A ​magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-III.

Ismeretlen szerző - Értelmező ​szótár+
Az ​Értelmező szótár+ egynyelvű kéziszótár. Azonkívül, hogy magyarázza a címszavakat, és használatukat példamondatokkal világítja meg, sokféle nyelvi ismeretet, számos hasznos tudnivalót is közöl róluk. A szótár magyar anyanyelvűek, elsősorban fiatalok számára készült, és alkalmas az anyanyelvoktatásban való felhasználásra. A kétkötetes kézikönyvben a 16065 címszóhoz hozzákapcsolva 250000 nyelvi adat található. A klasszikus értelmező szótári funkciók mellett ugyanis - a magyar szótárirodalomban először - egyetlen szótárban számos ismeretet tartalmaz a szócikkekbe beépítve: - megadja a szinonimákat, - felsorolja az ellentéteket, - szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat közöl, - tájszavakat sorol fel. Ezeken a nyelvi adatokon kívül az Értelmező szótár+ egy szócikken belül még további információkat is ad: - jelzi a gyakoriságot, - közli az etimológiát, - nyelvhasználati tanácsokkal szolgál, - felsorolja utótagjuk szerint az összetételeket, - illusztrációkkal szemléltet. A negyedmillió nyelvi adat szemléletesen mutatja be, hogy szavaink nem elszigetelten, önmagukban állnak nyelvünkben, hanem szinonimáikkal, ellentéteikkel, szókapcsolataikkal hálót alkotnak. A szótár szerkesztői először vállalkoztak arra, hogy a szavaknak ezt a szövevényes kapcsolatrendszerét egyetlen szótárban mutassák be. Erre utal a szótár címében szereplő "+". A szavak összetartozását szemlélteti a kötet végén található fogalomköri csoportosítás is, amely első ízben adja közre fogalomkörökbe rendezve a magyar szavakat. Az Értelmező szótár+ szerkesztői a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete nyelvművelő és nyelvi tanácsadó osztályának tudományos kutatói, a szótár szerkesztése során felhasználták a jelentéstan, a lexikológia és a lexikográfia legújabb eredményeit. Bízunk benne, hogy az Értelmező szótár+ azzal, hogy nemcsak megmagyarázza a szavakat, hanem sokféle ismeretet is közöl róluk, sokak számára nyújtja a szavaink közötti összefüggések felfedezésének izgalmas élményét, és segíti anyanyelvünk szókincsének, ezzel együtt kultúránknak minél alaposabb megismerését. A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 13-14. tagja

Tótfalusi István - Idegenszó-tár
Az ​Idegenszó-tár alcíme is mutatja, azon kívül, hogy értelmezi, magyarázza a régi vagy új homályos jelentésű idegen szavakat, részletesen megadja azok etimológiáját, eredetét is. A 28000 címszó közül jó néhány a klasszikus műveltség szavai közé tartozik, mások az elmúlt másfél évtizedben kerültek előtérbe a sajtó, a politika, a közgazdaság, az informatika, valamint a sportok és a művészetek nyelvében. Megtaláljuk benne az ifjúság és a divat nyelvének friss jövevényeit is. Szótárunk egyedülálló újdonsága, hogy a magyar szótárirodalomban először ismerteti részletesen a szavak etimológiáját. A magyar nyelv idegen szavainak eddigi szótárai csupán röviden, jelzésszerűen utaltak az egyes szavak eredetére. Az Idegenszó-tár páratlan módon, hatalmas nemzetközi szakirodalomra támaszkodva adja meg minden címszó esetében azt a fellelhető legősibb nyelvet, amely a szó ismert forrása. A szerző nem elégszik meg a forrásnyelv közlésével, hanem aprólékos filológiai munka eredményeképpen lépésenként ismerteti azokat a közvetítő és átadó nyelveket, amelyeken keresztül a szó nyelvünkbe került. Bemutatja azt az izgalmas utat, amely során az ősi jelentésből, az ősi szóalakból létrejött a magyar nyelvben ma használatos jelentés és szóalak. Az Idegenszó-tár segítséget nyújt az idegen szavak helyesírásában, és ahol szükséges feltünteti a szó helyes kiejtését is. függelékében közli több mint 300 idegen rövidítés, idegen mozaikszó feloldását és értelmezését. A szerző, Tótfalusi István több évtizedes munkássága alatt több mint húsz magas színvonalú tudományos ismeretterjesztő könyvet, szótárat és lexikont állított össze. A nagyközönség körében igen népszerűek korábbi szótárai, pl.: A nyelvi vademecum, az Idegen szavak magyarul és a Kis magyar nyelvklinika. A Tinta könyvkiadó szótáraival, nyelvészeti szakkönyveivel méltán váltott ki elismerést. A kiadó korábbi szótársikerei (pl.: Magyar szókincstár) mellé az Idegenszó-tárt ajánljuk a szótárforgatók népes táborának és mindazoknak, akik többet kívánnak tudni nyelvünk eddig rejtett titkairól.

