Már ​iskolás vagyok

Janikovszky Éva - Az ​úgy volt...
"Az ​úgy volt, hogy amikor hazajöttem a táborból, itthon mindenki nekem esett, hogy na mi újság, mi volt, hogy volt, meséljek már. Én általán tudom, hogy mi az újság, csak nem szeretem, ha folyton kérdik. Ezért mondtam, hogy semmi." Hányszor van így az ember, ha kamasz. És hányszor kerül olyan helyzetbe, hogy "semmi-szerű" választ ad, pedig... például ha a nagymamája megkérdi, hogy milyen húst süssön, azt feleli, hogy nem tudja, pedig... az öregek otthonában az egyik néni éppen azt szerette volna, ha olyan unokája lenne, mint ő... Vagy ha a kislány, akivel jó volna együtt járni, azt állítja, hogy írt a nyáron, és az ember úgy tesz, mintha nem hinné el, hogy írt. Janikovszky Éva tükröt tart a tizenhárom évesek elé, de mindannyiunk elé is, akik sok mindenen elgondolkodunk, sok mindenről tudjuk, hogy mi az újság, de azt válaszoljuk, hogy semmi. Réber László nagyszerű, telibe találó rajzai humorukkal a _kamaszság_ komikumát és líráját teszik még érthetőbbé, szeretetre méltóvá.

Janikovszky Éva - Örülj, ​hogy fiú!
Van, ​amit az ember előre megérez. Különösen akkor, ha babát vár. Nem is akartam előre megtudni, hogy mi lesz, mert nekem csak lányom lehet. És az az érdekes, hogy amikor meghallottam, hogy én most már igazán anyuka vagyok, és kisfiam van, eszembe sem jutott, hogy lányt akartam, csak annak örültem, hogy végre megszületett és egészséges, és amikor fölsírt, tudtam, hogy csak ő lehet a mi gyerekünk. Hogyan is lett volna lány, mikor fiú!

Janikovszky Éva - Már ​megint
"Ha ​nálunk festés van, akkor apukám is mezítláb mászkál, és anyukám is négykézláb csúszkál a padlón, és ha véletlenül fellököm a vizesvödröt, akkor nem kiabálnak, hogy mit csináltál már megint, hanem azt mondják a Borinak, hogy látod az öcséd legalább igyekszik segíteni." Nehezen ismeri kis magát az ember az élet dolgaiban, ha hét-, nyolc-, tíz vagy tizenötéves. Janikovszky Éva mindig a gyerekek segítségére van ezekben a kérdésekben, minden könyvében eligazítja kicsit a gyerekek gondolatait - de talán a felnőttekét is. Réber László pedig mulatságos tükröt tart mindenki elé, miközben abban bízik, hogy a tréfa mögött lappangó igazságot is felfedezik.

Marék Veronika - Kippkopp ​és a hónapok
Minden ​hónaphoz egy mese, ahogy Kippkopp hóembert készít, tobozokat gyűjt, vagy éppen pipacsvirágokkal játszik. A hónapok váltakozása már a kisgyerekeknek is hamar feltűnik, Kippkopp pedig csupa jó ötletet ad, hogyan tölthetjük el az időt és hogyan fedezhetjük fel a különböző évszakok nyújtotta szépségeket.

Janikovszky Éva - Cvikkedli
Ezt ​a fura nevet Dani adta annak a kalapos, cvikkeres, szivarozó bácsinak, akinek a fényképét a régi családi képeket őrző fadobozban találta. Cvikkedlit senki sem ismerte, hiába nézegették, nem is értették: hogyan került a dobozba. De ki lehetett ő? És vajon mi köze volt hozzá Amálkának, aki könyvünk címlapján az ablakban szomorkodik? Ezt egyedül csak Dani tudja, hiszen ő nyomozta ki kettejük történetét.

Berg Judit - Hisztimesék
Hisztizik ​a kisgyerek - nem akar öltözködni, ebédelni, rendet rakni, vagy éppen csak fel szeretné hívni magára a figyelmet. A könyv meséi válsághelyzetben születtek: síró-rívó, hisztiző kisgyerekei megnyugtatására találta ki őket a szerző. A kedves, rövid kis történetek a mindennapok apró, de sokszor megoldhatatlannak tűnő nehézségeit segítenek áthidalni a 2-4 éves apróságoknak és szüleiknek. A gyönyörű illusztrációk és rövid párbeszédek az állandóan lapozni vágyó, türelmetlen gyerekek számára is felolvashatóvá és élvezhetővé teszik a meséket. A kötet elején - bevezetés helyett - egy szülőknek szóló, bátorító-vigasztaló "igaz mese" található. A könyv végén pedig egy ráadásmese, amelynek semmi különös tanulsága nincs, egyszerűen a derűs pillanatokra való.

