Öreg néne őzikéje / Őzanyó [Rovásírással]

Timaru-Kast Sándor - Kelta ​magyarok, magyar kelták
A ​kilencvenes években, amikor elkezdték a jelenleg a világban beszélt nyelveket elemezni aszerint, hogy miképpen lehet hatékony számítógépes fordítóprogramokat írni, szinte heurisztikus volt a felismerés, hogy csupán két olyan nyelv van a világban melynek gyökrendszere megegyezik a magyarral, ez pedig az ujgur és az ír nyelv. Az írek történelméből tudható, hogy 1700 évvel ezelőttig itt a Kárpát-medence táján éltek, és innen vonultak tovább nyugatra egészen a mai hazájukig Írországig, ahol ma is élnek. Ezzel egyidejűleg észak-olaszországi (lombardiai) nyelvész-kutatók megállapí-tották hogy a korábban kihaltnak vélt lombardiai etruszk nyelv valójában nagyon is élő, és ugyanaz amit ma magyarnak nevezünk. Ugyanezen kutatók egyben el is temették az úgynevezett finnugor elméletet, és a magyar nyelvet áthelyezték a kelta nyelvek sorába. Jelen könyv szerzője etimológiai szemmel nézve eredt utána a Kárpát-medencei ősi földrajzi, vízrajzi helyneveknek, illetve a ma még létező beszélt vagy alvó nyugati kelta nyelveknek, felkutatva bennük a közös gyökszavakat illetve az azokból képződött kifejezéseket, és ezeknek kapcsolatait a mai magyar nyelvvel. Timaru Kast Sándor jelen tanulmánykötetéhez nem szükséges ismernünk sem a nyugati kelta nyelveket, sem az ujgur nyelvet, elég csupán magyarul gondolkodnunk miközben a szerző szófejtéseit olvassuk. A jelen mű nem szótár, nem is törekszik a teljességre, de mégis átfogó képet ad a kelta szóképzés rendszeréről, annak logikájáról, ami kísérteties hasonlóságot mutat a magyar nyelv szóképző rendszerével is, illetve betekintést nyújt a kulturális-antropológiai párhuzamok sokaságába is.

Dan Millman - Szókratész ​utazásai
Hogyan ​válik egy fiúból férfi és a férfiból harcos? Mi vagy ki formálja a sorsunkat, és mi ad értelmet az életünknek? Mi a jó és mi a rossz? Hol nyílik a menny és a pokol kapuja? Mi az, ami egy legyőzhetetlen harcost még erősebbé tehet...? „Békélj meg magaddal, és nem lesz senki, aki legyőzhet. És senki, akit te kívánnál legyőzni.” Szergej három éves volt, amikor a katonák elvitték. Tizenöt évesen a vadonba szökött, és semmibe sem kapaszkodhatott, csak egy nagyapa emlékébe, aki Szókratésznak hívta őt, és azt ígérte, hogy a fiú kincset talál majd elrejtve Szentpétervár közelében. Így kezdődik a Szókratész utazásai – Szergej Ivanov viszontagságokkal teli, kalandos életének története, amely olvasók millióinak életét változtatta meg szerte a világon. Bátorságnak és hitnek, szerelemnek és fájdalomnak a regénye ez, amely feltárja előttünk a harc művészetének legmagasabb formáját, a béke ösvényét. A békés harcos útjában megismerhettünk egy rejtélyes bölcset, Szókratészt, Dan Millman pedig most elmeséli nekünk, hogyan vált Szókratész mesterré. A Szókratész utazásai azonban sokkal több puszta előzménytörténetnél: önmagában is olvasható, lebilincselően izgalmas regény, amely arról a kutatásról szól, amit mindnyájan folytatunk, hogy életünk értelmet nyerjen egy kihívásokkal teli világban.