Ismeretlen szerző - Nyelvművelő ​kéziszótár
A ​Nyelvművelő kéziszótár az igényes nyelvhasználatra törekvők nélkülözhetetlen kézikönyve. A szótár 5000 szócikke népszerűen közli azokat a nyelvhelyességi, helyesírási, nyelvtani, stilisztikai stb. tudnivalókat, amelyekre a művelt embernek önmaga szó- és írásbeli kifejezéséhez szüksége lehet. E kötetet nemcsak a nyelvművelés hagyományos kedvelői forgathatják haszonnal, hanem az anyanyelvvel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek (magyartanárok, kiadói és lapszerkesztők, fordítók, tolmácsok stb.) is. A szerkesztők és a kiadó abban a reményben bocsátják útjára ezt az ismeretterjesztő munkát, hogy az el fog jutni az ifjabb nemzedékhez is, amelynek különösen nagy szüksége van arra, hogy a nyelvhasználati szokásokkal, szabályokkal, tudnivalókkal alaposan megismerkedjék. A Nyelvművelő kéziszótár a mai nyelvhasználati szokásokat, a legújabb nyelvi jelenségeket is feltérképező munka. A kisebb-nagyobb szócikkek tömören, de árnyaltan igazítják el az olvasót a magyar nyelv használatának minden lényegesebb kérdésében s ezáltal segítenek eloszlatni a napjainkban is bőven tenyésző nyelvhelyességi babonákat. A szerzőknek és a szerkesztőknek az volt a szándékuk, hogy egy olyan gyakorlati célú kézikönyvet adjanak az érdeklődők kezébe, amelytől azok nemcsak fogalmazás közben kérhetnek tanácsot, hanem amelyet szükség esetén szellemi fegyverként szegezhetnek szembe mind a türelmetlen "nyelvtisztítókkal", mind a nyelvművelés létjogosultságát kétségbe vonó szkeptikusokkal. A Nyelvművelő kéziszótár az ezredforduló korának korszerű nyelvhelyességi és nyelvhasználati lexikona, amely betűrendben tárgyalja a leggyakrabban felvetődő kérdéseket a következő tárgykörökben: - új szavak és szójelentések (magyarok és idegenek); - idegen elemek befogadása, a szómagyarítás lehetőségei; - nyelvtani kifejezőeszközök, szövegalkotási technikák; - nyelvi illemtan (köszönés, megszólítás, tegezés-magázás stb.). Hogyan tükröződnek a nyelvhasználatban a rendszerváltás korszakának és az azt követő másfél évtizednek a gazdasági, politikai, életmódbeli stb. változásai? Hogyan bánjunk anyanyelvünkkel, hogy az segítségünkre legyen ebben a megváltozott és napról napra változó világban? Ebben nyújt tájékoztatást és kézzelfogható segítséget az érdeklődő olvasónak a Nyelvművelő kéziszótár.

