Mindenki ​hazudik

Mary Fulbrook - A ​német nemzeti identitás a holokauszt után
A ​németek fél évszázada Auschwitz árnyékában élnek. Kimondva vagy kimondatlanul ott élt (és él a mai napig) a lelkek mélyén a kérdés: ki volt a felelős embermilliók meggyilkolásáért? A válaszok sokfélék. Voltak, akik Hitlernek és bizalmasainak szűk csoportjára hárították a felelősséget, voltak, akik a nemzet egészét tekintették bűnösnek. Vajon megtalálhatók-e a német történelemben a gonoszság gyökerei? Hogyan tudják feldolgozni a németek a bűntudatot, találhatnak-e felmentést önmaguk számára? A kettéosztott nemzet 1945 után szinte folyamatosan belemerült a múltjáról és identitásáról, a nemzeti büszkeségről vagy a "normális nemzetté válás" lehetőségéről folytatott vitákba. Majd a fal leomlása, az egyesülés után a német politikai közélet örök játéka, a "mit is jelent németnek lenni" új fordulatot vett. A szerző elemzéséhez igen gazdag anyagot használ fel: a megemlékezés szertartásait, az emlékhelyek eltüntetésének vagy helyreállításának problémáját, személyes naplókat, az áldozatokkal, illetve leszármazottaikkal és a bűnösökkel folytatott interjúkat, politikusok beszédeit, történészek írásait, s ezek segítségével tárja elénk igen érdekfeszítően a német identitás kérdésének múltját és jelenét. Mary Fulbrook a University College London történészprofesszora. Fő műve az _Anatomy of a Dictatorship_ (Oxford University Press, Oxford, 1995).

Zsolt Péter - Hírnév! ​Jólét! VV!
A ​Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gondozásában megjelent kötet felelős kiadója a média- és hírközlési biztos, aki a könyv alapjául szolgáló kutatást is kezdeményezte. Zsolt Péter médiaszociológus szerző széles körű tudományos vizsgálat alapján elemezte a valóságshow műsorok hatását a szereplőkre, a nézőkre, és ajánlásokat ad a tartalomszolgáltatóknak – miközben rámutat morális felelősségükre is. A könyvet dr. Kováts Beáta alkotmánybírósági tanácsadó, Babocsay Ádám médiapszichológus, valamint a szerző mutatta be. A kiadvány egyúttal ajánlást ad a szülőknek, pedagógusoknak, társadalomszervezőknek, hogyan segítsék feldolgozni a látottakat az egyre fiatalabban tévéző gyermekek számára. Még Szalai Annamária (1961–2013) engedélyével indult el a tavalyi évben az a kutatás, mely alapjául szolgált a könyvnek, és egyúttal a kiadvány elkészülését is ő támogatta. Bodonovich Jenő hangsúlyozta, hogy az egyedi szemlélettel rendelkező kötet útmutatást ad ahhoz, hogy ezeket a műsortípusokat hogyan is kellene feldolgozniuk a nézőknek. Ez az első ilyen kísérlet arra, hogy könyv formájában nyújtsanak segítséget szülőknek, pedagógusoknak, valamint egyúttal visszajelzést adjanak a médiamunkatársaknak. A könyvben találunk utalásokat is arra vonatkozóan, hogy adott korosztályok szerint a nézők milyen valóságshow-kat néznének szívesen. Zsolt Péter elmondta, hogy a kutatás és egyúttal a könyv elsődleges célja az volt, hogy a nézők illetve a műsorkészítők még jobban egymásra találjanak, és megértsék egymást. Szerinte a közönségnek azt kell megtanulnia, hogyan fogadja be helyesen a látottakat, a gyártóknak pedig hasznos információkkal szolgálhat egy társadalomtudományi nézőpontból szervezett fókuszcsoport-kutatás.

