Szeretemország Beszélgetőkönyv ​Márki-Zay Péterrel

Kékesi Dóra - A ​holnap érintése
Szenvedélyes ​küzdelem a szerelemért és a túlélésért. Egy 38 éven át őrzött levél felfedi a múltat. 1956-ban, Budapesten Váradi Miklósné Horváth Anna fiatalasszonyként titkos viszonyt folytat férje munkatársával, Nagy Krisztiánnal. Annak ellenére esnek szerelembe, hogy tudják, számukra nincs holnap. Anna házas, a férfi pedig jegyben jár, mégsem adják fel! Reménytelen küzdelem egy megsebzett férj, és egy elhagyott menyasszonnyal szemben az elnyomás és a terror árnyékában. 1956. október 23-a azonban mindent megváltoztat. Kitör a forradalom és már nem csak a szerelmükért harcolnak, hanem az életükért is. Kékesi Dóra első regényében valós történelmi helyzetben küzdenek szereplői a szerelemükért és az életbenmaradásért. Titkok, hazugságok, féltékenység és egy szenvedélyes szerelem ejtik rabul az olvasót.

Karácsonyi János - Szt. ​Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig 1–2.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csukás István - Mirr-Murr ​nyomoz Budapesten
Mirr ​Murr, a lustálkodó macska barátjától, Oriza-Triznyáktól levelet kap, mely nyomozásra invitálja. A nyomozás célja Triznyák megtalálása, a helyszín az egész, nagy Budapest. A feladat nem látszik könnyűnek, de Mirr Murr végül megtalálja barátját. Közben bejárja a várost: a Budai Várat, Óbudát, a Nagykörutat, a Városligetet és eljut az Állatkertbe, majd a Vidámparkba. Hogy mindez miért történt? Mert Oriza-Triznyáknak Mirr Murr nagyon hiányzott, s szerette volna látni legjobb barátját, de játszani is kedve kerekedett, no és azért is, hogy közben a kisgyerekek megismerjék Budapestet. - Hasznos, élvezetes könyv, nagyszerű színes rajzokkal.

Böszörményi Gyula - Beretva ​és tőr
1900 ​verőfényes őszén Budapest székesfővárosa a mesés Perzsia uralkodóját látja vendégül. Muzaffer ed-din Qajar egész udvartartásával utazgat Európában, két marokkal szórva a pénzt és a kitüntetéseket. A magyar fővárosban négy kellemes napot szándékozik tölteni, amiről a sajtó részletesen be is számol, ám még a szemfüles firkászok sem találnak magyarázatot néhány érthetetlen történésre. Vajon a perzsa uralkodó Budapestre érkezvén miért azt tartja a legsürgetőbbnek, hogy fehérneműt vásároljon? Mi oka lemondani első napján szinte minden programját, és elzárkózni attól, hogy az ország legfőbb méltóságaival találkozzék? Rudnay Béla rendőrfőkapitány vajon miért zárja le légmentesen a Hungária nagyszállót, ahol a sah és kísérete lakik, és mi lehet a magyarázata annak, hogy a személyzet kísértetjárásról pusmog? Mikor Vámbéry Ármin, a híres Kelet-kutató és Ambrózy Richárd báró is a szállodába siet, már mindenki sejtheti, hogy a háttérben sötét erők munkálkodnak – pedig Hangay Mili kisasszony még csak eztán érkezik! Egy újabb, megtörtént eseményeken alapuló Ambrózy-ügy, ami _A Rudnay-gyilkosságok_ban épp csak említésre került, ám most végre elmeséltetik! "Aztabetyárkiskésitneki! Böszörményi Gyula író urat bezáratni kéretik, és addig ki nem ereszteni, amíg az utolsó kötet kéziratát elő nem teremti!" - Rozsonits Judit, goodreads