Ismeretlen szerző - Magyar ​szókincstár
A ​Magyar szókincstár az anyanyelvoktatás, a szókincsfejlesztés hasznos segédeszköze. Az anyanyelv szabatos, színes, helyes használatához nyújt segítséget, amely gazdag tára a rokon értelmű szavaknak, más néven szinonimáknak, és feltünteti a szavaknál nagyobb lexikai egységeket (szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat) is. A magyar szótárirodalomban elsőként közli a szavak ellentétét, antonimáját. A szótár 25 500 vastag betűs címszót tartalmaz. A szócikkekben található szavak száma 80 600. Szerzői 14 400 szónak, szinonimasornak adták meg az ellentétét. Több mint 3 800 közmondás, szólás található benne 760 címszó alá besorolva. A mai köznyelv szavain kívül szép számmal szerepelnek benne régies, nyelvjárási és idegen hangzású szavak, de nem maradtak ki a diáknyelv lexikai elemei és a szleng jellegű kifejezések sem. Háromszor több szót tartalmaz minden korábbi szinonimaszótárnál. Tudományos igényű kínálati szótár, amelyben használója megtalálja és kiválaszthatja egy-egy címszó tágan értelmezett szinonimái közül a legmegfelelőbbet. A többéves gyűjtőmunka során nyelvészek, egyetemi és főiskolai tanárok 28 korábban megjelent szótárt dolgoztak fel. Az összegyűjtött gazdag nyersanyag elrendezése a nyelvészet és azon belül is a lexikológia és a jelentéstan legújabb eredményeinek figyelembe vételével, korszerű eszközök (számítógép, célprogramok) alkalmazásával történt. Szótárunk a magyar anyanyelvűek legszélesebb köre számára készült, haszonnal lapozhatják a hivatásos tollforgatók (az újságírók, a fordítók, a szerkesztők) is.

Ismeretlen szerző - Magyar ​szólástár
A ​Magyar szólástár egyetemi oktatók tízéves gyűjtőmunkája eredményeképpen több mint 13 000 szólást (kivágja a rezet), szóláshasonlatot (szegény, mint a templom egere), helyzetmondatot (Most ugrik a majom a vízbe), közmondást (Ki korán kel, aranyat lel) tartalmaz és közreadja azok pontos magyarázatát, értelmezését. A magyar nyelv ilyen gazdag szólásgyűjteménye legutoljára 30 éve jelent meg. Nyelvünk irodalmi, népies vagy ma már kissé régies, de még közérthető fordulatain, szokásmondásain kívül legnagyobb számmal természetesen a mai köznyelvre jellemző állandósult szókapcsolatok szerepelnek benne, de nem maradtak ki a diáknyelv szlenges kifejezései sem. A Magyar szólástár az alábbi részekből áll: A szótári rész a szólások magyarázata mellett megadja azok időbeli (régies, ritka), regionális (népies), csoportnyelvi (szleng) és stiláris (pl. bizalmas, gúnyos, tréfás, választékos, vulgáris) minősítését, használati körét is. A névfelidéző szókapcsolatok listája válogatást ad a szótári definícióval nehezen ellátható, frazeológiai értékű ragadványnevekből (pl. a legnagyobb magyar 'Széchenyi István'). A fogalomköri mutató a szólások, helyzetmondatok és közmondások aktív használatát segíti elő azok számára, akik egy-egy fordulatot nem a bennük előforduló egyedi szavak, hanem a sokkal általánosabb fogalomkörök (pl. BUTA, BUTASÁG) alapján kívánnak megtalálni. A szómutató a szókapcsolatokat azok minden fontosabb szavánál felsorolja. Itt a szótárhasználó csokorba gyűjtve, együtt látja azokat a szókapcsolatokat, amelyekben egy adott szó szerepel. A Magyar szólástár anyanyelvünk oktatásának nélkülözhetetlen eszköze az általános és a középiskolákban, továbbá haszonnal lapozgathatják a hivatásos tollforgatók (írók, újságírók, fordítók, szerkesztők) mellett mindazok is, akik beszédjüket, írásukat képszerűbbé, színesebbé kívánják tenni.

Ismeretlen szerző - Magyar ​nyelvtörténet
A ​nyelvtörténeti kutatások új eredményeiről számos terjedelmes összefoglaló munka látott napvilágot a közelmúltban, ám egyetemi tankönyv 1967 óta nem jelent meg. Új tankönyvünk nemcsak a magyar nyelvtörténet újdonságait közvetíti, hanem azokat a nyelvtörténeti korszakok, a nyelvállapotok egymásutánjában tárgyalja. A könyv anyaga az új magyarázatok érvelő bemutatására épül, de nem bonyolódik bele a tudománytörténeti előzmények részletes kommentálásába. A fő fejezeteket kisebb-nagyobb munkát igénylő feladatok egészítik ki. A szerkesztők az egyes fejezetekhez a témába vágó legfontosabb olvasmányokat felsoroló bibliográfiát is csatoltak.