Victoria Boutenko - A ​nyers étel csodája
A ​könyv tartalmáról: a szerző két könyve található egy kötetben: A nyers család (Raw Family) az orosz származású Boutenko családról szól, akik 1990-ben emigráltak az USA-ba. Évekig a szokványos amerikai ételeket ették, aminek az lett a következménye, hogy mindannyian megbetegedtek. A végső rúgást az adta, amikor Viktória megtudta, hogy 9 éves fiának gyógyíthatatlan gyermekkori cukorbetegsége van, és élete végéig inzulin injekciókat kell kapnia. Kétségbeesve kereste az alternatív megoldást. Elkezdte megfigyelni az egészségesen kinéző embereket, és gátlásosságát legyőzve, megszólította őket. Egy nap meglátott egy sugárzó arcú, boldog hölgyet egy bankban, és tőle is megkérdezte, hogy ismeri-e a cukorbetegség alternatív gyógymódját. A hölgy története, hogy sikerült meggyógyulnia egy béldaganatból mégpedig 100%-osan élő, nyers ételek fogyasztásával megdöbbentő volt Viktória számára, de a szíve azt súgta, hogy az ő családja számára is ez lesz a helyes út. A könyvben mind a négy családtag a saját szemszögéből mondja el, hogyan változott meg örökre az élete... Az Életet adó zöldek-ben (Green for Life), mely néhány évvel később íródott, Viktória a zöld levelekről és a belőlük készült turmixokról közöl meghökkentő információkat. Új nézőpontból közelíti az emberi táplálkozást, összehasonlítva csimpánzok és az emberek étrendjét. A Roseburgi kísérlet, melyet Viktória és Dr. Fieber végeztek el, feltárja a zöldturmix-ivás egészségre gyakorolt jótékony hatásait.

Kiszely István - A ​magyarok eredete és ősi kultúrája I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Tündér ​Ilona
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fonyódi Tibor - Naptól ​vagyok, Holdtól vagyok
A ​IX. század utolsó évtizedében járunk. Egy sebesült szarvas vérnyomát követő vadász három titokzatos regössel találkozik, akik arra kérik, hogy hallgassa meg a történeteiket. A három elbeszélő három egymást követő századot, nézőpontot és stílust jelent, de mondandójuk azonos; egy múltja elől menekülő onogur javas, a kagán koronájának elkészítésére elhivatottságot érző avar ötvös és a tanítói ellen fellázadó és Nagy Károly szolgálatába szegődő magyar táltos elbeszélése nyomán minden képzeletet felülmúló összefüggésekre derül fény a honfoglalást megelőző háromszáz év eltitkolt, elhallgatott magyar történelméből. Fonyódi Tibor történelmi regénytrilógiájának második kötetében három különböző korban élt ember élettörténete elevenedik meg. A szerző olyan színes és eleven tablót fest az Avar Birodalomról, a Karolingok koráról és a IX. századi magyar történelemről, ami garantáltan felejthetetlen élményt nyújt a misztikummal fűszerezett történelmi kalandregények kedvelőinek. Az előzményektől függetlenül is olvasható regény méltó párja a nagy sikert aratott _Isten ostorai_nak.

Fonyódi Tibor - Förgeteg
Az ​első horka életéről szóló regénysorozat önállóan is olvasható zárókötetében egy kaukázusi vulkán váratlan kitörése számtalan nép sorsát befolyásolja a Kaszpi- és Fekete-tenger közti térségben; hónapokon át tartó sötétség telepszik a világra, a kataklizma utóhatásaként bekövetkező éhínség számlálatlanul szedi az áldozatait. A magori horka ügyes politikát folytatva kihasználja a katasztrófa okozta zűrzavart, a tarjáni renegátok segítségével megtöri a kumamarótiak hatalmát, miközben gőzerővel készül az avarok ellen indítandó „honfoglaló” háborúra, hogy beteljesítse Torda táltos jóslatát: Attila nagykirály legendás kardja véres csatározások után kerül majd az északi mén nép vezetőinek birtokába; új, íjfeszítő, hódító nép emelkedik ki az ismeretlenség homályából, hogy az elkövetkező emberöltők alatt meghatározó tényezője legyen a korszak történelmének... A regény lapjain megelevenedik az avar-magori háború története. Fonyódi Tibor Förgeteg című monumentális alkotása méltó lezárása a Hadak útja sorozat keretén belül olvasható horka-regényeknek.

Fonyódi Tibor - A ​háború művészete
A ​Fekete Horka-sorozatot útjára indító A háború művészete azokban a vészterhes időkben játszódik, amikor Atilla halála után összeomlott a Hun Birodalom, és keleten egy új, hódításra született nép csillaga emelkedett az égre: az avaroké. Közel ötven évvel a sorsfordító események után titokzatos szarmata harcos érkezik a Kaukázustól északra található Keleti Avar Birodalom árnyékában meghúzódó Szabirföldre. Az Íjásznak hívott férfi titkos küldetést teljesít: fel kell kutatnia és harcossá kell képeznie egy fiatal szabir fiút, aki egy hun magus jóslata szerint Atilla kardjának méltó örököse lesz. Miután Levente és a szarmata fokosmester találkoznak, elkezdődik az embert próbára tevő kiképzés, csakhogy Íjász számításait keresztülhúzza egy nem várt fordulat: a leendő hadvezér beleszeret Csillavérbe, a déli avar tartományok rettegett tudunjának akaratos lányába. A helyzetet tovább bonyolítja egy görög kalandornő felbukkanása; Akté ugyanis nem válogat az eszközökben, hogy megszerezze Atilla kardját. Fonyódi Tibor (Isten ostorai, Naptól vagyok, holdtól vagyok), a magyar történelmi fantasy koronázatlan királya a vadregényes Kaukázusba kalauzolja az olvasóit, az időpont a Krisztus születése utáni VI. század. A Fekete Horka-sorozat köteteiben a szerző a hun-magyar mitológiából, meséinkből és a szakrális őshagyományból merítve teremt olyan "új mitológiát", melynek igazi főszereplője az a fegyver, amelyet másfél ezer esztendő óta Isten kardjakén említ a hagyomány.

