Főpapok, ​egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon

Krúdy Gyula - Jézuska ​csizmája
A ​kötetben olvasható írások: Téli szelek; Középkori álom; Madame Louise délutánjai; Jézuska csizmája; Magyar írók karácsonya; Karácsony este.

Ismeretlen szerző - Egyházak ​és vallások a mai Magyarországon
A ​magyarországi nagy- és kisegyházak ismerete a fiatalok és a középkorúak körében hiányos, s a megnövekedett érdeklődés fényében kiderült, hogy sok téves vagy zavaros nézet forog közkézen mind a keresztény, mind a nem keresztény felekezetekről. Munkánkban az olvasók megismerhetik az egyes felekezetek fő tanításait, más rokon tanoktól megkülönböztető vonásait. Mondanivalónk középpontjában a jelenre vonatkozó ismeretek állnak: az egyes felekezetek hitélete, liturgiája, társadalmi bázisa - és annak bemutatása, hogy mit nyújtanak a hívóknak s mit várnak el tőlük, milyen tevékenységet folytatnak közösségükön belül és azon kívül. Könyvünkkel szeretnénk hozzájárulni, hogy a más-más hitet vallók felismerjék egymás tanításaiban azokat az értékeket, amelyek megvalósítására minden hívő ember törekszik.

Félegyházy József - A ​középkor egyháza
A ​középkor egyháza a kereszténységnek a 11. századtól a 15-ig terjedő történetét öleli fel. Ez az időszak sok tekintetben a kereszténység fénykorának nevezhető.

Ismeretlen szerző - Világvallások ​A-Zs
A ​VILÁGVALLÁSOK lexikona az anglikanizmustól a zoroasztrianizmusig, az amishoktól a zelótákig részletesen áttekinti az összes jelentősebb vallás, vallási mozgalom, felekezet és kultúra jellemzőit és történetét. A neves angol kiadó által szerkesztett mű magyar kiadása több mint 8000 szócikkben szolgál egyedülállóan részletes és megbízható információval, többek között az alábbi témákban: - a nagy világvallások (buddhizmus, iszlám, judaizmus, kereszténység, hinduizmus) jelene és múltja, - a magyarországi történelmi egyházak (evangélikus, katolikus, református, zsidó) és a magyar vallástudomány jelentősebb alakjainak bemutatása, - szentek, teológusok, guruk, próféták - művek és elvek, követők és kritikusok, - szent helyek és hagyományok, - koronként új fényben mutatkozó örök etikai kérdések, - a vallástudomány változatos határterületei: vallásszociológia, vallásantropológia, vallásfilozófia. A tudományos igényű lexikon nélkülözhetetlen kalauz mindazok számára, akik tanulmányaik, munkájuk kapcsán hittudománnyal, vallással foglalkoznak, de haszonnal forgathatják azok is, akik érdeklődésüknek engedve veszik kezükbe a kötetet.

Fodor József - Vallási ​kisközösségek Magyarországon
Az ​utóbbi két évtizedben egyre szélesebben bontakoznak ki azok a marxista-leninista valláselméleti kutatások, melyeket a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézete - Lukács József akadémikus vezetésével - irányít országosan, s melyeknek a protestantizmussal foglalkozó elméleti bázisa Debrecenben jött létre. Ennek a munkának fontos momentuma, hogy a kutatás kezd kiterjedni, a nagy történelmi protestáns egyházak filozófiai és történeti elemzésén túllépve, a hazánkban létező kis egyházak vizsgálatára is. Fodor József könyve jelentős dokumentuma ennek a továbblépésnek. A szerző sokéves kutatásainak eredményeként arra vállalkozik, hogy bemutassa a hazai kis létszámú protestáns felekezetek felszabadulás utáni fejlődését. Ezek a vallási közösségek a felszabadulás előtt mind az államhatalom, mind a nagy „történelmi egyházak" vezetői részéről általában csak megtűrt, de igen gyakran kifejezetten üldözött és zaklatott felekezetek voltak. Fodor József azt igyekszik megmutatni, hogyan tudtak ezek az egyházi közösségek élni azzal a lelkiismereti és vallásszabadsággal, melyet a népi demokratikus kormányzat kezdettől fogva, a szocializmus útjára lépő Magyar Népköztársaság pedig alkotmányában biztosított számukra. Ezek a kis egyházak teológiailag és liturgiailag csupán néhány kérdésben különböznek egymástól, de hasonlóságaik alapján közel állnak egymáshoz. Közös ügyeik intézése végett már korábban is összefogtak, 1948 óta pedig a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsában tömörülnek, miközben teológiai és liturgiái önállóságukat megtartják.