Ligeti Lajos - A ​magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban
A ​fél évszázados akadémiai tagságát ünneplő hírneves őstörténész és turkológus legújabb munkájában a magyar nyelv török elemeit fogja vallatóra, a magyar nyelvtudomány jó két emberöltőnyi adósságát törlesztve ezzel. Ligeti - Gombocz művének folytatója - kiteljesíti, elmélyíti a magyar szófejtési hagyományt, számtalan nyelv birtokában szélesíti ki a nyelvtörténeti szemhatárt. A két nyelv szókincsét összevetve, egyben fonetikai, grammatikai és jelentéstani rendszerüket is szembesíti; nem elszigetelt szavakat elemez, hanem szavak tematikus bokrait, s vizsgálódásait a nép-, méltóság- és személynevekre is kiterjeszti. Eljárása török jövevényszavaink eleddig egységesnek tartott tömbjét rétegzettnek mutatja meg, és éles fényt vet az átadó török és a befogadó ősmagyar nyelv rendszerére, változásaira, valamint a magyar és török őstörténet jó néhány homályos mozzanatára. Ez a szakemberek számára a világ minden táján nélkülözhetetlen kézikönyv az etimológus gazdag ajándéka a nyelv- és történettudománynak, de a tudományban kiránduló érdeklődőnek is, aki - mondhatni - saját múltjának egy darabját veszi kézbe: a szerző szófejtéseiben az ősi magyar népélet elevenedik meg.

Kálmán László - Nádasdy Ádám - Hárompercesek ​a nyelvről
A ​kötetbe felvett írások, melyek eredetileg a Bartók rádióban 1992 és 1997 között, a Muzsikáló reggel című műsorban hangzottak el Nyelv-ész-érvek címen, a nyelvészethez szeretnék elvezetni az olvasót. Nem bevezetés tehát a nyelvészetbe, nem is tankönyv: műfajából adódóan nem lexikális ismereteket közöl, hanem közismert tényeket magyaráz, s inkább kérdéseket tartalmaz, mint válaszokat. A szerzõk gyakran kitérnek a `hagyományos iskolai nyelvtanok` hiányosságaira és az iskolai anyanyelvoktatás furcsaságaira, mivel nagyon sajnálatosnak tartják, hogy a mai nyelvészeti közgondolkodás nem jelenik meg az iskolákban, a nyelvtudomány egyáltalán nem szerepel a tananyagban, sõt a tananyag nyelvtani, tehát nyelvészetileg érdekesebb részét is hallatlanul unalmas, osztályozó szempontból tárgyalják a tankönyvek. A tartalomból: * I. Nyelvészeti alapfogalmak * Mi a nyelv, és ki a nyelvész? * A hangok tartománya * A szavak tartománya * A szerkezetek tartománya * A jelentések tartománya * II. A nyelvek sokfélesége * Hasonlóság és különbözõség * Nyelvi eszközök * Népek és nyelvek * A nyelv és a társadalom * III. Jelenségek a magyarban * Magyar hangtan * Magyar nyelvtan * Magyar szókincs * Magyar szavak története

Hernádi Miklós - Közhelyszótár
Ritkán ​van időnk, módunk a legmegfelelőbb nyelvi vagy gondolati formát megtalálni. Ez a szótár a gondolkodás időzavarát, igénytelenségét, gépiességét illusztrálja. Nem lebeszélő szótár mégsem - hisz nem állít tilalomfát minden egyes tétele mellé. Inkább rábeszélő szótár: arra buzdítja olvasóját, hogy a szótárban foglalt anyag helyett jobbat, igényesebbet keressen s találjon. Ahogy a szerző, Hernádi Miklós írja: A minimális cél: közhelyes gondolataink újragondolása.\' A negatív példák olvastán ki-ki maga lelheti meg a kellő pozitív formákat. Mulatságosan is komoly játék, mert a nyelvvel folytatott kísérletezés teljes életünkben kamatozhat.