Balassa Iván - Ortutay Gyula - Magyar ​néprajz
A ​két kiváló tudós, Balassa Iván és Ortutay Gyula a néprajztudomány eddigi eredményeire támaszkodva, a szakemberek, az érdeklődő nagyközönség igényeit egyaránt szem előtt tartva ad átfogó képet a hagyományos népi kultúra valamennyi ágazatáról, a társadalmi, az anyagi és a szellemi kultúráról. (...) Minden fejezethez rövid bibliográfia csatlakozitk, amely útbaigazítást ad azok számára, akiket egyik vagy másik kérdés közelebbről érdekel. A kötetet gazdag képanyag, 319 fekete-fehér, 65 színes fénykép és 231 rajz, térkép, kotta illusztrálja.

Ferge Zsuzsa - Társadalmunk ​rétegeződése
Ferge ​Zsuzsának - a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Csoportja munkatársának - könyve a magyar szociológiai irodalom komoly eseménye: az olvasó nemcsak egy izgalmas probléma nemzetközi vetületeiről, hanem annak magyarországi vonatkozásairól is képet kap. A társadalmi rétegződés kérdése a többi szocialista országban is évek óta a szociológiai viták középpontjában áll. E kötet azonban az időszerű kérdések magas színvonalú felvetésénél is lényegesen többet nyújt. Céljának megfelelően a mű két fő részre oszlik. Az első rész az elméleti alapokat és a tapasztalati-statisztikai megfigyelések adatait ötvözi egységbe. A szerző áttekinti a társadalmi egyenlőség eszményének történelmi fejlődését, majd a társadalmi rétegződéssel kapcsolatos polgári és marxista elméleteket szembesíti. Erre az átfogó anyagra építi saját koncepcióját: bizonyítva, hogy a rétegződés ma még nem szakítható el a társadalmi munkamegosztás rendszerén belül kialakult alapvető termelési viszonyoktól. Részletesen tárgyalja a társadalmi munkamegosztásban elfgolalt hely előzményeit, velejáróit és következményeit, ezen belül olyan tényezők össezfüggéseit, mint a tudásszint, a hatalom, a társadalmi presztisz. A könyv második része a rétegeződés valóságos megjelenésével és az erre vonatkozó hazai adatok szociológiai elemzésével foglalkozik három főbb területen (jövedelmi viszonyok, kulturális magatartás és életmódra vonatkozó információk). A mű egyes fejezetei úttörő jelentőségűek. Ilyenek mindenekelőtt a szerző kísérlete jövedelemszociológia kialakítására. Újszerű az életmód elemzése is három összetevő: a lakáshelyzet, a fogyasztás szerkezete és a szabad idő felhasználása alapján. Ferge Zsuzsa könyve az olvasóközönség legszélesebb rétegeihez szól: a szociológusokhoz, a társadalomtudomány művelőihez, a közgazdászokhoz, a statisztikusokhoz, a kulturális dolgozókhoz, a pedagógusokhoz, a vállalatvezetőkhöz, az államapparátusban dolgozókhoz, a pártmunkásokhoz.

Lengyel László - Kis ​politikai erkölcstan
A ​Kis politikai erkölcstan, a KPE a nagyon kis politikusok, nagyon kis erkölcséről és mindnyájunk erkölcsi kereséséről szól. És szól a politikai énünkről, amelyet napról napra szülünk, és amelyet hatalmak kijelölnek nekünk. A politikai megromlásról és megjavulásról, a politikai halálról, a trumpi és az orbáni ember születéséről. Mit tegyünk, amikor apánk, anyánk, fiunk, lányunk, testvérünk vagy barátunk visszaél, zsarnokoskodik a hatalommal, lopni kezd, besúgóvá válik, politikai okból szakít velünk. És amikor mi áruljuk el magunkat, engedünk a kísértéseknek, elhallgattatjuk saját belső kételyeinket. Amikor egy ország csak polgárainak egymás iránti gyűlöletében létezik. Honnan merítsünk politikai erkölcsi értékeket? Istenhitből, társadalmi szerződésből, nemzetállamból, nagy nemzeti vezetőből – önmagunkból? A KPE szerint úgy kell élned, hogy „egy politikai rendszer századokig is eltarthat akár, de van, hogy csütörtök délutánra összeomlik”.