Umberto Eco - A ​rózsa neve
Az ​Úr 1327. esztendejében járunk. Melki Adso és mestere, Baskerville-i Vilmos egy császárbarát apátságba érkeznek. (Adso, a történet elbeszélője a később bekövetkezett szörnyűséges események miatt nem ad pontos helymeghatározást az apátságról.) Az apát úr az éles eszű és tapintatos Vilmost – akit viselkedése és előneve alapján Sherlock Holmes középkori elődjének tekinthetünk – kéri fel arra, hogy segítsen felderíteni egy, az apátságban történt különös halálesetet. Otrantói Adelmust, a fiatal kora ellenére is nagy tekintélynek örvendő miniatúrafestőt egyik reggel a kecskepásztor holtan találta az Aedificium keleti őrbástyája alatti meredély tövében. Viharos éjszakán történt a tragédia, meg sem lehetett állapítani, a szerencsétlen vajon melyik ablakból zuhant ki. Gyanúra adott okot viszont az, hogy másnap egyetlen nyitva hagyott ablakot sem találtak, ráadásul az ablakok olyan magasságban vannak, hogy azokon képtelenség véletlenül kiesni. Vilmos a tőle elvárt tapintattal és ravaszsággal lát neki a nyomozáshoz, Adso segédletével. Hamarosan újabb halálesetek történnek. A nyomok az apátság féltve őrzött könyvtárába vezetnek, ahová Vilmos és Adso is csupán titokban tudnak bejutni. A szörnyű bűntények árnyékot vetnek az apátságra, amely pedig nagy horderejű eseménynek ad otthont: itt találkoznak a ferencesek és a pápaság képviselői, hogy teológiai vitát folytassanak Jézus szegénységéről. Ebben a látszólag egyszerűnek tűnő kérdésben támadt nézeteltérések ugyanis már-már az egyházszakadás rémével fenyegetnek. A bűntények miatt az apát úr végül a Szent Inkvizíció beavatkozását kéri. A kor egyik legkönyörtelenebb inkvizítora, Bernardo Gui érkezik az apátságba. Gui alaposabb tájékozódás nélkül eretnek összeesküvésként értékeli az eseményeket, a demokrácia álcája mögött ítélkezik, máglyákat állíttat. A máglyahalálra ítéltek egyike az a fiatal parasztlány, aki a szerelmet jelenti Adso számára…

Ralph Edward Woodrow - Babilon ​misztériumvallása – régen és ma
Az ​évszázadok során a Római Katolikus Egyháznak, a világ legnagyobb egyházának a legnagyobb problémákkal is szembe kellett néznie, hol van a gyökere, mi lehet az oka az inkvizíció borzalmainak, vagy a középkor pápái réséről elkövetett súlyos erkölcsi bűnöknek, vagy a jelenkori római katolikus hívők millióinál tapasztalható „elvilágiasodásnak”? Erre és sok más érdekfeszítő kérdésre ad választ megdöbbentő tényanyaggal alátámasztva a neves vallástörténész, Ralph Edward Woodrow. Aki szeretné közelebbről megtudni, hogy milyen alapokon épült fel a Vatikán, szeretné megérteni nehézségeinek okát, sőt szeretne bepillantást kapni jövőjébe is, annak ez az elsők között magyarul is megjelent izgalmas és aktuális olvasmány nagy segítséget fog nyújtani.

Tonhaizer Tibor - Egyetemes ​egyháztörténelem
Tankönyvünk ​tömör áttekintés az egyetemes egyháztörténelemről. Igyekeztünk eszmetörténeti, illetve dogma- és teológiatörténeti szempontokat is érvényesíteni, amennyire az adott időkeret és terjedelem ezt lehetővé tette. Célunk volt ugyanis, hogy az eseménytörténeti tényeken túl a belső összefüggésekre is ráirányítsuk a figyelmet.