Hoppál Mihály - Szemadám György - Nagy András - Jankovics Marcell - Jelképtár
"Alapvető ​kézikönyv megírására vállalkozott a négy szerző: mintegy félezer címszó segítségével kalauzolják végig az olvasót - támaszkodva az összehasonlító mitológia, a néprajz, a vallástörténet és a szimbólumkutatás legfrissebb eredményeire - jel- és képvilágunk sokszor áthatolhatatlan erdejében. A lexikon közel ötszáz szócikke felöleli a legelemibb ábrázolások, a primitív kultúrák, a népművészet képnyelvét, és eligazít a nagy civilizációk művészeti, vallásos és tudományos kultúrájának - mára sokszor megfejtendő talánnyá vált - jelkészletében. A szerzők - és ez egy úttörő jellegű hazai kézikönyv esetében több mint indokolt - külön is gondot fordítottak a magyarság szellemi hagyományának, jelképi örökségének bemutatására és feltárására. Ízelítőül néhány a címszavakból: ÁG, ALKÍMIA, APA, ARC, ASZTROLÓGIA, BÉKA, BOR, CÉGÉR, CÍMER, CSILLAG, DICSFÉNY, DISZNÓ, EMBER, FA, FÁTYOL, FENÉKBÉLYEG, GÓLYA, HALÁL, KENTAUR, KERESZT, ÖRDÖG, RAGADOZÓ MADARAK, RÓKA, ROVÁSÍRÁS, SÁRKÁNY, SZABADKŐMŰVES SZIMBÓLUMOK, SZAMÁR, SZÁMOK, TEMPLOM, VILLÁM, VIRÁGOK, ZÁSZLÓ. A lexikont a szócikkek világos utalásrendszere és gazdag irodalomjegyzék teszi mindenki számára könnyen forgatható kézikönyvvé, szemléletességét pedig csaknem ezer kísérő ábra biztosítja."

Zsirai Miklós - Finnugor ​rokonságunk
E ​mű első kiadása 1937-ben látott napvilágot, s rögtön nagy sikert aratott mind a szakemberek, mind a művelt nagyközönség körében. Ez nem volt véletlen, hiszen Zsirai Miklós munkája máig is páratlanul teljes összefoglalása mindazon ismereteknek, amelyek finnugor nyelvrokonaink nyelvéről, lélekszámáról, történelméről, életmódjáról, irodalmáról, művészetéről, népszokásairól egyáltalán tudhatók. A kötetet sok-sok szemléletes rajz, valamint 206 egyedülállónak mondható fénykép gazdagítja. Ez utóbbiak bemutatják nyelvrokonaink (nemcsak a finnek és észtek, hanem az Oroszország területén élő kisebb finnugor népek: vogulok, osztjákok, mordvinok, cseremiszek, zürjének stb.) népviseletét, lakhelyét, használati tárgyait, mindennapi életét. A három nagyméretű térképmelléklet pedig e népek földrajzi elhelyezkedéséről és ennek változásairól tudósít. Zsirai Miklós könyve rendkívüli értékű tudományos munka, de a szerző - miként az igazán nagy tudósok - mindig egyszerűen, színesen fogalmaz, s így a FINNUGOR ROKONSÁGUNK nemcsak a finnugorság példa nélkülien gazdag enciklopédiája, hanem az első oldaltól az utolsóig lebilincselő olvasmány is. A kötetet terjedelmes Függelék zárja, amely a mű szerkezetét követve összegzi a finnugor népekről 1937 óta összegyűlt újabb ismereteket, s így az olvasó naprakész tájékoztatást kap nyelvrokonainkról az őstörténettől kezdve napjainkig.

Bárczi Géza - Benkő Loránd - Berrár Jolán - A ​magyar nyelv története
A ​mű nyelvünk történetét tekinti át a nyelvészeti eszközökkel kitapintható legrégibb időktől napjainkig. Bár érinti a magyar nyelv előtörténetét, a rokon nyelvi együttélés idejét, a fő súlyt nyelvünk önálló történetének megrajzolására fekteti. A magyar nyelvtörténet forrásainak bemutatása és felhasználásuk módszerbeli kérdéseinek tárgyalása után sorra veszi a nyelvrendszer különféle részlegeinek történetét: nyelvünk hangfejlődését szókincsbeli és szerkezeti változásait. Mindezen részlegek összefoglalásaként általános áttekintést is ad a magyar nyelv életének egészéről, népünk történetéhez, a gazdasági, társadalmi, művelődési változásokhoz fűződő viszonyáról. A mű végén a magyar nyelvtörténetírás rövid áttekintése található. - A munka elsősorban egyetemi tankönyvnek készült, de haszonnal forgathatja a nyelv kérdése iránt érdeklődő művelt olvasó és különösen a magyar szakos pedagógus.

