Mézeshét ​Motel

Papp Olivér - Verőcei ​emlékeim
„Mindenkinek ​hallani kellene egyszer az életben, amint a csendes, füstszagú, ragyogó téli reggelen vonat fütyül a verőcei állomásnál. Hallani kellene a templom mélabús, átfagyott első harang-pendüléseit, amint elúsznak az ébredező falu felett. Hallani kellene, amint a kora reggel tavaszi virágillatában Szabó bácsi a bolt redőnyét húzza fel. A lovak patáinak szikrázóan friss hangját, a vékony ostorpattanást... A Duna hűvös, kortalan szaladását, hullámainak csengő partra futását. Kora őszi estelőket, mikor az egykori „Imre”- parkban összegyűltek az öregasszonyok, átbeszélni a gondterhes jelent, rövidke jövőt és parttalan múltat. Látni, amint Pallman Imre bácsi Boross bácsival kártyázik ugyanott – hallom a lecsapott kártyalapok hangját még most is, harminc év távolából…”

Bartos Zsuzsa - Alkonyőrzők
Veled ​vagy ellened? Zóra egy fiatal lány, aki géntervezett és tökéletes – lenne. Csakhogy selejtes, és már csak pár hónap maradt már csak az életéből. Különleges bűnözőként most új feladatot kap, az utolsó természetesen született kislányt kell megmentenie. _Vajon igaz, hogy a szerelem mindent legyőz?_ Ardan az egyik utolsó természetes apa, a lányát nem ismeri; ám amikor megtudja, hogy elrabolták, olyan próbatétel vár rá, ami talán az életébe kerülhet. _Meddig hajszol egy ősi késztetés?_ Tarik mélyen sebzett. Öt éve keresi hasztalan Zórát, képtelen elfogadni, hogy elvesztette őt. Tariknak nagy hatalma van, és mindenáron meg akarja óvni a régi értékeket, ám a helyzet kicsúszik az irányítása alól. _Képes lesz jó döntést hozni? Szembeszáll-e a saját megszállottságával?_ A kemény világ kemény hősöket kíván, és már a jövő a tét. _Vajon sikerül megmenteni?_ Küzdj mindhalálig! A kötet a negyedik Aranymosás Irodalmi Válogató nyertes műve.

Lackfi János - Csihi-Puhi ​és Kerek Perec
Késsel, ​villával, ollóval, körömreszelővel nem lehet szép, egyenes botokat vágni. Pedig éppen az kellene Kőrisnek és Akácnak a csihi-puhi játékhoz. Még szerencse, hogy feltűnik Gesztenye, a kis krokodil, akinek a szájában egy egész fűrész van. Szörnyedelmes háború következik, de valaki azért megőrzi a hidegvérét.

Mészöly Ágnes - Rókabérc, ​haláltúra
Nem ​mindig az a gyilkos, akit a legjobban gyűlölsz. Összeszokott baráti társaság érkezik a Rókabérc alatti völgyben megbúvó, mindentől elzárt vadászházba. Tizennégy egykori gimnáziumi osztálytárs, akik huszonnyolc éve minden ősszel együtt töltenek egy hosszú hétvégét. A találkozót a csapat egyik tagja sem hagyja ki, csak az idő előtti elhalálozás számít igazolt hiányzásnak. Az idei találkozó azonban már az első estén különös fordulatot vesz. A kedélyes, pálinkázással induló beszélgetésekben egyre több a feszültség. Ezt talán magyarázza a különlegesen pocsék, esős idő, ami mindenkit ingerültté tesz. Reggelre látszólag minden visszatér a megszokott kerékvágásba, csak Zozó alszik előző éjszaka óta a terasz asztalára dőlve. Ám amikor megpróbálják felébreszteni, megdöbbenve szembesülnek vele, hogy a férfi halott. Egykori szerelme, az azóta ügyésszé lett Gota gyanakodni kezd... Mészöly Ágnes Rókabérc, haláltúra című könyve - a gyerekeknek és kamaszoknak szóló meséi, novellái és regényei után - napjaink Magyarországán játszódó, Agatha Christie nyomdokait követő, lebilincselően izgalmas krimi.