Fonyódi Tibor - Ármány ​éneke
Farkas ​fia Levente apja kiszabadítására indul. Döbbenten tapasztalja, hogy Farkas nincs fogságban, sőt a legnagyobb tiszteletnek örvend a kumamaróti táltosok részéről. Farkas nem véletlenül választotta a száműzetésnek ezt a különös módját; mindehhez erős köze van a fiú oldalán lógó Attila-kardhoz, amelynek senki sem ismeri biztosan az eredetét. Apa és fia útja újra elválik egymástól: Farkas a kangárokkal kötendő szövetségben reménykedik, és hosszú útra indul a Kubán vidékére, Levente pedig visszatér ősei földjére, hogy a magori népet felkészítse az avarok elleni háborúra. Az ellene áskálódó Ármánynak köszönhetően számtalan nehézséggel kell megküzdenie: miután az emberek számára nyilvánvaló lesz, hogy visszatért a „holtak” közül, legelőször saját nevelőapja, Zolta áll az útjában. Legjobb barátai sorra ellene indulnak, Csillavér szerelmét is elveszíti, segítséget csak egy titokzatos égi lovastól kap, akiről még a táltosok sem tudnak semmit… Mindeközben messze északon Budaken tudun megerősíti a határ védelmét; az avarokat nem éri váratlanul a magori nép háborús készülődése… (Kalandor, 2003) A regény a vadregényes Kaukázusba kíséri el olvasóit, időpont a Kr.u. VI. század, alig két emberöltővel Attila halála és a Hun Birodalom bukása után; a történet közvetlen folytatása az A háború művészete című regénynek.

Fonyódi Tibor - A ​horka
Farkas ​fia Levente, a magori nép első horkája újabb kihívások elé néz. Miután a nyék törzs élén megszilárdította politikai és katonai hatalmát, a kumamaróti táltosokkal szövetkezve a testvértörzsek hódoltatására készül. Magoriföldön testvérháború készülődik… A koholt vádak alapján rabságba vetett Varsány megszökik Budaken börtönéből. A tudun csatalovasságának nagyhorese a mén titkosszolgálat ügynökeinek segítségével próbál egérutat nyerni; egyetlen reménye az életben maradásra, ha időben átjut az avar-magori határon. A hatalom mámorától megrészegült Levente és a túszként kezelt Csillavér között egyre feszültebb a viszony. Budaken lánya nagy veszélynek teszi ki magát, amikor a régi szeretőjénél, a hatalmi ranglétrán egyre feljebb kapaszkodó Dérnél keres vigasztalást. A Jenő törzset legyőző horka a tarján ellen vezeti a töményt. Ez a háború semmiben sem hasonlít az előzőre, a szakrális hatalmat gyakorló kendét csak fondorlattal lehet behódolásra kényszeríteni… A tarján elleni támadás előestéjén a besenyők küldöttsége átkel a Kumán. A gyűlölt „lótolvajok” békés szándékkal érkeznek egy lehetséges katona szövetség reményében. Tonu vezér kíséretében ott lovagol az az Ilu-Ildu is, aki első találkozásuk óta olthatatlan szerelmet érez a horka iránt, s ekkor a Kaukázusban megrendül a föld...