Antos Balázs - Fiáth Titanilla - Határsávok
Regionális ​tanulmányainkat azzal a céllal adjuk ki, hogy segítsék az új tudományos eredmények vitáit és terjedését. A publikációk a szerzők véleményét tartalmazzák, amelyért maguk a szerzők vállalnak felelősséget. E tanulmány megjelenését az ELTE BTK Szimbiózis Alapítványa, és az MTA Politikai Tudományok Intézetének segítsége tette lehetővé. Kiadásához az OTKA T 035241 számú kutatási keret biztosított anyagi hátteret. A szerzők az ELTE és a Vas Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ támogatását élvezték. A kiadvány első kötete annak a sorozatnak, amely a térség más településein készült kutatásokat is be kívánja mutatni. A kutatás szakmai irányítói Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor voltak. Kiadni, másolni csak a szerzők engedélyével és az MTA Politikai Tudományok Intézetének hozzájárulásával lehet.

Ismeretlen szerző - Tér-rétegek
A ​tér kutatása a fizika szempontján túlmenően a 20. század építészetelméleti és filozófiai kutatásainak egyik központi tartalma, amely az építészeti gyakorlat valóságában is befolyásolta térrel való kapcsolatunkat. A kutatási téma filozófiai mélységű (Heidegger, Bollnow, Derrida, Deleuze, Virilio és sokan mások) felvetését és megalapozását követően a század közepétől sorra-rendre alakultak ki azok a kutatási területek, amelyek egy-egy tudományág szempontjából vizsgálták a témát. Ezek közül feltétlen kiemelést érdemel a környezetpszichológia, amely önmaga által definiált folyamatos határhelyzetben van, lételeme az interdiszciplinaritás. Ennek a tanulmánykötetnek is ez a célja: összekötni a földtudományok ezen belül a geológia és a társadalomföldrajz vizsgálati területeit a környezetpszichológiai térkutatással, így gazdagítva az egyes önálló diszciplínák sajátos szempontrendszerét, és segítve a tudományközi kommunikációt is. Cságoly Ferenc, Kossuth díjas építész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja A tér rétegei és kölcsönhatásuk elemzésére különösen alkalmasnak tűnik a város mint tanulmányterület. Az évszázadok vagy akár évezredek óta egymásra települt társadalmak jól elemezhető, ma már föld alatt lévő rétegeket hoztak létre. Ezek egyben a geológiai közelmúlt történeti emlékeket is tartalmazó rétegsorai. A mélybeli és a földfelszíni jelenségek kitűnően dokumentálják az eltérő földtani adottságok társadalmi hasznosítására irányuló törekvéseket. A kötet a különböző tudományterületek közötti kommunikáció fontosságát is hangsúlyozza. Nemcsak a földtudományokon belüli ezért egymással határos területek (városföldrajz és -geológia) eltérő megközelítése eredményezheti új gondolatok születését, de a földtudományi látásmód megtermékenyítőleg hat a bölcsészettudományok vagy a társadalomtudományok számára is. Mindszenty Andrea geológus, DSc, egyetemi tanár

