Hétköznapi ​élet Horthy Miklós korában

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Békés István - Hazádnak ​rendületlenül
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Aczél Endre - Acélsodrony ​- A nyolcvanas évek
Az ​"Acélsodrony" a politika, a szellem, a kultúra, a művészet és a sport közelmúltjának évtizedeibe kalauzolja az olvasót. Ez a kötet a nyolcvanas évekbe. A szó politikai értelmében az 1980-nal kezdődő és 1989-cel végződő évtized fűtött, olykor túlfűtött hangulatú volt. Nem is annyira amiatt, ami a felszínen látszott, mint inkább azért, ami a hidegháború hamuja alatt parázslott. Ebben a kötetben az olvasó a Kádár-rendszer végnapjait követheti nyomon (amelyek sokáig egyáltalán nem látszottak végnapoknak), egyszersmind az egész szocialista rendszer széthullását a Szolidaritás megszületésétől a berlini fal leomlásáig. Feltűnnek benne a kor Magyarországának politikai eseményei és szereplői; a nagyvilágé nemkülönben. De nem hiányoznak a nyolcvanas évtized színházi, művészeti életének és filmkultúrájának jeles alkotásai sem, többekre a gazdag képanyagban csodálkozhat rá az olvasó. Találkozni lehet mindazokkal a művészekkel, alkotásokkal, tudósokkal, akik egy egész nemzedék világlátását formálták. De nem marad ki a sport sem, ugyanilyen metszetben. Ebben a könyvben minden benne van, amit szerintem a múlt század nyolcvanas éveiről tudni érdemes. Vagy tudni kell. Vagy tudni kellene. A benne vázolt kép panoramikus, kaleidoszkópszerű. A mozaikszerűen összeálló történet sokakban, akik maguk is megélték azokat az időket, nosztalgikus érzéseket ébreszthet, a fiatalabbak érdeklődését pedig felkeltheti egy olyan korszak iránt, melyről alighanem keveset vagy szinte semmit sem tudnak. Magyarország és a világ jó negyedszázaddal ezelőtt is élt, lélegzett, alkotott. Ennek beszédes bizonyítéka ez a több mint 180 fotóval illusztrált, színes és eleven stílusban megírt kötet: a nyolcvanas évek története.

Aczél Endre - Acélsodrony ​- A hetvenes évek
Az ​Acélsodrony második kötetében nemcsak a kezdő évszámok változnak 6-osról 7-esre, de minden közelebb van már hozzánk. Azt is mondhatnám, „átnyúló” érvénnyel. Erről a korról a mai középnemzedéknek már eleven emlékei vannak. Szerzőként a hetvenes évek krónikájának megírásakor több bizsergést éreztem, mint az előző kötetnél. Innen valamiképp minden „szólongat”, ahogyan, felteszem, generációm más tagjait is. Ezzel a gondolattal ajánlom az Acélsodrony – a 70-es évek című könyvemet azoknak, akik túljutottak már a hatvanas éveken, és most nem csupán a folytatásra, de testközelibb élményekre is vágynak. Ajánlom továbbá azoknak, akikben a hetvenes évek történéseit olvasva felébred a kíváncsiság: mi volt előtte? Egyszóval ez a kötet kicsit kedvcsináló is – múlthoz, jövőhöz.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​története a 19. században
A ​"hosszú" XIX. század magyar történelmét bemutató egyetemi tankönyv - amely az első kiadás bővített, javított változata - korszerű, új kutatásokon alapul. Megjelenése nem csupán a felső-oktatás, hanem az egész közoktatás, a szakközönség és az érdeklődők számára is rendkívül fontos, hiszen igen sok romantikus elképzelés, hivatkozás és vita kötődik a korhoz. A hiteles, összefoglaló ismereteket nyújtó szakkönyv a történelemtanárok továbbképzéséhez is nélkülözhetetlen. A kötet szerzői elismert magyar történészek: Csorba László, Dobszay Tamás, Fónagy Zoltán, Gergely András, Kövér György, Pajkossy Gábor, Pölöskei Ferenc, Tóth Zoltán. A tankönyvben megtalálhatók a szöveggyűjteményre vonatkozó kereszthivatkozások is.

