Érdekes ​idők

Terry Pratchett - Kallódó ​kontinens
A ​KORONGVILÁG KALLÓDÓ KONTINENSE PÁR NAPON BELÜL AZ ENYÉSZETÉ LESZ, HACSAK… Ki ez a hős, aki átszeli a vörös sivatagot? Birkák nyírója, sörök ivója, bozótbetyár – olyan valaki, aki még egy fasírtpufit is hajlandó megenni, méghozzá józan állapotban! Egy csúcsos kalapos férfi, akit a Poggyásza számtalan apró lábon követ. Igen, ő az, Széltoló, az alkalmatlan varázsló, aki még azt a szót sem képes helyesen leírni, hogy „varázsló”. Ő az egyetlen kéznél lévő hős. Szóval… gond egy szál se, eh?

Terry Pratchett - Időtolvaj
AZ ​IDŐ TERMÉSZETI KINCS, OKOSAN KELL BÁNNI VELE. Mindenki több időt szeretne, és ezt a Korongvilágban csak a képzett szakemberek tudják biztosítani: a történelem tiszteletreméltó szerzetesei. Akik képesek az időt eltárolni; kiszivattyúzzák onnan, ahol csak kárba veszne, mondjuk a tenger fenekéről (mégis, mennyi időre van szüksége egy tőkehalnak?), és átpumpálják például a nagyvárosokba, amelyek lakói állandóan amiatt siránkoznak, hogy hová tűnt az a sok idő. Míg mindig mindenki arról beszél, hogy ideje lenne lassítani egy kicsit, egy ifjú órásmester éppen valami elképzelhetetlent készül tenni: le akar állni. Jobban mondva az időt akarja megállítani, méghozzá úgy, hogy elkészíti a világ első valóban pontos óráját. Ami azt jelenti, hogy a történelem nagyra tartott szerzetesének, Lu-cének, és tanítványának, Ludd Lobsangnak fel kell gyorsítaniuk egy kicsit, hogy megállítsák az időmérőt, még mielőtt elindulna. Ugyanis amint a Tökéletes Óra elüti az időt, az megáll. És akkor kezdődnek csak igazán a gondok.

Terry Pratchett - Vadkanapó
Disznólesés ​előestéje van. Csendes éj. Túl csendes. Hol lehet Vadkanapó, a vidám, pufók, nagyszakállú öregúr? Miért mászik le a _Halál_ a kéményeken, lelkesen próbálkozva a ho-ho-hóval? Az év legsötétebb éjszakája egyre sötétebbé válik... Zsuzsának, a rendhagyó nevelőnőnek meg kell oldania a helyzetet hajnalhasadtáig, különben nem lesz reggel. Soha többé... A huszadik Korongvilág-regény a sötétség és a Halál nagyszabású fesztiválja (de vannak benne cuki vörösbegyek és flitterek is). Ahogy a dal is mondja: jöjj el hozzánk, várunk(?) rád(?!)...

Terry Pratchett - Gördülő ​kövek
MÍG ​A TÖBBI GYEREK XILOFONNAL JÁTSZOTT, ZSUZSA EGYSZERŰEN CSAK MEGKÉRTE A NAGYAPJÁT, HOGY VEGYE LE AZ INGÉT. Igen. Halál a családban. Nem könnyű annak beilleszkednie a többiek közé, akinek a nagyapja fehér lovon ülve kaszát lóbál – különösen, ha az illetőnek hirtelen be kell szállnia a családi üzletbe is, és ennek kapcsán keverni kezdik a fogtündérrel. Különösen akkor, ha ráadásul azzal az új, ragályos zenével is fel kell vennie a harcot, amely megszállta a Korongvilágot. A renegát, törvényenkívüli zenével. Amely megváltoztatja az embert. Kőzenének hívják. Van ritmusa, és lehet rá táncolni, de... Él. És nem halkul el egykönnyen.