Misák Darinka - "Sanyi"
Egy ​különleges, a maga nemében hiánypótló könyv, hiszen a felnőtt értelmileg akadályozott személyekről a hazai szakirodalomban nagyon kevés információval rendelkezünk. Különlegessége, hogy a felnőtt akadályozottsággal élő személyt szólaltatja meg benne, illetve bemutatja azt a fejlődést, mely igenis elérhető az oktatási intézményből kikerülő felnőtteknél is, abban az esetben, ha a mellette álló gyógypedagógus alázattal, hittel és nagy szeretettel végzi munkáját. A könyv nem a bajokról szól, és legfőképpen nem a deficitekre koncentrál, hanem annak bemutatásában segít, hogy milyen fejlődést érhet el egy olyan felnőtt személy, aki Down-szindrómával él. Mindezt olyan szándékkal, hogy az olvasó ismerje meg, ezáltal ismerje fel a pedagógiai életkísérés fontosságát. A könyv megalkotására, azért mert vállalkozni a szerző, mert 20 éve a gyógypedagógia területén dolgozik, melyből 15 évet felnőtt, értelmileg akadályozott személyek nappali intézményében dolgozott, mint terápiás munkatárs később, mint intézményvezető. Misák Darinka okleveles gyógypedagógus, 1975-ben született Orosházán. Pályáját 1996-ban Tarhoson, Békés megye legnagyobb és egyedülállóan komplex gyógypedagógiai és gyermekvédelmi intézményében kezdte, agrármérnökként.Az ott eltöltött évek meghatározták későbbi életútját, hiszen abban az intézményben ismerkedett meg Sanyival, a Down-szindrómával élő fiatalemberrel. 2000-ben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola pedagógiai szakán diplomázott, majd 2008-ban ugyancsak e főiskola Gyógypedagógus-képző Intézetében értelmileg akadályozottak szakon gyógypedagógus diplomát szerzett. 2011-ben a Prágai Jan Amos Tudományegyetemen speciális pedagógusként magiszteri fokozatot ért el, kitüntetéses diplomával államvizsgázott. A felnőtt, értelmükben akadályozott személyek pedagógiai életkísérését vallja szakterületének.

Ismeretlen szerző - Társadalmi ​integráció a jelenkori Magyarországon
Az ​MTA TK Szociológia Intézetében készített kötet annak a munkának az első része, amely a társadalmi integráció középpontba állításával kísérli meg kialakítani a jelenkori társadalmi egyenlőtlenségek elemzésének új kereteit. A kötet tanulmányai empirikus bizonyítékai annak, hogy az „integráció” alkalmas az újraelosztási és piaci rend, a fogyasztói társadalom, az értékváltozások, a „posztmodernnek” tekintett társadalmi jelenségek és a kapcsolati/hálózati társadalom elemzésének egységbe foglalására. A kötet egy kutatássorozat első produktuma, amelynek folytatása a következő években várható.

Mészöly Ágnes - Rókabérc, ​haláltúra
Nem ​mindig az a gyilkos, akit a legjobban gyűlölsz. Összeszokott baráti társaság érkezik a Rókabérc alatti völgyben megbúvó, mindentől elzárt vadászházba. Tizennégy egykori gimnáziumi osztálytárs, akik huszonnyolc éve minden ősszel együtt töltenek egy hosszú hétvégét. A találkozót a csapat egyik tagja sem hagyja ki, csak az idő előtti elhalálozás számít igazolt hiányzásnak. Az idei találkozó azonban már az első estén különös fordulatot vesz. A kedélyes, pálinkázással induló beszélgetésekben egyre több a feszültség. Ezt talán magyarázza a különlegesen pocsék, esős idő, ami mindenkit ingerültté tesz. Reggelre látszólag minden visszatér a megszokott kerékvágásba, csak Zozó alszik előző éjszaka óta a terasz asztalára dőlve. Ám amikor megpróbálják felébreszteni, megdöbbenve szembesülnek vele, hogy a férfi halott. Egykori szerelme, az azóta ügyésszé lett Gota gyanakodni kezd... Mészöly Ágnes Rókabérc, haláltúra című könyve - a gyerekeknek és kamaszoknak szóló meséi, novellái és regényei után - napjaink Magyarországán játszódó, Agatha Christie nyomdokait követő, lebilincselően izgalmas krimi.

