Narkózis ​/ Négy nap a paradicsomban / Sárgaláz

Kertész Ákos - A ​világ rendje
"A ​nagy szavakat magam sem szeretem, tudom az Olvasó sem szereti. Lejáratták, lejárattuk őket. Ezért haboztam sokáig: nem túlságosan föllengzős-e ez a cím (nem egyetlen novella, az egész kötet élén) hogy: A világ rendje. Azt hiszem magyarázattal tartozom. Egyik kisregényem hőse, Vukovics "azért tud hazudni, mert meg kellett tanulnia, mert nem fogadhatta el a dolgok megszokott értékét és megszokott rendszerét, mert ha elfogadja, akkor az erősek eltapossák a kis Vukovicsot. Ő csak úgy nyerhetett, ha blöffölt, mert neki így osztották le már az indulásnál a lapot..." Az indulásnál, tehát az elemiben. Vagyis a kicsi és gyönge Vukovics Bélának föl kellett lázadnia a világ rendje ellen. Az elemiben (fiatalabbak kedvéért: általános iskola, alsó tagozat) én az osztályban a legjobban fejlett három-négy srác egyike voltam, nekem ezért nem kellett volna lázadnom. Hazudni, blöffölni nem is tanultam meg. A világ rendjét mégsem voltam képes elfogadni sem akkor, sem később. Hogy miért? Talán ha megvénülök, és nagyon magányos leszek, egyszer megírom az önéletrajzomat... Az biztos, hogy a Bibliából már akkor megtanultam, hogy a legfőbb törvény: szeresd felebarátodat, mint önmagadat, s ez a törvény, amerre csak néztem, sehol sem érvényesült. A marxizmusból pedig azt tanultam meg később, hogy az embernek az a dolga ezen a földön, hogy ezt a rosszul berendezett világot a maga és társai számára jobban rendezze be. Ma már, túl az ötvenen, úgy látom, hogy mindig is a világ rendje ellen lázadtam egy bennem élő értelmesebb és emberibb rend nevében. A magam módján."

Lengyel József - Isten ​ostora
Gárdonyi ​Géza regénye, a Láthatatlan ember óta nem az irodalomat, hanem a tudományt foglalkoztatta az Attila-téma. Modern feldolgozásra ugyanis alkalmatlannak látszott, színes jeleneteket, pompázatos leírásokat kínált csupán, de olyan problémát nem, amely a témát korszerűsíthette volna. Lengyel József hőse "a" diktátor, az egy személyben megtestesülő , közösségeken és egyéneken könyörtelenül átgázoló akarat, történelmi tanulság, mely bizonyítja , hogy "államot kormányozni csak tanáccsal lehet", az eseményeket kommentáló Priscos szavaival: " száz közepes, egyenként nem kiváló, de együtt lelkiismeretes tanácsos jobb, mint a legragyogóbb kényúr..." Attila birodalmának el kellett vesznie, logikus, hogy e pusztulás egy más pusztulást is felidéz: a lebilincselően izgalmas, a történelmi eseményekhez hű s az események mögött az okokat is feltáró kisregény végén Attila korának Rómája mellett felrémlik a XX. századi is, amint falai közül kitakarodnak Hitler szétvert hadai...

Csáth Géza - Havas Emil - Munk Artúr - A ​repülő Vucsidol
Csáth ​Géza legelső irodalmi kísérletét veheti kézbe az olvasó, egy lokális vonatkozású, érdekes, színes meseszövésű szatirikus regényt: A mű a Bácskai Hírlapban jelent meg folytatásokban, s amelyet a szerkesztőség két másik tagjával közösen írt. A regénynek nagy sikere lett, s ez buzdította Csáthot a további írásra.Nem kétséges, hogy a történet célja a mulattatás volt. Van, amikor a helyi vonatkozásokat illetően, a közügyek és a közállapotok epés rajzában szatirikus élt kap a humor, de ez a tendencia nem következetes. Hiszen a főhős valóban hős, egyszerű, tehetséges és okos bunyevác ember, alakja inkább humoros, mint nevetséges, de a történet összefüggéseiben minden mulatságossá válik körülötte.Olvasmányosságán túl is tanulságos ez a mű. Kivált a szemlélet miatt, amellyel a város fiatal írójelöltjei a provincializmusból való kitörés szabadkai erőfeszítéseit, saját közegüket nézték.

