Orvosi ​szociológia

Tringer László - A ​szorongás és a szorongásos zavarok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Személyiségzavarok
A ​személyiségzavarok napjainkban a népesség 10–12 százalékát érintik. A maladaptív személyiségműködés önmagában is jelentős és hosszantartó funkcióromlást eredményez, emellett rontja az esetlegesen társuló betegségek prognózisát. A kórkép a betegek és hozzátartozóik szenvedése miatt és a magas direkt és indirekt költségek miatt is kitüntetett figyelmet igényel. Az utóbbi évtizedekben igen jelentős tudás halmozódott fel e kórképek kialakulását, kórlefolyását, neurobiológiai korrelátumait és a kezelés lehetőségeit illetően.

Ismeretlen szerző - DSM-5 ​klinikai esettanulmányok
"A ​kötet az új DSM-5 rendszerét hiteles esetleírásokon keresztül mutatja be a mentális egészséggel foglalkozó szakembereknek: pszichiátereknek, pszichológusoknak, szociális munkásoknak, ápolási szakembereknek és minden a témával foglalkozó kollégának. Az esetismertetéseken keresztül az új rendszer koncepciója is körvonalazódik, vagyis az, hogy az új klasszifikációs rendszer hogyan elemzi és rendszerezi a tüneteket és a betegségek súlyosságát, a komorbiditást, a betegség tüneteinek megjelenését, a betegség várható klinikai lefolyását, illetve azok nemhez és kultúrához kapcsolódó vonatkozásait. A könyv valóságos esetillusztrációkkal segíti áthidalni a mindennapi élet kihívásai és a formális klasszifikáció közötti távolságot.""

Szirmai Miklós - Depilógus
Egy ​negyvenes, négy gyerekes családapa feljegyzései olvashatók a naplószerű könyvben. Szirmai Miklós saját betegségéről, a napjainkban sokakat érintő depresszióról és pánikbetegségről ad szívszorító kórképet. Őszinte, kitárulkozó vallomásban számol be mindarról, amit pánikbetegsége alatt tapasztalt, a családot ért traumákról, barátainak és feleségének támogatásáról, orvosi kezeléséről. Beszámolóját öniróniával, maró gúnnyal megírt aforizmák kísérik.

Bitter István - Rihmer Zoltán - Gyakorlati ​pszichofarmakológia
Kinek ​és mikor rendeljünk nyugtatót, altatót, antidepresszív vagy antipszichotikus hatású gyógyszert? Melyik szert válasszuk, hogyan és mennyi ideig adagoljuk? Hogyan kezeljük a szkizofrénia negatív szindrómáját vagy a különböző szorongásos állapotokat, beleértve a pánikbetegségeket is? Melyek a gyógyszeres terápia mai lehetőségei és hatásai az alkohol- és gyógyszerdependens betegek kezelésében? Mi a teendő a heveny zavartsági vagy nyugtalansági szindrómákban? Melyek a pszichofarmakonok mellékhatásai, azok hogyan kontrollálhatók és előzhetők meg? Pszichofarmakonok rendelésekor milyen gyógyszerkölcsönhatásokról kell tudnunk? Mikor és milyen diétát kell előírnunk betegeinknek? Hogyan változtatják meg a pszichofarmakonok az alvást, a teljesítményt? Lehet-e gépkocsit vezetni ezen gyógyszerek szedése mellett? Többek között e kérdésekre ad választ Bitter István dr., a Semmelweis Orvostudományi Egyetem adjunktusa és Rihmer Zoltán dr., az Országos Ideg- és Elmegyógyintézeti Intézet osztályvezető főorvosa, e kis kötetben. A szerzők nagy gyakorlati tapasztalatú pszichiáterek, a pszichofarmakológiai kutatás elismert szakértői. A könyv a gyakorlat számára készült, magába foglalva a legújabb szakirodalom elméleti ismereteit is. Lényegretörő, rövid leírásai jól hasznosíthatók a kórházi gyakorlatban éppúgy, mint az ambuláns és sürgősségi ellátásban is. E hézagpótló könyv - annak második kiadása is - hazánkban hasznos olvasmánya és kézikönyve lehet minden orvosnak és orvostanhallgatónak, továbbá nagy segítséget nyújthat a klinikai pszichológusoknak, s mindazoknak, akik pszichofarmakonokkal kezelt betegekkel is foglalkoznak, vagy korszerű áttekintést kívánnak kapni a pszichofarmakonok alkalmazásának kérdéséről.