Péterfy-Novák Éva - Apád ​előtt ne vetkőzz
Miskolc, ​1920-as évek. A nyolcéves Károly és a négyéves Anna szüleit szinte egyszerre viszi el a spanyolnátha, a gyerekek pedig árvaházba kerülnek. Rideg és szeretetnélküli apácák gondoskodnak róluk, a fiúk között pedig farkastörvények uralkodnak: aki erősebb, az éjszaka leple alatt bármit megtehet a többiekkel. A testvérpárt néhány év múlva nevelőszülők veszik magukhoz, de vajon képesek-e elfelejteni mindazt, ami az árvaházban történt velük? Hatvan évvel később, szintén Miskolcon az ötéves Eszter elhidegül imádott édesapjától, miután anyja figyelmezteti, hogy vigyázzon vele. A kislány csak nagyapjára, Tatusra számíthat, aki mindennél jobban szereti unokáját, s akiben Eszter mindenki másnál jobban bízik. Péterfy-Novák Éva új regényében megrázó kérdéseket tesz fel: mi lesz egy megnyomorított gyermekből? Hogyan válik szörnyeteggé egy felnőtt? És vajon meg lehet-e törni a generációkon átívelő családi mintákat? "Azt kéri, ne mondjam el senkinek, hogy miről beszéltünk. Ez a mi titkunk. Amolyan női titok. És a nőknek össze kell tartaniuk, nem szabad elárulniuk egymást. Mert az olyan lenne, mintha a legjobb barátodat árulnád el, mondja anyu. Minden nőt úgy kell nézni, hogy a legjobb barátod. Mert a férfiak mások. Jobb, ha tudok ezekről a dolgokról, és ideje odafigyelni magamra. Gondolkodott a konyhában, hogy biztosan megértettem-e, amit mondott, de aztán arra jutott, hogy már elég nagylány vagyok ahhoz, hogy megértsem. Hogy apánk előtt nem vetkőzünk. Mert a férfiak rosszak." Péterfy-Novák Éva 1961-ben született Diósgyőrben. Személyes traumájának feldolgozása miatt kezdett blogot írni, majd a bejegyzésekből 2014-ben Egyasszony címmel nagy sikerű memoár, később pedig monodráma is készült. 2017-ben jelent meg A rózsaszín ruha című novelláskötete, amelyben szókimondóan, ugyanakkor humorral és empátiával ír a körülöttünk lévő világról, életünknek azon bántó részleteiről, amelyekről igyekszünk nem tudomást venni. Pétery-Novák Éva írásainak ereje abban rejlik, hogy számára nincsenek tabuk.

Pukánszky Béla - Német ​polgárság magyar földön
Az ​eredetileg 1940-ben megjelent, a jelen kiadásban Niederhauser Emil utószavával kiegészített könyv voltaképpen érdemben a XVIII. századtól tárgyalja a magyarországi németek történetét. Ez a korszakhatár indokolt, mert a szó modern értelmében vett nemzeti öntudat ekkor kezd kibontakozni. A magyarországi németeknek ezek után kell eldöntenie, megmarad-e németnek, vagy átvedlik magyarrá.

Simonffy András - Idegen ​városban
„Újabb ​történelmünk látványos korszakai elmúltak, dolgozunk, élünk, szeretünk, kérdőjeleinket kiegyenesítjük, hisszük, hogy képesek vagyunk az értelmes életre. Miért lehet bűn mégis, ha valaki ország-világ előtt hitet tesz elkötelezettsége és hivatása mellett – mint regényem főhősnője -, miért mozdul meg ellene az árnyékbiztonságban élők serege, hogy elhallgattassa azt, aki kiált? Hová lett ennek a nemzedéknek éppen csak megfogalmazódott szép programja, jelenléte a közgondolkodásban, a jövő megformálásában? Megtaláljuk-e azt a magaslatot, ahol egy középosztály egy új nemzedék gondolkodása bekapcsolódhat a nemzeti kultúra egészébe?” – kérdezi az író a regényéről szólva. Simonffy András főhőse egy vidéki városba kerülő tanítónő, aki lelkesen végezné a munkáját, de mert nem hajlandó az ottani körülmények közé silányosodni, csakhamar olyan – számára érthetetlen – helyzetbe taszítódik, amely szinte csak krimiben létezik… A lebilincselően izgalmas könyv a hatvanas évek társadalmának sajátos látlelete.

Mikszáth Kálmán - Kisregények ​I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Böszörményi Gyula - A ​Rudnay-gyilkosságok
1900 ​ősze. Budapest székesfőváros a perzsa sah látogatására készül. A titokzatos keleti uralkodó teljes udvarházával egyetemben járja be Európát, mindenhol rendkívüli érdeklődést, sőt rajongást váltva ki. Rudnay Béla rendőrfőkapitányt azonban egészen más nyomasztja: számos olyan gyilkossági ügy aktája hever az asztalán, amit a legkiválóbb detektívjei sem voltak képesek felderíteni. Vajon a ferencvárosi szatócs miért ölte meg a Bécsből öngyilkossági szándékkal Budapestre érkező festőt – a frissen alkalmazott cselédlány miért mérgezte meg úrnője édesanyját, akit addig sohasem látott – a hamburgi kémiatanár miért utazott Triesztbe, hogy ott a vonaton lelőjön egy általa sohasem látott, tízéves kisfiút? A minden lében kanál Hangay Mili kisasszony és az ő morc bárója nyomozásba kezd, nem tudván, hogy életük máris veszélyben forog. A _Leányrablás Budapesten_ című, nagy sikerű regény folytatásában a szerző tíz valóban megtörtént, a korabeli sajtó által dokumentált esetre igyekszik fényt deríteni, miközben e szép, izgalmas, békebeli korban valóban élt személyek és valós helyszínek sorát szerepelteti. A nyomozás csak most veszi igazán kezdetét! "Ez tényleg remek könyv, igazi minőségi szórakoztatás. Érdekes, izgalmas, hangulatos, olvasmányos. Remélem, lesz még sok része." - meseanyu az előző részről, moly.hu