Ismeretlen szerző - A ​magyar jezsuiták küldetése a kezdetektől napjainkig
E ​kötet célja a jezsuita rend bemutatása az alapítástól kezdve egészen napjainkig, különös tekintettel a Jézus Társasága magyarországi tevékenységére. A Jézus Társaság a 16. századtól kezdve a katolikus egyház egyik legjelentősebb szerzetesrendje, amely sokoldalú tevékenységével - a missziók, az oktatás, a vallásos élet, a kultúra (művészetek) területén a társadalmi igazságosságért folytatott küzdelemben - maradandót alkotott. Egyetlen szerzetesrend sincs, amely annyi elismerést vagy vitát váltott volna ki, mint a Jézus Társasága. Az itt olvasható írások alkalmasak arra, hogy a Jezsuita Rend mivoltáról, törekvéseiről, sajátos módszereiről a legújabb kutatási eredmények fényében tárgyilagos képet adjanak E kötet megjelenésének évében emlékezünk meg Loyolai Szent Ignác halálának 450. évfordulójáról és ünnepeljük Xavéri Szent Ferenc és Boldog Favre Péter születésének évfordulóját. Tanulmánykötetünk tisztelgés az ő emlékük előtt is. (Dr. Szilágyi Csaba szerkesztő)

Gergely Jenő - A ​katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945
A ​két világháború közötti Magyarország lakosságának mintegy kétharmad része katolikus vallású volt. A magát keresztény-nemzetiként identifikáló társadalmi-politikai rendszer struktúrájában meghatározó szerepet töltött be a katolikus egyház. Ugyanakkor a magyarországi katolikus egyház is legújabbkori történelmének reneszánszát élte meg. Így szerencsés módon találkozott a társadalmi-politikai szükséglet az egyházi megújhodással, aminek eredményeként a polgári korbab addig nem tapasztalt összefonódás és szoros együttműködés alakult ki az állam, a társadalom és a katolikus egyház között. A szakirodalomból hiányzott a magyarországi katolikus egyház 1919--1945 közötti történetének monografikus feldolgozása. Ma már kellő történeti távlattal és nagyrészt elérhető források segítségével lehetségesnek tűnt mind az apologetikus szépítések, mind az ellenséges, antiklerikális szempontok mellőzésével és meghaladásukkal a szakszerű feldolgozás. Felfogásunk szerint az egyháztörténet nem teológiai diszciplína, hanem a történettudomány egyik specifikus területe, ahol messzemenően tekintettel kell lenni az egyház transzcendens lényegére, evangelizációs küldetésére. Ám ugyanakkor az egyház mint a valós társadalmi-politikai közegben élő, működő intézmény, sőt intézményrendszer megragadható és vizsgálható a történettudomány saját eszközeivel és módszereivel. Könyvünkben vizsgáljuk a hazai egyház és az Apostoli Szentszék, a magyar állam és a Vatikán kapcsolatait, a magyar egyházszervezet és egyházkormányzat kérdéseit, az állam és az egyház jogi kapcsolatait, a katolikus szociális, kulturális, ifjúsági, nőmozgalmi, gazdasági egyesületek, szervezetek történetét, a férfi és női szerzetesrendek működését, az egyház, illetve az ilyen jellegű egyesületek hitbuzgalmi tevékenységét, a katolikus egyház oktatási, nevelési, szociális, tudományos, kulturális intézményrendszerét és munkáját, valamint gazdasági-jövedelmi helyzetét. A katolikus egyház története szerves része nemzeti történelmünknek, és ennek ismerete nélkül a korszakról alkotott képünk sem lehet teljes. Az elmúlt 50 évben kialakult fájó hiány eltüntetéséhez szerettünk volna könyvünkkel hozzájárulni.

