelt konferencián is. A harmadik kötet (Helyszellemek kultusza Mongóliában) megjelenése óta a terepkutatások során felkeresett területek közé erőteljesebben bevontuk a Mongol Köztársaság keleti és központi, halhák és burjátok lakta vidékeit is. A megelőző évek gyűjtőútjain feljegyzett anyagok feldolgozása folyamatos, s jelen kötetben is ezekből közlünk a korábbiakhoz híven mind a szájhagyományra, mind a kéziratos anyagra támaszkodó elemzéseket. Az expedíciós kutatások mellett a kötet előzménye egy, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban megrendezett kiállítás (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2002-2004), amely a tibeti és mongol népi vallásosság vizuális vonatkozásait dolgozta fel. A kiállítás és az időközben megjelent hozzá kapcsolódó katalógus (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2003) különleges, a nemzetközi szakirodalomban is alig publikált anyagokra hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor a népi vallásosság számos vonatkozása sem a kiállításon, sem a katalógusban nem volt megjeleníthető. Ezt a hiányt próbálta pótolni a Hopp Ferenc Múzeumban megrendezett konferencia (Démonok és Megmentők, 2004), melyen a tibetológusok és mongolisták a korábbi kiállításhoz és katalógushoz kapcsolódó, ám abból többnyire kimaradt, vagy kevésbé részletezett témákból adtak elő. Kötetünkben többek között e konferencia kibővített előadásainak egy részét is közreadjuk.

Őszentsége a Dalai Láma - Út ​az értékes élethez
Van ​egy közismert vágy, amiben emberként mindannyian osztozunk: a boldog és értelmes élet utáni vágy. Őszentsége a Dalai Láma szerint e vágy beteljesítésének képessége mindannyiunkban ott rejlik. Tibet Nobel-díjas szellemi és egyházi vezetője, aki manapság az egyik legnépszerűbb író, ebben a nagyon különös könyvben segít az olvasóknak elindulni a megvilágosodás ösvényén - könnyen elvégezhető napi gyakorlatok bemutatásával, és Őszentsége időtlen bölcsességének mesteri megvilágításával. Az Út az értékes élethez segít megnyitni a szívünket, elkerülni, hogy megbántsunk másokat, segít megőrizni a lelki nyugalmunkat, de még ennél is többet nyújt. A jól elkülöníthető lépések sorozatával, vallási hovatartozástól függetlenül elvezeti az olvasót a megvilágosodáshoz. Ez a könyv mindennapi társunk lesz az erkölcs, a meditáció és a bölcsesség gyakorlása során. A Dalai Láma megmutatja, hogyan lehetünk úrrá mindennapi akadályainkon: a haragon, a bizalmatlanságon, a féltékenységen és a visszatartó gondolkozásmódon. Az Út az értékes élethez Őszentsége derűs és játékos szellemiségével átitatva nyújtja át a Dalai Láma saját józan és nagyon is gyakorlatias meglátását az emberi lélekről és mindarról, ami összeköt bennünket.

Őszentsége a Dalai Láma - Út ​a nyugalomhoz
"A ​dalai lámák csaknem mindegyike terjedelmes és jelentős írásos életművet alkotott. A korábbi századok e kiválóságai között találunk történészt, asztrológust, teológust, nyelvészt, költőt és aforizma írót. A buddhisták ma is elvárják szellemi vezetőjüktől, hogy megossza velük tudását, gondolatait, vagy akár legszemélyesebb érzéseit. Tendzin Gjaco, a 14. dalai láma ennek úgy tesz eleget, hogy közben a világ minden táján jól használható gyakorlati ötleteket ad a hétköznapi életvezetéshez. Ezért olyan népszerűek az írásai minden vallás híveinek körében. De a töprengő, tűnődő vallástalan ember is élvezetttel és haszonnal forgatja könyveit, figyeli nyilvános szerepléseit nyugati nagyvárosok sportcsarnokaiban, a médiában. Különös, hogy sokak szerint a dalai láma a leghitelesebben megszólaló főrangú pap ma a világon, s még különösebb, hogy ezt a nyugatiak állítják róla. Kétségtelen, hogy megnyerő személyisége, kedélye, okossága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma a buddhizmus a legnépszerűbb keleti vallás nyugaton. E könyvben azonban nem a buddhizmusról van szó elsősorban. Miközben a napi tűnődésekből elénk tárul a buddhista gondolkodás egész rendszere, az emberi élet, a boldogulás mai esélyein, lehetőségein ,gondolkozhatunk. Hogyan éljünk okosabban, jobban, nyugodtabban? Főleg ezeken a kérdéseken tűnődhetünk napról napra a dalai lámával, aki a Kelet tapasztalataival siet a kissé eltévedt, szorongó és fáradt nyugati hős segítségére." Sári László