David Crystal - A ​nyelv enciklopédiája
David ​Crystal könyve az angolszász ismeretterjesztés legjobb hagyományait követve, olvasmányos és magas színvonalú összefoglalását adja mindannak, amit napjainkban a nyelvről tudni lehet. A hagyományosan nyelvészetinek tekintett témák mellett (grammatika, fonetika, fonológia, szemantika, nyelvtörténet, nyelvtudomány-történet) részletesen tárgyalja a nyelv pszichológiai, társadalmi aspektusait, és foglalkozik a nyelvi viselkedés patológiás zavaraival is. Több fejezete elemzi a nyelvnek a modern világban betöltött szerepét. Kiadásunk hazai nyelvészeti szakemberek segítségével készült, s amennyire ez lehetséges, igyekezett a könyv eredeti, főleg angol nyelvterületről vett példáit, sőt nyelvi humorát, vicceit is magyar megfelelőekkel kiegészíteni. A könyv illusztrációként több száz képet, grafikont, térképet, ábrát tartalmaz.

Mészáros Edit - Erza-mordvin ​hangosszótár
Közreműködött: ​Nyina Kazajeva (hang) Szövegbevitel és -szerkesztés: Mészáros Edit Digitális utómunkák tervezés és programozás: jacsa.NET (www.jacsanet.hu), Prim András A CD-romot lektorálta: Felföldi Ágnes Szeged, 2005

Komoróczy Géza - Sumer ​és magyar?
"A ​puli sumer eredetét, s ezzel persze a sumer-magyar rokonságot, Pálfalvy Sándor a mezopotámiai ásatások leleteivel akarta bizonyítani. Az assuri ásatások adatait Sir H. J. Mc. Donald: Ruin City of Assur. London 1895.; a lagasi ásatások adatait Dr. Mc. Kenzie: Lagash Cuneiform. London 1912.; az eridui ásatások adatait M. Tellmann: Archaische Texte aus Eridu. Dresden 1894. című könyvéből... merítette. Az illető régészek természetesen puli-feliratokat találtak. A száraz valóság: ilyen nevű mezopotámiai régész vagy ékíráskutató szerzők és ilyen című könyvek sohasem léteztek. Minden adatot a "sumer-magyarológus" szerző ötlött ki."

Ismeretlen szerző - Magyar-német ​kéziszótár
Új, ​a felhasználó igényei szerint készült általános köznyelvi szótár a keresést megkönnyítő kék címszavakkal - több mint 40 000 címszó, 100 000 ekvivalens, 70 000 példa és fordítás - egyértelmű és könnyen áttekintheto felépítés, az élo beszédet tükrözo, aktuális szókincs és példaanyag - az új helyesírás szabályai szerint, a legfontosabb régi alakok feltüntetésével - Elsődleges célcsoport: középiskolások, nyelvszakos hallgatók, tanárok, fordítók - Tudásszint: haladó...

Sebők László - Magyar ​neve - Határokon túli magyar helységnévszótár
Az ​első világháborút követően Magyarország új határait a versailles-i Nagy Trianon palotában 1920. június 4-én aláírt békeszerződés rögzítette. A nagyhatalmak döntése alapján a Magyar Királyság területének és lakosainak nagy része a környező államokhoz került. A döntés előkészítésében és vitájában Magyarország nem vehetett részt, s mivel az új határokat az etnikai elv figyelembevétele nélkül állapították meg, több millió magyar kisebbségi sorsba került. A békeszerződés Magyarország (Horvát-Szlavónország nélküli) területét egyharmadára csökkentette: Magyarország 12,5 ezer településéből 9 ezer más országokhoz került. (Romániához 4100, Csehszlovákiához 400 [ebből Kárpátalján 500], Jugoszláviához 600, Ausztriához 327, Lengyelországhoz 25 és Olaszországhoz 1 [Fiume]. A számok kerekítettek, a rengeteg kettévágott település miatt a pontos számértékek szinte meghatározhatatlanok.) Az utódállamokhoz került magyarság keserű kisebbségi sorsának tárgyalása nem ennek az összeállításnak a feladata. Azt azonban feltétlenül meg kell említenünk, hogy még néhány évvel ezelőtt is a szomszédos országok nagy részében tilos volt leírni a települések magyar nevét. Sajnos a Magyarországon megjelent térképeken sem jelenhettek meg ezek a magyar nevek, így aztán az érdeklődő legfeljebb nagyobb könyvtárainkban tudott választ kapni kérdéseire. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni ezzel az összeállítással.