Nemere István - Hajnal ​a Trendalon
A ​regény hőse Letta asszony, színhelye a már ismert Trendal. Letta megcsömörlik a túlcivilizált földi élettől. Mind gyakrabban jut eszébe a Trendal, ahol élete legboldogabb éveit töltötte, ahol Oban Dorg, első férje nyugszik, ahol fiai születtek. Második férjével Kolleros "admirálissal" egy expedíciót szerveznek. A távoli bolygó levegője már belélegezhető, emberi életre alkalmas. Ötven telepes indul el a Földről, hogy ott telepedjen le. Ám kiderül, hogy a bolygón nincsenek egyedül....

Vadadi Adrienn - Három ​szülinapi torta
Az ​óvodába új gyerek érkezik: Szili. Peti érdeklődve fogadja, de amikor a kisfiú a focilabdát választja jelnek, rögtön összerúgja vele a port. Minek focilabda valakinek, aki ügyetlenül fut és tornázik, ráadásul alig látja a kaput? Lea és Maja is megörül Szilinek, mert kisebb és válogatósabb a többieknél, ezért nagyon jó kisbabának a játékban. De miért mond mégis ellent nekik, és miért nem marad nyugton? Szili más, mint a többi kisgyerek: korábban született. Mégis ugyanolyan: szeret együtt játszani a többiekkel, borzasztóan érdeklik a dínók és az állatok, és nagyon örül, ha az óvó néni ölében ülve magáról mesélhet. Az óvó néni támogatásával hamar megszeretik a gyerekek, és megtanulják elfogadni, hogy mindenki másban a legjobb!

Szántó T. Gábor - Édeshármas
Egy ​mester, egy tanítvány és egy nő próbálnak kikeveredni életük zsákutcáiból az ezredforduló Budapestjének jellegzetes helyszínein: az Újlipótvárosban, a Duna-parton, divatos bárokban vagy éppen romkocsmákban, a zsidónegyed sikátoraiban. Hol együtt, hol külön, hol egymást segítve, hol egymás elől menekülve keresik a választ: hogy viseljék el a szerelmet, az életet és a halált? Keresik a választ: kiléphetnek-e a múlt árnyékából, vagy holtig magukban hordozzák? Keresik a választ: hogy lehet így élni és szeretni?

Németh Endre - Málnamenyasszony
(Részlet) – ​Na, kérem, mi újság van azzal a gyilkossággal? – kérdezi dr. Nagy Bálinttól. – Gyilkosság? – riad fel Bálint. – Igen. A doktor úr is tudja, hogy vannak olyan bűnök, amelyeket nem követ büntetés, és vannak gyilkosok, akik megússzák a felelősségre vonást. A kis Tibor halála is ilyen gyilkosságféle. Bűn, amit nem követ bűnhődés. Az orvos ismét végigméri a fiút. Nem tűnik elmebetegnek. Kedélyesre veszi hát a stílust. – Maga értelmes fiatalembernek látszik. Bizonyára tudja, mit jelent az a szó, hogy gyilkosság – magyarázza. – Igen, tudom. De minden látszattal ellentétben, az apósjelöltem a főbűnös – emeli fel a hangját Bálint. – A Marika szerint... – Ki az a Marika? – érdeklődik a doki. – De hisz az előbb mondtam. A menyasszonyom. Miatta szeretnék meggyógyulni. Ilyen dilisen mégsem vehetem el feleségül. Képzelje, mi lenne, ha éppen a nászéjszakán jönne rám a fogaskeréktörés. Ülnék az ágy szélén, mellettem a kívánatos feleségem, én meg szürke lovakról, bírósági tárgyalásról fantáziálnék. No, de visszatérve a gyilkosságra: a Marika véletlennek tartja a dolgot. Az anyósjelöltem Isten művének. Az apám: sajnálatosnak. Az anyám: szerencsés szerencsétlenségnek. Az apósjelöltem viszont rám akarja kenni az egészet. Talán csak egyedül én vagyok szentül meggyőződve arról, hogy gyilkosság történt. GYILKOSSÁG! Gyilkosság, amelyben bűnrészesként egy egész falunyi ember benne van. – Semmit sem értek abból, amit összehordott – jelenti ki dr. Nagy, akit a főorvos szerint mindig is vonzottak a periférikus esetek. – Nem is kell, hogy értse – önérzeteskedik Bálint, aki ugyancsak bővelkedik eme tulajdonságban. – Ha megkérhetem a doktor urat, abban segítsen, hogy a látomások, a szürke lovak, a rosszullétek kikopjanak belőlem. Ez nagyon fontos lenne, mert akárhányszor rápillantok a Marikára, mindig a kis Tibor szomorú vége jut az eszembe. A Tibike, amint belemosódik a málnaátvevő hely keményre döngölt agyagjába. Egy kupac alaktalan véres föld. De nekünk ő volt a mindenünk.