Paál Zoltán - Arvisura ​- Igazszólás
Amikor ​1998. közepén az Arvisura első kiadása megjelent, Püski Sándorral, a könyv kiadójával együtt bíztunk benne, hogy az első kiadást 2-3 év múlva követheti a többi. Így Gesta Hungarorum és a Tárihi Üngürüsz örökbecsű közlései után egyre több érdeklődő honditársunk olvashatja az Arvisurából is a magyar eredet-regét, mely Paál Zoltán átiratában, a Hun és a Magyar Törzsszövetség rovásírásos krónikája alapján jött létre. Most, - nagy örömünkre - a III. évezred kezdetekor, kézbe vehetően itt van az Arvisura második, átszerkesztett, javított és bővített kiadása: -átszerkesztett, mert az előszó után mindjárt Paál Zoltán munkája kezdődik. Ezt követi Szalaváré Turával való találkozásának, majd beavatásának története. Az értelmező-kiegészítő tanulmányok a "Függelék" c. részbe kerültek; -javított, mert az első kiadásban a leggondosabb szerkesztői és lektori munka ellenére is maradtak korrigálni valók; - bővített, mert Paál Zoltán kiterjedt levelezésének jelentős részét átnézve - melyért külön köszönet Szili Istvánnak - a "Levélkivonatok" c. rész terjedelme megtöbbszöröződött és olyan érdekes közlésekkel bővült, melyek az Arvisusák rovását, illetve dr. Zsiray Miklós e tárgyú munkásságát is új megvilágításba helyezik. Külön öröm számomra, hogy a 349. Arvisura előkerülésével, eggyel bővült a kötetbe fogalt Arvisurák köre. Két új ábra és a térképek jegyzéke is helyet kapott az új kiadásban.

Titus Burckhardt - Szakrális ​szimbólumok
Titus ​Burckhardt esszékötete a szimbólumok világával foglalkozik, melyben az egyes tanulmányok nem csupán tartalmi összefüggésben állnak egymással, hanem a létezés értelmét is próbálják megvilágítani. A mítoszok soha nem a történés szintjén érthetők igazán, hiszen nem is annyira a történésük fontos, hanem a mögöttük rejlő emberi létállapotok. Így derül fény például a sakkjáték és az alkímia jelképeinek időtlen értelmére. - A szellemi kalandokra vágyók bizonyosan szeretni fogják

Huszka József - A ​magyar turáni ornamentika története
A ​magyar ornamentika története nem mondák, hagyományok, ősi följegyzések és nyelvészeti összevetések labirintusából keletkezett és igazság látszatával ható megállapítások összessége, hanem ma is látható, megfogható, mérlegelhető, kisebb-nagyobb műbecsű, régi és mai iparművészeti tárgyak formáinak beszéde. A formák nyelvét kísérlem megszólaltatni, hogy mondják el, hol, mikor, mily célból és alkalomból, vagy mily rendeltetéssel születtek. Huszka József utolsó művét tartja kezében a Becses olvasó, mely 1929-ben készült el és a szerző életművének összefoglalása. Ornamentikai témájú könyvei közül az alábbiak jelentek meg kiadónk gondozásában: - A magyar ornamentika - Magyar díszítő styl - Régi magyar ornamentika - Az istenfa - Magyar díszítési motívumok a székelyföldön - Honfoglaló őseink ornamentikája - Tárgyi ethnográfiánk őstörténeti vonatkozásai

Ipolyi Arnold - Magyar ​mythologia I-II.
Közel ​másfél évszázada annak, hogy Ipolyi Arnold: Magyar Mythológia című akadémikus stílusban íródott műve megjelent. A kutatók és az érdeklődők számára ma is kiváló forrásmunka, úgy a pogány magyarok ősvallása, mitológiája és azok vallási hite és szertartásai tekintetében. Teljesebb mű a témáról azóta sem született. Nincs a magyar tudományos irodalomnak még egy olyan műve, amelyről későbbi kutatók kevesebb elismeréssel írtak volna, de amelyből legtöbbször a forrás megnevezése nélkül többet merítettek, mint Ipolyi Magyar mythológiája. A magyarok ősvallását keresve a szerző megalkotta a folklór-néprajz alapjait.

Varga Zsigmond - Az ​ősmagyar mitológia szumir és ural-altáji öröksége
Dr. ​Varga Zsigmond (1886-1956) jelen kötete gazdag életművének utolsó darabja. A szerző szumirológus, Kolozsvárott, Berlinben, Genfben és Utrechtben tanult, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a keleti nyelvekből doktorált. 1920-tól tudományos érdeklődése a szumir (sumér) nép története és nyelve felé fordult. Ez a könyve az ismeretek hatalmas tárháza, gazdag adatgyűjteménye forrásértékű.

