Kapcsolódó könyvek
R. G. Grant - Katonák
5000 év háborúinak és csatáinak átfogó, gazdagon illusztrált történelme.
A látványos és tanulságos album az ókori görög hoplitától a középkori lovagon át a mai különleges alakulatokig azoknak a szemszögéből ábrázolja a harc drámáját, akik a főszerepeit játsszák – a vonalak mögött és a küzdelem véres forgatagában.
A KATONÁK enciklopédikus mű. Tárgyalja a mindenkori harcos kiképzését, harcmodorát és harci technikáit, részletes fotográfiákon mutatja be uniformisait, fegyvereit, személyes használati tárgyait is: figyelemre méltó alapossággal dokumentálja a katonaélet képi valóságát is.
„A HÁBORÚT A KATONÁK NYERIK MEG, A BABÉROKAT ELLENBEN A TÁBORNOKOK ARATJÁK LE.”
Martin J. Dougherty - Michael E. Haskew - Phyllis G. Jestice - Rob S. Rice - Bibliai csaták
Könyvünk a bibliai kor húsz csatamezejére kalauzolja el az olvasót. Olyan harcokba, mint a Méróm vize, Mikmász, Samária és Lákis ostroma, a Mésa elleni háború, a babiloni hódítás, Emmaus, Bét-Cúr, Jeruzsálem ostroma és még sok más. Az egyes csaták tárgyalását lényegre törő, jól áttekinthető adattár vezeti be, amely részletes információkkal szolgál az ütközetek helyszínéről, dátumáról, a hadvezérekről, a harcoló egységek számáról és jellegéről, valamint az egyes csaták végső kimeneteléről. Több mint kétszáz színes és fekete-fehér térkép, műalkotás és fénykép illusztrálja a kötetet, megismertetve az olvasót magukkal a csatákkal, a főszereplőkkel, illetve a korabeli harctéri taktikákkal. A Bibliai csaták nélkülözhetetlen kézikönyv mindenkinek, aki érdeklődik az ókor történelme iránt.
Will Fowler - Patrick Sweeney - Puskák és sorozatlövő kézi lőfegyverek nagy enciklopédiája
Kötetünk áttekinti a kézi tűzfegyverek fejlődését a kezdetektől a mai ultramodern rohamkarabélyokig és géppuskákig, és bemutatja a történelemformáló jelentőségű tervezőket: Samuel Coltot, Hiram Maximot, Pietro Antonio Berettát, valamint Mihail Kalasnyikovot. A történeti rész és a részletes listák lehetővé teszik a rajongók számára a fegyverek azonosítását. 600 színes kép és művészeti reprodukció mellett a fegyverek működését szemléltető rajzok segítik az alapos tájékozódást.
Richard Holmes - Csaták
Fedezzük fel a csaták történetét az ókori asszír kézitusától az 1. világháború gépi hadviseléséig
Tartalom:
Mi a csata
Sorgyalogság
Nehézlovasság
Fegyvergyakorlat
Rangjelzéske
Ezredzászlók
Ellátás és szállítás
Mit rejt a borjú?
Felderítés
Tábori ágyúk
Gyorstüzelő fegyverek
Magas röppályájú tűzfegyverek
Tűzérségi műszerek
Íjak és nyilak
Buzogányok, csatabárdok
Kardok
Tűzfegyverek
Közelharc
Hódít a puskapor
Huzagolt csövű fegyverek
Hírközlés
Mérnökkar
Győzelem és vereség
A dicsőség jelképei
Katonai egészségügy
Háborús emlékek
Mutató
Markó Árpád - Magyarország hadtörténete
Markó Árpád (1885–1966) a magyar hadtörténetírás egyik klasszikusa. Tudományos tevékenysége az 1921-ben alapított Hadtörténelmi Levéltárhoz kötődött, melynek hivatásos katonatisztként osztályvezetője volt. Számos tanulmányt és könyve írt, gróf Zrínyi Miklósról, II. Rákóczi Ferencről és Hadik András generálisról szóló monográfiái a magyar hadtörténeti irodalom legjobb alkotásai közé tartoznak. 1934-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, 1953-ban a hadtudomány kandidátusa, 1965-ben doktora lett.