Pap Gábor - Hazatalálás
Amikor ​ilyen horderejű vállalkozásba fog az ember, mint amilyennek mi most elébe nézünk, egyszeriben teljes mélységében átérzi, milyen igazuk volt a nagy íróelődöknek, amikor hasonló helyzetekben felsőbb hatalmak segítségéhez folyamodtak. Szívesen hárítanám át én is a felvállalt "édes tehernek" legalább egy részét valamely jótékony ügyünk irányában kegyesnek mutatkozó védszellem vállára, hiszen a maradék is éppen elég lehet ahhoz, hogy összeroskadjam alatta, mielőtt célba segíteném. Túlzás nélkül előlegezhetem: nem mindennapi kalandra csábítom az Olvasót, amikor arra buzdítom, tartson velem, fedezzük fel együtt műveltségünk legősibb, ám egyben legholnapibb mélyrétegének néhány eleddig felkutatlan vagy legfeljebb felületes (és nem is mindig káros elfogultságoktól mentes) helyzetjelentésekkel jellemzett rejtekét. nem veszélytelen ez a vállalkozás. Olyan területeken kell majd eligazodnunk, amelyekről nem áll rendelkezésünkre megbízható útikalauz, és olyan kérdésekben kell állást foglalnunk, amelyeknek igen gyakran még a jogosultságát sem hajlandó elismerni a jelenlegi szaktudományos gyakorlat, nemhogy megnyugtató válaszokat kínálna rájuk.

Annelys de Vet - Bujdosó Attila - Magyarország ​szubjektív atlasza
Meg ​lehet-e rajzolni Magyarország portréját egyetlen, közösen fogott ceruzával? Sikerült-e bármennyire is feltérképeznünk ezt az országot minden optimizmusával és pesszimizmusával, büszkeségével és költőiségével együtt – egyetlen kiadványban? A Kitchen Budapest médialabor és Annelys de Vet holland tervező ötven fiatal alkotót hívott össze, hogy hazájukról képet alkossanak. Folklorisztikus klisék helyett az alkotók lefegyverző, személyes, részvételre épülő történeteket mesélnek el, amelyek így, összefűzve, a mai magyar lélekre világítanak rá. A XX. század legjellegzetesebb népi épületeitől kezdve vízparti vityillókon át buherált kerítésekig, a legjobb és legrosszabb dolgoktól ártatlan gyerekversekig és nemzeti méreteket öltő korrupcióig, fröccstől és ropitól a zöldségeskertekig és kiárusított termékekig. Ezek a szokatlan történetek együtt fejezik ki mindazt, hogy a kulturális identitás folyamatos mozgásban van, azt mindig szempontok sokasága befolyásolja és ezért definíciószerűen multikulturális. Ahogyan Parti Nagy Lajos a bevezetőjében írja: „Aki fellapozza ezt a különös és kézenfekvő könyvet, az különös és kézenfevő dolgokat tudhat meg Magyarországról.”

Valuch Tibor - Magyar ​hétköznapok
Magyarországon ​a XX. század második felében számos olyan politikai, gazdasági és társadalmi átalakulás, rendszerváltás ment végbe, amelyek alapvető módon befolyásolták az egyes emberek mindennapi életét. Ha csak a két legnagyobb átmenetet, a negyvenes-ötvenes évek fordulóján lezajlott, a szocialista rendszert megteremtő kommunista hatalomátvételt, majd a nyolcvanas évek végétől lezajló demokratikus átmenetet és a piacgazdasági viszonyokhoz történő visszatérést emeljük ki, önmagukban ezek is jól mutatják a változások jelentőségét, súlyát. A szerző a tárgykörben egy évtizede folytatott kutatásait lezáró és összegző munkájában a második világháborút követő majd' háromnegyed évszázad hétköznapjait mutatja be. Kiemelt dimenzióként kezeli a jövedelem, a fogyasztás, a lakás, az öltözködés és a táplálkozás témakörét. A munka újdonsága, hogy szakít a hagyományos, eseménytörténeti periodizációval, s az életmód változásai alapján mutatja be a hétköznapi életet és mindennapok társadalmi viszonyait is gyökeresen átformáló átalakulását.