Umberto Eco - A ​rózsa neve
Az ​Úr 1327. esztendejében járunk. Melki Adso és mestere, Baskerville-i Vilmos egy császárbarát apátságba érkeznek. (Adso, a történet elbeszélője a később bekövetkezett szörnyűséges események miatt nem ad pontos helymeghatározást az apátságról.) Az apát úr az éles eszű és tapintatos Vilmost – akit viselkedése és előneve alapján Sherlock Holmes középkori elődjének tekinthetünk – kéri fel arra, hogy segítsen felderíteni egy, az apátságban történt különös halálesetet. Otrantói Adelmust, a fiatal kora ellenére is nagy tekintélynek örvendő miniatúrafestőt egyik reggel a kecskepásztor holtan találta az Aedificium keleti őrbástyája alatti meredély tövében. Viharos éjszakán történt a tragédia, meg sem lehetett állapítani, a szerencsétlen vajon melyik ablakból zuhant ki. Gyanúra adott okot viszont az, hogy másnap egyetlen nyitva hagyott ablakot sem találtak, ráadásul az ablakok olyan magasságban vannak, hogy azokon képtelenség véletlenül kiesni. Vilmos a tőle elvárt tapintattal és ravaszsággal lát neki a nyomozáshoz, Adso segédletével. Hamarosan újabb halálesetek történnek. A nyomok az apátság féltve őrzött könyvtárába vezetnek, ahová Vilmos és Adso is csupán titokban tudnak bejutni. A szörnyű bűntények árnyékot vetnek az apátságra, amely pedig nagy horderejű eseménynek ad otthont: itt találkoznak a ferencesek és a pápaság képviselői, hogy teológiai vitát folytassanak Jézus szegénységéről. Ebben a látszólag egyszerűnek tűnő kérdésben támadt nézeteltérések ugyanis már-már az egyházszakadás rémével fenyegetnek. A bűntények miatt az apát úr végül a Szent Inkvizíció beavatkozását kéri. A kor egyik legkönyörtelenebb inkvizítora, Bernardo Gui érkezik az apátságba. Gui alaposabb tájékozódás nélkül eretnek összeesküvésként értékeli az eseményeket, a demokrácia álcája mögött ítélkezik, máglyákat állíttat. A máglyahalálra ítéltek egyike az a fiatal parasztlány, aki a szerelmet jelenti Adso számára…

Umberto Eco - A ​Foucault-inga
Három ​kiadói szerkesztő megunja az okkult könyvek „ördöngös" szerzőinek pancserságát, és egy Abulafia nevű számítógép segítségével nekilát, hogy egy tökéletes Tervet kovácsoljon. Az állítólagos Terv értelmében az emberiség sorsa a Világ Urainak kezében van; ez pedig valamiképpen összefügg azzal a gyanúval, hogy Szép Fülöp francia királynak talán mégsem sikerült felszámolnia annak idején a templomos lovagrendet. Hőseink remekül szórakoznak, ám egyszer csak hátborzongató sejtéseik támadnak... Annyi bizonyos, hogy bajba kerültek. A Foucault-inga a második nagy sikerű regénye Eco professzornak, a világhírű olasz szemiotikusnak. Ezúttal már nem egy gyilkosságsorozat tettesét s a tettes indítékait, tervét kutatja a detektív, mint A rózsa nevében, hanem végső soron maga a Terv: az emberi történelem, sőt a Mindenség tervszerűsége válik meghökkentően kérdésessé. Ha van Terv, akkor minden mindennel összefügg. Ha van Terv, akkor nem kétséges, mi közük a templomos lovagoknak a hasszaszínokhoz, az alkimistáknak a párizsi metróhoz, a titokzatos Saint-Germain grófnak Shakespeare-hez,a rózsakereszteseknek Arséne Lupinhez, a druidáknak az Eiffel-toronyhoz, a Föld forgását bizonyító Foucault-ingának... Kihez-mihez is? Ha van Terv, minden kiderül.

Umberto Eco - A ​szépség története
A ​népszerű publicista, író és irodalomtudós, Umberto Eco szerkesztésében látott napvilágot e kötet, mely több száz, nőkről és férfiakról alkotott remekművet sorakoztat fel a szépség kifejezőeszközeként vagy annak igazolására. Az olvasó mégsem elsősorban művészettörténeti albumot tart kezében, hanem olyan szemelvénygyűjteményt, mely az ókor nagyjaitól kezdve korunk gondolkodóiig közöl idézeteket arra vonatkozólag, hogy mely kornak miféle elképzelése volt a szépségről, mikor ki volt a szépségideál. Az impozáns kivitelezésű kötetet előző kiadása kapcsán a 200510012-es számon ismertettük részletesen.