1943-ban jelentette meg Magyarország hadtörténete című könyvét, melyben a honfoglalástól az I. világháború végéig tekinti át hadtörténetünket, részletesen elemezve ezen korszakok katonapolitikáját, hadszervezetét és hadászatát, valamint legkiválóbb hadvezéreink (Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Thököly Imre, gróf Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, az 1848/49--es szabadságharc tábornokai stb.) legfényesebb haditetteit. Megállapításainak zöme ma is helytálló, könyve – szintézis-jellege folytán – megkerülhetetlen a történelemmel, hadtörténettel foglalkozók számára. A térképvázlatokkal illusztrált kötet reprint formában történő újrakiadásához Tóth Gyula és Vargyai Gyula hadtörténészek írtak utószót.
Kubinyi András - Nándorfehérvártól Mohácsig
A jeles történész kötetében olyan korábban már publikált tanulmányai kaptak helyet, melyek az 1456 és 1526 közötti időszak magyar hadtörténetének témakörében fogantak. Bevezetésként a nándorfehérvári diadalról, annak körülményeiről és következményeiről olvashatunk. Ezt követően Mátyás király és Jagelló-házi utódai hadügyének logisztikai kérdései kerülnek terítékre, majd a korszak vár- és várostörténetébe nyerhetünk betekintést. Megtudhatjuk, melyek voltak hazánk legfontosabb végvárai, milyen hatással voltak a háborúk a jelentősebb magyar városok életére, milyen plusz terheket rótt a polgárságra a hadakozás finanszírozása, sőt, olyan érdekességeket is, hogy miként fegyelmezték a katonákat Mátyás hadseregében, vagy milyen ügyek tartoztak a királyi kapitány hatáskörébe. Olvashatunk a fejérkői jobbágyok 1520 körüli megmozdulásairól, az 1523-as Szávaszentdemeter-Nagyolaszi térségében magyar győzelemmel végződő csatáról, Szulejmán szultán állítólagos békeajánlatáról és a mohácsi csata előzményeiről, megismerhetjük a 16. század eleji magyar hadsereg sajátosságait, a külpolitikai eseményeket, illetve a nemességnek a török veszélyhez való viszonyulását. Az utolsó fejezetben a szerző Elkerülhető volt-e a középkori Magyar Királyság bukása? című eszmefuttatása kapott helyet. A kiadványt rövidítésjegyzék, a tanulmányok első megjelenési helyének listája, személy- és helynévmutató, angol és német nyelvű összefoglalás zárja.
Tim Newark - Sorsfordító ütközetek
50 csata, amely megváltoztatta a modern történelem menetét
Ötven, a hadviselést átalakító és a modern történelem menetét megváltoztató összecsapás lebilincselő bemutatása. A győzelem lényege; a legnagyobb katonai hiba; a harci szellem; a háborúk tanulságai – 1792-től 1995-ig.
Ismeretlen szerző - Sorsfordító ütközetek
A világtörténelem 30 híres csatájának - köztük Marathón, Cannae, Höchstädt, Trafalgar, Austerlitz, Waterloo, Gettysburg, Verdun, Sztálingrád, Normandia - átfogó, gazdagon illusztrált ismertetése.
Színes ábrák és térképek a sorsdöntő manőverekről, a szembenálló felek stratégiájáról.
Több mint 250 színes és fekete-fehér fotó, illetve további illusztrációk az egyes korszakok egyenruháiról, az ütközetek legnagyobb egyéniségeiről, a háborús taktikákról és a fegyverzetekről.