Ismeretlen szerző - Hétköznapi ​élet a Habsburgok korában 1740-1815
A ​Corvina Kiadó sorozata, amely a hétköznapi élet eseményein keresztül ismertet meg az emberiség történetével, a világtörténelmi témák mellett eredeti művekben dolgozza fel a magyar történelem fontos korszakait. A legújabb kötet a Habsburgok uralkodásának felvilágosodás kori periódusával, illetve annak mindennapjaival foglalkozik. A H. Balázs Éva, Krász Lilla és Kurucz György történészek szerkesztésében készült kiadvány az 1740-től, Mária Terézia uralkodásának kezdetétől 1815-ig, a Szent Szövetség megalakulásáig tartó, mintegy nyolcvanéves korszak köznapi életét tekinti át, szemléletes képet nyújtva ezen időszak családi életéről, lakókörülményeiről, öltözködéséről és divatjáról, ételeiről-italairól, társadalmi rendjéről, kultúrájáról, szórakozási szokásairól, hit-életéről, munkakörülményeiről, hadseregéről, közlekedéséről és más egyéb témákról. A szöveget korabeli idézetek és mintegy 300, nagyrészt színes illusztráció gazdagítja, a pontosabb eligazodást pedig időrendi áttekintés és irodalomjegyzék segíti.

Ungváry Krisztián - A ​Horthy-rendszer mérlege
A ​szociálpolitika egyúttal mindig újraosztást is jelent, és az újraosztás legszélsőségesebb formája a hátrányban részesítettek megsemmisítését is eredményezheti. A magyar zsidóság történetének és a holokausztnak számtalan megközelítési módja és értelmezése létezik. A szerző a kérdést a társadalom nemzsidó részének oldaláról vizsgálja meg, Célja nem csupán az eseménytörténeti rekonstrukció, hanem a tettesek tevékenysége alapján a magyar holokauszthoz vezető út bemutatása és a diszkrimináció dinamikájának vizsgálata. Értelmezése szerint a zsidóság kárára folytatott politika a 19. században látensen egyúttal egyfajta államszocialista átalakulás lehetőségét is magában hordozta. Az ellenforradalmi rendszerben ez különböző, későbbiekben részletezett okok miatt nem tárulhatott fel teljes mértékben, de mint lehetőség folyamatosan jelen volt és egyre inkább meghatározta a kor közbeszédét. A könyv a zsidóság kifosztásának szellemi előzményeit és eseménytörténetét a magyar történelem szélesebb összefüggéseibe helyezve mutatja be. Ezért számos olyan kérdést is érint (mint például a németek kitelepítése, az irányított tervszerű gazdálkodás, a szociálpolitika és a modernizáció), amelyeket a témával eddig foglalkozó szerzők nem tartottak a holokauszt szempontjából fontosnak.

Ismeretlen szerző - A ​magyarságtudomány kézikönyve
A ​tudományos ismeretterjesztés új vállalkozása A magyarságtudomány kézikönyve című kötet. A szerzők nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy a lehető legtömörebben foglalják össze ismereteinket Magyarországról és a magyarságról. Így kerültek a kötetbe a hungarológia fogalmát és témakörét tág szemhatárral megrajzoló tanulmányok, amelyek a magyar nyelv sajátosságait, nyelvi rokonságunkat, történelmünk viharos századait, irodalmunk és művészeteink európai léptékét, népi kultúránk mindmáig kiapadhatatlan forrásvidékét - például a szokás- és hitvilágot - tekintik vizsgálatuk tárgyának. Kósa László, Kiss Jenő, Gergely András, Kőszeghy Péter, Szegedy-Maszák Mihály és Szemerkényi Ágnes a legújabb tudományos felfogásokat közvetítik a tájékozódni kívánó hazai olvasóknak és a világban szétszóródott magyarságnak.

