On ​China

Romsics Gergely - A ​lehetetlen művészete
Diplomácia, ​erőegyensúly és vetélkedés a klasszikus realizmus elméletében Az amerikai külpolitika-elmélet első, markáns arculattal rendelkező iskolája klasszikus realizmus néven vált ismertté. A realisták - Hans Morgenthau, Henry Kissinger, Arnold Wolfers, Reinhold Niebuhr és mások - a hidegháború elején robbantak be a közgondolkodásba, s a negyvenes évek végétől a hatvanas évekig számos tanulmányban és könyvben tettek kísérletet egy új, gyakorlati útmutatással szolgáló külpolitika-elmélet kialakítására, nagyban hozzájárulva a régi nagyhatalmi politika elveinek feltámasztásához, a wilsoni idealizmus hagyományának hitelvesztéséhez. A klasszikus realizmus a nemzetközi rendszer olyan, jellegzetesen a nyugati hagyományba illeszkedő elgondolása, mely elsősorban az európai tapasztalatkincsből merítve igyekezett a régiek tudásának bizonyos elemeit újra a nyugati (atlanti) világ praxisának részévé tenni. A hidegháborúra reflektáló és az amerikai nagyhatalmi cselekvés gyakorlatát szenvedélyes igazságtudattal és markáns történelemszemléletre támaszkodva orientálni igyekvő klasszikus realizmus azon a ponton helyezhető el, amelyen a politikai gondolkodás széles folyamaiból megkezdődött a nemzetközi kapcsolatok tudományának kialakulása.

Ismeretlen szerző - Oroszország ​és Európa
Ebben ​a kötetben az orosz geopolitikai gondolkodás fejlődéstörténeti vonulatait igyekszünk bemutatni. A szöveggyűjtemény az „orosz eszme” teljes spektrumát a magyar olvasók elé tárja, bár a geopolitikához kötődő szerzők kétségtelenül nagyobb teret kapnak benne. Történeti áttekintést kínálunk, amelyben terjedelmi okokból természetesen csak a főbb mérföldköveket jelölhettük ki – a szlavofilektől, Danyilevszkijtől kezdve Dosztojevszkijen, Leontyjeven, Bergyajeven, majd az eurázsiaiakon, Szavickijen és Trubeckojon át a kortársak: Zinovjev, Panarin és Dugin írásáig. Mivel a geopolitika politikai és stratégiai igényekre keres válaszokat, külön figyelmet érdemel, hogy miként veszi vissza a reneszánszát élő orosz geopolitika szinte mindazon témákat, amelyek a szovjet időszak előtt jellemezték. Ugyancsak érdemes nyomon követni azt is, ahogy a bipoláris nemzetközi rendszer befejeződése után az orosz szakírók bekapcsolódnak az új világrend természetéről folyó, zömmel amerikai szerzők által uralt vitákba. Az időrendi elvnek megfelelően – a hidegháború értelmezése, a zapadnyizmus felerősödése, Nyugat-Európa integrációs vállalkozása, a globális társadalom víziója, a biztonság színeváltozásai, az egypólusú világrend hátrányai, aggodalom a „heartland” sorsáért, Ázsia felemelkedése stb. – azt jelzik, hogy az orosz geopolitika a maga eszközeivel aktívan részt kíván vállalni az új világrendben betöltendő új-régi orosz szerepek kimunkálásában.

Ismeretlen szerző - Az ​anarchizmus klasszikusai
Ez ​a kötet a nemzetközi anarchizmus történetének legfontosabb elméleti írásaiból nyújt ízelítőt. Az itt közölt szövegek között egyaránt találhatók politikai filozófiai, kritikai politikaelméleti, illetve történeti és mozgósító-politikai írások. A szerkesztők továbbfejlesztve és összegezve korábbi szöveggyűjteményeiket – jelen antológiába olyan világhírű teoretikusoktól válogattak írásokat, mint Proudhon, Bakunyin, Kropotkin, Tucker, Reclus, Malatesta, Goldman, Berkman, Landauer, Guérin, Bookchin, Wolff, Rothbard – hogy csak a legismertebbeket említsük. Ezek betekintést nyújtanak mind a párizsi kommün, az orosz és a spanyol forradalom és a párizsi '68-as tüntetések világába, mind az anarchista államfelfogásba, a tulajdon fogalmának megközelítéseibe, az anarchista nevelési elvekbe, fejlődéselméletbe és tudományfilozófiába, valamint az anarchizmusnak az ökológiai gondolkodáshoz való viszonyába. A könyvet történészeknek, politológusoknak, filozófusoknak, pedagógusoknak, szociológusoknak, újságíróknak, középiskolai és egyetemi oktatóknak és hallgatóknak ajánlják a szerzők és a kiadó, továbbá minden nyitott szellemű érdeklődő olvasónak, akit érdekel a fennálló uralmi rendszerek kritikai elemzése. Olyan szövegeket kaphat kézhez az érdeklődő, amelyek ma, a 21. század elején éppúgy aktuálisak, mint amilyenek megírásuk idején voltak.