Kovács Imre - Magyarország ​megszállása
Öt ​év történetét írtam meg, 1942-től 1947-ig, jórészt személyes élmények és tapasztalatok alapján, háttérben a nagyhatalmak roppant összecsapásának és végzetes tévedéseinek felvázolásával. Az öt év a magyar történelem legtragikusabb szakasza, vereséggel és bukással, majd újrakezdéssel. 1942. március 10-én Kállay Miklós a miniszterelnök; Horthy Miklós kormányzó gondos, tudatos választással nevezte ki, hogy adandó alkalommal kivonja Magyarországot a háborúból, melybe egy éve belekényszerült. 1947. május 30-án lemondott Nagy Ferenc, a háború utáni miniszterelnök, akit az összeomlás politikai kényszere állított a kormány élére. Egyikük sem volt felkészülve a sors-rendelte szerepre, a közibük eső 1945 a magyar történelem cezúrája. Történelmüket nagy, drámai és tragikus események gyakran megszakították, de ugyanannak a rendszernek a folyamatosságát érintetlenül hagyták. A fordulópont 1945: lezárult az a hosszú-hosszú folyamat, amit büszkén ezerévnek nevezünk, és elkezdődött egy új korszak, aminek megjelölésére még nincs kellő távlatunk. Eddig jellegében az új korszak, aminek megjelölésére még nincs kellő távlatunk. Eddig jellegében az új korszak mindannak az ellenkezője, amit az ezerév képvisel és szimbolizál, de akárhogy is lesz, akármit hoz a jövő, a fejlődés előreviszi a magyarságot, ismeretlen rendeltetése felé, nem pedig hátra, hogy megtörten, sírva a múltjára boruljon.

Németh István - Horváth István - ...és ​a falak leomlanak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fáy András - Adatok ​Magyarország bővebb ismertetésére
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Révész Éva - Khalil Bernadett - Tóth Zoltán - Magyar ​misszionáriusok
A ​verbita szerzetesrendet az 1870-es években alapította Szent Arnold Janssen (1837- 1909) német paptanár. A rend 1916-ban jelent meg Magyarországon, s később Máriakéménden, Budatétényben, Kőszegen és Kiskunfélegyházán is volt háza. A magyar provinciát 1929-ben szervezték meg. Amikor a verbita rendet - a többi szerzetesrenddel együtt - 1950-ben feloszlatták, a rendtartomány taglétszáma meghaladta az ötven főt. 1990-ben, már a rendszerváltás után, kezdhették meg ismét magyarországi munkájukat a verbiták. Ezen könyv létrejöttében óriási szerep jutott Révész Évának, a Szegedi Tudomány- egyetem Történeti Intézete munkatársának (aki a verbiták történetét több mint tíz éve kutatja). Fáradhatatlanul gyűjtötte az Isteni Ige Társaságának magyarországi históriájára vonatkozó dokumentumokat, fényképeket és visszaemlékezéseket. Khalil Bernadett a rend tagjainak az államszocializmus korszakában megélt üldöztetését kutatta levéltári dokumentumok és visszaemlékezések alapján. Alapkutatásait az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában végezte, de számos (egykori) verbita visszaemlékezésének rögzítésével és közlésével alkalmazta az oral history módszertanát is. Tóth Zoltán verbita szerzetes a rendtagoknak az 1950. évi föloszlatás utáni helyzetéről és az államszocializmus alatti tevékenységéről szóló fejezetek elkészítésében, valamint a kötetet kiegészítő kép- és forrásanyag föltárásában és sajtó alá rendezésében vett részt. A kötet egészét monografikus igény jellemzi. A szerzők igyekeztek mindent föltárni és bemutatni a rend magyarországi megtelepedésének körülményeitől az 1950. évi feloszlatáson keresztül az újraszervezés időszakáig. A könyvben megfogalmazottak - köztük számos új tudományos eredmény - sokszínű és széles forrásbázisra alapozottak, hiszen a kötet munkatársai a levéltárakban őrzött dokumentumok mellett korabeli sajtótermékeket is felhasználtak, valamint éltek az oral history módszerével is, s az idősebb rendtagok - akik közül a beszélgetések készülte óta többen elhunytak - visszaemlékezéseit is beépítették a kötetbe.