Racsmány Mihály - Kéri Szabolcs - Architektura ​és patológia a megismerésben
A ​Kognitív Szeminárium sorozat második kötete a 2000 februárjában megrendezett VIII. Magyar Kognitív Tudományi Konferencia előadásain alapul, s azokból a hazai kutatásokból ad átfogó válogatást, amelyek a kísérleti pszichológia, a neuropszichológia és a kognitív neuropszichiátria együttes alkalmazásával egy külföldön már széles körben elterjedt módszert kívánnak nálunk is meghonosítani. A tanulmányok az autizmus, a szkizofrénia, illetve az afáziás nyelvi zavarok vizsgálatainak legfrissebb eredményeire támaszkodva mutatják be megismerőrendszerünk működését. Kötetünket gyakorló neuropszichológusoknak, pszichiátereknek és neurológusoknak egyaránt ajánljuk, de az idegrendszer sérülései iránt érdeklődő nem szakmabeli olvasók is haszonnal forgathatják. A szerkesztők

Dr. Virginia Edwards - A ​depresszió és a bipoláris betegségek
Élete ​során minden ötödik ember legalább egy alkalommal szenved depresszióban; a nők érintettsége kétszerese a férfiakénak. Ám annak ellenére, hogy tudjuk, a depresszió betegség, méghozzá a komolyabbik fajtából, az esetek több mint felét sohasem diagnosztizálják, így a betegnek, aki kezelésre szorul, be kell érnie annyival, hogy "szedje össze magát", és hogy "legyen kicsit vidámabb". Holott a tények önmagukért beszélnek: a depresszió okozta halálozás a szív-és érrendszeri betegségek után a második helyen áll, és a befejezett öngyilkossági esetek 54%-áért felelős. Kialakulásának pontos oka egyelőre nem ismert, de egyre többet tudunk a betegség hátterében álló biokémiai változásokról és az örökletes tényezőkről. A kezelés megoldott, és ahogy tudomásunk fejlődik, egyre nagyobb sikereket érünk el. A depresszió és a bipoláris betegségek c. könyvében dr. Virginia Edwards egyszerűen és mindenki számára érthetően írja le a különbséget a depresszió és az egyszerű rossz hangulat között. Elmagyarázza az olvasónak, hogy milyen hatással van a betegség az agyra, hogyan változtatja meg gyakran alapvető emberi tulajdonságainkat, és mindezek a változások hogyan fordíthatók vissza. Értékes tanácsokkal látja el azokat, akik maguk szenvednek depresszióban, valamint azokat, akik valamely szeretett hozzátartozón vagy baráton akarnak segíteni. Dr. D. Virginia Edwards, az Amerikai Pszichiátriai és Neurológiai Társaság által elismert pszichiáter 30 évnyi tapasztalattal rendelkezik a gyermek- és felnőttpszichiátria tárgykörében. Korábban a Torontói East General Hospital vezető gyermekpszichiátere, valamint számos intézet konzultáns szakorvosa volt. Munkájának és kutatásának célpontja a felnőttkori depresszió.

Ismeretlen szerző - Múzsák ​a díványon
„A ​pszichiátria és a legszélesebb értelemben vett kultúra közötti kapcsolatot fogja át ez a kötet, amelyre utal az alcím: Pszichiátria és kultúra. A könyv óriási feladatra vállalkozott: összekötni a tudományt a kultúrával, a pszichoterápiát a vallásokkal, a képzőművészetet a művészetterápiával, a pszichoanalízist a szépirodalommal, és mindezt olyan formában, hogy mind a laikus, mind a szakmai közönség számára érdekes és tanulságos olvasmány legyen. A fejezetek többségét pszichiáterek, pszichológusok írták, de a szerzők között volt szociológus, antropológus, irodalomtörténész is. Az első kiadás szakmai elismertségét jelezte, hogy 1993-ban a Magyar Pszichiátriai Társaság a legjobb könyvért járó Nyírő Gyula díjjal jutalmazta a kötetet.” - írja dr. Németh Attila pszichiáter főorvos, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke a kötethez írt előszavában.