Janikovszky Éva - Ha ​én felnőtt volnék
,,Én ​egészen másmilyen felnőtt volnék, és annyi mindennek örülnék. Először is annak örülnék, hogy azt csinálhatom, amit akarok. Ha én felnőtt volnék, akkor sosem ülnék a széken, hanem mindig térdelnék, fehér kesztyűs kezem végighúznám minden vaskerítésen, a fogmosó pohárban csíráztatnám a datolyamagot, megennék egy-egy nagy tábla csokit minden ebéd előtt, és valószínűleg kézzel fognám a legyeket. Persze csak akkor, ha addig megtanulnék legyet fogni."

Janikovszky Éva - Felelj ​szépen, ha kérdeznek!
"Amíg ​kicsi voltam, könnyű volt szépen felelni... Amióta nagy vagyok... sokszor nem tudom, hogy mit feleljek...És ha majd én leszek felnőtt, úgy fogok kérdezni a gyerekektől, hogy sose kelljen rájuk szólnom, felelj szépen, ha kérdeznek"

Janikovszky Éva - Velem ​mindig történik valami
"Én ​nagyon örültem, hogy az Attiláék ide költöztek, mert most majd látja apukám, hogy nemcsak velem történik mindig valami, hanem mással is szokott." "Amikor apukám azt mondja, hogy gyere csak ide, kisfiam, beszélni akarok veled, akkor már biztos, hogy baj van. Mert ha nincs baj, akkor nem mondja, hogy beszéni akar velem, hanem mindjárt beszél..." A kötet humoros gyermektörténetet mutat be, Réber László rajzaival.

Janikovszky Éva - A ​Hét Bőr
A ​7. b., azaz a HÉT BŐR részesül abban a „megtiszteltetésben”, hogy az iskola tatarozásának végeztéig vendégeskedhet néhány hétig a kertvárosi iskolában. Hát nem kiderül, hogy iskolába – persze a sajátjukba – járni egész jó dolog? Élményeiket a rajnaplóban fogják rögzíteni, ez a HÉT BŐR rajvállalkozása. Meg az is, hogy segítenek a kissrácoknak és az egyedülálló öregeknek. Ja, hogy a kissrácok cseppet sem szorulnak segítségre, és Vilma néni is köszöni szépen, inkább egyedül menne moziba? Csupa régi-új helyzet Janikovszky Éva jól ismert, feje tetejére állított világából. Az sem számít, hogy nincsenek már őrsök és rajok, nincs takarékbélyeg és kazettás magnó sem, a gyerekek és a szülők nem változnak. Ahogy Janikovszky Éva és Réber László sem.

Marék Veronika - A ​Csúnya Kislány
A ​gyerekek egy napon elhatározták, hogy jelmezbált rendeznek. Mindenki lerajzolta, hogy minek fog öltözni. A Csúnya Kislány tündért rajzolt. A gyerekek nagyot nevettek: Te akarsz tündér lenni? Hiszen még kislánynak is csúnya vagy! Ám jó barátok segítségével még a Csúnya Kislány is megszépül. Marék Veronika nagysikerű könyvei közül egy frissen felújított mesekönyv a legkisebbek számára.

Janikovszky Éva - Ájlávjú
Kötelességem ​figyelmeztetni a kedves olvasót, a cím félrevezető. Nem szerelmes történeteket tartalmaz a kötet. Hanem? Az úgy van, hogy az ember idős korban már kevesebbet ügyintéz, szaladgál, nyüzsög. Inkább elgondolkozik ezen-azon, ír, írogat, így a századvégen, ezredelőn. Különösen, ha írónak hiszi magát. Aztán összegyűlik egy kötetre való. De miért jut eszébe éppen ez a cím? Mert a tévésorozatok, az angolszász nyelvterületen készült filmek jóvoltából angolul gyakran hallja. Magyarul csak szeretné hallani. De valahogy hiánycikk. Még a falfirkákon is többnyire angolul olvasható, hogy I love Brigi - Karesz. Azonkívül az angol nyelvű vallomás nemcsak egyes számban szeret, hanem többes számban is. Akár a kedves olvasó is magára veheti. Ha akarja. Rosszkedvet oszlató humort, szeretetből fakadó türelmet, megértést kínálok annak, aki vevő rá.

Janikovszky Éva - Kire ​ütött ez a gyerek?
"Amíg ​kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok…Amióta nagy vagyok, és ütődött és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek." Jót derülhet az éppen kamaszkorát élő olvasó, éppúgy mint a kamasz fiait-lányait nevelő szülő, s fedezhetik fel együtt, hogy változhat divat és technika, a kamaszlélek problémái változatlanok.