Terry Pratchett - Őrség! ​Őrség!
Ez ​az a hely, ahová a sárkányok távoztak. Csak hevernek itt, és… nem holtak, nem is álmodnak, csupán …szunnyadnak. És noha a tér, amelyet elfoglalnak, nem közönséges tér, ettől még alaposan összezsúfolódtak benne. Akár szardíniákhoz is hasonlíthatnánk őket, már amennyiben elfogadjuk, hogy létezhetnek ilyen óriási, pikkelyes, gőgös és arrogáns szardíniák. És feltehetően létezik valahol egy konzervnyitó. _Az _Őrség! Őrség! _a nyolcadik a Korongvilág-regények sorában – ám ez után a könyv után már sosem leszünk képesek ugyanúgy nézni a sárkányokra!_

Terry Pratchett - Erik
Erik ​a Korongvilág egyetlen démonidéző-hackere. Nagy kár, hogy nem valami jó benne. Csupán annyit szeretne, hogy teljesüljön három kívánsága. Nem vágyik semmi különlegesre – legyen halhatatlan, uralkodjon az egész világ fölött, szeressen belé őrülten a világ legszebb nője, a szokásos. Ám egy traktábilis démon helyett Széltolót idézi meg, aki minden valószínűség szerint a világegyetem legkevésbé rátermett varázslója, valamint a Poggyász néven ismert szerfölött intraktábilis és rosszindulatú utazási kelléket. Velük az oldalán Erikre nagy utazás vár az időn és a téren át, amitől majd inkább azt fogja kívánni (és a lelke üdvösségét is odaadná érte), hogy bárcsak meg se született volna.

Terry Pratchett - Fegyvertársak
„LÉGY ​A VÁROSŐRSÉG EMBERE! AZ ŐRSÉG IGAZI FÉRFIAKRA VÁR!” …de kénytelen beérni Karott káplárral (aki elvileg törpe), Zsámoly segédőrrel (aki ténylegesen törpe), Törmelék segédőrrel (aki troll), Angua segédőrrel (aki nő… az idő túlnyomó részében) és Göcsört káplárral (akit hivatalosan kizártak az emberi fajból sunnyogásért). Ráadásul mindannyiuknak sürgős segítségre van szükségük. Mert pusztán huszonnégy órájuk maradt arra, hogy megtisztítsák a várost – és most Ankh-Morporkról beszélünk…

Terry Pratchett - Piramisok
Serdülőkori ​istennek lenni egyáltalán nem könnyű. Azonban az orgyilkos kiképzésen való részvétel kimondottan tetszik Teppiknek - legalábbis addig, míg tényleg meg nem kell ölnie valakit. Igazán aggódni viszont csak akkor kezd, amikor atyja, a Fáraó eltávozik az örök múmiaságba, és ráhagyja az uralkodás minden nyűgét. Nem elég, hogy mostantól neki kell reggelente előidéznie a napfelkeltét, minden előképzettség nélkül, de még a Piramisok körül is támad egy kis gubanc...

Terry Pratchett - A ​Kaszás
_"A ​Halálnak meg kell történnie. Erről szól az egész élet. Az ember él, utána meg meghal. Ez nem maradhat csak úgy egyszerűen abba."_ A Halál eltűnt - feltételezhetően... izé... eltávozott. És ez ahhoz a fajta káoszhoz vezet, amely _mindig_ bekövetkezik, ha egy fontos közszolgáltatás átmenetileg szünetel. Mindeközben egy messzi-messzi kis farmon egy magas, sötét idegen elképesztő tehetségről tesz tanúbizonyságot a kaszálás terén. A termést is le kell aratnia valakinek...

Terry Pratchett - A ​mágia fénye
Nagy ​A'Tuin, a Korongvilágot hátán cipelő csillagteknőc az egyetlen lény kerek e világon, aki pontosan tudja, hová tart. Hamarosan a Korong varázslói is megtudják, és akkor kezdhetnek csak igazán aggódni... A világot katasztrófa fenyegeti, s az egyetlen ember, aki megmenthetné, Széltoló, egy meglehetősen kétes hírű és gyáva varázsló, aki eltűnt. Állítólag legutóbb a Peremről lezuhanni látták egy négyszemű turista társaságában... A legmókásabb és legszokatlanabb fantasy történet az egész galaxisban. (Vagy bármely más galaxisban.)