Harsányi Ildikó - Fekete ​magyarok – Fehér magyarok
Ha ​tízezer éve kialakulhatott pl. a Tiszai és a Körös kultúra, s az Olt is nemzetközi kereskedelmi viziút volt, hogy képzelik, hogy a Duna kimaradhatott? – vagy egyáltalán a Kárpát-medence? – mikor ráadásul a Duna-Tisza köze is egy folyamköz, s a Dráva-Szávával együtt itt is teljesült a négy folyó „édeni“ követelménye. Honnan ez az immár örökletes vakság? Mert kiderülne, hogy akik állítólag a nyugati kultúra letéteményesei, azok csak másod- vagy harmadrendű jöttmentek, akik az őseurópaiakat a saját földjükön is letagadják. Mert minden új hatalom magával akarja kezdeni a történelmet, továbbá mert a korábbi művelt világról legföljebb hallomásból tudtak, de azt is inkább mesének hitték. Ahogyan például Tróját is legendának vélték, míg egy isten-áldotta régész meg nem találta.

Kozma Tamás - A ​nevelésszociológia alapjai
Az ​oktató-nevelő munka továbbfejlesztése szempontjából ma már elengedhetetlen a korszerű nevelésszociológiai szemlélet elsajátítása. E tudományterület átfogó, magyar nyelvű ismertetése azonban mindeddig nem állt a pedagógusok rendelkezésére. A szerző, aki a neveléstudomány kandidátusa és nevelésszociológiai kutatásokat végez, arra vállalkozott, hogy összefoglalást adjon e ma még viszonylag kevéssé kimunkált szaktudomány eredményeiből. Dr. Kozma Tamás elsősorban azokhoz fordul, akik oktatással, neveléssel hivatásszerűen foglalkoznak. Nekik szeretné elmagyarázni, mennyivel többet lehet megérteni a nevelésből és az oktatásból a szociológia kínálta eszközökkel, mint nélkülük. Ami persze semmiképpen sem zárja ki más olvasók érdeklődését, hiszen a nevelés mindnyájunk ügye.

Ismeretlen szerző - Kint ​és bent
A ​kötet alapjául szolgáló kutatás nagyon egyszerűen fogalmazva akörül a kérdés körül forgott, hogy milyen erőfeszítéseket kell tennie egy falu lakójának nap mint nap ahhoz, hogy ugyanott, az otthonában hajthassa le a fejét este. A szerzők arra voltak kíváncsiak, hogy a rendszerváltást követő gazdasági szerkezetváltás, a kialakuló kapitalizmus régi-új gazdasági szereplői, az elmúlt években az Európai Unióhoz való csatlakozás eredményeképpen eltűnő és az Unión kívül maradt országok megmerevedő határai hogyan formálták át a falusi közösségek gazdasági, társadalmi és etnikai lehetőségeit. A négy határ menti falu (Old, Bedő, Mocsa és Tiszakerecseny) vizsgálatát az a belátás magyarázta, hogy e változások általában markánsabban jelennek meg a határvidékeken, melyek egyfelől a belső átalakulások perifériái, másfelől az országhatár közelsége lehetőséget is teremthet a belső hatások enyhítésére, új érintkezési formák kialakulására.

Faragó István - László Zsuzsa - Vasalók
A ​funkcionalitást fontos szempontnak tartó neves építészkettős, Molnár Farkas és Ligeti Pál az 1929-ben tervezte Delej-villa mosókonyhája mellé egy külön vasaló­szobát is kiötölt. Az elképzelést olyannyira megkedvelte Molnár úr felesége, hogy saját lakásukat is ebben a társasházban alakították ki. Mi csupán – ezzel a vasalókról szóló könyvecskével – azt szeretnénk elérni, hogy a »tűzzel, vassal« folytatásaként ezentúl ne az irtani, hanem a vasalni szó jusson olvasóink eszébe; …hogy a »kivasalt« jelzőről ne egy elszabadult úthenger rémképe táruljon eléjük, hanem egy ünnepi előkészületé; …hogy a homlok ráncai legalább a lapozgatás idejére kisimuljanak.

