Húsvét ​napja

Benedek Elek - A ​csúnya királyfi és a szép királykisasszony
Benedek ​Elek meglepően modern meséje egy csúnya királyfiról, akit először kikosaraz a szép királykisasszony. Ám a királyfi furfangos módon, álruhát öltve, mégis elnyeri a királykisasszony kezét. Sorozatunk meséi a hovatartozásról, a másságban rejlő értékekről, és ezek elfogadásáról szólnak. Teszik mindezt mesei környezetben, klasszikus motívumokkal - az ideológiai felhangokon, a mindenáron való tanulságon és persze az Óperencián is túl.

Berg Judit - Két ​kis dinó a zsírkréta korban
Hadd ​mutassuk be Trikót, történetünk főhősét! Trikó triceraptosz. Három szarvat visel a fején, mégis nyugodt és szelíd. Állítólag páfrányevő, de a főtt kukoricát és a gumicukrot sokkal jobban szereti. Aztán itt van Nyamm. Ő tirex. Nagyon erős, harcias és gyors, de nem a sok eszéről nevezetes. Húsevő, de bármit hajlandó megkóstolni, ami az útjába kerül. Kedvence a véres dinócsigolya és a téliszalámis zsemle. Különös ismertető jegyük még: mindketten nagyon picik. Hogy miért ekkorák, és hogyan kerültek a zsírkréta korból a mi világunkba, megtudhatjátok Berg Judit legújabb meséjéből, melyhez Kőszeghy Csilla rajzolt nagyon vicces triceraptoszokat, tirexeket, raptorokat, sőt, cinkeszauruszokat is. Kezdő olvasóknak is ajánljuk!

Takáts Gyula - Dorombol ​a hold
"Dombok, ​rétek, zúgó erdők, vízen ringó nádasok" - ezzel a felsorolással kezdi Takáts Gyula Fuvolázva című versét, s csak kedvenc állatai és növényei, a rigók, cinegék, rókák és a vadrózsák hiányoznak még, hogy teljessé váljék az a kör, melynek ő irodalmunkban egyik legmeghittebb énekese. Ez a kör, a természeti világ szépségeit kibontakoztatva, derűsen, jókedvet sugárzón elevenedik meg ezekben a versekben. A jókedv a költő játékos kedélyének, töretlen életszeretetének az adománya, mellyel mintegy behinti, megajándékozza kedvenc környezetét. Hangulatos, könnyed és mégis igényes költészet fakad Takáts Gyula természet- és életszeretetéből, méltó arra, hogy a legigényesebb olvasóknak, a gyerekeknek is örömük teljék benne. A szép gyűjtemény verseit Szántó Piroska megkapó, színes illusztrációival második kiadásban jelentetjük meg.

Csukás István - Süsü, ​a sárkány
Több ​mint huszonöt éve bocsátotta útjára Csukás István Kossuth-díjas író legendává let mesehősét, Süsüt, a sárkányt. A behemót, ám szívében szelíd, híres egyfejű, akit háromfejű apja kitagadott, az emberek közé került. Előbb riadalmat keltve, azután szeretettől övezve. Bár vágya, hogy elnyerje a királylány kezét, nem teljesül, de kárpótlásul a Fő-fő Udvari Sárkány címet azért megkapja. Kalandjainak ártatlan sutasága, kedves humorral ábrázolt figurája révén, a gyerekek és a már felnőtt gyerekek kedvence lett.