Terry Pratchett - Vége ​a mesének
KÖNNYŰ ​FELADATNAK TŰNT... ELVÉGRE MENNYIRE NEHÉZ LEHET AZT ELINTÉZNI, HOGY A SZOLGÁLÓLÁNYT _NE_ VEGYE NŐÜL A HERCEG? Azonban az ezúttal a messzi Genuvába utazó három boszorkány – Wiharvész Anyó, Ogg Nagyi és Póré Magrat – esetében a dolgok sosem egyszerűek… A szolgálólányok sorsa az, hogy feleségül _kell_ menniük a herceghez. Erről szól az életük. A boldog véget nem lehet feltartóztatni. Legalábbis nem lehetett – mostanáig...

Terry Pratchett - Maszkabál
AZ ​ELŐADÁSNAK MÉG AKKOR IS FOLYTATÓDNIA KELL, HA ÖLDÖKLÉS, KÁOSZ ÉS ZŰRZAVAR TOMBOL AZ ÉJSZAKÁBAN… Az ankh-morporki Operaház hatalmas, túldíszített épület, amelyben ártatlan, fiatal szopránokat ér el a végzetük egy furcsán ismerősnek tűnő, romlott lángelme képében, aki a frakk egy bizarrul rémisztő változatát viseli… _Valaki_ legalábbis ezt reméli. Ám Wiharvész Anyó, a Korongvilág leghíresebb boszorkánya is a nézőtéren tartózkodik. _És ő nem állhatja az ilyesmit._ Úgyhogy _baj_ lesz. (De természetesen egész estés kikapcsolódás keretében, tele fülbemászó, slágergyanús gyilkosságokkal...)

Terry Pratchett - Hazafiak
A ​KORONGVILÁG HÁBORÚRA KÉSZÜL RENGETEG OLAJOS ÉS TINTAHALLAL, FEGYVERESSEL, HALÁSSZAL ÉS LEGALÁBB EGY MARKOTÁNYOSSAL. A tenger mélyéről egy szélkakas emelkedik fel, és hirtelen mindenki tudni véli, merről fúj a szél. Az új földdel együtt azonban ősrégi sérelmek is napvilágot látnak. Miközben két sereg menetel egymás felé, Vinkó Szilárdnak, az Ankh-Morporki Városőrség parancsnokának csupán néhány órája van arra, hogy egy bűnténnyel megbirkózzon, amely olyan irdatlan nagy, hogy még törvény sem született ellene. Úgy hívják, „háború”. Mindezek során a parancsnok kellemetlen ellenfelekkel kénytelen szembenézni, akik arra törekednek, hogy elkapják őt… és akkor csak a vele _azonos_ oldalon állókat említettük. Lehet, hogy az ellenség még náluk is rosszabb.

Terry Pratchett - Az ​ötödik elefánt
VINKÓ ​SZILÁRD AZ ÉLETÉÉRT ROHAN. Ő, AKI TEGNAP MÉG HERCEG VOLT, A VÁROSŐRSÉG PARANCSNOKA ÉS A REJTÉLYES, HÁJBAN GAZDAG ÜBERWALDI BIRODALOMBA KINEVEZETT NAGYKÖVET. Ma azonban már nem támaszkodhat másra, csupán természetes józan eszére és Ványa bácsi nyomasztó nadrágjára (ne is kérdezzék…). Havazik. Dermesztő a hideg. És ha nem sikerül az erdőn átvergődve lakott területre jutnia, akkor kirobban egy rettenetes háború. Ráadásul szörnyek loholnak a nyomában. Okosak. Gyorsak. Mi több: vérfarkasok – és mind jobban beérik.