Mészáros Rezső - Kibertér
„Újfajta ​geográfia van kialakulóban… Már teljesen elért bennünket, és egy generáció múlva olyan drámai módon változtatja meg a földrajztudományunkról alkotott elképzelésünket, mint ahogyan Klaudiosz Ptolemaiosz kartográfiája óta semmi sem.” Újfajta tér kialakulásának vagyunk a kortársai, a földrajztudósoknak pedig arra kell összpontosítaniuk a kutatásaikat, hogy megértsék ennek dimenzióit és megkülönböztető jegyeit. Az új geográfia kibergeográfiának vagy virtuális földrajznak nevezhető, mivel a kibernetikai térről szól – vagyis arról a világról, amely számítógépes képernyőink mögött, a számítógépek mérhetetlen hálózatában terül el. Sokan osztják azt a véleményt, hogy a kibertér nem az információ szállítására és feldolgozására van a legnagyobb hatással, hanem a társadalmi viszonyok és kapcsolatok alakulására. A kibertér képes befolyással lenni az éntudatra és a közösségekre. A kibertér olyan térkínálatot nyújt, ahol az ember testtelenné válhat azzal, hogy olyan kölcsönhatások terébe lép, amelyek függetlenek a testtől és a testtel kapcsolatos olyan meghatározottságoktól, mint a nem, a fajta. Meghatározó az az élmény, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy kimozduljanak tér- és időbeli helyükről, hogy személyiségük olyan oldalaival folytassanak kísérleteket, amelyeket egyébként a valóságos földrajzi térben eltitkolnak.

Sík Endre - Csaba Dániel - Hann András - A ​férfiak és a nők közötti jövedelem-egyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szilágyi Gyula - Júlia ​és Júlia
A ​nők homoszexualitását mindig is jobban tolerálta a társadalom, mint a férfiakét, mégsem mondható, hogy Szilágyi Gyula könyve nyitott kapukat dönget. A szociológus szerző előző könyveiben a heteroszexuális kapcsolatokkal foglalkozott. Ebben a munkájában a szakirodalom ismertetése mellett kutatásai eredményeit összegzi, valamint különböző típusú leszbikusokkal készült interjúk sorát közli. A megkérdezettek között szegény és hátrányos helyzetűek éppúgy vannak, mint diplomás értelmiségiek vagy üzletasszonyok. Mint mondja, a nők a"szex és lélek" típusú találkozásokat keresik, és ezeknek minden fázisát leírja és példákkal illusztrálja a megismerkedéstől fogva a szexuális technikáig és az orgazmusig. "Bármennyire is egyetértünk azzal az állásponttal, mely szerint egy embert - vagy emberek egy csoportját - kizárólag a szexuális preferenciák függvényében definiálni megbocsáthatatlan szimplifikáció... mégis el kell fogadnunk, hogy a nők e csoportját saját nemük iránti szexuális érdeklődésük okán tekintjük specifikusnak. Ez a csoport semmilyen egyéb szempontból nem egységes, tehát kerülni kell azt, hogy "leszbikusokra" vonatkozóan általános érvényű megállapításokat tegyünk" - írja a szerző az előszóban. Annyit mégis megállapít, hogy a szexuális magatartásban mutatkozó jellegzetességek alapján négy csoportra (férfias, nőies, kiiratkozó, kiránduló nők) osztható a leszbikus társadalom. Társadalomkutatóként érdekli a leszbikusok és a feminizmus közötti viszony, ami megítélése szerint a nyugat-európaitól, vagy amerikaitól erősen eltér. "Kétségtelen, hogy a leszbikus mozgalmak és közösségek számára jelentős részben a feminista gondolatkör biztosítja az ideológiai muníciót." A hazai leszbikus társadalom azonban híján van mindenféle harcos feminizmusnak, és militáns szellemnek. A Labrisz Leszbikus Egyesület célkitűzései kifejezetten békések: közösségszervezésre és a leszbikus és biszexuális nők láthatóságának növelésére törekednek. A Könyvklub nőkel és nőtársadalommal foglalkozó könyveinek sorában megjelenő könyvnek is csupán ennyi a célja: bemutatni és megismertetni, bármiféle ítélet nélkül.