Valérie Capdevielle - Caroline Doucet - Klinikai ​pszichológia és pszichopatológia
A ​kötet öt fejezetből áll. Az első röviden ismerteti a klinikai pszichológiával és a pszichopatológiával kapcsolatos felfogásokat. A második fejezetben a hangsúly azokra a különbségekre helyeződik, amelyek az egyén, a személy és a szubjektum fogalmát állítják szembe egymással. A harmadik fejezetből azt tudhatjuk meg, hogyan lehetséges elkülöníteni a fő elméleti irányzatokat az okságról és a pszichikumról alkotott koncepciójuk alapján, valamint aszerint, hogy milyen meghatározó oktípust helyeznek a középpontba. A negyedik fejezet az emberi szenvedés megnyilvánulási formáiról szól. Az ötödik fejezet tárgya a klinikai gyakorlat: azok az eljárásmódok, melyekkel a pszichológus a beteg szenvedéseit enyhíteni igyekszik.

Ismeretlen szerző - Kényszerbetegség
Mindenkivel ​előfordult már, hogy visszament ellenőrizni, valóban bezárta-e a lakást vagy a kocsi ajtaját. Sokunkat zavar, ha egy terítő vagy egy szőnyeg ferdén van leterítve, s hajlamosak vagyunk megigazítani. Felbukkanhatnak számunkra ijesztő, agresszív vagy perverz gondolatok, melyeket sosem tennénk meg, s mégis szorongást kelthetnek bennünk. Ez természetesen még nem betegség, de ha ilyen és ehhez hasonló, ismétlődő gondolatok és cselekvések, "rituálék" napjaink jelentős részét lefoglalják, mindennapi tevékenységünket akadályozzák, akkor már betegségről van szó. Ez a betegség 15-20 évvel ezelőtt az orvosi kezelés számára még alig volt befolyásolható. Azóta sokat fejlődött a pszichiátria. hatékony gyógyszerek és hatékony pszichoterápiás módszer áll rendelkezésére e betegség gyógyításában, melyről kiderült, hogy ötvenszer gyakoribb, mint ahogy gondolták korábban. A lakosság kb. két százaléka szenved benne. Sokan nem fordulnak orvosoz, mert szégyellik a tüneteiket, még a családjuk előtt is próbálják titkolni. A családtagok sokszor rossz szokással vagy akaratgyengeséggel magyarázzák a betegséget. A magyar szakirodalomban ez a legelső könyv, mely korszerű összefoglalót ad a kényszerbetegségről. Áttekintést nyújt a tünettanról és a pathomechanizmusra vonatkozó elméletekről, kitér a gyerekkori sajátosságokra, valamint részletezi a gyógyszeres és a pszichoterápiás kezelés lehetőségeit. A könyvet nem csak pszichiáterek, hanem pszichológusok, háziorvosok és mindazok, akik e téma iránt érdeklődnek nagy haszonnal forgathatják.

Theodore Isaac Rubin - A ​dühös ember
Meglepő ​vállalkozásnak tűnhet az olvasót nyílt haragkitörésre buzdítani. "A dühös ember" mondanivalója azonban csak első és felületes szemlélés alapján minősíthető az indulatok fékezetlen kifejezésére felszólító agitációnak. A kiváló amerikai elmeorvos-író valójában azt a számtalan kibúvót, mellékutat kívánja leleplezni, melyek mind a harag elfojtásából származnak, és vagy közvetlenül jelennek meg betegségi tünetekre átfordítva, vagy pedig közvetve, az ellenséges indulatok által megmérgezett társas légkör ártalmaiként okoznak ideges panaszokat, pszichoszomatikus megbetegedéseket. A szerző az agresszív érzelmek "lecsapolása" mellett foglal állást, ebben látja a lelki-testi egészség megóvásának eszközét.

Benedek István - Beszélgetés ​ideges emberekről
Ez ​a könyv egyesíti magában a szépirodalmat a tudománnyal: érdekes és élvezetes olvasmány, s egyúttal újat nyújt szakmai szempontból is. A könyv az idegbetegségekről szól, kialakulásukról, gyógyításukról és megelőzésükről, valamin még arról is, hogy az ideges ember hogyan bánjék másokkal, ha otthonát, környezetét a feszültség légkörétől meg akarja kímélni. A bevezetett fogalmak a könyv alakjainak - egy biológusnak, egy filozófusnak, egy gyakorlati embernek és magának az elmeorvos-írónak - a vitáiból szűrődnek le. Sok fejtörést okoz négyüknek különösen az idegesség fogalma, mivel az idegesség és abnormis vonások a normális embert is jellemzik, viszont az elmebetegben is mutatkoznak normális tulajdonságok. A szerző nem elégszik meg csillapítók, altatók felírásával, hanem mindig a kóreset mögé néz, igyekszik megtalálni a betegség okozóját, a beteget őszinte vallomásra bírja és vele együtt keresi a megoldás módját.