Terdik Szilveszter - Véghseő Tamás - "...minden ​utamat már előre láttad"
Az ​első rész (Útjaink - történeti visszatekintés - Szerző: Véghseő Tamás) a Hajdúdorogi Egyházmegye és a Miskolci Apostoli Exarchátus történetét mutatja be a hajdúdorogi mozgalom kezdeteitől egészen Orosz Atanáz püspök szenteléséig. A mintegy százoldalas, számos fényképpel illusztrált fejezet végigvezeti az olvasót a magyar görögkatolikusság történeti útján. Ismerteti azokat a tényeket és összefüggéseket, melyek ezt a történeti utat időnként kálvária-úttá, kényszerpályává vagy éppen ellenkezőleg: szabad ösvényekké változtatták át. A második rész a Hajdúdorogi Egyházmegye és a Miskolci Apostoli Exarchátus közösségeinek és templomainak gazdagon illusztrált leírását tartalmazza (Szerzők: Véghseő Tamás és Terdik Szilveszter, fotók: Bakos Zoltán). Ebben a részben megtalálható minden magyarországi görögkatolikus egyházközség és templom történetének rövid, fényképes bemutatása. A kötet zárófejezetében (Hitünk ereje, tisztasága és egysége) a görögkatolikus egyház küldetésével kapcsolatban Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök fogalmazza meg gondolatait.

Bábel Balázs - Hit, ​erkölcs, történelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bangha Béla - Borbély István SJ - Az ​ősegyház
A ​keresztény egyház története I.kötet Előszó Hogyan lett, hogyan alakult, mily körülmények s fordulatok közt fejlődött a századok folyamán a kereszténység, az Egyház? Mikép bontakozott ki a tanrendszere, sajátos gondolatvilága, vallásossága, szertartási és jogi élete? Belső szervezete, intézményei s külső helyzete a világban? Milyen tényezők hatottak rá? Mik voltak diadalai s vereségei, örömei s megpróbáltatásai? Kik voltak hősei és árulói, támadói és védelmezői? Milyen hatással volt az emberiségre, államra, társadalomra, művelődésre, erkölcsre, népek boldogulására, nemzetek sorsának alakulására - viszont milyen hatásokat vett át az evilági tényezőktől? Ezek azok a kérdések, amelyekre az egyháztörténet választ keres és ad. Első pillanatra látnivaló, mily óriási területeket és távlatokat fog át az egyháztörténet s mennyire a leghatalmasabb és legérdekfeszítőbb része ez az emberiség általános történetének. Az utolsó kétezer év legmesszebb ágazó, legsokoldalúbb eseménysorozata tárul itt elénk, amely nélkül Európa kétezeréves fejlődését, művelődésének legmélyebb rúgóit s irányítóit megérteni nem lehetne, amint nem tudnánk nélküle az emberiség legértékesebb részének lelki világában sem eligazodni. Egy intézmény története ez, amelynél áldottabb s gyűlöltebb intézménye nem volt még a világnak; egy rendszeré, amely kezdettől fogva az ellentmondások forgatagába került- Voltak s ma is vannak szerelmesei, de heves ellenségei is. Vértanúi és elnyomói. Lelkes katonái s engesztelhetetlen tagadói.

Erdő Péter - Egyházjog
A ​II. Vatikáni Zsinat különös hangsúlyt adott azoknak az egyházi értékeknek, amelyeket azután - mintegy "utolsó zsinati okmányként" - az 1983-ban megjelent új Egyházi Törvénykönyvnek kellett gyakorlati szabályok formájába öntve Isten népe életében megerősítenie. Majd tizenkét éve annak, hogy a jelen kézikönyv első kiadása napvilágot látott. Azóta az egyetemes egyházjog, de a hazai részleges egyházjog, sőt térségünk egész egyházi szervezete és élete is igen megváltozott. Az Apostoli Szentszék élénk jogalkotói tevékenysége új és új egyetemes jogszabályok alkotását eredményezte. Mindezeket a jogszabályi változásokat természetesen könyvünk átdolgozása során figyelembe kellett vennünk. A kötetet az egyházmegyei, plébániai, bírósági és más egyházi hivatali használatra szánjuk, de az egyházi közösség életébe tevékenyen bekapcsolódó krisztushívők és a vallás meg a jog világa iránt általában érdeklődők tájékoztatására is. Az oktatás szempontjából különösképpen a felsőfokú teológiai képzésben részt vevőket tartottuk szem előtt, de szolgálatot kívántunk tenni azoknak is, akik a jogtudományok keretében kerülnek az egyházjoggal kapcsolatba. Adja Isten, hogy ennek a munkának az újabb kiadása hasznosan szolgálja hazai egyházunk életét, harmonikus működését és egyre szervesebb beilleszkedését a világegyház közösségébe. - Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek

A. J. Cronin - A ​mennyország kulcsa
Gondolatvilágában, ​mondanivalójában rokonszenves írás, amely küzdelmes és evangéliumi szellemben megélt papi sorsot tár az olvasó elé. Chisholm páter felfogása egyúttal "modern" is, számos kérdésben elutasítja a merev és hajlíthatatlan konzervativizmust, a vallási türelmetlenséget. Nem teoretikus alkat, hanem a cselekvő szeretetet megvalósító lelkipásztor, aki fokozatosan és szinte észrevétlenül győzi meg számos esetben ellenséges vagy gáncsoskodó környezetét. A figura ábrázolása nem elmélyült (lélektani mélységet ne várjon az olvasó a regény szerzőjétől), de alapvonásaiban markáns és életszerű: a páter mindennapisága, látszólagos jelentéktelensége mögött nagy lelkierő és szívósság rejlik, megalkuvást nem ismerően adja oda magát Isten ügyének. A regénynek akár mottója is lehetne Chisholm páter alábbi gondolata: "A hit annyira velünk született lelki tulajdon, hogy Isten aligha fogadhatja el kizárólagos értékmérőnek." A lelkipásztor küzdelme ott igényli a legtöbb szeretetet és türelmet, ahol a legnagyobb a kihívás és ellenállás: a kínai misszióban. Chisholm páter életében megjelennek az ellentétes paptípusok is, akiket elragad az egyházi hierarchiában való emelkedés ambíciója, megkeményítenek a konvenciók, vannak közöttük pragmatikus üzletemberek és önmagukat remekül tálaló, sima modorú diplomaták, mint például az egykori iskolatárs, Anselm Mealey, akiből püspök lesz. Chisholm páter, ahogy mondani szokás, "nem sokra viszi", de egész élete a titokzatosan működő kegyelem bizonyítéka: a katolikus Egyházba született, de protestáns prédikátortól kap hitbeli indíttatást, legjobb barátja és hűséges munkatársa egy ateista orvos, Kínában pedig egy metodista missziós házaspár segít neki öntudatlanul is abban, hogy legyőzze magában a versengő féltékenységet. Irodalmi értékében a regényt aligha hasonlíthatnánk Bermanos papi történeteinek izzásához, belső poklokat feltáró drámai mélységeihez. Becsületes, keresztény szellemben megírt könyv, amely napjainkban sem fogja eltéveszteni hatását.

Dave Hunt - A ​fenevadon ülő asszony I-II.
Még ​befejezetlen az utolsó időkről szóló történet? Ezekben a napokban a figyelem egyre inkább az eljövendő Antikrisztusra irányul - ez azonban csak az egyik fele a történetnek. Sokan csodálkozva fedezik fel, hogy a Jelenések könyve 17. fejezetében szereplő prófécia egy másik titokzatos szereplőről is szól - a fenevadon ülő asszonyról. Ki is ez az asszony? A hagyomány szerint a római egyházzal van összefüggésben. Nem idejét múlta már ez a nézet? - kérdezhetné bárki -, végtére is ma a Vatikán békejobbot nyújt a protestánsoknak az egész világon. "A katolikus egyház már teljesen megváltozott" - szokták mondani. Tényleg így lenne? A próféciák kiváló értelmezője, Dave Hunt, A fenevadon ülő asszony c. könyvében bibliai igazságokon és történelmi jelentőségű eseményeken keresztül pontos képet ad az asszonyról, és arról, hogy milyen fontos szerepet játszik az Antikrisztus eljövendő birodalmában. A Jelenések könyvének 17. és 18. fejezetében található 8 megkülönböztető jegy minden kétséget kizáróan rávilágít, hogy ki is ez az asszony valójában. Még beteljesülésre vár egy rendkívüli bibliai prófécia! Dave Hunt világszerte ismert szerző és előadó. Húsznál több könyve mintegy hárommillió példányban kelt el. Legsikeresebb művei: Global Peace (Világbéke), The Rise of the Antichrist (Az Antikrisztus felemelkedése), The Seduction of Christianity (A kereszténység megrontása) és The God Makers (Istencsinálók)