Grecsó Krisztián - Angyalkacsinálás
Dokumentje ​kell, hogy legyen az embernek, ha jót akar. A gyakorlott dokumentírók már az első bejegyzés előtt nejlonba borítják az apró, kemény táblát, és frissiben bemargózzák a füzetke kockás oldalait. A kemény munka persze akkor kezdődik, amikor szétterítik a múltheti Szabadföldet, vagy Délvilágot a viaszkosvászon terítőn. Füzetüket a papiroson még egyszer eligazítják, rákönyökölnek, és írnak. Dokumentet. Apai nagyanyáméban azt olvastam, hogy aki a dokumentnek írója, annak szabad irkájával azt cselekedni, ami tetszik, de akinek akaródzik mellé ülni, sohasem kíván nem odavaló dolgot. Anyai nagyapám tíz éve írja, milyen az időjárás, lejegyezi mennyiért veszik a disznót, hogy lett kukoricánk. Mindent pontosan, ahogy volt. De hallottam már olyanról, aki nem arról írt, ami igaz. Azt beszélik például, hogy a Rozmaring utca sarkán lakó, angyalkacsináló asszony rendre elfelejtette az abortuszra megbeszélt találkát, mert mindenféle haszontalanságot vezetett dokumentjébe. Csupa lélekvesztő hamisságot. Egyetlen egyszer örökített meg valamit a való dolgokból: tévedésből tette. Ha figyelmesen olvassuk dokumentjét, észrevehetjük, annál a pontnál megtörik a valóság. Az már mese... Grecsó Krisztián 1976-ban született Szegváron. Első verseskötete, a Vízjelek a honvágyról, 1996-ban jelent meg a Tevan Kiadó gondozásában.

Rácz-Stefán Tibor - Élni ​akarok!
Mernél ​szeretni, ha az időd lejárt? Lilla már évek óta a halál árnyékában él. Beteg, és tudja, hogy csak hetek vannak hátra számára. Hazatér a kórházból, hogy teljesítse a bakancslistáját, segítsen szeretteinek az álmaik elérésében, és még utoljára átélje a hétköznapok egyszerű csodáit. Nem is vágyik ennél többre, ám ekkor megismeri a szomszéd srácot, aki az összes tervét felforgatja… Noel egy pimasz, irritálóan vonzó, de közben érzékeny fiú, akinek mindene a fotózás, és az az álma, hogy bejárja a világot. Nem is sejti Lilla sorsát. A két fiatal egyre közelebb kerül egymáshoz, de Lilla nem akar szerelembe esni. Nem vágyik másra, csak hogy a fiúval lehessen, de retteg attól, hogy Noel viszonozza az érzelmeit. Mi a jobb? Ha az ő érdekében eltaszítod magadtól azt, akit szeretsz, vagy ha esélyt adsz a boldogságnak, bármilyen röpke legyen is? Éld meg a csodákat!