Zelk Zoltán - Négy ​vándor és más mesék
Zelk ​Zoltán meséiben megtalálni a humort, a költészetet, a természet és az állatok szeretetét, és mindazt, amiért a felnövekvő gyerekek generációkon át úgy szerették ezeket a történeteket. TARTALOM Négy vándor A virágok álma A három nyúl Egy cipő története A bölcs kacsa meséi Két álom A szarka meg a róka A bútorok lázadása Tekintetes papagáj Szavaseigaz Marci Hol volt, hol nem volt Egy búzaszem története A két kakukk Tilinkó Muki a világjáró Egy asztal élete Kutya város Négy vándor Melegedő az erdőben Versenyfutás Kirándulás Aranycipő Három kérdés Erdei mulatság Hét nap Köd és fény Ferkó halországban Egymillió porszem Új mese a négy vándorról Kilenc ember, kilenc szarvas Új mese a négy vándorról Hat testvér Őszi mese Téli mese A hóvirág A legszebb tavaszi reggel Tavaszi mese A fecskék A kis Mitugrálsz Mese a fákról Az elköltözött kert A nagyravágyó felhőcske A pipacs és a búzavirág Mese a bútorokról A legnagyobb hazugság Égig érő körtefa Párácska Három rigó meg egy róka A tölgyfa születésnapja A furfangos szarka Az aranyóra és a vekker Születésnapi ajándék A jószívű Sajó Pajtás Az okos Bodri Mese az éhező kisegérről A rózsaszínű kismalac Az okos nyúl Mese a legokosabb nyúlról A felhőn szálló nyuszicsalád Kecskére bízta a káposztát Az állatok iskolája Mese A világgá ment porszem Mackó a városban Papírhajó Legerősebb János Az alvó Jóság Mikulás bácsi csizmája A világ vége A patak meséje Decemberi mese A rókák haditerve A szekrény álma Az asztal álma Mese a sárga szakállú király zöld kalapjáról A világ vége Kincses Jankó A bűvös cipó Mese a világgá ment krumpliról A fekete kutya meg a fehér kacsa Régi-új mesék Az éhes kályha Két ház Az öreg ember házikója Csörgő Mese a szentjánosbogárról Melyik madár hazudott nagyobbat A fák dalosversenye A ravasz papagáj Májusi mese A gólya érkezése Utószó

Rusz Lívia - Nem ​mind arany, ami fénylik
Rusz ​Lívia (Kolozsvár, 1930. – ) grafikus, festőművész és képregényrajzoló. 1987-ben a romániai állapotok miatt Magyarországon telepedett le. 1988-ban jelent meg a Nem mind arany, ami fénylik c. nagysikerű, 40 oldalas képregénye.

Ismeretlen szerző - Linda ​mesél III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kormos István - A ​zsiráfnyakú cica
Hol ​volt, hol nem, volt egy Színpompánia nevezetű ország, ahol minden olyan szivárványosan ragyogott, hogy káprázott az ember szeme, akárhová nézett. Tengerkék és tűzpiros, fűzöld és aranysárga tündöklött szerte, házfalakon és tetőkön, s még a szemeteskocsik is cinóberpirosak voltak, mint a paradicsommadár szárnya. Jött egyszer egy koromfekete éjszaka: Nap se sütött, Hold se ragyogott! A miniszteri palotában álmosan sétikált az éjjeliőr, s egyszer csak egy csukott ajtó mögül kaparászást hallott. Benyit: egy furcsa állatkát talál. Cicához hasonlít, de a nyaka pöttyös és létrahosszú, mint a zsiráfé, lábacskái vastag elefántlábak, háta pedig éppen olyan, mint a kétpúpú tevéé.

Kassovitz László - Pamacs
Egyszerű ​történet a Pamacsé. A barátságról és a hűségről szól, meg arról, hogy barátunkért felelősséggel tartozunk jóban is, bajban is. Ha a barátságot nem becsüljük meg, akkor oly hirtelen foszlik szerte, mint amilyen gyorsan nyoma veszett Pamacsnak is. Kassovitz László elbájoló meséjét jó szívvel ajánlhatjuk óvodásoknak és kisiskolásoknak, valamint azoknak a szülőknek, akik gyermekeik lelkét szeretnénk megkímélni az elmúlt években egyre nagyobb teret hódító erőszaktól, brutalitástól. Olyan szülőknek nyújtjuk ezt a könyvet, akik egy mese olvasásával jóra és szépre akarják tanítani az apróságokat, s velük örülnek, hogy a végén minden jóra fordul. Győz a barátság és a hűség, de nincs legyőzött gonosz. Egy szép nyári reggelen Ferike arra ébredt, hogy régi kívánsága teljesült. Álmából egy kiskutya ébresztgette, akit a szüleitől kapott ajándékba. Lelógó fülű, élénk szemű, apró kutyus volt, hosszú farkát dús szőrzet díszítette, mintha egy pamacs lett volna. Ezért nevezte el őt Pamacsnak. Ferike, akivel együtt játszottak otthon és a parkban, mígnem egy délután vihar tört ki hirtelen, és a gyerekek ijedten rohantak haza. Pamacs ott maradt a parkban egy lámpaoszlophoz kötözve, magányosan. A viharos nyárestén az égzengésben csak Burkus, a gazdátlan komondor hallotta meg kétségbeesett hívó szavát, sírását, csak az ő szíve esett meg a kikötött kiskutyán, s volt bátorsága felkutatni, kiszabadítani fogságából. Pamacs és Burkus együtt készült a kóboréletre, de mielőtt útra keltek, még megfogadták, egymást soha el nem hagyják.