Dave Hunt - A ​fenevadon ülő asszony I-II.
Még ​befejezetlen az utolsó időkről szóló történet? Ezekben a napokban a figyelem egyre inkább az eljövendő Antikrisztusra irányul - ez azonban csak az egyik fele a történetnek. Sokan csodálkozva fedezik fel, hogy a Jelenések könyve 17. fejezetében szereplő prófécia egy másik titokzatos szereplőről is szól - a fenevadon ülő asszonyról. Ki is ez az asszony? A hagyomány szerint a római egyházzal van összefüggésben. Nem idejét múlta már ez a nézet? - kérdezhetné bárki -, végtére is ma a Vatikán békejobbot nyújt a protestánsoknak az egész világon. "A katolikus egyház már teljesen megváltozott" - szokták mondani. Tényleg így lenne? A próféciák kiváló értelmezője, Dave Hunt, A fenevadon ülő asszony c. könyvében bibliai igazságokon és történelmi jelentőségű eseményeken keresztül pontos képet ad az asszonyról, és arról, hogy milyen fontos szerepet játszik az Antikrisztus eljövendő birodalmában. A Jelenések könyvének 17. és 18. fejezetében található 8 megkülönböztető jegy minden kétséget kizáróan rávilágít, hogy ki is ez az asszony valójában. Még beteljesülésre vár egy rendkívüli bibliai prófécia! Dave Hunt világszerte ismert szerző és előadó. Húsznál több könyve mintegy hárommillió példányban kelt el. Legsikeresebb művei: Global Peace (Világbéke), The Rise of the Antichrist (Az Antikrisztus felemelkedése), The Seduction of Christianity (A kereszténység megrontása) és The God Makers (Istencsinálók)

Karácsonyi János - Szt. ​Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig 1–2.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gerd Theissen - Nyomon ​követtem
Gerd ​Theissen Jézusról és koráról elbeszélő formában vázol föl olyan képet, amely a forráskutatások jelenlegi álláspontját tükrözi s ugyanakkor közérthető. A szerző azért választotta ezt a formát, hogy az ismereteket és érveket a történelmi tanulmányokban járatlan olvasóhoz is közel hozza. Az elképzelt keretelbeszélés szerint Pilátus egy zsidó fiatalembert, Andrást arra kényszerít, hogy az új vallási mozgalmakról adatokat gyűjtsön. András ennek során bukkan Jézusra. Nyomába szegődik és a Jézusról szóló történetek alapján mintázza meg képét. A szerző közérthető módon rajzolja meg Jézus igehirdetését és sorsát: zsidó kortárs szemszögéből, a zsidóság társadalmi és vallási világának keretében. Az elbeszélést úgy alakította, hogy az eredmény mellett a kutatás folyamata is feltárul.

Edmund Hamer Broadbent - Zarándok ​gyülekezet
A ​könyv azoknak a gyülekezeteknek történetét mondja el, amelyek különböző országokban és különböző korszakokban Krisztusról tettek tanúbizonyságot, és életük egyetlen zsinórmértékének az Újszövetséget tekintették. A történetből kiviláglik, hogy Krisztusnak mindig volt a földön gyülekezete. Itt azonban csak részleteket mutathatunk be ebből a csodálatos történetből, mert a feljegyzések nagy részét a keresztyén hit ellenségei: az uralkodó egyházak képviselői elpusztították. A Zarándok Gyülekezet története szenvedésben és dicsőségben jut a felszínre, bár ma még csak halványan dereng át a történelem homályán. Csak akkor lehet majd igazán megismerni, amikor az Úr jövendölései teljesedésébe mennek. „Mert nincsen olyan rejtett dolog, ami napfényre ne jönnek és oly titok, ami ki ne tudódnék” (Mt 10,26).