Fejős Éva - Szeretlek, ​Bangkok
_Rendhagyó_ _útinapló_ _egy_ _egzotikus_ _világról_ _és_ _a_ _női_ _lélekről_ Akkoriban ​kezdtem a „szökésről” ábrándozni, amikor már meglehetősen ciki volt a pálmafás-tengerpartos poszter – én mégis beszereztem egyet a zsebpénzemből, és felragasztottam a gyerekszobám falára, nem zavartatva magam szüleim döbbent pillantásától. Attól kezdve téli estéken odaképzeltem magam a kókuszpálma alá, ahol meleg van, és – bár sosem jártunk tengerparton a családommal – szinte hallottam a tenger zúgását, egészen elalvásig. Eljött az idő, hogy beváltsam a magamnak tett ígéretet, hogy teljesüljön gyermekkori álmom; tavaly télen „megszöktem” kedvenc városomba, Bangkokba, és körbeutaztam Délkelet-Ázsiát. Találkozásokról, naplementékről, ázsiai mesékről és elképesztő sorsokról, egzotikus nagyvárosi lüktetésről, lakatlan szigetekről és egy másfajta életszemléletről szól ez a könyv, amit egy thai pálma alatt kezdtem írni. Öt forró, napsütéses téli hónap alatt sokat tanultam, és szinte minden megváltozott bennemés körülöttem; a sors akaratából megtanultam elengedni, sorsfordító döntéseket hoztam, szembenéztem önmagammal, az újságíróval, a nővel, az emberrel, mint talán még soha azelőtt. Ez a könyv nem a képzelet szüleménye, de ahányszor beleolvasok, a képzeletemben újra utazom, újra ott vagyok azok között az emberek között, akiktől meg lehet tanulni ÉLNI. Csupa nagybetűvel.

Cserna-Szabó András - Fél ​négy
Van, ​aki nem szeret írni, mégis ír. Nehezen, nagy szenvedések árán, de ír, mert kényszeresen el akar mondani valamit. Van, aki szeret írni, mert kényszeresen el akar mondani valamit ő is, de ez jó neki. Gyönyörködik a történetekben, a szavak engedelmességében, a képzelet valóságosságában és az emberek csodálatosságában. Cserna-Szabó András történetei erről a boldogságáról szólnak: hogy jó élni és jó írni. Egyszerű dolog ez, gondoljuk és lazán hátradőlünk olvasás közben. Lapozunk, lapozunk, aztán rájövünk, hogy mégis inkább bonyolult és összetett dolog: az élet és az írás. Cserna-Szabó András a fantáziát vegyíti a valósággal, a szomorút a vidámmal, az egyszerűt a bonyolulttal, úgy, hogy közben örömére szolgál mindez. És ha neki jó, akkor jó az olvasónak is.

Rácz-Stefán Tibor - Fogadj ​el!
Hiszel ​magadban? Petra a pénztelen, vidéki lány elit gimnáziumba kerül, ahol mindenki gazdag és menő, így aztán hazudik, hogy ne lógjon ki, hiába figyelmezteti Dávid. Petrát a lányok befogadják, barátokat szerez, egy fiú is tetszik neki, de kiderül az igazság. És ettől kezdve pokollá válik az élete. Túl lehet-e élni a bosszút, az iskolai megalázásokat? Dávidnak is van egy kínos titka, a lányok nem izgatják, de a szívét nagyon is megdobogtatja Áron, a jóképű padtársa, aki pontosan tudja ezt, és gonoszkodva ki is használja. A két barát szerelemmel, árulással és szenvedéllyel teli útja döbbenetes eseménybe torkoll. Van egy pont, amikor már nincs tovább. Van egy pont, ahol a szerelem már fáj. A regény a 2013. évi Aranymosás Public Star könyve. _"Az Aranymosáson szerettem bele a történetbe, a blogján kersztül meg a szerzőbe. Amint megjelenik, az elsők közt leszek, akik megveszik, elolvassák és öt csillagra értékelik."_ - Keresztes Amina - _"Ez a történet nem lesz leányálom, a tragikus, de létező valóságról szól. Példátlan és érdekfeszítő!"_ - Bata Viktória -