Nagy Kálmán - A honfoglalás korának hadtörténete
Isten kegyelméből a teljes szellemi és fizikai erőben életének 98. esztendeje derekán járó Nagy Kálmán ny. huszárezredes, a Zrínyi Miklós Akadémia egykori professzora, a második világháborúban kötelességétteljesítő és az ötvenhatos szabadságharcban helyzetfelismerően önként cselekvő hős osztja meg legújabb könyvében mindazt a tudást, amit múltunk egy meghatározó korszakával kapcsolatosan sok évtized alatt felhalmozott. Ezúttal kutatási területei közül a Kárpát-medencei végleges magyar honfoglalás, valamint az ennek keretet adó megelőző és követő évtizedek hadtörténelméről írta meg mindazt, amit a késői utódoknak is tudniuk kell. Elméleti tudása és gyakorlati tapasztalata alapján eleven életközelbe hozza olvasóinak - visszatérően elvi, egyetemes történeti, magyar fejlődéstörténeti, katonapolitikai, hadvezéri, hadművészeti megközelítéssel - a 862-894 között a Keletről a Kárpát-medencébe és azon túl Nyugat felé irányulóan segítséget nyújtó, az Árpád fejedelem vezérletével 895-900 között e térségben a végleges honfoglalást megvalósító, az ugyancsak Árpád irányítása alatti 898-907 között vívott honvédő és a 900-970 közti, távoli déli, nyugati és keleti területekre is elvezető honbiztosító hadjáratok eseménytörténetét.
Francois Trassard - Dominique Antérion - Renaud Thomazo - Hétköznapi élet a fáraók korában
-Miért jó szerencsés napon születni?
-Az egyiptomiak nemzeti itala valóban a sör?
-Hány éves korukig szoptatták csecsemőiket az anyák?
-A piramisok építői tényleg sztrájkba léphettek?
-Milyen tárgyakat vittek magukkal a másvilágra az egyiptomiak?
E kötet valóságos időutazás: elénk tárja, hogyan töltötték mindennapjaikat az egyiptomi férfiak, nők, gyerekek, hivatalnokok és rabszolgák. Róluk szól ez a színes stílusban megírt, érdekes összefoglalás, amelyet gazdag képanyag tesz még élvezetesebbé.
A Hétköznapi élet a fáraók korában igyekszik bemutatni a több mint 4000 évvel ezelőtt lezajlott eseményeket, azt a képet, amely ma is bennünk él erről a különleges világról, az egyiptomiak életszeretetéről, az egyszerre kegyetlen és megengedő világszemléletükről, roppant sokrétű társadalmukról, az egyszerű emberek gazdag érzelemvilágáról, érzéseikről, kultúrájukról.
A Mindennapi történelem című sorozat arra vállalkozik, hogy felelevenítse egykor volt emberek életét: mindennapjaikat, erkölcsüket és szokásaikat. Szerzői ugyanis azt vallják, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.
B. Szabó János - A tatárjárás
A Corvina kiadásában megjelent A mohácsi csata című nagysikerű könyv szerzője, B. Szabó János hadtörténész újabb munkájában a 13. századba, a tatárjárás korszakába kalauzolja az olvasót. A könyv az 1241-1242. évi magyarországi események ismertetésén túl választ keres arra a kérdésre is, hogy miért hívjuk tatárjárásnak a mongol inváziót, hogyan kerültek a mongol hadak Ázsia szívéből Magyarországra, miként sikerülhetett nekik meghódítani egész Kelet-Európát. A szerző újszerű válaszokat ad azokra a sokszor tárgyalt régi felvetésekre, hogy lehetett-e esélye a sikeres ellenállásnak Magyarországon, és hogy IV. Bélát, illetve az ország belpolitikai feszültségeit okolhatjuk-e a kudarcokért. Végül a Nagy Mongol Birodalom és a Magyar Királyság további kapcsolatait is felvázolva, a könyv magyarázatot keres arra, hogy a magyarság miként kerülhette el a kelet-európai népek jelentős részét "eltüntető" vagy átformáló mongol hódítás legsúlyosabb következményeit.