Drábik János - A ​magyarok harmadik útja
1956 ​magyar forradalma lépés volt a világ egész jövőjét érintő harmadik út irányába. Ez a korán jött forradalom akkor nem érhette el célját. Az állammonopolista diktatúrán alapuló kommunista reálszocializmus csődje nem jelenti azt, hogy a szervezett pénzhatalom diktatúráján alapuló pénzuralmi rendszer ne lenne maga is zsákutca. Mind az állammonopolista, mind a magánmono­polista uralkodó osztály azt hirdeti, hogy nincs harmadik út. Harmadik út valójában létezik, ez pedig a gazdasági és politikai monopóliumtól mentes önrendelkező társadalom, amelyben mindenki rendelkezik a személyes szabadság anyagi feltételével, az emberiség közös tevékenysége alapján létrejött vagyon ráeső részével, és a saját teljesítménye alapján létrejövő vagyonnal. 1956 magyar forradalma elindította azt a folyamatot, amely meggyőzte a világ népeit arról, hogy az egyes emberek és nemzetek szabadságjogait, önrendelkezését semmibe vevő önkényuralmi állammonopolista szocializmusnak – a kommunista típusú reálszocializmusnak – el kell pusztulnia. Ha vissza akarjuk állítani az egyes ember egyéni és közösségi szabadságjogait, akkor meg kell törni mind a szervezett magánhatalom, mind a szervezett közhatalom monopoluralmát. 1956-ban a magyar társadalom ebben az irányban tett nagy jelentőségű lépést. Ezért érezzük úgy, hogy amikor ismét válaszút elé került az emberiség, vissza kell nyúlnunk 1956-hoz, és Bibó Istvánnal egyetértésben mi is azt gondoljuk, hogy továbbra is feladatunk a magyar forradalom törekvéseinek ébrentartása, e forradalom nemes és előremutató céljainak a megőrzése mind a feledéstől, mind az elszürküléstől. 1956-ban nemcsak a magyar nép, de az egész emberiség jövőjéért is folyt a küzdelem.

Kósa László - Hagyomány ​és közösség
A ​magyar néprajztudomány mindössze 200 éves múltra tekinthet vissza, akkortájt kezdtek szellemi nagyjaink felfigyelni arra, mit is jelenthetnek a nemzeti kultúra számára a népi hagyományok. Az értékelés azóta is változó, mindmáig nem ritkák a túlzó, egymásnak ellentmondó megállapítások. De a népi hagyományok gyökerei oly mélyek, hogy bizton remélhetjük: nem hiányoznak majd a jövendő magyar kultúrából. Kósa László hungarológiai összefoglalása a magyar népi kultúra anyagi és szellemi javait a honfoglalás kori kezdetektől mutatja be egészen századunk elejéig. Végigkísérhetjük, miként alakult a magyar nép kapcsolata a birtokba vett tájjal, miképpen formálódtak ki a társadalmi rétegzettségnek megfelelő értékrendek és szokások. Az utóbbi időkben megnyilvánuló nagy érdeklődésnek tesz eleget a szerző azzal, hogy elemzést ad a magyar népi műveltség európai helyzetéről, és állást foglal abban a tekintetben is, hogyan élhetnek tovább a jelenben és a jövőben a népi hagyományok.

Buzinkay Géza - Magyar ​hírlaptörténet
1848. ​március 15-én este húszezres tömeg szabadította ki fogságából Táncsics Mihályt, ezzel is demonstrálva a sajtószabadság életbe lépését. Az első világháború vesztes befejezése és a forradalmak a cenzúra bevezetésével, a papírfelhasználás korlátozásával, a lapok többségének betiltásával pedig szinte a kiindulópont elé vetették vissza a sajtó helyzetét. A két eseménysor közé eső hetven évben a magyar sajtóélet páratlanul felvirágzott, utóbb is ritkán látható, magas színvonalon működött. A magyar sajtó aranykora a hazai közélet demokratizálódásának egyik fontos fejezete. A sajtó szervezetrendszerét, működésének társadalmi és jogi kereteit, kiadványait és munkatársainak sokaságát mutatja be ez a kis kötet, mely nemcsak a téma tankönyve lehet, hanem tanulságos és szórakoztató olvasmány is.