Ismeretlen szerző - Tibeti ​misztériumok
A ​tibeti buddhizmus lamaizmus néven ismert. Hit- és dogmarendszerét, legfontosabb szentjeit, szervezeti felépítését, szertartásait nagyobbrészt a buddhizmustól örökölte, de sok minden őrződött meg benne az ősi hiedelmekből, varázslatokból, a bon misztériumaiból is. Tanításait nem egyetlen szentkönyvben összegezték, a legtekintélyesebb mesterek tanításait gyűjtötték és másolták a lámaista kolostorokban. Ezekből válogatott a kötet fordító szerkesztője, Hamvas Béla. (A fordítás eredeti szövegek alapján készült, de szükség szerint rövidítve került közlésre.) Így e könyvből megismerhetjük a tibeti vallás alapvető tanításait, a tanításokhoz kapcsolódó imákat, szertartásokat, misztikus eljárásokat, aszketikus gyakorlatokat. Áttekintést kapunk leglényegesebb fogalmairól, bepillanthatunk titkos módszereibe. Hamvas nem a vallás látványos-misztikus elemeit ragadta ki - mint azt az angol és olasz utazók tették, akiknek útleírásai a két világháború között jelentek meg -, az ő célja s teljes hit- és dogmarendszer bemutatása volt. Ezt segíti bevezető tanulmánya, melyben kitér a lámaizmus történetére is.

Richard Dawkins - Isteni ​téveszme
Van-e ​Isten? Mit mond a tudomány erről az ősi kérdésről? Hogyan jöhetett létre a világ és az élet összetettsége, ha egyszer ennyire valószínűtlen? Mennyi idős a világegyetem? Mi köze az evolúciónak a valláshoz és a jósághoz? A Bibliából merítjük-e erkölcseinket? Isten volt előbb vagy a "képzeletbeli barát"? Milyen út vezet Isten szeretetétől a terrormerényletekig? Ilyesfajta kérdésekkel foglalkozik Richard Dawkins angol evolúciós biológus, az Önző gén és több más nagy feltűnést keltő könyv szerzője a legújabb kötetében amellyel ismét világszerte szenvedélyes viták kereszttüzébe került. Provokatív és lendületes stílusban fejti ki tudatosító mondanivalóit, többek közt, hogy Isten létezését tudományos hipotézisként kell kezelni, hogy nem volna szabad a gyerekeket vallási "címkékkel" megjelölni, legfőképpen pedig, hogy "az ember ateistaként is képes boldog, kiegyensúlyozott, erkölcsös és intellektuálisan teljes értékű életet élni".

Umberto Eco - Baudolino
"Hát ​ez meg mi?" - bök Nikétasz úr, a bizánci birodalom legfőbb bírája és történetírója az orra elé tolt, nehezen kisilabizálható irományra - Baudolino maga alkotta nyelven írt, kamaszkori naplójára - az Úr 1204. esztendejének eleje táján. És Baudolino mesélni kezd. Bizáncot keresztes martalócok fosztogatják, a város lángokban áll, menekülniük kell, de Baudolino közben is mesél és mesél. A meséje nyomán kibontakozó kópéregénynek - a világhírű író-filozófus legújabb, immár negyedik, diadalútját járó regényének- a hőse ő maga, Baudolino, Rőtszakállú Frigyes paraszti származású fogadott fia. Méghozzá felettébb tevékeny hőse: Baudolino képzelő- és tettereje nem ismer határokat. Legfőbb ötlete egyenesen a Német-római Császárság egészének sorsát igyekszik új útra terelni... Ötlet és valóság viszonya azonban - a korábbi Eco-regényekből ismerős módon - igencsak összekuszálódik. Létező személy-e a távol-keleti "János pap", és írt-e levelet Barbarossának (a pápának, a bizánci uralkodónak)? Mi közük a babiloni háromkirályoknak a Grál-legendához, Nagy Károlyhoz és a Német-római Császársághoz? Baudolino és a cimborái mindenesetre elhatározzák: maguk mennek el a világ végére, János pap országába... Hogy a végén (de még inkább azon túl) megint mindenre fény derüljön, természetesen.

Ismeretlen szerző - Iszlám
Lenyűgöző ​ősi kultúrák nyomában. Nagyszabású, tudományos alapossággal megírt, gazdagon illusztrált sorozat. A könyvek lapjain az emberiség történelmének ősi civilizációi elevenednek meg.