Zbigniew Brzezinski - A ​nagy sakktábla
Zbigniew ​Brzezinski könyve geopolitikai látlelet világunk ama állapotáról, amelybe 1989 után került. Fogalmazhatunk úgy is: Amerika magányosságáról szól, azt kővetően, hogy a nagy nyugati óriás - vetélytársak nélkül - hirtelen a világ és az események középpontjába került. Meghatározó, kizárólagos nagyhatalom lett, amihez maradéktalanul meglennének fizikai, szellemi kapacitásai. Hiányzik azonban - legalábbis sokak szerint - e szerep betöltésének lelki elhivatottsága. A szerző azok közé tartozik, akik elérkezetnek látják az időt, hogy ismét felébresszék e kontinensnyi hatalmat, illetve ráébresszék arra a feladatra, amit a világpolitikában betölteni hivatott

Marján Attila - Hol ​a térkép közepe?
Hol ​a térkép közepe? Európában, Amerikában vagy Kínában? A tudósok azt mondják, ott, ahol éppen rajzolják. Arról azonban ritkán hallani, milyen világtérképet látnak az emberek Európában, Amerikában és Kínában? Mit gondolnak magukról és egymásról? Hogyan rajzolnák meg a kibontakozóban lévő új világrend térképét? Ki hova képzeli a térkép közepét? A szerző szokatlan megközelítésben, eredeti stílusban, a mindennapi emberek szemszögéből ad csattanós és provokatív válaszokat a globális világgazdaság kihívásaira. - Érdekel-e még Európa bárkit is Amerikában vagy Kínában? - Európában tényleg jobban élnek az emberek, mint Amerikában? - Vajon miért hiszik azt sokan, hogy az öreg kontinens napjai meg vannak számlálva? - Milyen kilátásokat jósolnak az európaiaknak az amerikaiak és a kínaiak? - Vajon mindenki azt hiszi, hogy a válság véget vethet a kapitalizmus globális hegemóniájának? - Hogyan lett Európa, a világ ura egy múzeumkontinens? - Milyen jövő vár Európára az "Amerika utáni világban"? Marján Attila évek óta Brüsszelben élő és dolgozó közgazdász, a nemzetközi kapcsolatok doktora, világgazdasági és nemzetközi politikai tárgyak oktatója. A HVG Könyveknél korábban megjelent könyvei: Az Európai Unió gazdasága, 2006 Európa sorsa – Az öreg hölgy és a bika, 2007

Gazdag Ferenc - Európai ​integráció és külpolitika
Gazdasági ​természetű döntéseivel, segélypolitikájával, tagállamainak politikai fellépésével az Európai Unió a nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatok egyik meghatározó szereplője. Mégis folyamatosan azzal a formulával kell szembesülnie, hogy az EU „gazdasági óriás, de politikai törpe”. A kötet azt a bonyolult nemzetközi folyamatot mutatja be, amelynek során az integráció a kül- és biztonságpolitika változó tartalmú kihívásaival, a nagyhatalmi és tagállami érdekellentétek szövevényével és a külpolitikai koordináció igényével találkozott. Végigkíséri az európai politikai együttműködés, a közös kül- és biztonságpolitika, majd az európai biztonság- és védelempolitika fejlődését, intézményi és tartalmi kibontakozását, és néhány kiválasztott területen (válságkezelés, terrorizmus elleni fellépés, non-proliferációs törekvések) a gyakorlati politika alakulását is. A kötet az EU külpolitikájának egyik első hazai feldolgozása.