Szepes Mária - Pöttyös ​Panni az óvodában
Szepes ​Mária Pöttyös Pannija és pajtása, a komiszkodó Péterke, régi ismerősei a gyerekeknek, felnőtteknek. A fenti kötet- mely negyedik kiadásban jelenik meg - a két gyerek első óvodás élményeiről szól, egy kedves, vidám óvó néniről, egy állatkerti látogatásról, egy bizonyos Másholországról és még sok mindenről, ami minden óvodás gyerekkel megtörténthet. F. Győrffy Anna színes, meleg tónusú illusztrációi még közelebb hozzák ezt a derűs, gyerekeseményekben gazdag világát a kicsinyekhez.

Ismeretlen szerző - Aki ​nem hiszi, járjon utána
Aki ​nem hiszi, hogy a királyné vásárba vitte királyura fölösleges neveit, aki nem hiszi, hogy Hapci király udvarában először tilos volt az, ami később kötelező lett, aki nem hiszi, hogy egy piros telefon is boldogtalan, ha egyedül marad karácsonykor, aki nem hiszi, hogy egy fél tálcát is érdemes felakasztani a falra, aki nem hiszi, hogy levelibékának is lehetnek gondjai, az járjon utána, vagy - olvassa el ezt a mesekönyvet.

Csukás István - Süsü, ​a sárkány
Több ​mint huszonöt éve bocsátotta útjára Csukás István Kossuth-díjas író legendává let mesehősét, Süsüt, a sárkányt. A behemót, ám szívében szelíd, híres egyfejű, akit háromfejű apja kitagadott, az emberek közé került. Előbb riadalmat keltve, azután szeretettől övezve. Bár vágya, hogy elnyerje a királylány kezét, nem teljesül, de kárpótlásul a Fő-fő Udvari Sárkány címet azért megkapja. Kalandjainak ártatlan sutasága, kedves humorral ábrázolt figurája révén, a gyerekek és a már felnőtt gyerekek kedvence lett.

Csukás István - Sün ​Balázs
A ​Süsü a sárkány, A Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Pom Pom és még számos más kitűnő könyv szerzője, Csukás István ezúttal játékos, gyermekeknek szóló, de a felnőttekre is odakacsintó gyermekverseit gyűjtötte csokorba.

Szabó Magda - Tündér ​Lala
Irisz ​tündérkirálynő örök birodalma fölött beborult az ég: haragszik a varázsló, a hatalmas erejű szereket kotyvasztó vén Aterpater. Hiába öltötte fel a legszebb alakját - fövenyszőke hajú daliaként toppant a szép Irisz elé -, hiába festette ábrándos pillantású kékre eredetileg gonosz-piros szemét: a kétszázezer éves kérő kosarat kapott. S hogy miért? Az igazat kiáltó egyszarvú kis Gigi jóvoltából az országhatárokon belül ez már nem titok: a testőrök nagyszerű kapitánya, a délceg Amalfi áll az ügy hátterében. De kockázatos dolog egy varázslót kikosarazni. Aterpater - akinek már a körme is ősz az öregségtől - nagy ellenfél. És látszólag könnyű a dolga, mert rejtélyes módon eltűnik a királyi jogar. Elcsenője nem más, mint a tündéranya-szomorító kis Lala, Irisz szemefénye. Lala, aki nem szeret rubintáncot járni, aki soha nem akar szappanbuborékba utazni, aki Simon sassal barátkozik, és akinek - deríti ki diadalmasan a varázslói röntgenkészülék - emberszíve van. Ez pedig, a törvények értelmében igen nagy baj. És Irisz úgy érzi minden elveszett... A varázslatosan szép meseregény gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt maradandó élmény.

Marék Veronika - Jó ​éjszakát, Annipanni!
"Boribon ​és Annipanni szamóca-szedésből térnek haza. Amint mennek, mendegélnek, egyszer csak megpillantanak egy nyivákoló kiscicát. - Mi bajod van? - Éhes vagyok. - Gyere velünk, kiscica! Adunk neked vacsorát. Most már hárman mennek hazafelé..." - Ebben a mesében Boribon és Annipanni találnak egy kiscicát. A cica velük vacsorázik, velük fürdik, még az esti mesét is meghallgatja. De Annipanni elfelejti lefektetni...

Varró Dániel - Akinek ​a lába hatos
Varró ​Dániel, korunk sztárköltője írt már verset felnőtteknek, kamaszoknak, kisgyerekeknek - ám kisgyerekes szülőknek még soha. Saját tapasztalatait sűríti ezekbe a vicces kis mondókákba, hiszen Misi fia alig múlt egy éves. A versek közt van altató (többféle is, az egyik arra az esetre, amikor az apuka már nagyon ideges), öltöztető, büfiztető, pelenkázó és fürdető. Minden szülő felszabadultan kacagva fogja olvasni ezt a szépen illusztrált könyvet, mert "Varró Dani" mindennapi örömeiket énekli meg, a tőle megszokott tréfás, finom eleganciával. Maros Krisztina illusztrációival. Nem az összes étel kebel, ebben bárhogy kételkedel. S nem is minden kebel étel, apukádé pont kivétel.