Terry Pratchett - Mozgó ​képek
A ​Korongvilág alkimistái felfedezték az ezüstvászon mágiáját. _És Holy Wood eléggé másfajta hely. Itt másképp viselkednek az emberek. Mindenhol máshol az istenek, a pénz és a haszonállatok a legfontosabbak. Itt viszont fontosnak lenni a legfontosabb._ De mi Holy Wood sötét titka? Tugelbend Viktorra („Nem tud énekelni. Nem tud táncolni. Egy kicsit tud vívni.”), és Hártli Marira („Tudod, mi a legnagyobb tragédia a világon? Az, amikor az emberek soha nem jönnek rá, hogy mit is akarnak csinálni igazából, vagy hogy miben is jók igazán. Az a sok elvesztegetett lehetőség. Nos, az én lehetőségem Holy Wood, érted? Ez az én esélyem arra, hogy megtudjam!”) vár, hogy kiderítsék… „Trollok! Csaták! Románcok! Vékony bajszú férfiak! Szerencselovagok! És egy nő harca, hogy megtartson valamit, amit nagyra értékel… ezt majd később kitaláljuk… egy megőrült világban!”

Terry Pratchett - Kisistenek
KEZDETBEN ​VALA AZ IGE. ÉS AZ IGE A KÖVETKEZŐ VALA: HÉ, TE! Mert Tezsvér novícius a Kiválasztott. Tezsvér egyszerű fiú. Nem tud sem írni, sem olvasni. Csak a dinnyéit szokta kapálni, és nem vágyik másra, csupán békére, igazságosságra és testvéri szeretetre. Illetve arra, hogy az inkvizítorok most már legyenek olyan kedvesek, és hagyják abba a kínvallatását. A legeslegjobban azonban azt szeretné, ha az istene _valaki mást_ választana ki magának…

Terry Pratchett - Vészbanyák
A ​boszorkányok természetüknél fogva nem igazán társas lények, vezetőket pedig egészen biztosan nem választanak maguknak. De nem létező vezetőik közül a legnagyobb tiszteletnek Wiharvész Anyó örvend közöttük. Azonban még _ő_ is kénytelen belátni, hogy a királyi udvar cselszövényeibe beleavatkozni jóval bonyolultabb, mint azt bizonyos színművek el szeretnék hitetni az emberrel…

Terry Pratchett - A ​mágia színe
Valahol ​messze, az űr egy eldugott zugában lavíroz A'Tuin, a gigászi teknőc. Hátán a lenyűgözően őrült, páratlanul szórakoztató, sosem látott hősöktől és elvetemültektől hemzsegő Korongvilág... Kard és varázslat. Bárd és kacagás. Kalandok a világ pereméig - és még annál is tovább!

Terry Pratchett - Hölgyek ​és urak
A ​TÜNDÉREK VISSZATÉRTEK - DE EZÚTTAL NEM CSAK A FOGAIDAT AKARJÁK... Wiharvész Anyó és apró boszorkányköre most _igazi_ tündékkel kerül szembe. Beköszöntött nyárközép – azaz a mi világunkon Szent Iván – napjának éjjele. Ám nincs idő álmokra… A darabban szerepet kapnak még törpék, varázslók, trollok, néptáncosok és egy orangután, valamint vérpatakok és rengeteg hollári-hó.

Terry Pratchett - Carpe ​Jugulum
FOHÁSSZAL ​OTTOKÁR NEM TÚL JÓ IDŐBEN AKARJA GYAKOROLNI PAPI HIVATÁSÁT. VAGY NEM TÚL JÓ HELYEN. AZT HITTE, CSUPÁN EGY EGYSZERŰ SZERTARTÁS MIATT KELL LANCRE-BE MENNIE, DE RÁ KELL ÉBREDNIE, HOGY A VÁMPÍROK ÉS A BOSZORKÁNYOK KÖZÖTT DÚLÓ HÁBORÚ KELLŐS KÖZEPÉBE CSÖPPENT. Boszorkányok alatt pedig az ifjú Ágnes értendő, aki _tényleg_ nem tud még saját magával sem egyetérteni; Magrat, aki a boszorkánykodást a pelenkákkal próbálja ötvözni; Ogg Nagyi… …valamint Wiharvész Anyó, aki már önmagában súlyos gondot jelent. A vámpírok viszont intelligensek, a stílus mellett díszes mellényekkel is rendelkeznek, és kiszabadultak. Ők is szeretnének egy harapásnyit a jövőből. Fohásszal Ottokár tudja, hogy vele van az ima ereje – de azt kívánja, bárcsak lenne nála egy bárd is.