Kepes András - Tövispuszta
Kellő ​fantáziával a valóság is kitalálható. Kávéfoltos levelekből, megsárgult, tépett szélű dokumentumokból, elrongyolódott naplókból és felesleges tárgyak szagából próbálom összerakni ezt a történetet. Mindent én gyűjtöttem a behívóparancstól a kitelepítési határozatig és az egymásnak ellentmondó önéletrajzokig, a koronás ezüstkanáltól a tulipános ládáig, a chanuka gyertyatartótól a vásári Krisztus-képig és a felfújható Buddháig. Ahogy elnézem, jó mocskos kis történet lesz, tele vicsorral és könnyes röhögéssel, szerelemmel, gyilkossággal, barátsággal és árulással, fordulatokkal és közhelyekkel. Akár egy szappanopera. Vagy mint a történelmünk. De, azt gondoltam, valakinek el kell mesélnie, hátha az igazság helyett mondogatott és a valóság helyett megélt történetek összeillesztve valósággá válnak. A könyv egyik hőse én vagyok. Hogy melyik, azt egyelőre nem árulom el. Nagyjából mindegy is. Ne reménykedj, nem fogsz rájönni. Egyes szám harmadik személyben írok magamról, kellő távolságtartással és öngúnnyal, ahogy ilyen esetben elvárható, azontúl persze mély együttérzéssel és önámítással, helyenként önimádattal, ahogy magunkkal bánni szoktunk.

Hechlovszky Krisztina - Momó ​a kastélyban
A _Momó ​a kastélyban_ című meseregényben egy kicsi manó, Momó az emberek világában játszódó történeteibe nyerhet bepillantást az olvasó. A kis manók izgalmas kincskeresésre indulnak egy ódon kastély falai között, hogy megmentsék Alexet és a családját. A sodró lendületű, cselekményekben gazdag kötet folytatása a _Momó és a manótitok_ című meseregénynek. Az olvasmányos stílusú, izgalmakban és kalandokban bővelkedő gyermekregények bátran ajánlhatók a kezdő olvasó korosztálynak. Az izgalmas történetet Elek Lívia színes rajzai teszik még vonzóbbá a gyermekek számára.

Heller Ágnes - New ​York nosztalgia
"Nem ​voltam ősszel New Yorkban. Azaz nem voltam ott végig, nem tanítottam, mint huszonegy éven keresztül minden esztendőben. Hiányzott New York. A város, az illata, az utcák, a lakás, a ház, a barátok, a múzeumok, a koncerttermek, az operák, az egyetem épülete, a szobám, a vendéglők, a diákok, a könyvesboltok, de még a földalatti, az eső és a szél is. Ez a New York-nosztalgia" - vallja Heller Ágnes a könyv előszavában. Mindezek a hiányzó pillanatok kerülnek bemutatásra, az olykor naplók szövegéből kinövő műben. Heller egyszerre válaszol a "mi történt ma?" és a "milyen New York?" kérdésére. Hol nőcisen, praktikusan: turkálókról, a ruhatár és büfé nélküli színházakról, hol a szellemi oldalát leírva: képzőművészeti, színházi, zenei élményeket sorjáz. Csapongón vezet körbe, mintha csak egy lakást mutatna be, a benne megforduló emberekkel, a benne megélt történetekkel együtt.

Závada Péter - Ahol ​megszakad
A ​Moszkva tér kocsmáitól a népligeti fákig, az Oktogon hajszalonjaitól a Bartók Béla úti mecsetig sokféle tájat bejárnak Závada Péter versei, akit legtöbben a kortárs underground kultikus zenekara, az Akkezdet Phiai tagjaként ismernek, ám a dalszövegei mellett évek óta publikál rangos irodalmi folyóiratokban is. Első verseskötetében a budapesti betonrengeteg zabolátlan nyelve és a magyar költészet legjobb hagyományai találkoznak, ahol a szerelmi fájdalom épp olyan jól megfér a bódult körúti hajnalokkal, mint a családi történelemmel való viaskodás a felszabadult rímjátékokkal.