Molta Rebeka - Moretti Magdolna - Hajszálon ​múlt
A ​könyv egy trichotillomániában (hajtépegetés-betegségben) szenvedő nő története. Őszinte önvallomás gyermekkori traumákról, a betegség stációiról, a megoldások kereséséről és a megnyugvásról. Bátorítás, hogy titkolt bajainkat felfedve, még akkor is találhatunk segítséget, amikor elveszettnek hittük a reményt.

Jon Ronson - A ​pszichopatateszt
"Egyszerre ​félelmetes és fergeteges." (The Times) "Késő éjszaka kezdtem olvasni ezt a könyvet. Fáradt voltam, kedvetlen és beteg... aztán azon kaptam magam, hogy idióta módjára harsányan röhögök, és oldalról oldalra lapozok." (Will Self, The Guardian) Mi van, ha a társadalom alapvetően nem racionális, hanem az őrület vezérli? Ez a gondolat végtelenül érdekes utazásra indítja Jon Ronsont. Út közben találkozik pszichopatákkal, akiknek életét megérintette az őrület, és olyanokkal is, akiknek az a munkája, hogy diagnosztizálja őket; köztük azzal a pszichiáterrel, aki a pszichopatadiagnosztizáló tesztet kidolgozta; tőle tanulja Jon, honnan lehet felismerni a pszichopatát. Ez az a tudás, ami úgy tűnik, felfedi, hogy minden rendszerben van valami őrült... Jon híres humorával, bájával és nyomozói indíttatásával ez a könyv egyszerre szórakoztató és őszinte. Komoly kérdéseket vet fel arról, mi a normalitás definíciója egy olyan világban, ahol egyre inkább a legbolondabb szélsőségről ítéltetünk meg. "Mellékhatása harsány, fetrengő röhögés - szent ég, ez nagyon mulatságos! Ronson új könyve provokatív és érdekes. Garantálom, hogy végig örömmel fogja olvasni." (Observer)

Ismeretlen szerző - Klinikai ​pszichológiai esettanulmányok
A ​klinikai pszichológiai szakmai gyakorlatból ad válogatást ez a gyűjtemény, amelyet a ma már igen széles szakvizsga-anyagból válogattak a szerkesztők. Az esetekből négy-négy képviseli a felnőtt, illetve a gyermek-serdülő klinikum területét; a tanulmányok szerkesztésénél elsősorban azt tartották szem előtt, hogy a terápia „hogyanja” bontakozzon ki, s ezzel együtt az is, mekkora toleranciára, nyitottságra van szükség, valamint a módszertani tisztaság mellett mennyire megengedhető egy jó értelmű „eklekticizmus” is. Tartalom Előszó 5 Czetőné Schmalcz Katalin: Egy anorexia nervosában szenvedő lány kórtörténete és terápiája 7 Császár Noémi: „Megérintve” ─ Egy dermatitiszes nőbeteg esete 27 Fülöp Márta: Egy „emlékmécses” gyermek felnőttkori zavarai: depresszió, agykárosodás vagy valami más? 60 Katona Judit: Gondolatok az enurézis problémaköréből 94 Kovács Dénes: Liza, a borderline 112 Kuhn Gabriella: Nehézlégzés a hatalmas elemek tövében – Tizenegyéves dadogó fiú vizsgálata és kezelése 150 Kuritárné Szabó Ildikó: Aki kétszer teremtette meg önmagát ─ borderline férfibeteg terápiája 169 Péley Bernadette: Létezem, mert már van saját történetem 194

Németh Attila - Gerevich József - Addikciók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Inga-Maria Richberg - Christine Brasch - Derült ​égből pánikroham
Két ​hamburgi újságírónő lebilincselően izgalmas könyve szabadulást kínál a pánikbetegség egyre több embert sújtó gyötrelméből. Nem vajákos csodaszert ajánlanak, hanem erőfeszítést igénylő technikákat ismertetnek. De van remény. Egykori pánikbetegek színes, életszerű beszámolói igazolják a sikert. A közérthetően szakszerű, nagyon gyakorlatias könyv nemcsak megszívlelendő életvezetési tanácsokkal szolgál, de szórakoztató olvasmány is.