Raffay Ernő - Szabadkőműves ​béklyóban
A ​magyar szellemi élet a mai napig nem nézett szembe becsületesen a mesterségesen kialakított Ady-kultusszal: okaival, kiváltóival, haszonélvezőivel, a fönntartásásban szerepet játszó személyekkel – s mindenekelőtt: utóbbiak kifejezett politikai céljaival. Annak ellenére van ez így, hogy Ady Endréről már rengeteg, összességében több tízezer nyomtatott oldalnyi elemzést és értékelést publikáltak. Ezek többsége azért magasztalja Adyt – természetesen kritikátlanul –, mert a költő és a hírlapíró írásainak túlnyomó többségében ún. baloldali, a materialisták szerint „haladó” eszméket vallott. A 20. század első éveitől mintegy nyolc-tíz személy kezdte támogatni a szárnyait bontogató Adyt. A patronálás jól körvonalazható módszerekkel, pontosan fölismerhető célok érdekében történt. A fiatal váradi újságíró már pályájának kezdetén olyan nagyváradi szabadkőművesek társaságában forgolódott, akik fő céljuknak a keresztény magyar állam megdöntését tartották. Ennek a környezetnek a szellemi előkészítő munkája (az „eszmeérlelés”) jelentősen segítette később a vörös diktatúra létrejöttét, s így akarva-akaratlanul hozzájárult Magyarország összeomlásához. Ha összevetjük Ady cikkeit a váradi László király páholy írásaival, teljesen új megvilágításba kerülnek akkori írásai, politikai nézetei, keresztényellenes kirohanásai. Forráselemző összehasonlító módszerrel, részletekbe menően mutatom be, hogy korántsem csak véletlen, alkalmi átfedésekről van szó. Könyvemben megkísérlem az óriási tehetségű, tragikus sorsú magyar költő életének néhány fontos fejezetét a kor szabadkőművességéről szerzett ismeretek birtokában, a pártos és elfogult történetírás és irodalomtörténet-írás ellenére, a magam konzervatív felfogása szerint ismertetni.

Király Jenő - Mágikus ​mozi
A ​filmélet ős- és hőskorának alapvető témája a filmszerűség, a modern filmelméleteké a filmnyelv, míg a posztmodern korban a filmalkotások sokfélesége, a műfajprobléma kerül előtérbe. A Modernség módszertani örökségét és a posztmodern érzékenység új tanulságait egyaránt figyelembe vevő Mágikus mozi e tekintetben a nemzetközi szakirodalomban is hézagpótló kísérlet.

E. Kovács Péter - Hétköznapi ​élet Mátyás király korában
A ​Hétköznapi élet Mátyás király korában című kötet nem csak Hunyadi Mátyással foglakozik, hanem számos példát vesz át Luxemburgi Zsigmond, a két Habsburg uralkodó I. Albert és V. László, a Jagelló-házi királyok, I. és II. Ulászló, valamint II. Lajos korából is. Természetesen a könyv „törzsanyagát” az 1458 és 1490 közötti események adják, de ezek a kitérők mindenképpen az olvasók javát szolgálják, hiszen így a könyv érdekesebb lesz, és az olvasók bővebb információkhoz juthatnak. A Mindennapi történelem című sorozat arra vállalkozik, hogy felelevenítse egykor volt emberek életét: mindennapjaikat, erkölcsüket és szokásaikat. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Cserna-Szabó András - Darida Benedek - Jaj ​a legyőzötteknek, avagy süssünk-főzzünk másnaposan
A ​borral, a mámorral, az ektázissal már sokan foglalkoztak, de a legkomolyabb gondolkodók is restek voltak ahhoz, hogy mulatozás közben benézzenek az asztal alá, ahol bizony mocskot, üzekedő párokat és görnyedve okádó iszákosokat találunk. Szerzőink magukat sem kímélve hatoltak be a felfedezetlen területre, és megírták a másnaposság regényes kézikönyvét. 33 írásban ismertetik a legnagyobb piás művészeket és halhatatlan alkotásaikat. Ajándék hányószacskóval!

Krúdy Gyula - Régi ​pesti históriák
Krúdy ​Gyula életéhez hozzátartozott a rendszeres alkotói munka. A legkülönbözőbb lapokban adta közre novelláit, cikkeit, tárcáit. Írásainak dzsungelét eddig áttekinteni sem tudtuk, csak nagyobb művei voltak hozzáférhetők, s különösen rejtve maradt sokszáz elbeszélése, ezernyi kisebb-nagyobb hírlapi cikkének, tárcájának, színes írásának tömkelege. Jelen gyűjteményben pedig a műfaji hovatartozás tekintetében nehezen megfogható, az eddigi kötetekbe nem sorolható színes írások, tárcák, karcolatok, írói rajzok, vázlatok, alkalmi cikkek, porték, emlékezések jutnak el az olvasóhoz, így végre életművét eddig kiadatlan kisebb írásait tekintve is szemügyre vehetjük.

Gyáni Gábor - Magánélet ​Horthy Miklós korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.