Balázs Ágnes - Andersen ​avagy a mesék meséje
Hans ​Christian Andersen egy hideg téli napon elindul kiadójához, és megjelenteti Karácsonyi mesegyűjteményét, amelyet azután évről évre újabb és újabb követ majd. A fogadtatás frenetikus, meséi ma is olyan elevenen hatnak, mintha éppen hozzánk, mintha csak rólunk szólnának.De miért adta ki a meséket? Miközben költeményeken és színdarabokon dolgozott, talán csak pihenésképpen vetette papírra a meséit, azokat a műremekeket, melyek oly könnyedén s oly természetesen áradtak belőle, akárcsak a levegő, s melyek meghozták számára a világhírt. Valaminek történnie kellett! Ez a gondolat nem hagyott nyugodni. Ez a "valami" addig-addig foglalkoztatta a fantáziámat, amíg Andersen mesefigurái életre keltek, és elkezdték mesélni a saját történetüket... Andersen nem csupán a meséit, az életét is példaképpen hagyta az utókorra. Megszállottan követte álmait, miközben mindenkiben képes volt meglátni, megtalálni az örök emberit: hajlandóságunkat a jóra és a szeretetre. Az Andersen avagy a mesék meséje Balázs Ágnes első regénye. Akárcsak Andersen, Balázs Ágnes is a színház szerelmese. Nem véletlen, hogy a szerző a nagy meseíróról szóló történet színpadi változatát is megírta, megzenésítette...

Decsi Imre - Mesék ​Mátyás királyról
Mindenki ​hallott már Mátyás királyról. Meséket, legendákat őrzött meg róla és tetteiről a történelem. Ő volt az a király, aki nemcsak művelt és ravasz volt, de szeretett tréfálkozni is. Mindenről saját szemével szeretett meggyőződni, ezért gyakran álruhát öltött és úgy járta az országot. Miközben csalásokat, igazságtalanságokat büntetett, dicsérte és jutalmazta a jószívűséget, az emberséget. Emellett gyakran került mulatságos helyzetekbe is. Ez a kötet Mátyás királyról szóló rövid, csattanós, tanulságos történetekből nyújt át néhányat kedves olvasóinknak.

Lázár Ervin - Hapci ​király
Lázár ​Ervin legújabb meséinek válogatása, Réber László grafikáival. A címadó írás mellett a kötetbe a Vérengző Alfréd, az Állatmese, A szeplős boszorkány és A durci mókus című meséit vette fel a szerző. A címadó történet egy furcsa birodalom hétköznapjaiba enged bepillantást.

Bálint Ágnes - Brúnó ​kapitány kalandjai
Brúnó ​kapitány békésen tengeti nyugdíjas napjait vén hajója fedélzetén, amely lehorgonyozva vesztegel a kapitány nővérének, Özvegy Póknénak a kertjében. Egy hatalmas árvíz azonban elragadja a hajót, és elsodorja egészen a tengerig. A kapitányt a váratlan utazásra két mihaszna potyautas is elkíséri, akikkel alaposan meggyűlik a baja.