Paulo Coelho - Veronika ​meg akar halni
A ​huszonnégy éves Veronikának látszólag mindene megvan, mégis úgy dönt egy reggel, megöli magát. Egy szanatóriumban tér magához a sikertelen kísérlet után, ahol barátokra talál, és egy skizofrén fiúban igazi társra lel. A Veronika meg akar halni a világ egyik legnépszerűbb brazil szerzője által írt trilógia második része: A Piedra folyó partján ültem, és sírtam, valamint Az ördög és Prym kisasszony című regényekkel alkot kerek egészet.

Oliver Sacks - Hallucinációk
Oliver ​Sacks új könyve veszélyes olvasmány, a gyengébb idegzetűek számára inkább kerülendő. Könnyen ráébredhetünk ugyanis, hogy rendszeresen vannak szaglási és akusztikus hallucinációink, hogy a látókérgünk néha torz percepciókkal szórakoztatja saját magát... A könyv végén olyan fejezeteken borzonghatunk, mint a kísértetjárta elme, narkolepszia vagy éjszakai szörnyek - amelyekben arról van szó, mi történik akkor, amikor önmagunkat hallucináljuk.Az agy legnagyobb mutatványa az elme, az elme legnagyobb mutatványa az éntudat. Az agyunk néha unatkozik, vagy ilyen-olyan okból, például betegség, sérülés miatt nem kap elegendő ingert, és a nélkülöző agykéreg spontán tevékenykedni kezd. Az elménk pedig, mit tehet mást, tudatja velünk, hogy hallucinálunk. Nem is hinnénk, milyen gyakran és milyen intenzíven. Máig tartja magát az a téveszme, hogy a hallucináció súlyos elmezavarok jele. Pedig mindannyian hallucinálunk, ez az emberi lét természetes velejárója. Ilyen például, amikor elalvás előtt különböző akusztikus és vizuális benyomásaink vannak, amit szinte mindenki megtapasztalt már.Sacks könyve, amellett, hogy szórakoztató olvasmány, finomítja az önmagunkról alkotott képünket. Az elménk rácsodálkozik önmagára: ezt mind én csinálom magammal? Új megvilágításba helyezi az epilepsziát, a narkolepsziát, a fantomvégtagok és a kísértetjárás jelenségét.

Dr. Kovácsné Dr. Török Zsuzsanna - Szüléshez ​társuló pszichiátriai zavarok
A ​hangulatzavarok egyik legérdekesebb területe a szüléshez társuló pszichiátriai betegségek kérdésköre. Egy nő életében az anyaság első élményei, a szülés, a szoptatás és az első hónapok történései a gyermekkel, általában a vágyott boldogság képzetével azonosak. Ugyanakkor az anyaság örömteli időszakát sokszor lelki problémák teszik boldogtalanná. A szülést követően a hormonális rendszer változása mellett a nőnek új szerepéhez is alkalmazkodnia kell. Átalakul férjéhez, szüleihez fűződő kapcsolata, módosul testképe és énképe is. Így nem meglepő, hogy ebben a rövid életszakaszban számos pszichiátriai zavar jelentkezhet. A könyv első része összefoglalja mindazt, amit ma a tudomány a terhesség alatti depresszió, a gyermekágyi poszt-traumás stressz zavar és a gyermekágyi hangulatzavarok (gyermekágyi lehangoltság, gyermekágyi depresszió és gyermekágyi pszichózis) okairól, megelőzéséről, előfordulásáról, gyógyszeres és pszichoterápiás kezeléséről tud. Külön kiemeli ezeknek a zavaroknak hatását az újszülöttre illetve az apára, és kitér a felismerés és a megelőzés lehetőségeire is. Kiemelésre érdemes, hogy hazánkban eddig a gyermekágyhoz társuló pszichiátriai zavarok körében szűrővizsgálat nem történt. Debrecenben és vonzáskörzetében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye) a szerző és munkatársai vizsgálata az első, amely az EPDS (Edinburgh Postnatal Depression Scale) teszt általuk kidolgozott magyar változatával igen nagyszámú mintán mérte a szüléshez társuló hangulatzavarok előfordulását. A könyv második fele ennek a vizsgálatnak a leírását, az eredmények és a következtetések ismertetését tárja az olvasó elé.