Ismeretlen szerző - Nyelvi ​fogalmak kisszótára
A ​Nyelvi fogalmak kisszótára az első olyan kislexikon, amely magyar nyelven foglalja össze a legfontosabb nyelvészeti ismereteket. A könyv elsősorban diákoknak és magyart tanító pedagógusoknak készült azzal a céllal, hogy a nyelvvel, és legfőképpen a magyar nyelvvel kapcsolatos minden lényeges tudnivalót tömören és egyúttal érthetően megfogalmazzon. A kislexikon nem csupán a szűkebb nyelvtanra összpontosít. A hagyományos nyelvtani szócikkek mellett helyet kapnak például a szövegtan, a szociolingvisztika és a stilisztika témaköréből való összefoglalások is. A kisszótár mindazokat a tudnivalókat tartalmazza szócikkek formájában, amelyekre az érettségiző és felvételiző diákoknak szükségük van, és körvonalazza a mai műveltség nyelvi összetevőjét.

Erdélyi István - Sumér ​rokonság?
A ​kötet szerzője a MTA Régészeti Intézetet tudományos tanácsadója, aki évtizedek óta foglalkozik már a magyar őstörténet kérdéseivel. Ebben a könyvben a főleg a külföldön élő magyarság körében népszerűvé vált sumér-magyar nyelvi rokonság kérdéseiről ír. Bevezetőjében utal a néprokonság és a nyelvrokonság eltérő voltára, mindkettő nagyfokú bonyolultságára és eddigi elméleti kidolgozatlanságára is. Elsősorban Varga Zsigmond, Érdy Miklós, Komoróczy Géza és mások munkásságára építve, kritikusan szembesíti az egyes szerzők véleményeit a vitatott kérdést illetőleg. Így az olvasó az eredeti munkák egyes részeinek szó szerinti idézése nyomán már maga is véleményt alkothat. Ő maga lényegében negatív álláspontot foglal el.

Ismeretlen szerző - A ​magyarság őstörténete
Készséggel ​teszek eleget az Akadémiai Kiadó megtisztelő felkérésének, hogy újabb előszóval, tájékoztatóval bocsássam útjára e régi könyv reprint kiadását. Annak idején a három könyvnap alatt háromszor annyi példányban fogyott el e mű, mint amennyiben akkoriban az átlag magyar könyv egy év alatt elkelt. A ritka könyvsikernek sajátos oka volt. 1943-at írtunk, pusztulásba rohant az ország. Az olvasók valahogy reményt, vigaszt próbáltak kiolvasni e küzdelmes sorsunk kezdeteit felidéző munka lapjairól. Negyven esztendő nagy idő a tudomány történetében, régi eredmények módosulnak, nem egy korábbi uralkodó nézet elavult. A magyar őstörténet kutatására ez fokozottabb mértékben érvényes. A réginél, korábbinál hatékonyabb módszer újabb megtámadhatatlan eredményeket ígért. Régebben elhanyagolt vagy éppen figyelembe sem vett kérdések vizsgálata került napirendre. A társadalmi mozgások, a gazdasági élet összetevőinek elemzése során már eddig is számos jelentős eredmény született. Könyvünk keletkezésének előzményét talán nem felesleges felidézni. Megírásához az ösztönzést követve Németh Gyula „A honfoglaló magyarság kialakulása” c. művéből merítettünk. A tekintélyes turkológus, nyelvész könyvét nagyra becsültük, ám szemléletét egysíkúnak tartottuk, s úgy véltük, hogy komplex módszerrel a magyar őstörténetnek pontosabb, hitelesebb képét lehet megrajzolni. A kollektív munka előnyei mellett múlhatatlanul jelentkeztek a nehézségek is. A lényeges kérdésekben egyetértettek a munkatársak, a részletekben azonban véleményünk gyakran eltért egymástól. A nézetkülönbséget tiszteletben tartottam, s nem kíséreltem meg az uniformizálást; az olvasó és a kutató számára egyaránt érdekes és hasznos, ha látja, hogy az adott esetben nincs végleges állásfoglalás. A szakemberek nyújtotta kép végső soron – nem is lényegtelen pontokon hézagos maradt. Ennek feloldása már a szintézis feladata, ahol a hipotézisek kötőanyagával megszülethetik a soha nem végleges összefüggő kép. Budapest, 1986. Ligeti Lajos