Csukás István - Brum ​Brum Brúnó, a nagy vadász
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bálint Ágnes - Én ​vagyok a Tévé-Maci
Nem ​vagyok közönséges játék mackó. Tévésztár voltam, esténként sok-sok gyereket hívtam a képernyő elé, hogy együtt nézzük a mesét. Amikor fogat mostam, velem gurguláztak a tévénézők, és csutkababámmal meg a gyerekekkel együtt bújtam ágyba. Ha kíváncsi vagy a pici lakásomra, a játékaimra vagy a virágokra, amiket naponta öntözök, lapozz bele ebbe a képeskönyvbe! A kis fotókon engem láthatsz, mesélek és gitározok is neked elalvás előtt.

Füzesi Zsuzsa - Mesetarisznya
Füzesi ​Zsuzsa, számos gyerekkönyv illusztrátora nem első alkalommal szemelget az ifjúsági irodalom kincseiből; Mondókáskönyvei (legutóbb: 9407179) után most a népek meséiből válogatott. Orosz és indus, Fülöp-szigeti és francia, norvég és spanyol, kínai és kanadai történetek reprezentálják a népek családjának mesekincsét. A magyar folklór sajátos darabjai - köztük ismertebb antológiadarabok (A macskacicó; A rest macska) - mosolyogtatják majd meg a gyerekolvasókat. Tanulsága mindegyik mesének van; a jóra, a nemesre oktatnak a példázatok meggyőző erejével (A meggondolatlan teknősbéka; A kislány meg a róka). Az átváltozásos mesék az izgalmas fordulatok varázsát rejtik (Sárkány a rózsabokorban). A legtöbb mese - alkalmazkodva a kis olvasók figyelméhez - rövid, s színességüket, költői ihletettségüket hangsúlyozzák az illusztrációk, a válogató groteszk hangulatú, karakteres rajzai. - A huszonöt mesét tartalmazó, színpompás antológia az óvodás korú gyerekeknek ajánlott.

Ismeretlen szerző - A ​füttyös legény
A ​csángó népcsoport neve kóborlót, bandukolót, vándorlót jelent. Ilyenek a meséik is: kanyargósba váltó egyenesek, mint az út, mindig váratlan részletbe botlók, mint az utazó. Ebben a könyvben fütyörészéssel nyerheted el a királyleány kezét, kibabrálhatsz csínytevő szomszédjaiddal, fizetség helyett dió a béred, sokszor az eszeddel kell igazságot tenned – de ha bármikor bajban találnád magad, beszélő kutyák és varázserejű madarak sietnek a segítségedre.

Romhányi József - Bömbi
A ​Tankó Béla kedves rajzaival megjelent mesekönyvben Bömbi, a bátor oroszlángyerek megvédi barátait az óvodás Miki gonosz csínyeitől. Miki később bánja bűnét, így megbocsátanak neki: "Ami rosszat tettem, szánom-bánom!/ Megszöktem, de szótlan nem nézhetem,/ hogy más kapja a verést helyettem."

Gazdag Erzsi - Itt ​az ősz!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anga Mária - Ki ​vasalja ki a katicabogárkák szárnyait?
Ritka ​kincset találtunk Anga Mária személyében a magyar gyermekirodalomnak. Ő ugyanis nem a meseírók, hanem a mesemondók leszármazottja. Akinek a mese élő valami, hiszen először a publikumnak elmeséli őket - könnyen teheti, óvónő! -, közben hagyja, hogy a kis közönség formálja a szöveget, majd csak utána írja le. Így ezek a mesék minden művitől mentesek, a nyelvük az a legszebb mesenyelv, amely örömet tud szerezni, amely igazi érzelmekre tud nevelni, amely mintát tud adni az olvasónak-hallgatónak, hogyan építse be saját szóhasználatába a mesenyelv fordulatait. Rendkívül fontos ezeknél a meséknél a témaválasztás: a mesei téma ugyanis a gyerekek környezete - a valós táj valós növényzettel és állatvilággal. Ami által a meséken keresztül megvalósul a legfontosabb, az otthonra lelés a világban. Sugárzik belőlük a világ szeretete. Anga Mária meséivel egyedi hangú világot teremt. Történetei a felnőtt olvasót is lebilincselik, ám látszik, hogy a gyermeki lélek avatott ismerője, s ezért óvodás kortól kezdve minden korosztálynak ajánlhatók. Megjelenésük nélkül szegényedne a magyar gyermekirodalom. (Lázár Ervin)