A. J. P. Taylor - Az első világháború képes krónikája
TAYLOR : Az első világháború képes krónikája (előszó)
Az első világháború mély nyomot hagyott a mai ember gondolkodásában. Átalakította Európa politikai rendjét. Emlékművei ott állnak minden városban és faluban. Élményei fél évszázad múltán is elevenen élnek. Minden epizódja újabb könyveknek szolgál témául, és a könyvek kelendőek. Az én célom az volt, hogy történelmi távlatban mutassam be a háborút. Igyekszem megértetni hátterét, nem utolsósorban pedig igyekszem föloldani azt a paradoxont, hogy azok, akik szenvedélyesen vetették bele magukat ebbe a háborúba, ugyanakkor gyűlölték is. Mindegyik ország látszólag önvédelemből harcolt, ugyanakkor azonban hódításra és hatalmas előnyök szerzésére törekedett. Az események súlya maga alá temette az államférfiakat. A tábornokokat is. Úgy vélték, hogy a győzelem titka a tömeg. Azt a tömeget azonban, amelyet megmozdítottak, nem tudták kézben tartani. Mindannyian többé-kevésbé tehetetlenül vergődtek. Térkép nélküli hajóskapitányok voltak, akiket elsodort a vihar, és nem tudták, hol keressenek kikötőt. Az első világháború hőse az ismeretlen katona volt. Az írásos följegyzésekben csak a számjegyek utáni nullákban van róla híradás, a fényképeken azonban tovább él.
A hadviselés mindig is a találmányok szülőanyja volt. Gyermekei között van a történelmi fénykép is. A fényképezés a krími háború során lett nagykorúvá. Fentonnak épp a Krímben készített képei a legnagyszerűbb művészi alkotásai. A búr háborút is megőrizte a fényképezőgép az utókornak. Ezek a háborúk távoliak voltak. Az első világháborúban a fényképezőgép már megörökítette a hétköznapi ember életét. A fényképek megmutatják az államférfiakat és a hadvezéreket a közszereplés színpadán és a színfalak mögött is. Megmutatják a pusztító eszközöket. Belátunk a lövészárkokba és a lőszergyárakba. Újra látjuk a letarolt vidéket és az élelemért sorban álló embereket. Föltűnnek azok, akik harcoltak, szenvedtek és meghaltak: a hús-vér emberek a pufogó frázisok mögött. A fényképezőgépnek köszönhetően nemcsak olvashatunk az első világháborúról, hanem újra átélhetjük. Fényképek ezreiből válogattunk; tízet félreraktunk, amíg egyet kiválasztottunk. Vannak közöttük olyanok, amelyek jól ismertek ugyan, de nem lehetett kihagyni őket. Van sok olyan is, amelyet eddig nem tettek közzé. A puszta leírásban a háború elvont és elméleti, ugyanolyan távolinak tűnik, mint a trójai háború, a képek azonban megmutatják az embereket. Ez a háború a mi háborúnk is volt. Ha jobban megértjük, talán nekünk sikerülhet az, ami nem sikerült az akkoriaknak: hogy urai legyünk tulajdon sorsunknak.
Robert Merle - Mesterségem a halál
A Führer, Adolf Hitler egyszer s mindenkorra meghatározta, mi az SS becsülete, s meghatározását elitcsapatai jelmondatává tette. "Becsületed - mondta - a hűség." Azóta minden tökéletesen egyszerű és világos. A katonának nem kell többé lelkiismereti kérdésekkel bajlódnia. Elég, hogy hűséges, egyszóval engedelmeskedik a parancsnak.
Weiszhár Attila - Weiszhár Balázs - Csaták kislexikona
A Magyarország királyai és királynői, A világ királyai és királynői, a Szentek kislexikona, az Egyetemes történeti kislexikon, a Német királyok, római császárok és az Európa uralkodói után ismét egyedülálló kislexikont tart kezében a magyar olvasó.
Az emberiség történelme – sajnos – véres csaták története is.
Kötetünk szerzői hat földrész szárazföldi, légi és tengeri összecsapásainak adataival ismertetnek meg bennünket az i.e. XV. századtól kezdve napjainkig.
A szócikkek közel 650 ütközet történetét foglalják össze, sőt elénk lép a hadműveleteket irányító mintegy 1200 hadvezér illetve uralkodó is.
A Maecenas Könyvkiadó kislexikon-sorozatának legújabb kötete bizonyára hasznos és fontos segítőtárs lesz az egyetemes hadtörténet iránt érdeklődők számára.