Aczél György - Szocialista ​kultúra - közösségi ember
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Földes András - Mit ​tegyünk, ha fegyvert fognak ránk?
_"Az ​öngyilkos merénylő felrobbant kocsiját fotóztam Irakban. Az összegyűrt kasztni úgy_ _ékelődött a falba, mintha köré építették volna a romokat. Egy rémült katona intett_ _megálljt, majd magyarázat helyett rám szegezte a fegyverét."_ Földes András, az Index újságírója rutinmunkára indult a déli határhoz, de végül a közel-keleti háború mélyén találta magát. Bejárta a hadurak fogságába esett Líbiát, gyilkos drónok elől menekült az iraki fronton és Afrikáig hajózott egy csapat anarchistával. Hároméves útján gyűjtött információkat afgán zsoldosoktól, embercsempészektől és hippimennyországot ácsoló naiv önkéntesektől. Az izgalmas dokumentumregény azonban nem csak a Föld legforróbb konfliktuszónáit tárja elénk. A káosz közepén lesz érthető, miért érezzük Európában is, hogy felfordult velünk a világ. A Föld alapjaiban változott meg, amióta az internet és a high-tech kütyük mámorában elfelejtettünk kinézni az ablakon. A menekültválság is csupán jel volt, hogy nagy dolgok zajlanak odakinn, amelyekbe a szerzőt kísérve most az olvasó is betekinthet. A szerző útközben döbbent rá, hogy a világot átformáló változások a saját magánéletét is alaposan megkavarták. A kalandos, de minden elemében igaz történetekben felvillan még Magyarország elmúlt néhány éve, és az is, hogy mi történik az újságíróval két bevetés közt. A Pulitzer emlékdíjas Földes András szórakoztató, és sokszor humoros könyve arra keresi a választ, hogy miként lehetünk úrrá a kaotikus 21. századon. És persze, hogy mit tegyünk, ha fegyvert fognak ránk.

Földes András - Mit ​tegyünk, ha fegyvert fognak ránk?
_"Az ​öngyilkos merénylő felrobbant kocsiját fotóztam Irakban. Az összegyűrt kasztni úgy_ _ékelődött a falba, mintha köré építették volna a romokat. Egy rémült katona intett_ _megálljt, majd magyarázat helyett rám szegezte a fegyverét."_ Földes András, az Index újságírója rutinmunkára indult a déli határhoz, de végül a közel-keleti háború mélyén találta magát. Bejárta a hadurak fogságába esett Líbiát, gyilkos drónok elől menekült az iraki fronton és Afrikáig hajózott egy csapat anarchistával. Hároméves útján gyűjtött információkat afgán zsoldosoktól, embercsempészektől és hippimennyországot ácsoló naiv önkéntesektől. Az izgalmas dokumentumregény azonban nem csak a Föld legforróbb konfliktuszónáit tárja elénk. A káosz közepén lesz érthető, miért érezzük Európában is, hogy felfordult velünk a világ. A Föld alapjaiban változott meg, amióta az internet és a high-tech kütyük mámorában elfelejtettünk kinézni az ablakon. A menekültválság is csupán jel volt, hogy nagy dolgok zajlanak odakinn, amelyekbe a szerzőt kísérve most az olvasó is betekinthet. A szerző útközben döbbent rá, hogy a világot átformáló változások a saját magánéletét is alaposan megkavarták. A kalandos, de minden elemében igaz történetekben felvillan még Magyarország elmúlt néhány éve, és az is, hogy mi történik az újságíróval két bevetés közt. A Pulitzer emlékdíjas Földes András szórakoztató, és sokszor humoros könyve arra keresi a választ, hogy miként lehetünk úrrá a kaotikus 21. századon. És persze, hogy mit tegyünk, ha fegyvert fognak ránk.