Donászy Ferenc - Mátyás ​király ifjúsága
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jósika Miklós - A ​szegedi boszorkányok
A ​város birái s a tanács fellázadtak végre azon sok istentelenségen, mellyet a közvélemény szerint a Szegeden elszaporodott boszorkányok követtek el, s feltették magukban a gonoszt gyökerestől kiirtani s a mindinkább izmosodó hidrának fejeit egy csapással elütni.

Barbalics Imre János - Benczik Gyula - Benke Tibor - Ruzsa Károly - Söptei Imre - Zágorhidi Czigány Balázs - Zentai Zoltán - Vig Károly - Nagy Zoltán - A ​Vasi-hegyhát
Emberléptékű ​tájék. Kicsi erdõk, otthonos ligetek, dús rétek, szorgosan művelt szántóföldek, bolyongásra buzdító változatos dombok, lankák. Természetbe simuló, szép fekvésű falvak, bársonyos vizű tavacskák, a profán és a vallásos néphit gyakorta felbukkanó emlékei. A Vasi-Hegyhátat megismerni kívánó vendég bizony gyaloglásra ítéltetett. Ily módon (esetleg kerékpáron) tárja fel leginkább intim szépségeit ez a táj. Valljuk be: nincs is szívet melengetõbb érzés, mint a mezõn bandukolva Máriával és a kis Jézussal találkozni... Persze nem csak Madonna-szobrok üdvözlik itt a vándort. Minden település határában szõlõ, szõlõhegy. No és pincék. Jónéhány népi építészetünk egyedülállóan becses emléke. Tudjuk, a borospince a közösségi lét fontos színtere, ahol még valóban beszédes élmény a borozgatás. Szellemi és lelki felüdülést kínálnak az öntudatára ébredt központ, Vasvár látnivalói és kulturális programjai. Nyugodt, csendes sétára csábítanak a Jeli arborétum dús lombú fái, bokrai. Sobri Jóska alakja révén felsejlik a 19. századi betyárélet romantikája is. Mindszenty bíboros személyes életútja pedig 20. századi történelmünk viharait idézi fel. Egyszerű, olykor bonyolult, de mindenképpen igen emberi élményekkel gazdagodik e vidéken minden felfedezõ kedvű látogató.

Győry Dezső - Vérehulló ​szerelem
A ​legnagyobb vágy a szabadságvágy és a legnagyobb - ha kell, vérét is hullató szerelem - a honszerelem: a hazaszeretet. Tavaly a magyar századok tíz nagy korszakának írói vizsgálatával és újraálmodásával készültem hozzájárulni a múlt és a jelen sorskérdéseinek megértéséhez. Ebből a török világról szóló öt írás itt olvasható. Augusztusban elkészültem e könnyvel, az őszi könyvpiacra. A történelem szele azonban megrázta az őszt. Ennek viharában újra megnéztem. Sem elvennem, sem hozzátennem nem kellett egyetlen mondatot sem, mert a Vérehulló szerelem históriái örökké élnek, amíg magyar nép, szabadságvágy és honszeretet lesz. Pest, 1957. Vízkereszt napján Győry Dezső

Móricz Zsigmond - Riportok ​I-II.
Móricz ​Zsigmondot, a 20. századi modern magyar irodalom legnagyobb prózaíróját egy borzasztó tömegtragédiáról írt beszámolója tette regényeivel és elbeszéléseivel egyenrangú írásokat papírra vető riporterré: A Szatmár megyei ökörírtói tűzvészről született, egyszerre megrendült és felháborodott hangvételű tudósítása a borzasztó szerencsétlenségről, amikor egy megyei közigazgatási rendelkezés következtében háromszáznál is többen égtek oda a beszegezett csűrben egy táncmulatságon. Móricz ettől kezdve a magyar élet tragédiáinak a riport műfajában is folyamatos krónikása.

Bársony István - Ingovány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bartos Erika - Hoppla ​meséi
Ha ​nem is elvarázsolt, de varázslatos városba hívogatja a gyermekeket Bartos Erika. Aki nem hiszi, járjon utána, azaz togja ezt a könyvet, és utána járjon egyet Pécs városában! Nem fogja megbánni. Mert ez a könyv többet ad, mint egy pécsi fotóalbum, gyönyörködtetőbb, mint egy várostérkép, mesésebb és kedvesebb, mint egy turistakézikönyv. Hoppla nyuszit, Mogyorót, a mókust és Cinit, az egeret pécsi lakosok, a süni, a borz és a kutyus vezeti végig a városon. Azon már csodálkozni sem kell, hogy mesés utazásukat szűkebb hazámban, Orfűn fejezik be. Minden Pécsre látogató így tesz, mert a dzsámitól minden út a kemencés udvarhoz vezet. Kedves Olvasó! A kisvonat előállt, tessék beszállni, indulunk! Jó utazást kíván: Nagy Bandó András