Bihari Mihály - Pokol Béla - Politológia
Monografikus ​munkák a politikatudomány területén csak nagyon kis számban jelentek meg az elmúlt években, évtizedekben Magyarországon. Rendszeres összefoglaló jellegű kifejtésre pedig még nem vállalkozott magyar szerző ezen a tudományterületen. E könyv szerzőpárosa, Bihari Mihály és pokol Béla e hiány pótlására vállalkozott, amikor az állam és a tágabb politikai szféra minden fontosabb intézményét feldolgozni igyekezett ebben a szintézis igényével íródott munkában. Általános tudományelméleti és eszmetörténeti fejtegetések után részletes fejezetekben foglalkoznak a politikai értékekkel, a pluralizmus fogalmi körével, a versengő pártokon nyugvó politikai rendszer sajátos logikájával, a politikai ideológiákkal, a politikai legitimáció összetevőivel, majd az egyes politikai intézményeket mint pártokat, az érdekképviseleti szerveket, a politikai mozgalmakat, a politika és a tömegkommunikáció összefüggéseit elemzik, és végül a parlamentarizmus állami intézményeit - az államfő, a kormány, az alkotmánybíróság intézményei stb. - tárgyalják részletes összehasonlító anyagot felhasználva. A kötet két zárófejezete a politológia és a jogelmélet határkérdéseire is kitér az alapjogok alkotmánybíráskodási gyakorlatát és a jogpolitika belső szerkezetét vizsgálva. A külön-külön országosan ismert és elismert szerzőpáros e közös munkában éppúgy fordul a politológia, a szociológia és az átfogóbb társadalomtudományi témakörökkel foglalkozó szakemberek, mint a politológiával az egyetemi tanulmányaik folyamán találkozó diákok felé is. E munkával első ízben vehet kézbe az Olvasó magyar szerzők által írt, átfogó jellegű és rendszeres politológia tankönyvet.

Robert A. Dahl - Forradalom ​után?
Ahhoz, ​hogy a nem demokratikus eszméket és gyakorlatot demokratikus intézményekkel lehessen felváltani, új autoritás-elképzelésekre és gyakorlatra van szükség. Mégis tény, hogy még azokban az országokban sem szükségszerűen demokratikus a hatalom minden formája, ahol a demokratikus intézmények már régóta fennállnak. A demokratikus országokban is legalább két oka van, hogy léteznek nem demokratikus formák. Még ma is igaz az, hogy amit az ember demokráciának nevez - s ezt mindnyájan jól tudjuk -, messze van a teljes demokratikus politikai rendszertől. Továbbá minden demokratikus országban bizonyos szervezetek kifejezetten és törvényesen nem demokratikus autoritás-rendszerek irányítanak, így például a vállalatokat.

Ismeretlen szerző - Politika ​és politikatudomány
„A ​politikáról lehet az érzelmek vagy a józan ész, de akár a teológia (a kinyilatkoztatott vallás) alapján is beszélni. A politikatudomány azonban - mivel tudomány kíván lenni, nem pedig politikai akarat vagy indulat, esetleg világnézet kifejezője - csak a racionalitás nyelvén és fogalmaival kíván szólni. Ennek megfelelően ez a kötet sem a politika formálását szolgálja, hanem annak megértését. A megértés maga is cselekvés, ennyiben tehát szoros kapcsolatban áll tárgyával, a politikával. Míg azonban az előbbi alapja mindenkor a racionalitás, addig az utóbbi csak jó esetben számít racionális cselekvésnek."

Haskó Katalin - Hülvely István - Bevezetés ​a politikatudományba
A ​kötet egyszerre tölti be a főiskolai és egyetemi képzésben a politológiával ismerkedő hallgatók számára a tankönyv szerepét és elégíti ki a politika iránt érdeklődők tágabb elméleti igényeit. Hozzásegít a politikatudományi látásmód megismeréséhez és elsajátításához, a politikatudományi alapfogalmak tisztázásához, a polgárok demokratikus kultúrájának fejlődéséhez. Történelmi és társadalmi elemzésekkel mutatja be a politika világának, a politika és társadalom viszonyának, valamint a politika társadalmi megbízatásának legfontosabb összefüggéseit. A könyv a konstitutív politikaértelmezés kialakulását olyan fontos történelmi tanulási folyamatként írja le, amely végül a modern demokráciák felfogásában és intézményrendszerében kap sokoldalú kifejeződést. A modern politikai eszmék fejlődésének elemzése kiegészül a tudomány és az ideológia viszonyának értelmezésével, a modern megismerési struktúra kialakulásának felvázolásával. A demokratikus intézmények szociológiai részelemzésein túl a szerzők külön vizsgálják a különböző demokratikus formák (többségi és konszenzusos demokráciák) társadalmi feltételekhez kötöttségét. A könyv részletesen foglalkozik a nemzetközi politikaelmélet, illetve a nemzetközi kapcsolatok elméletének ismeretanyagával, s kísérletet tesz a mai politikai kihívások értelmezésére, beleértve az európai integrációt és a jelen „egyhatalmi” világrendszerének nyitott kérdéseit.