Gárdonyi Géza - Ábel ​és Eszter
Gárdonyi ​Géza életében gyakran visszatér a boldogtalan szerelem ábrázolása, ez a témája e regényének is. Az Ábel és Eszter egy különös és tiszta szerelem részletezően finom rajza az első pillantástól az egymásra találásig. Nyéky Ábel és Kardos Eszter kezdettől fogva tudják, hogy egymásnak teremtette őket az Isten. Ám sorsukat a körülmények hatalma határozza meg, sem elereszteni, sem megtartani nem tudják egymást. Gárdonyi költői átéléssel és biztos lélektani tudással eleveníti meg a két fiatal szerelmének történetét, s egyben a századforduló Budapestjének hangulatát is. A regény - az író szavaival élve - "az epekedés végtelen éneke". Gárdonyi kisregényét az Új Idők közölte először folytatásokban, az utóbbi évtizedek kiadásaiban azonban az utolsó két fejezetet rendre elhagyták. A fordulatos, hangulatos történet ma is valamennyi női olvasó érdeklődésére számíthat.

Tersánszky Józsi Jenő - Legenda ​a nyúlpaprikásról
Hőse ​Gazsi, afféle megöregedett, faluvégre rugdalt, mindenki szolgája, valójában egyszerű, gyermeteg, tisztalelkű öregember. Egyetlen vágya, szinte már rögeszméje: egyszer nyúlpaprikást enni. Már-már hozzájuthat óhajtott tárgyához, ám a sors közbeszól. Megbetegszik, nem szerezheti meg a nyulat. És innen kezdődik a "legenda": maga a nyúl jön el hozzá, de Gazsi megszánja, minden kísértésnek ellenállva életben hagyja, megszelidíti, magához emeli. Ezzel válik azután méltóvá a csodára: arra, hogy a grófkisasszony alászálljon érte a kastélyból, nyulastól magához vigye a "paradicsomba", uradalmi kanásszá tegye. A kisregény a már érett szerző alkotása, "állattörténetei" közül a legjobb.

Kertész Imre - Sorstalanság
"Fokozatosan ​egyre mélyebbre merülünk a lágeréletbe, ahogyan általában megszoktuk a túlélők emlékiratai és regényei alapján, mégis, a regény első mondataitól kezdve valami mást kapunk, többet, mint szokványos regénytől, akár lágerregénytől is várhatnánk, valami lényegit, egzisztenciálisat: létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja, és amilyen még nem volt sem (láger) regényben, sem filozófiai rendszerben. Ez a robbantás azonban irodalmi módszerekkel történik. Regény tehát a Sorstalanság, csak éppen nem olyan." (Spiró György)

Déry Tibor - Képzelt ​riport egy amerikai popfesztiválról
"De ​voltunk néhányan, talán hatvanan-nyolcvanan a háromszázezerből, akik elhatároztuk, hogy eltakarítjuk az égig bűzlő szemetet; addig nem megyünk haza, amíg be nem gyógyítjuk a föld sebeit, ahogy egyikünk mondta."

Sarkadi Imre - A ​gyáva
A ​kisregény első személyű elbeszélője Éva, luxuskörnyezetben, szobrászfeleségként élő fiatal nő, aki szerelmes lesz Szabó Istvánba, a friss gépészmérnöki diplomás autószerelőbe. A fiú egyénisége, jelleme, az iránta érzett, hirtelen fellobbant szerelem és az általa kínált új, tiszta életforma vágyakozást ébreszt benne egy más, tartalmasabb élet iránt. Ám amikor döntésre kerül a sor, Éva megretten és visszalép: nem tudja vállalni a józan, kiegyensúlyozott, de erőpróbáló vidéki életet, hisz szüksége van a fényűzésre, a semmittevésre, megvetett, de megszokott társasági életre.