Ismeretlen szerző - Hetven döntõ csata - Az ókortól napjainkig
Cannae és Azincourt, Waterloo és Gettysburg, Sztálingrád és Midway, a Tet-offenzíva... Népszerű "Hetvenes" sorozatunk jelen kötete a legutóbbi huszonöt évszázad nagy csatáit és konfliktusait mutatja be.
Kronológia szerint hét fejezetre tagolva elemzi az ókori, középkori, reneszánsz kori ütközeteket, valamint a legutóbbi három évszázad csatáit egészen az iraki háborúig. A szerzők nemcsak a legnagyobb szárazföldi csatákat értékelik, hanem az ostromokat, így Konstantinápoly (1453), Tenochtitlán (1521) és Sztálingrád (1942–43) ostromát; a tengeri csatákat Actiumnál (Kr. e. 31), Lepantónál (1571) és Trafalgarnál (1805); valamint a levegőben vívott kegyetlen harcokat, például az angliai csatát (1940) és az amerikaiak légitámadását Japán ellen (1945).
A csaták valóban az egész világot reprezentálják: attól kezdve, hogy a teutoburgi erdőben (Kr. u. 9-ben) a germánok megsemmisítették a rómaiakat, folytatva azon, hogy a Hakata-öbölnél (1281-ben) a japánok legyőzték a mongolokat, majd (1526-ban) a mogulok elfoglalták Hindusztánt. Döntőnek bizonyult az is, hogy a németek (955-ben) Augsburgnál vereséget mértek a kalandozó magyarokra, és ezzel visszaszorították őket a Kárpát-medencébe, hogy a mongolok (1241-ben) néhány nap különbséggel legyőzték a lengyeleket és a magyarokat, és hogy (1526-ban) a magyarok nem tudták megállítani Mohácsnál a törökök előrenyomulását.
Valamennyi csata esetében megismerjük az előzményeket, a csata lefolyását és a következményeket. Emellett áttekintést kapunk a haditechnika mindenkori állapotáról, a hadvezetés jellegéről és taktikai elemeiről.
A Hetven döntő csata az ókortól napjainkig több száz látványos fényképpel, korabeli ábrázolással és térképvázlattal is illusztrálja a hadtörténelem legfontosabb eseményeit.
340 illusztrációval, 260 színes képpel
Geoffrey Regan - Királyi baklövések
Színes és változatos gyűjteményében Geoffrey Regan hadtörténetíró kíméletlenül, és némi kajánsággal mutatja be a királyok, királynők és császárok megannyi botlását, baklövését és botrányát, miközben olyan egymástól merőben eltérő egyéniségek közéleti szerepléseit és magánéletét tárja elénk, mint például a különc II. Lajos bajor király, vagy Károly herceg.
Mitták Ferenc - Hadvezérek, hősök, katonák a magyar történelemben
Egy törtélnemi esszésorozatot bocsátok a tisztelt Olvasó elé: a "Hadvezérek, hősök, katonák a magyar történelemben". Az életrajzi portrék 1995 és 1997 között jelentek meg a Százhalombattai Hírtükör című városi közéleti lap hasábjain. A százhalombattai olvasók kedvezően fogadták az írásokat, folyamatosan ösztönöztek a bővítésre. Ez a biztatás és a kiadó vállalkozása tette lehetővé, hogy az újságban napvilágot látott portrék most bővített formában kötetbe rendeződtek.
Hogyan született a sorozat ötlete? 1995-ben készült az ország a honfoglalás 1100. évi megünneplésére, innen egyenesen következett, hogy a magyar nép történelméből fel lehetne mutatni olyan jeles személyeket, akik a maguk korában sokat tettek a magyarságért.
A "Hadvezérek..." című sorozat olyan katonák rövid életútját, egy-egy jelentős csatáját, hőstettét mutatja be, amely az adott korban, de napjainkban is például szolgálhat. Az anyaggyűjtés és az írás során történészként is tapasztalhattam, hogy milyen gazdag a történelmünk híres és jeles katonákban. Ez is mutatja, hogy a magyarság élete folyamatos harcban telt el. Harcban, amely hozzásegített a jelen megéléséhez.