Yoshiro Tamura - Japanese ​Buddhism: A Cultural History
Buddhism, ​founded in India some twenty-five hundred years ago, reached Japan in 538 C.E. Assimilated into Japanese culture and refashioned as Japanese Buddhism, it became one of the most enduring and far-reaching cultural and intellectual forces in Japans's history. The stamp of Japanese Buddhism is unmistikable in the nation's poetry, literature, and art; and the imprint of Japan's indigenous culture is clear in such unique facets of Japanese Buddhism as the amalgamation of pre-Buddhist worship and esoteric Buddhism in the practice of the Shugendo ascetics. Japan's Buddhism and the nation's cultural matrix are so inextricably linked that it is impossible to explicate the one without understanding the other. Thus the present book is both a history of Japanese Buddhism and an introduction to Japan's political, social, and cultural history. It examines Japanese Buddhism in the context of literary and intellectual trends and of other religions, exploring social and intellectual questions that an ordinary history of religion would not address. YOSHIRO TAMURA (1921-89) was one of Japan's most outstanding scholars of Buddhism. At the time of his death, he was a professor at Buddhist studies at Tokyo's Rissho University.

Alan W. Watts - A ​zen útja
A ​ZEN felfedezésével Ázsia egyik legbecsesebb kincsét ismerhette meg a világ. A zen buddhizmus egyre jelentősebb szerepet játszik a Nyugat szellemi életében, kultúrájában és művészetében, noha nem sorolható a gondolkodás egyetlen hagyományos kategóriájába sem. Nem vallás, nem filozófia, nem pszichológia és nem tudomány. Az a fajta tradíció, életmód és világszemlélet, amelyet leginkább a "Megszabadulás Útja" Kínában és Indiában ismert fogalmával határozhatnánk meg. Egyszerűségével, közvetlenségével egyszerre ösztönöz az élet élvezetére és a halál elfogadására, tökéletesen otthonos világot teremtve számunkra: Varázsos erő, csodálatos buzgalom – Vizet merítek, fát hasogatok. Alan Watts, az 1973-ban elhunyt angol amerikai filozófus-gondolkodó, a keleti vallások jeles kutatója 1957-ben írott tanulmánya ma már a téma klasszikusának számít. Átfogó kultúrtörténeti rálátása, világos, érzékletes stílusa és letisztult nyelvezete – minden tudományos igényesség és az elmélyülést segítő kritikai apparátus mellett – a tárgyban járatlan olvasót is maradandó élményben részesítheti.

Ismeretlen szerző - Kína
- ​100 tudományosan megalapozott, könnyen érthető szöveg - 100 érdekfeszítő, azonnal megérthető téma - a kínai történelem legfontosabb eseményei - kínai találmányok, amelyek megváltoztatták a világot - rövid portrék a kultúra, a politika és a tudomány területén tevékenykedő neves személyiségekről - kizárólag színes illusztrációk - rövid kronológiai áttekintés, valamint név-és tárgymutató

Dr. Pema Dordzse - Tibeti ​spirituális gyógyászat
A ​tibeti buddhista kultúra egyik legnagyobb öröksége az orvostudomány. Ez a rendszer a szellem és a test egészségének megőrzését tartja szem előtt, s a betegséget egyedülálló módon nemcsak fizikai, hanem lelki és spirituális oldalról közelíti meg. Ez az ősi orvosi rendszer, ez a minden érző lény meggyógyítását célul kitűző spirituális tudomány mintegy 2500 éve fejlődött ki Tibetben, és a gyógyítás gyöngyszemeként azóta is őrzi eredeti formáját. A könyv célja, hogy megossza a nyugati emberrel a tibeti spirituális gyógyászat bölcsességét, és hogy beillessze a nyugati gondolkodásba ezt a mérhetetlenül finom és pontos rendszert, amelyben a gyakorló orvos munkája szorosan összefonódik a mélyen gyökerező spirituális hagyománnyal. Az olvasó átfogó képet kap a tibeti gyógyászat jellegéről, történelmi és filozófiai hátteréről, spirituális szemléletéről, valamint közelebbről is megismerheti a tibeti gyógyászat alapvető fogalmait, a betegségek leírásától kezdve a különféle izgalmas diagnosztikai módszereken át az egészség egyensúlyának fenntartásáig. A kötet hasznos olvasmány lehet a keleti gyógymódok iránt érdeklődő laikusok vagy ezeket gyógyító munkájukban alkalmazó szakemberek számára, de a hétköznapi ember is meríthet belőle azáltal, hogy jobban oda tud majd figyelni egészsége megőrzésére. Dr. Pema Dordzse immár 30 éve praktizál tibeti orvosként, a nyugati orvostudomány által gyógyíthatatlannak tartott betegek kezelésében is kiváló eredményeket ért el.