drMáriás - Szabadkőműves ​szex
A ​kriptalakó, nappal előbújva hűvös, rideg sírhalmából a felszínen torz alakokkal perverz, sőt aberrált helyzetekbe keveredik, hogy munkához és pénzhez jusson; éjjel, visszatérve nyughelyére azonban rátalál a másik világ, ahol a boldogság és kiteljesedés várja. E két mindenségben, mint szent és profán kettősségének váltakozásában talál rá a kulcsra, mely az önmagához vezető ajtót nyitja. Ha szereti látni vagy láttatni a valóság szürreális világát, fantáziával és humorral elegyíteni az élet néha elviselhetetlen nyomorúságát; ha szívesen elidőz Bosch képeinél, megnéz egy Greenaway filmet, akkor lépjen be drMáriás színpadára és engedje magát sodortatni a szerző abszurd, s mégis megdöbbentően reális történetében. Ahol a mindenkori Teremtő Karmester a főhősét hol a borzalmak pokoli mélységeibe taszítja, hol a szentség magaslataiba emeli, mígnem e két szféra őrült táncában egy nem várt végkifejlet kellős közepén találja magát.

Örkény István - Kisregények ​I.
"Egészen ​fiatalon, húszegynéhány évesen és nyilván ösztönösen rátaláltam a saját hangomra, amihez aztán nagyon sok okból hűtlen lettem, és harmincévi bolyongás után kimondhatatlan örömmel fedeztem föl, hogy annak a húszéves kezdőnek volt igaza és nekem az akkori groteszk szemlélet az egyetlen, amellyel igazán ki tudom fejezni magamat" - vallotta Örkény István egy interjúban. S valóban: izgalmas kísérletek, remeklések, remekművek tanúsítják - több műfajban is! -, hogy a visszatalálás a kezdetekhez (az elsőként Szerb Antal által méltatott Tengertánc című kötete hangpróbáihoz) meghatározó jelentőségű lett az életműben. Sorozatunk első kisregénykötete a Babik-ot, a Glóriá-t és a Macskajáték-ot tartalmazza; a rövidesen megjelenő másodikban pedig a Tóték, a "Rózsakiállítás" és az Egy négykezes regény tanulságos története kap helyet.

Örkény István - Kisregények
A ​kötetben szereplő kisregények: Glória, Macskajáték, Tóték, "Rózsakiállítás", Egy négykezes regény tanulságos története.

Déry Tibor - Niki ​/ Szerelem
eredeti, ​teljes szöveg, tárgyi és szómagyarázatokkal, értelmező kérdésekkel a szerző életrajzának és életművének bemutatása a korszak, az "ötvenes évek" bemutatása a művek értelmezése, a valósággal való összefüggései az elbeszélések irodalmi és politikai előzményei bibliográfia "Az emberi kapcsolatok meglétét, kialakulását, a kötődések megőrzését, az erőszakosan elvágott érzelmi szálak mélyen való megtartását, a helyreállítható emberi értékeket példázza Déry Niki történetével, egy olyan történelmi időpontban (1955), amikor éppen hogy eltűnőben van a felelősségvállalás, az emberi erkölcs, a szabadság, a szeretet, a hatalom, az ésszerűség, a szükségszerűség tiszta fogalmait megcsúfoló korszak." (Szalai Anna)

Déry Tibor - A ​gyilkos és én
A ​Kedves bópeer...! főhőse, egy idős budapesti író, életének utolsó kalandját beszéli el a regényben: hogyan lobban föl benne a vágy egy szép, fiatal leány iránt, aki fölszítja betemetettnek hitt szenvedélyeit, utoljára a végső, néma csönd előtt. A regény egyszersmind az öregedés folyamatának nemcsak fájdalmas, hanem kajánul ironikus, mesteri rajza is. A félfülű egy amerikai milliomos unokájának mulatságos és izgalmas históriája; a váratlan fordulatokban bővelkedő, játékos művészettel megírt történet egyben alkalom arra, hogy az író erőszak és anarchia kapcsolatait fölvázolva napjaink nagy történelmi-erkölcsi kérdéseire keressen választ. Ki vagyok én? - kérdi regényének címében a nyolcvankét éves Déry Tibor. Életének legfontosabb epizódjait villantja fel, örvénylő forgatagban, sodró lendülettel; emlékei ezúttal a szatíra fénytörésében jelennek meg, hogy a kaleidoszkóp arabeszkjei mindjobban kirajzolják egykori és mai ismerőseinek alakját, a városokat, ahol élt, élményeit és képzelgéseit, a valóságot és az álmokat. A gyilkos és én mintegy rímelés a Kyvagiokén-re: egy németországi kéjgyilkosság rémtörténetének tükrében Déry Tibor, az ember mindenkori agressziójának természetrajzát mutatja fel, s túl azon, művész és társadalom kapcsolatát, kölcsönhatását elemzi.