Bíró Gáspár - Bevezetés ​a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába
A ​szerző két célt tűzött ki a könyv megírásakor. Egyrészt számba veszi a 20. század kilencvenes éveiben a nemzetközi viszonyokkal foglalkozó szakirodalomban, valamint a különböző nemzetközi fórumokon felmerült legfontosabb kérdéseket, így például a nem kormányzati szereplők helyét és funkcióit vagy a nemzetközi normák fejlődését. Másrészt néhány kulcsfogalom – a „nemzetközi”, a „politikai”, az „erősebb” és „gyengébb”, a hatalmi egyensúly, a beavatkozáshoz való jog, a humanitárius intervenció vagy a nemzetközi társadalmi szerződés – jelentését vizsgálja a hidegháborút követő változások függvényében.

Ismeretlen szerző - Mi ​a politika?
Politikatudományi ​tankönyvet, s egyben olyan kézikönyvet, segédkönyvet tart az olvasó a kezében, amely bevezet a politika ismerős-ismeretlen világába. A könyv tanulmányai - szerzői neves politológusok és fiatal kutatók - bemutatják a politológia különböző ágait és a magyar politika működését. A kötetet az elmúlt ötven év történéseit feldolgozó "kis magyar politikatörténet", valamint fogalomszótár és bibliográfiák egészítik ki. A politikát ma már tanítják a középiskolákban, ezért könyvünket elsősorban diákoknak és tanároknak ajánljuk, de haszonnal forgathatják a politika iránt érdeklődő olvasók, fiatalok és idősebbek egyaránt.

Győri Szabó Róbert - Kisebbség, ​autonómia, regionalizmus
A ​nemzeti és etnikai kisebbségek fennmaradása, státusának méltányos rendezése az integrálódó Európa egyik fontos feladata. Az 1989-90-es politikai változások óta markánsan előtérbe került a kisebbségvédelem és azon belül a nemzeti, etnikai közösségek fennmaradásának egyik zálogaként az autonómia kérdése. Európa nyugati felén napjainkban a konszocionális demokráciák térhódítása zajlik: multietnikus politikai közösségek társas együttélése alakult ki Belgiumban, Svájcban és Finnországban. Közép- és Kelet-Európában kevesebb pozitív kisebbségvédelmi példát találunk. Magyarországon és a szovjet, illetve a jugoszláv utódállamokban jutottak kisebbségek speciális státushoz, bár ezt több esetben erőszakos jelenségek, háborúk előzték meg. A legtöbb többségi nemzet ragaszkodik a nemzetállami szemlélethez, a kimondottan nemzeti-etnikai alapú autonómiatörekvések számukra elfogadhatatlanok. A fogalmak és a nemzetközi jogi keret felvázolása után könyvünk erre a megközelítésre épülve mutatja be a nyugat-európai autonómia- és regionalizálási mintákat, a közép- és kelet-európai pozitív példákat, a határon túli magyarság helyzetét, valamint a magyarországi kisebbségi autonómiarendszer modelljét.

Jürgen Habermas - A ​társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása
Jürgen ​Habermasnak, a Frankfurti Iskola második generációja legszélesebb körben elismerést szerzett tagjának több mint három évtizede írt alapműve mára a szociológiai és a történettudományi képzés egyik általánosan elfogadott tankönyvévé vált. Az új kiadást ez önmagában is indokolná. A szerző ehhez azonban az 1990-ben írt előszavában (mely e kötetben olvasható először magyarul) indokként hozzáteszi azt az időszerűséget is, "melyet a nyilvánosság szerkezetváltozásának szemünk láttára kölcsönzött a Közép- és Kelet-Európában zajló pótló (utolérő) forradalom". Habermas a modern nyilvánosság modelljét történetileg "az államhatalom parlamentarizálódásának" elemzése révén, az angol és a kontinentális változatok bemutatásával rekonstruálja, míg eszmetörténetileg a liberális természetjogi törvénykoncepciók és a kanti politikai filozófia belátásainak bevonásával vázolja fel. Habermas a korabeli politikai gondolkodásban kialakult nyilvánosság-, illetve demokráciafelfogásokhoz méri ezen elveknek a politikai intézményekben ténylegesen megvalósult alakjait: úgy látja, hogy a politikailag működő nyilvánosság eszménye "ideológia volt és ugyanakkor több is volt mint puszta ideológia". Végkövetkeztetése szerint "a jóléti állam tömegdemokráciái normatív önértelmezésüknek megfelelően csak addig tekinthetik magukat folytonosnak a liberális jogállam alapelveivel, ameddig komolyan veszik a politikailag működő nyilvánosság parancsát".