Hugh Ambrose - The Pacific - A hős alakulat
Sidney C. Phillips barátságos amerikai srác, aki egyik haverjával jelentkezik önkéntesnek a hadseregbe. „Manila John” Basilone olasz bevándorlók fia, ő a tengerészgyalogosok kemény világában talál magára. Eugene B. Sledge vágyakozva nézi végig, ahogy legjobb barátja és bátyja elmegy a háborúba, s szüleivel szembeszállva követi példájukat. „Rafkós” Shofner nagy múltú katonacsalád sarja. Vernon „Mike” Micheel a családi gazdaságból került repülős iskolába.
Amerika 1941 végén kivonult Kínából. 1945 augusztusában MacArthur gépe leszállt Japánban – öt hősünk e két történelmi időpont között harcolja végig a csendes-óceáni hadszíntér kulcsfontosságú ütközeteit. Hugh Ambrose az ő és bajtársaik valós élményeire koncentrál, kibővítve az HBO-sorozat életanyagát. Könyvünk közel négy háborús évet tekint át példa nélkül álló alapossággal, katonai okiratokra, levelekre, naplókra, memoárokra, fényképekre és interjúkra alapozva. Páratlan történelmi nézőpontból láttatja hát a bataani fiaskót, Midway csodáját, Guadalcanal könyörtelen örvényét, Ivo Dzsima fekete teraszait és Okinava gyilkos mezőit, legvégül pedig a diadalmas, mégsem boldog hazatérést. Azoknak a története ez, akik életüket tették kockára a hazáért, akik a világ másik végén harcoltak egy olyan ellenséggel, amely nem ismert megadást, akik végigszenvedték a fogolytáborokat, akik körül civilek és katonák hullottak el, s akik a poszttraumás sokk rémálmaival fizettek mindezért.
Kristó Gyula - Az Anjou-kor háborúi
Kristó Gyula professzor legújabb munkája – a kötet előszavának tanúsága szerint – "folytatása az 1986-ban Az Árpád-kor háborúi címmel napvilágot látott könyvnek; hasonló a szerkezete, rokon a tárgyalásmódja. A megfeleléseknél fontosabb azonban, a különbségek hangoztatása... A jelen írás mindössze nyolcvanegy esztendő, az 1301–1382 közti időszak hadi eseményeinek felvázolására tesz kísérletet, amely – nem csupán a sokkal szűkebb időhatárok miatt is – homogén történelmi periódusnak számít. További fontos különbség, hogy a XIV. századra jelentősen megnőtt a forrásanyag. Míg az Árpád-kor vonatkozásában legtöbbször meg kellett elégednünk azzal, hogy egy-egy hadjárat puszta tényéről maradt ránk információ, az Anjou-korban bizonyos katonai akciók lefolyásáról már részletes, helyenként kifejezetten aprólékos tudósítások őrződtek meg... A jelen könyv nem vállalhatja magára az elmúlt évtizedekben el nem végzett kutatásokat, s éppen azért, mert lépten-nyomon kénytelen tudomásul venni a téma tisztességes megoldását nehezítő, illetve szinte lehetetlenné tevő fehér foltokat, önmagában túllépésre, meghaladásra szólít fel. Ezek a körülmények ugyan nem teszik eleve kilátástalanná egy Anjou-kori hadtörténeti szintézis elkészítését, de ennek eredményei és hibái az előbbiek továbbfejlesztésére, az utóbbiak helyesbítésére kell hogy ösztönözzenek."
A Károly Róbert születésének 700. évfordulóján megjelenő kötetet Pandula Attila fegyver- és viselettörténeti tanulmánya egészíti ki, amely kitűnő áttekintést nyújt a "septem probitates" (a hét lovagi erény) hazai korszakának számos kuriózumáról.
Ismeretlen szerző - A hadviselés művészete I.
A kétrészes sorozat első kötete hiteles képet rajzol az i. e. 1500-tól i. sz. 1600-ig terjedő időszak legnagyobb katonai vezetőinek életéről és pályafutásáról Alkibiadésztől Hannibálon át Tamerlánig. Az életrajzokat térképek egészítik ki, amelyekből megismerhetjük az adott hadvezér legjelentősebb csatáit és hadjáratait.