Kodolányi János - Szép ​Zsuzska
Négy ​kisregényt tartalmaz ez a könyv: az 1923-ban megjelent Szép Zsuzská-t, az 1924-es Börtön-t, az 1925-ös Kántor József megdicsőülésé-t és az 1927-es Kékhegy-et. Nemcsak azért tartoznak össze ezek a kis remekek, mert Kodolányi korai korszakából valók, hanem mondandójuk, szemléletük, jellegük miatt is. Hamar fölfedezi a paraszti élet tragikus elmaradottságát, de azt a küzdelmet is meglátja, amit nagyra hivatott, tiszta emberek folytatnak a babonás, gyűlölködő, harácsoló, önmagát pusztító paraszti magatartás, családot bomlasztó indulatok s a kalmár kisszerűség ellen. Művei azért oly drámaiak, mert nem titkolja a falu gyötrő belső küzdelmeit, mert tragikus sorsúnak meri ábrázolni azokat, akik szembefordulnak a középkori szokásokkal, akik őszintébb, emberibb életet akarnak, de elbuknak, elmenekülnek vagy értetlen közönyben csöndes haldoklásba merülnek. Komor színekkel festi meg a vidéki értelmiség kiszolgáltatottságát s azt a maradi erkölcsrendet, amely a legszebben induló szerelmet is megkeseríti, elfojtja. Sötét, baljós, könyörtelen e kisregények légköre, de az író felelősségtudata éppen illúziótlanságában fejeződik ki; jól tudja, csak a goromba szó, az őszinte és pontos kórkép segíthet azon a népen, amely iránt érzett szeretete nemcsak e kisregényeket, hanem egész életművét áthatotta.

Örkény István - Egyperces ​novellák
"A ​mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetek-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát. Rossz közérzet, zaklatott idegállapot, nem akadály. Olvashatjuk őket ülve és állva, szélben és esőben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje járkálás közben is élvezhető! Fontos, hogy a címükre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat. Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppoly fontos tartozékuk a cím. Ez persze nem azt jelenti, hogy elég csupán a föliratokat olvasgatni. Előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód. Figyelem! Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!" Örkény István

Lengyel József - Szembesítés
A ​negyvenes évek végén egy kopott külsejű, megtört tekintetű férfi keresi fel a moszkai magyar követség tanácsosát. A férfi, Lassú Endre a sztálini személyi kultusz áldozataként tíz évet töltött egy szibériai lágerben, s most Moszkva melletti kényszerlakhelyéről utazott titokban a fővárosba, meglátogatni Banicza Istvánt, régi barátját, elvtársát, egykori eszmei tanítványát. Kettejük találkozása, beszélgetése a szembesítés: egymással, életükkel, eszményeikkel. Banicza most döbben rá, hogy az igazi megpróbáltatást nem a náci koncentrációs tábor jelentette, amikor a fasizmussal szemben kellett küzdeniük életükért, eszméikért, hanem ez, a mostani helyzet, amikor kommunista hitük, eszméik rombolásával kell szembenézniük. Lassú Endrét csalódása, fájdalma, hitevesztése, keserű tapasztalatai a kétségbeesés szélére sodorták. De lesz, kell legyen hite, ereje, hogy túlélje - most már nemcsak fizikailag - a személyi kultuszt. Hűsége, az eszme erejébe vetett hite a biztosíték rá. Lengyel József posztumusz regényének időszerűsége máig nem vesztett értékéből. Régi adósságot törlesztünk kiadásával.