Domenico Fisichella - A ​politikatudomány alapvonalai
Domenico ​Fisichella könyve az olasz egyetemeken általánosan használt politikatudományi tankönyv korszerűsített, részben átdolgozott, legfrissebb kiadásának magyar fordítása ez a kötet. A tudományelméleti alapvetés után a politika fogalmát tárgyalja, majd összehasonlító rendszerelméleti megközelítésben sorra veszi a politikatudományi elemzés legfontosabb területeit: a politikai rendszer, a politikai folyamat, a társadalmi-gazdasági rendszer, a politikai rendszer egységei, a pártrendszerek és a választási rendszerek, a képviselet, a kormány, a bürokrácia témakörét, valamint korunk rezsimjeit.

Samuel P. Huntington - A ​katona és az állam
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Leo Strauss - Joseph Cropsey - A ​politikai filozófia története I-II.
A ​nagyszabású összeállítás - melynek kis részét Strauss írta, nagyobb részét tanítványai és munkatársai - közel két és fél ezer esztendő politikatudományát, Thuküdidésztől Heideggerig közel negyven gondolkodó eszméit öleli fel.

Enyedi Zsolt - Körösényi András - Pártok ​és pártrendszerek
A ​politikai pártok a 19. század végétől váltak a politikai szerkezet egyik legfontosabb intézményévé, amelyek kapcsolatot teremtenek a választók tömegei és a közhatalmi döntéseket hozó politikusok szűk csoportjai között, mobilizálva a szavazati joggal felruházott tömegeket és irányítva a törvényhozói és a végrehajtói hatalmat. A könyv a pártokról szóló tudományos irodalmat átfogó módon mutatja be. Illeszkedik a politikai főáramába, amennyiben a pártrendszereket mindenekelőtt a pártverseny szemszögéből tárgyalja. Ötvözi a racionális választás elméletét, a szociológiai megközelítést, a történeti perspektívát és a kormányzati döntéshozás logikáját előtérbe állító szemléletmódot. A kötet elemzi a politikai kultúra, a demokrácia típusa, az alkotmányos berendezkedés, a társadalmi tagoltság, a választási rendszerek, valamint a szavazói viselkedés hatását a pártpolitikára. Bemutatja a pártok történeti alakváltozásait, szervezeti felépítését, a pártrendszerek típusait, a különböző pártcsaládokat. Vizsgálja a pártok viselkedését a parlamentben, a választási arénában és a kormányalakítás folyamatában. Nagy hangsúlyt fektet a pártverseny és a versenynek otthont adó ideológiai tár tárgyalására, valamint az elmúlt évtizedek legfontosabb tendenciáinak ismertetésére.

Thomas Hobbes - Leviatán
Thomas ​Hobbes a 17. századi filozófia egyik kulcsfigurája. Mesterműve, az 1651-ben írt Leviatán, a modern államelméletek alapműve. Leviatán a közakaratot képviselő állam, mégpedig az ésszerű polgári állam modellje, amelynek hatalma korlátlan, de csak addig, amíg valóban képes megvédeni azokat, akiknek a nevében és megbízásából fellép. Hobbes fejtegetéseiben a védelem és az engedelmesség kölcsönös összefüggéseit igyekszik részrehajlás és hajbókolás nélkül feltárni, mert ezek feltétlen szem előtt tartását az ember természetes mivolta, valamint a természeti és a pozitív isteni törvények egyaránt megkövetelik.

Gabriel A. Almond - G. Bingham Powell - Kaare Strom - Russel J. Dalton - Összehasonlító ​politológia
A ​kötet annak próbál a végére járni, hogy mire szolgálnak a kormányzatok, és mi az oka annak, hogy nemcsak megoldásokat kínálnak, hanem gondokat is okoznak. Ismerteti azokat a vitákat, amelyek a kormányzat árát és hasznát állítják szembe. Az alkalmazott összehasonlító módszer lehetőséget teremt arra, hogy más társadalmak politikai életét tanulmányozva a politikai alternatívák szélesebb spektrumát ismerhessük meg, ezáltal jobban szemügyre vehessük saját politikai életünk előnyeit és hiányosságait, valamint általában a politika lehetőségeit. A kötet először tematikusan (politikai szocializáció, politikai kultúra, érdekek megfogalmazása és egyeztetése, pártok, kormányzati rendszer, kormányzati politika stb.) hasonlítja össze az egyes politikai rendszereket, majd országtanulmányok segítségével mutatja be a rendszertípusok sajátosságait. Az Almond és Powell szerkesztette munka a hetvenes évek óta a világ leginkább elfogadott összehasonlító politológiai tankönyve, melynek nyolcadik kiadását adjuk most közre. Az új változat kibővült szerzőgárdával, a politikai rendszer új megközelítésével és több országtanulmánnyal segíti a téma iránt érdeklődőket az eligazodásban.