Szepes Mária - Smaragdtábla
A ​Smaragdtábla egyik legfontosabb művem, amely az összefüggések tudományát próbálja bizonyítani hiteles források, az összehasonlító vallástudomány, a természettudományok, a mélypszichológia és a saját tapasztalataim alapján... E könyv megkísérli összevetni az ősi hagyomány és a modern természettudomány egymást kiegészítő szoros összefüggéseit olyan színes, érthető példákkal, amelyek napjainkban más fogalomrendszerrel, de a Föld és a világegyetem azonos jelenségeiről feltárt vagy egyelőre megválaszolatlan kérdéseiről beszélnek.

Tordai Vilmos - Okkult ​elemek a magyarság életében
Nincs ​nép, amelynek történelmében, folklorisztikájában, hagyományaiban, vallásában, irodalmában és társadalmi megnyilvánulásaiban kezdettől fogva bőségesen ne találnánk oly gondolatokat, megfigyeléseket, sőt gyakorlati élményeket, amelyek a természetnek és az emberi léleknek bizonyos ismeretlen, misztikus hátteréről lebbentik fel egy-egy pillanatra a fátylat és amelyekből, az elvont vallásos okoskodásokkal mintegy párhuzamosan, konkrétabb fogalmak és meglátások alakultak ki a halhatatlanságról és a túlvilági életről. Legyen ez a könyv tanúbizonysága annak, hogy megvan ez a természetes okkultizmus a magyarság életében is éppen úgy, mint e Föld minden más népénél, és hogy az okkult dolgok iránt való érdeklődés nálunk sem pusztán külföldről importált áru, hanem eredeti gyökéren termett, kipusztíthatatlan élő fa. Ennek a fának ágait, leveleit, lombját mutatom be a következő lapokon. Hiszen tudnunk kell, hogy a természetnek még sok ismeretlen törvénye van, tudnunk kell, hogy még a babonának is van reális magva. Oly rejtélyek, melyeknek végleges megmagyarázására talán ezután sem lesznek elegendők a csupán fizikai érzékszerveink útján megismert természeti törvények s melyeknek megoldása, úgy lehet, egykor igazolni fogja azt a feltevést, hogy csakugyan körülvesz bennünket még egy másik, érzéken túli, láthatatlan világ, épp oly élettel és törvényekkel teljes, mint ez a mi fizikai világunk. Tordai Vilmos lebilincselően érdekes könyvét 60 évvel ezelőtt, az akkori hatalom a betiltás és a bezúzás bélyegével sújtotta, de könyve életre kelve újra megtalálja olvasóit...

Kövesi Péter - A ​Pilis-összeesküvés
Kövesi ​Péter spirituális tanító, gyógyító, író regénye a múlt és a jövő, a történelem és a fantázia határvidékein játszódik. A kétezer-harmincas években járunk. A technika fejlődésével az élet minden eddiginél kényelmesebb és kiszámíthatóbb lett. A Földet a multinacionális nagyvállalatok és világbankok irányítják. Felnőtt azonban egy generáció, amelyet – annak idején – „indigó” gyermekeknek neveztek el. Ők lázadnak fel a fogyasztói társadalom manipulációi ellen.

Baráth Tibor - A ​magyar népek őstörténete
Összefoglaló ​mű a magyari népek egyiptomi, mezopotámiai és kárpát medencei tartózkodásairól, írásos nyelvi és egyéb kulturális emlékeiről.

Bernád Ilona - Egészségünkért
Hiszem, ​hogy az ember a természet gyermeke. Hiszek a természet éltető erejében, hogy megad mindent, amire szükségünk van. Hiszek a népi tudásban, a sokezeréves tapasztalatban, abban, hogy az ember tanult a természettől, annak sok-sok titkát fejtette meg az idők során, és hogy ezt az örökséget nekünk is meg kell őriznünk, hogy tovább adhassuk utódainknak. Hiszek az Egészben, hogy nemcsak a részt, a testünket, valamelyik szervünket, végtagunkat kell gyógyítani, hanem a lelkünket is kell segíteni, hogy öngyógyító energiáinkat mozgósítani tudjuk. A régi gyógyítók is az egész emberre figyeltek. Úgy tartották, hogy ha visszaadjuk az egész harmóniáját, erejét, akkor a beteg rész, szerv is meggyógyul, és helyreáll az egészség. Megpróbáltam tanulni tőlük, és éppen ezért az egészért, egészségünkért gyűjtöttem a még élő népi tudásból a sok-sok morzsát, a test és lélek gyógyítását, hogy az Egészet kapjam meg a részletekből. És ezért hallgattam meg tanítóimat, a természetgyógyászat és hagyományos orvoslások mestereit, hogy még teljesebbé váljék bennem ez az Egész, a hagyományos gyógyítás, melyet hitem szerint nem kerülhet meg korunk orvostudománya sem. Bernád Ilona