Fehér Klára - Perben, ​haragban
Két ​izgalmas, mai tárgyú kisregényt foglal magába a kötet. Az egyik, a címadó, egy hosszadalmas pörösködés története. A fiatal hős ártatlanul kerül a vádlottak padjára. Nem ismeri a bonyolult bírósági eljárást, tanácstalanul tántorog a jogszabályok útvesztőiben. Rosszindulatú ellenfelei dörzsölt fickók: a tanúk vallomásai ellentmondóak... úgy látszik, még a menyasszonya is elfordul tőle... Tárgyalás tárgyalást követ. Vajon kiderül-e az igazság? A másik regény is ízig-vérig mai témájú. Egy idős budapesti tisztviselő újsághírből értesül róla, hogy Japánban olyan csodálatos orvosságot fedeztek fel, ami talán meggyógyíthatja halálosan beteg feleségét. Minden értékét pénzzé teszi, hogy a magyar turistacsoporttal kijuthasson a tokiói olimpiára. Ott semmi más nem érdekli, csak hogy megtalálja azt az orvost, aki az állítólagos gyógyszert felfedezte. Végül is, hosszas kalandok után, megszerzi a "csodaorvosságot". Boldogan tér haza. - De csodák nincsenek, csak csodálatos emberek vannak...

Lengyel József - Fegyverhordó ​Ndolo naplója
„Stub ​egy fejmozdulattal megmutatta a két countot, akik a »Safariland« irodájában ácsorogtak. Az egyik egy hórihorgas, busa szemöldökű ember, a másik is jó nagy, de kövér. — Ezekkel megyünk — mondta. — Te ennél a hosszúnál leszel fegyverhordozó. All right? — All right. — Nos — folytatta Stub — ebben a szezonban megkeresed a kenyeredet, én meg a vajat a kenyeremre. Megtesszük, amit tehetünk. Persze a sáp javát a »Safariland« viszi el, és a gyarmat kormányzósága. De ez nem a mi dolgunk... Igen, Ndolo, mit is akarok mondani.Úgy teszel, mintha egy kukkot se tudnál angolul. — Ez kényelmetlen lesz a gazdámnak. — Evvel ne törődj! Neki így "érdekesebb". Eredetibb. Már az is kár, hogy nadrágot viselsz. De ha még angolul is tudsz, akkor már igazán nem vagy „hamisítatlan”. — Elnevettem magam. — All right. — Neked is kényelmesebb — magyarázta Stub. — Ha valami nem tetszik nekik: hallgatsz. Nem érted meg, hogy mit akarnak, és kész. Mert nem mindig kell annak történnie, amit ők szeretnének. Csak akkor, ha én is mondom! — Igen. — De vigyázz rájuk! Bajuk ne essék! Szóval kígyó, sebesült vad satöbbi ne tegyen kárt bennük. Erről neked kell gondoskodni. Arról pedig, hogy az esőzések beálltáig el légy látva munkával, és persze én is, arról én gondoskodom... Így lettem a mai naptól fogva valami osztrák-magyar — mint Stub elmagyarázta — lordfélének a fegyverhordozója ..."

Ray Bradbury - Fahrenheit ​451
"Fahrenheit ​451 fok az a hőmérséklet, amelynél a könyvnyomó papír tüzet fog és elég..." A könyveket el kell pusztítani, mert ártalmas fegyverek: sosem lehet tudni, ki ellen fordul egy olvasott ember. Guy Montag a tűzőrségen dolgozik, hivatása a könyvégetés, a fellobbanó lángok mindig gyönyörűséggel töltik el. Életében a munka, a nyugtató tablettákhoz menekülő feleség, és három óriási tévéfal a főszereplők. Új szomszédja egy kedves lány, aki furcsa dolgokról mesél: hogy családja esténként leül az asztal köré, és beszélgetnek, hogy a tűzőrök valamikor régen még oltották a tüzet, hogy szép a hajnal, amikor harmat telepszik a fűre, és felkel a nap... Érthetetlen. Egy napon aztán beleolvas egy halálra ítélt könyvbe, az események ettől kezdve megállíthatatlanok...

Zilahy Lajos - Valamit ​visz a víz
Kötetünk ​négy kisregénye - Zilahy Lajos alkotásainak javából válogatva - művészetének széles skáláját fogja át. Az olvasó találkozhat a _Valamit visz a víz_ lendületes, sodró erejű prózájával, a _Csöndes élet_ nyugodt, kiegyensúlyozott, de a felszín alatt vibráló, sejtetéssel s elhallgatásokkal dolgozó modern epikájával. Ismét más oldalról mutatja be Zilahy tehetségét a _Szépapám szerelme_ finom lírával, humorral és iróniával átszőtt történelmi idillje és a _Családi levelesláda_ kedélyes, anekdotázó elbeszélése.