Bodor Ádám - Sinistra ​körzet
Valahol ​a Kárpátok hegyláncai közt - mellékesen szólva: Európa közepén - egy velejéig irracionális világban játszódik Bodor Ádám regénye. Hősei egy bornírt társadalom foglyai - s ezenközben az öröklét számkivetettjei. Életük már-már civilizáción inneni, életviszonyaik tökéletesen szervezetlenek, tehát rendőrileg szükségképpen túlszervezettek, mindennapjaik a totális működésképtelenség szüntelen tudomásulvételével és megindító kijátszásával múlnak. Andrej Bodor a történetek elbeszélője és elszenvedője, hol alanya, hol tárgya tehát, papírjaitól és nevétől is megfosztatik, mikor megérkezik Dobrin "City"-be, a számára kijelölt lakhelyre, hogy fölkeresse nevelt fiát. Ami a regény szereplőivel és körülöttük történik, érthetetlen és borzalmas, mindazonáltal megérthető és körülményeik értelmezésével tökéletesen logikus, ami a legborzalmasabb, az történik a legtermészetesebben, leglogikusabban. S hogy ezt így érezzük, az Bodor Ádám rendkívüli írói-művészi erejének, ábrázolása pontosságának köszönhető, aminek révén fizikai és metafizikai, reális és irreális mintha nem is fogalmi ellentétpárok lennének, hanem a hiányokkal jelzett teljesség oszthatatlanságának egymásba érő, egymásba játszó felületei. Mert itt olyan világot kellett megmutatni, amelyből mindenki a maga módján menekül: külföldre (Andrej vagy Géza Hutira), halálba (Béla Bundasian), magányba (Géza Kökény) vagy a lefokozott, animális létbe, hogy ami nem embernek való, azt ne kelljen emberi öntudattal elviselni.

Böszörményi Gyula - Égboltmesék
Kereken ​hét esztendős voltam, mikor nagyapám terepjárójával a hegyekbe vitt. Az éjszakai erdőjárás során az égboltozatról tizenkét különös idegen hullott elém. Azt a feladatot kaptam tőlük, hogy megfejtsem furfangos történeteik titkát. Ha figyelmesen olvasod a meséket, te is kiállhatod a próbákat, és talán megfejted a tizenkét égi vendég nevét.

Szabó Magda - Tündér ​Lala
Irisz ​tündérkirálynő örök birodalma fölött beborult az ég: haragszik a varázsló, a hatalmas erejű szereket kotyvasztó vén Aterpater. Hiába öltötte fel a legszebb alakját - fövenyszőke hajú daliaként toppant a szép Irisz elé -, hiába festette ábrándos pillantású kékre eredetileg gonosz-piros szemét: a kétszázezer éves kérő kosarat kapott. S hogy miért? Az igazat kiáltó egyszarvú kis Gigi jóvoltából az országhatárokon belül ez már nem titok: a testőrök nagyszerű kapitánya, a délceg Amalfi áll az ügy hátterében. De kockázatos dolog egy varázslót kikosarazni. Aterpater - akinek már a körme is ősz az öregségtől - nagy ellenfél. És látszólag könnyű a dolga, mert rejtélyes módon eltűnik a királyi jogar. Elcsenője nem más, mint a tündéranya-szomorító kis Lala, Irisz szemefénye. Lala, aki nem szeret rubintáncot járni, aki soha nem akar szappanbuborékba utazni, aki Simon sassal barátkozik, és akinek - deríti ki diadalmasan a varázslói röntgenkészülék - emberszíve van. Ez pedig, a törvények értelmében igen nagy baj. És Irisz úgy érzi minden elveszett... A varázslatosan szép meseregény gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt maradandó élmény.